OFF A Magyarulezen az égvilágon semmi hagyománya: nem tudok róla, hogy lett volna valaha is topiktalálkozó. A Koncz Zsuzsa-topikon, illetve az LGT-topikon volt egy pár. Ezek során lefoglaltunk egy-két asztalt valami vendéglátó-ipari egységben, oszt iszogattunk, beszélgettünk. Ennél többet én se tudok mondani. ON
Én örömmel megszervezem,de fogalmam sincs mi ennek a hagyománya.Ha esetleg Ti addig is megszerveztek magatoknak valami hasonlót ,nagy megtiszteltetésnek venném,ha engem is meghívnátok,mivel engem érdekel kik vagytok. Természetesen én szervezek helyetted.
Hát mivel nem igazán értem a kér(d)ést, nehéz válaszolni rá. De leginkább a tájszótárakat, nyelvatlaszokat tudnám ajánlani, szép számban vannak: a teljes nyelvterületre kiterjedők és regionálisak egyaránt. Számomra egyébként az egyik legmókásabb a Kisnémedi hiányszótár, amely nem azt mutatja be, Kisnémediben milyen szavakat ismernek, hanem azt, hogy melyek azok a szavak, amelyek az értelmező szótárban szerepelnek, de Kisnémediben ismeretlenek.
> Már egszer voltam itt, de nem kaptam magyarázatot a GALI névre.
Nibelung 3209-beli megoldása – „Talán a Gál keresztnévből ered az -i képzővel?” – nem elégít ki?
Már pedig plauzibilisnek tűnik, mert a kicsinyítő képzők általában rövid tőhangzójú névvariánshoz járulnak, vö. Péter > Pét > Peti, sőt Saul > Sál > Sali, Paul > Pál > Pali.
Az -i itt lehet kicsinyítő képző, de valószínűbb, hogy az -é birtokjel alakváltozata. Ez utóbbi esetben apanévről van szó: azaz egy Gál nevű személy leszármazottjáról.
A Gali ilyenformán egyébként eredetileg személynév volt, Galí alakban már az Árpád-korból adatolható.
> A radixon egybeveszi a Gáli-val, nemtudom...a kettőnek van vmi köze egymáshoz?
A Gáli lehet a fenti Gali név újabbkori alakváltozata, de lehet egy Gál településnévhez (pl. Szentgál, Nyárádgálfalva, Vámosgálfalva stb.) képzett lakosnév.
1. Köszönöm javaslatodat lovagi témában. /Őszintén megmondva,jó volt nekem kicsit visszamenni a múltba és lovagokról beszélgetni. :) /
2. Az "ágyá" szó lehet,hogy valójában "ádjál" vagy "ádjá" és a "menj,menjél" helyett van (volt).Sajnos nem tudom hogyan kell írni,csak azt tudom ahogyan hallottam.Hogy hova? Bárhova szólt ez a kifejezés.
3. Köszönöm könyvajánlódat,szerintem abból is sokat megtudhatok.
Már egszer voltam itt, de nem kaptam magyarázatot a GALI névre. A radixon egybeveszi a Gáli-val, nemtudom...a kettőnek van vmi köze egymáshoz? Ja, és a (Nagy)Sárrét környékén nagyon gyakori volt.
> erről megjelent egy írás,amelyben az van leírva,hogy az új lovagokat mostantól a Sir,a dámákat pedig a Lady megszólítás illeti meg a keresztnév előtt
Úgy gondolom, hogy ehhez még a franciáknak is lesz egy-két szavuk: nem hiszem, hogy frankofón környezetben olyan könnyű lenne átverni ezt a Sir Pierre-t, meg Lady Antoinette-t.
[A témától függetlenül szereztél nekem még egy meglepetést? Nők egy egyházi rendben? Azt hiszem, ez a Máltai Lovagrend már semmiben sem lehet a folytatója az eredetinek.]
> Én lovagi minőségében akartam megszólítani,ezért voltam tanácstalan,hisz magyar nevén is akartam megszólítani,de úgy gondolom a "Dr. Milesz Sándor máltai lovag " méltán megfelelő lesz.
Minden látszólagos frappánssága ellenére, ez sem helyeselhető. Két dolog van ugyanis: (1) a címzés, azaz ahogy egy szövegben, vagy a levél címzettjeként harmadik személyben megnevezzük az illetőt; (2) a megszólítás, azaz, ahogy az illetőhöz második személyben fordulunk.
