"Eupolemosz, Artapanosz és az alexandriai zsidó történetírók jórészt meséket közöltek, melyekben csak alig lehetettek hiteles információk". Ezzel teljességgel egyetértek, sőt bennem sokkal erősebb megfogalmazás érlelődött meg velük kapcsolatban. Pedig azt hittem Eupoelosszal már jutunk valahová, aki azt írta, hogy Melkizedek Gerizimnél fogadta Ábrahámot, ekkor ugye ő lehetett volna Sichem királya. Utóbb azonban mint kiderült, erős a gyanú, hogy Eupolemosz szamaritánus 'érdekvédő' volt, és ezzel el is szállt hitelessége is e téren...A maradék meg akkor, amikor Ábrahám tanítja a babiloniakat a főníciaiakat meg az egyiptomiakat a csillagok tudományára... A Siddim-völgyi csatában nála az Örmények támadták meg Főníciaiakat. Bizarr. Erre ráfoghatjuk, hogy itt a Nagy-Örményország területére gondol, ami nagyjából szimbolikusan megfelel a Hettita birodalomnak (és esetleg anatóliai és felső-mezopotámiai szövetségeseinek). Az, hogy a siddim-völgyiekből hogyan lesznek főníciaiak, rejtély előttem (de lehet, hogy csak 'egyszerűen' akart fogalmazni). Mindenesetre Josephus megjegyzi, hogy a szichemi szamaritánusok sidoni származásúnak mondják magukat, lehet ez járt az ő fejében is.
Van viszont egy érdekes adat Melkizedekről az Enoch 2.-ben (ezt 1. század körülre datálják), miszerint őt is szűz szülte, illetve anyja halála után csak úgy előjött belőle, készen, ruhástul, felnőtten, hogy aztán Gabriel(vagy Mihály) arkangyal elvigye a paradicsomba, hogy ott vészelje át a vízözönt. Ezeknél a szűz szüléseknél mind sejthető, hogy itt nem arról volt, szó, hogy ne lett volna apja a gyermeknek, hanem hogy az apja nem 'materiális', vagyis a nemtő egy Isten (ezzel egybevágnak az allúziók Melkizedekről, mint az isten fiáról a holt-tengeri tekercsekben).
Eupolemosz, Artapanosz és az alexandriai zsidó történetírók jórészt meséket közöltek, melyekben csak alig lehetettek hiteles információk, és tkp. már évszázadokkal ezelőtt elvesztek könyveik, úgyhogy csak töredékek maradtak ezekből. Így pld. Euszebiosz keresztyén történetíró egy nagyon értékes munkájában: Praeparatio Evangelica
Én csak ennyit olvastam a történetről, hogy van egy szír változat, ami eltér valamennyiben a másiktól, ha benne van a Brooks könyvben úgy nagyon jó (én ezt csak most leltem, mikor egy linket kerestem a könyvhöz, ugyanis én az újabb fordítást -lásd. a másik linket- használtam). De hozzá is teszem, hogy én évekkel ezelőtt csupán azért foglalkoztam az apokriffal, mert már akkor odajutottam, hogy két érdekes momentum van benne számomra. Az egyik, amit az egyiptomi mítoszokból tudtam, hogy egy óriási, különböző színekben pompázó madár jön Héliupoliszba bizonyos időközönként, amiről mindig is azt gondoltam, hogy egy korai, titkos, de rendszeres kapcsolatra utalt a Vénusszal. Viszont ezen kapcsolatról az egyiptomiak nem nyilatkoztak semmit, viszont itt van egy apokrif, ami tkp. "belső információkkal" rendelkezik egy ilyen héliupoliszi leszállásról... A mások, hogy a legenda kapcsolódott a "toronyban élő szűz" sokhelyt ismert legendájához, amit hajlamos voltam összekapcsolni azzal, hogy eredeti funkciójában egy önkéntes felajánlkozás volt az istenség papnőjétől, aki termékenységi rítusra hív egy égi lovagot, akik akkoriban valóban meg is jelentek a földön... De úgy látszik a történetet -valóban Nolanus hatására- még érdemes tovább is vizsgálnunk...
Szerintem is elég zavaros a Melkizedek és Ábrahám körüli történet. Milki-Reshát meg azért kérdeztem, hátha van ötleted, ha egyáltalán valós a hagyomány. Épkézláb magyarázatom nekem sincs, nyilván két fontos dolog kellene hozzá: tudni pontosan mikor élt Melkizedek, mert nyilván valamelyik nagyobb királyról van szó a körzetben és az is bizonyos, hogy nem katonai hódítás áll a háttérben, hanem valamiféle mágikus háború...
Mózes botjáról: a Kivonulás könyvében írja Mózes, hogy Refidimnél az amalekiták az izraeliek ellen vonultak. Mózes kiadta az utasítást a zsidóknak, hogy készüljenek a harcra, miközben ő az "Isten botjával" egy közeli domb tetejére ment, magával vitte a két másik héliupoliszi papot, Áront és Hurt.
"... Én pedig Isten botjával a kezemben kiállok a domb tetejére. Józsue úgy tett, ahogy Mózes parancsolta, s kivonult, hogy megütközzék az amalekitákkal. Mózes közben Áronnal és Hurral fölment a domb tetejére. Ameddig Mózes a kezét kitárva tartotta, az izraeliták fölényben voltak, de ha leeresztette a kezét, az amalekiták jutottak fölényhez. Mózes karja végül is elfáradt. Ezért vettek egy követ, odavitték és ráültették. Áron és Hur pedig a karját tartotta, egyik az egyik oldalon, a másik a másik oldalon. Így a karja napszálltáig kitárva maradt. ... Ezután az Úr így szólt Mózeshez: <<Írd le ezt emlékül egy könyvbe, és közöld Józsuéval, hogy az amalekiták emlékét kitörlöm az ég alól.>>"
Igen persze, a templomosok akkoriban nyugodtan kutathattak a Templom-hegy alatt. A hegytől közvetlenül délre 1968-ban izraeli régészek, Meir Ben-Dov vezetésével egy alagút bejáratát találták, melyet a templomosok ástak a 12. században. Mintegy harminc méter hosszan vezet a hegy belsejébe, ahol törmelék zárja el az utat. Bár az alagút folytatódik a régészek még sem folytathatták kutatásukat, mert az már belül van a Templom-hegy határán. Ezért lezárták az alagút bejáratát. Az alagút valahová a Szikladóm alá vezet, ahol valaha Salamon temploma állt. Biztos, hogy sok régi irat került a birtokukba akkoriban, s hogy a "Baphomet" nevű bálványuk, ami szintén egy "fej", kapcsolatban állt az alkímiával, nem kétséges...
