Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Proto-Altaic:*t`ep`VNostratic:NostraticMeaning:warm, to burnRussian meaning:теплый, жечьTurkic:*tẹpi-Tungus-Manchu:*tepe-Korean:*tǝ̀b-Comments:The parallel seems reliable, although voicing in Korean is not clear (note a similar case in *t`i̯óp`a).
Mint látható, az ALTÁJival , PROTO-ALTÁJival megint nincs összevetés a magyar etimológiában. Minden rögtön a szlávból indít.
És még:
Proto-Dravidian :*tap-Meaning :to strikeNostratic etymology:Nostratic etymologyProto-South Dravidian:*tap-/*dab-Proto-Telugu :*dabb-Proto-Kolami-Gadba :*tap-Proto-Gondi-Kui :*tap-Notes :Telugu *d- probably by contamination with *dap-.
Ugyanakkor ez sem elhanyagolható, jelentéstartalmilag és hangzását illetően sem:
A szárított taplógombának (tápló) még az is a sajátsága, hogy ha egy parázsdarabot beletekersz, akkor az ott sok-sok-sok napon át izzik. A tűzgyújtás meg úgy torténik, hogy száraz füvet teszel rá, és jól meg fűjkálod, oszt jól befűtesz azaz tüzet raksz.
Fű.... phűűűűű, phűűűűű, phűűűű. Így csinálsz. Innen a magyar szó, a hangutánzók családjából. Szigorúan szerintem.
Fúj, Fűl, Fűt, Fű........ Egy ősi szóbokor. A teremtészet nyelve a magyar.
Tep tap táp tép.... igaz ugye ha hévíz, hővíz, pont a jégkorszakban lehetett mint afféle ó oázis tápforrás a jégsivatagban. Ha én ősember lennék, a hordámmal tuttira elfoglaltam volna Hévízet és Miskolctapolcát. Persze Egerszalók is kívánatos hely lenne a számomra. :-)
1530s, "fact of being tempered," also "character or nature of a substance," from L. temperatura "a tempering, moderation," from temperatus, pp. of temperare "to moderate" (see temper). Sense of "degree of heat or cold" first recorded 1670 (Boyle), from L. temperatura, used in this sense by Galileo. Meaning "fever, high temperature" is attested from 1898.
late O.E. temprian "to bring to a proper or suitable state, to modify some excessive quality, to restrain within due limits," from L. temperare "to mix correctly, moderate, regulate, blend," usually described as from tempus "time, season" (of unknown origin), with a sense of "proper time or season," but the sense history is obscure. Meaning "to make (steel) hard and elastic" is from late 14c. Sense of "to tune the pitch of a musical instrument" is recorded from c.1300.
1756, "having to do with hot springs," from Fr. thermal (Buffon), from Gk. therme "heat," from PIE *ghwerm-/*ghworm- "warm" (cf. L. fornax "an oven, kiln," formus "warm," O.E. wearm; see warm). Sense of "having to do with heat" is first recorded 1837. The noun meaning "rising current of relatively warm air" is recorded from 1933.
Ajajj! Elképesztő az, hogy ha kicsit megvizslatnák itt a középeurópai nyelveket.
Ma Csíkszereda északi tartozéka. Régebbi település, mint Csíkszereda. Neve bolgár-szláv eredetű. A helybeliek a vizenyős, tavas helyet ma is "taplocá"-nak nevezik (tyeplo = meleg). De jelentheti az erdőirtásokat is (régen Csíkban "taplocá"-nak hívták az erdők közötti kipucolt tisztásokat).
A TAPLÓ :
1. A fák törzséből kidudorodó kemény gombaféle kinövés, ami kifőzve és kiszárítva könnyen tüzet kap.
2. A cser, a bükk puha, korhadófélben levő bele, amelybe a szikra könnyen belekap, s ennélfogva dohányzó tűzszerül szolgál.
---TAPOLCA: a szláv eredetű szó (vö. Teplice) jelentése hévíz, meleg vizű forrás, patak.---
És megint ott van az ominózus "l", ami a szláv etimologizálásban egy nagyon ingoványos terület.
Egyébként melyik "szlávban" jelenti ?
Az ősszlávban ?