A magyarban a megszólításban a tisztség (cím, rangjelzés) és a név együttes használata kizárja egymást. Nem mondhatod, hogy „Tisztelt Sólyom László Köztársasági Elnök [Úr]!” Emiatt szerintem *megszólításnak* az idrisi javasolta megoldás sem megfelelő (*címzésnek* az lenne).
Kerülő megoldásnak talán a 3596-osban leírtam „Tekintetes Dudás Ödön Úrnak!” fordulat látszik. Ez harmadik személyű, tehát használható együtt a név és a tisztség (cím, rangjelzés), viszont részeshatározói esetbe kell tenni.
Azt is jelezném, hogy a hivatalos, emelkedett megszólításban a megszólítás minden szava nagybetűs (a kötőszavak és a tisztség, cím, rangjelzés részét nem képező melléknevek kivételével),, valamint szerintem nem lehet megspórolni az úr (asszony) szó sem. Így a javaslatom: „Dr. Milesz Sándor Máltai Lovag Úrnak!”
> Érdekes volt hallani a "menj,menjél" kifejezést némely helyeken Zalában: "ágyá" ( csak hallottam,nem biztos,hogy így mondták). Tudnál nekem ajánlani tájszólásról szóló könyvet,amiben egyes kifejezéseket is lehet olvasni különböző régiókból?
Nekem most érdekes tőled hallanom ilyen kontextusban a menj,menjél szavakat, mert ezekben én nem találok semmi nyelvjárásiast. Ismereteim szerint minden magyar igének* – ha egyáltalán használatos a felszólító módja – vagy egyes szám második személyben (röviden E/2.-ben) van egy rövid és egy hosszú alakja. A kettő között pedig nincs lényeges jelentésbeli különbség, bár az aktuális használatban a konnotáció (a kifejezett érzelmi háttér) eltérhet. Pl. a hosszabb alak, éppen a hosszabb hangtesténél fogva nyomatékosabb, hangsúlyosabb felszólítást fejezhet ki. (* Néhány kivétel azért van: pl. az eszik, iszik igéknek nincs határozatlan/alanyi ragozásban rövid alakjuk; de határozott/tárgyasban már van: *egy! ~ egyél : edd! ~ egyed!)
Az ágyá szóról leginkább csak kérdezni valóm van: itt az -á hová? kérdésre utaló rag, tehát ágyá ’ágyba’? Ha ez így van, akkor ez olyan megőrzött régiség, amelyet a forrásaim nem említenek. A szó ugyanakkor emlékeztet az adjál /aggyál/ E/2. felszólító módú alak realizációjára is, csak ismeretem szerint ez éppen Zalára nem jellemző: ott nem á-znak palócosan és a magánhangzóközi mássalhangzók is inkább megnyúlnak, semmint megrövidülnének (bár esetleg az egyél, igyál szavak hasonlító hatásaként megjelenhet; de nincs adatom rá), és arra sincs adatom, hogy a szóvégi -l kiesne (persze ez meg a nem művelt városi köznyelvben is általános; vagy csak nekem tűnik úgy, a hozott nyelvjárás miatt?).
Ami a konkrét kérdést illeti: nekem nem sok magyar nyelvjárással foglalkozó irodalmam van. Ami használni szoktam az az alábbi: Kiss Jenő (szerk.) – Magyar dialektológia (Osiris, 2001). De ez az egész magyar nyelvterületet átfogja, és leginkább az alapokra tanít meg, így a téged érdeklő dogokban szegény. A nyugat-dunántúli nyelvjárásterületről való mintaszemelvény is vasi, nem zalai.
Utalva még leveledre:én is paraszti családból származom,amire én szintén büszke vagyok. :)) Ha már ez szóba került, és mivel minden mindennel összefügg,lenne egy kérésem illetve kérdésem. Zala megyéből származom és gyerekkorom óta foglalkoztatnak a tájszólások. Érdekes volt hallani a "menj,menjél" kifejezést némely helyeken Zalában: "ágyá" ( csak hallottam,nem biztos,hogy így mondták). Tudnál nekem ajánlani tájszólásról szóló könyvet,amiben egyes kifejezéseket is lehet olvasni különböző régiókból?
"Ezt nehezen tudom elképzelni, hogy magyar nyelvi környezetben működne."
