"8( Kár hogy számos felvetésem mellett, erre a felvetésre sem jött reakció:
" valami közös oldalra talán nem lenne haszontalan összegyűjteni az anyagot, irodalmat, stb. na nem komplett könyveket, de a fontosabb passzusokat, idézeteket, amolyan szöveggyüjteményszerűségként, plusz linkeket, stb. kategórizáltan. mert így gyorsan lesüllyednek az érdekes dolgok, nehéz visszakeresni és az újonnan betoppanók lehet nem olvasnak vissza ezernyi szerteágazó hozzászólást. bár nem eröltetem ha a többiek nem pártolják ezt a virtuális alexandriai könyvtár szövegtár jellegű projektet." Csigavér big, oly kevés az idő, s oly sok a tennivaló... Praktikusság szempontjából én nem látok jobb megoldást a fórumnál, egy külső fórum párhuzamos használata esetleg érdekes lehet, főleg mert nagyon sok olyan összefüggés van, ami már ide offtopic miatt nehezen gyömöszölhető be. Esetleg egy közösségi blogot tudok még elképzelni. De azt nem lehet megúszni, hogy valaki olvasson :) Bármiféle kategorizálás mellett gyorsan áttekinthetetlen lesz úgyis bármiféle tár, mert egyszerűen annyi anyag gyűlik fel, másrészt ezek rettentően összefüggő információk. Ezt a tulajdonságot leginkább egy wiki-vel lehet leképezni, de az meg nem adja vissza a fórumszerű gondolatmenet-rákövetkezést(ezzel nem csak nekünk van problémánk, hanem az egész webkettes iparnak), és mellesleg még több időt igényel a szerkesztése. Anyway, ha szervezel rá egy alapítványt, szívesen beállok főállásba :-Đ. (saját magam számára már gondolkodtam egy ilyen knowledgebase-en, de rettentő munka)
Az én tapasztalatom az, hogy még mindig a leggyorsabb és legegyszerűbb médium egy fórum, fulltext-es kereséssel, esetleg egy blog.
"Szóval ezt mindenképpen fusd (ill. fussátok) át, mert halmozza a rejtett utalásokat, mikor Ászenath bemegy a belső szobába, ahol a méhsejtet talál. Majd azt látjuk, hogy "az összes méh körberepülte Ászenathot, a lábától a fejéig, és még több méh, olyan nagyok mint a királynők, választották Aszenath ajkait" (16. fejezet). Te is írtál a méhekről, a Nimfák barlangjáról stb... (a maják a Vénusszal hozták összefüggésbe a méheket)." Átnéztem, valóban meglehetősen figyelemre méltó, úgy tűnik vannak benne szép számmal 'kövületek', csak ki kell bányászni a 'yahwista' lerakódások alól... De előtte azt hiszem kénytelen leszek szólni pár szót a történelmi összefüggésekről, amibe itt is belefutunk Moáb kapcsán.
Volt egy titkos hagyomány Nolanus egy papnőről, aminek rítusát még a kései időkben is fenntartották, mert Hérodotosz feljegyezte 2500 évvel ezelőtt, hogy a babilóni óriási Marduk -templom zikkuratjának legfelső tornyában volt egy aranyfalú szoba, ahol egy helyi asszony aludt, "akit az isten választott ki valamennyi ottani nő közül... Azt is állítják – bár ennek nem adok hitelt –, hogy az isten minden éjszaka meglátogatja a templomot, és lepihen az ágyba. Ugyanez történik a helyiek szerint az egyiptomi Thébaiban is, és a thébai Zeusz templomában is mindig hál egy nő. Mondják, hogy egyik asszony sem érintkezik soha férfiakkal..." Ez utóbbi esetben Amún isten templomának titkos szobájáról van szó (őket "Amon Isteni Apácanői"-nek nevezték). Mondanom sem kell ebben az időkben már teljesen hiába feküdt az aranyágyba a papnő istenére várva...
Másik különös hagyomány, ami szerint a piramisokat hetérák és kurtizánok építették Gízában vagy a kisázsiai Szardiszban (mint arról Homérosz élete kapcsán meséltem), de nem ismétlem magam...
Most tehát vannak különös utalások, amiből nekünk kellene kibogoznunk az igazságot, ugyanis a piramishoz kapcsolódik még egy bizarr legenda, mely eredetileg egy nőhöz kapcsolódott, mely a piramisban élt, talán ez volt az otthona vagy börtöne. Néha a piramis meg inkább torony, mint piramis. Megvolt ez a szokás Atlantiszon is, mert Kasszandrát a trójai fellegvárban lévő piramis kamrájába záratta Priamosz. Sőt tovább bonyolódva, átvették a keresztények is, mert ilyen "toronyba" zárta Dioszkorosz a lányát, Borbálát, aki szintén Héliupoliszban született (hasonló toronyban élt Szent Irén vagy Szent Krisztina is). Ez fura, mert Heléna türoszi szajha, Simon mágus útitársa is egy toronyban élt. Keleten a szajhák a vénuszi-istennőnek, mint Istár vagy Aphrodité áldoztak: "Istennő az ablakban", onnan kínálták bájaikat. Mi a fene ez, hogy keresztény szentek, szüzek, papnők, majd pogány szajhák egyaránt feltűnnek a mesében, ugyanazon szerepben...?? A régi leírók még úgy ábrázolták a piramisokat, hogy azokon "ablak" is található . Ennek ablakában könyökölt egykor az nő, aki a piramisban élt, mert ez volt az otthona...?
Amit mondtam a jéghegy csúcsa, de elemezve a rengeteg adatot én azt hiszem, volt egy titkos szoba Gízában és Héliupoliszban bizonyosan, az ősidőkben, ahol minden este papnők aludtak, istenükre várva. A szobát néha "föld alattinak" mondják, néha meg egy "toronyszobáról" beszélnek, de mindig fémfalúnak (arany vagy bronz) mondták, tele különös tárgyakkal, edényekkel. Vannak hagyományok, melyek szerint ilyen szobában esett teherbe, majd született meg Hórusz, Lucifer, Perszeusz és a többi történelem előtti hős... Ez is nagy titka lehetett a "Héliupoliszi Testvériségnek", s mert említetted Józsefet, akit Putifár héliupoliszi pap házában lakott és pap felesége akarta elcsábítani a Biblia szerint, de az apokrif hagyomány mást mond, ahol József feleségül vette Ászenathot, Pentephresz (Poti-ferász, Putifár) héliupoliszi pap -aki a a fáraó tanácsadója volt- lányát. József pedig a bibliai kronológia szerint i.e. 1875 körül ment Egyiptomba, de Emmanuel Anati olasz régész új teóriája szerint vagy ezer évvel korábban!