A hőforrás például:
bolgár : Топлинен източник
cseh : prÄ…d termiczny woda
orosz: источник жары
Mert rendkívül érdekes , hogy míg a magyar megőrízte volna az eredeti kiejtést, addig akár a szlovákban a magyarból lett visszafordítva: Hőlak-Trencsénteplic [Trenčianská Teplá]
Ugyanakkor nem szabad elfeledni, TAPOLCA név máshol is van ! ( Egyes kutatások család vagy nemzetségnévként írják le -> TAPOLCZA !)
1. ) patak neve Veszprém megyében: ez lehet a tapolcai
2.) ásványos forrás Borsod megyében : ez Miskolctapolca
3.) TAPOLCZA mezőváros Szala (ZALA) megyében
4.) TAPOLCZA falu Baranyában
5.) puszták Borsod és Abauj/-Torna/ (székhelye Kassa volt) megyében
de létezik Erdélyben is: CSÍKTAPOLCA fürdő néven.
Való igaz, a "Teplo" a szlávban MELEG jelentésű, ugyanakkor nem lehet kihagyni az összevetésből a TAPLÓ eredetét sem (amit TÖRÖK-ként jegyeznek !) : "TAPLOW", a TŰZGYÚJTÁS elengedhetetlen eszközeként, a KOVA (kő) mellett.
Ez a jégkorszakban kapott igen nagy jelentőséget. Azaz sokan itt tudtak maradni. A hőforrásainkrol a tápolcainkról most ne is beszéljek. (Tapolca = szlávul Teplice vízhőforrás)
"Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala."
"Lőn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld színén, és leányaik születének. És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közűl, kiket megkedvelnek vala."
Az atya és a Bél (pel-pil-pi-fiú) ugyanaz az isten, de két szerepkörben. Az isteni triászban ő a fiú, népünk számára azonban ő az atya, mert tőle származunk.
A "ty" egy érdekes betűnk. A négy szent folyót is, meg az Orion csillagképet is ábrázolja egyszrre - ugyanis az X mindegyik esetben alkalmazható. Ha van mellette néhány csillag (pont, vagy segédvonás), akkor az atya jele, ha csak az X marad, akkor a Bél, belső jele.
[PDF]A ZAMÁRDI AVAR NAGYSZÍJVÉG ROVÁSÍRÁSOS És SZOGD ...www.smmi.hu/publikaciok/regeszet/1996/1996_harmatta.pdfFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet ránk maradt formájának és szerkezetének kialakítá- sában. Hogy egy avar szijvégen török nyelvü türk rovás- írásos feliratot találunk
[PDF]A ZAMÁRDI AVAR NAGYSZÍJVÉG ROVÁSÍRÁSOS És SZOGD ...www.smmi.hu/publikaciok/regeszet/1996/1996_harmatta.pdfFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet ránk maradt formájának és szerkezetének kialakítá- sában. Hogy egy avar szijvégen török nyelvü türk rovás- írásos feliratot találunk
I és J beszédművileg, képzésileg oly közel állnak, hogy, ide oda lengnek, mert közelállnak egymáshoz. ioioio....... Ha ezt ki tudod mondani J nélkül, akkor beszédművész van. De ez nehéz dió.
ide - idi - a lesz belőle gyere, de az már igyí oroszul. A mi gyerénk ami csak felszólító módban létező ige, az meg a jererre, gyere hívószó. És ebből lett a gyerek, gyermek főnevünk is. (Szigorúan szerintem.)
mid-14c., from O.Fr. theologie "philosophical treatment of Christian doctrine" (14c.), from L. theologia, from Gk. theologia "an account of the gods," from theologos "one discoursing on the gods," from theos "god" (see Thea) + -logos "treating of." Theology moves back and forth between two poles, the eternal truth of its foundations and the temporal situation in which the eternal truth must be received. [Paul Tillich, "Systematic Theology," 1951]
fem. proper name, from Gk. thea "goddess," fem. equivalent of theos "god," from PIE base *dhes-, root of words applied to various religious concepts, e.g. L. feriae "holidays," festus "festive," fanum "temple."
God és good és gut.
Különben a TY hangjelünket is lehet a T + J ligatúrának vizionálni.
