" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A kivinél az a probléma, hogy ha a hajtások útjába akadályok kerülnek, azokra rácsavarodnak és nem lesznek belőlük értékelhető termővesszők. Ezért arra kell törekedni, hogy minél kevesebb mesterséges akadályt képezzünk a kordonkar körül.
A huzalozás mindig a kordonkar irányát követi. Az soha nem a huzalokra merőleges, hanem vele egyirányú. Ha "féloldalas" a rendelkezésre álló hely, akkor tulajdonképpen olyan "sorokat" képezünk egymás mellett (a növények számának megfelelően), amelyekben a "sort" egy növény alkotja. Annyi sor lesz, ahány tő.
Úgy érzékelem, hogy a pergoletta elvét 90 fokkal "elértelmezted".
Akkor szerintem a teteje közepétől hagyd elágazni a kivit, hogy mindkét oldalra legyen ugyanannyi helye, mint ahogy itt látni: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=129642688&t=9181283 nem próbáltam, egyelőre csak érteni próbálom, ha helytelenül, majd kijavítanak.
A baromfiudvari pergolettáról ez a kép 2007. júniusában készült, azaz 2(!!!!!!!!!!!!!!) évvel a 2005-ös nagy hideg után (Iklódbördőce -25 fok). Itt a Mura partján vagyunk!!!!!!!!!!!
Bocsánat, nem figyeltem eléggé. Nem kellenek É-D irányú drótok. Ny-K irányú drótok kellenek, amelyek a kordonkarokat tartják. Kétoldalt aztán lehetnek azokkal párhuzamos (szintén Ny-K irányú) drótok, amelyek a termővesszőket TÁMASZTJÁK, hogy le ne hasadjanak a nagy termés alatt.
Magyarul a tengely legyen hajlítva pl. kelet felé, és akkor a termőhajtásokat É és D irányában hozza... ami azt jelentené, hogy egymással párhuzamos É-D-i drótokra lehet kötni.
Fajták szerint változó. A legkésőbb fakadók olyan stádiumban vannak, mint a két utolsó képen látható nagy fák, a legkorábban fakadókon vannak tenyérnyi levelek.
Értem :) Pedig mindenképpen kivi van oda tervezve, mert a szőlő kipusztult az árnyéktól, és egyébként is szeretem a kivit. Fél-pergoletta jó lehet neki? (csak az egyik oldal felé)
Amennyiben a "kivin" a Hayward-Tomuri párost érted, akkor a dugványozással történő szaporításra vonatkozóan semmi jóval nem tudlak biztatni. Sajnos nagyon nehezen gyökereztethető, ezért az egyszerű dugványozás nem szokott sikerülni.