Fennmaradt egy i.e. 2. században lejegyzett ótestamentumi apokrif irat: "József és Ászenat – Izrael Egyiptomban" (H. F. D. Sparks kiadásában: "The Apocryphal Old Testament", 1984): József és Ászenath Vagy itt: Brooks könyve (1918)
Ez részletesen szól Pentephresz "házáról", ahol Ászenátot, a még szűz lányát tartotta. Erre a részletre tudtommal senki nem figyelt fel, pedig egy héliupoliszi nagyon bizarr épület leírása rejtőzik mögötte! Ászenat megvetette az embereket és ezért „az ő házának tornyában élt, mely nagy és igen magas volt. A tető szintjén tíz szobával”. Az első szoba nagy és kellemes, a padló bíborszínű kővel burkolva, a falak különböző értékes kövekkel kirakva, míg a mennyezete arannyal fedve (istenek szobrai aranyból és ezüstből). Ennek volt 3 ablaka. Egy aranyágy is állt a szobában (kétségtelenül valami ősi termékenységi rítus színhelye). A "ház" keleti oldalán volt a teljesen kerek udvar, négy vaskapuval, amit magas kőkerítés vett körbe, belül forrás fakadt, amit ciszternába vezettek... (2. fejezet).
Szóval ezt mindenképpen fusd (ill. fussátok) át, mert halmozza a rejtett utalásokat, mikor Ászenath bemegy a belső szobába, ahol a méhsejtet talál. Majd azt látjuk, hogy "az összes méh körberepülte Ászenathot, a lábától a fejéig, és még több méh, olyan nagyok mint a királynők, választották Aszenath ajkait" (16. fejezet). Te is írtál a méhekről, a Nimfák barlangjáról stb... (a maják a Vénusszal hozták összefüggésbe a méheket).
Ez akkor történt, mikor "Mikáél arkangyal" meglátogatta Aszenatot a toronyszobában, ami egyben börtöne is volt (és "csodákat" is tett Mikáél). Értitek a jelentőségét?! Ez a rejtélyes szoba az egyiptomi titkos beavatások városában, Héliupoliszban volt!!! Persze rejtve maradt az angyal látogatásának valódi célja. Majd az angyal az hirtelen távozott, eltűnt, és Ászenath kinézve az ablakon, ami a "teljesen kör alakú" udvarra nézett, látott egy "tüzes szekeret az ég felé repülni keleti irányban".
Nolanus ezzel a lényegre tapintott: "Szóval, itt a bináris logika csődöt mond, inkább rá kell érezni a 'dallamra', ami átvezet ezeken a szuperpozíciókon keresztül." Tehát, aki nem érez rá erre -aminek sajnos egy jó nagy tudás lenne az alapja- annak lehetne magyarázni éjjel-nappal, úgyse fogja kapisgálni...
Lucifer nem csak mint "Fényhozó" értelmezhető, tehát a hajnali Vénusz, ami meghozza a nappalt, hanem mint "Szemhozó"-ként is, hisz a "Lux" jelentése nemcsak fény, hanem szem is, míg a "ferro" = hozó, hordozó... A Fekete herceg, Lucifer születéséről, a Grál elhozásáról a Vénuszról, katasztrófájáról a Földön, és földi királyságok alapításáról szóló történetek -azt hiszem- a Héliupoliszi Testvériség egyik legtitkosabb hagyományait képezték... Lucifer neven pedig ne lepődjetek meg, hisz más népek máshogyan nevezték, csak a mi nyugati (latin) kultúránk nevezi így, és mi is ezt vettük át...
Nolanus: "A törpéknek mindenképp, minthogy mint 'kígyó nép' állandóan irtották őket a 'madáristenek'..." Igen ez is nagyon jó meglátás, pedig itt nem hiszem, hogy írtam róla, de amikor évekkel ezelőtt elemezgettem - földi hagyományok, műalkotások alapján - milyen értelmes fajok élhettek annak idején azon a "óceáni" bolygón, a korabeli Vénuszon, úgy azt találtam -és erről azért írtam- hogy ott több faj indult meg az értelmessé váló lény útján, tehát ebben különbözött a Földtől. (Ez amit írtam, az "Égi Emberek" címmel kb. 40 oldal, tehát nehezen sűríthető ide). Olyan legendákat tanulmányozva, mint a "kék bőr", "kék vér" mítosz, az ún. "kutyafej" az embereknél (pld. Telkhinek), aztán pikkelyes vagy tollas bőr, homlokszem, rendellenes termet. törpe és óriás, hat ujj, kettős fogsor, szárnyas emberekről, és így tovább...
Annak is biológiai, természeti és más okai vannak, hogy minden bolygón, ahol kifejlődik az értelmes élőlény, annak sok tekintetben hasonlítania kell a földi emberre, de azért lehetnek jelentős különbségek is, de nem úgy hogy hat keze van, meg ilyenek, hanem pld. máshogy szaporodik, születik, stb.. Ez nem új dolog, a biológusok már régóta ezt feltételezik...
A győzőket viszont ismerjük, elég ha Hésziodoszt, az egyik legrégibb görög költő sorait idézzük: "Egy törzsből származnak az istenek és a halandók."
Maradtak fenn leírások bizarr, félig ember és félig szárnyas parázna lényekről, majd szárnyas angyalokról, akik nem csupán beavatók, hanem harcoló szerzetesek, de néha megrontók, de sosem rablók... Nos, ezekről eddig nem beszéltem, mert nem akartam még ezzel is tetézni az ősmúlt különös valóságát, de úgy látszik Nolanus ráérzett a dallamra, hisz akik ilyen szellemben olvas, nagyon hasonló -még ha megdöbbentő is- következtetésekre kellett jutnia...
