Örömmel olvasom a Krimi Klub kezdeményezést. Jó lenne egy ilyen izgalmas, kulturális társaság. :-)
Szívből szurkolok Nektek.
Mivel írtátok, hogy érdekelnek Titeket vélemények, tisztelettel jelezném szerény észrevételeimet. Némi személyes klubos tapasztalaton alapulnak, de természetesen a Ti döntésetek megfogadjátok-e. Előre is elnézést kérek, mert határozott stílusban írok (pl: legyen, kell), egyáltalán nem elvárást fejezek ki, csak több szóval, változatosabban fejezhetem ki magam, mint feltételen módban sok "lehetne" kifejezéssel.
Én 2010-ben alapítottam a Magyar Sherlock Holmes Clubot, Tahi Tóth László Kossuth-díjas színművész ötlete alapján. Bevallom jelenleg régóta nincs hazai klubéletünk, mert külföldi kérésre nemzetközi porondra léptünk és angol oldalunkkal külföldi sikereket értünk el (azóta is ezen, a hazánknak jó hírnevet szerző oldalon dolgozom kedves társammal). Továbbá sajnos komoly beteg vagyok, a tisztelt Művész Úr Tahi Tóth László meghalt és klubhelyünk megszünt.
A modern világban is nehéz a kapcsolattartás, mármint úgy értem barátságok, összetartozó társaságok kialakítása, de olyan helyen, ahol a közös érdeklődési témákban tévhitek keringenek, ott különösen az. Sherlock Holmes kapcsán bizony külön nehézség, hogy róla 20-nál több durva tévhit elterjedt, és a filmek miatt azt hiszi mindenki ismeri a Doyle művek olvasása nélkül, aztán szemtelen tinik elkezdték kioktatni a Kánont jól ismerő idősebbeket nagy lükeségekről. Ez a jelenség világ számos Sherlock Holmes Clubjában előfordult, végül a detektívvel komolyabban foglalkozó sherlockianok zárttá tették köreiket. Ezek jól működtek sokáig, ám mivel fiatalokat ez előbbi okokból féltek felvenni, rengeteg klub meggyengült, megszűnt, ahogy a résztvevők kihaltak. Régen csaknem 2000 klub létezett, a Sherlock Holmes klubokat regisztráló Who is Who szerint, ma már jóval kevesebben vannak. Sajnos a BBC Sherlock megjelenése után jött a mélypont: Angliában fiatal tinilányok klubtalálkozója a filmnézés ürügyén csak arról szólt, hogy degeszre ették, meg részegre itták magukat, esetleg vandálkodtak is. (Szerintem jó ha a klubtalálkozókon nincs alkoholfogyasztás, főleg egy kulturális klubban - vagy megszabott mértékben max. 1 pohár.)
Jó szívből javasolnám, hogy találkozzatok többször személyesen ötleteni. Nem csak a saját ötletek felvetése miatt, hanem egymás jobb megismerése, az összetartozás érzésnek kialakulása miatt, hanem az esetleges problémák megtárgyalása és a közös célok egyértelmű kialakítása érdekében.
Olvastam itt köztetek az ötletet, hogy egymást arról ismerhetitek meg, hogy könyv lesz a kezetekbe, ez remek ötlet. nagyon illik egy Krimi Klub stílusához. Szerintem ez lehet hagyomány. :)
Mikor másoknak is szerveztek eseményt érdemes egy A4-es lapra vagy nagyobb transzparensre kinyomtatni a találkozó nevét és a közelben elhelyezni. (Pl: a Nyugati órájára, az épület kapujára celluxszal kiragasztani, így a feliratot észlelve más érkezők is tudják jó helyen járnak. A lapon jól olvashatóan szerepeljen mettől-meddig tart az esemény és hogy utána a papírt eltávolítjátok. Nehogy letépje valaki, mert azt hiszi már nem aktuális és szemét.)
