Tavaly cseréltettem nyílászárókat, és rakattam az ablakokra redőnyt is.
Direkt nem rakattam kombi redőnyöket, mert az oldalánál be tudnak mászni a mászó rovarok (pl. pók, poloska, stb.). Úgy kértem, hogy lehessen felrakni majd utólag fix szúnyoghálót.
Vásároltam is 12mm mélységű profillal készült szúnyoghálót, de épp 1-2mm kellene, hogy nyugodtan beférjen a redőny alá (befér, de épp hozzáér a redőny belső fele, így meg fog kopni)...
Van valami olyan profil, amit be tudnék tenni a redőny és az ablakkeret közé, min. 3-5 mm-t kiemelve a redőnyt az ablakról (ne legyen azért 50mm)??? Esetleg méretre vágott 3mm-es PVC csík megfelel a tok és a lefutók alá?
Országos szabályozás nincs, de a helyi önkormányzat, ha kárt tesz a növény pl felfut a házad falára a szomszéd szarja vagy át lóg a fa hogy már nem tudsz beallni az autóval, lehet bírósági úton kötelezni, ha nem megy szépszóval.
Tévedésben vagy, nem szívességet kérek tőle. Annyit kértem, hogy amíg az új kerítés elkészül, kerítse el úgy a kutyát, hogy ne zavarjon a munkavégzésben és ne tudjon megtámadni. Mivel én a saját telkemen csinálom a munkát, kötelessége lenne, hiszen a törvény kimondja, az állatot úgy kell tartania, hogy az se a szomszédba, se közterületre ne tudjon szabadon kimenni, de még csak átnyúlni sem. Ha én elbontom a régi kerítést, amit megtehetek hiszen a sajátom, neki kell megoldania, hogy a kutya ne tudjon átmenni. Erre ajánlottam neki egy megoldást, hogy szerzek mobil kerítést és addig felállítjuk a telkén és a probléma megoldva.
Az egyszerűbben felállíthatóhoz is el kell bontani a régit, és amíg nincs ott kerítés a kutya szabadon mozoghat a két telek között, illetve bontás közben is támadhat. Ha már úgy is meg kell csinálni, legyen megcsinálva normálisan.
Ez a dolog két normális ember között 3 perc alatt megbeszélhető lenne. Nekünk is van kutyánk, ha a szomszéd megkérne, egy hétre oldjam meg, hogy ne menjen oda mert kerítést építenek, biztos megoldanám valahogy.
A stílusodon pedig egy kicsit csiszolhatnál, mert amennyire jó tanácsokat tudsz sokszor adni, annyira alpári stílusban is képes vagy megnyilvánulni.
Nem fogunk ott lakni, csak megcsináljuk amit kell és kiadjuk.
Az elmúlt három évben annyi aktivitás volt a kertben, hogy 3-4 hetente lenyírtuk a füvet, szóval nem nagyon rohangászott szerintem ott a kutya.
A régi romot nem szeretnénk meghagyni, mert ha átdől a szomszédba, azért is mi leszünk a hibásak. Plusz szerintem simán kidőlne amíg mellé építjük a újat.
A telkére csak azért mennénk át, hogy az ideiglenes kutyaelhárító kerítést megcsináljuk. A rendes kerítés építéséhez semmi szükség arra, hogy átmenjünk.
Ez a levél dolog tetszik. Holnap megyünk ismét hozzá beszélni. Ha nem jutunk dűlőre, másnap postára adjuk a levelet, aztán oldja meg, hogy miként zárja el az ebet. Mi csak segíteni akartunk neki, hogy ne neki kelljen a kutya elkerítésével szenvedni.
Nem teljesen 100-as, annyit leszűrtem a beszélgetésből.
Ez a kiméretés dolog lehet érdekes eredményt hozna. Az utcában az összes ház kb. 1 méterre van a kerítéstől, csak a mienk van telekhatáron. Lehet kicsit trükköztek anno a kerítéssel? Ha nem jutunk dűlőre lehet kiméretjük, aztán ha rossz helyen van most a kerítés majd megbeszéljük mi legyen.
Még egy haver háza mögött kiasatta és elszigetelten plusz élvezettel a vizet, oreglanynak ott voltak a málna bokrai teljesen a ház falnál mert az volt a telek határ, 50 cm el kellett volna hagynia törvény szerint, bazzeg kifizetette a szar bokrait :) ennyi simlis rosszindulatu megkeseredett férget ami itt van ez döbbenet, bazzeg 76 éves öregasszony vagy 5 éve le sem szedte a málnát a gazáról, de arra volt esze hogy kifizettesse! Haver nem akart huza vonát, fontosabb volt hogy ne ázzon a háza, attól hogy 10 éve feltöltette földel a telket az öreglány így haver háza + 50 cm - ért föld alatt volt, így még jobban ázott, ezt a házat ő is örökölte az előző tulajok nem foglalkoztak ilyennel.
Mondhatnám nem volt hülye, csak egy ge....i! Én megálltam 5 percre a szembe szomszéd házánál az út szélén 3 kocsihelynyi van ott, szólt hogy ne álljak oda, mondtam oké.
Húsvét jöttek a rokonok kérdezte majd be allhatnanak e a házam elé, mondtam hogy nem! Hát nincs elég hely, mondtam akkor kellett volna gondolkozni mikor nekem szólt 5 percért, ráadásul azt leste mert egyből ki jött.
Ugyan úgy kell kibaszni velük ahogy ők tesznek, ha nem egyből akkor évek múlva úgy is kerül olyan helyzetbe, az élet úgy hozza.
Nem értem az ilyet nem jobb neki is ha normális kerítés van?! Egyébként be lehet zabaltatni nyugtatóval a kutyát, egy hetet kibír, csak sokat fog aludni :) baja nem lesz.
Ezek szerint új szomszéd vagy és máris hadiállapot közted és a szomszéd között. Na ez is jól kezdődik !
Valami azért hibádzik. Írtad azt az óminózus 40 nm-et és hogy ott fű van. Szerintem ahol kutya van és ráadásul nem szimpatizál a szomszéddal, ott 50 - 60 cm-es sávban nincs gyep, a kutya letarolja.
Kerítést egyébként lehet úgy is építeni, hogy a régi a helyén marad !!
Én már fizettem ki 5ooo eurót egy szomszédnak, akinek az udvaráról kellett beöntsem a betont egy keretszerkezetes épületben. Az udvar egy lebetonozott raktárépülethez tartozott volt, amin bejártak jártak a nyergesvonatók is.
Az ügyfél nem hitte el, hogy fizettem a bejárásért, így ez az én saram maradt. Megcsináltam a szerkezetet és el is tüntem onnan, szarházaikkal nem érdemes üzletelni.
Büdös bunkó lehet csak pénzt akar, ha nem akkor egy megkeseredett rosszindulatú barom. Be kell dönteni a kerítés az ő telkére, azt szólni neki ha elkeriti a kutyát akkor megcsináljátok. Szép szóból ezek nem értenek.
Ami sajnos pénzbe kerül kiméretni a telket újra és beilyeszteni hogy úgy néz ki rossz helyen van a kerítés 30 cm még a tiétek, vagy engedi hogy ugyan oda építsenek vissza vagy, kiméretitek és ha tényleg rossz helyen a kerítés akkor bukik 30 cm ert :D
Sajnos pontosan tudja, hogy az nem az ő dolga, ezt nagyon sokszor hangoztatta.
Jó ötlet, kipróbáljuk.
Nem csak az a baj, hogy kárt tesz benne amíg köt a beton, mert lehet nem csinálna vele semmit. A legnagyobb baj, hogy ha akár csak a kerítéshez közelítünk agresszíven ugat és vicsorog, ami félelmetes. Akármilyen típust választunk, a régit mindenképpen le kell bontani, akár részletekben is és addig simán nekünk jöhet.
Hirtelen nem találtam jobb helyet a problémánkra, hátha tudtok segíteni.
Örököltünk egy családi házat, ahol a kerítést minél hamarabb meg kellene csinálni, csak a jó szándék tartja a helyén. Beszéltünk a szomszéddal, amíg csináljuk a telkére letennénk mobilkerítést, hogy a kutyája ne járkáljon bele a friss betonba és tudjunk tőle dolgozni. Ebbe ő nem akar beleegyezni, mert tönkretenné a füvet. Felajánlottuk, hogy ha végeztünk újrafüvesítjük neki azt a kb. 40m2-es részt, ami ott van, locsoljuk amíg meg nem erősödik, de ez sem jó. A kutyát megkötni sem akarja, ezt mondjuk megértem, de valami megoldás akkor is kellene. A kutya ráadásul elég agresszív, nem is dolgoznánk úgy szívesen, hogy ott járkál közöttünk. Szerinte tegyük az ideiglenes kerítést a mi telkünkre, ha nem akarjuk, hogy átjöjjön. Azt nem igazán értette meg, hogy akkor csinálni nem tudjuk. Max. 1 hetes procedúra lenne az egész, de talán még annyi se. Mit lehet ilyen esetben tenni?
Csak olyat tudnék melléépíteni, amibe egy Fiat Pinokkió se férne be :-). Ahhoz, hogy egy normális autó beférjen, ki kellene vennem a régi épületnek azt a falát, ami a leendő résztől elválasztaná, így a kettő kiadna egy négyzet alaprajzot, amire tehetnék egy betonkoszorút (a régin nincsen), és egy egységes, nem tagolt nyeregtetőt. Ez viszont már nem melléépítés szerintem, hanem a meglévő bővítése.
A garázs, az szerintem a nem emberi tartózkodásra szolgáló épület kategória. Legalábbis én abba tippelném. Ott ugye 100m3 légtér a felső korlát, amit ez meghaladna. De a 4,5m gerincmagasság az szemre tuti megvan. Ha azt veszem, hogy üzlethelyiségként van nyilvántartva, akkor meg 20m2, ami még sokkal rosszabb nekem. Szerintem kelleni fog az engedély, de ha a logikám rossz, javíts ki légyszi!
Sajnos ez a házikó a háború után úgy épült, hogy először egy helyiség, aztán egy másik, harmadik, ... Az alaprajza leginkább egy amőbára hajaz, a telek keskeny, és az utcafrontnál van kötelező 4m elhagyás. Semmi értelmeset nem tudok mellé építeni sajnos.
Nekem ilyen gerendák vannak a födémben 60 cm ként, sokat bírnak nagyon. Benne vannak a végek 20 cm ert a vasbeton koszorúban, a koszorú vasalásából acél huzalok vannak feszítve az E gerenda vas fülébe. Ahova gondolom beakasztottak a daru kampót a leengedésnél. A betontálcákból kimertük a salakot ami jó nagy súly volt, most ha ugrálnék a gerendán rugalmas, de strapa, salak helyére megy lépés álló xps aztán fólia 2 cm hangátló lap és arra 10 - es vashálóval 6 cm vasbeton, lehet hogy ugyan azt a súlyt kapja vissza vasbetonnal elosztva mint az a 30 cm vastag salak súlya ami volt rajta terhelés, vagy picit többet az a kB 90 nm, csak gipszkarton falak lesznek fent, azok is főfalon vagy pont E gerendán futnak. Sajnos neked telibe vasbeton azon könnyíteni nem lehet csak alá vasoszlopozni és azokat valaszfalban eltüntetni, de ehhez statikus kell. Én is teszek vas oszlopot egy két gerenda alá lehet mert alul E gerenda alatt fog futni egy két gipszkarton fal, abban meg eltűnik a támasztás, akkor meg miért ne, de ez még nem biztos, mert az nélkül is el van.
Az E gerendában előfeszített acélhuzal van. Ez némiképp másképp viselkedik, mint a betonacél, illetve mint egy összetett monolit vasbeton szerkezet, értsd épület.
Amit linkeltél a Sampoong bevásárlóközpont pl tipikus példája ennek. Ott hónapok teltek el az első repedések és az összeomlás között. Már rég ki lett mondva, hogy életveszélyes, de még mindig használták továbbra is. Ott egész konkréten túerhelték a szerkezetet, a számított terhelés többszörösét kapta. A túlterhelés miatt a pillérek átszúrták a födémet, de ez nagyon sokáig tartott időben. Elsőnek csak kis repedések voltak meg beton morzsalékok, aztán a végén 2-3 hónap múlva, már át lehetett látni a pillér mellett a födémen, az alatta lévő szintre. De még ekkor se az embereket küldték ki az épületből, hanem a takarítókat hívták, hogy eltakarítsák a beton darabokat.
Amiket én linkeltem katasztrófákat ott is mindenhol volt előjel. De mikor már ijesztő volt a repedés akkor már általában futni is késő volt.
De azok ott mindenhol tervezve és méretezve voltak, max alulméretezve vagy túlterhelve.
De az én házamnál mivelhogy nincs tervezve meg méretezve semmi, sőt lehet hogy túl is van vasalva csak éppen nem úgy ahogy kéne kitudja mennyire szól előre a ház hogy bajvan.
Hegesztéses kötésekről nem is beszélve.
De pl a vályog és faházaknál azért egész ijesztő repedések és dőlések mellett vígan el lehet lenni.
Az acélnak van folyáshatára, ami után a terhelés megszűnése esetén már nem áll vissza eredeti méretére, de még nem is szakad el, sokat bír még maradandó alakváltozás mellett. Valahol ez lehet az oka annak, hogy a vasbetonszerkezetek előbb repednek, nyílnak, hajolnak, morzsolódnak és csak utána szakadnak le. Legalább is amit ismerek ilyen katasztrófákat ott, mindenhol volt előjele, csak az előjelek megjelenése és a katasztrófa között eltelt idő válzotó, ami lehet nagyon gyors, percek alatt bekövetkező, meg lehet lassú is, hogy hónapok telnek el.
Saját kezüleg megcsinálni, talán egy flexibilis szalaggal lehet- ami egy többrétegű bitumenes keménylemez, létezik 5mx3ocm, az mindenhez odaragad.
Lemezből, elvileg így kell:
Figyeld meg, hogy a cserépléc be van metszve, a keresztmetszete felére, oda ahova a szegély kerül.
Így a lemez nem fogja feldobni a cserepet.
Leméred pontosan a szöget és a hosszakat. 0.6-os horganyzott lemezből, de létezik lágy festett lemez is- ami könnyen hajlítható. A falcolásokhoz két hosszú vinklivel meg tudod oldani, befogva egy nagyobb satuba (a vinklik kilógó végeit egy-egy kézi préssel összeszorítva, vagy átfúród a vinkliket és anyás csavart használsz). A darabokat össze kell falcolni, nyitolni és ragasztani, enkolit nevű ragasztóval. Kell egy jobbas és egy balos lemezvagó is. Ha készitesz minden darabra kartonból sablont, akkor sikerülni fog.
Alúlról kezded (a lemez alá be kell férjen a cserép), megcsinálod a két oldalát, aztán a felső részét is (ez a cserép alá kell kerüljön). A két vizelvezető csatornát külön elkészited és a végén felnyitolod és leragasztod. Minden élre rá kell hagyni 3 cm, ott nyitolsz és ragasztasz. Tehát megvan az elem mérete, és a találkozási éleknél ráhagysz még 3cm, amit a megfelelő szögben felhajlítassz.
légyszi segítsetek.A kéményszegély melletti cserepek elég csálén állnak, a tenyerem befér közéjük lapjával. A lemez miatt nem fekszik fel rendesen a hullámos rész. Ezt hogy lehet jól megcsinálni? Sajnos így vizet kap a szigetelésem ha úgy esik.
Meg kéne határozni, hogy mennyi lehet a legnagyobb és legkisebb padló hőmérséklet. Majd akkor lerakni amikor nagyjából a kettő közt félúton van a padló hőmérséklete. Ez valamit javít a helyzeten. Egyébként ha kevesebbet változik a hőmérséklet a megengedettnél, akkor a mozgások is kisebbek lesznek. Ha ez a mozgás (kis hőmérséklet változás-nagy lap) nem haladja meg a nagy hőmérséklet változás-kis lapból számított mozgás legnagyobb méretét akkor várhatóan jó lesz. És nem kell fölszedni rövid időn belül.
Mapei Kerabond T Plus flexibilis ragasztóm van itthon, egy nagyon pici helyiség burkolását tervezem. A gyári leírás szerint beltérben 40cm x 40cm méretig ajánlott.
Időközben módosult a vásárlás, így 45x45-ös a gres padlólap. Szerintetek ez még belefér? Kb. 4 x 3 lap kerülne a helyiségbe (nincs padlófűtés).
Megmérni szerintem felesleges mert nem tudhatni jó-e az eredmény vagy sem.
Mert ugye a statikusi képletek nem számolnak azzal hogy lehet már eleve lelógással készült az a födém. Mert ha öntéskor süllyedt a zsaluzat ami valószínű akkor már eleve lógósnak néz ki holott meg csak olyanra sikerült. Arról nem is beszélve hogy lehet számoltak a zsaluzat süllyedésével és esetleg lehet túlemelték a zsaluzattal és onnan lóg annyit hogy pont vízszintes. :-)
Mert E gerenda meg fagerendánál stb amikor tudjuk hogy az eleve vízszintes meg egyenes volt és tudjuk a kiindulási helyzetet ahhoz a képlet lehet megadja hogy x belógásnál már túlterhelt.
Nade egy ilyen kiöntött födémnél szerintem csak akkor lett volna értelme hogyha kiöntés után is megmérjük, meg 20 év után is.
Nade az én házam szerintem kifogna a statikusokon is.
Fentről nagyon nem egyenes meg látszik néhol hogy lóg, nade repedés nélkül meghajlott vagy eleve ilyenre készült? Mert mondván tudta az építő hogy középre kevesebb betont önt ne legyen akkora súly.. meg így spórolt is. Illetve mondták hogy a nagy fesztávok felett eleve vékonyabb a beton. Tehát a fenti lógás az azért olyan mert olyanra csinálták.
De elvileg a födém építésekor a tető tutira állt, de valószínűleg a válaszfalak is álltak. A válaszfalaknak is zsalutartó szerepük volt. Azt nem tudom hogy a boltív állt-e vagy azt utólag rakták be.
De lentről sehol sem látni abszolúte hogy lógna. Meg a födém "szinte" repedésmentes.
De nagyjából az igaz, hogy ez így nem lesz jó nem? Illetve valami opciókat, hogyha már szólok, hogy ez így nem jó, akkor azért fel kéne kínálnom... persze lehet jobb, ha bele se szólok :D Csak zavarja a szemem a mókolás.
Egy "érdekes" átgondolatlan okosság lett az irodában, ahol dolgozom. (Szellőzés, légtechnikás topikot nem láttam így elsőre, így ide írok...)
