Sziasztok, a topicot végig olvasván álljon itt az én történetem is, mint lehetséges fejlemény.
4 éve, a házasságkötéskor X-né Y. Z. lettem, részben saját akaratomból, részben kedvesem kérésére. Jó megoldásnak éreztem, nem mindig leszek 26, így később is milyen jó lesz.
Aztán: soha egy percig sem használtam ezt a formulát, maradtam mindig és mindenkinek Y. Z. Nálunk az X. ráadásul nem szokványos, senki nem tudja leírni, kimondani, és állandóan betűzni kell. Időközben anyósommal sem lett felhőtlen a viszony, meg doktorálni is fogok, meg a kis lelkem...
Szóval most adok be egy kérelmet a belügyminiszterhez, és kérem a lánykori nevem visszaállítását. A név tényleg hatalom, és nálam negatív hatásokkal bírt, ha rágondoltam a "hivatalosra".
Úgy érzem, hogy így lesz a jobb, férjemnek nincs ellenvetése, mert tudja, hogy mit jelent ez nekem.
Már itt van a házassági anyakönyvi kivonat legfrissebb száma nálam és jövő héten indul a projekt:-)
Hát ilyen is van, ezek a dolgok néha nehezebbek, mint gondolnánk.
ugy nottem fel, hogy anyunak, apunak, a hugomnak ugyanaz a neve volt. Nagyon utaltam, es szerintem jo az, ha egy csakadban mindenkinek ugyanaz a neve.
A lanykori neven utan atvettem a ferjem nevet.
Joo Beataból lettem Tamas Beata, ahogy a gyermekeink is, ferjem is,egyforman tudtunk bemutatkozni.
Sokan azt hittek, a ferjemmel testverek vagyunk, de megszoktak, es igy jo is volt.
Megszoktam, megszerettem a nevet, mindenki igy ismer az elmult 15 evben. Most, hogy válunk...komolyan elgondolkoztam...nincs kedvem nevet valtoztatni. Ezt a nevet a sajat nevemkent hasznaltam, es a gyerekeket is igy hivjak. Ez nem olyan, mint a -né.
Sokan nem is tudjak, a Tamas a ferjem neve, de most jogositvany, utlevel, személyi...mindenkinek elmagyarazni...
Tudom, Ő nem kell, csaka a neve, azt mondjatok...ez az en nevem nem az ove mar..aki hallja a kollegak kozt, ram gondol, miota dolgozom ez a nevem, eleg nagy a szakmai kör aki ismer, most a Joó Beataval kezdhetnek egy csomó dolgot elorol...
Lehet, hogy igaza van annak, aki a lánykori nevét megtartja, ha elvalnak, mi lesz, de akkor nekem jo volt felvenni a nevét, mert szerettem, es nagyon erős volt a "mi " tudat bennem, jo volt ezt kifejezni ezzel is.
Nagy kerdes, mi lnne, ha ujra ferjhez nmennék, maradnek Tamas???Akkor venném vissza a lanynevemet???? Felvennem az övét????
Nehéz dolog, tenyleg..
csatlakozom a lánykori név-megtartást preferálók(hej,de szépen mondtam) táborához!
mondom ezt úgy,hogy sajna én is -né vagyok!ezerszer megbántam!!!
Te Te vagy! ne vedd fel más nevét!
Én ifjan és bohón ...né lettem, egy elhamarkodott, elvakult házassági beleugrásban. 2 év múlva, a váláskor a bírónő halálra röhögte magát, hogy még ki sem mondták a válást én már pörögtem, hogy azonnal vissza a lyánynevemet. Na végre kimondta, én meg úgy éreztem magam, hogy így nyertem vissza a szabadságomat teljesen. Holott volt kisbabám.
Azóta házasságellenes vagyok. 16 éve élek egy szupi élettársi kapcsolatban. De ha fogalmam nincs miért, idegen emberek előtt (anyakönyvvezető, stb.) újra megjelennék elrebegni az igent, mindenképpen megtartanám a lánynevemet.
