webképes A 'web' nem rövidítés vagy mozaikszó, nem is végződik néma hangra, tehát nincs szükség kötőjelre. (Pláne nincs ok külön írni, mivel nem jelző.)
OK Igazad van, hogy a szabályok ismerete elengedhetetlen. De akkor mit mondasz a web képes kifejezésre? webképes? web-képes? Esetleg web képes? Erre is biztos van valahol egy helyesírási szabály, csak én veszek el az információáradatban.
A metaadat szót nem azért húzza alá a Word, mert hibásnak minősíti, hanem azért, mert nem ismeri. A helyesírás-ellenőrző lehetővé teszi, hogy felvedd a szótárba, és akkor a továbbiakban már nem fogja aláhúzni. A metaadatmodellel azonban továbbra is gondod lesz, mert a Word nem egyformán kezeli azokat a szavakat, amelyeket gyárilag építettek bele, és azokat, amelyeket a felhasználó vesz fel. Ez azért van, mert a magyar (finn, török stb.) helyesírás-ellenőrzők kénytelenek a szavakat (azt, ami két szóköz között van) morfémákra bontani. Ez a morfológiai elemző azonban csak a gyárilag beépített szavakon működik (van olyan megoldás is, amelyik lehetővé teszi, hogy a felhasználó is kezdeményezze a morfológiai elemzést).
A helyesírás-ellenőrző remek találmány, de helyesebb lenne elütés-ellenőrzőnek nevezni, mert a haszna inkább a fgépelési hibák jelzésében van, mint az igazi helyesírási hibákéban.
Szomorú hírem van: a helyesírás annyira emberi dolog, hogy nem lehet megúszni a megtanulását. Mivel bonyolult, és szerteágazó, támasztéknak ott van a szabályzat és a szótár, de ennek a használata is megtanulandó. Nem lehet megúszni. És ha valaki tudja, akkor már elég egy fihyelmeztetés, a színes aláhúzás, és máris lehet javítani. Ezért a Word aláhúzására nem úgy kell reagálni, mint a magyartanáréra: ez nem büntetés, nem szégyen, főleg azért, mert nem is azt mondja, hogy ez hibás, hanem azt, hogy a Word azt az alakot nem ismeri. Vagy azért, mert hibás, vagy azért, mert még nem került bele a szótárába.
Sajnos, a számítógép nem elég okos ahhoz, hogy az embert mentesítse a tanulás és a gondolkodás alól. A számítógép alapvetően csak olyan intellektuális műveleteket tud végrehajtani, amelyek visszavezethetőek a számlálásra. Ez a helyesírás vonatkozásában alapvetően arra elég, hogy a számítógép az általad beíert szavakat összehasonlítsa egy olyan mintával, amelyet hibátlannak minősítve beletáplálnak a számítógépbe. Ez a minta pl. az angolban egy szótár, a magyarban azonban a nyelv jellege miatt morfématárat kell használni (tehát a szótövek mellett képzők, jelek, ragok is vannak benne).
A helyesírás-ellenőrző így nagy biztonsággal csak a két szóköz között elhelyezkedő szövegrészeket tudja minta alapján minősíteni, azokat a szövegrészket, amelyekben kettőnél több szóköz van, már csak valószínűségi alapon, esetlegesen tudja minősíteni.
Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a gép nem tud mit kezdeni az olyan helyzetekkel, amelyeket csak a jelentés alapján lehet eldönteni (a jelentés megállapítása nem vezethető vissza a számlálásra). Így például, ne várd a számítógéptől, hogy döntsön a fojt és a folyt alakok között, hiszen ezek így, szövegből kiragadva mindketten helyesek, a szövegen belül a jelentés alapján lehet dönteni.
Így olyan számítógépes eszközt, amely minden szöveg esedtében megmondja a helyes írásmóot, nem találsz, és ilyen építése nem is lehetséges.
MS Word 2003-at használok de nem igazán jó. Sok olyan szót nem ismer amit én használók és így pirossal aláhúzza, pedig biztos hogy jól írtam. Tehát valami más lenne jó.
A diagnoszta nem az, aki (tetszőleges betegséget) diagnosztizál? Ez esetünkben túlságosan tág lenne.
A vizsgálóorvos (vizsgálatvezető, társvizsgáló) kifejezetten a klinikai kutatások kontextusában alkalmazott szakkifejezés. Olyan orvosról van szó, aki lebonyolítja a klinikai kutatást, és adott esetben az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat elvégzi a betegen, vagyis nem általában (vagy a saját szakterületéhez fűződően) kezeli a pácienst. Hogy eredetileg a study doctorból egy fordítóiroda csinált-e vizsgálóorvost a kezelőorvos helyett megkülönböztető vagy egyéb céllal, passz, de ezen a területen ez egy bevett kifejezés.
A többiek a szó egybe-/különírásával kapcs. szabály leírására voltak kíváncsiak, erre a választ ezúton is köszönöm.
Nem értem a problémát. A helyesírási szabályzat pontosan szabályozza, hogy a folyamatos melléknévi igenévvel kifejezett jelzőt mikor kell egybeírni a jelzett szóval, és mikor nem: ha a jelző alkalmi, külön írandó, ha funkciót fejez ki, egybe írandó.