Venus és Helios nászáról valóban mit sem tudni, nyilván más csillagászati értelemre utalt csupán. Az pedig ragyogó meglátás, hogy Tenagesz megölése hasonló Hiraméhoz, akit mesterlegényei vertek agyon (magyar nyelven nem is olvasni ilyen helyes észrevételt). Erről még annyit, a telkhinek után a héliaszok birtokolták Rodoszt, akik élen jártak a tudományokban. Tenagesz volt a legokosabb köztük, s testvérei éppen ezért voltak irigyek iránta, és megölték, majd akik részt vettek a gyilkosságban (négyen, a fő elkövető Makar volt), idegen országokba menekültek. Diodórosz rodoszi Zénóntól veszi a hélliaszok neveit, viszont egy régebbi logográfus, Hellanikosz is közli a névsort, de nála Tenagosz helyett Phaethón neve áll, akit más mítoszok szintén Héliasz fiának mondanak, viszont sokszor a Vénusz-bolygót is így nevezték. Egyébként a héliaszok nem csak származásilag, de a tudományok terén is örökösei voltak a telkhineknek, és a hagyományt jobban megvizsgálva, arra jutottam, hogy nekik tulajdonították a hajókormány, a tengeri navigáció és az óraszerkezet feltalálását...
Egyébként a kabir-mítosz szerint, a három kabir fivérből kettő megölte a harmadikat: Néhány etruszk tükör ábrája mutatja a dráma egyes jeleneteit. Láthatjuk, amint Axieroszt megragadja Axikerszosz és Axiokersza két korinthoszi oszlopfővel díszített oszlop előtt (vö. a szabadkőműves Hiram–gyilkossággal a Templom két oszlopa előtt). Ez is ugyanaz a gyilkosság, akár Hiramnál, sőt még benne van a másik híres feltaláló, az athéni Daidalosz mondájában is, aki valójában szintén egy kabir volt. Daidalosz meg tanítványát Taloszt taszította le a szakadékba, mivel "irigy" volt annak találmányaira...
A méhek egyszerűen szinte kínálták az analógiát az alkimisták számára, s jól látod, azzal hogy ösztönükkel ismerik a geometriát, s kicsiben maguk is alkimisták, mivel az ember számára oly érthetetlen anyagátváltoztatást művelik (még az aranyszínű méz is stimmelt valamennyiben).
Sok amatőr kutató -mivel alig olvas régészeti témájú könyveket- hiszi, hogy feltalálta a spanyol-viaszt... Elmondom erről a Szfinx hátsójánál nyíló alagútról a valóságot, kisegítve Abonyi fizikust. A 7172-es hsz-ben szereplő képen láthatjuk, hogy a far tövében nyílik egy kis apró akna lefelé, ahová Abonyi lejutott, s mely titkos járat a piramisokig vezetne...
A másik spanyol viaszos ürge Robert K. G. Temple nevű dogonológus, sziriuszológus stb. kocatudós, illetve professzor, aki nemrég könyvet adott ki a Szfinxről.
Temple szintén spanyolviaszos, ő meg éppen itt bújik ki a "titkos járatból" a Szfinx faránál...
Az igazság a következő:
Ezt az akna a padló szintjén nyílt, a Szfinx hátsó, északnyugati részén nyílik. Egy bizonyos Mohammed Abd al-Mawgud Fayed számolt be Hawassnak az alagút meglétéről, aki fiatal fiúként ott volt Baraize mellett, az 1925/26-os tisztítási munkánál. Hawass 1980-ban eltávolíttatta a burkolóköveket, és mögöttük valóban egy lefelé tartó aknát talál. Ezt baraize akkoriban már felfedezte, mikor javításokat végeztek a szobor burkolatán, de újból elfalazták. Mohammed Fayed elmondta, hogy egymásból nyíló két alagutat talált Baraize, melyek együttesen mintegy húsz méter hosszúak. Mohammed emlékezett rá, hogy az alsó folyosó lement a talajvíz szintjéig. Hawass és Lehner meg is találta az elfedett helyet: két nagyobb kőhasáb adta a bejárat szemöldökfáját. A talaj kőágyazatába vágott kis résen át lehetett lemászni. Az innen induló járat egyik része levezetett 4,5 méterrel a padló szintje alá, míg a másik része felfelé ívelt. Az alsó -kilenc méter hosszú- alacsony, durván faragott falú járat egy teljesen üres vakjáratban végződött a talajvíz szintjén. A felső rész ugyanolyan hosszú, de egy kis fülkében végződik, mely 90 cm széles és 1,8 méter magas. Sajnos a járatok falain semmiféle feliratot nem találtak. Viszont találtak modern anyagokat, mint üvegkancsó, cement, bádoglap, egy pár cipő, ami bizonyítja, hogy Baraize kitisztította és feltöltötte a járat fenekét annak idején. Ezen kívül találtak még mészkőforgácsokat, egy gránitdarabot és egy alabástromdarabot, valamint faszenet, kerámia és cserépdarabot is.