Én sem tudom elképzelni,ezért is kértem a tanácsodat. Bevallom,nem úgy néztem utána,ahogyan Te szoktad,de annyit hadd mondjak el,hogy ezt az illetőt nyáron avatta lovaggá a Máltai Lovagrend a gödöllői Grassalkovich-kastély dísztermében,ahol a világ minden tájáról érkeztek lovagok,és erről megjelent egy írás,amelyben az van leírva,hogy az új lovagokat mostantól a Sir,a dámákat pedig a Lady megszólítás illeti meg a keresztnév előtt. Én lovagi minőségében akartam megszólítani,ezért voltam tanácstalan,hisz magyar nevén is akartam megszólítani,de úgy gondolom a "Dr. Milesz Sándor máltai lovag " méltán megfelelő lesz.
Köszönöm amit írtál,ki fogom nyomtatni,mert érdekel. Írásaidból mindig tanulok. :))
> A máltaiaknál a Sir elnevezést használják,ennek utánanéztem
Ezt nehezen tudom elképzelni, hogy magyar nyelvi környezetben működne. Nehezen tudom elképzelni, amikor az egyik máltai lovag így fordul od a másikhoz: Mondja, szőr János...
> Kérdésem az, hogy ha az (-s- nélküli) Gerendorfra is állna az, hogy a "köznémet helyesírás szerint leírt Gerensdorf név bajor-osztrák nyelvjárás szerint ejtett alakjának magyaros lejegyzése" volna Áll.
> akkor vehetem-e ezt úgy, hogy ez a 'bajor-osztrák nyelvjárásból eredő hatás' a vármegyei, avagy egyházi adminisztrációban tevékenykedő személyek iskolai képzésének jellegéből (nyelvéből) származó visszahatás egy közösség életére
Ezt úgy kell venned, hogy jön egy angol telepes, akit Sekszpírnek hívnak, de az angol helyesírás alapján Shakespeare-nek írja a nevét. 1–2 generáció után azonban írásban is nyer az ejtett alak, és Sekszpírnek fogják írni.
A Habsburg Birodalom német felének a beszélt nyelve nem az irodalmi német volt, hanem a bajor-osztrák dialektus. Viszont ezt nem lehetett leírni (nem lett irodalmi nyelv), ezért írni az irodalmi német alapján írtak. (Detto így voltunk mi evangelikus szlovákok: szlovákul beszéltek eleink, de írni a králicei biblia cseh nyelvén a bibličtinán írtak és olvastak.)
A magyar nyelv újkori (de még korábbi is) jövevényszavai mind bajor-osztrák nyelvjárási hatást tükröznek: azt írjuk németül Nockerl, de ez nokedli, úgy van németül, hogy Schemel, de ez sámli, úgy van németül, hogy Wächter, de ez bakter stb. Valamint korábban n. Burger > baj.-osztr purger > m. polgár.
Érdemes összehasonlítani Burgenlandban a hivatalos német és a gradistyei horvát helységneveket. Ilyen párok vannak, mint Kernsdorf ~ Kreništof (Tormafalu), Draßburg ~ Rasporok (Darufalva), Zagersdorf ~ Cagrštof (Zárány), Baumgarten ~ Pajngert (Sopronkertes), Walbersdorf ~ Bujbrštof (Borbolya) stb. Itt nem az történt, hogy a horvátok ennyire kicsavarták a német neveket, hanem az hogy a horvátok a németek hallott formát írták le minimális horvát adaptációval, magul a német írásformák viszont nem tükrözik az ejtett alalkokat: a -sdorf [ʃtoɐf] ejtését, a -burg szóvégi [pʊrk] ejtését, a szókezdő w- [β] ejtését (vö. Wächter > m. bakter) stb.
A hatás, amivel a Gerendorf > Kerndróf vezetéknévnél, ill. a gradistyei horvát településneveknél éppen számolni lehetett, az, hogy az irodalmi német írásos tradíció halványult el. Maga a név változatlan.
> A Rozendovszky kapcsán a jiddist csak felvetettem ("de akár"), mint német szavakat nagymértékben használó nyelv, az alapesetben feltételezett német mellé.
A zsidóknak „rendes” német vezetéknevet kellett felvenni II. József rendeletére, nem pedig jiddist. Egy német név nem azért „tűnik” zsidónak, mert jiddis lenne, hanem azért mert sok zsidó vette fel.