A szobrocskák nagyon jók, nagyon passzolnak ahhoz a képhez, amiket itt a telkhinekről és fajtársaikról elmeséltem... De tetézném meg eggyel: egy 4000 éves relief Istár templomából (Irak), ami az istennőt mutatja. A babilóni Istar volt az "Ég Királynője", a "Vénuszcsillag Uralkodónője", aki uralkodik a csillagokon, még a neve is a "csillag" szóból származik (írásjegye pedig a nyolcágú csillag). Csillaga a Vénusz volt, és az egyik jelzője a babiloni szövegekben: „a sohasem nyugvó Tűzkemence”, pedig ezt mi csak 1962-óta tudjuk, hogy a Vénusz hőmérséklete magas, akkor Mariner-2 űrszonda megmérte a Vénusz-bolygó mikrohullámú sugárzását, ami alapján 425 °C felszíni hőmérsékletet állapítottak meg. A Vénusz magas felszíni hőmérsékletét az üvegház-effektusnak és a légkör elektromos kisülésének tulajdonítják. Glóbuszunkon a szén-monoxid megkötött formában fordul elő. Ha ez a kötés elmúlna, a fölszabadult szén-dioxid a légkörben visszaverné az infravörös sugarakat. Az üvegház ugyanígy veri vissza ezeket a sugarakat a talaj irányába. Vénusz üvege, a légkör szén-dioxidja, s ez által az egész bolygó egy hatalmas üvegház. Ennek belseje pedig maga a forró pokol, ahol még a fém is deformálódik, ezért válnak szondáink percek múlva használhatatlanná, melyek elérték a a Vénusz talaját... (remélem elég érthető voltam)
Addig a csillagászok abban voltak, hogy valamiféle trópusi bolygó lehet, élettel telve. Fodor Béla újságíró még így írt egy tudományos cikkében 1947-ben a szóba jöhető bolygókról, ahol élet lehetséges: „Az életviszonyok ott [a Vénuszon] majdnem olyanok, mint a Földön, nyugodtan kiszállhatnánk a repülőgépből, nem történne semmi bajunk. Egy kicsit könnyebbnek éreznénk magunkat rajta és melegünk lenne, mert a hőmérséklet ott 40-60 fok között lehet.” ("A csillagvilág lakói", Új idők, 1947).
Köszönöm, hogy átnézted a teóriát, ami természetesen nem lehet új, csak azt szeretném cáfolni, hogy azért nem használhattak faszerkezeteket, mert nem volt, illetve iszonyatosa költség lett volna a beszerzése. Az utakhoz, a szánokhoz, de bármiféle szállításhoz fa kellett, méghozzá kíváló minőségű, egyenes szálú, és a tartósság és teherbírás érdekében magas olaj és gyantatartalmú a lehető legkeményebb fajta. A szerkezeteket elkészítettem 1:10 es léptékben. Így működött. Tervezném az élethű szerkezetek elkészítését, de ahhoz inspieráció is szükséges :-) Bár az angol fordítást Ausztráliában élő Magyar barátaim (köztük történész is) készítették el, és ők nagyon a közzététel mellett vannak, ezidáig itthon senki, de senki nem akar erről tudomást venni.
8( Kár hogy számos felvetésem mellett, erre a felvetésre sem jött reakció:
" valami közös oldalra talán nem lenne haszontalan összegyűjteni az anyagot, irodalmat, stb. na nem komplett könyveket, de a fontosabb passzusokat, idézeteket, amolyan szöveggyüjteményszerűségként, plusz linkeket, stb. kategórizáltan. mert így gyorsan lesüllyednek az érdekes dolgok, nehéz visszakeresni és az újonnan betoppanók lehet nem olvasnak vissza ezernyi szerteágazó hozzászólást. bár nem eröltetem ha a többiek nem pártolják ezt a virtuális alexandriai könyvtár szövegtár jellegű projektet."
Akkor nagyon jó képzelőerőd lehet, meg szuperül ismered a mítoszokat, hogy már egyet ki is szúrtál. Azt hittem elég világos volt, amit Nevem Teve beírt. Egyszerűen a 16-18. századi "történelem-könyvek" rajzolói csupán a képzeletükre hagyatkoztak, amikor piramisokat rajzoltak, s mellé odafestették a Szfinxszet... Ez utóbbit meg már már röhejes formában, néha valamiféle felcicomázott nőként mutatták.
Athanasius Kircher 17. századi német tudós így ábrázolta a piramist és a Szfinxszet:
Vagy az első rajzok a Szfinx pofás feléről, s látszik, akik ezeket illusztrálták, soha nem látták a szobrot, s ahogy haladunk az idővel, annál pontosabb rajzok készültek:
Köszi és arra netán nincs tipped hogy melyik monda ihlette meg ? Ugyanis ha jobban megnézem a képet nekem úgy tünik hogy egy teljes történet játszodik le azon a képen .
"Az "Özvegy Fiai" meg éppen lehet már csak egy kései, szabadkőműves -tehát utólagos- belemagyarázás, egyszerű mesékbe, mert türoszi Hiram is egy "özvegy fia" volt, s a mesékben valahogy ez szintén előkerül. Hisz a férfiak korán haltak, s a magára maradt özvegy fia rendszerint elment szerencsét próbálni, majd rendszerint királykisasszonyt vagy királyságot nyert... Nem hiszem, hogy a Grál-keresők vagy Hiram és mások az "Özvegy fiai" néven "futottak" volna... legalábbis a magyarázatok nekem nem elég meggyőzőek." Meglehet, hogy ez konkrétan csak viszonylag újabban előkerülő elnevezés, de szerintem (illetve a 'kultisták' szerint) eléggé érdekes összefüggésekhez vezet el, ha megkapargatjuk. Például, az egyik kedvenc Özvegy a bibliai Rút, na az ő történetében pl. nyilván nem véletlenül, úgy hullanak a férjek, mint a legyek. Rút moábita származású asszony volt, aki elkerül végül is Júdea földjére, és onnan való férjet vesz özvegyülése után, és ebbéli minőségében lesz aztán Dávid király ükanyja, nagy jelentőségre téve ezzel szert a továbbiakban; és nem mellékesen emiatt Dávid házára joggal utalnak rejtve némely szövegkörnyezetben úgy, mint az Özvegy(Rút) fiaira. Ezek a moabiták se egy egyszerű szerzetek voltak, a Holt-tenger keleti partján elterülő királyságuk ugyanis baráti katonai és egyéb kapcsolatokat ápolt Egyiptommal, Józsefre való hivatkozással, de azt hiszem érdemes lesz citálnom a teljes részt erről a wikipediából:
"...Moab-ban a fő szentély Beyt-baal-me'on volt, ami annyit tesz, mint 'On istenének/urának/baal-jának háza/szentélye'. On főszentélye az egyiptomi Heliopolisban volt, és József az egyik On-beli főpap lányát vette feleségül. Mesha, Moab királya, épített egy víztározót Beth-baal-me’On-nál (2 Kir. 3). A moabita avagy Mesha Kövön (melyet 1868-ban tártak fel Dibon-ban) feljegyezték, hogy Mesha 'békében uralkodott a száz város felett, melyet a földjéhez csatolt. És felépíté Medeba-t és Beth-diblathen-t és Beth-baal-me”On-t, és felállítá abban a föld ...-ját.' A követ levésték e pont után, így nem tudjuk meg, mit is állított fel a király, ez azonban valószínűleg istenének, Ashtar-Chemosh-nak a képe volt."
