A 2005 januárjában a miniszterelnök által jelölt MT tagok: Bánfi, Bihari Péter, Neményi, Csáki. A portfolió madarászati rangsorában (galamb vs héja) az első négy név: Bánfi, Bihari Péter, Neményi, Csáki. Micsoda véletlen. Megérte...?
bizony juj... ez magyarorszagi "rendszeren beluli ellenzekiseg" a legkartekonyabb. ha banfi nem ert 1et a montan, az mnb es a kormany inflacios celjaival akkor mondjon le a montan tagsagarol es azutan irogasson ilyen cikkeket...
"A Népszabadság mai (2008. március 10.) számában A galamb és a héják címmel megjelent írásban foglaltakra a Magyar Nemzeti Bank az alábbiakban reagál:
A Magyar Nemzeti Bank - ahogyan azt vezetői többször is hangsúlyozták - változatlanul elkötelezett a jegybank és a kormány által kitűzött 3%-os inflációs cél elérése mellett.
A fönt említett írás kizárólag a szerző egyedi véleményét tükrözi."
9%-os átlaghozam, vagyis a márciusi kamatdöntő üléstől legalább 1.5%pontos kamatemelést várnak. márpedig biztosan nem lesz annyi. de ha nincs kereskedés a kötvénypiacon, akkor ezeknek az "előrejelzéseknek" nincs is igazán értéke (nem lehet arbitrálni).
Miért ne tételezze fel senki, hogy egy megálapodáshoz 2 fél kell? Tehát mindkettö akar magának valami hasznot. Csakúgy mint a 2003-os sávközép eltoláskor, amikor szintén alku született, hogy ki mit ajánl fel a másiknak.
Amúgy ezt a pancserkodást az MT már nem tudja megmagyarázni. Kamatmeghatározó ülésen kamatról kell dönteni, ha az elmarad, akkor az a döntés, s ök felelnek azért, hogy miért.
A sáveltolásra meg mindenféle technika dolgokra meg ott van a nem kamatmeghatározó ülés. Azon kellett volna az ilyen bejelentést tenni és nem a kamatmeghatározó ülésen érthetetlenül összekeverni a keret-elképzeléseket a rövid-középtávú problémákkal. Ha igy tettek volna, akkor egy halom problémát megtakarithattak volna maguknak.
- Jól interpretáljuk-e, amikor azt mondjuk: azért kellett eltörölni a sávot, hogy ne kelljen a jelenlegi gyenge konjunkturális viszonyok közepette kamatot emelni? - Nem, egyáltalán nem értelmezik jól. A két dolgot szét kell választani. A sáveltörlés hosszú távú stratégiai célja volt a jegybanknak. Ezzel a lépéssel nagyon világosan levertünk egy cöveket, amely jelzi, hogy az MNB legfontosabb célja az infláció csökkentése, s ennek elérése érdekében képes az összes rendelkezésére álló eszközt mozgósítani. Nincs „de” és „ha” meg „amennyiben”. Az összes ilyen kötőszót félre lehet tenni.
Amit kiemeltem azt tudjuk. Ezen túl viszont Simor nem válaszol a kérdésre. Így aztán az én kérdésemre még nincs határozott ellenvetés.
A Y3 mind a megnövekedett inflációs elvárást, mind a növekvö kockázati prémiumot mutatja. Nem központi utasitásra ennyi, hanem ez a piac értékitélete per pillanat, ami tökéletesen illeszkedik a trendmozgásba. Ez az "irreális ez a hozam" nevezetü érvelés meg arra emlékeztett, amikor az mszp pár éve azon lovagolt, hogy müvileg magasak a kamatok (minden idötávon), s ez mind Járai sara.
Amúgy meg ha Mo recesszióba depresszióba zuhan évekre (az elsö év megvolt), beragadt magas inflációval, akkor nyilván eröteljes ft leértékelödés jön, ami éppenséggel beépül a jövöbeli elvárt hozamokba. Kumulált problémák.
A sáv(nem)eltörléssel való viccelödés Töröko. esetében is pont olyan redundáns tényezö, mint amilyen redundáns tényezö volt Mo-on. Nem a sáveltörlés vagy annak elmaradása a téma, hanem, hogy a fundamentumokat milyen lehetöséget adnak a jövöbeli elvárásokra, s azokat milyen eszközzel kell kezelni. Töröko is ott áll egy 8%-os inflával, egy valami 15%-os (!) alapkamattal, egy méretes c/a deficittel, s az utóbbi idök lazitó monetáris politikájával. A lirától további komoly leértékelödést várnak - minden adott tehát a kockázat vállalasi hajlandóság méretes újraértékeléséhez. Miért is ne az ilyen országokban történjenek a legnagyobb mozgások?
"A Y3-on és felfele a rendkivüli hozamrobbanás ezt az itéletet szépen mutatja."
ez nem ezt mutatja. Azt azért senki nem gondolhatja komolyan, hogy a magyar gazdaság fundamentumaival és inflációs kilátásaival a 10%-os hozamszint konzisztens éveken keresztül. Ez egyszerűen a likviditáshiányos piacon, vásárlások nélkül abnormálisan emelkedő hozam - ez sávval együtt és anélkül is ugyanúgy történne. Esetleg érdemes ránézni a török hozamokra, ott nem volkt sáveltörlés.
ráeszmélt, hogy az MNB kamatot akar emelni a fogyasztóiár-alakulás felfelé mutató kockázatai miatt.
na ez az amit nem tudunk, hogy a piac erre eszmélt-e rá, vagy ellenkezöleg arra, hogy az mnb nem akar lépni, nem elkötelezett a célelérés iránt, a stabilizáció iránt, nem akar semmi érdemlegeset tenni. Mert a piac akár azt a következtetést is levonhatta, miszerint tettek helyett csak elutasitó retorikát, alibi lépéseket alkalmaz az mnb.
Márpedig ha a tettek nem jönnek idöben (tranzmisszós idö), akkor nem leépitödnek a problémák, hanem szépen kumulálódnak középtávra. A Y3-on és felfele a rendkivüli hozamrobbanás ezt az itéletet szépen mutatja.
a pénzügyi egyensúlyjavulással járó hazai folyamatokat megfelelőnek, az infláció megemelkedését pedig a nemzetközi trendbe illeszkedőnek tartja.
Tulajdonképpen a közlemény ezt, meg a lassuló növekedést emliti, de valami olyan semitmondó, sematikus stilusban, hogy abból nem lehet összerakni, hogy most akkor mennyi is itt a problémák egyenkénti súlya és hogyan hatnak egymásra.
Söt, amennyi problémás területet felsoroltak, abból csak az jön ki, hogy a bajok nagyok és hosszabbtávra kihatóak - s ehhez képest meg ott ült az MT ölbe tett kézzel.
S ugye adódik az örök kérdés: ha egy infla jelentésben vázolt kedvezötlen prognózisú stratégiai pályára nincs prompt MT reakció, akkor majd mikor?
mondjuk ebben van igazság. szerintem mostanában jutott el a befektetők fülébe a 2% alatti GDP növekmény meg a meglóduló infla híre. de ne feledjük azt sem hogy a gulyás hányattatott sorsa mellett a dezső is a napokban érte el történelmi mélységeit.