Anyám nagy férjhezmenő, 4 házasság, 4 asszonynév, brrr. Az uccsó férjének is volt már előtte két felesége, akik meghaltak. Nem messze a temetőben egymástól ugyanaz az asszonynév, még jó ha nem keveri össze őket. Anyámnak is szép lehet látni egy sírt, amin az ő jelenlegi neve áll (mert nem tudom miért, a lánykori nevük nem szerepel).
Több elvált kolleganőm van, akik gyűlölik a volt férjüket, mégis viselik a nevüket. Teljesen nem értem őket.
Szóval én sajátnév párti vagyok, de mindenki azt csinál, amit akar.
Ja, utána lett még egy gyerekem, akinek persze más neve van mint az elsőnek, így aztán tiszta névkavalkád van az ajtónkon, de ez senkit sem zavar.
A barátnőm is így akarta volna felvenni két éve, neki sem engeték, hogy kötőjellel használja a saját és a férje nevét együtt. Állítólag csak úgy lehet ezt a fajta változtatást megejteni, hogy kéred a leánykori név megváltoztatását Kis-Szabó Máriára, majd a házasságkötésneél megtartod az új leánykori nevedet. Dehát ismervén a magyar hivatalok munkatempóját, házasság előttévekkel kell benyújtani a kérvényt...
Hát, már azóta én is az esküvő után vagyok - és maradtam Moll, vagyis a lánykori nevemen.
Még mindig fennakadnak néhányan, pl. hív a régi osztálytárs, bemutatkozok, és felkiált: Hogy-hogy???!! Hát nem mentél férjhez?!
Viszont én azóta is örülök, hogy nem vettem fel a férjem nevét. Nem amiatt, hogy megússzam a majdani váláskor a név-visszavétel nehézségét (mint azzal valaki meggyanúsított), mert nyilván nem szeretném, ha arra valaha is sor kerülne.
Engem így ismernek, hozzászoktam 27 év alatt, hozzám tartozik, a férjem neve pedig az övé, és kész.
Szerencsére ő sem hadakozott, sőt, első hallás után beleegyezett.
Nekem már inkább az a furcsa, hogy az unokatestvérem 19 éves felesége XYné lett.
Nejem ~né lett. Nem zavari! Titeket miért?
Egyébként én sem értem, miért nem lehet rendesen, ahogy a család eldöntötte!
Nekem is tecc a - jeles, de a nélküli is.
Érthetetlen a büró kratikus bunkómerevség! Egyéb adatok között úgyis szerepel a családi állapot! Akkor meg miért kell viselni, mint 1 bélyeget?
En is igy akartam felvenni a ferjem vezeteknevet egy evvel ezelott, de nem lehetett. Ugy lehetett volna, hogyha a ferjem vezeteknevet megtoldjuk egy "ne"-vel, plusz az en eredeti nevem, de mivel nem akartam "ne" lenni, ezert nem vettem fel igy.
Tehat a te peldaddal elve lehetsz Kisne Szabo Maria, de Kis Szabo Maria nem.
ez az "izéné hogyishívják micsoda" egy kompromisszum és mint ilyen, minden ideális megoldástól egyenlő távolságra van - azaz messze. amikor egyszercsak hirtelen felindulásból elvettem a nőt ez nálunk is komoly problémát okozott. jó, nekem igazából nem az a nevem, hogy csinovnyik, hanem valami sokkal bénább ezért -né változatot nem nagyon erőltettem. viszont azt se akartam, hogy ne legyen semmi közös a nevünkben (főleg az övében, mert akkor még korlátolt, önző és gonosz voltam) szóval így lett az ő neve az ami. (felmerült az is, hogy én vegyem át az ő vezetéknevét, ami egycsapásra megszabadított volna béna vezetéknevemtől is, de mint mondtam akkoriban még korlátolt... stb voltam és büszke is erre a béna névre(?!), szóval lesöpörtem a kezdeményezést és döntöttem hatalmi szóval)
aztán elmúlt némi idő. ő annyira nem használja a hivatalos nevét, hogy aki nem látja a személyiét, nem is tudja, hogy őt valójában így hívják. sőt! ha az én vezetéknevemmel szólítják meg, nem is veszi észre, hogy hozzá beszélnek... na most kérdem én, akkor meg mi értelme volt annak idején szívózni?