Szóval ha ez lenne a "Misztériumok Temploma" meg ilyenek, akkor elég gyatrán állunk...
Hawass a kivájás módszere nyomán határozottan az ókorba helyezte keletkezésének idejét, arra gondolva, hogy bizonyára kincskeresők aknája volt, akik valamiféle fáraó sírt hittek a szobor alatt. Ezt a legendát közölte még Plinius is, hogy a szoborban vagy alatta egy Harmaisz nevű király lenne eltemetve... s persze téved Hawass is, mert az akna sokkal egyszerűbb okból jött létre... ami megmagyarázza, hogy miért hallgatott (vagy csak nem verte nagydobra) az építész Baraize erről az aknáról... (viszont az általa a felújításról készült 226 felvétel közt találtak 3-at, amin jól látszik a megnyitott kis akna bejárata).
A 19. század nagy egyiptológusai, mint Mariette, Maspero és a többiek szerettek volna hitelt adni Plinius beszámolójának, s mikor a Szfinx alapjait tisztogatták, kerestek egy bejáratot, ami Harmaisz sírjába vezet.
Elgondolkoztam erről a kincskereső járatról (Hawass), és arra jutottam: Baraize tudott az aknáról! Úgy értem, mielőtt hozzáfogott volna az ásatáshoz 1925-ben. Ennek a magyarázata igen prózai, és elég sötét árnyékot vet a korai egyiptológiára. Valójában nem is látok ésszerűbb feltevést: a híres Masperonak kellett titokban vájatnia a két járatot 1886-ban! A két francia régész, Baraize és Maspero jól ismerték egymást az ásatásokról, barátok voltak. Gaston Maspero megpróbálta megkeresni a nagyközönség előtt a körömszakadtáig tagadott titkos kamrát. A szobor mellkasa előtt és a mancsoknál látványos feltárást végzett, amiről az oda látogató túristák készítettek fotókat, addig felállított egy sátrat a szobor túlsó végén. Az egész mancsok előtti műsor azt szolgálta, hogy elterelje a figyelmet a farhoz támaszkodó ócska sátorról. Belül lázas, kincsre éhes munka folyt. Mohoságukban előbb egy járatot vájtak, ami lefelé vezetett, majd miután semmiféle üregbe nem ütköztek, azt gondolhatták rossz irányban kutatnak, ezért vájtak az előbbiből egy másik járatot, immár a test belseje felé. Majd valamiért félbehagyták az ásatást, talán a gyors siker elmaradása elkedvetlenítette őket vagy valami más ok, mindenesetre a lyukat elrejtették és a sátrat elbontották. Maspero később bizalmasan elmesélte Baraizének a sikertelen próbálkozást…
Erről az aknáról még annyit, hogy több Szfinxről készül dok-filmben szerepel, az egyikben Hawass is bebújik az operatőrrel a kis járatba. Itt még két kép, az első a "bejárat", másikban a járat belsejében Hawass, -talán- útban a "Csillag Temploma" felé...???
"Egyébként Nolanusnak üzenem, bár v.leg azóta már olvasta, hogy a történetnek van egy 6. századi szír változata, ami jelentősen eltér a a görög szövegtől (viszont ennek én csak egy latin fordítását találtam a net-en)..." A második link amit adtál, a Brooks féle, amiből én is idéztem, az hozza a különböző szövegváltozatokat (van egy szír is), csak lábjegyzetben. Pl. amit írtam a vérvonal húzásáról, az sem mindegyikben van benne. Vagy valami ezektől is különböző változatról van szó?
"Egyébként a "Héliupoliszi Tesvériség" nyomára is legfőképpen egy középkori könyv vezetett, amit teljesen félreértettek. Ezt a Testvériségnek egy "titkos könyvéből" szerkesztették, és le van írva benne a vénuszi lázadástól, Lucifer születésén, Atlantiszon, Rhodoszon, Egyiptomon át a színfalak mögötti titkos történelem, benne a Héliupoliszi Testvériség, majd az ebből leágazó Bizánci Testvérek nevű, teljesen homályban maradt titkos szövetségek történelme, sőt szervezeti felépítésük és néhány beavatkozásuk az emberiség történelmébe..." Mondanom sem kell, égek a vágytól, hogy megtudjam, melyik ez.
Több, nem lehet tudni hány, s mennyi teremetők vannak, mint teremetsünk M.bert? - az ő hasonmásukra, mikor mi, értem akik... na keresitek, egymást, mert valami történt, hogy le is, meg elraboltak - nak nak nak...ha lehet, minket, ha nem prém?
Ennek, amibe most vagyunk MecHanika doboznak, rengetek MODEL-je, vagyon, mikor mi is csináltuk magunknak, 1 modelt, ami csak egy gépezet, robotra, vagy abszolita amit wqntummolásnak hivnak, szóval minden bennünk is van, meg körötte?
Ime a hellzet, hogy tualjdon képpen ROBOTOK ROBOTA MEG RABLÁSA történne, meg occe - vicca kotyvolása lássa...
Ezraék, mikor kezükbe került Ó -Baba Ykonka minden tudása... nos szépen ártirták, az ő izükre -nyelvezet??? - ami már, Bob Y Loanka, s kezdődik a kalwarrizás?
Nekem meg mutatták a mi ufosaink, hogy millen az eredeti -robotunk, amihez ma is hasonlit, talán minden doboz meg tok meg robotkészitők eredete, ami MODEL -ezés, s ide leforditva, minekünk is van 1 modelunk, amit fel lehet ismerni, hogy illen az a fajta?
"A hellenisztikus zsidó történetírók, mint Eupolemosz. romantikus hencegéséből sok minden leszűrhető Ábrahámról. Szóval Ábrahám eredetileg a babiloniai Ur városának egyik papja volt, egy kaldeus beavatott, aki főként a csillagászatban és "kaldeus művészetekben" jeleskedett. Ur városában egy olyan titkos műhelyben dolgozott, ahol ahol beszélő és mozgó automataembereket készítettek." Itt akkor Eupolemosz-nál kell utánaolvasni ezeknek? Ez esetben felmerül, hogy miért vándorolt el Ábrahám, és állt át a ellenséghez. Vagy egy negyedik hatalom szolgálatában állt, mint ahogy azt a Bibliai is mondja?
