Mert egy korábbi mondatot magyaráz, amit ismertnek feltételeztem, hiszen arra kérdeztél rá.
De összerakhatom ezeket önmagába is értelmes szöveggé:
A "közel fénysebességű" részecske csak hozzánk képest közel fénysebességű. Egy a részecskéhez kötött rendszerben a fény továbbra is c sebességű, vagyis semmivel sem kevesebb, semmit sem sikerült lefaragni belőle. Mi viszont "közel fénysebességgel" száguldunk ebben a részecskéhez kötött rendszerben.
Itt kapcsolódik a dolog az eredeti kérdéshez: ha a részecskét felgyorsítva a hozzá kötött rendszerben nézve továbbra is ugyanúgy c a fény sebessége, akkor nem látszik, hogy kisebb "ugrásra" lenne szüksége a c eléréséhez vagy átlépéséhez, mint mondjuk nekünk, akik a gyorsító mellett nézelődünk.
Egyik, hogy bármit el lehet képzelni. Megfigyelés vagy kísérlet viszont nem utal ilyesmire.
Másik, hogy a részecske mondjuk egy gyorsítóban csak _hozzánk képest_ van közel fénysebességen. Ő magához képest a fény ugyanúgy c sebességgel terjed, semmivel sincs közelebb a fénysebességhez egy hozzá kötött rendszerben, míg abban mi majdnem c-vel száguldunk. És mégse érezzük úgy, hogy már csak egy kis kvantumugrás és átléphetjük a c-t... :-)
A kérdésem az elképzelhető-e hogy kvantum ugrással egy részecske fénysebesség környékén egyszer csak átugorjon nagyobb sebességre mint a fény? így megkerülve Einstein egyenleteit?
Akkor se lesz méskép. Az anyag pozitív energiát képvisel, a jelenlegi vákumot tekintheted
0 szintnek, csak a nullaszinttől elvárhatő lenne, hogy ne törekedjen egy másik energia szintet felvenni. Itt meg nem az történik, tehát ez nem az igazi nulla szint.
Az árapálynál is van a normál tengerszint, az apály és dagály.
Elvileg bármelyiket kijelölhetjük 0 szintnek, de a 3-ból 2szer tévedünk.
"Nincs abszolut energia, csak két energia szint viszonya létezik"
Akkor viszont mi alapján jelented ki, hogy az önkényesen kiválasztott nulla pont alatt taszítás, fölötte vonzás jön létre? Ha máshol jelölöm ki a nullát, akkor másképp lesz?? Nem lesz ez így jó...
"te önkényesen kijelented, hogy az akkori vákuum energiája volt nulla és nem a mostanié, holott fordítva is lehetne"
A kétféle energia viszonyáról van szó.
E(BB) - E(Anyag) = E(Vákuum)
a) Ha 0 - 1 = -1
b) Ha 1 - 1 = 0
De egyik esetbe se lesz azonos energiáju a kétféle vákuum.
Én nem azt mondtam, hogy a kezdeti állapot 0 volt, hanem azt a szintet tekinsük 0-nak.
A b) esetben is kevesebb a 0 mint az 1. Nincs abszolut energia, csak két energia szint viszonya létezik. Az a) esetben a mérték azonos lesz, csak az előjel változik.
"az akkori vákuum energiája pozitív és a Big Bang csökkentette a mostani nullára. És ezzel kiküszöböltük a negatív energia ellentmondását."
Igan, csak arra kéne választ adni, honnan volt a plusz energia?
Esetleg attól a nyomás hullámtól, ami akkor keletkezett, hogy LE-GYEN? :O)
A 0 spontán módon szétválhatott, de honnan lett volna a plusz energia?
A "szétfele nyomja" (a tömeg központokat) és a "távolítja" ugyan azon eredmény kétféle nézőpontból.
Mivel a csillagászati negfigyelésekből ugyan ezt vonták le, hogy az univerzum tágul, tehát a galaxis rendszerek távolodnak egymástól.
A galaxisok mozgásából meg úgy tűnik az észlelt anyag kevés az észlelt gravitációs erőhöz.
Az anyag és a hozzá kapcsolódó energia önmagára gravitációs vonzóhatást fejt ki.
A vákuum energia lehet vonzó (ilyenkor a gravitációval ellentétes, a tömegközpontokat "távolítja" egymástól) és taszító (ilyenkor a gravitáci hatását növeli).
Ez a "távolítás" nem teljesen egyenértékű a távolodással, de a pozítív energiának egyre több időre van szüksége egy bizonyos út megtételéhez.