Épült egy üvegfalú szobácska ilyen mini tárgyalónak, elvonulónak. Az "apró" hiba, hogy a szellőzéséről elfeledkeztek :-) Ugyan tényleg jó hangtompított lett amúgy, csak azzal együtt a levegőtől is elzárták.
-Jelenleg csak az ajtón át tud szellőzni, már amennyire és amikor az nyitva van. -Kétlem, hogy tárgyalónak jó lenne, négy ember elég hamar elhasználná a levegőt, aztán lehetne rengeteget várni a szellőzéssel.
Szóval kb. max egy ember tud ide elvonulni limitált időre, aztán hosszadalmas nyitott ajtós üzem. Hátha kiszellőzik alapon. Nyár csúcsán elég gyilkos lehet akár az üvegfalú csoda szerintem.
Mielőtt még nagyon belakják azelőtt még felvetném valakinek, hogy nem ártana ezt átgondolni. Két opciót látok:
1) Úgy megoldani a szellőzést, hogy a hangszigetelés is maradjon csak újabb szellőzőcső, frisslevegő befúvás és használt elszívás kiépítéssel lehetne nem? Ehhez az álmennyezetet szét kell szedni és rákötni a meglévő szellőzőrendszerre az új csöveket. Van valami központi légkezelő hővisszanyerős kütyü az egész irodára.
2) Kis gányolás mondjuk az, hogy az egyik üvegpanelt kicseréltetni olyanra, amin van lyuk egy elszívó ventinek és mondjuk az ajtó alját levágni, ahol tudna bejönni levegő. Ezzel a hanggátlás szétmenne kb., de olcsóbb megoldás.
Szerintetek is elég életképtelen ez a jelenlegi megoldás nem? Egyéb megoldási ötletetek volna netán?
lattam lezuhanni vasalt födémet... nem is egyszer.
Volt egy tömbházépítési bumm, egy elővárosba, pár év alatt készitettek 3oe lakást, most vagy 1o éve.
Ott aztán mindent lehetett látni.
A téglát egyenesen a kamionról falazták. Megvolt a földszint feletti födém, megállt a kamion a paletákkal az épület mellett és kézről kézre adták a téglákat, ki volt hozva a kész malter csak vizzel kellett keverni, voltak vagy 25-ön, egy nap alatt felfalazták a következő színtet. Kb.3 nap telt el a födém öntése után és már zsaluzták a következő szintet. Na ott aztán lehett látni görbe falakat.
A vasalást úgy bedobták a zsaluba, hogy semmi se talált. Kb. 3/4 volt meg a vasalásnak és már jött a beton.
Ha találsz olyan vállalkozót, aki vállalja a munkádért a felelősséget, akkor építheted magad. A szerződést is úgy kell kötnötök, hogy rögzítitek mit csinálsz és bekerül az e-naplóba.
Sziasztok! Van egy telkem, rajta egy családi házzal, amit magam építettem 20 éve, valamint egy ötvenes években épült, különálló épülettel. Utóbbi épület üzlethelyiségnek van minősítve, de több mint tíz éve nem üzemel, így leginkább garázsnak használom. Az elmúlt pár évben 30%-ról 40%-ra növelte az önkormányzat a beépíthetőséget, ezért azon kezdtem gondolkodni, hogy kibővítem a kis garázsomat két autósra. Sajnos a 100m3-t meghaladja, így azt hiszem mindenképp kell hozzá terv, és építési engedély is. A kérdésem viszont az lenne, hogy ezután átépíthetem-e, kibővíthetem-e saját magam a garázst. Kelleni fog-e mindenféle e-napló, meg egyéb, ami 20 éve, amikor a családi házamat építettem még nem kellett.
Én is gondoltam rá hogy alátámasztom, álmennyezet, gipszkarton és akkor nagy baj nem lehet. A vasalását feltárni lehetetlen mert szinte minden m2-e egyedileg készülhetett. Tehát telibe kéne röntgenezni a 100nm-ert. Rengeteg kengyelt raktak bele, kb úgy vasalhatták mint egy betonkoszorút vagy áthidalót csak sűrűbben. A fószer magának építette tehát a jószándék megvolt.
A múltkor még riogattatok hogy nem kéne benne lakni. :-)
Akkor ezekszerint amíg a födém nem reped nagy baj nincs vele. :-)
Max túlvasalták de vékony vagy rossz helyre terhelt vasakkal, aztán egyszercsak előjel nélkül pottyan.
Fel sem merült volna hogy gond lehet, a válaszfalakon van repedés meg kihajlás a főfalak viszonylag jól bírják. Volt földrengés, hosszas csőtörés is ami okozhatta, aztán ha nincs szerencsém a födém is megnyomhatta.
Lehajlás ha gázos lenne az szabad szemmel is látható lenne nem?
Szinte ugyan ilyen "kádár kockám" van nekem 60 cm-ként vannak az E gerendák 6 méter hosszúak ,közötte beton tálcák ,ahol nem ott éppen horcsik .Én gipszkarton falakat teszek a tetőtérben és az is úgy jön ki hogy mindegyik a gerendán és főfalon fog futni,nem mint ha máshol összedőlne tőle a ház egy gipszkarton faltól :)
Nagy ablakok felett redőnytok volt ,ott a vasbeton koszorúból van leöntve az áthidaló kb 12 cm szélesen ,így oda tettem még be két áthidalót 30-30 cm -es felfekvéssel ,felette már befalaztam .Ott középen vágtam egy kis fürdő ablakot oda is betettem 3 db áthidalót az 60 széles 90 cm magas .Azt hittem a régi kis ablakok felett van áthidaló ,de nincsen :/
Lejjebb vágtam a két kis ablakot ,hogy több fény legyen a nappaliban,50 cm széles 90 cm magas ,a fal sóskúti kőtéglából van ami két sorban van rakva 43 cm széles a fal .Azt vettem észre hogy nincs felette áthidaló!
A házon 30 cm magas és falszéles vasbeton koszorú van ,az ablak és a koszorú között két sor tégla van .
Kérdésem tegyek fölé áthidalót vagy ha eddig el volt áthidaló nélkül 39 évet ,akkor ez után is el lesz?
1940-ben épült lakóházban, alagsor (szuterén) +földszint +emelet+padlás (szép nagy ház, két szárny, függőfolyosókkal összekötve, de egy lépcsőházzal megoldva- okosan), beton alap, vasbeton oszlopok, két soros téglafalak, koszorúk és gerendák, alulbórdás lemezfödém vb gerendákkal és egy 1o-as vasalt lemez. Valaki kivágott egy lépcső szelvényt a födémből a 7o-es években, kb. 1oo-as karszélességgel, elvágva a födém fővasait és két gerendát is, összekötve az alagsort és a földszintet. Azaz volt a födémen egy 3oox11o-as üreg, egy külső tartófal mellett.
A lépcső betonból készült, vasalva és megállt, mert készitett egy vasbeton gerendát, amit nem kötött be a födémbe, de alátámasztotta egy vastag vascsővel, csak alája nem öntött alapot.
Letőrettem a lépcsőt, öntöttem az alagsorban a törés vonalán egy sávalapot (kb, 5 méter hosszan és egy még egy oszlopot szereltem, hogy kitámasszam oldalról a gerendát, tehát felülnézetből egy T alakú acélszerkezet támasztotta alá a födémet), rátámasztottam 5db. 1oox1oox6-os vasoszlopot talpakkal, arra két U12o-as gerendát és alátámasztottam a födémet, majd készitettem egy lépcsőt fém konfekcióból, az oszlopokat használva az egyik felének, méghozzá húzot karral. Az acélszerkezet be van építve a gipszkarton falakba.
Egy hét munka, 5 ember. Nem nagy ügy, csak akarat és szorgalom kell- és valaki ki kell fizesse.
A pince padlója penészes volt, a vakolat is belül, kb. 6ocm magassan. Kidobtam a rétegrendet és kiásattam 3ocm. Visszatöltöttem 12cm mosott kavicsot, 1ocm XPS polisztirolt és öntöttem rá egy 8 cm vastag gyengén vasalt betonpadlót - abba minden szerelést betettek, a falakról leverettem a vakolatot és két hét múlva minden kiszáradt. Aljzatot nem öntök, csak önterülőt, a padló szépen le van húzva.
Ez kb. még egy hét volt, kb. 58nm az alagsor hasznos felülete, van benne egy nagyobb fürdőszoba egy folyosó+ a lépcső és két nagy szoba, egy 7 négyzetméteres tároló, külön bejárat az udvarról.
A földszint vagy 8onm hasznos, egy kis vendégmosdó, egy 4.5 négyzetméteres mosdó, konyha 13 nm, egy 3onm nappali és egy 19nm haló, külső terasz 3.2nm, 1o nm folyosó (ez a függőfolyosó).
Új szerelések, új padlók , ablak -ajtó (rétegelt fa ablakok, bérlés borításos furnérozott ajtók, masszív fenyő szerkezettel, lépcső tölgyfával burkolva), új falicsempe kb. 2 hónap munka. 120e euró+ÁFA.
KB. így mennek ezek a munkák manapság. Ha nem tudod feltárni födém vasalását, de pontosan és arra kitalálni egy szakszerű megoldást, ami lehet letüskézett vasalt felbeton- és egy-két fordított vasbeton gerenda is- amit ki kell számoltatni, a legegyszerübb és a legolcsóbb alátámasztani kémkonfekcióval és beépíteni gipszakarton falakkal az oszlopokat. A falazott szerkezetek repedéseinek most három technológiát használok: kiékelés és injektálás, acél haló beépítése, ausztenites acél sprilálok beépítése. A kiélelés és a injektálás az olcsóbb. 1o báros injektáló berendezésem van, átvisz egy 8ocm-res falat is. Egy német gép, pedálos, felépiíti a nyomást egy kis 3 literes tartályba (amit egy vederből szív fel), abból egy cső és egyszerhasználatos injektáló fejek segítségével órák alatt több méter repedést el lehet intézni, spéci injektáló anyag kell hozzá, de megteszi a hidraulikus meszes paszta is (ilyen gépet biztos, hogy bérelni is lehet). Van egy másik is, ami hidraulikus meszes maltert is kinyom, de kell hozzá egy nagy háromfázisos kompresszór, annak a tartálya vagy 4o literes.
...és ha nem locsolod és nem mászkálsz hosszú létrával arrafelé és nem játszik a gyerek alatta bottal, sárkánnyal és nem ültetsz fát a közelébe, és, és, és.
Közbe beszéltem áramszolgáltatónál dolgozó ismerőssel, aki azt mondta, hogy 22 kV ami átmegy rajta. És egészen Debrecenből jön, és megy tovább Téglás fele. Viszont azt mondta, hogy nyugodtan építhetünk a telekre, úgyis elkell hagyni kb 5-8 métert tőle, és csak akkor leszünk veszélyben ha hozzányúlunk, ha nem piszkáljuk, nem okoz gondot :D
Sziasztok másik topicban már kérdeztem , de itt aktívabb a fórum
Diszperzites falat lehet valamivel glettelni ?
Olyan anyag kellene ami meszelt falra is jó meg diszperzites falra is.
Akkor nem kell az egész falat levakarnom .
Diszperzit alatt meszelés van.
Konyháról lenne szó.
A gipsz esetleg nem lenne gond a konyhában ?
Vagy teljesen lecsiszolom a falat és kap egy új réteg simító vakolatot.
Tudom sok embernek igénytelen, de nekem tetszik beltéren is a kicsit érdes felület.
Van itthon bánya homok is meg folyami homok is.
Ennyire tudtam lecsiszolni. Itt már nincs rajta diszperzit. Viszont a mész a vakolatba annyira bele van ívodva hogy kb 3-4 mm is le kellene a vakolatból csiszolni.
Inkább megeszi a csiszoló korongot minthogy lejöjjön.
"Egy E gerendában is szinte alig van vas és mégis kibírja ha komplett falat rakunk rá."
aZ "E" gerendában nem lágyvas van, hanem nagyszilárdságú feszítőhuzal. Majdnem háromszor akkora a szakítószilárdsága mint B60.50-nek. Azon kívül magányos "e" gerendára csak a legbátrabbak falaznak, főleg ha a hosszabbak közül való.
Ez a házimonolitos házban készült. Áthidalót sem vásároltak, azt is helyben, betonból öntötték. De a beton jó erős az áthidalóknál, szóval cementet kapott bőven. A födém meg pláne mert mondták hogy abba rendes beton került, mégha vödrözték is.
Alulról egyedül ez alatt, ezzel párhuzamosan fut két minimális hajszálrepedés, de az hogy ez gyári gerenda van beletéve vagy házilag szerkesztettek bele gerendát nem tudni. https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
A vértesfal támasztásánál mindenhol van ilyen de nem fut ilyen messze, ez viszont elfut kb a boltívig ami a 10 méteres fesztávot alátámasztja. EZért gyanús hogy lehet oda raktak valami gerendát vagy betonoztak házilag.
De a nyílás mellett a fürdő van, szétfagyott a vízvezeték és kitudja meddig áztatta a 10cm-es szilikát válaszfalat. Az ki is hajlott, a csőtöréses fal így néz ki felül vízmértékkel: https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
A fal másik oldalának az alja, szerintem ez volt az ok, a csőtörés sokáig áztatta a szilikátot ami megduzzadt, esetleg meg is fagyot és kihajlította a falat. csak a fürdő (válasz)falai vannak ennyire károsodva: https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
A födém elég gány de mivelhogy 20 éve nem volt festve és repedés szinte semmi szerintem bírja az. A falak meg vagy a csőtöréstől vagy attól repedtek meg hogy van rendes alapjuk. Így mikor a külső falak süllyedtek a nagy födémsúlytól, a födém esetleg megnyomta őket mert az nem süllyedt.
A statikusok is csak szemrevételeznek általában, és ha nincs repedés nincs gond. :-) De itt kijelenthetjük hogy a födém szinte repedésmentes tehát akkor elvileg azzal nagy gond nem lehet.
Egy E gerendában is szinte alig van vas és mégis kibírja ha komplett falat rakunk rá.
Tehát ha netalántán kijönne srudolf hozzám nemtudom életveszélyesnek nyilvánítaná-e vagy sem. :-)
ilyen födémre a kérdésem hogy ilyen ugrálós, tégladobálós teszt nincs-e?
ha neked abból amit írtam az jön le, hogy nem értem pontosan azt a folyamatot amit leírtál, akkor a baj nem velem van....
gondolom ezután mégegyszer sorban, nagybetűkkel, kiemelve leírod megint pontosan ugyanazokat, amiket eddig....
sajnálom, hogy nem értetted meg amit írtam, de megpróbálom, én is ismét leírom:
az elsődlegesen nem lakóépületnek épített épületek lakóépületté alakítása egy olyan procedúra, aminek a végén egy olyan épület létesül, ami jogilag létesülhet, viszont a jogalkotó szándéka nem az, hogy lakóépületek ilyen módon jöjjenek létre....
igen, megtehető....rengetegen meg is teszik...(és hivatalosan tárolókban és effélékben laknak, és várják a HÉSZ módosítást, hogy lakóépület lehessen, mert akkor 5x annyit lehet elkérni ezekért...)....de nem ez a "normális" módja egy lakóépület létesítésének....(ide írom, hogy lásd: megértem, hogy nem fogod megérteni, és kötekedni fogsz, hogy nem lakóépület létesítése, hanem melléképület, és aztán az van átalakítva....de csak hogy te is megértsd, végső soron az átalakítással együtt a folyamat végén a semmiből egy lakóépület létesül....bár elhiszem, hogy ezt így nehéz megértened....)
másik a melléképületek egymás mellé építése....ezt az adást valamiért egyáltalán nem fogod...
ha mondjuk három kocsibeállóra van valakinek szüksége, akkor megépíthet egymás mellé három ilyent, ha az építmények egyenként teljesítik a szabályokat....miért ne tehetné?
Ha ezek nyitottak, akkor pedig a gyakorlatban egyikből átsétálhat a másikba anélkül, hogy közben például az eső miatt aggódna...
Oszlpotrafót sejtek rajta csücsülni valahol, amin át a települést, településrészt, vagy ipartelepet lát el. Kisebb településeket 1 vagy esetleg 2, manapság már általában 20 kV-os szintre leszállított, vagy arra átépített távvezeték, nagyobb település, vagy ipar esetén maradhatott a 35 kV, és több távvezetéken át történő táplálás.
Első ránézésre két rendszerű, vagy felhasításos 35 kV-os távvezetéknek nézem. Bár a felhasítás ezen a feszültségszinten nem igazán szokás. A kép minősége miatt nem mondanám 100%-ra. Ha megnézed honnan-hova vezet, magad is megállapíthatod...
Hááát logikából nem vagy túl jó... ez máer enm először derül ki rólad.
Amikor épül AKKOR AZ MÉG NEEEEEEM lakóépület célú vazze!!!!
Tehát jogszerűen épül meg.
Aztán egyszer csak gondol egyet a tulaj a HSZANÁLATBA VÉTEL után .... és átalakítja. Ez nem tiltható meg és nem is jogszerűtlen. Innentől ÚGY NÉZ KI minte egy lakópület >> DE NEM AZ továbbra sem JOGILAG! HASZNÁLHATÓ is lakhatási célra.
DE NEEEM nevezhető lakásnak...
- HA lakásnak is akarja nevezni
- AKKOR szükséegs lesz ÁTMINŐSÍTENI
- AMIKOR MÁR (logikusna!!!!) nem az építés módját vizusgálják
- HANEM a lakás feltételeinek való megfelelést
Hisz sem a megépítés sem a KÉSŐBBI átalakítás nem korlátozott.
(nyilván egy menetben nem oldható meg a dolog, a két lépés közöt HASZNÁLATZAB kell venni MÉG NEM lakásként, különben lakásépítés lenne ugyebár...)
-----
A te két épület egyebnyitásod egy nagyobbá viszont totál más eset.
Van benne valami. Anno úgy 20 éve egy melléképületből csináltam lakást.
Igaz akkor már vagy 60 éve állt.
Az eredeti funkciók : 10 nm házmester lakás, inkább szoba - 25/30 -as fallal, 8 nm mosókonyha, 15 cm -es fallal, kamra - budi - kamra -összesen 28 nm. Emberi tartózkodásra már a 30 -as években sem .
volt alkalmas.
Hőszigetelés , víz csatorna villany ( 24 órás és vezérelt ) minden ami egy 21 . sz ban kell kivéve ha sznob.
Igaz lakásnak soha sem nevezem, kisépület van a szerződésben. Folyamatosan lakott. Természetese a szerénységnek a lakbérben is tükröződni kell.