"Mit gondolsz, azonosítható lenne egy történeti királlyal Melki-Zedek sátáni ellenfele, az esszénusok által Milki- Reshának nevezett király...???"
Az ilyen kérdésekre már nem is nagyon merek válaszolni, mert ha azt mondom, igen, akkor előszedsz valami pergament, amiből az összehasonlító valllástörténet segítségével levezethető, hogy valójában Szodoma és Gomorra története egy Vénuszi szönyegbombázást örökít meg ...:)
Meg aztán, érdekes párhuzamokat hozol itt az Esszénusokkal, és velük már régen foglalkoztam. Azt mondod Melkizedek az igazságosság királya, ez a Milki-Resha meg az ő ellenfele? Mindenesetre furcsa, hogy Isten a jordánvölgyi szövetséget pusztítja el eléggé brutális módon, de miért volt erre szüksége így ebben a meglehetősen erőteljes formában... pl. éppenséggel megtehette ezt volna a 4 keleti király segítségével is, mint ahogyan azok ki is fosztották Szodomát és Gomorrát, a királyaik meg belefulladtak a kátránybányákba. + ezután még kaptak egy kis kénkövet is a nyakukba. Szóval nekem nem egyértelmű, kikkel harcol Melkizedek; Ábrahám a mezopotámiaiaktól rabolta vissza a szodomai kincseket meg Lótot, és vissza is adta nekik. A visszarablás után jön Melkizedek, és 'megjutalmazza' Ábrahámot. Aztán meg eltörli Isten Szodomát...nekem ez egyáltalán nem értelmes.
A négy mezopotámiai királyt próbálgatják azonosítani a történészek, de nekem úgy tűnik, egyik azonosítás sem túl meggyőző.
Egyáltalán, az egész Ószövetség történeti szempontból a levegőben lóg. Tulajdonképpen a babiloni fogság előttről nemigen vannak régészeti vagy történeti bizonyítékok. Még az olyan alakokra, mint Dávid vagy Salamon, ezekre is a 0-át közelítő historikus bizonyíték van... szóval itt teljességgel a 'történetek dzsungelében' bolyongunk.
Óriási templomokat mindenfelé vájtak a sziklákból, Petrától Indiáig, és nem hinném hogy ezek mind 'héliumgázlézer'-ek segítségével készültek ...szóval szerintem ilyesmikkel csak akkor érdemes foglalkozni, ha valami konkrét bizonyíték is van erre (pl. egy szép kristály, lencserendszer...vagy egy írás, hogy 'és akkor Mikáél megnyomá vala a Kígyó szemét, és az életre kel vala, és szájából nagy fényességes tűz töre elő, és elhamvasztja az sziklát' - mondjuk egy a 12. századra datált pergamenről)
A Templomos befolyás már érdekesebb dolog, de itt inkább másokra hagyatkoznám, pl. aki pontosan tudja, milyen Templomos nyomok találhatóak Etiópiában. (én egy discovery-s vagy hasonló filmet láttam, ahol a helyi vezető nagyban mutogatta a földalatti sírokon a templomos-kereszteket. Na ilyesmikre gondolok. Persze templomos keresztet éppen mások is használhattak, részletkérdés, de jó lenne ezt összeszedni).
Én nem zárom ki hogy volt arra templomos kapcsolat, de pl. abban már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy hoztak vagy vittek valamit. Meg, hogy pontosan mit is. De lehet ezt már tényleg valamelyik szaktopicban kellene kitárgyalni.
Az viszont valószínűnek tűnik, hogy Lalibela-nak része volt egy már általunk bemutatott misztériumban, és ezt már neve is mutatja: 'akit a méhek ismernek el uralkodónak'; mert születésekor méhek dongták körül... (persze tudjuk, hogy a méh az uralkodót jelöli, de itt szerintem többről van szó, és nem egyszerű méhek ezek, hanem Asenath-féle méhek)
Abszolút megtiszteltetésnek, mert eddig jobbára hanyagoltuk a kedvenc területeidet, az etiópiai furcsa kereszténységet meg a kristálykoponyákat, de ettől még távol vagyunk.
A mostani gondolataim az Argonauták aranygyapjúja körül mozognak, ha jól látom Schenouda erről közvetlenül még nem írt, hogy micsoda, vagy nem találtam (az argonauta történetnek csak az első részét láttam, amiben az Orpheusz-varázslóról is szó van). Mindenesetre rövid úton erről is bizonyítani lehet, hogy a Grál része; és ahogy az szokásos, a megoldás Egyiptomból jön.
Ezt megtiszteltetésnek vegyem vagy gúnynak, hogy akármilyen meglepő??
Hancock szerint a Templomosok ugyan amit kerestek - a Frigyládát - nem találták meg ott, de nyomot igen, amin tovább tudtak indulni kutatni utána. Viszont találtak egy másik artifact-ot, mégpedig Mózes botját, ami ugyebár kígyóvá változott a Biblia szerint, s amivel vizet tudott fakasztani a sziklából és sok egyéb csodára volt képes. Egyes elgondolások szerint ez is Egyiptomból származó Atlantisztól (kabíroktól?) örökölt hi-tech eszköz volt, akár a Frigyláda. Valaki egyszer mint "héliumgázlézer" eszközt határozta meg. Mindenesetre Hancock szerint a Templomosok ezt a dolgot magukkal vitték Etiópiába, ahol nagyobb csoportjuk letelepedett és elkezdtek egy sziklatömbökből mai napig nem megmagyarázott módszerekkel kivágni templomokat, tényleg mintha valamilyen a sziklát, mint a vajat vágni képes szupereszközzel csinálták...
