Amikor utoljára arra jártam egy P-37(két egyforma ernyö) és egy PRV-17 (egy ernyö) volt.Szerintem már nem használják,nem úgy mint az elödeiket a 80-as években.
Ha már 7 hónap után újra felbukkant a topic, megragadom az alkalmat, hogy kibővítsem a témát:
Akit bármilyen radarral kapcsolatos téma érdekel (civil, katonai, meteo) ne fogja vissza magát!
Veletlenul tevedtem erre, azt tudom mondani h Erd kornyeken (az M7-es feloli oldalan) a mult evben meg mindig lattam valami radart ami ha jol emlekszem teherautora volt felszerelve. Tipusat nem ismerem de jol nez ki a dombokon, talan az M7-rol is latszik de ez nem biztos.
A technikai részt érdeklődve olvasom, bár érteni nem értek hozzá sajnos - bár ezért van a topic.
Az alvásró csak annyit, hogy komfortérzet-függő szerintem. Amikor a kopasz baka a HÁP felmosása után felmegy "csövet adni", fülessel a kobakján ilyen aprósággal nem törődik. Különösen, amikor a "Ki fog leváltani?" kérdésre az öreg baka azt válszolja, hogy "Négyóránként leváltod majd saját magad"... :-)
Én az MH 54/4 RtSzd.-nál voltam katona, és a lokátorok eléggé meg voltak buherálva. El tudom képzelni hogy egyedi volt az ottani Kaszta is.
Egyébként Kaszta, SzT, P-13, P-37, PRV-13 és PRV-17 volt az arzenál.
Kösz a linkeket!
A keletnémet légierő site-ja nagyon király. Végre megtudtam, hogyan néz ki az Sz-200 "Vega" légvédelmi rakéta. (Nekünk is volt, de nagyon titkolták)
A második site-ról két radart tudok azonosítani: a Low Blow az Sz-125 "Nyeva" a Fan Song pedig az Sz-75 "Volhov" légvédelmi rakéta-rendszer követő illetve rávezető radarja. A Fan Songnál a két tányér közül az egyik a célt követi, a másik a rakétának sugározza a parancsokat. A két ferde antenna a koordináta-rendszer (ebben mozog a rakéta) tengelyeit szolgáltatja. A fekete fehér képen az alsó tányér mellett látható világos henger (szerintem) a távcső, amivel a radar nélkül, optikai úton lehet a rakétát rávezetni. Így lőtték le a szerbek az F-117-est.
TtK:köszi a tippet,igyekszem megszerezni,bár elég nehéz.Az emlitett titkolózást én is tapasztaltam Kecskeméten.Egy szót sem szóltak semmiröl.
Egyébként kedden az amerikai eseményekkel kapcsolatban a Duna TV-n mutattak egy müködö P37-est teljesen közelröl.Ha érdekel valakit elküldhetem.
Ha még esetleg nincs meg:
http://home.snafu.de/veith/futa-430.htm
(nagyon jó K66-os képek)
http://www.aeronautics.ru/radru.htm
(szerintem amit PRV11-nek neveznek az PRV13)
http://www.army.cz/acr/vzs/rtv/index.htm
(jó lenne érteni,mert biztos részletes)
Volt egy magyar oldal is,de már nincs meg.Szerencsére a képeket elmentettem.
A Kaszta két egymástól viszonylag (hullámhosszban) távol lévő antennája elég furcsa karakterisztikát eredményez (függőlegesen). Ha a tápfejekben nincs valami firnyákos megvilágítás kialakítva akkor felfelé is látnia kell.
Az adás vétel kapcsoló egy bazinagy cirkulátor (ez olyan alkatérsz aminek három csatlakozója van és a jel "körbe" megy benne 1-2-3-1.. irányba; 3-2-1-3.. irányba nem jut át) aminek a beiktatási csillapítása (ennyit csillapodik a jel a "jó" irányba) 3 decibel. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény fele elvész. Nagy nehezen előállítanak egy nagyteljesítményű nagyfrekvenciás jelet egy csomó párhuzamosan kapcsolt erősítővel aztán a felét eldurrantják a cirkulátoron.
Aludni meg csak kikapcsolt állapotban lehet benne, mert bekapcsolva olyan zaj van, hogy tuti a halláskárosodás.
Én csak látásból ismertem, 3-4 szer ültem is benne(1995). A kezelői szerint a Vörös téren leszálló gép okozta botrány hatására kezdték el fejleszteni. Álításuk szerint kis magasságra volt optimalizálva, emiatt csak a 4500 m alatti gépeket tudta követni. (szerették is a kezelők, jókat lehetett aludni benne - mivel nem sok munkájuk volt, az utasgépek magasabban járnak...)
Nekem laikusként a nagyfokú mobilitása tetszett igazán: 2 db Kamaz teherautó összesen.
Bár az SzT-hez képest gyerekesen egyszerűnek tűnt pl. a kezelőpultja.