Viszont az első érdeklődő volt egy érdekes eset. Jött szemlére - egyterű autóval és akkor még ritka mobillal.
Mikor meglátta, kifakadt, hogy hogyan fogja itt fogadni a ba'átait. (Gondoltam sehogy ) Morgott , még az ÁNTSZ - Köjált is emlegette, hogy feljelent, majd elhúzott balfenéken.
Szerintem utólag sem fogják lakásnak/lakóépületnek minősíteni, ha nem teljesíti a feltételeket. Akár a műszakit, akár a jogit. (pl. falazat, hőszigetelés milyensége, vagy egy telken egy lakóépület, és hasonlók)
Egyrészt megengednéd azt, amit egyértelműen nem szándékozott a jogalkotó megengedni, nevezetesen, hogy 100m3 alatti 4,5m gerincmagasságú lakóépületek épüljenek mindenféle releváns szakemberi beavatkozás nélkül. Ugye ha ez lett volna a jogalkotó célja, akkor ezt írja le, de ehelyett azt írta:
"Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot."
Másrészt viszont a jogalkotó nem korlátozza közvetlenül sem ezen építmények számát, sem egymás melletti elhelyezési távolságukat....viszont ha valaki nem látja bele ezen korlátokat a sorok közé önként, akkor az a joggal való visszaélés.....
tehát adott esetben meg lehet építeni engedély és egyszerű bejelentés nélkül is egy építményt, mondjuk tárolót (100m3 alatt, 4,5m alatt blabla...),
aztán átalakítod lakásnak, beköltözöl, szemlézteted....
Ez a gyakorlati megvalósításban úgy nézne ki, hogy bárki engedély és egyszerű bejelentés nélkül megépít egy 100m3 alatti 4,5m gerincmagasság alatti épületet eleve lakhatás céljára, aztán szemle....
Magyarul az ilyen paraméterű lakóépületek építése teljesen engedély, és bejelentéskötelezettség nélküli, nincs vesződés se hatósággal, se tervezővel, se statikussal, se e-naplóval, se műszaki ellenőrrel, se FMV-vel...
1. Lakásaz olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a
a) helyiségei;
b) közművesítettsége;
c) melegvíz-ellátása; és
d) fűtési módja
alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.
2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel);
c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és
d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel)
rendelkezik.
3. Komfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel;
c) melegvíz-ellátással; és
d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel)
rendelkezik.
4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel;
b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és
c) egyedi fűtési móddal
rendelkezik.
5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és
b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
c) a vízvétel lehetősége biztosított.
6. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)
a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;
b) külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá
d) fűthető; és
e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.
7. A lakás helyiségei általában
a) a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;
b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;
c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;
d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);
b) külső határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;
d) melegpadlója van; továbbá
e) fűthető; végül
f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.
9. Félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert és megfelel a 8. b)-f) pontokban meghatározott követelményeknek.
2) * A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épületvagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.
(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
(5) * A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.
A "rendeltetés módosítás" építési tevékenység, erre vonatkozóan:
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. * A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
10. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény
építése.
15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26. Telken belüli geodéziai építmény építése.
27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.
31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
szerintem nincs olyan "nem engedély köteles" tevékenység, mely során egy garázst, tárolót az ingatlannyilvántartás szerinti lakóépületté alakíthatsz....
legalább "egyszerű bejelentés" köteles minden lakóépület létrehozása....
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez *
Fogalommeghatározások
78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
EGYES ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK
Lakás
105. § * (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).
(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását - kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést - és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
(3) * A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.
a hatóság célja megszüntetni a jogellenes állapotot.
egy nem emberi tartózkodásra épített épület engedély nélküli lakóépületté alakítása (emberi tartózkodásra alkalmassá tétele) nem attól jogszerűtlen, hogy "lakják", hanem hogy alkalmassá lett téve rá....
Nem tudom pontosan az idevonatkozót, de belegondolva két út alapból lehetséges:
ad1:
a hatóság vissza-alakíttatja az eredeti jogszerű állapotnak megfelelően (és persze büntet alapból a szabálysértésért, illetve tovább szankcionálna ha nem történik meg a vissza-alakítás az általuk előírt határidőre)...
ad2:
elvben megszüntethető az épület jogellenes állpota úgy is, ha szakember (építész/statikus...) vállalja, hogy az épület megfelel az építészeti szabályoknak....(persze ekkor is minden egyéb HÉSZ pontoknak is pl. a terület lakóépülettel való beépíthetőség, stb. meg kell felelni....) illetve ekkor is be kell fizetni a büntetést, hisz az ugyanúgy "jár" a szabálysértésért....
Sziasztok! Festéssel kapcsolatban tud itt valaki tanácsot adni? Egy régi fém kerítést ( drót és a keret valamint a kapuk) kellene ideiglenesen lefestenem, mert 1-2 éven belül bontva lesz. Olcsó festékből Trikolor Aqua matt akril-t találtam. Az van odaírva hogy kültérre is jó fémre is, de fura hogy ez akril, a többi zománc. ( a dobozát nem láttam, csak ez van írva a leírásában, és vízzel hígitható - remélem az eső nem mossa le :) ) Vajon ez ugyanolyan jó mint a zománcok?vagy mi a különbség?
az általam kérdezett téma szerintem nem kiskapu kijátszás, hanem a jogszabály betartásával történő építkezés....
amit Te pedzegetsz, az meg nem...
Ha feljelent a szomszéd stb., tehát kimennek ellenőrizni, akkor egyik esetben mérnek, számolnak, majd jóváhagyják, másik esetben pedig elrendelik a jogsértő állapot megszüntetését....
Annyit érdemes a szomszéddal tisztázni, hogy ha Téged ellenőrizni fognak, akkor Rá is sor fog kerülni...
Egy ismerősöm járt így garázzsal......társasház udvar...mindenkivel beszélt, hogy lehet-e ott egy kis fedett beállója....mindenki bólogatott, hogy persze...egy néni is, akinek már volt ott egy full illegáll tároló....aztán pár év, és nénike csak nem nyugodott...felnyomta ismerőst...ismerőssel lebontatták a garázst...éshát a nénikével is a tárolót....szerencsétlenek...mondják, hogy kicsit kettyó a néni, állandóan figyel mindenkit, és mindenkire ráhív minden hatóságot a házban....unatkozik....
Ezzel a "nem emberi tartózkodással" mit tudnak kezdeni? Mi van, ha valami nem emberi tartózkodásra épül, aztán egyszer csak elkezdik lakásnak használni?
Különösebben nincs káros hatása az egészségre. 2002-ben majdnem belefutottam egy ilyen telekbe, harmadáron árulták. Akkor valamit mondtak ( a hozzáértők, vagy nemértők) hogy a drótnak legalább 18 m magasan kell lennie a ház tetejétől. Elvileg az oszlopra rá kell írva legyen, hogy hány kV-os. 120 kV-nál még semmi gond nincs. Amit nekem kínáltak, az az oszlopra kiírtak szerint 220 kV-os, egy ismerősöm szerint ( Zuglói alállomásra megy be a drót ) 400 kV-os, az Önkormányzat rajzain meg szintén 220 kV-os. Egyébként az oszlopoktól 6 m-re már telkek vannak, igaz, a házaknak van legalább 20 m-es előkertjük. Aztán nekem nagyon gyanús volt a dolog, le is tettem a vásárlásról.
Pár hónap múlva, egy ködös, párás napon elmentem arra, bementem a telekre és azt hallottam, hogy zizeg, zümmög, serceg felettem a távvezeték. Ennek 17 éve, azóta sem adták el a telket, pedig nagyon jó helyen van, jó nagy, megosztható, szuper panoráma, stb.
Én biztosan nem vennék ilyet. De bemész az Önkormányzathoz és megkérdezed.
A vezetékjogot az egész utcánkban rátették az ingatlanokra. Nálunk 1 m mélységben. Nem jelent semmit, még nem akartak semmit... De meg is lehetett volna vétózni az egészet, de azt mondta az ügyvédem, nem érdemes vele foglalkozni. Hagytam, ahogy van.
pont célja szerint van használva a jogszabály...2db nyitott kocsibeálló, egyenként 100m3 alattiak egymás mellett...ezt engedi emgedély nélkül felépíteni...
Akkor tehát a logikád, és szerinted értelmezett jogszabály szerint nem lehet két 100m3-es melléképületet közvetlenül egymás mellé építeni. Akkor bizomyára van egy minimális távolság -értelmezésed szerint- aminek meg kell lennie a két épület között...
Hiszen azt nem mondhatod, hogy több melléképület létesítését sem emgedi a törvény...
Telekvásárlás és építkezés előtt állunk, és voltunk ma megnézni egy telket, 640m2, és a telek melletti úton, a telek szélétől 4 méterre van egy hatalmas magasfeszültség villanyoszlop, a feszültség mértékét nem tudom. Fémből van az oszlop, és körülbelül 1.5x1.5 méter a mérete. Mellékletként küldök egy képet róla.
Szóval az lenne a kérdésem, hogy van-e valami káros hatása az ilyen magasfeszültségű oszlopoknak, és hogy hány métert kell elhagyni tőlük?
nekem úgy LOGIKUS, hogy ha van két külön tartószerkezettel rendelkező épület, akkor azok a szabály szerint "józan paraszti ésszel" felépíthetőek, nem szükséges hozzájuk statikus, építész....ezeket a méreteket határozza meg a jogszabály...
illetve a statikus, és építész sem venné szívesen, ha nap mint nap ilyen kis dolgokkal kellene foglalkozniuk...(a sas nem kapkod legyet...)
Szóval win-win jogszabály....
A másik szabály szintén hasonló ehhez, a "józan paraszti ésszel" való módosításról szól....
Mivel a két épület tartószerkezetét nem érinti az átalakítás, ezért LOGIKUSAN végiggondolva semmilyen (minimális) veszélyt nem jelent átalakításuk, tehát "józan paraszti ésszel" megtehető....
Az, hogy a két épület közvetlen egymás mellett van, vagy egymástól akár 1km-re, az a fennálló veszély szempontjából teljesen irreleváns...mindkettő esetében az egy-egy épület egy-egy olyan fala lenne elbontva, vagy eleve nem megépítve, aminek nincsen semmilyen tartószerkezeti szerepe....
vagy ha valaki közvetlenül egymás mellé épít két nyitott, faoszlopon áll féltetős kocsibeállót, akkor azok egyenként kell 100m3 alattinak lennie, vagy egyenként max. 50-50m3 lehet csak, hiszen közvetlenül egymás mellett vannak????
Ez van a rendelet szövegében, szerintem pontosan leírja:
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
...
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
...
A két építmény között végzett falbontást miért nem tekintenéd átalakításnak és építési tevékenységnek?
Simán megteheted amit kitaláltál, de engedélyt kellene rá kérni, mert ilyenkor már nem tartozik az “Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek” közé.
Amit találtál, az sajnos nem kiskapu, ráadásul még zárva is van. :)
A homok olyan, mint ha a homokozóból, némi vízzel csak odarakták volna.
A bontás nem opció, új építésre nincs pénzük, és addig nem tudnának hol lakni. Annak ellenére, hogy ilyen állapotban van az alap és a lábazat, a házon repedés alig található és azok is nagyon vékonyak. Ezeket állítólag 4-5 éve megnézte statikus, akkor azt mondta, hogy egy régi épületen ez teljesen normális, nincs vele semmi tennivaló, amíg nem lesz több vagy nagyobbak.
Képet sajnos nem tudok küldeni, majd megkérem a srácot csináljon és küldje el.
Tégla alapja van a háznak, az alap a föld fölött kb. 50cm-rel ér véget. Erről a föld fölötti részről szedtük le a régi műkövet. Ennek a tetején van vízszintesen a vízszigetelés, 5-10cm-re felhajtva a falazatra. Ez a felhajtás töredezik, hullik szét, plusz a fal és alap közötti is ha hozzáérünk.
Próbáld meg lerajzolni, vagy lefényképezni, hogy érthetőbb legyen.
Odáig rendben van, hogy hagyjátok kiszáradni. A fugákat majd javítani kell kiszáradás után. Kikaparni a kipergő részeket és újrafugázni. Ez volt az elmélet. Gyakorlatban érdemes keresni olyat, aki látott már ilyet, de jó ötlet lehet felvenni valamely gyártó, pl Sarket vagy hasonló, műszaki szaktanácsadójával a kapcsolatot a téglák közötti habarcs javításával kapcsolatban. Sajátkezűleg valszeg megoldható lesz, csak jó nagy macera és pepecselő meló.
Viszont, ha nincs rendben a vízszigetelés, akkor azt rendbe kell hozni, enélkül semmit sem ér a javítás. Nem teljesen egyértelmű, hogy hol van, hol nincs vízszigetelés.
ha csinálok egymás mellé két istállót pl. egyet lovaknak, egyet tehénnek, aztán pár év múlva úgy gondolom, hogy eladom a teheneket, lovakat meg még veszek, ekkor összenyitnám a két istállót simán a falaik lebontásával (de természetesen a statikai tartószerkezet, tartóoszlopok megtartásával)....
akkor tehát ha van két melléképületem, amit engedély nélkül felépíthettem egymás mellé (100m3 alattiak, 4,5m gerincmagasság alattiak, megfelelnek a HÉSZ-nek, 5,4m alatti támaszközei vannak stb...), akkor ezután soha nem üthetem ki a falat a kettő között egy átalakítás során, mert akkor már 100m3 fölötti lesz a légtér?
Vagy, amikor még megépültek, akkor még megfeleltek a jogszabályban foglaltaknak (egyenként), az átalakítás során viszont nem történik hozzáépítés, bővítés, stb, tehát ismét csak nem engedélyköteles a tevékenység.....
Viszont ha kijönnek esetleg ellenőrzésre, nem biztos, hogy érdekelni fogja őket a folyamat, ha a végeredmény egy jogilag egy épület, ami 100m3 fölötti....??
A hőszigetelés fórumban már feltettem ezt a kérdést, de ott sajnos nem jött válasz,hátha jár ide valaki, aki ért hozzá:
"Segítettem ma egy barátomnak, lábazati műkövet bontani. A lábazat téglából készült. A téglák között gyakorlatilag kézzel kisöpörhető homok van, a téglák és a homok nagyon nedves. A vízszigetelés viszonylag egyben van, de nagyon porózus, kézzel annyira olyan könnyű leszedni, mint ha papír lenne. A fölötte lévő téglák szárazak.
Az eresz cseréjét, ezzel az esővíz víz háztól való elvezetését most csináltatták meg, eddig esőknél rendszeresen a falra folyt a víz a lyukas ereszből, illetve a ház közvetlen közelébe volt levezetve a tetőről.
Mit lenne érdemes csinálni ezzel a lábazattal szigetelés előtt? Most le van szedve a műkő, hogy száradjon az a rész."
Igazából leredukálható a kérdésem arra, hogy ha adott két, közvetlenül egymás mellé épült melléképület, melyek közt lebontják a falakat, akkor az ettől egy épületté válik-e?
Olyan kérdés merült fel bennem, hogy ha tartószerkezetileg két különálló melléképületet építenék de ezeket közvetlenül egymás mellé, továbbá az összeérő részen nem emelnék falat/válaszfalat, akkor az egy épületnek, egy épületlégtérnek számítana, vagy kettőnek, hisz két épületről van szó, csak közvetlenül egymás mellett....
Egy íves rúd (pl egy kis keresztmetszetű acélgerenda) ami megtartja az ívet, íve mentén meg lehet feszíteni egy kábelt. Utána az egész komplexumot bele lehet önteni betonba.
Vagy még száz más módon is alá lehet úgy támasztani egy vasat, kábelt, hogy ívesen megfeszíthető legyen.
Így igaz. Ha nagyon akarom, megfeszítem én görbére, bár nem tudom, hogy ilyent gyártanak-e: görbe alátámasztás mellett feszített huzal görbére lesz feszítve. Ha ezt betonba öntik, akkor úgy is marad, míg terhelést nem kap.
Ha trollkodni akarnék berakhatnék bármilyen ruhaszárító kötelet, hídkábelt, mert képtelenség annyira megfeszíteni őket, hogy ne lógjanak be.
Íves is meg feszül is.
De a csevej nem erről szólt.
A gerenda egyenes zsaluzatának az aljába tesznek egy huzalt, amit megfeszítenek a zsalura támasztva , majd amikor a beton megkötött levágják a zsaluról, és mivel a huzal csak a gerenda alját húzza, ezért ívesre feszíti, meghajlítja., majd ha beépítéskor megkapja a terhelést akkor egyenesedik ki.
Addig gerenda is meg a huzal is íves lesz, pedig feszül.
Eleve íves zsaluval is lehet ilyet csinálni, csak távtartók kellenek a zsalu meg a huzal közé, nyilván ilyenkor az egyes szakaszok egyenesek, de az egész darab ívesnek látszik.
Illetve le lehet fektetni védőcsőben ívesen is a laza feszítőhuzalt, amit aztán utólag meghúznak, ilyenkor kiegyenesedni nem tud, hiszen körülveszi a beton.
Ha egy oszlop túl nagy terhelőst kap tengelyirányba, akkor kifordul (az én nyelvemen ez: flambaj), azaz a tengelye a szimmetriatengelyéhez képest íves lesz. Keretszerkezeteknél az oszlopokat erre az igénybevételre is kell méretezni.
Pontosan ugyanaz a jelenség az utófeszitett gerendáknál vagy födémeknél, csak itt a gerenda vizszintes és a két végét megnyomják.
Az "E" gerenda előfeszített, a Freysinet pedig utófeszített. Az előfeszített az csak egyenes lehet, az utófeszített lehet görbe is, mert egy gégecső szerűséget betonoznak be, ebbe húzzák be a feszítőkábelt. Amikor a beton megkötött a kábelt megfeszítik.
Miután a húzott oldalba a gerenda széle közelében nagy (külpontos) nyomóerőt viszek be ez meghajlítja a gerendát. A beton teljes kereszmetszetnen nyomott lesz. Terhelés hatására a húzott oldalból eltűnik a nyomás, viszont a feszítőhuzalban megnő a húzás (meg a nyomott oldalán a betonnak szintén nő a nyomás.). Utoljára zh-n számoltam feszített betont, jó "szórakozás" volt.