Komolyan kezdek megijedni ezektől a Heliopolitáktól, ezek mindenhol ott vannak, a Vénusz istennőjükkel együtt...no meg azokkal egyetemben, akik el akarják tűnteni a nyomaikat.
kösz :) de úgy értem bárki által elérhető online formában." Ja értem, pedig már örültem, hogy feltaláltam a spanyolviaszt.
" nem jegyeztem meg a hiányzók számait, de elképzelhető hogy csak elnéztem valamit amikor a régebbi hozzászólásokban keresgéltem. mert most nem találom hogy mit nem találtam akkor.. :]" A topic őstörténetében volt pár ilyen, rekonstruálhatóan pl. egy kiran nick szöröstül.börüstül törölve lett.
"a frizurára gondolsz? ilyen estekben sosem tudom mennyire szándékos vagy véletlen. ...az egész istenekkel kapcsolatos dolog elég rejtélyes, no meg az égben játszódó csete-paté isten generációk között homályos előttem ... ehnyén szóval szövevényes és nagyon nem áll össze bennem..)" Az nem csoda ha nem áll össze, definíció szerint nem is állhat össze, amikor ugyanazt a mítoszt több, egymásnak ellentmondó módon mesélik...(ld. Penelopé esete), ugyanazt a történetet kultúránként megint kisebb-nagyobb változtatásokkal mesélik (pl. varázsló+levágott fejek, vagy az árva fiú és a gonosz nagybácsi meg csatlósai('kérők') esete, de erről a Hamlet Malma hosszasan regél); minderre ráadásként, vagy magyarázatként azt is figyelembe kell venni amit Schenouda is mindig elmond, ezek a mítoszok, amikor lejegyezték vagy megírták őket, már rég 'roskadoztak a kortól', vagyis már akkor is ősi egyéb mítoszokból vagy töredékekből fonták össze, mindezt tetézve azzal, hogy ugyanazon a néven nem egyszer eltérő személyek osztoztak, mítosziak és valósak egyaránt. Szóval nem egyszerű a helyzet, az ellentmondásokat el kell fogadni, mert sokszor ezek is fontos dolgokra világítanak rá (a 'bölcsek' beszédmódjának velejárója, hogy direkt paradox dolgokat írnak le, mert ezzel is valamire rá akarnak mutatni oly módon, hogy közben rejtik is) Szóval, itt a bináris logika csődöt mond, inkább rá kell érezni a 'dallamra', ami átvezet ezeken a szuperpozíciókon keresztül.
"(valami rémlik hogy Széth kivégta magát az anyjából, de Lucifer 'születéséről' mit lehet tudni? most hirtelen nem ugrik be mit és hol írt erről Schenouda" Valami olyasmi írt, hogy Lucifer egyfajta keltetőben született, és hogy ezeknek az 'égieknek' gondja volt a szaporodással. Ha ez nem is biztos, hogy pont így volt szerintem mindenképpen jó felé tapogatódzik. Pl. nem világos előttem, hogy az ő mitológiájában a Vénusziak és a Telkhinek meg egyéb törpe fajzatok hogyan viszonylanak egymáshoz, és melyiküknek voltak gondjaik. A törpéknek mindenképp, minthogy mint 'kígyó nép' állandóan irtották őket a 'madáristenek' (meg az emberek se hagyták őket békén, ahogy erről szól rengeteg törpe-rege), szóval ezek eléggé vérmesek voltak, és szokásuk volt nőket rabolni (megint egy ismerős motívum), és ebből származtak bajok, meg hát abból, hogy mindenféle földalatti járatokban 'kincseket' rejtegettek.
"olümposziak vs. titánok(=nephilimek?), Ázok vs. Vánok, meg háború a mennyben http://www.biblebasicsonline.com/hungarian/06/D21.html , Széth+Ré vs kígyó, Széth vs. Hórusz, stb, " Széth esetében mindenképpen 'alvilági' alakkal kell számolnunk, vagy legalábbis az égi hatalmi játszmák 'setétebb' szereplőjeként, amint erre utal fura, beazonosítatlan fejformája (hangyásztól a szamárig mindenfélével próbálják leírni, ő azonban makacsul ellenáll ezeknek a kísérleteknek), ez pedig nem meglepő, ismerve az egyéb népek 'ellenisten' szereplőinek formáját. Itt azonban egy érdekes fejlemény üti fel a fejét, vagyis, hogy Seth nem volt mindig egyértelműen negatív figura, sokszor, vagy inkább koronként változó módon mintha próbálták volna elsimítani az istenek közti ellentéteket, és inkább komplementer szerepeket kiosztani nekik. A Horus-Seth viadal után éppen Isis az, aki nem engedi Horusnak, hogy megölje Seth-et, ami szerintem eléggé jelentős mozzanat. Ennek ellenére Seth végül is lesüllyedt a démoni szerepbe, amire nem volt jó hatással az sem, hogy a hükszosz fáraok előszeretettel vették fel a nevét (lévén Seth mindig mint valami idegen és baljós volt jelen, és ezért jól illett az idegen, 'elnyomó' hükszoszokhoz).
Amit ki akarok mindabból hozni az az, hogy egyrészt jelen van egy kiirtásig menő küzdelem, másrészt pedig egy olyan irány is, ami a két ellentétet közös nevezőre akarja hozni, és ezt szerintem a 'vérvonalak' egyesítésével akarták megoldani. Még valami, ami a fentieket árnyalja. Amikor a, nevezzük 'törpefajnak', a teljes eltűnéssel kellett szembenézzen, logikus volt egy lépést megtennie. Erre mutathat az a jelenség, hogy ezek rendre feltűnnek bizonyos királyi házak és misztikus papnői csoportosulásokkal kapcsolatban; vagyis a rejtőzködés egy fura formáját választják, beépülnek egyes emberi vérvonalakba, és aztán ezt kínosan igyekeznek is fenntartani, illetve szelektív és célzott 'nemesítésnek' alávetni.