Ha lehet ne zajos helyen jöjjetek össze, meg ne olyanon, ahol a részvevők külön asztalokhoz kényszerülnek ülni. - ezek ugyanis akadályozzák a megbeszélés hatékonyságát. Fedetlen szabadtér (pl: park) szintén kockázatos mert eshet eső, fújhat erős szél, lehet zavaróan tűző a nap, és lehet kevés a pad, meg nem mindenki tud sokat a földön ülni az izomzata miatt.
Kevésbbé lesz fejetlenség, ha otthon összeírjátok egy listára az ötleteit és előre átgondolva, pontosabban tudtok egyeztetni.
Ha nincs ilyen hely, akkor érdemes terembérletben gondolkozni:
ez például elegáns, könnyen megközelíthető hely és csak 9 ezer forint/óra - asztal, szék összetolható azt hiszem.
Alakuló találkozásokhoz, vagy későbbi összejövetelekhez jó lehet ilyen diszkrét, békés kis hely.
Van illemhely és a szomszéd utcában parkolóház.
Nem kell feltétlenül ez, hasznom sincs a helyből (nem vagy érdekelt, ismerem a tulajokat), csak példaként említem. Az átlag terembérlet árak általában ennél jóval drágábbak (20-40.000 Ft) és sajnos van, ahol nem írják ki, hogy az árban nincs benne az ÁFA. (Amennyiben béreltek a bérbeadónál az ÁFá-ra rá kell kérdezni.)
Az alapító megbeszélésre, de a kezdeti klubtalálkozókra se érkezzen senki gyerekkel. A kicsik hamar unhatják maguk, a bébiket szoptatni, pelenkázni kelll, akaratlanul zavarják az egyeztetést, a klubprogramokat. Az eredmény, hogy garantáltan csak mindenki szenvedni fog. Tudom vannak angyal csemeték is, de az idegenek gyermekei nem biztos, hogy olyanok. Baba-mama találkozókba a sok kicsi belefér, Krimi Klubba sehogyan sem.
Ilyen alkalmakkor jó lenne ha egyeztetve lenne előre, hogy mettől-meddig, mennyi időt szántok a rendezvényre, ne az legyen, hogy mindenki azt hiszi elég benéznie, aztán nagy a jövés-menés fejetlenség.
Se az alapító tárgyalásokon, se az első klubos összejövetelen ne legyen filmnézés, netezés. Sajnos sok idő elmegy vele és addig se ismerkednek, akik ott vannak. Ha eléggé összeszoktatok akkor legyen csak ilyen program.
Szintén gáz ha az állandó program az, hogy mindenki vagy a többség felolvassa a maga által írt kis krimit, vagy krimi kritikát. Addig se ismerkedtek. Én voltam egy verskörben, ahol mindig a saját vers volt a program. Igaz én nem olvastam fel semmit, de azon az első és utolsó alkalommal pontosan láttam, hogy hiába léteznek 13 éve, aki felolvasta épp el volt telve saját költői nagyságától, és amíg beszélt a többiek rá se hederítettek. Egymással beszéltek, aludtak, telót nyomkodtak vagy a saját verseiket magolták a saját felolvasásukhoz. Mindenkinek a saját művészete volt a lényeg. Természetesen hiszem, hogy van és lesz köztetek tehetséges krimi író, de még rövid krimik állandó felolvasása vagy eljátszása se legyen a cél. Van, amikor belefér a klubnapba csak nem állandó jelleggel.
A kialakuláshoz kellő találkozási alkalmakkor talán kicsit jobban kiderülhet ki az aki esetleg tényleg tenni akar az ügyért meg ki az akinek csak elvárásai vannak, melynek megvalósítását mindig másoktól várja. A vezetőség majd a valóban tevékenyekből álljon össze, a kedves csak ötletelők nyugodtan lehetnek tagok és meghallgatásra találhatnak az elképzeléseik, de a klubot építeni és működtetni nyilván csak azok lesznek képesek akik munkát, időt, energiát is tesznek bele. Csak ötletelőt sosem szabad vezetőségi tagnak tenni, mert csupán csak ostorral hajtja a többieket és jogtalanul elégedetlen lehet a gyorsasággal és kivitelezéssel, besértődhet ha nem egy másodperc alatt valósul meg minden reális és irreális ötlete. Sőt mivel elégedetlen sajnos viszályt szülhet.