A 10-es mészhomok tégla falnak nagyobb nyomószilárdsága van, mint egy B30-as vázkerámiának! Ha az rendesen be van "kötve" (leírás alapján 2 soronként drótozva) simán elbír "bármit". Nálunk is a 10-es HMLF-van, elég masszív, gondolkodás nélkül rá mernék fúrni egy konyhaszekrény is, emellett jó hanggátló és hőtároló tömeg is, a mi házunknál a Silka 10HMLF-el ~5,5 t-val növeltem az épülettömeget a 10cm-s vázkerámiákhoz képest (azaz egy 5,5 t-ás cserépkályhával) nekem ezek mind szempontok voltak. Már kicsit bánom, hogy a külső falazat nem a 25-ös Silka lett :( (csak az kb +1 milla lett volna) így "csak" 30 cm-s hagyományos vázkerámia lett.
" szarufa padlóval történő erősítése vagy egyenítése, amennyiben szükséges ,nincs különösebb problémája egyiknek sem. Raknánk fel tetőfóliát, cseppentőlemezt, új lécezést, a cserepet (soproni nagyobb részben) mosás után visszaraknánk."
Valahogy így : szarufa javítás, fertőtlenítés, rá a tetőfólia erre rá az ellenléc, ami a szarufa felett van, majd lécezés és a cserepezés.-
Ha szét tudod szedni, akkor biztosan befér egy Octavia kombi csomagterébe. Mi 3 hete vettünk egy pontosan ilyen betonkeverőt, egy kb. 110x110x70 cm-es dobozba volt becsomagolva (de kisebb helyre is be lehet rakni)
Köszi mindenkinek a tanácsot. Ez a mészhomok tégla jó lenne (a válaszfalnak azért tartania kellene mosdókagylót, stelázsit, kondenzációs kazánt), de 15 cm-es vastagságban már drágább, mint az ytong.
A fagyapotot bekedvenceltem, jó lesz a tetőtér beépítéséhez.
A Silka HML 100NF 250-300.- Ft/db és 15db/m2 az anyagszükséglete. Tehát 3750-4500/m2 az ára. Nagy valószínűséggel jobb lesz válaszfalnak az Ytong-nál és a kerámia téglánál is. :-)
Most esett le. Itt félreértés van! A feszítő pad hosszú és egyszerre több gerendát gyártanak. De nem úgy kell elképzelni, hogy egyben legyártanak 70 métert aztán ha jön valaki akkor levágnak neki annyit amennyit kér! Megvan a gyártási terv, a tervezett gerendahosszaknak megfelelően beszerelik a vasalást. A beszerelt vasalásnak MEGFELELŐEN vágják el az előre megtervezett helyeken, nem ötletszerűen akárhol!!!
Több szempont is van, ami miatt sokszor nem így működik.
Ha egy nagy projektnél túlrendel a kivitelező, legyen 100 raklap helyett 130, akkor azt a 30 raklapnyi anyagot tárolni kell, amíg valakinek el tudja adni, ez költség. A telepre vagy közvetlen az építkezésre szállítani szinte teljesen mindegy, azt mindenképp fizetni kell. A gyár sem tud egy kamionnál több cserepet egyszerre felpakolni egy kamionra, így meg lehet velük egyezni, hogy ma szállítasz egy kamionnal, jövő héten még egyet. Ha lepakolnak egy telepen és utána szállítják tovább, akkor az dupla költség, amit ki kell fizetnie a végső megrendelőnek és elég húzós ára van sokszor, tehát ezért is drágább lehet, mint a kereskedő.
A kereskedő, ha folyamatos rendelései vannak cserépre, akkor sokkal többet ad el mint a kivitelező. A kivitelezőnek, ha mondjuk két csapata van, akkor havi 2-3-4db tetőre való anyagot vesz jó esetben. A kereskedő ennek sokszorosát el tudja adni, így jobb árat kap a gyártól.
A kivitelező hiába szerződik le egy gyárral, ha a megrendelő másik gyár termékét szeretné. Attól a gyártól nem hiszem, hogy spec árat fog kapni egy tetőnyi anyagra, tehát a kereskedő jóval olcsóbb ajánlatot fog adni.
A kivitelezők közül sokan, szeretnek az anyagon is vastagon keresni, tisztelet a kivételnek. Ha hiper-szuper ára van, mondjuk 10%-al jobb mint a kereskedőnek, és rátesz 20% hasznot, máris drágább lesz. 1 milliós cserép rendelésnél a 10% az egy megrendelőnek 100 000ft különbséget jelent, ami azért elég tetemes. Ha nem tesz rá akkora hasznot és ugyan annyiért adja mint a kereskedő, biztos tőle fogja rendelni a megrendelő.
Fűtésszerelésnél is létezik tételes anyagkiírás, amiben a pontos típusa szerepel a termékeknek. így nincs mellébeszélés, hogy nem ugyan arról az anyagról van szó. Egy sárgaréz szűkítő, toldó mindenhol ugyan az.
Sziasztok elég szar a kép, de tán latszik, drótkerítés alap leomlott, kell ebbe vas feltétlenül? Vagy mit szoktak még, esetleg megfúrni a régit itt-ott? Most van időm de csak beton van, bolt nincs. Köszi előre is!
Nade, azt magyarázom, hogy egy céges kivitelező, aki nem a tegnap kezdte, már legalább 5oo tetőt fedett le.
Van évente 3 nagy munkája (pl. templom), amire kap egy projekt árat a cserépre, azon az áron leszerződi a szükséges mennyiség háromszorosát (hiszen a gyárnak eladó). Egy tüzépen nincs hely se letenni 1o kamion cserepet. Úgyhogy mindenképpen egyenesen a gyárból szállítja le egy telepre az elkövetkező munkákhoz szükséges mennyiséget, ott átpakkolja a daruskocsikra.
Tehát a kivitelező nem a tüzéptől veszi, hanem azt megkerülve, saját logisztikával vagy (egy csak cserepeket forgalmazó) hivatalos nagykereskedő logisztikájával.
Nagyobb munkánál nem is lehet egyszerre kiszállítani a cserepeket, mert nincs hova letenni. Úgyhogy ez csak így működhet.
Rátesz x százalékot és még mindig olcsóbb 1o%-al, mind a mit egy egyszeri vásárló megkaphat.
Ugyanez a helyzet bármilyen más építőanyaggal, ha egy kivitelező folyamatosan nagyobb mennyiséget vásáról.
Ez jó fűtésszerelő cég megveszi egy házhoz szükséges anyagot egyszerre. Kazánt, bojlert, vezérlést, csöveket és a tartozékait, csapokat, szivattyúkat, fűtőtesteket, akár a fürdőszoba berendezéseket is, mert egyszer kell elmenni a forgalmazóhoz a listával, az le kell számlázni és szerre kiszállítják. A cégnek van hitele is (évek során minden forgalmazó felajánlja- mert meg kell fogja a ügyfelet), ha meg tudja jól szervezni, tőkét se kell betegyen a buliba, ha a megrendelők időben fizetnek. A fel nem használt anyagokat visszaviszi a és sztornozzák, még arra se kell odafigyelni, hogy 1o könyökkel többet vesz egy típusból. Így pár nap alatt meg tudja csinálni az alapszerelést és mehet egy másik munkához, aztán visszatér és befejezi a többit. De egyszerre van 1o munkája.
Meg se fordul a fejébe a megrendelőnek, hogy vegye meg az anyagokat, hiszen nem is ért hozzá.
Mit tudja ő, hogy milyen sarokcsapot, vagy csövet kell oda szerelni? A fűtéssszerelő, hogy vállalhat garanciát a munkájára, mindenféle kétes minőségű anyaggal? Azon kivül a munkájához hozzátartoznak a nyomáspróbák is, épeszű szerelőcsapat nem fog vesződni napokat, hogy keresse meg 1oo illesztésnél az esetleges hibát.
Szóval teljesen másképp kéne működjön az egész folyamat, mint ahogy itt olvasom.
Nekem 120 literes a keverőm és Octávia kombim van. Lemértem a keverőt, 135cm magas ha lefele van hajtva a dob, a motortól előre 115cm. A csomagtartót most nem tudtam lemérni, de a szélessége 100cm körül van. 50-60kg egy ilyen keverő üresen. Meg se próbálnám bepaszírozni a csomagtartóba. Az autót garantáltan összecseszed, és szinte tuti, hogy be se fér. Bérelj egy utánfutót, vagy kérj meg egy ismerőst a szállításhoz.
Mi a számlán kívül semmilyen papírt sem kaptunk a garanciával kapcsolatban, viszont a számla tartalmazta, hogy mit kell tenni a garanciás ügyekben.
Erősen gondolkodom, hogy milyen lehet az a garanciapapír, amit akkor kapsz, ha számlát se adnak neked, de erősen kétlem, hogy kapnál egy névre és címre szóló garanciajegyet a cserépre, ha amúgy számlát meg nem kaptál...
A Jótállási/Garancia jeggyel... amit kötelező adni!
De valóban szokás a számlára ráírni, hogy: A számla egyben a Jótállási/Garanciajegy IS!!!! Azonban ez esetben SEM a számla miatt van jótállás/garancia, hanem a MERT a számla egyben a Jótállási/Garanciajegy IS.
Legalább legalább három helyen mondták, hogy a számla nélkül nem tudjuk a garanciát érvényesíteni (mert semmilyen más papírt sem kapunk a termék megvételéről), de ha elmondod, hogy hogyan lehet érvényesíteni a garanciát papírok nélkül, az hasznos lesz itt a fórumban.
A tüzéphez vissza lehet menni, hogy cseréljen ki 8oonm cserepet, gariba?
Nem a tüzéphez kell menni, hanem a gyártóhoz. Ezért nem lehet (nem érdemes) Magyarországon számla nélkül cserepet venni, mert akkor semmi papír sincs a kezedben a garanciáról.
Nekem az van írva a számlára, hogy 30 év garancia van a cserépre és probléma esetén a gyártóhoz kell fordulni.
Az persze jó kérdés, hogy mi van akkor, ha a Wienerberger gyár megszűnik 20 év múlva, de azért ennek kisebb a valószínűsége, mint egy kisvárosi tüzép megszűnésének.
Szerencsém volt, mert rá tudtam venni, hogy tételes ajánlatot adjon, így az utolsó idomig minden benne volt. Abban is biztos vagyok, hogy a szerelők 90-95%-a elhajtott volna.
A tetősök viszont nagyon korrektek voltak ebből a szempontból. A cserepet nekem kellett intézni, az összes többit ők hozták. Kértem ajánlatot több helyről faanyagra, bádogra de az ő áruk és a legjobb ár között nem volt 10 000ft eltérés úgy, hogy 350 000ft-os összegről beszélünk.
Az hogy itt alázol másokat az. Amúgy meg internetes fórum tehát ahhoz szólok hozzá amihez akarok. Az hogy itt nagy pofával osztod az észt az téged minősít. De látom nem érted ,meg sem lep...
"Erre a legfrissebb élményem egy fűtésszerelő, aki 130 000-et számolt volna fel az anyagokra, amiket a közelben lévő boltban az utcáról betévedve 80 000-ért kaptam meg."
Nagyjából így van .
Csakhogy az ilyen beszerzéshez kell pontos anyag kimutatás, amit mindenki maga nem tud elvégezni.
Én csak a Terránról tudok nyilatkozni, mert olyan cserepet rendeltem. Bármilyen garanciális probléma esetén, őket kell keresni és nem a forgalmazót. Persze ha ragaszkodok hozzá, hogy a forgalmazó intézze akkor kötelessége, a jogszabályok alapján, de csak az idő menne vele feleslegesen.
Ez a kivitelező hozza az anyagot, nagyon érdekes téma. A kereskedők is sok esetben szinte ugyan olyan árakat adnak egy utcáról betévedő embernek, aki nagyobb összeget készül elkölteni náluk, mint egy rendszeresen náluk vásárló kivitelezőnek, mert meg akarják fogni az üzletet. Hiszen nem tudhatja, hogy az adott munkához egy nála vásárló kivitelező fog e menni. A másik, hogy sok kivitelező olyan árrést tesz az anyagra, hogy annyiért szinte az Obiba, Praktikerben bárki meg tudná venni. Ha a neten is körbenéz, akkor meg azt látja, hogy a kivitelező le akarja húzni, mert 20-30%-al olcsóbban elérhető utcai emberként az adott termék. Nagyon kevés az olyan korrekt kivitelező, aki nem tesz rá az anyagra is jelentős profitot. Erre a legfrissebb élményem egy fűtésszerelő, aki 130 000-et számolt volna fel az anyagokra, amiket a közelben lévő boltban az utcáról betévedve 80 000-ért kaptam meg.
Nem is értem ezt a tüzépes vásárlást, a Creatonak van egy országos képviselete Romániban, azokkal tárgyalok, aztán szólnak egy forgalmazónak, mindig ugyanannak, aki kiszolgál és leszállítja a cserepet.
Ez legalább 15 éve így megy.
Nem 3oo.ooo darab cserépről van szó, hanem néhány ezerről, mikor mennyi. Egy kivitelező, hogy a bánatba nem tudja beszerezni sokkal olcsóbban azt a cserepet, mind egy építkező - aki egyszer vagy kétszer vesz életébe cserepet? Nincs tőkéje megfinanszírozni a kivitelezőnek, vagy nincs hitelvonala ?
Van egy garanciális probléma, ne adj Isten, írok egy mailt a gyártó képviselőjét, aki pár napon belül kiküld egy mérnököt, aki megállapítja a garanciális hibát, jegyzőkönyvezi, elindul a folyamat.
Most van egy probléma egy 2004-es munkánál és úgy néz ki, hogy ki fogják cserélni. Picit hámlik, ez a nagy tél, ami elmult, betett neki. Égetett agyagcserép. Kifizetnek mindent, az állványozást, le és felszerelést, szállítást.
Nem Creaton.
A tüzéphez vissza lehet menni, hogy cseréljen ki 8oonm cserepet, gariba?
Cserépben tényleg nem jók, ezt én is tapasztaltam. Számomra még az is furcsa, hogy 3 ÚjHázCentrumhoz is elküldtem az ajánlatkérésemet és 10%-os szórás volt benne árban.
Eddig egyedül csemperagasztót vettem tőlük, mert éppen nagyon jó áron volt.
Azt megkérdezhetem, hogy a szigetelést honnan rendelted?
Én viszont már több dolgot is vettem és valószínűleg fogok is venni tőlük ! Fehérváron van 2 és szerintem teljesen rendben vannak az áraik pedig nem vagyok rest a netet használni! :-)
Mindenkinek a saját attitűdje határozza meg, hogy elfogadja a tanácsot, vagy megy a saját feje után. Mindkét eljárás eredményre vezet, csak az egyik mód kicsit drágább. Viszont az építkezés összköltségéhez képest általában nem lesz jelentős az a párszáz ezer ft többletkiadás.
ÚjHázCentrum tüzép van azon a településen is, ahol én építkezek. Egy mérőszalagon kívül még semmit sem vettem náluk, mert irreálisan drágák :-(
A 70 km-re lévő kereskedésből olcsóbban kaptam meg (szállítással együtt) a cserepet, mint a helyi tüzépen lett volna. Faanyag dettó, tetőablak dettó, szigetelés dettó.
KPE cső, lefolyócső, ötrétegű cső még az OBI-ban is olcsóbb mint náluk.
Nem is értem, hogy miből élnek meg (valószínűleg azokból, akik sosem hallottak még internetes rendelésről, meg webáruházról).
De, vazze a webboltok korában simán házhoz is viszik :-)
-----
Lépéshanggátló a szintek közé kell és oda kell is.
Az különbség a simához képest, hogy: mángorlással összetörik a bogyók kemény héját >> amitől rugalmas lesz és ezért >> hangot csillapít az úsztatott padló alatt.
Szia! Tudom, nem feltétlenül vág ide, de kicsit kitágíthatja a beszűkűlt tudatvilágunkat. Van itt egyvideó, amit ajánlanék Mindenki figyelmébe, fejlődés témakörben:
Az életben nem fogja senki azt a csövet piszkálni. Az egy dolog, hogy oda lehet írni, hogy "Gázcső", de miért ne lehetne csavarral elé szerelni egy deszkát vagy lécvázat?
Szia! Szerintem fogadd el a Vállalkozó javaslatát. Tegyetek rá szerszám nélkül is nyitható fedelet, és azt (fantázia kérdése) igen változatosan lehet díszíteni. A gázcsőnek mindig szabadon hozzáférhetőnek kell lennie, és ha eltakarod, akkor valamilyen módon jelölni kell, hogy OTT AZ van. Mögötte van szigetelés? Ha nincs, ott hőhidad lehet majd. :(
De bizony. Kicsit "eklektikus" a ház, legalább négy különböző ütemben építették, toldották, ragasztották, így elég érdekes vezeték nyomvonalak alakultak ki. Akkor derült ki, amikor felújításkor elzártuk a vizet, és még mindig jött. Aztán találtunk egy csapot, azt is elzártuk, erre a szomszéd átkopogott, hogy venne egy vödörrel, ha hagynánk. És még mindig maradt egy csapunk, ahol folyt, az a "vészartalék". :-)
Sajnos nem ház, csak lakás, három különböző "betáppal", amiből legalább egy közös egy olyan szomszéddal, aki nem szeretne nyomáscsökkentőt. (Kádban szeret fürdeni, nem mindegy neki, mennyi idő alatt tudja teleereszteni. :-) ) Szóval a kombi cirkó elé tetettünk nyomáscsökkentőt, a többi az "így jártunk" kategória.
Sziasztok! Van egy kérdésem, amire a Víz-, gáz-, fűtésszerelés topikban nem kaptam választ, de talán ti tudtok segíteni. Van egy monoblokkos vécénk, amiben kimúlt a töltőszelep. Sajnos a Geberit túl nagy be (nem fér el rendesen az ürítőszeleptől, összeakadnak) vettem egy másik fajtát. (Styron) Ez nagyon kis hercig darab, de úgy néz ki, hogy ennek meg a "budai nyomással" van baja, néha nem tud elzárni. (Gondolom épp a "hercigsége" a probléma, nem elég nagy az úszó rész.) Segítene az a dolgon, ha valami plusz felhajtóerőt biztosító dolgot (darab XPS, parafadugó, ilyesmi) ragasztanék az úszó vízbe merülő részére, megnövelendő a felhajtóerőt, vagy felejtsem el, és cseréljem egyben a két szelepet? (Persze akkor sem vagyok benne biztos, hogy beférne a Geberit.)
Segítséget szeretnék kérni esztrich választáshoz. Padlófűtés lesz, "pogácsás" rendszerlemez tartja a 16mm-es csövet. A rétegrendben kb 50-60mm vastag esztrich rétegnek van hely (ez már a csövek fölötti anyagvastagság). Házi kivitekezésben készülne ez a 40 m2 (3 szoba), mert ilyen kicsi felületre ma sajnos nem találok kivitelezőt. (vagy akit igen, az is felszámol 100 m2-t)
Amit kinéztem az a Baumit zsákos esztrich. Van ennél jobb megoldás? Használhatok ilyen vastagságban önterülőt, vagy azt nem tudnám bedolgozni?