csajok, én nem gondolom, hogy hülye, aki a pasija nevét hordani akarja, de nem kellene túldimenzionálni ezt a "családi nevünk" kérdést... ha szereted a neved, tartsd meg. ha jobban tetszik az övé, legyen az. semmi tekintélyelvűség, azzal kell élni, amelyikkel jobb (nem elfeledkezve arról, hogy mi van akkor, ha a házasság mégsem jön be)
PS: a doktor izéné doktor hogyishívják (doktor) micsoda (doktor) pedig annyira röhejes. nem bírnék annyira doktor lenni, hogy ilyen névvel kimenjek az utcára. de tényleg! miért gondolják az emberek, hogy azt a papírt minden bemutatkozásnál meg kell lobogtatni? ha elég okos vagy doktor nélkül is tisztelnek majd, ha meg nem, ez a doktorverseny a nevedben csak azt mutatja, hogy egoproblémáid vannak.
az egyetlen ami ellen vagyok, az az xy-né, mert hol van itt ő?? csak a férjecske függeléke.
én nyáron megyek férjhez, x-né yz leszek, már közöltem is az anyakönyvvezetővel (olyan furcsa volt kimondani). azt hiszem a mindennapokban továbbra is a lánykori nevemet fogom használni.
hogy miért választottam mégis ezt? ezzel akarom kifejezni, hogy összetartozunk (kár hogy ő nem tudja ugyanezt) igenis tudatni akarom mindenkivel, hogy össze volnánk házasodva. csak a miheztartás végett. a másik praktikus ok az, hogy kb 18-20nak szoktak nézni (27 leszek holnap...) és sehol nem akarnak komolyan vanni. ha tudják rólad, mi vagy (pl diploma, férj), máris máshogy kezelnek a hivatalos helyeken.
minedenkinek jű névváltoztatást!
Moll, a válaszom nem. Őszintén szólva nem is igen gondoltam rá addig, amíg fel nem hívta rá egy kollégám a figyelmemet.
Ha jól tudom 5 év utén minden vagyon közössé válik, ha nincs szerződés, függetlenül attól, hogy ki "vitte be".
Annak ellenére nem, hogy a mi esetünkben ez elsősorban az én érdekem lenne, mivel a lakás kizárólag az én nevemen van. Ha Aput kérdezném erről, biztosan mondaná, hogy írjunk, neki az a tuti, ha én soha nem maradhatok fedél, félfedél nélkül.
Őszintén szólva nem nagyon gondolkodom váláson - ki tudja mit hoz a jövő -, majd akkor morfondírozom rajta, ha szükséges.
Jut eszembe!
A rómaiak nem voltak hülyék azzal a megállapításukkal, hogy mindig csak az anya személye a biztos, amikor gyermek születik. Éppenséggel át lehetne állni a nő családi nevének átadására a gyermekeknél.
Kedves "hímsoviniszta disznók" ;-))), erre mi a válasz?? ;-)))))) Nem akarok persze senkit sem megrökönyíteni (de jó szó!), se pedig eltántorítani a régi szép hagyományoktól, csak egy logikus lehetőségre hívom fel a figyelmet.
üdv,
Ghanima
Hahó,
én is a kölcsönös név-felvételt tartom jó megoldásnak, illetve ennek egy effektíven rövidebb formáját, azaz egymás vezetékneve kezdőbetűjét tegye ki-ki a saját keresztneve/i/ elé. Teszem föl Csempe Ubul és Rézmáz Ibolya összeházasodnak, akkor a továbbiakban a férfi Csempe R. Ubul néven, a nő pedig Rézmáz Cs. Ibolya néven fut. Ha netán valamelyikük már eredetileg is hordott családnevében egy rövidített, azaz betűs nevet, hát akkor ez esetben kettő lesz belőle, ettől még nem dől össze a világ, de ez elég ritka eset. Teljesen egyetértek azzal a véleménnyel, hogy manapság valóban miért csak a nő jelezze a nevében, hogy megváltozott a családi állapota, amikor ő is ugyanannyit ad hozzá közös életükhöz.