Kasztából csak egy pár volt, úgy tudom már kivonták őket. Én egyszer voltam egy bemutatón ahol a Kasztát néztük meg, de nem nagyon tetszett. Igaz, hogy félvezetős a végfok plusz digitális jelfeldolgozása van, de az antenna (a P-19-hez hasonló) szerintem nem túl modern és a zavarvédettség sem az igazi. Állítólag egy egyetemi évfolyam diplomamunkaként készítette (lehet, hogy ez csak legenda). Ja, azért kellett kivonni, mert az egyik CCIR TV-csatorna frekijén (valahol 800 HMz körül) működött.
Nagyon dícsérték anno, én magam is tátott szájjal figyeltem azokat a dolgokat, amiket a kezelő mutogatott róla - persze alapvetően azon csodálkoztam, hogy a '80-as évek közepén a Szu ilyenre képes volt.
Gondolom a még fiatalabb Kaszta 2M is megmarad akkor, mivel emlékeim szerint az méginkább kis magasságra van optimalizálva.
Én úgy tudom, hogy a távlati elképzelés az új nagy hatótávolságú 3D radarok mellett az SzT-k maradnának az ún. gap-fillerek. Ez azt jelenti, hogy a kis magasságokon a nagy hatótávú radarok által hagyott "lyukakat" töltenék be.
Egyébként viszonylag korszerű szerkezetek, ötletes 3D felderítési képességgel és digitális jelfeldolgozással.
SzT-68U
Rendszerben van még? Csak azért kérdezem mert viszonylag fiatal szerkezetek, nem esnek-e esetleg áldozatul a "NATO-kompatibilizálásnak"...
Anno sorkatonaként ültem bent egypárszor, szimpatikus ketyere volt.
Magyar nyelvű radar irodalom nem nagyon van, a leírások pedig a titkolózás alá esnek. Én már láttam SzT-68 doksit magyarul, de nagyon szarul volt lefordítva. És például a frekvenciák még abban sem voltak benne csak úgy, hogy f0
A K66-osok kivonása mellet szól,hogy máshonnan is eltüntek.A kérdesem az lenne,hogy honnan lehetne szerezni lehetöleg magyar nyelvü dokumentációt a radarok müködéséröl,illetve konkrétan az elöbb emlitett tipusokról.Esetleg lehet-e valahol élöben is látni ilyeneket?
Én úgy tudom a K-66-osokat kivonták. P-35 már rég nincs, a P-37 ennek továbbfejlesztése; 6 helyett 5 csatornás és nem lehet vele V-nyalábot csinálni (magasságméréshez)
Ami érdekelne:1990-es évek elejéig Érd-Sóskút környékén láthatóak voltak radarok.Pontosabban 2 db Kabina 66(5N87) és 3 db PRV-13.Kiváncsi lennék mi lett velük.(lehet hogy az oroszok magukkal vitték?).Most ott egy P-35(vagy P-37) és egy PRV-17 van.Ezek a radarok is érdekelnének.Egyébként ezen tipusjelzések alapján keresve elég sok képet és irodalmat lehet róluk találni.
A Keceli Haditechnikai Parkról látott képeken látszódnak radarok is.
Jó lenne ha a topic nem süllyedne el,mert a téma érdekes.
Ha tudsz németül az első cím első blikkre elég jó összefoglaló. (bár a parabolaantennánál becsúszott némi hülyeség)
A második tényleg nagyon alapos, de kevés benne a technikai részlet.
OFF
Látom a warships1.com-ot te is megtaláltad; nagyon király site
ON
A radarelméletet összefoglalni néhány mondatban elég nehéz, a magyar nyelvű irodalom a nullához konvergál. Ha kéred azért megpróbálhatom. Esetleg, ha az alapok tiszták, de valami részlet nem világos inkább arra kérdezz rá.
Freya:
Amit eddig láttam az alapján inkább Freya+Würzburg = felderítő+iránymérő(követő) konfigurációt használtak. Freya adatok amik többé-kevésbé minden forrásban azonosak: 120 km hatótáv 125 MHz frekvencia. A távolsági felbontásra és a szögpontosságra több adatot is találtam (nyílván más típusok/továbbfejlesztések) Az antenna 6x4 antennarács vizszintes polarizációjú dipólokból (Hasonló antennát használt Bay Zoltán a híres holdradar-kísérlethez; illő rá emlékezni!). A kisugárzott teljesítménynél 10kW-400kW értékek szerepelnek, impulzus ismétlődési frekvencia (PRF) sehol sincs megadva, impulzushossz a 125 m
távolság-felbontásból visszaszámolva kb. 40 us. Antenna-körülfordulási időre sem találtam adatot. A nagyfrekvenciás végfokról se lehet tudni, hogy magnetronos vagy klisztronos volt-e.
Felmerült, hogy tárgyaljuk meg a II. vh. radartechnikát. Íme. Akinek infoja/kérdése van ne türtőztesse magát.
Attól tartok a II. vh.-ra korlátozás erősen csökkenti az érdeklődést, ezért a más korok (napjaink) technikája iránt érdeklődők is bátran csatlakozzanak!