Bónusz kérdés: Sehol nem láttam hogy a csövek fölött vasalnák a betont (hálóval pl.). Józan paraszti ésszel viszont 5cm vasalatlan réteg nagyon könnyen reped/törik. Mi a jó megoldás?
Megkérdeztem, beszigetelhető, eltakarható, régen volt csak hogy ki kellett hagyni. A szellőzést teljes nyomvonalon biztosítani kell, nem elég a kanyarokban. Kapható sima műanyag előre gyártott rácsos elejű, ezekből lesz vagy 6-8 db. Még egyszer köszi a tippet, tudtam venni nikecellből díszlecet, előkezelten amit már tudtam festeni homlokzatfestékkel, hogy az UV ne egye szét. Amelyik oldal még nincs leszínezve, ott pedig díszléc sem lesz, be lesz szigetelve 3-4 db műanyag szellőzővel.
Tetőtér beépítés gipszkartonozásakor adódott a kérdés: Mivel szokás megoldani a giszkarton táblák összekapcsolását ott, ahol a fogópárok alatti vízszintes sík, és a tetővel párhuzamosan futó 45 fokos sík találkozik? Hallottam olyanról, hogy valami rugalmas(abb) megoldás lenne jó, mert ahogy mozog a tetőszerkezet, el fog repedni idővel.
Ugyan ez a kérdés a táblák és az oldalfal találkozásánál. Mindkét esetben van most egy kb 2cm-es rés. Kifújjab szerelőhabbal és gletteljek rá, vagy mi a korrekt itt?
Vagy valami műanyag csatorna, vagy faburkolat, vagy hungarocell de más színnel vakolva, a szellőzőket pl. a sarokra téve, nem terveztem meg, nem is tudnám, csak tippet adtam.
Bajban vagyok, segítségetek kérném. Homlokzat szigetelés csináltatok. Az elején mondta a vállalkozó, hogy a gázcsövet nem szabad eltakarnom, ami a falon fut, elfogadtam de nem gondoltam bele. Most, hogy majdnem kész, szembesültem vele, hogy iszonyú csúnya maradt, hogy kihagyták az eltérő színű gázcsövet. Mondtam, hogy nem érdekel a gázszolgáltatói bírság, szigeteljük, és színezzük be. Mondta a vállalkozó, hogy megcsinálja, rá is tette első körben a nikecell darabokat, mire hazaértem, de mondta, hogy a szín el fog térni, hiába ugyanaz, mert utólag csinálja. Mondtam csináljunk meg 30-50 cm-em egy próbát. Lekente, holnap ráhúzza a színt, de ez a fő oldal, félek, hogy csúnya lesz, és veszélyes is. Mit javasolnátok? A vállalkozó azt mondta csatorna fedél, de az is hogy fog kinézni? Mit csináljak? A gázcső áthelyezése már nem opció, elfogadom a letolást, hogy előtte kellett volna gondolkodni...:(
A házunk tetőszerkezete elbírna egy kis felújítást. A tervünk a következő: cserép le, léc le(leginkább a léc a problémás), szarufa padlóval történő erősítése vagy egyenítése, amennyiben szükséges ,nincs különösebb problémája egyiknek sem. Raknánk fel tetőfóliát, cseppentőlemezt, új lécezést, a cserepet (soproni nagyobb részben) mosás után visszaraknánk. Láttam pár helyen, hogy a kúpcserép nem a soproni kúpja, hanem valamelyik jelenlegi gyártó terméke gerinclécre szegezve vagy csavarozva. A tervem nekem is ez lenne, feltételezem ugyanúgy menne a dolog, mint új cserép esetén. Melyik kúpcserép lenne megfelelő, illetve szükséges felrakni kúpalátétet is felrakni?
Én úgy tudom, hogy ha önköltséges az építkezés, akkor lehet olcsóbb forrást találni kintről, de ha kell a számla bukott sztori sajna. Ha E-naplós az építkezés és önköltséges akkor igazából csak teljesítmény nyilatkozatok kellenek az alapanyagokról, ha ezeket tudsz feltölteni mindenről amit veszel (a gyártó ad ilyet) akkor mindegy honnan szerzed be. CSOK-os építkezésnél a számla kibocsájtónak szerepelnie kell egy Fészekrakó nevű NAV-os rendszerben is, ami nem lenne komoly dolog, a nagyok mind benne vannak, de a kis magánok között több nem :(
A hó az 80 kg/m2, a teherbírást ki lehet számolni. Mindent 1m2-re kell számolni, azt meg kell szorozni a gerendatávolsággal, akkor megkapjuk a fm.-re jutó terhet. Ennek a határértéke megtalálható az interneten. Így a legolcsóbb.
Adott egy kétszintes lapostetős családi ház melynek zárófödéme feszített gerendás, beton kefnis kitöltéssel készült feltehetően felbeton nélkül a legnagyobb áthidalt falköz 5,5m. kb15-20 cm salakfeltöltés van rajta + bitumenes szigetelő lemez. Azt kellene eldöntenem ,hogy ezt a szerkezetet lehet -e még tovább terhelni 20cm eps+ kétréteg bitumenes lemezzel ami kb 1 tonna + 5-6 cm kaviccsal ami kb 7-8 tonna 107m2-re. A másik lehetőség az lenne ,hogy felszedem a meglévő bitument és letermelem kb a felét a salakfeltöltésnek és úgy rakom rá a plusz rétegrendet nyilván ezt csak akkor tenném meg, ha nincs más lehetőség.
A hóterheléssel is számolni kell amit nem tudok ,hogy m2-re vetítve mekkora súllyal kell számolni. Nagyon örülnék neki ,ha valaki tudna nekem egy számítást végezni a fent leírt adatok alapján ,hogy terhelhető-e tovább ez a födém vagy nem. Munka szempontjából nagyon nem mindegy .hogy melyik verziónak álljak neki ráadásul ,ha fel kell szednem a meglévő bitument azzal beázás veszélynek is kiteszem a házat amíg el nem készül.
Azt úgy kell csinálni, hogy ahol a dillatáció kell legyen, oda be kell szerelni egy 12-es OSB, mielőtt a
aljzatbetonosok nekiállnak önteni. Az magassabb kell legyen, mind a aljzatbeton és utánna szépen ki tudod szerelni, még a majdnem megkötött betonból. Erre való egy tapasztalt szaki- akinek van annyi esze, hogy megkérdi, hogy hol lesz az ajtó síkja a kávában- a befogadó tokos ajtóknál, ez a fal külső síkjától a kávába 6cm lesz, a bérlésbe nyilik, ha a boritásból nyilik, akkor kb. a fal síkjába. Ezt már valahogy meg kell érteni, hogyha kivitelező csapatokkal dolgoztatsz kell legyen valaki, aki összehangolja őket. Nem lehet elvárni a négyzetméterre fizetett csapatokat, hogy ilyesmire odafigyeljenek.
Ezt Te nem érted, hiszen nem a 1oo-ik házat építed. De az aki a 2oo-adikat építi azt tudja, azaz el tudja képzelni a kész finis padló illesztésének a problémáját.
A megoldás:
Óvatosan fel kell vésni és újra kell önteni. Ha az aljzat friss, ez nem probléma.
Akkor eddig kipipalva 2 szoba, pont a fürdő és a konyhanal van a másik kettő ajtó ahol hidegburkolat lesz, ott a legrosszabb a helyzet. A fürdőnél pl keresztbe megy pont
A beltéri ajtókra gondolsz? Ha igen és ha ott megy a cső be a helyiségbe akkor az már úgy marad... Igazából ott lesz "csúnya" ahol hidegburkolat lesz, mert a lamináltat nem zavarja ha arrébb igazítod. Azt tudod, hogy padlófűtés mellett laminált alá iszappapír kell nem ez a XPS baromság?
Sajnos betonozaskor a szakik rossz helyre tették a dilataciokat a betonban a bejárati ajtoknal. Nem kívülre kerültek falsikra hanem közép tájon vagy éppen keresztbe ahogy sikerült a szakiknak :) Ezeket utólag be lehet vágni az ajtó lap alá? Egyébként padlófűtés van, úgyhogy kicsit necces, de ha meg maradna a fŐfalon lévő dilatacio közepen akkor elég hülyén nézne ki, hogy nem az ajtó alatt van hanem közepen .
Van valakinek erre esetleg megoldás vagy ötlete?
Utolsó 25% lóvét vissza kell tartani ,amíg az utolsó simittás vagy kis szeg nincs a helyén addig lóvé sincs.Mondjuk felénk 50 % munka megkezdésekor a másik 50% ha kész van pl egy tetőnél !
Várpalotán ( pétfürdőn ) 22 ezer ft a beton szállítással ,persze csak a környékre ,nyilván Velencére nem érné meg.Van Székesfehárvár és vonzás körzete drága,van Veszprém és vonzás körzete kicsit olcsóbb,van Várpalota és környéke még olcsóbb ,hát ez van sajna!
Van egy elég jó szerződésünk aminek a végén Ő húzná a rövidebbet anyagilag!
Arról nem beszélve, hogy egy helyi ember aki nagy valószínűséggel nem próbálja meg az átverést! Másrészt 2 percre lakik a munkahelyemtől úgyhogy nem kell sokat gyalogolnom néhány maflást kiosztani! .-)
Kelleni nem kellene, de visszakapom az áfa értéket, még így sem fogom kihasználni a keretet. Ha számlát kérek kicsit jobban odafigyel mindenki a munkájára és felelősségre is vonható. Ilyen okokból nem volt értelme számla nélkül dolgoztatni.
Es akkor ott vagyunk, ahol indultunk, van par tetel, amit dragallotunk.De vegül is ha nem volt jobb ajanlat, illetve neked igy jo, akkor nincs több kerdes.
Na de innen indultunk, ezt sokallottuk, ehhez kepest ha lejön belöle a monolit födem anyaga, ne adj isten a munkadija is, akkor nincs kerdes, arban jo lehet ez igy.
Ez durván 170 nm bruttó terasszal együtt aminek most csak az alapja meg a lábazata készül el 8db pillérrel aminek a vasa van ebben az árban.
Sávalap az NEM vasbeton, hanem VASALT beton. Arra az általam adott mennyiségek nem érvényesek. Vasalt betonba kevesebb kell mint vasbetonba. Annak idején amikor kezdtem a pályám a fönököm minden vasbeton szerkezetnél kiszámoltatta a beton és a vas arányát. Ha a szerkezet az előírásoknak megfelel akkor a korábbi tapasztalatok alapján becsült vasmennyiség +/- 5%-on belül van. Fölhívom a figyelmet arra, hogy más az egész épületre az arány és más a különböző szerkezeti elemekre (lemez, oszlop, gerenda stb.) az arány. Ez a 100-120 kg/m3 a kész épület átlaga akar lenni.
Tudom, hogy van Nyéken is de vegyes infóim vannak róluk ezért lett inkább Fehérvárról a beton!
Nem tudom ez a 100-120kg/m3 mennyire ökölszabály de most számoltam ki 2,2t volt a vas súlya! 15cm-enként 8-as kengyel benne 8 szál 12-es vas hosszában. A kőműves szörnyülködött, hogy minek ez a brutál vas mennyiség! 55x90cm-es sávalap amiben 70cm az átlagos beton vastagság! erre már az első sor zsalukő jön amiből 3sor van!
Kápolnásnyéken is van betongyár. A vas mennyiségére tájékoztató mennyiségként 100kg/m3 az már az alsó határ. Egyszerű családiháznál 120kg/m3 az a szokásos.
Én bruttóban írtam mindent! Persze a munkadíj alanyi áfa mentes, kisvállalkozói ahogy szinte az összes szaki akiket eddig összeszedtem az építkezéshez!
Sebaj majd az anyagok árából igényeljük vissza azt az 5m Áfát! :-)
Amikor árakról írtok, tegyétek már hozzá, hogy nettó vagy bruttó, nem mindenkinek ugyanaz egyértelmű!
Leírja a mezei egyszerű ember, hogy neki az 17 millió. Neki magától értetődő, hogy bruttó. Aztán jön a seftes/vállalkozó/alanyi áfa mentes hülyézni, hogy még 15 millióért is sok. Naja, az a 17 bruttó csak durván 13,5 nettóban...
A ház Velencén van a beton Fehérvárról jön. Kb.25km! De nem a szállítás drágítja meg nagyon hanem a ennyibe kerül most 1m3 beton! Szállítással 30e/m3+a pumpa díja!
A vas 1,5t és a környék legolcsóbb helyéről vettem úgyhogy a mennyiségen lehet vitatkozni, hogy kell-e ennyi de maga a vas nem volt drága. A statikus meg ezt a mennyiséget számolta ki aki nagyon jó barátom és nincs vastelepe tehát nem azért lett ennyi! :-)
A munkadíj hát igen az egy sarkalatos pont de ennyi. Egyébként összességében nem lesz nagyon drága a munkadíj. Az elejét kicsit átlag felett vállalta de a többit meg átlag alatt!
a munkadíj szerintem eleve sok, nekem a kőmíves munkadíja szerkezetkészig (két szint) volt nem sokkal több, igaz kifogtam egy nagyon olcsó és ezért sok munkával rendelkező, lassú embert.
Igen, ez a rengeteg saját munka, a kivitelezők melletti segédkezést is értem, meló után mentem az építkezésre és ha tudtam én is csináltam a kőművessel vizessel stb amit lehetett, de ezeket mind kifizettem áfásan, azért segítettem, hogy mindenki haladjon, meg a mi házunkhoz én is hozzátegyek. Az aljzat szigetelést magam daraboltam be (3 réteg), a födémre is én raktam a gyapotot, a burkolás egy részét segítette a "család". Összegben ezek nem milliós tételek még összesen sem. Nem kamuzok az árral, ez ennyibe kerül itt keleten egy vidéki kisvárosban. Az anyagokat mind én kerestem és vettem meg. Ha most kezdeném biztos több lenne lehet egy 10-essel is.
Nyilván, manapság borzasztó drága építkezni. Nem mondanám "normálisnak" a mostani állapotot, amikor sokan még a drasztikusan megugrott árakat is képesek megsrófolni egy laza 1,5-2x szorzóval. Egyszerűen el lehet adni mindent, van aki megveszi. :( Nemrégiben kerestem sittest a saját házamhoz, mert az önkormányzati hulladékos céggel nem egyszerű, bár nem drága a bruttó 42.800 Ft/ 8m3 árával. Volt aki szemrebbenés nélkül képest volt 95.000 Ft-ot mondani, ha gyorsan kell a konténer és 90.000 Ft, ha ráér. Egyszerűen agyrém, ami van. Ehhez képest ez a paneles építés maga a kiszámíthatóság, ezért is írtam, hogy kulcsrakész szegmensben akár versenyképes is lehet.
Maga a paneles építés nem csak azért kopott ki, mert nem szeressük a panelt, meg erős kompromisszumokat igényel, hanem, mert egyszerűen nem volt olcsó. Az igaz, hogy az élőmunka igénye kisebb a helyszínen, de gépesíteni kell az építkezést és hát ott a gyár ahol gyártják, az meg sokba kerül. Csak hát manapság a feje tetejére állt minden.
Az sem jó, 20cm vastagságban max ikerház dilatációs falához, meg belső falhoz jó. A 25cm-es is talán csak vázkitöltő falnak jó. S ára is van rendesen, nem csak anyagoldalon, hanem a díjoldalon is.
Van egy fillérbaszó trükk manapság, hogy a 38-as vázkerámiát fordítva rakják és így csinálnak 25cm vtg homlokzati falat, de azért ez nem az igazi.
Szóval, aki csinál egy olcsó 25cm vtg, de inkább 20cm vtg falazóelemet, ami jó homlokzati falba és meg is engedik a használatát a jogszabályok, na az lesz az igazán innovatív megoldás. Persze a szuper innovatív megoldás, valami olyan anyag feltalálása, ami olcsó és egyszerre teherhordó, hőszigetelő és szabadon formálható, de ez az örök álom kategória egyenlőre.
CSOK-os, nem generálos, én igénylem az áfát is, szerinted miről nincs számlám? ...
Ez sajnos ennyi, lehetett volna kevesebb is rosszabb feltételekkel. Fog még hozzá jönni egy masszív napelem meg a hűtést is jó lenne megcsinálni. A kert és kerítés meg ilyen sznob baromságok nincsenek benne.
Nálunk Erdélyben nagyrészben olyan társasházakat adnak el az ingatlanfejlesztők, hogy nincs befejezve.
Van benne fűtés, villanykábelek - lámpa és aljzatkiállások és ki van rá van húzva egy kéz glett, aljzatbeton, hideg-meleg burkolatok és falicsempe nincs. Ezt viszonylag olcsó kivitelező csapatok négyzetméterbe vállalják.
Engem is hívtak. 12o 8 emeletes házat épít egy cég Közép Erdélyben (egy színt 75onm), 2o-at el kellett volna vállalni 12 hónapra, fix összegért, csak munkadíj, szerkezetkész + ablakok. Ezt úgy éri meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ki kell nyomni a munkát, semmi nem számít, síkok, sarkok, vastakarás- senki se ellenőrzi- a lényeg hogy folyjon a beton. Talán a kínaik vállalták el...
Sok ismerősöm vett félkész lakást és megkért, hogy segítsek, de azzal kellet volna kezdeni, hogy újravakoltatom a falakat és kiszintelem a padlót.
Ezekben a társasházakban sehol nem láttam úgy kifalazva az ajtónyílásokat, hogy egy bérlés borításos ajtót be lehesen szerelni, nincs spalét, a szoba fala ki van hozva az egyik ajtókával az előszobába. Oda csak gerébtokos ajtót lehet szerelni, vagy tőrni és újrafalazni. Olyan kevés aljzat van beszerelve, hogy azt elektromos hálózatot is újra kell csinálni.
A kérdés az, hogy hol kapnak szakikat, ha azok nagyon jó pénzért komoly házakat építenek. Ki áll neki egy ilyen kicsi munkának, aki ért is hozzá?
A miénk, ha ebből csináljuk, most 50 %-al került volna többe... Mi idén fejezzük be. 117 m2 nettó + 21 m2 terasz, 30 cm-s hagyományos vázkerámia + 20 cm grafitos EPS, padló + mennyezet fűtés (később hűtés is) villanykazán + vegyes pufferrel, 1.0 alatti nyílászárók, elektromos redőny, vízlágyító stb Durván 30 millió lesz a vége, ebben benne van az alapozás is :) (ami ~2,5milla).