Emlékezzünk csak az argonauták némely fura kalandjára, az egyiptomi uralkodók 'fajvédelmi' praxisára, földgolyó szerte a fura fejformák kultiválására, vagy éppen az Odüsszea utótörténetére. Ebben ugyanis (a Teleogónia-ban) elmondják, hogy Odüsszeusznak Kirkétől született egy fia (vajon miért kellett Odüsszeusznak ugye beavatás-szerűen végigmennie minden útjába kerülő nimfán...) Teleogonus. Ezt felcseperedvén elküldi Kirké, hogy keresse meg Odüsszeuszt, azonban egy fatális véletlen során megöli apját. A helyzetet feloldandó Teleogonus feleségül veszi az immár tényleg özvegy Penelopét, Télemakhosz pedig Kirkét...rendesen szövik itten a vérvonalakat a 'beavatottak'.
Szóval én nem mernék rá mérget venni, hogy derék kabírjaink végleg eltűntek volna...
Mindez persze csak vad hipotézis, és ahogy mondani szokás, bármiféle hasonlóság a valósággal csakis a véletlen műve lehet ;-)
Emem cikkéből: "A brazil tudós szerint lehetséges lenne a napelemekhez hasonló kollektorok kifejlesztése, amivel foglyul ejtenék a pára-elektromosságot és eljuttatnák a fogyasztókhoz. Ahogy a napelemek a világ legnaposabb tájain a leghatékonyabbak, úgy a pára-elektromos panelek a magas páratartalmú helyeken működnének igazán effektíven."
Jólvan, csak összehozunk valamit az egyiptomiakból, görögökből, héberekből, mormonokból meg Teslából :)
Tkp. többféle módszer szerint megépíthető egy ilyen piramis, ezeket a módszereket leírták, csak az a kérdés melyiket használták az egyiptomiak. Nyilván az egyiket, s ebben én sok rejtélyest nem is látok, inkább unatkozó építészek passzióját, akik nem szeretnek egyiptológiai szakmunkákat olvasni, de akik évente előjönnek egy újabb ötlettel, s rendszerint úgy tálalva: felfedezték a "Nagy Piramis" építésének TITKÁT. Én sokat foglalkoztam ezzel a piramissal, de az építésének mikéntje annyira sosem érdekelt, hisz hasonló köveket használtak a többi hasonló nagyságú piramisnál is...
A rámpa nem kitaláció, számos képen ábrázoltak építési rámpát, jó pár ilyen maradt meg félbehagyott építkezéseknél, sőt még Gízában is. Még át kellene rágnom magam, amiket írtál, de már látszik, hogy a teória így elmondva valóban kivitelezhető (bekerült azon módszerek közé, melyekkel megépíthető egy kőhegy), viszont egyáltalán nem új...
Régóta és sokan feltételezték már, hogy a kőtömböket és szobrokat egy faszánkóra kötözték és így vontatták a rámpákon (ezeket freskókon is látjuk). A talpak alá vizet öntöttek, hogy jobban csússzon. Ezt alkalmazták sík terepen is. „Ugyanakkor a sírokban talált domborművek alapján azt biztosan tudjuk –magyarázza Siliotti-, hogy a nagy mészkőtömböket facsúszkák segítségével emelték rá a feljárókra, s a csúszkák talpait iszappal tették síkosabbá.” Nubiai ásatások során, Mirgisszában egy gerendákkal megszilárdított, hosszú iszappályára bukkantak. Listben is fennmaradt egy szállítóút –közel a XII. dinasztia piramisaihoz- 11 méteres szakasza, melyet mészkőtörmelékből és malterből készítettek, amit fagerendákkal erősítettek meg. A faszánkókat ilyeneken csúsztatták. A dahsuri Északi Piramisnál két szállító út maradványait is felfedezték, melyek a délnyugatra lévő kőbányákhoz vezettek. Löhner szerint nem a szántalpak, hanem kövek alá erősített keresztfák csúsztak speciális fasíneken. És így tovább a példákkal, hogy Petrie egyszerű faemelőit már ne is említsem...
Mit csodálkozol ezen, mikor a Vénusz mindig a szerelmesek bolygója volt, s olyan istennőket kötöttek hozzá, mint Venus, Aphrodité, Ízisz, Asztarté... Őseink számára a Vénusz az asszonyiasságot, a termékenységet jelképezte. Ezért is jelképezték termékenység istennők, kiket híveik prostitúcióval tiszteltek. A Vénusz számított az emberiség anyjának, csillagok királynőjének, pásztornőjének vagy hírnökének. Szóval a csillagászok csak az évezredes hagyományt próbálták követni...
Legújabb vizsgálatok (1992) hatalmas hegyvonulatokat, óceánmedreket és szárazföldek formáit mutatják. Felszínét rengeteg működő vulkán borítja, több mint a Naprendszer bármelyik bolygóján (ezek láncreakciószerű kitörése okozhatta, hogy a bolygó izzó katlanná változott. Három egykori kontinens körvonalai rajzolódnak ki az űrszondák felvételei nyomán. Hipotetikus neveik igen találóak: "Beta Regio", "Terra Aphrodité" és "Terra Istár". A bolygó nagyobb részét óceánok borították (akár a Földét). James B. Pollack amerikai űrkutató szerint a korai Vénusz felszíni hőmérséklete 20 °C körüli volt. Egyébként még a mai állapotában is, mikor ott felszíni hőmérséklet 470 °C körüli, úgy gondolják, hogy leginkább a Vénusz tehető lakhatóvá az ember számára...
Ahogy a távoli őseink mondták, egykor a Vénusz a Föld "ikertestvére" volt...
Elképzelhető, hogy ebben az irányban kell kutatni tovább, hisz a távoli őseink éppen a légköri elektromosság begyűjtése irányában kutakodtak, s ha feltesszük, hogy egy távoli korban volt akár sok évszázadon át kísérletezgettek egy kultúra papja ezzel, úgy nagyon is elképzelhető, hogy igen messze juthattak a tárgy vizsgálatában... figyelembe véve, hogy mi az elektromosságot alig több mint két évszázada ismerjük csupán...
