Azok, akik szerint az innék az a nyelvészeti érvekkel (nem csak egy ad hoc kiválasztott norma alapján) alátámaszthatóan jobb, helyesebb az "innák"-nál (egyes szám első személy, tárgyatlan, feltételes mód), itt próbálkozhatnak meggyőzni.
én enném, innám, vinnék/vinném, hoznék/hoznám ő ennék/enné, innék/inná, vinne/vinné, hozna/hozná ők ennének/ennék, innának/innák, vinnének/vinnék, hoznának/hoznák
alanyi/tárgyas ragozás
manapság helyesnek tekintik az alanyi ragozású én ennék, innék, ill. ő enne, inna alakokat is.
a feltételes mód, jelen idő, alanyi ragozás, egyes szám-első személyű igealak személyragja -nék.
Egyalakú toldalék, tehát nem függ attól, hogy mély vagy magas hangrendű igéhez tesszük hozzá. Tehát: én várnék valakire, én kérnék egy kiló kenyeret, én egy ládát bírnék stb.
A feltételes mód, jelen idő, tárgyas ragozás, többes szám-harmadik személyű igealak személyragja, a -nák, -nék viszont kétalakú, vagyis előbbit mély magánhangzót tartalmazó, illetve i, í hangot tartalmazó szótagokhoz kapcsoljuk, míg utóbbit magas magánhangzót tartalmazó szótagokhoz (kivétel az i, í)
Tehát:
katonák várnák az elnököt, a gyerekek kérnék az új játékot, a munkások elbírnák a terheket
Szóval én persze innék, de a gőgön, vagy az ad hoc kiválasztott beszélt nyelvi normán kívül tudományos/nyelvészeti indokot nem tudok. Mondjuk a nyelvészek sem, nagyobbik felük szerint sincs, picinyke felük meg pont olyan hibás indokokat hoz, mint ami az előzményben olvasható.
Tehát kérném az ontopikságot: várom a nyelvészeti indokot.
szerintem nagyon eccerű: az innák jelentése most többesszám harmadik személy és feltételes mód. Ha ezt te magadra értenéd, akkor ugyanaz a ragozott hangalak ugyanolyan módban(feltételes) zavart okozna.