Döntsétek el, hogy fizetős vagy ingyenes a tagság
Hobbi szinten maradtok vagy szeretnétek valamilyen szervezeti formát (civil társaság, egyesület, alapítvány)
- utóbbira van-e elég ügyért dolgozó ember, anyagi fedezet s egyéb lehetőség (könyvelő)
Tag lehet-e az aki esetleg személyes találkozókra nem tud elmenni (krónikus betegség, külföldi életvitel miatt) stb.
esetleg legyen tag, de mondjuk online tagként jelölitek
- hány éves kortól fogadtok tagokat (a krimi erőszakos műfaj, nem biztos, hogy egy érzékeny 7 éves kislánynak való, aki mondjuk Harry Pottert tartja kriminek)
A személyesen megjelenő tagoknak mennyi hiányzás megengedett, mert mondjuk, aki 1-2 alkalommal megjelenik, majd a következő 50 eseményre nem megy el, arra majd nem igen számíthatok. Ő esetleg átsorolható legyen bizonyos hiányzás után online taggá vagy szűnjön meg a tagsága?
Mindenképp dolgozzatok ki egy klubszabályzatot - például, hogy a klub nevében csak a vezetőség szervezkedhet, milyen feltételei vannak a tagságnak stb. Nem kell szigorúnak lennie, de szabályzat mindenképp kell, mert különben majd mindenki tök mást akar, és a belépők közül akad majd, aki amiatt szemtelen lesz, mert nem érzi, hogy nincsenek korlátok, rend és ő majd bármit megtehet, aztán azt hiszi ő a klubvezető, akár a többi tagot is összeugraszthatja. Ilyen alakokra az életben amúgy is van esély, azonban szabályzat nélkül 100%, hogy megjelenik. - Ismerek ilyenre példákat az életből. - (A klubszabályzat legyen nyilvános és a vezetők tartsák fent a jogot, hogy ha a klubélet bármilyen változása megköveteli, akkor módosíthatnak a feltételeken.)
Tagsági szabályzathoz hasznos tippeket adhatnak más klubok, rajongói egyesületek szabályzatai:
Star Wars rajongók vagy együttesek, művészklubok, sport egyesületek tagsági feltételei
- én egyszer valami magyar néptánc kör oldalán is leltem jó tanácsot
A klubhelyszínnek legjobb Budapest, mert a fővárosban él a legtöbb ember és vidékről is ide a legjobb a közlekedés. A vezetőségből meg a későbbi tagokból nyilván Budapestról kerül ki a legtöbb személy és könnyebb nekik keveset utazni, mintha 1-2 krimirajongóért egy pusztára, az Isten háta mögé bumlizhatnának 16-an.
Mindig hétvégén legyen. Igen, a hétvége nem mindenkinek jó, de általában a többségnek nem kell szabit kivennie, a nagyszülőkre lehet hétvégére bízni a kicsiket. A legtöbb embernek a hétvége a megoldható, különösen adománygyűjtő vagy fizetős rendezvényt nem szabad hétközben tartani, mert jóval kevesebb résztvevő lesz, mint hétvégi eseményen lenne.
Minden klubtalálkozónál szánjatok időt a bereklámozásra. Így van aki átszervezheti a programjait, hogy megjelenhessen.
Tanácsos a regisztráció az eseményre, hogy tudjátok kb. mennyien lesznek. Ez a hely mérete, az esetleges étkezés miatt se mindegy. (Igaz mindig lesz legalább 3-5 ember, aki lemondja vagy nem jön, de támpont.)
Nem csak a helyszínt érdemes a propagáláskor megjegyezni, hanem az elérhetőséget (GPS koordináták, térkép, tömegközlekedési megközelíthetőség, merre van parkolási lehetőség a közelben vagy Mol Bubi illetve elektromos roller tároló). Némi meló ezt kiírni, de ha ezek nincsenek egyértelműen ott van olvasó, akinek elmegy a kedve az egésztől vagy érkezik, de késik, mert nem tudta merre van parkolási módja, így sokat keresgél.