Azt hogy mikor melyik hatás érvényesül a kétféle energia (+) (-) aránya kell, hogy megszabja.
"az akkori vákuum és a mostani vákuum nem azonos és egyenértékű"
Így van. És te önkényesen kijelented, hogy az akkori vákuum energiája volt nulla és nem a mostanié, holott fordítva is lehetne: az akkori vákuum energiája pozitív és a Big Bang csökkentette a mostani nullára. És ezzel kiküszöböltük a negatív energia ellentmondását.
"Ezzel explicite kijelented, hogy az anyag a vákuumból van"
Igen.
Ezzel ellentétben ki lehetne jelenteni, hogy az anyag örökké volt, csak időnként összesűrűsödik és kitágul.
Ezt logikailag cáfolták, de valójában csak akkor cáfolható, ha a kezdeti paraméterek változhatnak.
Tehát vagy mindíg volt, vagy a semmiből, az akkori vákuumból keletkezett.
Ebben az esetben, mivel az akkori vákuum és a mostani vákuum nem azonos és egyenértékű, ezért az is érthetővé válik, hogy most nem keletkezik anyag spontán módon a vákuumból.
"Azt az energiát ami az anyagban van, azt az eredeti vákum 0 energia szintjéből lett merítve, tehát a jelenlegi vákum energia szintje alacsonyabb mint a 0 szint."
Ezzel explicite kijelented, hogy az anyag a vákuumból van, amire semmilyen bizonyíték nincs.
"Akkor a negatív energiának taszítania kell az anyagot és ez a tulajdonság az anyagnélküli térre kell, hogy jellemző legyen"
Nem feltétlenül. Lehet, hogy a negatív energia is vonzza az anyagot. Vagy lehet semleges is. Amíg nem láttunk negatív energiát, addig semmit nem mondhatunk róla...
Szerinted a vákuumban, vagy az anyagban van több kimutatható energia?
Melyikből tudsz több energiát kiszedni?
Az anyagból. ezért ezt vegyük pozitiv energiának.
Azt az energiát ami az anyagban van, azt az eredeti vákum 0 energia szintjéből lett merítve, tehát a jelenlegi vákum energia szintje alacsonyabb mint a 0 szint.
Nem sokkal, mert az anyag térfogata jóval kevesebb, mint a vákuumé, de kevesebb.
Az anyag gravitációsan vonza az anyagot, tehát ez a tulajdonság kötödik a vákumhoz képest pozitív energiához.
/pozitív energia minden anyag, az anti anyag is/
Akkor a negatív energiának taszítania kell az anyagot és ez a tulajdonság az anyagnélküli térre kell, hogy jellemző legyen.
A (59600)-ben időzőjelek közötti részt én írtam korábban, (59596)-ban. A magyarázat miatt idéztem magamtól. Bár bevallom előtte nem egyeztettem erről veled.
Remélhetőleg nem, bár úgylátom tudat (vagy nick) hasadásban szenvedsz. :O)
"A BB-t elfogadva és az előtte létező vákum energia szintjét 0 vesszük, és a keletkezű anyag a vákumból keletkezett."
Tehát ha a Bing Bang előtti vákum, energia szintjét 0-nak veszük, akkor a keletkező anyag ebből energiát vont el, ha abból keletkezett. Mivel az anyagban energia van,
ezért a vákumban a kezdeti állapothoz képest negatív energiának kell lennie.
Az anyag (pozitív energia) gravitációsan vonza az anyagot.
Akkor a negatív energiának taszítani kell az anyagot.
Anyag sűrűsödédeknél az anyagot összefelé nyomja, tehát a gravitációnak segít (galaxis méret).
A galaxisok közötti hatalmas üresség esetén a galaxisokat már szétfele nyomja, tehát ebben az esetben, már a gravitáció ellen hat.
Lehetséges, hogy csak a galaxisok között lesz megfelelő erősségű a vákuum.
A galaxison belül valamennyi port, gázt stb-t mindíg tartalmaz.
Az univerzum nagyságrendjében az a hatás érvényesül, ezért tágul.
"Erre rakódik rá a csillagközi illetve galaxisközi vákuum antigravitációs hatása."
Ez tehát egy számszerűsíthető (vagy legalábbis következményeket felmutató, megtapasztalható) hatás? Érdekelne. mit csinál és hogyan.
A vákum "antigravitációja" számomra max annyit jelent, hogy nem vonz. De ha - mint írod - valamire "rárakódik", akkor a semmittevésnél többről van szó. Mesélj róla! Egy (égi)testet körülvevő vákum mit tesz a testtel, és merre?