Nem vagyok sem történész, sem Egyiptológus. „Csak” olyan ember vagyok, aki tiszteletben tartom mások tudását, így a többnyire elméleti, de igen magasan képzettekét, és ugyan így tisztelem a fizikai munkát mesterien végző szakemberek tudását. Évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy a piramisok építéséről felállított elméletemet nyilvánosságra hozom. Átfogalmaztam. Íme: Tanulmányoztam az eddigi elméleteket, és arra a következtetésre jutottam, hogy nagyon távol állnak a hétköznapi gyakorlattól. Egy nagyszerű ember tanított meg így gondolkozni. „Mielőtt bármit tennél, ismerkedj a kővel, vizsgáld a formáját, koncentrálj a feladatra, ha kell, járd körbe újra, és újra, és hamar rájössz te is, hogy, hogyan tudod irányítottan elmozdítani….” Mondta Meloccó Miklós. Így tettem akkor, amikor a csodálatos piramisok építésén gondolkodtam. A józan paraszti ész sokszor többet segít, mint a tudományos elmélkedés.
A munka, és a munkás tisztelete a kulcsa, a legtöbb, rejtélyként kezelt probléma megoldásának.
Miért építettek volna rámpát? Ennél a megoldásnál figyelembe kell venni, hogy több, mint napi 300 db kőtömböt, tehát 10 órai munka esetén, mintegy 30 db-ot kell óránként a helyére rakni. Ehhez a rámpa teljes hosszában folyamatos, mintegy konvoj kellett, hogy vontassák felfelé a több tonnás köveket. Az egyes darabok szintre érésekor azonban gyakran meg kell állni a sornak, míg megfelelően a helyére illesztik a soron következő tömböt. Ez felmenetben szinte lehetetlenné teszi az újra-elindulást! Nem is beszélve az esetleges vontató kötél szakadásától, akár egyetlen ember hibájából elindulhatott a „dominó effektus. Másik kérdés: Miért épp a piramis építése rejtély? Azt megelőzően is építettek monumentális, ma is álló épületeket, ahol szintén a kőtömböket emelni kellett, akár több emelet magasságba.
Sajnos egy olyan szűk területen próbált meg mindenki megoldást keresni, melyből kiszorult a kitermelés során már egyébként is alkalmazott módszer, mely a további munkák során is alapmegoldást jelenthet. Ne becsüljük le az ókor embereit, hogy bár csodás épületeket hoztak létre, de arra ne lettek volna képesek, hogy egy már ismert munka módszert tovább fejlesszenek.
Több, igen fontos tény nem lett figyelembe véve. Ma már a tudomány bebizonyította, hogy az éghajlatváltozás történelmi események kulcskérdése volt. Az ősi inka városok elnéptelenedésének oka sokáig rejtély volt, mígnem igazolást nyert, hogy az éghajlat drasztikusan megváltozott, a szárazság volt az, mely miatt a mezőgazdasági termelés lehetetlenné vált, így az embereknek el kellett hagyniuk a területet. A római birodalom kisázsiai hódítása során, egy, ma sivatagos területen álló város (Masada) elfoglalásakor hatalmas (több emeletes) fából épült ostromgépet készített, melyhez óriási mennyiségű, és kiváló minőségű fára volt szükség. A mai éghajlaton azonban több száz km-es körzetben gyakorlatilag egyetlen fa sem található, így, mint rejtélyt kezelték a tudósok, hogy honnan szállították a fát, és hogy egyáltalán megérte-e, a várható győzelem, a befektetett óriási költséget. Ismét az időjárást modellezték le, és bebizonyosodott, hogy a vizsgált történelmi esemény idején, a területen mediterrán éghajlat uralkodott, és bőven rendelkezésre állt az építéshez szükséges nyersanyag. Tehát a piramisok építésének vizsgálatakor sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adott korban milyen időjárás uralkodott Egyiptomban.
Különböző emelőkhöz szükséges faanyag felhasználásának elvetésére az az indok, hogy faanyagban szegény volt Egyiptom, és annak beszerzése megengedhetetlen nagyságú költséget jelentett volna. Mint ha ez „szentírás” lenne, minden további elemzés nélkül, az egész világ e témát kutatói azonnal tényként fogadták el. E magyarázat azonban sántít, ha az építkezés célját, és magát az építtető személyét nézzük. A piramis csaknem húsz éven keresztül, folyamatosan épült úgy, hogy több ezer munkás dolgozott azon. Ez önmagában már óriási költséget jelent, de ez soha nem lehetett probléma, mert magának az „Élő Istennek” készült. Így nem fogadható el az-az érv sem, hogy, túl drága volt a faanyag.
Azért is sántít ez, mert a kőtömbök szállításához, akár külső, akár belső rámpában gondolkodunk, mindenképpen szükséges volt, a vontatás teljes hosszában egy „Fából készült-pálya” elkészítése, mely hosszában párhozamosan, legalább 4 db lefektetett fél-gerendából (hogy a hatalmas súly miatt minél nagyobb felületen feküdjön föl, és ne süllyedjen a homokba), melyekre merőlegesen rögzített gömb alakú gerendák kerültek. Ezt a rámpa teljes hosszában el kellett volna készíteni, egyenes szálú első osztályú faanyagból. Ráadásul a vontatás során keletkezett kopás miatt, rendszeresen cserélni kellett volna a felső gerendákat. Ez azért is lett volna elengedhetetlen, mert az óriási súly emberi vontatásához, meg kellett támasztaniuk a lábukat a munkásoknak, mert e nélkül a vontatás akár homokon, akár kövön (a belső rámpa elmélete esetén), lehetetlen. Próbálja meg bárki, hogy homokon akár kerekeken guruló eszközt ami elég súlyos, mozdítson meg. Belesüpped mindkét lába, és a súly nem fog megmozdulni.
Hány ezer szál, egyenes gerenda kellett volna, hogy az elmélet igaz legyen?
A fából készült pálya (3):
Meggyőződésem, hogy meg volt a megfelelő mennyiségű, és minőségű fa az építéshez, amit azonban nem több ezer méter hosszú útpálya készítéséhez használtak, ahol iszonyúan igénybevett, és rövid idő (akár 3-4 év) elteltével munkaképtelenné váltak azok, akik e terhet vontatták nap mint nap10-12 órán keresztül. Ez az, amit nem engedhetett meg magának a Fáraó, sem pedig Egyiptom. Ismétlem, ahhoz, hogy a 2,5 millió darab kőtömbből álló Piramis 20 év alatt elkészüljön, óránként legalább 30 darabot kellett a helyére illeszteni !
Nem lenne szabad kizárólag elméletekben gondolkodni. Az emberiség, a történelme során bebizonyította, hogy mindig a gyakorlatban talált újabb, könnyebb megoldást az elvégzendő feladat folytatására. Ennek ALAPJÁN gondoltam végig magam is a kövek kitermelésétől kezdve a szállítás és építés folyamatát.