Gondolom itt bruttó 100nm-re gondolsz??
Bár szerintem az sem jön ki 9M-ból még áfa nélkül sem!
Most építkezem és a nettó 117nm +29nm terasz és az alap nem fog beleférni 5M-ba!
30e Ft 1 m3 mixerbeton pumpadíj nélkül!! Csak a vas meg a beton kb. 3,5M!!!!
Akkoriban még nem voltak, illetve nem volt igény a jó hőszigetelésre. Rosszul szabályozható fűtési rendszerek voltak, kellett a nagy hőtároló tömeg.
Mára más a helyzet. Nem kell 30-40 cm fal + 20 cm hőszigetelés. Ezért kerülnek előtérbe az új technológiák, vagy éppen feljavított régiek :)
Jah, saját építési céggel/haverokkal könnyű :D Lehet, hogy havernak kihozható bruttó 9 millióból, de ha én vadidegenként bekérek árajánlatokat erre, magasan 8 számjegyű összegek lesznek.
Ez tényleg feljavított változat. A panel az panel. Az anyaga, onnantól kezdve, hogy utólag be kell dryvitozni gyakorlatilag tök mindegy, csak valamivel vastagabb hőszigetelés kérdése, ugyanaz az eredmény. Nekem van egy ilyen perverzióm, hogy tök mindegy, hogy miből van a fal, a hőszigetelés a lényeg. Még bontott B30-as téglából is megépíteném, még magamnak is, ha lenne értelme.
Egy 100m2-es, egyszerű alapterületű ház, falazás + áthidalók + koszorú + tető az kihozható bruttó 9 millióból, amit tartalmaz az 1-es fázis.
Ne feled ez nem szerkezetkész állapot, az alapozás és gépészet/elektromos külön számolandó.
"Aki még jól is dolgozik és nem 10 év múlva ér rá? Próbáltál te szimpla magánemberként, aki nem csókos valahol, építkezni mostanában? Vagy bármit, ami nem ér rá évekig? :D"
Én folyamatosan építkezek, éppen mostanság magamnak is. Ez a munkám :) De igen, nem próbálkoztam még szimpla magánemberként, nyilván ami nekem egyszerű, meg egy-két telefon, az másnak sokkal bonyolultabb.
Egyébként a honlapjuk szerint 10% a nettó-bruttó alapterület különbsége, de legyen 15%. Akkor 100 nm hasznos területre 115 nm építendő jut, egyszerűség kedvéért 100ezer/nm-el számolva az a végén nagyjából bruttó 14,6 millió Ft. Kurva drágának azért nem nevezném.
Azt se felejtsük el, hogy a hagyományos technológiáknak mindig kell a külső homlokzati szigetelés is, ami nem jelentéktelen összeg.
Ha ennél vesszük a külső 35 cm-es falat, ami U=0,16 W/m²K, vagyis nem kell külön 20 cm homlokzati hőszigetelés, akkor az már brutálisan olcsóbb a végén.
Persze ezzel én is szkeptikus vagyok, de ha csak 0,25-re is jön ki, akkor is olcsóbb lesz. És a fal maradt ugyanolyan vastag.
Kimaradt, hogy az árakat illetően a honlap (realhouse) szerint, ezek bevezető árak, vagyis csak most olcsóbb. Persze új dolgoknál ez megszokott, pláne a szinte kizárólag az árra érzékeny magyar piacon.
-A "feljavított változat" kicsit egyszerűsítése a dolognak, nagyjából mintha azt mondanád, a Li-Po akksi ugyanaz, mint az első kadmiumos akksik, csak kicsit feljavítva. Ennél azért nagyobb a különbség :)
-"Ennyiért hagyományosból is bőven megépíthető még bruttóban is"
Durván bruttó 12,5 millióból szerkezetkészen 100nm egy hagyományosból? Hol? A következő 5 évben ráér megcsinálni? :)
-", ha az ember normális áron dolgozó vállalkozót fog ki."
Aki még jól is dolgozik és nem 10 év múlva ér rá? Próbáltál te szimpla magánemberként, aki nem csókos valahol, építkezni mostanában? Vagy bármit, ami nem ér rá évekig? :D
Egy évre előre kell kőművest keresni, a segédmunkásokat is kötéllel kell összefogdosni.
Ha most elhatározom hogy kell egy ház abból majd talán három év múlva lesz költözés.
Még ha drágább is ez a panelos dolog, de kevesebb a hibalehetőség és gyorsabban elkészül (addig is fizetni kell valahol a lakbért), akkor simán jó üzlet lehet.
Mert ugye az egyenesen, függőben, derékszögben álló kézzel rakott téglafal az olyan mint a becsületes politikus. Lehet hogy létezik, de még nem látta senki.
Állj. Nem 1950-ben vagyunk, hogy ilyen vitákat folytassunk, ma már ismerjük, mind a hagyományos, mind az előregyártott technológiák gyakorlati előnyeit-hátrányait. Ez a kerámia kompozit előregyártott technológia nem mai, illetve maga az anyag, nem 60 éves, az 1950-es években még a könnyűbeton volt az éppen aktuálisan menő anyag az előregyártott családi házaknál. Szóval mérsékelten szipi-szuper új dolog, egy nagyon régi technológia feljavított változata.
Abban igazad van, hogy vékonyabb az összvastagsága a szerkezetnek és ez jó dolog*. Amennyiben ez szempont, akkor is szóba jöhet, de közművek/gépészet, pont úgyan úgy megoldandó feladat, csak kevesebb hornyot kell marni, de cserébe előre meg kell tervezni. Mondjuk egy 15cm vtg falba, hogy viszed el a gépészetet, pláne kicsit nagyobb átmérőkben az megint egy másik kérdés (sehogy, nem gyengítheted meg a falat a végtelenségig.)
"Ó, de nem kell kétségbeesni, itthon a szintén hagyományos sokévtizedes lemaradott kullogásnak köszönhetően még sokáig nem kell félni attól, hogy ilyenekkel, vagy bármi egyébbel tömegesen találkozni fogunk"
Itthon, ha valami olcsóbb és/vagy pénzt lehet vele spórolni, vagy megéri beépíteni az viharos gyorsasággal terjed, csak mások a költségek NY-Eu-val szemben. Nem minden éri meg itt, ami ott már megéri. De természetesen abban igazad van, hogy nem mindenki keresi a változásokat és minden újat rögtön befogad.
De nézzük az árakat. 1.-es verzió 98.000 Ft/m2. Nettó vagy bruttó? Mivel "-tól" ár valszeg egy kocka jellegű házra vonatkozik. Egy 100m-es családi háznál a fal + tető 9,8 millió Forint. Ennyiért hagyományosból is bőven megépíthető még bruttóban is, ha az ember normális áron dolgozó vállalkozót fog ki.
*Ezen segítene az is, ha nálunk is lenne 20cm vtg, homlokzati teherhordó falba beépíthető falazóelem.
A változás mindig lassú, még értelmes emberek között is.
"sokkal kisebb hibalehetőség"
Ez így nem igaz. De az igaz, hogy a hagyományos technológiánál az újakhoz képest egyszerűen nem nagyon van mit elb***ni. Vagy ha elba***ák, akkor az még az átlagembernek is feltűnik.
Az is igaz, hogy az új dolgoknál mindig jó lehetőségek vannak egyesek számára az ügyeskedésre, könnyű pénzre. Nekem ez nem tűnik annak.
Jajj, bocsánat, kihagytam a legfontosabbat: az átlagembernek az előre gondolkodás (mondjuk maga a gondolkodás) sem erőssége, a hagyományosnál szét lehet vésni a picsába az egészet bárhol, akármikor, mert hát honnan tudjam, hol lesz konnektor, meg víz, meg lámpa?
Az újabb technológiáknál ez nem ilyen egyszerű, ennél sem, tervezni kellene, szóval ahogy írtam: nem kell betojni, hogy elterjed.
De nem véletlenül van a Tudástárban a típusterv is.
Minden változás csak rossz lehet! És éljen a számla, valódi garancia nélküli hagyományos építkezés, az a bevált, meg az kell a parasztnak! Fejlődni sem kell hozzá, 50 éve is felépítettük 6 tökrészeg csávóval a kocsmából!
Azt, hogy a feltüntetett árak a hasznos nm-re (tehát a helyiségek alapterülete a falak vastagsága nélkül) értendők, a bruttó alapterület meg a ház külső méreteiből adódó nm, magyarán az alapozás területe.
Gondolom én.
A hagyományos építkezési technológiák előbb-utóbb kiszorulnak: nagy hőátbocsájtású fal, pluszmunkával kell jópár nm-et még elvenni ahhoz, hogy normálisan hőszigetelt legyen. Ha nem 200-an dolgoznak rajta, sokáig épül, küzművek kialakítása megint plusz munkák sorozata stb.
És a fő érv még mindig a hagyományos mellett: a nagy hőtárolási kapacitásnak a mai jól szabályozható fűtési/hűtési rendszerek mellett az égegyadta világon semmilyen jelentősége nincs már.
Ó, de nem kell kétségbeesni, itthon a szintén hagyományos sokévtizedes lemaradott kullogásnak köszönhetően még sokáig nem kell félni attól, hogy ilyenekkel, vagy bármi egyébbel tömegesen találkozni fogunk.
Az árak "-tól" árak, kicsit fenntartásokkal kezelendőek és alapozás nélkül értendők.
Ezt a mondatot meg hogy kell értelmezni?
"A megadott árak egyszintes ház esetén nettó négyzetméterárak, de bruttó alapterületet kérjük figyelembe venni"
Viszont előfordulhat, hogy azoknak, akik minél egyszerűbben szeretnének egy új házat építeni, nem akarnak/tudnak foglalkozni vele, szóval a kulcsrakész szegmensben tényleg versenyképes áruk van.
1-es fokozat: az elkészített alapra felállítjuk a falakat, ráteszzük a tetőt melyet párazáró fóliával látunk el
2-es fokozat: külső kulcsrakész állapot. Az egyes fokozat + felrakjuk a kiválasztott cserép, cserepeslemez vagy egyéb héjazatot, a falazatot ellátjuk a végleges dryvit rendszerrel, a kiválasztott külső nyílászárókat berakjuk, majd felhordjuk a választott nemesvakolatot.
3-as fokozat: kulcsrakész állapot. Kettes fokozat + elektromos hálózat kialakítása, gépészet (alapárban elektromos fűtés, de választhat hőszivattyút is), vizesblokkok készen (szaniterek, hidegburkolatok is), hidegburkolatok, födém kialakítás szigetelve (35cm), a falak glettelve, festésre előkészítve. Amit nem tartalmaz: belső nyílászárók, melegburkolatok (hajópadló, laminált stb.)"
"2019-ben verhetetlen áron vállaljuk a kerámiaház épületek kivitelezését. Az alapozás költségeit nem tartalmazzák az árak, mert nem ismerjük a terepviszonyokat, talajszerkezetet. (alapozás költségei: sík terep mellett, normál altalaj esetén kb 90-100 euro/m2) Természetesen ezt is elvégezzük, de az ajánlatadás helyszíni szemlét igényel. Tájékoztató jellegű felépítmény áraink:
1-es fokozat: 98.000Ft/m2-től
2-es fokozat 152.000Ft/m2-től
3-as fokozat 204.000Ft/m2-től
A megadott árak egyszintes ház esetén nettó négyzetméterárak, de bruttó alapterületet kérjük figyelembe venni (külső méretet, nem a hasznos alapterületet)."
'90-es években (nyugat)Németországban dolgoztam egy nagy építőipari cégnél. Ők csináltak előregyártott családiházakat és panel házakat. A panel bármilyen formájú és méretű lehetett egy bizonyos határig. Téglából volt és gép rakta a téglát a számítógépben lévő tervnek megfelelően. Alul volt egy v.b. gerenda aminek a két végén fölállt néhány vas. Erre a gerendára rakta gép a téglákat, ha kellett alakra is vágta őket. Fölülre megint került egy v.b. gerenda. Utána mehetett az építkezésre. Alapvetően nem lett volna rossz ha nem spórolnak minden részén. Olyan kis átmérőjű szennyvíz csöveket raktak bele, hogy alig folyt le a WC. Az erkély korlát is alacsonyabb volt mint a nálunk előírt minimumm. Stb.
Nekem nincs, de így utánanézve legalább megértettem a minapi élményemet, amikor is láttam egy panelszállító kamiont. Gyerekkoromban láttam ilyet utoljára. Most már tudom, hogy mi volt.
A honlapjuk az erősen google fordító szagú, mondjuk ettől még lehet jó is, bár kicsit bizarrul hangzik elsőre a panel családi ház. Még ha ez a panel nem is olyan panel...
Legalább árban megéri? Érdemes rajta elgondolkozni? Ahogy nézem a falazást + koszorút váltja ki, a többit ugyanúgy meg kell csinálni + a panel probléma, hogy kötött az alaprajzi szabadság. A gépészet és villany sem teljesen tiszta. Előre megtervezendő és ennek megfelelően gyártják a paneleket vagy gipszkarton előtétfalat kell építeni?
Ha ez valóban lényegesen olcsóbb (ebben azért kételkedem, a falazás arányaiban kis költség az egész házhoz képest) és együtt tud valaki élni az alaprajzi kompromisszumokkal, akkor szerintem elfogadható. Az 50-es években is épültek hasonló technológiájú családi házak és vígan megvannak még, sokukra rá sem lehet ismerni úgy felújították/átalakították őket.
Én a tulajdonos mellett lakom szerencsére (nem alatta) de frankón a beszélgetését meg a lépteit is hallom, ezért is gondoltam hogy esetleg az oldalfal nem károsodhatott-e a nagy tűzben? (Lényegében tégláig leverték visszavakolták, meg belefúrták az új villanyvezetékeket aztán mást nem csináltak vele)
Az ilyen tégla közötti habarcs a nagy hő határása nem pattan el, vagy nem esik szét? Vagy mitől hallhatom a normál beszélgetését a falon túl, szinte úgy, mintha mellettem ülne?
NEEEEM csinálták meg a marhák az úgynevezett ÚSZTATOTT padlót a kopogós-kemény burkolat alá, az a baj....
Ami hangszigeteléssel zárná el a padló járórészét az oldal- és alsó szomszédoktól.
----
Utólag nehéz ügy lesz, alighanem.
Ez egyébként a "Birtokháborítás" esete jogilag, mert az áthallatszó zaj "zavar a tulajdonod háborítatlan birtoklásában".
Ezért követelheted a szakszerűen zajszigetelt padló kialakítását, de neked kell bízonyítani a zavaró mértékű zajt. Mégpedig perképesen, ha önként nem oldják meg a kérésedre a helyzetet.
-1. lépés
A lakás tényleges tulajdonosának címezve leirod a gondod egy irományba és adsz "ésszerű" határidőt is a padló kijavítására, mondjuk 60 nap elég lesz. Azt is beleírod, hogy a határidő után a jogi útra lépsz a birtokháborítás miatt. (ha ügyvéd is szignózza az emeli a hatást általában)
Az iromány végére pedig: ....... átvettem, aláírása helye, keltezés és két tanú adatai+aláírásai is.
0. lépés
Fogod a két "bátor" tanúd és a kíséretükben meglátogatod a lakás TULAJDONOSÁT!!! (nem biztos, hogy az lakik ott ugyebár). Szóban panaszkodsz és szépen-csendesen-nyugisan, de határozottan kéred a padló kijavítását 60 napon belül. A mondókád végén pedig megpróbálod átadni az írást is, hogy legyen papír is a kérésedről.
Ha átveszi OKÉ! Ha nem veszi át, akkor ráírod, hogy: "Az átvételt megtagadta".
Innen több eset lehetséges.
- megcsinálja a padlót határidőre (persze engedhetsz más határidőt is egy alkuban, de csakis írásban, aláíratva vele is) >> nyertél
- nem csinálja meg >> akkor döntesz, hogy beletörödsz és szívsz vagy valóban a jogi útra lépsz anyerés reményében
A többi már adódik....
(1 éven belül ügyben a jegyző a jogi út, 1 éven túliban már a bíróság)
--------
Ha a személyes kapcsolat nem járható út (vagy nem akarod), akkor az irományod postán "Tértivevényes"-en add fel a TULAJDONOS JÓÓÓÓ címére, ahol meg is kapja.
Aztán megvárod a tértivevény visszatértét, hogy átvette-e? (ez 10-15 nap is lehet)
A többi már adódik... az átvételtől függöen.
Nos, ez a sikerrel kecsegtető, bár nem biztos, hogy gyors és egyszerű út. Sok múlik a szomszédon.
Szerintem is az lehet amit Jenő ír. Ha a padlót elbontották és új beton van, akkor nem szigetelték el a faltól, ami így az összes hangot a falba vezeti.
Szerintem a cement (beton, habarcs) jobban vezeti a hangot mint a tégla. Arra tippelnék, hogy az új hidegpadló nincs jól elszigetelve az épület többi részétől. Se hang, se meleg viszonylatban.
Tavaly a szomszéd lakásban tűz keletkezett, kiégett.
A felújítás után sokkal jobban áthallom a hangokat, illetve az eddigi parketta helyett valami betonburkolatot építettek be, így a lépés és kopogó zajokat is jobban áthallani.
Szerintetek ha egy nagy tűzben kiég egy lakás akkor a falak, habarcsok nem sérülhetnek? Nem lehet hogy "kiégett a cement" a téglák közül, és lényegében emiatt hallani át jobban a hangokat? Vagy mi lehet ennek az oka?
Ha parketta helyett betonnal építik vissza a padlózatot oda nem kell valami szigetelés hogy ne hallatszódjon át? Mit tehetek ezügyben?
Vagy a palatető bontása után megfelelő állás építése.
Tény ,hogy a bontás nem egyenlő a barmolással, a műveletek :
Pala bontás - állás építés - kémény javítás , - állás bontás, tető visszaállítás. A jó tető fedő megoldja. Pár pala a legnagyobb óvatosság ellenére is összetörik, azokat pótolni kell.
Az én szürke 'szabványpalás' fedésénél is állást építettem.... a kurva meredek tetőre. Érzékeltessem …. 45 fok, ha fenn van az ember csak akkor látja a meredekséget.
Nos én úgy oldottam meg kettő tető létra a gerincen beakasztva.... közte a kémény. A két létra összekötve a létra alá puha anyag, hogy a pala ne törjön.
És lehetett reparálni a kéményt. Ami nagyjából fugázást jeletett.
Előzőleg egy öntelt kémény bélelő ex katedra kijelentette, hogy az a kémény fejet bontani és újjáépíteni kell. Gondoltam mester a magadét. Elbúcsúztunk majd egy másik kibélelete, az én reparálásom után. A kémény azóta is áll... 39 év és még a duplája biztos.