Később ha díszvendégeitek vagy előadóitok lesznek, őket is említeni kell, hisz személyük külön vonzerő lehet.
Szintén közölni kell, hogy hozzanak-e a jelentkezők-e a megjelenők ételt-italt, vagy biztosított. (Ha igen, akkor fizetős-e.) Jelezni kell kicsi gyerekkel nincs bejutás.
Érdemes fél órás gyülekezőt tartani, hogy a programokat ne vagy alig zavarják meg a késők. A gyülekezőt sose írjátok ki, mert akkor többen tuti az utolsó percben akarnak jönni, aztán csak késnek. A fél óra legyen a ti titkotok, ne szervezzetek arre előadást úgyis eltelik az ismerkedéssel, mosdóba menéssel.
Nem mindenki örül neki, de jó lenne ha az emberek ezeken az összejöveteleken nem a mobiljukon lógnának, vagy zavarnák másokat a csengőhangokkal, telefonba ordítással, nevetéssel. Ahogy egy színházban, úgy kulturális klub eseményen se ciki szerintem megkérni őket, hogy kapcsolják vagy némítsák a készülékeiket. Ezt sem árt előre jeleni az érdeklődöknek. (Na, például a mobil némítás is megtehető a gyülekezőkor.) - Amúgy a tagok közt email cím vagy telefonszám csere nem tilos. ;-) Ezen információkat a vezetőség pedig jó, ha tudja a tagokról, az életkorukkal és lakóvárosukkal együtt.
Ha jellegzetes nyomozóról tartotok összejövetelt, akkor ki kell írni, hogy gyűrött ballon kabátban, vagy vadász sapkával meg nagyítóval jönni lehet, de nem kötelező. Mindig van érdeklődő, akiben ez felmerül és fél jelentkezni, ha nincs jelmeze.
Ezen információk jelzésével elkerülhetitek, hogy több érdeklődő rákérdezzen ugyan arra. Így magatoknak is időt spóroltok meg és az eljönni vágyók is érzik átgondoltan készültök.
Az online zárt fórum jó ötlet, sok előnye van:
- segítheti a tagok közti kapcsolattartást
- kevésbbé készülnek fel a trollok, hiszen nem látják a korábbi társalgásokat (bár azért, majd idővel úgyis akad troll sajnos, amilyen az emberi természet)
- az új érdeklődök számára hivatalosabbnak tűnhet egy zárt körű társaság
- a nyilvános fórummal szemben el lehet kerülni, hogy sokan csak olvassák, de a tagok számát ne növeljék
Ezek csak az én kis észrevételeim, tapasztalataim. Nem azért jegyeztem le őket, hogy vitát robbantsak ki vagy mert úgy éreztem most megmondom a tutit. Ezek nem utasítások, elvárások. A segítségnyújtás jó szándéka vezérelt. Azt fogadtok meg belőle, amit akartok vagy akár semmit se.
Őszintén kívánok kitartást, sikert kívánok Nektek. Ha időm engedi követem majd a fejleményeket és ha külön fórumot nyittok, akkor amennyiben megtehetem szívesen regisztrálok.
szerintem abból csinálj egy könyvet, amit zepgyuri említett, hogy lefordította, és a Krimiklubbnak ajánlotta fel. Egyrészt, mert azt nem rakta fel, másrészt azok nagyon ütős regények (mivel 2 címét megírta).
crwf 1000 ft. laci19510829 1000 faboldi 1000 ihavrilla 1000
zepgyuri 1000
Gyulus72 1000
Olgy 1000
Badrinath 1000
Az alakuláshoz felajánlom, hogy zepgyuri fordításaiból egy könyvet csinálok az alapítóknak, akár névreszólólag és benne lehet az alkalom is (Krimi Klub Alapítása). Van, amit már beszerkesztettem...
A Krimiklub indulásához hozzá tudok járulni 2-3 elektronikus könyvvel, ha igényt tartotok rá. Borítót nem tudok készíteni, de remélem lesz olyan tagja a klubnak, aki ért hozzá.