Ha gyermekeik születnek, akkor azok lehetnének Rézmázas Csempék :-)), na jó, ezt a felét még nem gondoltam egészen végig, azt hiszem... :-))
Mindenesetre, nekem is tetszik a névösszeolvadásos megoldás valamilyen formában.
üdv,
Ghanima
Kicsit jobban beleolvasva a topicba sikerült azzal találkoznom, hogy vegye fel a férj a nevet. Én megmondtam a páromnak, hogy egy feltétellel leszek X.Y.-né, és pedig azzal, ha ő felveszi az én vezetéknevemet. Pl: Z-fi, vagy mittom én. De én nem vagyok az ő alárendeltje!
Sziasztok!
Nálunk is komoly dilemma volt a névválasztás. Aztán az X-né Y.Z. mellett döntöttem. A szüleimnél anyu nem vette fel apu nevét, és mindig komoly magyarázkodás volt belőle, még engem is érintett. Bár őt teljes mértékben megértem, mert az országban csak ő és a nagymamám él ezzel a vezetéknévvel és nála az én verzióm nem jöhetett szóba, mivel az eredeti vezetéknév is 2 szóból áll. Én nagyon ellene vagyok a "né"-zésnek, mert a férfin miért nem látszik a családi állapot, de nálunk az X.Z. nagyon hülyén hangzik, és még ki sem lehet mondani. Ez van. Majd csak megszokom valahogy. Hosszú távon H. Bóna Márta stílusban szeretném hordani.
Utána gondoltatok már, hogy ilyenkor mennyi iratot kell lecserélni??
Szerintem ez a kerdes abszolut szemelyreszabott. Ha, peldaul ugy dontenek, hogy mostani kedvesemmel frigyre szeretnek lepni, ha akarnam se vehetnem fel a csalad nevet es tarthatnam meg a lanykori nevemet, hiszen a ket szo ugyanabbol a massalhangzokbol all ( meg a sorrend is majdnem ua.) es csak egyetlen maganhangzoban kulonbozik. Pedig, kislanykoromban csak ebben a variacioban tudtam elkepzelni a nevemet a hazassagkotes utan.
Lehet, hogy le kellene cserelnem a kedvesemet ?? ;-))
Ha olvasod, csak poen volt ( kepes vagy felreerteni).
Szerintem is pártól és kapcsolattól függ, nincsen jó vagy rossz irány. De érdekes mások véleményét hallani.
Ugyanakkor az kicsit furcsa hozzáállás - persze lehet, hogy ez naívság -, hogy ha majd elválunk, így könnyebb lesz, mármint ha a nevem marad a régi.
Én igenis büszke leszek arra, hogy férjnél vagyok, és esetleg családom van, és ezt a nevemmel is szeretném kifejezni és teljesen vállalni. Ettől kicsit sem csorbul az önérzetem, sőt :)))
Semmi esetre sem készülnék a válásra, már rögtön esküvő előtt. Ez is konzervativizmus, de én egy életen át szeretnék azzal a fiúval élni, akivel augusztusban összekötöm az éleetemet. (és itt jöhet a házassági szerződés kérdése is...)
Mint említettem, én megtartom a lánykori nevem, de eszembe sem jutott, hogy azért, hogy majd váláskor (ami remélhetőleg nem fog bekövetkezni) ne kelljen ezzel bajlódnom! Mert akkor aki felveszi az XY-né formulát, az azzal a szándékkal tenné, hogy így erősebben láncolja magához a férjét? Vagy jobban szereti, mert hírül adja ország-világnak, hogy ő már -né? Szerintem semmi köze a névválasztásnak a házasság tartósságához.
Nekem ez a név dolog már 4 évesen nagyon fontos kérdés volt. Az oviban a Tóth Attilába voltam szerelmes és azt akartam, hogy o legyen a férjem, mert így nem kell nevet se felvenni se nézni, se semmi:-)))))Mert a nevem Tóth:-)
Bocsi, lehet, hogy férlre érthető voltam, nem a -né-k ellen írtam, hanem azok ellen, akik azt mondák, hogy "nehogy már valami is a nevembe kerüljön a férjeméből, mert én egy individum vagyok!"
