Nos, idáig szenvedtem a tafrinával, március elejéig kb. 4 rezes lemosót kaptak a fák. Utána vettem Score-t, ami egérfüles állapottól pirosbimbós állapotig használható és kb. hetente ismételni kell. Ez szép és jó, egyszer permeteztem is, de az egérfül és a pirosbimbó nálam egybeesett.
Egy biztos: szélsőséges, mint az utolsó húsz év klímamenete: vagy hónapokig (akár egy egész évig) nem esik, aztán átvált és hetekig, vagy egész évben folyamatosan esik (az elmúlt két évből az első rekord csapadékos volt, a második rekord száraz)
aztán az egyik héten megdöntünk három melegrekordot, huszonnégy órával utána, átmenet nélkül azonnal egy hidegrekordot, decemberben nem, vagy alig fagy, májusban annál inkább stb., stb.
Ami még jelentősen befolyásolja a tavaszodást ...jelen esetben a rügyfakadást az a hóborítottság . Pár évvel ezelőtt is volt úgy mint az idén , hogy itt Baranyában maradt meg legtovább a hó . Ez is a mediterrán hatástól van . Ugye természeres , hogy a februári 40 cm es hó tudja késleltetni a virágzást . Amúgy semmi bajom vele , mert valamennyi csapadék legalább volt és a hóolvadás után meg tudtam csinálni a talajmunkát . Ha csak 1 héttel később áltam volna neki , már száraz lett volna a talaj .
Milyen nyarunk lesz ??? száraz , vagy ciklonos ... mocsaras ?
Azt is nehéz, gondolom, elhinni, hogy Zalában egy domb 260 méter körüli magasságában az évi középhőmérséklet egy egész fokkal magasabb, mint Szegeden, sőt a három nyári hónap középhőmérséklete is, még ha csak 1-2 tizeddel is. Természetesen ez eltérő 24 órás hőmérsékleti görbékből áll össze: az Alföldön (fölöslegesen, vagy éppen károsan magasabb nappali maximumhőmérsékletekből /légköri aszályokkal párosulva/), a dombon kiegyenlítettebb nappali hőmérsékletekkel és jóval magasabb éjszakaiakkal. Jellemzően légköri aszály és hőstresszet okozó hőmérsékletektől mentesen.
Igen , ezen nem is volt soha vita . Emlékszem nagyon régen ... akkor még nem is foglalkoztam gyümölccsel ... jártunk Nagykanizsa , Zalaegerszed felé és meglepett , hogy a kecskefűz barkája már porzót bontott amikor mifelénk még nem pedig azt hinné az ember ...de nem . Egyértelműen a különböző hatások miatt van ez . Erre jó példa , hogy Angliában a tél átlaghőmérséklete biztos hogy magasabb , mint pl . délalföldé , és még sem jellemző a baracktermelés ...hogy ennél maradjunk ... , pedig biztos nem lennének olyan fagyások mint az alföldön . Persze én nem klimatológus vagyok , nem akarom senki kenyerét elvenni .... : ) . Itt Pécsen is voltak komoly fagyások , de abszolút helyi jelleggel a húgoméknál például örökzöldek fagytak meg !!!! az igaz, hogy rendkívül fagyzúgos helyen laknak . De akinek egy kicsit is dombos helyen van a területe az megúszta kisebb fagyásokkal esetleg anélkül . Tehát mifelénk ..... mint felétek is .... a helyi hatások a meghatározók . Sajnos délalföld , Tiszazúg egy nagy fagyzúg ... anblokk .
Ha visszaemlékezel rá, amióta a fórumban nyomon lehet követni és összehasonlítani, ez a fenológiai előnyünk minden évben és minden évszakban megvolt. Szoktam is miatta eleget zsörtölődni a hozzá nem értő "hozzáértőket" szidva (a szakkönyveket író nagyokosokat), akiknek halvány fogalmuk nem volt és ma sincs az ország klímalehetőségeiről, ill. semmiről. Nem akarom a szíveteket fájdítani, de itt a dombon a telet (hitelesített szabványos hőmérővel mérve) -12,4 fokos hőmérsékleti mélyponttal abszolváltuk. Sértetlenek a fügék és egyéb nagyon korlátozottan téltűrő növények. A csonthéjasoknál rügyfagyás szóba se kerülhet.
Szegeden a kontinentális érvényesült ... :-( .... a Cresthaven egy fagybiztos fajta . A Bergeronon csodálkozok , bár nálam is volt fagyás rajta . Nekem a meglepetés a Korai piros volt ( kaszi ) ami nagyon jól bírta , hasonlóan a Harcottal , de az igazi meglepetás a Ceglédi óriás nagyon jó fagytűrése volt , bár itt nem volt 20 fok alatt .
Érdekes , hogy tőlem kb 100 méterre és 8 méter szintkülönbséggel 4 kajszifát néztem ...épp metszette a gazdája ...de minek .... és kb 5 ( öt ) virágot láttam a 4 fán összesen . Tehát 100 % os fagyás van rajt . Ezt nem kizárólag a hőmérséklet különbséggel magyarázom , szerintem döntően a művelés , tápanyagozás eltérősége okozta a különböző fagytűrést .
Az idei télen az ország keleti részét a kontinentális ( orosz száraz hideg ) uralta és csak nyugaton érvényesült az atlanti hatás . Mi itt délen kaptunk az orosz hidegből is megspékelve némi mediterrán csapadékkal . Amúgy érdekes , hogy egy ilyen kis országban ennyire a különböző hatások ütközőzónájában vagyunk .
Ez egy fajta mirabolán. Itt az útszéleken, erdőszéleken már kezdenek virítani az elhullott magokból vadon kelt fák. De a korai cseresznyének sem sok kell a szirombontáshoz. Néhány napja voltam Toszkánában, Firenzétől 20 km-re és meglepő, hogy szinte nincs különbség a fenológiában a miénkkel.
A szilva teljes virágzása meglepett , nálam soha nem virágzik együt az őszivel pláne nem a kajszival . Érdekes ez , hogy együtt virágzik a három faj . Nálam legalább 1 hét van a kajszi és a szilva közt , még ha ilyen nyárias meleg is van akkor is , ha közben hűl a levegő akkor akár 2 hét is lehet . ...bár gyanítom , hogy a szilva nem a megszokott fajta lehet ...esetleg japán szilva ?