Majd gondolkodom valóban, hogy alapnak olyan 10-12 ember gyakorlatban, hogy tud elindulni. Mihez tud kezdeni, mit lehet egyelőre tervbe venni és hasonlók.
Azért megkérdezném, hogy a kezdetekben, legalább egy - két személyes találkozó nélkül, az itt dübörgő tempóval szerinted meddig lehet eljutni? Mondjuk az idén? Mert ha átcsúszunk jövőre, az az év eleji pangás miatt jó esetben március.
Nekem a nem túl fantasztikus horror még belefér, de a (mindenféle) krimi a lényeg.
Én is belépnék (ha eddig nem lett volna egyértelmű...).
Szerintem a klubnak egy fő célja lehet: regények lefordíttatása. Minden más ehhez képest lényegtelen. Tagdíj fizetése nélkül ez megvalósíthatatlan, hiszen senkitől sem várható el, hogy ingyen fordítson regényt. A személyes találkozót feleslegesnek tartom, csak fórumon keresztül lehet mindenki által átgondolt szavazásokat lebonyolítani. Hogy nyílt vagy zárt legyen a fórum, érdekes kérdés, mert mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai, de én is a zártat támogatom. Néhány dolgot persze meg kellene beszélni, az alábbi kettő lenne talán a legfontosabb:
Van-e valakinek olyan ismerőse, aki megfizethető áron fordítana?
Milyen regényeket fordíttassunk? Horror is játszik, vagy csak krimi és thriller?
Nekem egy kérdésem lenne. Hogy működik az, hogy " magánkiadás, kereskedelmi forgalomba nem került" ? Azt értem, hogy kis példányszám (6-12), meg sehol nem kapható, csak zárt körben (pl. Krimi-klub). Bárki csinálhat ilyet? Esetleg én is? De mi van a szerzői joggal, meg mással amiről nem is tudok?
Ahhoz mindenképp zárt klub kéne, hogy legyen benne élet. Sőt, valamiféle minimális aktivitási követelményt is el tudok képzelni, hogy valaki ott lehessen. Nem nagy dolgokra gondolok, például havi egy könyvajánló, ami kicsit több annál, mint: olvassátok el a legújabb Jack Reacher könyvet, hanem azt is leírja, neki miért tetszett, milyen a többihez képest, akármi. De ugyanezt régebbi könyvekkel, vagy írókkal is meg lehetne tenni. Miért szeretem JHC-t, miért nem szeretem A. Christie-t, szavazzuk meg, melyik volt a 10 legjobb regény a Rakétában, stb.
A Krimi Birodalmon tökéletes helye lenne a klubnak, már várom azt az ismertetőt, meg a külön gombot.
Ha jól emlékszem, már vagy két éve szó volt itt a klubról. Most mintha beindulna, ne hagyjuk leülni a dolgot, mert akkor évek múlva is ugyanitt fogunk tartani.
Mondjuk ez már velem 8 tag lenne. Amit crwf felvetett (5243. hsz.) egy október közepi találkozó jó ötletnek tűnik.
Egyrészt, hátha többen is leszünk addigra ill. hagyni kell időt hogy mások is ide tévedjenek. Ezt a fórumot v.leg többen olvassák, mint amennyien be vannak regisztrálva az indexre, s azok nem tudnak beírni.
Igazából azt is nagyjából körbe lehetne határolni, mivel is foglalkoznánk, mik lennének a fő és mellék irányvonalak.
Olyasmire is gondoltam, hogy a Krimi Birodalmon is írnék valami ismertetőt, mert valószínűleg azt sok olyan olvassa, aki meg az index-nek a Krimirajongók fórumát, nem.
Éppenséggel olyan ötletem is van, hogy az egész klubnak a Krimi Birodalmon lenne egy külön gomb, vagy csak csatlakozna hozzá egy fórum, ahová csak tagok léphetnének be. Egyszerűen teljesen feleslegesnek látom ezt a túlzott nyilvánosságot, ami az indexen van. Nem is pártolom, azt hogy itt mindenki olvassa ezeket a terveket, stb. Egy ilyen zárt fórumon kellene a későbbiekben folytatni a társalgást.
