A pénz önmagában kevés ahhoz, hogy jó játékosokat neveljünk és jó csapatunk legyen. Kellene világszínvonalú szakmai tudás és a legmodernebb koncepció is.
Engem csak az zavar, hogy mindig csak olimpiákban gondolkodunk.
Erről megy a duma, hogy majd a következő olimpiára jók leszünk. De hát oda a lányoknál már 2, a fiúknál 1 olimpia óta ki sem jutunk (dumában persze jók vagyunk). Ahhoz, hogy ott jók legyünk, nyilván a soros világversenyeken is jól kell szerepelni, különben esélyünk sincs.
Mindig mindenki ezzel takarózik, hogy majd Tokio. Unalmas már.
Arról nem is szólva, hogy sportszakmailag az olimpia a legkevésbé meghatározó kézilabdatorna. Az Eb meg a legerősebb. Ezt persze itt nyilván mindenki tudja.
Ahogy azt is, hogy az olimpiára kéziben kijutni nehezebb, mint ott jól szerepelni. Van 2 győzelmed az 5-ből a csoportban, meg 1 jó negyeddöntőd, és máris négyben vagy. Athénban és Londonban is megcsinálták a fiúk. Eb-ken pedig soha nem jutottunk el a 4-ig. (Vb-n utoljára 1997-ben).
Mindenesetre nagyon nagy bravúr kellene a vb-re jutáshoz.
Elnézve a párharcokat, az esélyesek három meccs kivételével teljesen egyértelműek. Az orosz-cseh, fehérosz-osztrák, és szlovén-magyar párharcok tűnnek a legkiegyenlítettebbnek, akkor nyilván innen kerül ki a wild card is.
Szerintem itt senki ellen sem lesz nagyobb esélyünk mint az ellenfelünknek.
Talán a fehéroroszok vagy a szerbek, esetleg csehek vagy a macedónok ellen van remény, A többi csapat annyival van előttünk, hogy minimális továbbjutási eséllyel vágnánk neki a selejtezőnek.
Egy klubcsapatba szerintem egyébként is könnyebb olyan játékos igazolni, ahol hiány látszik. Csak pénz kérdése az egész. Szerintem a Veszprémben ilyen téren nem lesznek problémák.
Már nagyon régen nincsenek világklasszis kapusaink, csak volt kettő olyan, aki közül, ha az egyiknek nem ment ott volt mögötte egy másik.
Fazekas mellett ott volt Mikler, korábban pedig Szathmári vagy Puljezevics. A kettő közül általában legalább egyiknek ment egy adott meccsen. A 2012-es EB-n azt hiszem a szlovénok ellen volt egy olyan meccsünk, ahol Fazekas és Mikler is csak akkor találkozott a labdával, ha kivették azt a hálóból.
Ezen az EB-n viszont Mikler teljesen magára volt utalva. Már a BL meccseken illetve a válogatott felkészülése során is lehetett látni, hogy Borbély nem megoldás, mint második számú kapus. De igazán Vranjes sem hibáztatható, mert egyáltalán nem biztos, hogy Székely többet tudott volna hozzátenni. Talán a sok beálló helyett lehetett volna három kapust vinni. De ezen már kár rágódni.