Mindez a teória szerintetek megalapozott vagy teljes mértékben légből kapott?
Schenouda, jól gondolom hogy azt gondolod, a Templomosok Jeruzsálemben az ásatásaiknál a 'Baphomet'-et - vagy valami iratot arról, hogy hol őrzik - találták meg?
Félálomban volt egy kis brainstormingom, ami egészen fantasztikus dolgokhoz vezet el, (elrendeződött bennem bizonyos irányban a 'puzzle'), ezt szeretném lépésről lépésre ellenőrizni most. Ehhez - bármily meglepő - big4 segítségére is szükségem lesz :-)
Elnézést kérek mindenkitől, meg kellett volna jelölnöm a forrást. Tegnap Balogh Béla előadásán jártam, ahol felmerült Abonyi úr neve a piramis szellőzése kapcsán. Állítólag megoldotta a problémát, de a rendszer nem működik (valószínűleg a ventilátor hibájából, bár ez nem derült ki az előadásból: hajrá Samsung!) A fényképezőgépek elkobzását, a felvételek letörlését, későbbi visszanyerését az előadáson is elmondta. Abonyi úr nem csak a piramisban, hanem a Kairói Múzeum turistáktól elzárt alagsorában is fényképezett, többek között elektromos kábeleket, csatlakozókat, világítótesteket. Az ott készült képekből csak egyet mutatott be, a Korábbi civilizációk topikban is szóba került Sabu korongról.
Arról lehet tudni valamit, h sikerült-e a neves fizikusnak segíteni a szellőztetésben?
Tényleg, miért nem kérdeznek meg egy légkondigyártó céget? Szerintem óriási reklámot lehetne csinálni abból, ha egy cég kondizza a piramist. Talán az oldalára ki lehetne feszíteni egy nagy transzparenset, 10 méteres betűkkel kiírva a nevét, és a belépődíjat fölemelni 50%-al.
"Ne tikkadjon odakint, hűsöljön idebent Csak egy slukk! SAMSUNG"
Csodás idézet a Szfinx valódi misztériumáról, mely - mint minden rejtély - UNIverzális, nincs kultúrákhoz kötve, hanem egy belső folyamatot jelöl:
"- Mit jelképez a Szfinx?
-A Szfinx ma már letűnt országok és népek jól ismert szimbóluma, az örök misztérium jelképe, Isten jelenléte az emberben és minden teremtésben. Jelenti ugyanakkor az embernek állati énje felett aratott győzelmét is. A többire a jelöltnek magának kell rájönnie. Mindenkinek, aki a Fehér Testvériségbe való beavatásra vár, először a Szfinx külső formáját kell tanulmányoznia. Meg kell figyelnie felépítését, és észre kell vennie, hogy saját szunnyadó lehetőségeit testesíti meg. Önfegyelmet kell tanulnia, hogy bölcsességével úgy tudjon hallgatni, mint a Szfinx maga.
Arra kell törekednie, hogy ereje olyan legyen, mint az oroszláné, és szárnyalni tudjon, mint a sas (a leírás alapján feltételezhető, hogy a Szfinx hátán valamikor szárnyak lehettek - a szerk. megjegyzése). Törekednie kell mindazon tulajdonságok megszerzésére, amelyeket e néma figura jelképez. Akkor a Szfinx mancsai között megnyílik majd az ajtó, ami a Beavatás Termébe vezet."
Csodás idézet a Szfinx valódi misztériumáról, mely valóban UNIverzális:
idővel el kell tudni vonatkoztatni a külső kultúrális jellegtől, függetlenül attól, hogy egy jelkép Edfuban (Egyiptom), a fertőrákosi Mithrász-szentélyben, vagy egy Dél-Amerikai őserdőben van :) Ettől spiritualitás a SPIRITualitás. Egyébként maradna régészet és nyelvtanóra :)
Nem véletlen, hogy mindenkor csak azok a kutatók nem vetődtek árnyékra a szimbólumok, rejtélyek megfejtése kapcsán, akiknek a szívükben is volt, nemcsak a fejükben... :)
Így nem csoda, ha világhírű egyiptlógusunk, Kákosy László prof. volt az első, aki
hazánkban könyvet írt a Nag Hammadi gnosztikus apokrif evangéliumokról! Nem kellett "vallástudósnak" (teológusnak) lennie hozzá, helyette univerzális ismeretekkel bírt az időtlen hermetikus bölcsességről, tudta mi honnan ered, stb. ("Fény és káosz" - A Nag Hammadi kopt kódexek. Gondolat, Bp., 1984.) Kiváló bevezető a misztérium-vallások,
gnosztikus-hermetikus szellemiség megismeréséhez. Inkább, mint a "hivatalos" "vallási"
források ;)
A Hol-tengeri tekercsek mellett ez a felfedezés a legjelentősebb, bár sokszor
"...Azt hiszem, sokat köszönhetünk Abonyi István fizikusnak, aki három éves egyiptomi kutatásai nyomán olyan kép- és filmanyagot hozott magával, ami új fejezetet nyithat a régészetben, és megváltoztatja az emberiség történelmével és fejlődésével kapcsolatos legtöbb elképzelésünket. ... Abonyi Istvánnak jelentős szerepe volt a Kheopsz piramis szellőztetésének megoldásában. A szén-dioxid- és páratartalom ugyanis olyan méreteket öltött, hogy a falakat és a látogatókat egyaránt veszélyeztette. És közben tette, amit tennie kellett. Nem régész-szemmel, nem a korábbi megállapításokra alapozva, hanem tudományos, jól felkészült kutatói szemmel, valamint a legkorszerűbb műszerekkel vizsgált meg mindent, aminek közelébe juthatott.... Abonyi Istvántól kutatásai során három kamerát is elkoboztak, és a digitális fényképezőgéppel készített fotóit újra és újra letöröltették, mégis sikerült kimentenie mintegy ötezer képet. „Még szerencse - mesélte egy alkalommal -, hogy ezeket a letörölt digitális fotókat -amennyiben nem fényképeznek rá újabb képet - utólag vissza lehet nyerni." Csakis ennek köszönhető, hogy a Zahi Hawass bizalmába férkőzött magyar kutatónak olyan képi anyagot sikerült kimentenie, amit egyértelműen nem a nyilvánosságnak szántak."