A kitermelt követ, akár szállítószánra helyezéséhez, akár csak a helyéről történő elmozdításához valamiféle módszert kellett találni. Márpedig a követ, legyen az akár több tonnás, már a piramisok előtt is mozgatták, használták építésre. Gyakorlatban is bebizonyítható, hogy a teóriám helyes, és hogy képesek voltak Egyiptom ókori szakemberei ennek felismerésére.
Tehát kezdjük az elején. Azt már tudjuk, hogy a megfelelő méretű követ egy darabban nagyolták ki a kitermelés helyszínén, majd azt kész méretre faragták. Itt már meg is kell álljunk, mert a tömböt az eredeti helyéről el kell mozdítani, és ha csak néhány méterre is, de odébb kell vinni. A kimozdításhoz több évszázados módszert alkalmaztak: A kész kőtömböt a piramishoz kellett szállítani. Az-az, vagy szállítóeszközre kellett felhelyezni, vagy a farönkökből kialakított szállítási útra kellett juttatni. Mindkettőre van egyszerű megoldás, melynek szintén több évszázados gyakorlati múltja kellett hogy legyen.
A kőtömböket faékekkel emelték meg (1), hogy az emelőrudak aláférjenek. A tömb nagyságától, súlyától függően 2-4 db emelőrúddal megemelték, a szánt alá tolták, majd a szánra helyezték (2).
A helyszínre érve, adódik a mintegy kétezer éves kérdés: innen hogyan tovább?
A szállító szán (4): Kialakításánál figyelembe vették, hogy a szánról a követ le is kell venni, melynek legegyszerűbb módja, ha guruló rudakat használnak. Hogy a kő, a szállítás során ne mozduljon meg, elöl 2, és hátul 2 réz csap furatba helyezésével rögzítették a guruló gerendákat.
A felső kis ábrán (5) látható hogy a vontatókötelet a szán elején rögzítették, majd átvezették a kőtömbön, és alul húzták előre. Így a vontatás során a kötél leszorítja a követ a szánhoz, és együtt mozog vele.
Hogy is jutott el az emberiség a mai technikai szintjére? Akár földművelést, akár szerszámkészítést vagy bármely, az életfeltételeket biztosító, életminőséget javító feladatokról volt szó, mindig az adott munka során, annak egyszerűsítésén gondolkodott az Ember. Így talált fel dolgokat, talált ki újabb és jobb módszereket, így fejlődött a technika. Aki napokig, végez egy bizonyos munkát, akkor törvényszerű, hogy elkezd annak egyszerűsítésén gondolkodni, főleg ha nem egy merőben új módszert kell kitalálni, hanem egy, már gyakorlott technikát kell egy következő munkafázisnál alkalmazni. Miért kellene irtózatos mennyiségű homokból utat építeni? Ha az első sor követ lerakták, a feladat nem a magasabb út építése, hanem a kőtömb felhelyezése az első szintre.
Itt érkeztünk el arra a pontra, amikor azt kell mondani, hogy az ókor emberében ez nem okozott dilemmát, és feltételezhető, hogy a maga természetessége, és egyszerűsége miatt sem tulajdonítottak ennek olyan jelentőséget, hogy kőbe vésve, vagy papiruszon megjelenítsék.
Ahogy a kitermelés során a tömböt kimozdították a helyéről, ahogy szállító-szánra, vagy a gerenda útra helyezték, úgy, ugyan ennek a módszernek a továbbgondolásával lehet egy szinttel feljebb helyezni a kőtömböt. És ha lehet a második sort építeni, akkor annak csaknem teljes befejezése után, vagy már jóval előbb is, a leg-optimálisabb hely megválasztásával kezdhető a harmadik, majd a negyedik, és a további szintek építése. Így lehetővé válik a csúcs elhelyezését követően, fokozatosan, föntről lefelé haladva befejezni a szinteket, végül magát a piramist.
Tehát minden szinten kellett egy emelő. Az egyes szinteken annyi helyet kellett biztosítani, hogy elférjen a szerkezet, és az azt működtető csapat. A szánról, az első rögzítő csapok kivételét követően a guruló rudakon áttolták a vele egy síkban lévő emelőre a kőtömböt, ahol szintén réz csapokkal rögzítették a szélső rudakat. Szintre emelték, a csapokat kivették, és a guruló rudakon letolták az emelőről. A kövek egyre magasabb szintre történő feljuttatása úgy történt, hogy azokat emelőről-emelőre helyezve érték el az aktuális szintet.
Feltehető a kérdés, hogy miért nincs sehol sem feljegyzés, sem rajz ezekről? Meggyőződésem, hogy az emelő ilyen alkalmazása évszázadokkal megelőzte az első piramis építését, ezért nem egy általánosan ismert, hétköznapi módszert jelenítettek meg, hanem a munka hatalmasságát jelképező mozzanatokra helyezték a hangsúlyt, a kőtömbök iszonyú erőt igénylő vontatását jelenítették meg.
Tisztelettel adózom e nagyszerű munkásoknak, és azoknak a tudósoknak, akik népük, nemzetük iránti tiszteletből vetnek el minden olyan módszert, melyek földön-kívüli, és egyéb, nem emberi kézre utaló elméletet jelentettek meg!
Székely Csaba H - Szigetszentmiklós, Emelkedő u. 5986/4/b e-mail: cs.szekely@gmail.com mobil: 0036-70-2062751
Az elméletet a leírt faszerkezetek rajzaival a http://csszekely.blogspot.com oldalon megtekinthető
A megoldás egyszerű, és jól mondja Nevem Teve: "Mert így képzelte el őket." Egyszerűen a mendemondákra, de legfőképpen a saját képzeletére hagyatkozott, hisz Heemskerck Egyiptomban sosem járt...
Itt a pharoszi világítótoronyról készített "illúziója", sok köze ennek sincs a valósághoz...
Azonban lehet más válasz is erre. Pl. hogy az eredeti prehisztorikus (kabír?) építményeket rajzolta le. (talán szándékosan, nagyon is tudatosan, hogy az értőknek üzenjen vele) Melyek lerombolt (?) alapjára, vagy egyszerűen csak ráépített változatát látjuk ma, amit az egyiptomiak csináltak. Erről a ráépítés teóriáról már volt korábban itt szó...
Valaki elmagyarázná nekem hogy vajon miért igy ábrázolta Martin Heemskerck 1645-ben az egyiptomi piramisokat amikor a világ hét csodájáról készített képeket ?