Egyébként a rózsa jiddisül roiz (a hosszú [o:] > [oi] jellegzetes jiddis változás; a falu az dorf, de umlauttal derf-), így a Rozendovszky jiddis megfelelője valami *Roiznderfer lenne.
> Az viszont továbbra is érdeklődésem tárgya, miért bizonyul egy többnyire szlovákok lakta területekről többnyire az Alföldre letelepülő, sokszor visszaköltöző népesség igen jelentős számú szláv eredetű nevet viselő egyéneinek neve inkább cseh, mint szlovák eredetűnek.
Ha csehet mondok, az jelenthet morvát és alkalomadtán nyugat-szlovákot is (mint ahogy az ukrán jelenthet ruszint és keleti-szlovákot is, meg délkelet-lengyelt). Ezek nyelvi jegyek, amelyeknek általában a centrumát nevezzük meg, de szélesebb körben elterjedtek.
Amúgy régen a cseh meg a szlovák kb. olyan volt, mint a magyar meg a székely. Én az ilyen átjárásban semmi csodálatosat nem látok, sőt azt látnám furcsának, ha ilyesminek nem lenne nyoma. Amúgy a csehek szerintem szerfelett mozgékony népesség voltak. kezdve mondjuk a huszita korral, ahol egész Felső-Magyarország az övék volt (vö. Giskra ~ Jiškra), folytatva a lutheri reformációval (Szarvason még az 1910-es években is bibliai cseh nyelven nyomtattak könyveket az ottani evangelikus szlovákságnak), folytatva azzal, hogy a csehek adták a Habsburg Birodalom elit bürokráciájának nagyját (és pl. a birodalmi politika szempontjából Felső-Magyarországra érdemes volt cseheket kinevezni magyarok helyett) stb.
Szerintem az sem véletlen, hogy Toldinak éppen egy cseh vitézzel kellett megverekednie Mo.-n. Egyébként, ha Sienkiewicz történelmi regényeit olvasod, akkor a lengyelek közt is találkozhatsz csehekkel.
> érdeklődésem tárgya ugyanis túl az egyszeri mit is jelenten az, hogy tettenérhető-e (avagy időben térben beszűkíthető-e) egy-egy név változása, nemcsak az írott alak formájában, hanem történetileg, dokumentumokban meghatározható-e egyes ilyen eseteknél, ahol tapasztaljuk a változást.
Itt nincsenek szisztematikus hibák, elírások vannak, a környezethez való fonetikai adaptáció esetei (pl. a szlovákok közé bekerült cseh névből elmarad a ř /rzs/, sima r lesz belőle, a cseh ou kettőshangzó ú-nak adja át a helyét, vö. Dufala alább [bár ez lehet morva hatás is] stb.) a népetimológia jelenségei (önkéntelen magyarosítások, a csehesebb -ka > szlovákosabb -ko-vá változtatása stb.).
De ezek az interetnikus változások nem mutatnak nagyobb variabilitást, mint az egy nyelven belüliek. Egy nyelven belül is szokásban volt a homonim képzők lecserélése másikra, és ebben esetleg a helyi divat is szerepet játszhatott: ez utóbbi nem más, mint az idegen név adaptációjának nyelven belüli mása. Kniezsa ilyen magyar nyelven belüli adatokat hoz: 1620: Bedeök, 1680: Bendekő, 1690: Benko; 1635: Bene, 1657/1700: Bencs, 1770: Benes; 1751: Leocz /lőcs/ 1578: Löch /lőcs/, 1580: Leokoes /lökös/ stb. Szlovákra: 1635: Jakubko, 1680/1690: Jakobei, 1715: Jacobo, 1720: Jakubove, 1773: Jakuboszky; átmeneti magyarosodással (ezt * jelzi): 1571: Duro /gyuro/, 1600: Gyura, 1610: Gyvre* /gyüre/, 1635: Geöre* /györe/, 1671: Gyüre*, 1690: Gyuro, 1700: Gyuren. A magyarosodás és visszaszlovákosodás tehát nem okozott lényegileg nagyobb változatosságot, mint az egyéb esetekben.