Ha mindenképpen ragaszkodnánk a "J" fonémához a "G" "GY"-vé történő lágyításához, akkor bizony nem a mai fonémikus fölállásból kellene kiindulni, hanem legalább abból a korbéliből, ahol az "LY" = spanyol kiejtésű "LL" , és a "J" ennek jóval KEMÉNYEBB és rövidebb párja.
vagyis a GY = G+LY, TY = T+LY , NY= N+LY
Ugyanúgy, ahogy akár az "NY" esetében:
quedan las consonantes palatizadas; esto es, aquellas que se pronuncian con la lengua pegada al paladar. En húngaro se distinguen porque van seguidas de «y», que en húngaro no existe como consonante. Así la «ny» correspondería a la «ñ» castellana, /ɲ/ y la «ly» a la antigua «ll», fonológicamente /ʎ/, aunque en húngaro se pronuncia más como «y» en yate. Quedan «ty» y «gy» que no tienen equivalente en español. La «ty» se puede asemejar a la «t» de tiempo en Chile o tiens en francés no, e. e., /ƫ/ y la «gy» a la «d» de la palabra indio en español.
A székely betűk és a közismert székely ligatúrák egyaránt ligatúraszerűek. Pontosabban fogalmazva a székely betűk némelyike is tartalmazhat másik székely betűt.
Például az "us" (ős) belsejében az "sz" (szár) jel található meg, az "f" (Föld) belsejében pedig a "b" (Bél, belső), esetleg a "d" (Du/Dana).
Ennek az a jelentősége, hogy komolyabban kell vennünk a ligatúráinkat, mert ugyanakkor keletkezhettek, mint a betűink. Mindegyik eredeti ligatúránk (vannak újabbak is, amelyekre ez nem lehet igaz) és betűnk régi ősvallási képzet ábrázolása lehet.
Arra gondolok, hogy a d+i egymnás mellé írva csak a latin írásban olvasható gy-nek.
A székely írásban ez di-nek olvasandó.
A székely írásban dj kellene ahhoz, hogy az gy-nek hangozzon.
Az igaz, hogy nem szokás d-t és j-t egymás mellé rakni, de ez csak azt valószínűsíti, hogy a rovás gy nem ligatúra.
***
Más:
A székely betűk és a közismert székely ligatúrák egyaránt ligatúraszerűek. Pontosabban fogalmazva a székely betűk némelyike is tartalmazhat másik székely betűt.
Például az "us" (ős) belsejében az "sz" (szár) jel található meg, az "f" (Föld) belsejében pedig a "b" (Bél, belső), esetleg a "d" (Du/Dana).
Ennek az a jelentősége, hogy komolyabban kell vennünk a ligatúráinkat, mert ugyanakkor keletkezhettek, mint a betűink. Mindegyik eredeti ligatúránk (vannak újabbak is, amelyekre ez nem lehet igaz) és betűnk régi ősvallási képzet ábrázolása lehet.
Igen, az elvileg lehetséges, hogy nekünk volt kettőskeresztünk, de egy kettőskeresztet mégis kaptunk Bizáncból. Ehhez csak azt kell hozzátenni, hogy a saját kettőskeresztünk bizonyítható, a bizánci küldöttre meg nincs adat.
A kettőskereszt esetében mégsem lenne jó a d+i magyarázat, mert az simán kiolvasható di-nek. A d+j jobb lenne, mert az valóban meglágyítja a d-t gy-vé.
Elméletileg még megvizsgálható lenne a D+J vonal, de most, hogy a CZUFO-t egy kicsit újból átpörgettem, még jobban állíthatom, a "GY" összetevője a "DI" , vagyis "GY"="DI", ugyanakkor a "GY"-t hangzásban a "J" egymagában helyettesíti !!!
Másrészről NEM MAGYAROS, hiszen a magyar nem használ két mássalhangzót egymás mellett, gyakorlatilag nincs is ilyen szavunk, ahol a "D" és a "J" párban állna.
Lásd például: SZÍJ-GYÁRTÓ = SZÍJ-JÁRTÓ
De a CZUFO-ból:
"GYÁR : ......Egy más elemzés szerint a tevést, cselekvést, csinálást JELENTŐ ( GYELÖLŐ !! JEL = GYEL) DI gyökből képezve annyi mint DIÁL , lágyítva = GYiÁL/ GYÁL.