A megalakulás után pedig már csak tag ajánlására lehetne valaki újabb tag. Szóval ilyen gondolatok jöttek elő nekem az utóbbi pár napban.
De más is leírhatja, hogy mennyire nyitott vagy zár klubot szeretne?
Nagyon jól állunk az olvasni vágyott könyvek felsorolásával, de azt azért nem állíthatnám, hogy túljelentkezés lenne a krimiklub ügyében. Közel két hét telt el, és így néz ki a lista:
crwf 1000 ft. laci19510829 1000 faboldi 1000 ihavrilla 1000
ihavrillát én írtam hozzá, mert nem másolta be a listát, de írta, hogy jelentkezik. A egyéni maxot, és az egy éves összeget töröltem, lehetséges, hogy ijesztő, illetve azt a látszatot keltheti, hogy pénzre megy az egész. Badnirath és ihavrilla példája is bizonyítja, hogy nem feltétlen kell nyomdához fordulni könyv ügyben, pláne, ha ilyen kevés példányszámról beszélünk. Már leírtam, most megint megteszem: nem feltétlen kell tagdíj. Ha megállapodunk, hogy könyvet csinálunk, megbeszéljük a részleteket. De azt nem tudjuk ebben a formában, neten keresztül megtenni. Nekem is már jó ideje a B oldal forog, és bár még nem tervezem beadni a kulcsot, ebben a fórumos tempóban esélyem sincs rá, hogy olyan könyvet olvassak, amit az itt megalakuló krimi klub hoz össze. Ezért, egyenlőre csak példaképpen írom a következőket. Ez év október 15-én, vagy 16-án 15h-kor találkozzunk Budapest, IX. kerület Lurdy házban, hogy megalakítsuk a krimiklubot. aki nem budapesti, megoldjuk, hogy telefonon velünk lehessen. Erre lenne jelentkező? Lehetőleg minél hamarabb nyilatkozzatok, itt a fórumon, akár meg is valósulhat! Írhattok emailt is, ha rákattintotok a crwf-re, megtaláljátok.
A könyveket varrom és a borítót ragasztom, aztán öntapadós fóliával burkolom. Mindezt itthon egyszerű hétköznapi eszközökkel u. m. fúrógép, snitzer, olló stb.
A körülvágást kikerültem, csak a gerinc oldalnál kell vágni (snitzer) , ott meg le van ragasztva a borítóval nem látszik milyen. A többi oldal az A4-es lap eredeti oldala. Így lett a könyv mérete 13x21 cm.
Bocs, szeretnék egy félreértést eloszlatni. A Verne könyvek 30-40 példányszában készültek , de NYOMDÁBAN! Csak pélaként mutatta, hogy gyakorlatilag lehet egy "klub" saját kiadású könyveit profin is elkészíttetni 2-3 tucat példányszámnál is. Persze ez pénz kérdése.
"Küldök pár képet a könyveimről, amik közel sem olyan szépek, mint IHAVRILLA Verne kötetei..."
Igazából ezek közelebb állnak viszont az elképzeléseinkhez. Tekintve magát a műfajt, ponyva/krimi/thriller/kémtörténet, ami az angolszász "hagyománynak", de a korábbi magyarnak is, a puhafedeles, színes borítójú változat.
Alapvetően azonban a sárga színnek szerepelnie kell v.milyen formában a borítón, ami a bűnügyi irodalom egyik névjegye (nálunk is, lásd a Novás vagy Alabatroszos krimiket, vagy a Pesti Hirlapos ponyvákat).
Küldök pár képet a könyveimről, amik közel sem olyan szépek, mint IHAVRILLA Verne kötetei, de nekem megteszik. Ilyet tudok készíteni saját kezűleg elfogadható áron, könnyen beszerezhető alapagyagokból. A könyveket saját örömömre készítem, bár az elmúlt években sokat készítettem ismerőseimnek is. A lapok varrva vannak és a borító ragasztva aztán lefóliázva, de az Ambler és Chandler könyvnek a borítója egybe van varrva a lapokkal - méreténél fogva (13x21cm) - és az él (vagy gerinc) ragasztva.
