Visszaolvastam, de nem találltam (vagy elkerülte figyelmemet).
Erről a hídról van vkinek képe?
2007-04-19 16:49 Lebontják a Dél-Dunántúl leghosszabb vasúti völgyhídját
Életveszélyessé vált, ezért elbontják a Dél-Dunántúl leghosszabb vasúti völgyhídját Zaláta és Drávasztára között. Az Ormánságban húzódód híd az 1800-as végén épült, 102 méter hosszú. Vonat közlekedett rajta Sellyéről Horvátországba.
A hidat már több, mint ötven éve senki nem használja. A Dráva felett átívelő szakaszát a II. világháború után felrobbantották. Az önkormányzat most eladta az építmény megmaradt részét, a völgyhidat elkezdték bontani. A Dél-Dunántúl leghosszabb vasúti hídját még Draskovics gróf építette. Vonat járt át rajta még a II. világháború előtt. A hidat mára már benőtték a fák és a gaz. Az drávasztárai önkormányzat csak két hónappal ezelőtt tudta meg, hogy az építmény az övék -mondta el a Független Hírügynökségnek Sáity Borbála Drávasztára polgármestere.
"A műszaki osztály szakemberei megnézték és balesetveszélyesnek, életveszélyesnek nyilvánították, az állagmegóvásra pedig az önkormányzatnak nem lett volna anyagi lehetősége."
A hídról a 60-as években lelopták a vasanyagokat és a talpfákat. A szerkezetet csak azért nem vitték el, mert nem tudták összedarabolni. Az önkormányzat most eladta a völgyhidat egy vállalkozónak másfél millió forintért. A völgyhíd 102 méter hosszú, a szakemberek szerint körülbelül másfél hónap kell ahhoz, hogy teljesen lebontsák és eltakarítsák a törmelékeket.
Szóval: - először volt egy híd x helyen, - majd egy új, x-től északra 12m-rel (tehát nem délfelé vándorlás!) - a háború után először nagy hirtelen egy ideiglenes híd épült, cölöp jármokra, az eredeti pillérektől 25 m-re északra (ennek tehát nem volt köze a korábbi pillérek egyikéhez sem!) - majd épült egy negyedik "K" rácsozású híd (amely szerkezet ma az Északi Összekötő híd) amely a már meglévő pilléreken, - némi felújítás után- azok északi oldalán (tehát a második híd pillérén) épült meg (valóban némi magasítás után amelyet én 4,40 m-nek ismertem, egy Gáll Imrétől eltérő forrás szerint, de az valóban kb 5m)
- majd a ma végső hídnak ismert két szerkezet az első híd pillérein épült meg
- a tervek szerint a második és negyedik hídat is szolgáló pilléreken épülne meg a harmadik vágány hídja
Remélem így kerek!
ui:
- kicsit fáradtan szedtem össze a választ és a képeket (amelyeket el is szúrtam most kicsit nagyobban újra nyomom), ezért lehet, h nem voltam kellően egyértelmű, bocsánat!
- a forrás nem az a könyv volt
remélem jobban látható, mint a korábban felrakott képek!
Nem egészen így. Addig oké, hogy a híd előbb ide-oda vándorolt (ugye az eredeti mellé a forgalom folymatos fenntartása mellett építettek egyet, majd a forgalom átterelése után elbontották-így lett az első, dél felé vándorlás), de a K híd szerkezetet nem a helyreállított eredeti falazatokra helyezték, mert a K-híd alsó öve magasabb volt az eredeti híd alsó övénél, ezért kb 5m-en felfalazták a pilléreket, és erre helyezték a hidat.
Én is csak ma szereztem tudomást erről a völgyhídról, ami a megszűnt Sellye és a Horvátország között (Szlatina) közötti vasútvonalon volt, és a 100 m összhosszúságú.
A Gumidani által említett "ide-oda rakosgatás" a megoldás!
A képed azért lehet megtévesztő, mert az már a második Kölber-Thoma féle hidat ábrázolja, ami az első pillérek északi irányú toldására épült!
Szóval...
- Az első vasúti hid 1913-ig volt forgalomban. Az1900-as években már a hid az új terhelésre gyengének bizonyult és az 1908. évi fővizsgálat új hid épitéséstirányozta elő. A pilléreket és hidfőket észak felé megtoldották. Ide épült a 4 db kéttámaszú, vonóvasas, 2 vágányú rácsos vasszerkezet. Forgalombahelyezésére 1913-ban került sor.
- 1945.február-márciusában a szovjet Hadsereg müszaki alakulatai 45 nap alatt cölöpjármokra helyezett, szegecselt, gerinclemezes tartókból provizóriumot épitettek. Kis nyilásai miatt azonban a jégzajlás esetére nem felelt meg. A provizóriumon 10 km/h-val közlekedtek a vonatok. A katonai provizórium pótlására ideiglenes jellegű,csavarozott szerkezetű K hidat épitettek, a helyreállitott régi falazatokra 1946.évben.Forgalombahelyezése 1946.október 31-én volt.
- A K hid a fokozott forgalomra nem felelt meg,ezért a K hidtól Délre, másodikként épült meg a jelenlegi bal vágányú , 5 támaszú ,végleges jellegű, alsópályás rácsos acélhid.
- A negyedik hidat - a meglévő eredeti mederpillérek északi oldalán - 1946. október 31-én helyezték forgalomba.
Sajnos most képeket hirtelen nem találok, de igyekszem minélelőbb pótolni :)))
Gyanítom, hogy a megfejtés a híd eseménydús történetében rejtőzik. Volt egyvágányú, kétvágányú, lebombázott, ideiglenesen helyreállított, majd két lépcsőben újjáépített.
Mindennek a feltevésemnek ugyan ellentmond a régi kép.
Nem tudom, hogy ebben a topikban főleg vasutas, vagy hídépítő szakértelem gyűlik, én mindenesetre egyikhez sem értek, úgyhogy kérdeznék.
Miért van a Déli összekötő vasúti híd pillérein rés? Ha a partról benézek a híd alá, minden pillér föntről lefele haladva előbb egyben van, aztán a víz (jelenlegi állása) fölött vagy tíz méterrel két lábra válik: északon van neki egy keskenyebb, délen egy kb. háromszor olyan széles.
Természetesen csak a vasútpálya hídjáról beszélek, nem a Lágymányosi-híd pillérjeiről.
Nem kéne ennyi szöveggel fárasztanom benneteket, ha lett volna annyi eszem, hogy lefényképezzem, de hát nem volt.
remélem jobban látható, mint a korábban felrakott képek!