Aztán egy másik reparáció, a hat kéményem egyike.
Ennek is elég csúnya kinézete főleg a laikusnak.
Itt egy barátságosabb kis lejtésű tető volt.
Kiszedtem a fugákból a könnyen mozdíthatókat... némi elporladt habarcs. fugázzam ne fugázzam. éppen akad úgy 10 -15 szabvány szürkepala. Nos azát ragasztottam a kémény köré fagyálló csemperagasztóval. Kapott egy erős kérget, plusz egy magasítást, igaz az már szigetelt acélcsővel történt.
Ez a kémény viszont 85 éves és még 25 -30 év biztos hátra van neki.
A harmadik. Nos ott viszont rombuszpala a fedés, ráadásul barna.
Viszont a kémény mellett van egy kibúvó. A kémény körül rakva különféle lemezekkel, alatta puha anyag és mehet a javítás. Ez is megoldott.
Szerintem, én vennék(rendelnék) néhány 25 cm vastag hungarocell táblát .... és azzal tölteném ki a vápát.
Azaz építenék egy dobogót a kémény alja+2oldala köré a tetőre, annyi helyet elhagyva, hogy kellően hozzáférjek a kémény aljához is. (ha jól számolom 6-7 sor tégla magas alul a ferde rész >> 2 sor hab a 25 cm vastagból elég is a dobogóhoz)
Az alsó táblákat "alakra" szabnám, hogy sík legyen a dobogó teteje és purhabbal összeragasztanám egy merev egységgé.
A dobogót a felső élénél egy collos deszka övvel körbe kötném a kémény aljához a tetőről való lecsúszás ellen. (és ha kell, akkor 2 szál deszkával kikötném-támasztanám még alulra a csatornavasakhoz is) A hab és pala közé a laminált parketta alá való 3 mm vastag polietilén habot terítenék 2 rétegben>> kiegyenlít-tehereloszt a palán és tapadást is növel.
Aztán szükség szerint raknék a dobogóra oda- és annyi habtáblát, hogy elérjem az éppen aktuális munkaterület.
A táblák rakosgatásával könnyen lehet bontani-alakítani az állást a munkaterület váltáskor.
Saccra 8 max 10 tábla >> 5 m2 >> 1-1,25 m3 hab elég az egészhez >> 20-25 eFt és némi deszka+purhab.
(a hab nayg része utána elhasználható hőszigetelésre)
----
Nem árt egy leesés elleni védelmet is tenni a tető széléhez... pár deszkából-lécből az eresznek támasztva.
Veszel négy legalább 12cm széles pallót és megkeresed mind a két tetősíkon a második és a harmadik szarufát.
Azokra ráhelyezve a pallókat és egy nagy szerelőcsavarral lefúrod mindegyik pallót a szarufába, sajnos a tetőn keresztül.
Aztán veszel két 15x1o-es gerendát és beszabod az egyiket a második szarufára rögzített pallókra, és a másikat
harmadik szarufákra rögzített pallókra, a két gerenda közül az egyik sokkal hosszabb mind a másik, mivel egy síkba kell legyenek, kb. 1 méterrel távolságra egymástól. Amit a második szarufák pallóira szerelsz, az kb. 3ocm kell legye a kéménytől. Utánna a két gerendát lepadolod colos deszkával. A gerendákat a rögítéshez szögbe kell vágni (két síkba) és fordított ácskapcsokkal kell rögzíteni a pallókhoz.
állás2:
Ha a meredek a tető, készitesz két létrát colos deszkából (a létra lábait élere, a fokait lapjára rögzítve), amit beakasztasz a két tetőcsúcsba.
Elég a létra lábait, a végeken megakasztani egy-egy 6x1oo-as facsavarra, az majd beakad és a létra nem tud lecsúszni. A létra széllessége kell találjon a szarufák távolságával.
A felmész a tetőn és a két létrára rögíted fel a 15x1o-es gerendákat.
Vagy kibontod a tetőt és a földszint feletti födémre szerelsz állványzatot, de a léceket is bontani kell.
Adott egy terméskő kerítés, amelynek a mai napon nekicsúszott egy teherautó (az udvarból állt ki a konténerrel, az udvar picit lejtős, és a sok eső miatt megázott talajon rácsúszott)...
Szóval pont a nagykapu-kiskapu között lévő oszlophoz ért hozzá, ami azonnal megmozdult, sajnos az alsó résznél eltört, gondolom a fugázásnál repedt szét... Szerencsére nem dőlt el, de most már kézzel tudom mozgatni, és félek, hogy rádől valamelyik gyerkőcre.
Milyen módon lehet ezt javítani??? Gondolom nem elég, ha csak a külső fugát szedem ki, és javítom...
Ha megvan akkor ingyen bele lehet nézni, 1-2 ezer Ft-ért fényképezni lehet és rendes díjszabásért másolatot is adnak. Legalább is Bp-en így volt még kb. 1 hónapja. Tulajdonos munden további nélkül, mérnöki kamara tagjai helyfüggő, (kellhet engedély a tulajdonostól), vagy nem kell. Helyrajzi szám alapján!!!
A korábban emlegetett házhoz, ami a 80-as években épült semmi dokumentációt nem kaptunk az előző tulajtól 20 éve.
Ha valahol, akkor netán az "Építéshatósági és Műszaki Iroda"-ban kéne lennie valamiféle terveknek nem? (legalább engedélyezési szinten, az tuti volt, teljesen legális a ház...)
Azt ki lehet kérni elvileg nem, mint jelenlegi tulajdonos?
A rombuszpala talán a létező legrosszabb fedés. Erre ha ráterhelsz, amiatt megy tönkre, ha pedig megbontod, akkor amiatt. Van remény visszarakosgatni, de kétséges az eredmény.
Elvileg a tetőnek 70-80 kg-ot m2-ként el kell bírnia, tehát ha a súlyt ennek megfelelően sikerül szétosztani akkor jó. Meg lehet bontani a tető héjalását is, meg lehet lábat csinálni az állvány egyik végének az udvaron, meg ha megfelelő állapotban van akkor az állvány másik végét a taréjszelemenre is lehet támasztani. Meg még vannak más megoldások is.
Áss ki legalább 2o cm és tegyél mosott kavicsot helyette.
Ha ez nem oldja meg egy fél év alatt a vizesedést, akkor vagy kell készits egy járdát a ház köré, vagy külső drént , végig a pince fal mellett.
Sok eső esett mostanában lehet, hogy megnőtt a talajvíz, a képen friss nedvességet látok.
De talajvíz szintjének megemelkedése attól is függ, hogy milyen a talaj a telken, amire a ház épült.
Kérdezd meg a szomszédokat is, ha náluk tapasztaltak vizesedést. Ha például egy erőss márna van valahol az alap alatt, akkor azon keresztül nem szokott leszívárogni a talajvíz, ha a márnarétegnek nincs elég esése.
Nagy felexxel + betonvágó korong végig vágod a széleit aztán vésőgéppel kivésed, majd betonjavító habarccsal, kevésbé igényesen csemperagasztóval vagy hasonlóval kisimítod az alját. Nyilván minél komolyabb géppel csinálod pl beton körfűrész, vagy betonhoz is jó horonymaró, annál könnyebb és szebb lesz a munka. Betonacéllal, ha betonacélhálóval volt megcsinálva nem valószínű, hogy találkozol, ha meg van felső vasalás, akkor nem járható ez az út.
De ez csak tüneti kezelés, abból sem biztos, hogy legjobb, pl nem tudsz lejtést kialakítani. A vízszigeteléssel kéne valamit kezdeni, persze ez lényegesen nagyobb költség.
Pincében 1 ponton nagy eső esetén feljön a talajvíz. Végig betonozott területen, de elönti a pincét évi 3X. Kéne nekem a betonba egy nút ami kivezeti a garázs előtti lefolyóba. Hogy érdemes ennek nekikezdeni, kőkemény betonnál, ahol elég lehet 2-3 cm szélesség, 2 cm mélység és kb. 3,5 m hossz. Milyen gép kell ehhez, ha nem akarom vésni, majd bejavítani? Az a gép, amivel az aszfaltot is vágják jó lehet? köszi!
A nem jó átfedések alatt azt érted, hogy kicsi az átfedés? A tető 38 fokos hajlásszögű és nagyjából 15cm-es átfedéssel dolgoztak. A fólia elég feszes, nem lóg.
Ha plasztifikátor alatt betonfolyósítót értesz, az lehet kapni literes kiszerelésben is, háztáji betonozáshoz.
Micropor-t szoktam használni (igazából mészpótló, de erre is jó), aki nálam szokott betonozni az szereti a híg betont, én viszont nem szeretem ha a túlhigított beton szétreped.
kellene egy kis segítség SOS-be. A nyeregtetőnk feléről le van szedve a cserép és a tetősök lefóliázták, hogy ne ázzon. Szinte az összes szarufa végéről csöpög a palásra a víz. Amelyiken a legelőször észrevettem onnan már kb. 40 liter vizet kiöntöttem a vödörből, két nap alatt.
Lehet ennek az az oka, hogy a gerincnél nincs még rendesen megcsinálva és ott utat talál magának a víz? Netán a fólia lehet a ludas, ami COROTOP Classic 130 páraáteresztõ tetőfólia. Vagy szakszerűtlen a kivitelezés?
Ilyet még sohasem kérdeztek tőlem, szerintem be lehet szerezni és házilag kevert betonhoz is hozzá lehet keverni. Ha géppel keverik a betont akkor biztosan. Viszont a víz olcsóbb, azzal is lehet folyósítani a betont. A hatás az más kérdés.
Mind a három ember amúgy normális, de a területek olyan kicsik, hogy az szerintem egyszerűen nem lesz igazán alku tárgya. Az A-t kellene rávenni arra, hogy valamennyit vegyen vissza a kerítéséből. (eleget így se tud, mert ráadásul az ajtaja is ott van)
Az "osztatlan közös" tulajdonra KÉT alapvető szabály vonatozik.
1.
Mindenki az EGÉSZET azonos módon használhatja, mivel az egészben tulajdonos.
Tehát, igen....
Építhet bárhová ólat és termelhet krumplit bárhol, mert a bárhol az az ÖVÉ IS!!!!!! ezért használhatja.
2.
Azonban az egészet CSAK úgy használhatja mindenki, hogy a többiek érdekét ezzel NE sértse.
Tehát, ....
Ha valaki tiltakozik az adott használati mód ellen, akkor ÚGY már nem lehet használni az a mód kiesett, mert az sérti a valaki érdekét. Kivéve: ha perre mennek és a bíró szerint mégis lehet úgy használni, mert valójában nem sérti a valaki érdekét (azaz a valaki csak kötözködött).
-----
Ezt a mindenki-mindent szabadon használhat alapesetet szokás ÖNKÉNTES alapon megegyezve (vagy perben, ítélettel elérve) KORLÁTOZNI.
Ez a "használati megállapodás" (írásban, vagy csak ráutaló magatartással), ami a tulajdonosok használati módját rögzíti és korlátozza az alapesethez képest.
Ha ezt a konzisztenciát nem plasztifikátorral érték el akkor a betonja repedezni fog. Ennyi vas csak jelzés értékű. Magyarul a megbízó átverésén kívül sok értelme nincs, legföljebb annyi, hogy a repedéseket szétosztja, ne kevesebb nagy legyen, hanem több kisebb.
C-nek NINCS "saját" területe és A-nak meg B-nek sincs (sőt saját háza sincs).
Mindenkinek csak tulajdoni hányada van az egészben és AZONOS+TELJESKÖRŰ HASZNÁLATI joga az EGÉSZRE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Mivel "osztatlan közös" tulajdon az egész egyben, csak több tulajdonossal.
Azonban ezt az egészre vonatkozó teljeskörű hazsnlati jogot egymás között megegyezve egy megállopással szeretnének korlátozni és ezzel bizonyos részeket az egészből "kizárólagosan" használni egy "használati megállapodás" alapján.
Meg kéne végre érteni, hogy: a megállapodás során nem kell, hogy azonos m2 jusson mindekinek a kizárólagos használatába.
Persze az egy kellemes eset, ha sikerül úgy feloszatni, hogy azonos jusson.
Ha nem sikerül, akkor meg eldöntik, hogy az eltérő m2 használat miatti előnyt/hátrányt miként rendezik.
- nem fogalkoznak vele, tudomásul veszik és kész, hisz NINCS is a m2 nek jelentősége, csak a tulajdoni hányadoknak van
vagy
- a tulajdoni hányad módosítással
- pénzben
- másban
- a fentiek kombinációjában
elszámolnak egymással, mert úgy gondolják az eltérő m2 használatnak van számukra értéke.
-----
De ezt már napokkal ezelőtt tisztáztuk... mi nem érthető belőle?!
Más kérdés, hogy 1-2-3 makacshülye esetén sosem lesz megoldva.
A megoldáshoz 3 normális ember közös akarata kell ugyanis ez esetben.
Jaja, végülis ha az egyik szomszédod épít egy disznóólat a kertedbe, akkor te meg majd ülteted a krumplit a másik szomszédod kertjébe, mert ez így normális.
A C végülis miért engedne egy métert is? Hiszen ő eddig is pozitívan állt hozzá. Az alapelv az, hogy a kárt a károkozó viseli, vagy ha ez nem érhető el, akkor rajta marad a károsulton. Ha rálépnek a lábunkra, nem adjuk azt tovább.
C okkal mondhatja, hogy ő ötven éve nem hasznosítja szabadon a területe ötödét, miért kérnek most tőle még további áldozatot.
Hát, hát. Ez nehéz eset. Arra van kialakult állapot, amelyik részeket B ill. C lényegében önállóan használnak. Ennek nincsen valamilyen kényszerítő ereje? (tehát a közbülső vitatott zónát leszámítva)
Akarat: hát ugye azok a tulajdonosok, akik már le vannak választva, nem érintettek, így azt sem lehet mondani, hogy megvan az akarat a teljes rendezésre.
" tudni kell lemondani némelyik "bokor"-ról "
Hát ez az. A jogi helyzet azonos volt hajdanán is, amikor a használat kialakult. Eszerint nem lesz változás, így látom, hiszen mindenki szerint jobb a bokrokról nem lemondani, mint kerítést építeni. A bokor fontos, így a bokornak maradni kell. Ez csak akkor 'biztos', ha a bokrok felügyelete nincs megosztva. Pont, mint az ősök idején.
Az a A és B közötti határ egyértelmű, hisz megvan a kialakult és nem vitatott használati határ már régóta közöttük. Ebben C-nek nincs kanala, ez a határ őt nem érinti.
B és C között pedig OTT lesz a határ ahová B és C közösen kijelöli. Akár a mosatni közös zónában, akár valahol máshol.
Ebben A-nak nincs kanala, hisz ez a határ őt nem érinti.
Vagyis B az akinek kétfelé is kell elfogadnia a határokat, amiből
- az A/B határ adott
- a B/C határ megegyezés-kialakítás tárgya
Az elfogadott határok alapján lehet aztán tovább lépni.... és felmérni a VALÓBAN használt m2-ket.
Ami összevethető az eredetileg "járó" m2-ekkel és a különbségek sorsa elrendezendő valami módon.
Nem bonyolult ez..., ha a végére akarnak járni valóban. És ahol akarat van, ott megoldás is lesz hozzá!
"Az első lépés tisztázni>>RÖGZÍTENI a kialakult gyakorlati használatot"
Akkor kell egy földmérés. De ez ugyanaz az eset, aminél mondtam a ligetes-bokros közbülső zónát. Ha ennek a résznek a használati módját kéne deklarálni, az úgy nézne ki
- B és C együtt van kerítve - B és C között nincs határ kijelölve - B önállóan használja a közösen kerített terület egy részét - C önállóan használja a közösen kerített terület egy másik részét - az utóbbi 2 önálló rész között húzódik egy harmadik, közösen fenntartott terület - ennek a területnek a kiterjedése a gondozás és a természetes növekedés és sarjadzás hatására az elmúlt évtizedekben állandó változásban volt
Hol a széle? Érted, ez az agyrém, ezt nem lehet mondani a földmérőnek, hogy a galagonyabokor friss hajtásait ne mérje bele, mert megnyírjuk, a meggysarjak közül pedig csak azokat, amiket már nem visz a fűnyíró. Maximum azt tudom elképzelni, hogy B+C területét együttes közös használatúnak tekintjük, ami nem feltétlenül tévedés, de ez mintha visszalépés lenne. Mi alapozza meg a közös használatúságot jogilag?
Egyelőre nincs kilátásban új tulajdonos, így önmagában a rendezés nem kecsegtető. Milliókat nem öl bele senki, másra is el tudja költeni. Százezrekért meg egy arasznyit sem ad senki.
'A' az, aki túl van terjeszkedve, ő a hunyó.
"Csak AZT gyakran nem ajánlják fel ilyen-olyan okból." Itt az az oka, hogy feltételes módban lesz csak új tulajdonos. Ennél pedig maga a szűk távolság zavaróbb körülmény.
Az első lépés tisztázni>>RÖGZÍTENI a kialakult gyakorlati használatot és azt ELFOGADNI mindekinek. Hisz ez a RÖGZÜLT állapot, amit régóta SENKI nem vitat jogi úton, azaz ezek a (meg)szerzett jogok. Ezt hagyná jóvá a bíró is... mivel évtizedek óta senki nem vitatta.
Ha ez megvan, akkor lehet az eredeti elvi esethez képest az előnyöket/hátrányokat értékelni és kompenzálni. Akármi módon ami megfelel a feleknek.
A közös megoldástól a nem érintett tulajdonosok elzárkóznának, erre ráadásul az eltelt 3 generáció és a saját kerítéseik ürügyet is szolgálnak nekik.
Kizárólag egy kétoldalú (B+C) megoldásra van remény. Az 'A'-t is csak modortalan eszközökkel lehetne valamire rábírni. Kérdés, egyáltalán mire, megfogható-e ő.
Az elszámolás nem egy járható út, mert annyira kicsik a területek, és mivel senkinek sem kenyérre kell, így a hátrányok reális összegekkel nem megválthatók.
Ilyen peremfeltételekkel akkor nem is látsz kiutat? (Feltételesen válik csak érdekessé a kérdés, mielőtt új tulajdonos jönne.)
Jelenleg 1500-2000ft-os órabér a jellemző a segédmunkásoknak. Én volt, hogy egyedül pakoltam otthon 6m3-es konténert. Kb. 15 métert kellett talicskázni a sittet. 4 óra alatt végeztem.