Engem elsősorban a klasszikusok érdekelnek, azon ügyködöm hogy Chandler életművét megcsinálom Tom Adams borítókkal. Nekem ez a stílus tetszik. Persze közben mások könyveit is elkészítem, a keretet az MWA és a CWA (amerikai ill. nagy-britanniai krimiírók szövetségei) 100-as listája, meg a Krimiírás Nagymestere címet elnyert írók adják. Valahogy szűkítenem kellett a gyűjtés körét, de így is reménytelenül hatalmas számú műről van szó. Mindenesetre szabadidőmet bőven kitölti az olvasás és a könyvek készítése.
Vissza a könyvekre. Először egyszerű fekete-fehér borítóval készültek, majd többre vágytam és jött a színes. Viszont ez újabb problémákat vetett fel... Mindenesetre csináltam egy pár Albatrosz-t (én szeretem és gyűjtöm is ezeket) csak szórakozásból. De a mérete miatt sokat kellett vágni az A4-es papírból, ami nehéz házilag (snitzerrel). Visszatértem a fekvő A4-es laphoz a 21 cm-es magassághoz, de ez megint újabb problémát vetett fel (nyomtató)...
Egy könyv elkészítési ideje függ az oldalszámtól, de úgy kb. 2-3 órát vesz igénybe, a szerkesztés, javítás nélkül. Az anyagköltség egy 250 oldalas könyvnél belül van az 1500 Ft-on. Ez persze egy kényes kérdés mert magamnak nincs munkadíj, de akiknek eddig készítettem könyvet mind ragaszkodtak bizonyos "munkadíj" fizetéshez. Megegyeztünk... Ez nem jelenti azt, hogy eladásra készítek könyveket, csak a tájékoztatás miatt írom le. Azonkívül az időm is véges...
Szerintem egy kis kézügyességgel - meg bátorsággal - bárki meg tudja csinálni a saját könyvét, ha akarja. Szívesen megosztom a könyvkészítési módszerem, ha van kérdés írjatok (lehet ide is: badrinath@fremail.hu).
Nem akartam túlzásokba esni, hadd ajánljanak mások is. De a Burke-sorozat tényleg nagyon jó, hard-boiled műfajban az egyik legjobb. Egyébként sorozatokban óriási hiányosságok vannak. Például az Alex Cross-sorozat alapvetés lenne, mégis csak négy kötet jelent meg belőle. Pedig James Patterson a világ egyik legnépszerűbb krimiszerzője...
John Katzenbachon én is gondolkodtam, hogy beírjam-e, mert kiváló szerző lehet, és tőle is csak egy regény jelent meg. Ilyen lehet még Marc Olden, Frank Delaney, James Grady és Joseph Heywood is, tőlük is csak egyet vagy kettőt adtak ki.
Érdekes, de A. J. Quinnelltől a Zsoldost annak idején az IPM-ben olvastam, nagyon tetszett (ahogy pár éve újból olvastam az egész Crasy-sorozat öt regényét).
Bob Langleytől szintén újságból, a Rakétából olvastam annó az Embervadászatot (Death Stalk, 1978), s ez is nagyon bejött.
Quinnellnek tíz regényéből 8 van meg magyarul és 2 nem: The Mahdi (1981) és a Blood Ties (1985). A németek 9-et adtak ki (A Mahdi-t is kiadták), a csehek viszont csak a Zsoldost jelentették meg csehül, úgyhogy a maradék kettővel előznénk a beképzelt fricceket is.
