Vasárnap Hollókő-túra. Indulás 8-kor Gödöllőről (találk.: 3as út-Szada felé keresztben, többnyire a sínekkel ellenkező oldalon). Gödöllő-Gödöllő táv 167km, sok szinttel, így összevárós-haladós tempo lesz.
Nem láttam időben a múltkori felhívásodat, de én szoktam Zsámbék-Biatorbágy felé menni a második kerületből. Szinte mindig magányosan tekerek, így néha jól jönne egy edzőtárs. Síkon 30-36 közötti átlaggal megyek széltől függően, de szeretem a dombokat is. Múltkor próbáltam ki a Zsámbék-Bajna útvonalat, az is klassz, új aszfalt van hosszú szakaszon és hétvégén reggel kicsi a forgalom. Majd írj még, ha arra készülsz, én a budakeszi emelkedővel szoktam nekifutni ezeknek a köröknek.
Ez a 'klub' ennél lazábban működik, így székhely, tagság, korhatár nincs. Persze oktatás sincs. Közös tekerések vannak, bár mostanában ezek szerveződése is áttevődött a Facebookra (ami persze nem okvetlenül jó, de ez van). Érdemes figyelni a fórumot (illetve a Facebookon a 'bringa' csoportot), és ha van kedved, csatlakozz. Ennyi az egész 'klubélet'.
A legközelebbi közös tekerés várhatóan egy Börzsöny-kör lesz (Kerepes - Vácrátót Rád-Penc-Keszeg-Nógrád-Diósjenő-Kemence-Szob-Márianosztra-Kismaros-Bp) Találközó vasárnap 9 órakor Kerepesen, a Szilasliget felé vezető elágazásnál.
Tegnapra egy Zsámbék kört terveztem. Magánhangzó tévesztés miatt Zsámbok kör lett belőle:). Isaszegnél beszippantott egy boly, mint kiderült, gyömrőiek voltak. Dányig utaztam velük, ők ott fordultak. Addigra erősen elállítódott az átlagsebesség mérőm:).
4 - 5 hónapja nem ültem országútin, szó szerint megrázó élmény volt az 1.75-ös, telós kerék után a 9 bar, virslin.
Nagyon jót mentél, az biztos. Az átlagodat saját mérésből számoltad? Mert nekem az nem pontos, a teljes táv viszont szerintem kevesebb volt 18 km-nél, így az időből se lehet számolni.
Mindenesetre 38-at gondoltam álomhatárnak, és az tuti megvolt. 18 km-rel számolva 39 is, de azt nem hiszem.
Én könyöklővel mentem, egyszer próbáltam ki, milyen a földet nézni és csak néha feltekinteni. Pont akkor kaptam el egy mély kátyúsorozatot, ami ütött egy jókorát a kormányon. Ha épp nem markolom erősen a könyöklő rúdját, leesem.
Tegnap túltettem magam életem első időfutam versenyén, persze a rám jellemző módon. Két hete még 38-40 körüli átlagot szerettem volna menni, aztán egy hete megbetegedtem, amiből még mindig nem sikerült kigyógyulnom, így a tisztességes helytállásra változott a célkitűzés. Korán elindultam, hogy békés tempóban, kevéssé leizzadva érjek ki Tahiba. Ez az elképzelés gyorsan szertefoszlott, amikor Békáson utolért a Sasi, Coppi, Papyrus vonat, és én persze beálltam a végére. Jellemző a tempóra, hogy majdnem KOM-ot repesztettünk a Szentendre-Tahi távon, ami szerintem csak a lámpák és autók lassító kombinációja miatt nem jött össze. Volt amikor 45-ös kilométert tekertünk. Így csurom vizesen fagyoskodtam a hideg szélben, amikor megérkezve, beálltunk az előnevezettek sorába, mert persze esőkabátot, vagy egyéb plusz meleg réteget nem vittem magammal. Innentől kezdve a rajtomig le se szálltam a kerékpárról, nagy áttétellel mentem le-fel, hogy meg ne fagyjak, és hogy melegen tartsam az izmaimat. Aztán rájöttem, hogy egy-két apróságot le kellene szedni a kormányról (ami persze hagyományos, nem időfutam), hogy legalább a légellenállást kicsit csökkentsem. Mire végeztem, addigra pont le is késtem a rajtomat. Nem volt időm a telefonos klienst sem elindítani, így gőzöm sincs a valódi időmről. Pillanatok alatt 40 felett tekertem, és próbálgattam, hogy milyen pozícióban kellene végigmenni a távon. Poén kedvéért, előző este végignéztem egy youtube videot az aero pozíciókról, de amit elsőre választottam (90 fokban behajlított könyökkel felső fogás), az hosszú távon nem jött volna be. Így amikor felvettem az utazó sebességet, akkor kipróbáltam a Cancellárás, bekönyöklünk középre a kormányra módszert. Ettől persze bizonytalanabb lett a kerékpár, mert csak súlypontáthelyezéssel lehetett irányt változtatni, és az úthibákon nem lehetett így áthajtani. Egyik lyuknál jól oda is vertem az alkarom a kormány betekerő nélküli, fém részéhez. Nem törődtem semmivel, nyomtam, ahogy a csövön kifért. Legnagyobb meglepetésemre az odaúton két-három sporttársat is hátba vágtam. A forduló előtt természetesen bejött elém egy autó, így vesztettem egy csomó időt, mert nem engedték el elég gyorsan. Visszafelé szépen lelassultam, ami nem volt meglepetés, mert innen szembeszél volt végig. A táv kétharmadánál értek utol először, amire korábban számítottam, mert jöttek közvetlenül utánam 20 évvel fiatalabbak. Innen már pörgősebb áttételt választottam, mert egyre kevésbé esett jól. Aztán az utolsó útkereszteződésnél a versenybíró kicsit hátralépett elém, hogy elengedjen egy szembejövőt, és egy autó is éppen meg akart fordulni, így majdnem állóra fékeztem a kerékpárt. Emiatt az utolsó néhányszáz méteren még utolértek ketten-hárman. A cél után meg sem álltam, békés tempóban hazatekertem, mert várt rám némi kerti munka. Legalább fél percet hagytam a menetben, a saját hülyeségem, és az érdekes biztosítás miatt, de különösebben nem izgat, mert azzal sem lennék az élmezőnyben. Jó volt látni, hogy tele volt a Szentendrei-sziget kerékpárosokkal.
Vasárnap Gödöllő K50, de az útvonal alapján lehet, hogy Csomád-Őrbottyán közt összefutunk, a túraútvonal szerint azon mi visszafelé jövünk. Sajnos az időpont-eltolódások miatt a gödöllői közös frissítésnek nem látom esélyét :(
Jó utat, hátszelet (kivéve Csomád-Őrbottyán közt, mert akkor az nekem szembeszél :D )