„Ra-min-ati templomkerti szentélyében volt egy zárt kőajtó.
-Mi van az ajtó mögött? - kérdezte kíváncsian első
alkalommal, amikor a főpap a szentélyhez vezette.
-Amikor készen leszel rá - válaszolta Is-ra -, megérintem
majd a titkos zárat, és az ajtó megnyílik. Akkor majd meglátod. Az út egy föld alatti labirintuson át a Szfinx
termébe és a piramis alatt lévő Csillag Templomába vezet.
- Mit jelképez a Szfinx?
-A Szfinx ma már letűnt országok és népek jól ismert szimbóluma, az örök misztérium jelképe, Isten jelenléte az emberben és minden teremtésben. Jelenti ugyanakkor az embernek állati énje felett aratott győzelmét is. A többire a jelöltnek magának kell rájönnie. Mindenkinek, aki a Fehér Testvériségbe való beavatásra vár, először a Szfinx külső formáját kell tanulmányoznia. Meg kell figyelnie felépítését, és észre kell vennie, hogy saját szunnyadó lehetőségeit testesíti meg. Önfegyelmet kell tanulnia, hogy bölcsességével úgy tudjon hallgatni, mint a Szfinx maga. Arra kell törekednie, hogy ereje olyan legyen, mint az oroszláné, és szárnyalni tudjon, mint a sas (a leírás alapján feltételezhető, hogy a Szfinx hátán valamikor szárnyak lehettek - a szerk. megjegyzése). Törekednie kell mindazon tulajdonságok megszerzésére, amelyeket e néma figura jelképez. Akkor a Szfinx mancsai között megnyílik majd az ajtó, ami a Beavatás Termébe vezet."
"A Kígyóistennő Anatháról szintén azt mondták, a Tritónisz–tóból emelkedett ki. Ez volt a "Királynők Háromszoros tava". Ezek a királynők a Hold három fázisát jelképezték: Athéné, Metisz és Medúsza. Medúsza a Hold sötét aspektusát képviselte, mint pusztító." És Neith a 'tengerbe köpve' hozza létre fia nagy ellenségét, az Apeph kígyót.
"A Kígyóistennő Anatháról szintén azt mondták, a Tritónisz–tóból emelkedett ki. Ez volt a "Királynők Háromszoros tava". Ezek a királynők a Hold három fázisát jelképezték: Athéné, Metisz és Medúsza. Medúsza a Hold sötét aspektusát képviselte, mint pusztító. A líbiai amazonok királynőjükként tisztelték és a birodalma kiterjedt Spanyolországra és Itáliára is." Ez érdekes, ezek szerint a Medúza ~ Hekaté. Valami bűzlik Líbiában, ugye Perzeusz is itt hullatja el a medúzafej vérét, amik a homokkal keveredvén mérges kígyókká alakulnak át (amikkel az Argonauták is találkoznak, és egyikük halálát is a marás okozza). Aztán ugyancsak a líbiai sivatagban él a dipsas kígyó(Lukianosz tudósítása), ami marásával olthatatlan szomjat okoz. Ugyanez a kígyó tér vissza megint csak a Hypnerotomachiában, ahol hősünk paradox módon állandóan szomjúsággal küzd, miközben patakokkal meg szökőkutakkal tarkított alombéli vidéken vándorol, egy elfeledett civilizáció romjai között, amik monumentálisabb alkotásokkal büszkélkedhettek, mint az egyiptomiak; a piramisukról, rajta a gorgófővel meg az obeliszkkel már írtam korábban. Ezen az obeliszken (amihez a piramis belsejéből egy csigalépcsőn lehet feljutni) van egy tábla, ami tartalmazza a masszív építmény pontos méreteit, és az építője nevét: 'Lichas, a líbiai építész emelt engem'. Úgy tűnik, az 'építészcéh' nacionáléjába a líbiaiakat is fel kell vennünk...
Erről a kígyóról egyébként lehet mást is lehet tudni: Dipsas kígyó: a görög 'dípsa', 'szomjuhozás', 'vágyakozás' tőböl. A legenda szerint: "Azt beszélik, hogy Prométheusz tüzet lopott, és Zeusz dühbe jött a mítosz szerint, és azoknak, akik adatokat szolgáltattak a lopásról, öregséget elhárító szert adományozott. Az illetők át is vették, amint értesülve vagyok, és egy szamár hátára kötötték. A szamár baktatott a teherrel a hátán; nyáridő lévén igen megszomjazott, s egy forráshoz érkezett, ahol inni akart. Mármost a forrást őrző kígyó meg akarta ezt akadályozni, és elűzni őt, a szamár pedig kínjában átadta neki a bujdosó pohár áraként a szert, amit történetesen cipelt. Tehát ajándékot cseréltek: a szamár megkapta italát, a kígyó pedig levedlette az öregségét, a történet szerint ráadásként megkapva hozzá a szamár szomjúságát. (A Szophoklész-töredék szerint azóta vedlenek évente a kígyók, kath'hekaston eniauton.)" Nicander: De natura animalium 6.51, idézi a Hamlet Malma
Érdekes módon Gilgamestől is egy forrásnál lopja el az élet füvét egy kígyó.