Amúgy itt régebben is beszéltük ezeket a hiányokat, mint J. Deavertől a Csontembert (ami a sorozatának első darabja). John Katzenbachtól az Egy igaz ügy-et, ami nagy filmsiker volt vagy Anthony Brunótól a Hetediket. James Harberttől, mivel a Patkányokat és az Odút is olvastam a sorozat harmadik regénye, a Domain. Talán jöhetne Brian Garfieldtől is valami (neki 2 regénye van magyarul csak). Azt hittem parszek említeni fogja Andrew Vachss-nak a Burke-sorozatát, ami 18 regényből áll (1985-2008), s szintén a magyar kiadásra jellemző módon, kiadták,a 2., 3. és 4. regényt, míg az elsőt, a The Flood-ot nem (ahogy Csontembernél vagy a Phila Vance sorozattal, és még sok mással is tették): egy haver tavaly le alarta fordítattatni a The Flood-ot (de az év végén , sajnálatos módon meghalt, úgyhogy abból már nem lett semmi.) De vannak még Nero Wolfe, Mike Hammer, Dave Robicheaux, Rebus felügyelő és más nyomozós sorozatokból is óriási hiányok.
Egyébként 2015-ben már írtam össze egy hiány-listát (parszek is írt több ilyet!):
Szerintem Bob Langley választása remek lenne, és egyetértek Quinnell és Goddard jelölésével is. Én még Lawrence Blockot javasolnám, akit a hard-boiled szerzők közé szokták besorolni, és sok magyarul meg nem jelent regénye van még.
Kezdem a végén: "amit az A mond, az a B-nek nem kell, de kell a C-nek, majd a C mond egy másikat..." Pont erre gondoltam, mikor azt kérdeztem mennyi időbe tartana ezt, a neten, egy fórumon megbeszélni, heti négy - öt hozzászólással, jobb esetben négy - öt embertől. Tudom, hogy van skype és hasonló dolgok, de kezdetben muszály személyesen találkozni. Részemről jöhet minden, főleg amerikai és angol író és műfaj, Agatha Chrsitie, Georges Simenon és hasonlók kivételével. Ami nem azt jelenti, hogy ha másokat érdekel, és (majd meglátjuk, hogyan), eldől, hogy csinálunk tőlük valamit, nem tenném bele a részemet. Amiket én javasolnák, az elsősorban J. H. Chase, Mickey Spillane, John D. MacDonald, jöhet még W. P. McGivern és más hard boiled, ami csak belefér. Még két író, Kenneth Goddard (Máglyatűz), Bob Langley (Embervadászat), A Rakétából emlékezhettek rájuk, más nem jelent meg tőlük. Ha jól tudom, A. J. Quinnell egyetlen könyve van, ami nem jelent meg magyarul, pótolhatnánk. Jó ötlet, az Edgar stb. díjas novellák, regények kiadása is.
"De úgy gondolom, ha pénzt adunk valamiért, az inkább valami olyan régebbi dolog legyen, amit biztos, hogy nem fognak kiadni, legyenek akármilyenek is a kiadók."
Milyen szerzőkre gondoltok? Kikre?
Írjatok be már "kedvenceket" vagy olyanokat, akikre kíváncsiak lennétek.
Milyen kritériumok lennének a válogatásnál, stb. Hasonló ötletek...
Tény, hogy az 1950/60/70-es évek hatalmas hiányosságok termelődtek ki a krimi irodalmon belül.
Főként a krimi és társterületeire, mint akcióthriller/kémtörténet/rémtörténet gondolok.
Amúgy is kis nép vagyunk, így ajánlatos a legfőbb hiányokat pótolni. Pld. egy szerző esetén a legjobb regényével kezdeni, vagy a legjobbnak tartott novelláiból szemezgetni.
Fő irányvonal lehet, az Edgar díjak vagy csak jelölések is (de több más díj is van a krimi/horror irodalomban). Ilyen novellákból nagyon sok nincs magyarul abból az időszakból.
Mondok egy példát. Lawrence Treat neve keveset mond, de a H as in Homicide c. novellájáért 1965-ben Edgar díjat kapott, s nincs meg magyarul. Erről írtam is:
Ezekkel csak példát mondtam, hogy kinek milyen ötlete van ilyen tekintetben?
Általában az szokott lenni, amit az A mond, az a B-nek nem kell, de kell a C-nek, majd a C mond egy másikat, ami viszont csak a B-nek tetszik, s így tovább...