Tájszólásokban: GYÁSZ = JÁSZ ( török nyelven hasonlóan "jász", ahogy a hellénben is "jóosz")
DÍ régies, = DÍJ Megadni valaminek a DÍÁT. A munka DÍA. ( Azon egyszerű szók osztályába tartozik, melyek "j" vagy "v" toldalékhangot vesznek föl: nyí - nyív, szí - szív, hí - hív, rí - rív, .."
(CZUFO-1181-1182.oldal.)
stb...
Ebből azonban az következik, hogy kettőskereszt talán mégsem ligatúra - hiszen az arra alkalmatlan d és i szerepel benne.
Nem zárható ki.
Az, hogy a latinban az i-t és a j-t néha felcserélik, nincs hatással a székely írásra, hiszen ez a csere csak a latin hibái miatt következett be, a székelyben ilyen hibák sohasem voltak.
Nem tudom mire céloztál vele, de éppen az általad jelzett latin hibái miatt olybá tűnik, a dolog engem igazol.
Ugyanakkor attól, hogy apáink az ükapáink, szépapáink és ősapáink JELKÉSZLETÉT használják nap mint nap, még nem jelenti azt, hogy ÉRTIK is a jelentésüket. Márpedig ha nem értik, vagy részlegesen értik, félreértik és félremagyarázzák, ott előbb vagy utóbb a JEL elveszti egy időre azt a KAPcsot, amiért és amire megalkottatott.
Gyakorlatilag a népek ide oda telepítgetései, szétszórásai mindezt a megélhető múltat homályosítják el az IDŐ folyamán, hiszen egyre kevesebb lett a hiteles ŐSMESÉLŐ, a szájról-szájra terjesztő, és a világszemlélet is folyton változott, ahogy az ahhoz kapcsolódó vallás is.
A MA értelmezése annyiban különbözik a régmúltétól, hogy TE nem a megélt valóságán (nem beleszülettél és nem a napi életed része volt) keresztül jutottál a megfejtéshez, hanem a kutatás és a tudományos logika vonalán, és ekként vált a magadévá.
Ez viszont kizárólag a TE részed, másokat és a többséget a megélt valóság hiánya miatt nem érinti úgy, ahogy Téged, így nem is tudják magukévá tenni, nincs hova tenniük ebben a mai életükben.
Én nem azt mondtam, hogy a magyarok onnan hozták, hanem hogy
"Abban sem látok ellentmondást, hogy asoronkövetkező magyar király Bizáncból hozza ezt a jelet, mindazok ellenére, hogy saját ősei jeléről legyen szó."a soronkövetkező magyar király Bizáncból hozza ezt a jelet, mindazok ellenére, hogy saját ősei jeléről legyen szó."
Mint kifejtettem, a
"..
A történelem már rengetegszer láttatta velünk, hogy számos nép a saját örökséget más népek által megőrzötten kénytelen tőlük visszaszerezni, nagy viták árán, mivel azok a más népek sajátjuknak tekintik azokat az átvett értékeket. ( Úgy anyagi mint eszmei téren egyaránt.).."
Éppen jó példa erre a rovás. Majdhogynem veszendőbe került. Ha nem lett volna kellő száma a nemzeti gondolkodásnak, és a hagyományőrzésnek és ápolásának, akkor még az is megeshetett volna napjainkra, hogy a rovást egy föltörekvő újdonsült nemzet kisajátítja, vagy éppen egy elenyészett népnek tulajdonítják.
De mondhatnám a magyaros öltözéket is. Volt idő, amikor majdnem kiveszett, aztán a nemzeti érzés megjelenésével újra életet leheltek bele, az adott kor igényeinek figyelembevételével.
Minden olyan dolog, amely egy társadalomban NEM PRIMER (PRIMER = genotípus, fenotípus) az a környezeti hatásoktól függően cserélhető, elveszthető, eldobható , fölvehető, változtatható (SECUNDER : világszemlélet és vallás /legomenon/, rítusok jelei és eszközei /dromenon/ ).