"... Nikola Tesla egyike volt azoknak, akik a légköri elektromosság begyűjtéséről álmodtak, egészen mostanáig azonban a tudósok nem rendelkeztek az atmoszférában található víz elektromosságának kialakításában és kibocsátásában közreműködő folyamatok megértéséhez a szükséges ismeretekkel...."
Érdekes, hogy a Vénusz bolygón a geológiai képződmények nevei 99%-ban női nevek. Ez vajon véletlen? ;)
"Szinte minden felszíni formát a Vénuszon történelmi vagy mitológiai nőkről neveztek el. A kevés kivétel közé tartozik a Maxwell Montes, amely James Clerk Maxwell nevét viseli, és két fennsík, az Alfa-régió és a Béta-régió. Ezeket még azelőtt elnevezték, hogy a jelenlegi névadási rendszert a Nemzetközi Csillagászati Unió, a bolygók nomenklatúrájának kialakításával foglalkozó szervezet elkezdett volna ezen dolgozni." (wiki)
[Ja, amúgy nekem is feltűnt a képen, hogy milyen nagyok a nő kezei...]
Valóban több ókori szerző közölt arra utalásokat, hogy Pénelopé Odüsszeusz távollétében válogatás nélkül valamennyi kérőjével együtt hált, állítólag a közös frigyből született volna a szatír Pán, a mezők kecskeszarvú és lábú istene, egy igazi incubus. Más hagyományok szerint Hermész nemzette Pénelopénak kos alakjában. Pán egy ősi pelaszg isten, a nimfák szeretője volt. Tisztelete Árkádiából terjedt el egész görög földön (szerepe teljesen analóg a nyugati boszorkánykultuszok "ördögével"). Tehát valóban nem az a 20 évig Odüsszeuszra váró példamutató feleség alakja bontakozik ki előttünk, amilyent Homérosz igyekezett lefesteni... Viszont egyes ókori magyarázók szerint itt egy másik Pénelopéról van szó, és nem Odüsszeusz feleségéről és a két nő alakja a kése magyarázók előtt teljesen összeolvadt...
Hérodotosz említi, hogy a hellének Pánt a legújabb istenek közé sorolják, akit Hermész nemzett Pénelopének, Odüsszeusz feleségének. Mindenesetre a történet Odüsszeuszról, Ithaka akháj feleségéről alig tudunk valamit. A legfőbb forrás maga Homérosz, s a feleségéről, Pénelopéről még annyit sem, s meglehet, csak Homérosz adta neki a Kyllené-hegyi gyönyörű szép nimfa, Pénelopé nevét... De meglehet nem is véletlenül, mert az "igazi" Odüsszeusszal, a kurétesz herceggel, aki napnyugatra ment a Grál-ért, valahogy éppen ilyen feleség passzolt...
Az "Özvegy Fiai" meg éppen lehet már csak egy kései, szabadkőműves -tehát utólagos- belemagyarázás, egyszerű mesékbe, mert türoszi Hiram is egy "özvegy fia" volt, s a mesékben valahogy ez szintén előkerül. Hisz a férfiak korán haltak, s a magára maradt özvegy fia rendszerint elment szerencsét próbálni, majd rendszerint királykisasszonyt vagy királyságot nyert... Nem hiszem, hogy a Grál-keresők vagy Hiram és mások az "Özvegy fiai" néven "futottak" volna... legalábbis a magyarázatok nekem nem elég meggyőzőek.
Azok a boszorkánypapnők (Médeia, Kirké, Pénelopé), akár istennőik (Ízisz, Aphrodité, Hekaté, stb.) közös jellemvonása: rendszerint nagyon szépek, pogány rítusok papnői, istennői, ezek erdei tisztásokon tartott orgiasztikus rítusok, és mind kapcsolatban álltak a Vénusszal. Egyébként a Vénuszról ideérkezett "istenek és istennők" közös jellemvonása, hogy rendkívül szépek..., akár férfi, akár nő. Maga Lucifer is az, mint Ezekiel mondja róla: "Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben… Valál felkent oltalmazó kerub…"
Francesco Primaticcio féldomborműve valóban nagyon érdekes alkotás.
Lehet nem fogalmaztam jol, nem az a furcsa, hogy rovidebb ideig eltek, azt az Ur mondta is, hanem, hogy az egyiptomi faraok elotte is rovid ideig eltek, felteve, hogy az ismereteim helyesek, miszerint, az elso piramisok utan jott az ozonviz.
ja, biztos félreértettem, akkor csak valami egyletet akartál volna meg lobbizni, médiázni.. ezt mondjuk korainak találom és túlzónak. de valami közös oldalra talán nem lenne haszontalan összegyűjteni az anyagot, irodalmat, stb. na nem komplett könyveket, de a fontosabb passzusokat, idézeteket, amolyan szöveggyüjteményszerűségként, plusz linkeket, stb. kategórizáltan. mert így gyorsan lesüllyednek az érdekes dolgok, nehéz visszakeresni és az újonnan betoppanók lehet nem olvasnak vissza ezernyi szerteágazó hozzászólást. bár nem eröltetem ha a többiek nem pártolják ezt a virtuális alexandriai könyvtár szövegtár jellegű projektet.
"Nekem furcsa, hogy a bibliaban az ozonviz utan az emberek joval rovidebb ideig elnek"
ez is jó kérdés, ez is olyan ami mindenhol előbukkan, már a sumér királylistákban is..
Hüperboreával kapcsolatban azzal próbáljak magyarázni hogy az a sarkkörön túl van és hogy ott fél évig nem megy le a Nap, tehát 1nap=1év, ezért 365-tel beszorozták, de az elég döcögős magyarázat..
a frizurára gondolsz? ilyen estekben sosem tudom mennyire szándékos vagy véletlen.
(valami rémlik hogy Széth kivégta magát az anyjából, de Lucifer 'születéséről' mit lehet tudni? most hirtelen nem ugrik be mit és hol írt erről Schenouda, de az egész istenekkel kapcsolatos dolog elég rejtélyes, no meg az égben játszódó csete-paté isten generációk között homályos előttem, olümposziak vs. titánok(=nephilimek?), Ázok vs. Vánok, meg háború a mennyben http://www.biblebasicsonline.com/hungarian/06/D21.html , Széth+Ré vs kígyó, Széth vs. Hórusz, stb, ehnyén szóval szövevényes és nagyon nem áll össze bennem..)
"(valami rémlik hogy Széth kivégta magát az anyjából, de Lucifer 'születéséről' mit lehet tudni? most hirtelen nem ugrik be mit és hol írt erről Schenouda"