Aztán ott van Hypsipyle, az egyetlen lemnoszi nő, aki nem volt hajlandó mind kiirtani férfi családtagjait, és akit maga Jászon ejtett teherbe az argonauták furcsa látogatásakor. Nő társai végülis elűzik, és Lycurgus némeai királynál köt ki rabszolgaként. Történt egyszer, hogy a király fiára kellett volna vigyáznia, azonban beleütközött a Hetekbe, akik éppen Théba ellen masíroztak, és mit tesz isten, véletlenül nagyon megszomjaztak. Hypsipyle elvezeti őket egy forráshoz, a fiút azonban közben megöli egy kígyó...
Már-már mókás, hogy a mítoszok mennyire rögeszmésen ragaszkodnak egyes szimbólumszerkezetekhez; érdemes mindezt megjegyezni, és emészteni egy kicsit.
"Michael Maier képe valójában egy alkímiai konjunkcióra utal, nyilván az aranygyártásra, hiszen éppen az alkímiában volt fontos a csillagok kedvező együttállása az "aranycsinálás" műveleteként, s hogy erre éppen Rhodoszon került sor, azt hiszem nem csodálkozhatunk..." Igen, nyilván ilyesmiről van szó, érdemes azonban a mítoszokat is megkapargatni ezen a tájékon. Azt írja, Vénusz és Helios(vagy Apolló) nászáról van szó, ami furcsa, mert úgy tűnik, ilyenről nem tudunk(és valóban egy asztrológiai konjunkció lehet). Viszont, a sziget tengeri nimfája és királynője, Rhode(aki Posszeidon és Aphrodite leánya!), Helios arája, akivel 7 gyermeket nemzenek, 6 fiút és egy lányt. A 6 fivér közül 5 összeesküszik, hogy megöljék testvérüket, mert irigyek lettek a tudományokban való jártasságára. A tervet véghez is viszik, és az egyikük, Actis, Egyiptomba menekül, ahol is állítólag ő alapítja meg Heliopoliszt, apja tiszteletére... Elképesztő, ahogy minden mindent mindennel összekapcsoltak ebben a témában. Mellesleg az összeesküvés epizód engem furcsamód emlékeztet Hiram Abiff halálára. Maiernél ott van Eros is háttérben (Ámor, Kupidó stb.), aki szintén Vénusz szülött; és persze egész Rhodosz felett ott lebeg a fekete mágus Telkhinek árnya.
"Még arra is kíváncsi lennék, milyen összefüggésekkel számolsz a méhek és az alkímia (vagy akár a geometria) kapcsolatáról, maga a méz volt-e kapcsolatban az istenek eledelével vagy italával, honnan ered a méhek háziasítása, a méhkasnak vagy kaptárnak elterjedése a régi sírok vagy építmények szerepében, és így tovább..."
Nos ez méh téma eléggé új nekem, úgyhogy szilárd következtetésekkel nem nagyon tudok szolgálni.
Először, az egésznek lehet egy közvetlen kapcsolata a fémmegmunkálással (a méhviasz felhasználása amiről a kalamajkosz által említett cikk ír), és így a külső alkímiával. Sajnos nekem erről csak teljesen felszínes ismereteim vannak; ehhez valaki olyan kellene, aki jártas mind a kémiában mind a fémfeldolgozás történetében, mind a különböző féle anyagok alkímiai felhasználásában. Az ember hajlamos lekicsinyelni elődeink technológiáját, azonban többezer év alatt a maguk módján eléggé szofisztikált technikákat alakítottak ki, egészen furcsa alapanyagok felhasználásával (mindenféle növényi és állati produktumok).
Aztán, van az egésznek a belső alkímiai vetülete, ahol az elsődleges anyagok a test a lélek és a szellem, azt hiszem Asenath történetében ez a jelentésréteg talán a leginkább szembeötlő, és amire már utaltam a Feketítés('A lélek sötét éjszakája') és a Fehérítés kapcsán.
Van azonban egy harmadik terület, ami a kettő valamiféle vegyüléke, ahol a halhatatlanság különböző fokozatainak megvalósításáról van szó; ez tulajdonképpen a halandó test kiigazítása vagy átváltoztatása egy kevésbé vagy egyáltalán nem, illetve romolhatatlan testté, aminek a legmagasabb, vagy legtisztább foka a 'feltámadott test' megvalósítása. Itt eléggé ingatag talajon állunk, mert ezeket a romolhatatlan testeket a tradíciók szerint különböző 'síkokon' is meg lehet valósítani.
Maradjunk a fizikai testnél, és a külső anyagok használatánál (létezik egy olyan megoldás, és inkább ez a klasszikus eset, hogy a Lapis magában a testben alakul ki, de ez egy újabb, 'bonyolult' processzust igényel). Ekkor tulajdonképpen arról van szó, hogy az elixírt, avagy a tökéletes állapotban levő anyagot, vagy testet (egy darabot az 'isteni testből', a Bölcsek Kövéből, stb.) átvisszük az előzőleg megfelelőképpen előkészített(megtisztított) alapanyagba(fizikai testbe). Ehhez az átvitelhez egyfajta ágenst használnak, ami képessé teszi a Lapist a penetrációra. Lép(sejtes szerkezetű) -> méhek -> Asenath(sejtes szerkezetű) Az is látható, hogy ez az ágens eljuttatja az élesztőt a tésztához a fermentációra. Majd az így kialakult új életre keltett anyagot felveszi a tenyészágens, ezzel teret adva a multiplicationak, és végül a dolgozók sokasága bevégzi a projekciót. Az igazat megvallva, én úgy látom, itt két fajta ágens is szerepel, az egyik 'technikai' jellegű, és ez maga a méh, ami a 'fullánkjával' juttatja be a tulajdonképpeni valódi ágenst (és ezzel úgy bánt, hogy nem bánt). Hogy egészen világosan fogalmazzak, az egyik ágens 'testtől testig', a másik pedig 'sejttől sejtig' viszi az elixirt, a lényeg mindkettő esetében a penetrációs képesség. És persze ezek a 'méhek' a gyümölcsfákba fészkelik be magukat; nincs kétségünk ezután afelöl, hogy ezután ezek 'arany' (méz-színű) gyümölcsöket fognak teremni, amelyekről már megállapítottuk lentebb, hogy mire jók.