Valahogy úgy érzem, hogy, ha a feleség nem épít be valamit a nevébe a férje nevéből, akkor eleve úgy kezdik el a házasságot, hogy úgyis el fognak válni. Ez számomra nem szimpatikus (konzervatív vagyok) mivel mi a feleségemmel úgy házasodtunk össze, hogy ásó-kapa-nagyharang.
Jozso, oszinten szolva nem ertek egyet veled. a feleség egy értelmes mértékben képes magát a férj alá rendelni - ez nekem azert igy nem nagyon tetszik. Nem egyenjogusag es a tobbi, de ugy erzem egy kapcsolat nem ala es folerendeltsegrol szol, de ha mar igen akkor miert a no mindig a ferfi ala? Szerintem kompromisszumok inkabb amik vezetnek elore egy kapcsolatot. Idomulni a masikhoz es kozben megtartani az egyeniseget. Egy nevvaltoztatas nem ertem miert kell hogy egyenisegvesztessel jarjon. Ha igen akkor ott inkabb mas van a hatterben. Es attol meg hogy onallosagat megorzi a ket fel szinten nem feltetlenul kell elvalni es maganyban elni. Ugyanakkor tudok peldat arra hogy feladtak az egyeniseguket es 32 eve hazassag, 2 gyerek utan kulon elnek mert a feleseg annyira alarendelte magat a csaladnak es a ferjnek hogy az egyeniseget es onallosagat elvesztette. Es most megy a szenvedes.
Szoval szerintem nincs ilyen hogy igy vagy ugy mukodik. Biztos embertol es partol is fugg a dolog. De szerintem alkalmazkodo kepesseg, turokepesseg, nagy mertekben kell hozza mindket fel reszerol. Figyelem es turelem, szeretet es oszinteseg, nyiltsag - ezek oriasi szerepet jatszanak. Ezek nelkul biztos hogy nem megy. Nevvaltoztatas biztos hogy nem lehet elsoszamu ok es szempont. Ettol fuggetlennek kell szerintem lenni egy par boldogsaganak.
ne légy ilyen szigorú :))) Szerintem is az a legnormálisabb megoldás, ahogy ti, meg mi csináltuk, de elfogadom, hogy másnak más tetszik - és senkit sem akarok meggyőzni az igazamról. Nekem egy percnyi fejtörést nem okozott az egész, de hát van olyan, akinek ez láthatóan komoly gondot jelent. De azért hagyjuk meg a boldog öregkor + unokahegyek lehetőségét a -né nevű asztaltársknak is...
fk
Én felvettem a férjem vezetéknevét (mert tetszik, és mert kifejezetten örült neki), de még soha nem használtam, nem irattam át az igazolványaimat, egyszerűen megszoktam a saját nevem, és nehezemre esne átállni. Mi a legjobban annak örültünk volna ha felvehetm az ő vezetéknevét, + marad a sajátom is, de kb. 10.000 forint és rengeteg utánajárás. A "né"-zéstől mindketten idegenkedünk... Állitólag hamarosan változik az eddigi szabályozás és lehetséges lesz egyszerre a két nevet viselni, azt hallottam, hogy egyre több ilyen kérvényt kap a Minisztérium.
Halihó,
Nálunk a feleségem az én vezetéknevem mellé barkácsolta a saját keresztnevét. Itt írták néhányan, hogy milyen szörnyű, hogy a házasságban fel kell adni az egyéniségüket (illetve az egyéniségük feladását a név változtatással kell jelezniük). Szerintem pontosan ez különböztet meg két házasságot egymástól. Az egyikben fel tudják adni a felek az egyéniségüket (a feleség egy értelmes mértékben képes magát a férj alá rendelni), a másiknál mind a két fél szuper önnáló marad, a feleség nem veszi fel a férj nevét, mert az tiszta középkor, stb. Nos, az első típusú házasságból később boldog öregkor lesz unoka hegyekkel, a másodikból meg válás, csonka család, öregen meg a magány.