Pletyák: Cseh-szlovák, -ák nagyító–személynévképzővel képzett név (Pleťák, Pletiak). Az alapnév legvalószínűbben a cs.-szlk. pleť ’arcbőr, arcszín’, így egy feltűnő bőrszínre utaló ragadványnév lenne. Azonban nem lehet kizárni a pliesť ’köt, fon’ igét sem (vö. szlk. pletiar ’kötő, fonó [munkás]’)
Sulacsik: A cseh-szlovák Šulák (> m. Sulák) névből szlovák -ik kicsinyítő képzővel képzett név. A Šulák a német Schule ’iskola’ szóból -ák nagyító–személynévképzővel állt elő, hasonló név a Šulek, csak abban -ek kicsinyítő képző van. E nevek eredetüket tekintve ragadványnevek, melyek azt fejezhetik ki, hogy az illető a többieknél többet töltött az iskolában akár azért, mert tovább tanult, akár azért, mert ott dologozott.
Muskovics: Alakilag lehet keleti (Мушкович), déli (Mušković, Мушковиђ) szláv, vagy lengyel (Muszkowicz) esetleg szlovák (Muškovič) név. Alakulása: муха ~ muha ~ mucha ’légy’ +-k (-ek, -ak, -ka, -ko) kicsinyítő képző + -ович ~ -ović ~ -owicz ~ ovič apanévképző.
Valovics: Hasonló körből, mint az előbbi (Валович, Valović, Валовиђ, Walowicz, Valovič), csak itt az apanévképző a Val alapnévhez járult, amely az ukr.-szb. Валентин, hv. Valentin, le. Walenty, szlk. Valentín (< lat. Valenti[n]us ’erős, egészséges’); ukr. Валерій, hv. Valerijan, le. Walery, szlk. Valér (< lat. Valeri[an]us római nemzetségnév ’erős, egészséges’), le. Walter (< germ. Waltheri ’uralkodó+hadsereg’) stb. nevek rövidülése.
Godla: Vlsz. a szláv God alapnév és a nyugati szlávra jellemző -la személynévképző kapcsolata. Az alapnév a hasonlóan kezdődő szláv nevek rövidülése, pl. Godislav ’év+dicsőség’. Mivel g hang a csehben és a szlovákban nem maradt meg, így valószínűleg inkább lengyel névről van szó, mivel azonban a mai lengyel névanyagban nem sikerült kimutatnom, csak a csehben és a szlovákban, így vlsz. a három nép határterületén alakult ki, talán góral név.
Zwatt: Alakilag német név, azonban etimológiát nem találtam rá. Talán az alábbiak jöhetnek létre: – a n. zwatzeln ’izeg-mozog, ficánkol, vergődik’ ige lehetséges középnémet töve; – a n. zwahen ’(meg)mos, (meg)fürdet’ ige melléknévi igenévi alakjának változata.
(lassan már elsodródunk a témától, de akartam még válaszolni, s kérdésem is van)
Egyrészt köszi a Gerensdorf részletesebb kifejtését, de az imént (3569) sajnos tévedtem (rosszul emlékeztem), így önkéntelenül is megvezettelek. Bocs.
Rosszul írtam ugyanis, -s- nélküliek, azaz Gerendorf még 1802-ben, és Kendróf 1841-ben, akkörül (vszeg az egyik reformkori orrszággyűlés törvénye alapján) egy ideig - az időlegesség okát utólag ismerjük - eleink áttértek a magyar nyelvű anyakönyvezésre. Nem tudom eme 'apróság' változtat-e az írottakon.
Gerendorfként kérdeztem már, adtál is választ (1443;1446;1448 hsz-ek) Köln környékinek valószínűsítette a kompolti helytörténeti forrás.
Kérdésem az, hogy ha az (-s- nélküli) Gerendorfra is állna az, hogy a "köznémet helyesírás szerint leírt Gerensdorf név bajor-osztrák nyelvjárás szerint ejtett alakjának magyaros lejegyzése" volna, akkor vehetem-e ezt úgy, hogy ez a 'bajor-osztrák nyelvjárásból eredő hatás' a vármegyei, avagy egyházi adminisztrációban tevékenykedő személyek iskolai képzésének jellegéből (nyelvéből) származó visszahatás egy közösség életére, melyben e képzés után tevékenykednek (azért írom a vármegyeit, mert lehet a név 'átalakulása' nem az egyházközösség közösségi életében, hanem a világi élet társadalmi érintkezésében alakult így). Mert a konkrét újszászi esetben igazolható a magyar környezet, s ebben nem jelentkezhetett e hatás, csak olyan személyektől, kik ezt közvetítették, akár azzal, hogy korábban maguk a hatása alatt álltak.