Kubikos munkára agglomerációban mennyit szokás adni fiataloknak? Első emeletről kellene a sittet csúszdán ledobni és az udvaron összegyűjteni.
Nem tudom megítélni mennyibe kerülne kb 4m3 törmelék van.
Ez az, amitől az 'A' ház alatti vétkes fél elzárkózott. A 'B'-nek meg olyan kicsi terület jutott, hogy nem volt hajlandó kerítést húzni a 'C' felé. Nem lényeges, hogy hülye volt-e, mert évtizedekkel ezelőtt meghalt.
A kérdés arra próbált vonatkozni, hogy JELENELEG mi lenne a megegyezés helyes módja. Mert ha ilyen van, az talán le is zárja a kérdést.
Azért azt ugye érzed, hogy nem igazán életszagú a példád? :)
Egyébként elég részletesen ki lett vesézve: ha mégis ilyen történik, akkor a vétkes fél kártéríti a sérelmezettet leginkább készpénzben. Vagy durván elmérgesedett helyzetben a bíróság kötelezi a kérdéses ház lebontására.
Tíz vevő megvesz egy 3000 m2-es telket egyetértésben, hogy mindenkinek egyforma szelet jár. Épül 10 ház. Az egyik rossz helyre, ettől a szomszédjának kevesebb hely marad, mint másoknak. Mi a helyes módja a használat megosztásának?
A tulajdonos mindenről egyedül dönt és mindent használhat korlátozás nélkül.
2.
OSZTATLAN KÖZÖS tulajdon.
Azaz egynél több tulajdonos van és valmilyen tulajdoni hányaddal bír mindegyik.
Alapban: MINDENKI és a TELJES tulajdont egyformán használhatja a tulajdoni aránytól FÜGGETLENÜL!
Azzal a korláttal, hogy: a használatának módja nem sértheti a többi tulajdonos érdekét! Vagyis mindekinek joga van az egész tulajdon használatához.
Alapban MINDEN döntést az ÖSSZES tulajdonos CSAK KÖZÖSEN hozhat meg (vagy vita esetén az ítélet megmondja tutit).
Ha valaki egyénieskedik a többiek kárára akkor felel a tettéért >> kártérít pl.
A közös tulajdon FENNTARTÁSI (és bővítési) költségeit-terheit is közösen fedezik, egymás közti elszámolás terhe mellett alapban a tulajdoni hányad arányában.
Aki nem száll be tulajdon arányosan azt a bíróság fogja kötelezni a többiek kérésére. HA VALAKI növelte a KÖZÖS tuladon vagyoni értékét (vagy éppen csökkentette) akkor két eset lehetséges az elszámolásra és a vagyon/tulajdoniarány helyreállítására.
- elszámolnak pénzben egymással és maradnak a tulajdni hányadok változatlanok
- módosítják a tulajdoni hányadokat a pénzbeni elszámolás helyett
A fentiek miatt az osztatlan közös tulajdon egy szar dolog... összven nőve másokkal az emberfijja és FÜGG tőlük!!!! Mert rohadtul keresztbe tudnak tenni egymásnak, akár évtizedekig blokkolva a változást, ha nem értenek egyet valamiben.
(jó sok per is indul emiatt, hogy akkor döntsön a bíróság, mert a balgák maguktól nem jutnak dűlőre egymással illetve az üygeskedők tudják szívatni a többieket anyagilag is!)
Gyakran csak a tulajdni hányad eladása hoz(hat) megoldást azaz a menekülés bármi áron.
HA egyébként AKAD rá vevő!, mert egy zűrös közösségbe épeszű vevő NEM vásárolja be magát. (bár akadnak néha spekulánsok-befektetők, akik olcsón vesznek zűrös cuccot is aztán szépen kiszekálják a társakat az évek során)
Az eladó tulajdoni hányadra a tulajdonos társnak MINDIG elővásárlási joga van!!!! Arról nem mondhat le előre, hanem a KÉSZ már ALÁÍRT szerződést kell neki bemutatni és annak láttán KELL nyilatkoznia, hogy:
- belép-e a szerződésbe a vevő helyére (azaz elővásárol) éspedig
- mindenben VÁLTOZATLAN feltételekkel (tehát csak a vevő személye változhat semmi más nem módosulhat)
Azonban....
Az élet egyszerűsítése miatt a fenti rossz feltélek egy kicsit javíthatók! az osztatlan közös tulajdon esetén.
Azzal, hogy a tulajdonosok MEGEGYEZNEK EGYMÁSSAL a közös tulajdon használati módjáról!!!! (ha nem sikerül, akkor a bíróság mondja meg tutit valamelyikük kérésére)
Ezt a megyezést nevezzük "Használati megosztás"-nak. Ami születhet írásban és mindenki aláírja-elfogadja és BETARTJA! (ítélet esetén a törvény ereje pótolja az elfogadás+aláírást >> azaz tűrni kell az ítéletet) Ez az írásos forma az ésszerű! De gyakori, hogy: CSAK a régóta kialakult és (bíróság előtt) nem vitatott HALLGATÓLAGOS egyezség van, amit mindeki betart a szokásjog alapján. (ezt is védi a jog, csak nehézkes bizonyítani a fenállt egyezséget, ha valaki felrúgja, mert élni próbál az elején írtkakl, hogy "minden közös alapban") Ahol nincs írásos "Használati megosztás" ott ezt célszerű pótolni!, mert sose tudni mit hoz a jövő. Vevőként addig nem ésszerű megvenni amíg nem születik írásos használati megosztás. Ezt nagyjából pótolja a szerződésbeni leírás, mivel azt LÁTJA minden tulajdonostárs az elővételi joga miatt és így tiltazkozhat! ha nem ért egyet a szerződében írtakkal. De jobb, ha nem csak a szerződés taglalja (méghozzá KELLŐEN!!! részletesen), hanem megszületik a külön aláírt irat a tulajdonosok között.
Mi az elfogadott-érvényes (azaz bíróság előtt nem vitatott) használati megosztás előnye?!
Az, hogy: kicsit közelebb visz az 1. pont szerinti egyéni tulajdon szerinti használathoz!
Az iromány rendelkezik arról, hogy
- melyik tulajdonrészt ki használhat KIZÁRÓLGOSAN (kicsukva ezzel a többiek alapban érvéynes használati jogát arra a részre) - melyik tulajdonrészt használják TOVÁBBRA is közösen (ahogy az alapban érvényes)
Az igazi előny, hogyy KIZÁRÓLAGOS használatú részen SOK témában MÁR NEM KELL a tulajonosok KÖZÖS döntése. A kizárólagos használó egyedül is dönthet a CSAK AZT a részt érintő kérdésekben, a többiek jóvágyása nélkül. pl. felújítás, jelzálog terhelés. stb.
DE!!!!! továbbara is érvényes marad azért, hogy: a kizárólagos rész használatának módja nem sértheti a többi tulajdonos érdekét!
Vagyis: az osztatlan közös tulajdon (nem vitatott és jól megírt) használti megosztással jóval kevésbé szar dolog, mint használati megosztás nélkül. (az éppen viatott haszanálati megosztás viszont rossz jel lehet, ha a kárunkra fog változni valami végül)
Az osztatlan közös tulajdon működési rendjét a PTK (Polgári TörvényKönyv) szabályozza.
3. TÁRSAHÁZI tulajdon. (ide értve a szövetkezeti tulajdont is, bár az részben másként működik, de az most érdektelen). Az egyéni/osztatlanközös és közös tulajdon keveréke!
A tulajdonos ugyanis EGYSZERRE tulajdonosa
Az albetétnek. (lakás, külön garász, külön kamra, parkoló stb. aminek van sajáát albetét száma)
Akár 1/1 azaz egyéni tulajdonosként az 1. pont szerinti jogokkal-lehetőségekkel Akár több nem 1/1 tulajdonso társsal KÖZÖSEN és akkor az albetétre a 2. szerinti jogok-lehetőségek érvényesek EGYMÁS között!
ÉS
A közös tulajdonú részeknek. (minden, ami a közösbe tartozik)
Az egyéni tulajdonára itt is érvényes, hogy szabadon dönthet róla a tulajdonso vagy az osztatlan közös tulajdonosok. Azzal, hogy: a használatának módja nem sértheti a többi tulajdonos ÉS a társasházi közöség érdekét!
Az albetétre a többi albetétes (társasházi társnak) tulajdonosnak NINCS előváráslási joga! Viszont: HA az albetét nem 1/1 tulajdonú, hanem többek osztatlan közös tulajdona, akkor EGYMÁS között már ÉL az elővásárlási joguk.
A közös tulajdon és a közösséget is érintő témákban a magántulajdon albetét esetén is a HASZNÁLATOT a társaházban a "Házirend" tartalmazza!!!
A társasház elsősorban a Társhazázi törvény alapján működik és csak másodsorban a PTK alapján, amikor a társasházi törvényben nincs rendelekezés.
--------------------
Nos, ez a 3 lehetőség van...
Ami 3 TOTÁL eltérő eset, a hasonlóságok-átfedések ellenére is.
Muszáj helyesen felismerni- és elkülöníteni őket a konkrét ingatlan esetén, mert az összekeverésükbő-benézésükből nagy szívás tud lenni.
Röviden:
Az 1/1 egyéni tulajdonnál nincs jobb :-)
Aztán jön az 1/1 társasházi/szövetkezeti tulajdon.
Utána jön ez egyéni/társaházi/szövetkezeti tulajdon osztatlan közös tulajdonosú változata, de érvényes használati megosztással a tulajdonsok között (de ezt is jól kikell vesézni, nehogy csapdás legyen).
Az pedig már eléggé gáz, ha az egyéni/társasházi/szövetkezeti osztatlan közöstulajdonosú tulajdonnak nincs érvényes használati megosztása (erősen kell figyelni a csapdákra!).
-----
Megjegyzés: a házastársak osztatlan közös tulajdona esetén is figyelni kell! Mert,
- ha az a "házassági vagyonközösség" része, akkor nincs gond >> mivel bármely házastárs egyedül is rendelkezhet, max lefocizzák egymás közöt utólag - de ha nem az, hanem külön vagyon! akkor már mindkettővel együtt kell működni, hisz külön-külön jogalanyok lesznek
Pontosítsunk. A nem albetétesített részekre és/vagy az osztatlan közös tulajdonban álló albetétekre korlátozódnak a közös tulajdon szabályai.
Tipikusan ilyenek a társasházi folyosó/lépcsőház, a tartófalakkal bármi ami a statikát érinti (nyilván nem egy 5-ös csavar befurása a szobád falába), a társasház telke körüli kerítés stb.
Ezek kapcsán pedig persze felmerül, hogy milyen a közös képviselő / intézőbizottság... ami egy másik tipikus vita felület.
"osztatlan közös tulajdont közösen használják. az épületre van is albetét"
A kettő üti egymást, osztatlan közös tulajdonnál nem létezik albetét. Tulajdoni HÁNYAD van, meg HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS.
Ahhoz, hogy albetét lehetséges legyen, társasházzá kell alakítani az osztatlan közös tulajdonú ingatlant.
A probléma gyökere általában ott szokott lenni, hogy a vevőnek gőze nincs, mit is jelent az osztatlan közös tulajdon, arra rugózik, hogy amit megvesz, az az ő telke meg háza, pedig baromira nem. Az egészből vásárol egy tulajdoni részt, ennyi. Azt, hogy éppen mit, azt a használati megállapodás rögzíti.
De az igazi baj az, hogy általában az eladónak se sok fogalma van arról, mit is ad el.
maradjunk annyiban, hogy a dolog arra lett kitalálva, hogy az osztatlan közös tulajdont közösen használják. az épületre van is albetét, ott tisztázott hogy kié hány m2 és az is hogy melyik szoba kié. a telekre viszont nincs, mert a dolog szelleme szerint a telket közösen használják. Pl egy kapu van a kerítésen, az is közös, meg a kerítés is közös, és a kert is közös.
vannak esetek, amikor ez tökéletesen működik. a gond mindig akkor van, amikor valaki úgy akar egy ilyen osztatlan közös telken élni, mintha saját telke lenne. ha sajátot akar, nem közöset, akkor vegyen magának. ja, hogy az többe kerül?
olyan ez, mint amikor az egyszeri ember megveszi a színházba a hátsó sorba az olcsó jegyet, majd meglát egy üres széket előrébb, és azt hiszi neki az jár, hogy oda átüljön.
Szerinted mi lenne a különbség a tulajdoni hányad, és a használati négyzetméter vásárlása közt?
Az, hogy m2-t NEM lehet venni csak tulajdoni hányadot!
pl. ha 1000 m2 az ingatlan és 2 tulajdonosa van 1/2 és 1/2 arányban.
Akkor mindkettő a teljes 1000 m2-t jogosult használni ALAPBAN és nem fejenként 500 m2-t.
Amikor ennek elkerülése érdekében eldöntik, hogy: legyen használati megosztás és akkor ki-ki privát módon használhatja az ingatlan egy-egy részét.
Akkor ez nem azt jelanti, hogy mindkettőnek 500 m2 területet jár!
Sőt azt sem jelenti, hogy egyforma terület jár nekik.
Tehát hibás megközeítés az olyasmi, hogy "a fele m2 jár" vagy "egyfomán jár a m2 mindkettőnknek".
NEM JÁR SMEMI SNEJKINEK!!!
Hanem meg kell egyezniük a használat OLYAN módjáról, ami MINDKÉT félnek MEGFELEL.
(ha nem tudnak, akkor a bíró dönt helyettük)
Mivel: A közös tulajdont minkekinek úgy kell használnia, hogy az többi tulajdonos érdekét NE sértse!
Azaz, ha az egyik fél közlekedése a másik ablaka alatt zavaró, akkor pl. úgy ésszerű felosztani HASZNÁLATI szempontból a telket, hogy ne kelljen ott járkálnia.
Ha ez azzal jár, hogy egyiknek 800 m2 esik a területből HASZNÁLATRA a másiknak meg csak 200 m2 akkor úgy.
Persze itt rögtön előjön a m2 azonosság igénye... pedig az nem mérvadó szempont.
Csakhát a zemberek szeretik azt hinni, hogy az ELVI tulajdoni hányad az a fizikai hányadot is megszabja (pl. m2-ben telket).
Pedig nem!
Az csak egy lehetőség a sok féle lehetséges használati rend között, hogy a telek m2 arány IS tükrözze a tulajdoni arányt.
Nem is vitáztak, együtt jöttek rá, hogy pórul jártak. A kialakult helyzet épp, hogy a legjobb elérhető megoldás volt. (Az incidens évtizedekkel később volt.)
Ugyan miért akar nagyobb kertet bárki? Valójában nem azon a részen akar ücsörögni, vagy fel-alá járkálni ugyanis, csak többet kell füvet nyírni stb. A nagyobb kert értelme: messzebb a szomszéd. Ezt viszont a "demilitarizált övezet" is 100%-ban és mindkét oldal számára biztosítja. Semelyiknek se lett volna érdeke, hogy egymáshoz akár fele-fele távolsággal közelebb kerüljenek.
Te se veszed jó néven, amikor kiderül, hogy a telked kb 1/5 szélessége "járni jár, csak nem jut". Próbaképp húzd meg a vonalat a saját kertedben, aztán egyezzetek meg fifty-fifty a szintén ideges szomszéddal, aki utána fészert, medencét, garázst, tűzrakót épít oda (annak idején akár budit is). A bozót mindenkinek jobb volt, ezt azóta 3 generáció gondolta még ugyanígy. Fogadjuk el, hogy nagyon is jó megoldásként funkcionált. Békét és távolságot akartak ugyanis, nem + 1-2 métert.
(Amúgy itt telket vettek egyenlő arányban, ez soha se volt kérdés, hogy mindenkinek egyforma járna, még azok a túlsó szomszédok szerint is, akik rossz helyre épültek.) Szerinted mi lenne a különbség a tulajdoni hányad, és a használati négyzetméter vásárlása közt?
Vannak olyan dolgok, amikben nem lehet dűlőre jutni. Az említett példában ilyen helyzet van. Mire a kerítésépítés sorra került, és kiderült, hogy kettejüknek lényegesen kevesebb hely jutott a megvásároltnál, addigra körülötte más házak már álltak.
Eredetileg mind a két tulajdonos áldozat volt, és ez a közös kerítés kimérésekor derült ki.
Végül kis túlzással kettő helyett három telekrészben gondolkodtak. Két önálló használatú, és köztük egy demilitarizált övezet.
A rendőrségi ügyet kiváltó alakítás abból állt, amikor a növények kezdték elfoglalni a demilitarizált övezetet is, a buzgóbb tulajdonostárs valószínűleg tett egy kísérletet, hogy ezt saját maga részére visszahódítja a természettől. Ez fulladt kudarcba a feljelentéssel.
Nem lenne hülyeség tudni, hogy ha egyszer egy új tulajdonos lesz, akkor mi lenne a jogi helyzet ezen előtörténet után, akár magát a birtokhatárt illetően.
Ezzel is egyetértek. Olyan, mint a panelek, vagy társasházak, ahol van egy-két bunkó/ostoba lakó, akik miatt soha, semmit nem lehet elintézni, mert képtelenek felfogni, hogy az nekik is jó.
Mi is osztatlan közös tulajdonú telken lakunk, három, ebből kettő több generációs család. Igaz, ezek már sok évtizedek óta összeszokott családok, soha, semmiben nem volt vita. Én olyan 8 éve csöppentem a történetbe. Használati megállapodás is van, de talán egyszer futottam át. A szomszédokkal hasonlóan jó a helyzet, olyan kis kapuk vannak a telkek között, hogy bármikor bárki át tud járni. De ez mára a kivétel lett.
Sajnos a józan ész meg az intelligencia manapság nem értékek, ez látszik a lakóközösségeken is.
De ebben a példában nem éppen ez történt. Az egyik fél kimondottan a saját területére ültetett növényeket annak érdekében, hogy a szomszéd ne lásson oda. A növények menti sávról pedig nem mondott le. Ez abban nyilvánult meg, hogy amikor a tulajdonostársa közel ment a növényeihez, azt nem kifogásolta (gondolom ennek oka nemcsak a békés együtt élés, hanem leginkább az osztatlan tulajdon), amikor viszont a másik alakítani próbált rajta, akkor megtette a feljelentést a tanácsnál, el is marasztalták a túlbuzgó tulajdonostársat.
Megegyezés egyetlen dologban született: nevezetesen, hogy nem lesz kerítés, mert azzal mindkét (vagy valamelyik) fél elismerné, hogy lemond az igényéről.
(Ám további gubanc lenne, mint mondtam, hogy azok a növények is azóta apránként kicserélődtek, tehát az állapot lassan de folyamatosan változó is.)