én felvettem a férjem vezetéknevét - és szerintem ettől ugyanannyira tartozom hozzá, mint ha megtartottam volna a sajátomat is. Azt meg, hogy pont hozzá tartozom, mint feleség, talán a jegygyűrűm is mutatja. Jobban is tetszik az ő neve, mint a sajátom.
De mindenki használja úgy, ahogy neki tetszik - nem ezen múlik a boldogság :))
Kicsit off: a cégnél is csomó leányzót hívnak Xné YZ-nek, de a köztudatban csak az YZ szerepel. Aztán főhet az ember feje, míg megtalálja őket a házi telefonkönyvben.
Másik kicsit off: Az unokatestvéremék kersztben felvették egymás nevét, most - tegyük fel - Kovács-Máté X, illetve Kovács-Máté Y néven futnak. Mikor a negyedik fiúgyermekük született, meghallották a hivatalban az irodista kissé túl hangosra sikerült megjegyzését: - Hát hülyék ezek a Kovácsék? Minden gyermeküket Máténak keresztelik?
Latszik hogy itt a nyar, jonnek be az eskuvok es a hazasulando topic tarsak. Ez tok jo! Mar irtam itt korabban de azt hiszem egy dolgot kihagytam. Szoval mint mar mondtam en X-ne YZ voltam. Most hogy a valas lezarult vagyok YZ. De amit mondani szerettem volna az az hogy papiron lenni valaki egy dolog es megint mas az eletben tarssa valni. Nem hiszem hogy valaki azzal valik tarssa hogy felveszi a nevet. Bennem is pont ugyanazok a gondolatok voltak mint Tonyo-ban amikor a nevemet valasztottam. Aztan soha nem hasznaltam ugy kiveve hivatalos papirokon. Csak mint XZ voltam ismert, vagyis a volt ferjem vezetekneve plusz az en keresztnevem. Nagyon kenyelmes es egyszeru volt es aki igazan ismert es fontos volt nekem o ugyis tudta hogy ferjnel vagyok. Az eletben soha 10 ev alatt egyszer nem mutatkoztam be mint X-ne YZ. Soha. Igy alakult. Most viszont kedvesemmel mar beszeltunk a temarol es mondtam neki hogy szeretnem megtartani a nevem ha ugy alakulnak a dolgok hogy egyszer osszekotjuk eletunket hivatalosan is. Ugy gondolom a hovatartozasomat nem a nevem fogja kifejezni hanem inkabb a viselkedesem. Lehet hogy rosszul latom.
Mindenesetre sok sikert a most hazasulandoknak, ha szabad ilyet kivanni. Udv nektek, Bucika
Juuj:) Ahogy olvastam a H. Bóna Márta nevet kissé mosolyogni támadt kedvem. Kedvesem neve K betűvel kezdődik.
K. Sz. Yv
Na ebből mire gondolnának a népek? Mert piszkos fantáziámnak egyből egy foglalkozás lerövidítése jutott eszébe:)
A lényeg, hogy én K. Á-né leszek. Mert mióta ismerem én már nem csak Sz. Yv vagyok. Hanem Hozzá tartozom. Ezt a nevemmel is ki akarom fejezni. Bemutatkozni pedig lehet, hogy K-né Yv, nem? Bár én elég maradiasan gondolkodom, mert karrier helyett gyereket akarok majdan nevelni otthon..
Sziasztok, örülök, hogy megint megy a topic!
Két hónap múlva megyek férjhez, és most már biztos, hogy maradok Moll. Ugyan így gondoltam ezt már régebben is, de döntésem helyességének megerősítésében sokat segítettek a hozzászólásaitok, amiket ezúton is köszönök!
Egyébként személyes tapasztalatom az, hogy a kérdéshez másképp állnak hozzá a korosztályok; negyvenes és annál idősebb kolléganőim, ismerőseim egyöntetűen nem értenek egyet (addig még meggondolhatod magad, stb.), a fiatalok pedig helyeslik. És úgysem tudják meggyőzni egymást a saját igazukról.