A Rozendovszky kapcsán a jiddist csak felvetettem ("de akár"), mint német szavakat nagymértékben használó nyelv, az alapesetben feltételezett német mellé. Ezek szerint akkor az nem lehet. A Rosen~ eléggé 'beszédes' alatt azt értettem, hogy abban a rózsa alakja a többségünk által ismert/beszélt nyelvek szinte valamennyién felismerhető, így ez 'beugrik', más kérdés, hogy a második taggal, és az összetétel egészével csak nyelvészeti alapon lehet bármit is kezdeni. Ezt az elején le is szögeztem. A 'tájolás' (német eredetű, szláv környezetben módosult) tehát nálam e szerint volt, a 'magyarázat' viszont sehogy.
Az viszont továbbra is érdeklődésem tárgya, miért bizonyul egy többnyire szlovákok lakta területekről többnyire az Alföldre letelepülő, sokszor visszaköltöző népesség igen jelentős számú szláv eredetű nevet viselő egyéneinek neve inkább cseh, mint szlovák eredetűnek. Ez így számomra eléggé izgalmas (persze meg kellene ismernem a felvidéki vármegyék azon évtizedeiben a demográfiai mozgások történetét és jellegét a XVII. század közepétől -talán már a harmincéves háború idején is, s emellett a cseh és a szlovák nyelv elterjedését, fejlődését, különbözőségét a történelem folyamán), érdeklődésem tárgya ugyanis túl az egyszeri mit is jelenten az, hogy tettenérhető-e (avagy időben térben beszűkíthető-e) egy-egy név változása, nemcsak az írott alak formájában, hanem történetileg, dokumentumokban meghatározható-e egyes ilyen eseteknél, ahol tapasztaljuk a változást.
Nem túl régen, talán fél éve 'iater' nevű topiktársunknak konkrét Berényi apaági felmenők utáni kutatásában sikerült is eg 4 éves időszakra leszűkítenie egy Tóth-Berényi névváltást vagy Jászfényszarún, vagy Jászfelsőszentgyörgyön a XVII. század utolsó éveiben - más kérdés, hogy nem tudta igazolni még a személyes kapcsolatát ezen Berényiekhez.
Ezért is örülnék kedves 'heniu', ha olvasod folyamatosan a topikot, ha a későbbi ezirányú kutatásod eredményéről beszámolnál, arról, hogy ma megtalálod a kerested Rozendovszky családot, s nyomon tudod követni a mozgásukat Visontáig, milyen közösségben éltek egyes időkig, esetleg időben leszűkíted a német név szláv módosulásának bekövetkeztét, s azt, hogy az merre, milyen körülmények között következett be - beszámolnál itt e topikban, esetleg később akár egy éven túl is.
> Levélben szeretnék megszólítani egy máltai lovagot,de úgy,hogy szeretném kiemelni a lovagi címét miközben a magyar nevét írnám le,hiszen mégiscsak magyar az illető.
Sajnos, rosszhoz fordultál. Az én őseim hetedíziglen parasztok voltak, ráadásul erre büszke is vagyok. Így egyáltalán nem tanulmányoztam a kérdést: én is, mint Szabad György anno, le madam-oztam volna az angol királynőt.
Ráadásul a könyvtáram is meglehetősen republikánusnak bizonyult, mert feltúrtam, de csak a miniszterek, képviselők, professzorok, dékánok stb. megszólítására találtam adatot, a lovagokéra nem.
Mindenesetre egy valamit nem értek. Milyen nyelven akarod megszólítani? Ha angolul, és úgy véled, hogy a „Sir Alexander” a helyes, akkor írd azt. Ha magyarul, akkor pedig a sir-nek semmi keresnivalója, mert angol szavakat magyar szövegbe nem keverünk. Az még hagyján, ha valami brit birodalmi lovag lenne az illető, akkor esetleg maradhatna, mivel eredetileg angol fogalomról van szó. De a máltai lovagrend nem angol, így értelmezhetetlen angol titulussal utalni rá, nem angol környezetben.
Az régi, feudális magyarban kiterjedt és finom rendszere volt a méltóságok megszólításának. Az biztos, hogy a nevet rendszerint csak akkor tették ki, ha harmadik személyben beszéltek az illetőről, egyebekben a méltóságra utaló jelzői tagot követte az „úr” vagy „uram” szó, pl. őfelsége Palkó király, de Felséges Úr!, Felséges Uram! Azonban levélbeli megszólításként ilyet is találtam: Tekintetes Dudás Ödön Úrnak!