Emellett vannak a használat során kialakult állandó frazémák is. Ilyen a kezelőorvos. Olyan frazémát, amely a vizsgáló+orvos szerkezetetet állandósult összetételként használná, én nem ismerek, de ha van, akkor egybe kell írni.
Magam is ismerek olyat, hogy felülvizsgáló orvos (főorvos), ez azonban nem írandó egybe, mert az előzőekben ismertetett szabály csak akkor érvényes, ha a szerkezet mindkét eleme egyszerű szó. Ha akár a jelző, akár a jelzett szó összetett, a melléknévi igenévi jelző mindig külön írandó.
Amúgy azt az orvost, akiről beszélsz, szerintem diagnosztá-nak mondják
amennyiben a "klinikai vizsgálatban részt vevő betegeket kezelő orvos" ugyanaz, mint a "náthás/epeköves stb. betegeket kezelő orvos", akkor talán. mindenesetre szeretik megkülönböztetni a kutatásban részt vevő dokikat a hétköznapi betegeket kezelő orvosoktól.
nem a beteget (néha meg)vizsgáló orvos, hanem egy spéci rang/beosztás. én a "vizsgálóbíróra" hivatkoztam. ezek szt már csak a szabály száma/neve/magyarázata kérdéses :)
vizsgálóorvos vagy vizsgáló orvos? ez lenne az angol study doctor megfelelője. az a személy, aki egy klinikai kutatásban a kísérleti gyógyszert kiadagolja a betegnek, meg ami ehhez tartozik (vizsgálatok, rendszeres orvosi ellenőrzés stb.).
és OH hányadik oldal :) szóval a miért is kellene. köszi!
Egy klasszikus kérdés: A welcome drink az üdvözlőital vagy üdvözlő ital? A 112-.-es szabály második bekezdését érzem leginkább ideillőnek, de várom a véleményeket, mert a hegyimentő kutya óta semmit sem érzek biztonak. :-)
Mindnyájunktól csak köszönet illetheti Kis Ádámot az értékes (és nem könnyű nyelvezetű s helyesírású) forrásszemelvények önzetlen hozzáférhetővé tételéért.
Kommentárként csak annyit, hogy az MTA (MTT) mint frissen létrejött testület nyilván nem akarhatott még mást, mint alázatosan a nemzeti közvéleményhez fordulni, jóllehet nem utolsó sorban épp "a magyar nyelv ápolására" jött létre. Ma egészen más a helyzet.
"Minek előtte tökéletesen megvizsgált nagy grammatikát bocsátana ki a' magyar tudós Társaság , a' helyesirásra 's a' nyelv' paradigmáira nézve kívánt bizonyos főbb szabások felett felett megegyezni; hogy neve alatt kijövendő évkönyveiben, folyóiratában 's hivatalos jelentéseiben, ha más meg más elmék tünnek is ott elé sajátságaik' jeleivel, az egy erkölcsi test' irása' mófja, tétovázó és tarka ne legyen."
...
"Nem akarván ennél fogva a' Társaság , az általa megállítottra nézve , egyszer mindenkorra lenni parancsoló , szabadjokra hagyja még tagjainak is , hogy e' szabásokat, midőn tulajdon személyükben állnak elé munkájukkal , általlátásukhoz képest követhessék. Győzzön a' mi jobb! ez a' Társaság' szava, okokkal kíván ő vezetője lenni a' kivilágulás szerint alakuló köz megegyezésnek, fennhéjázó 's önkényü vezér nem."
A' társaság 2ik nagy gyűléséből , Pesten , Martiusban , 1832.
Döbrentei Gábor,
Titoknok
(igyekeztem betűhív' lenni: ez vonatkozik az aposztrófokra, a vesszők előtti szóközökre, valamint az 'irás' írásmódra!)
"A helyesírás annyi s oly heves vita tárgya, amennyi jelentőség semmiképpen meg nem illeti. A helyesírás szokás és divat dolga, s ha ingadozás és következetlenség van benne, az tkp. csak az iskolában baj. Azéret most Európa szerte azt látjuk, hogy az iskolai kormányok foglalkoznak a helyesírás egyszerűsítésével és könnyítésével. A magyar oktatásügyi kormány is 1903-ban adta ki rendeletben az egyszerűsített iskolai helyesírást."
Simonyi Zsigmond: Helyes magyarság. A magyaros stílus kézikönyve. Singer és Wolfner, Budapest, 1914.
Bocsánat, erről az iskolai helyesírásról eddig csak Kovalovszky Miklós füzetében olvastam és természetesen nem arra gondoltam, hanem az iskolában tanított helyesírásra:)
Amikor volt iskolai helyesírás (1903–1922), akkor igen keményen szemben állt az akadémiaival. Tehát semmi esetre sem delfinizált változat. A Helyesírásunk című kötet viszont valóban az AkH. aktuális kiadásának enyhe leegyszerűsítése. Nem is szoktak úgy beszélni róla, mint iskolai helyesírásról.
„ezért van az, hogy ismerősem zöme nem tenne soha vesszőt »és« elé és leszoktathatatlan a két elemű összetett szavak szótagjainak számolgatásáról?” Szerintem az egyszerűen a rossz magyartanárok miatt van.