A lépesméz egyébként kitűnő szimbóluma a Lapisnak, amiről azt tartják, hogy egyszerre mineralis, vegetabilis és animalis produktum. Az anyagnak (valószínűleg a fermentáció előtt), olyannak kell lennie, mint a viasznak, az inceratio ekkor sikeres.
A geometriába ezek után már nem is merek belemenni, röviden csak annyit, hogy mindennek az alapja az anyag és a tér felépítése, valamint az ezeket szabályozó és struktúráló erőknek a természete; és mindkettőről azt állítják a régiek (hogy csak a 'legnagyobbakat' említsem, Pythagorasz és Platón, akiknél ennek a nyoma rendszerszinten is fennmaradt), hogy teljesen matematikai és geometrikus jellegűek. Ezek a mintázatok különböző szinteken és állapotokban rendre előtűnnek: a rögeszmés ábrázolása a háló, cella vagy sejtszerű mintázatoknak, amikhez dinamikus aspektusában a koncentrikus kör vagy spirálforma és a háromszög kapcsolódik. (Kép: magnetit kristályosodási formák)
Én egy magamuton... na madár háttér, mikor annak idején, akartam tudni, hogy mi ez, ami...fensikok, s mélységek, mig egyes fensikokon, volt egy SZOBOR, aminek emberalakja volt, s ha belé léphettél, most megjelent az a világ, ami ezzel a Szent Grall- al, kezdődött meg végződött volna? (virtuall - realiti)
Nos, ha le akarnám irni, hogy hogy kötöttem össze, ezt, amit e -valóságnak ( lét ez? - s és...) le darálnunk, aminek kell lennie, 1 kezdet, de ugyanaz a vége is? -be s kiléptél?
Hogy valamit érzékeltethetnék, van a külsőnk, s igy minden fazon - forma, egy egy ... Grall lenni, az egyik ál, a másik valóság, ami megint, mi van benne, mi lett bele téve, de télneg, először is, ollan mint 1 T.V.-képernyő, de most saját conputerrel, terel, teremtel?
Durván, maga amit a biblia is leir, az a fém -szobor, (Napugonodózer alma) egy Grall lenne? - mert egy perfekt, teremtő machina, az tutti!-frutti?
Abban természetesen igazad van, hogy a Grál-könyvek jelentős része találgatás,
szenzációkeltés - variációkból nincs hiány: valaki szerint Etiópiában van, van aki szerint egy könyv, más szerint a Frigyláda a Grál, vagy egy vár, stb.
Ezek mind csak mint tárgyat keresik a Grált, holott már magának a "Grál" kifejezésnek az eredete is a belső megfelelésre, egy megVALÓSítandó szellemi útra utal. (Ha más nem, hát a Grál-lovag kifejezés is :)
Az, hogy az Egy(?)háznak a mai napig nincsen hivatalos állásfoglalása erről az igencsak (IGAZÁN) keresztény jelképről, az is azt mutatja, hogy jobbnak látják nem bolygatni a belső-(gnosztikus, földalatti) kereszténység (katárok, bogumilok, stb.), apokrif evangéliumok világát! ;) :)
A belső-kereszténység már csak azért sem viheti félre (pont az?) a Grál
szimbolikáját, valódi (?) értelmét, mert a Grál alkímiai-hermetikus értelmezése
igencsak Egyiptomig, Hermészig nyúlik vissza!
A Corpus Hermeticum ír először "a nagy, szellemmel telt edényről, a Kratérről
(kráter, Grál), melyet leküldtek az emberiségnek, hogy merüljön bele az, aki képes rá, hogy megtisztulva felemelkedjen ahhoz, aki ezt leküldte - megismerve önmagát
és teremtőjét." Emlékezetből idéztem a Corpus Hermeticum ezen részét.
Ez tipikusan gnosztikus-hermetikus, belső-keresztény kép, mely egybevág a Grál mint kő (Lapis Philosophorum=Bölcsek Köve - Wolfram von Eschenbachnál is!) képével.
Pontosan a hermetikus értelmezés és a belső-kereszténység az, amelyik
nem "a földön", nem valami Grál-várat, csoda kardot, serleget, stb. keres, hanem e szimbólum magasabb, belső értelmét, mely megVALÓsítható, és amelyet minden szellemi kereső keres.
Emma Jung, C.G. Jung, Mircea Eliade, és mások, (szimbológusok, összehasonlító-vallástörténészek, mitológusok) munkája nyomán lett világos, hogy a mi is a Grál valójában és miért nem találják a mai napig a kincsvadászok, régészek, kalandorok ;) :)
(E témában írtam a szakdolgozatom ("A Grál-történetek alkímiai-hermetikus érelmezése"), mely az első hazai összefoglalás e témában. Igyekszem feltenni az oldalamra :)
Az eredeti abydoszi Djed-II/Osirisfej/lépesméz/Grál stb.
A geometriába ezek után már nem is merek belemenni, röviden csak annyit, hogy mindennek az alapja az anyag és a tér felépítése, valamint az ezeket szabályozó és struktúráló erőknek a természete; és mindkettőről azt állítják a régiek (hogy csak a 'legnagyobbakat' említsem, Pythagorasz és Platón, akiknél ennek a nyoma rendszerszinten is fennmaradt), hogy teljesen matematikai és geometrikus jellegűek. Ezek a mintázatok különböző szinteken és állapotokban rendre előtűnnek: a rögeszmés ábrázolása a háló, cella vagy sejtszerű mintázatoknak, amikhez dinamikus aspektusában a koncentrikus kör vagy spirálforma és a háromszög kapcsolódik.