Az, hogy milyen ranghoz milyen megszólítás tartozott, nem tudom, gondolom időben is változott. Mindenesetre az egyes rangok és címek megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény <http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8251> az alábbiakról emlkékezik meg: „főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes”. Az Ezredvég egy cikke <http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0105/01053.html> szerint: „A Horthy-korszakban […] a miniszter címzése és megszólítása nagyméltóságú miniszter úr!, míg az apáté méltóságos és főtisztelendő apát úr! volt. […] Ami az alapsorrendet illeti, a »hivatalos ranglétrának öt foka volt, felülről lefelé: kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes és – semmi. Ehhez járultak még egyházi címek: pl. (fő)tisztelendő, nagytiszteletű stb.« (Sinor 1974:546). A tisztelendő és főtisztelendő protestáns megfelelői tiszteletes és nagytiszteletű voltak (Fülei-Szántó 1994: 43). A rendszer szuperlatívusza a nagyméltóságú volt, ami az érsekek, miniszterek és hercegek megszólítása volt, ehhez járult még a főhercegre a fenséges és a királyra a felséges, továbbá a pápát illető őszentsége megjelölés. A tekintetes és nagyságos annyira elterjedtek voltak, hogy úgynevezett allegro-változataik is keletkeztek: a téns és a nacsos (például ténsúr, nacsosasszony)”.
A máltai lovagrend esetén külön csavar, hogy ez tkp. eredetileg egyházi rend, így meglehet nem a nemesi címeket használták (-ják). További csavar, hogy ez a rend Mo.-n 1924 óta protestáns(sic!) újraalapítású [ez mondjuk teljesen illik a király nélküli királysághoz, amely tengerel nem határos, mégis egy ellentengernagy vezeti]. Sőt ez katonai szerzet volt, tehát meglehet katonai megszólítások járták, vö. Czuczor-Fogarasi (1862): „vitéz: […] 2) Valamely lovagrendnek avatott tagja. Aranygyapjas, aranysarkantyús v. szentelt vitéz. Sz. István rendének vitéze. Máltai vitéz. 3) Mint melléknév jelent hőst, bátrat, harczvágyót. Vitéz ember, vitéz hadak, seregek. Hátul van a sebe, vitéz katona volt, gúnyszó a futó, félékény katonára. Továbbá katonáknál a feltiszteknek adatni szokott tiszteleti czím. Vitéz hadnagy uram! Vitéz kapitány uram!”.
A Pallas nagylexikona (1897) szerint: „Lovag, Ausztriában nemesi fokozat, mely rangra nézve a báró és a nemes között áll. Angolországban az u. n. knight cím személyhez kötött és át nem örökölhető. L.-nak nevezik általánosságban egy rendjelkereszt tulajdonosát is (rendesen a III. osztályét). Megjegyzendő, hogy néhány ily rendjellel együtt jár az örökös lovagi méltóság is, főleg az osztrák rendjeleknél. - L. a rómaiaknál, l. Lovagok.”.
Ez utóbbihoz jön Ballagi (1873): „Méltóság […] 5) (második és harmadik személyű birtokraggal) grófoknak, báróknak v. más magasállású férfiaknak és ezek nejeinek adatni szokott com; igen kérem méltóságodat!”, ill. „Nagyság […] 2) (cim, csak második és harmadik személyű birtokraggal használtatik); a magasabb rangú hivatalnokok és ezek nejeinek cime; nagyságod! ő nagysága”.
Illetve Czuczor-Fogarasi (1862): „Méltóságos […] 3) Társadalmi ért. rangczim, mely bizonyos főrangu születésüeket, és hivatalnokokat illet, milyenek a) a grófok és bárók; b) a püspökök, s némely más főpapok, pl. a pannonhegyi főapát, a jászói prépost c) a főispánok; d) a cs. kir. kamarások, udvari tanácsosok, alsóbb királyi törvényszékek elnökei. Hétszemélyestábla közbirái stb.”, ill. „Nagyságos […] Társadalmi nyelven tiszteletczím, mely szoros ért. csak magasabb rangu urakat és nejeiket, pl. királyi tanácsosokat, főtörvényszéki ülnököket v. birákat, helytartósági tanácsosokat, stb. illet. Nagyságos ülnök úr!”
Az is meglehet, hogy a máltai lovagoknak nem is volt újkori megszólításuk, mert mindannyian a más jogon járó titulusokat viselték. Nem volt jellemző, hogy cím nélküli parasztok, munkások és kispolgárok máltai lovagok lettek volna.
Szóval fogalmam sincs. A legjobb az lenne, ha megpróbálnád megkeresni a kérdéssel a Máltai Lovagrend magyar tagozatát, hogy ők mit látnak jónak.
Magam így járnék el magyarul: Tisztelt Doktor Úr! vagy Tisztelt Milesz Sándor Úr!
Kedves Lvt, es vrobee, Koszonom a megfejtest.
En rengeteg CAP ot talaltam a Mormon [familysearch.org] weblap segitsegevel Szlovakiaban. Egy CAP nem volt Romaniaban es csak egy van feljegyezve - CAP Gyorgy - Pentelen (Gondolom Dunapentelerol Fejer m.) van szo es mivel az oseim Fejer megyeiek felteheto hogy onnan vannak.
Erről a Német családnevek eredete és magyarázata című könyvről sehol semmi adatot nem lelék (se a Google, se az odr.lib.klte.hu nem segített). A Kempelent viszont kiadta az Arcanum CD-n, így elég jól hozzáférhető. Alkalmi keresést vállalok, de rendszeresebb használat esetén célszerűbb a CD beszerzése (illetve van olyan DVD-jük, ami egyéb geneológiai művek társaságában tartalmazza).
Levélben szeretnék megszólítani egy máltai lovagot,de úgy,hogy szeretném kiemelni a lovagi címét miközben a magyar nevét írnám le,hiszen mégiscsak magyar az illető.Tudtommal a keresztnév elé kell tenni a "Sir" elnevezést. Ugye?
Így lesz a megszólítás:Sir Alexander.
Az illető eredeti neve:Dr. Milesz Sándor
Magyar névhez tudtommal nem szokás "Sir" elnevezést tenni.
Ebből kifolyólag csupán a Sir Alexander megszólítás a helyes vagy illdomos?
"Német családnevek eredete és magyarázata" vagy valami hasonló a címe, és egy kereső kidobta, hogy benne van a Kmetty név, ami nekem fontos. Lehet, h. keverem Kempelen könyvével/könyveivel (családok, polgárcsaládok stb.).Sajnos egyik sincs meg a könyvtárban. Ha tudsz segíteni, megköszönném.
Nem véletlenül adtam meg korábban azt is, hogy a románból a szlovákba is átkerült cap alakban. Ez is a valach pásztorkultúrából származó nyelvi rétegbe tartozik, mint pl. a bacsa ~ bács, brindza, csobán stb. (És mint a bacsa mutatja, ez kerülő úton is a magyarba kerülhet, hiszen a bacsa a magyarban szlovák, a közvetlen valach [román] alakja a ritkább bács.)
Érdekes, én azt hittem, hogy a cáp kizárólag a moldvai magyarban szerepel (ahogy a passzaport meg a meszena), erre most találok egy ilyet:
"cáp. Ez a szavunk a szótárak szerint nyelvjárási szó (ÚMTsz. I, 668, TESz. I, 411, ÉKsz. I, 169), amely szinte az egész magyar nyelvterületen megvolt (adataink vannak a Dunántúlról, a [370] Kiskunságból, a Partiumból, Erdélyből, Moldvából). Jelentése: a vadkecske hímje, vmilyen kiherélt állat (ÚMTsz.), kiherélt hím állat (kecske, juh, bika), kecskebak (ÉKsz.)." http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-3/posgay.htm
Peti: Magyar személynévből. A Péter személynév Pet- rövidülésének -i kicsinyítő képzős származéka. Hasonló, részint szintén vezetéknévvé lett alakulatok, de eltérő kicsinyítő képzővel Pete (innen Petes), Pető (Petőc, Petőcs).
Dufala: Jellegzetes, személynévből lett cseh vezetéknév. A cs. doufat (szlk. dúfať) ’hisz, bízik’ ige -l melléknéviigenév-képzős és -a paradigmatikus végződéses származéka. Így közelítő magyar jelentése ’bízó, hívő, optimista’ (vö. régi magyar Bízó, Bízód, Hisz stb. személynevek.)
Zwach: Még utána nézek, de első ránézésre egy a Zwack név délnémet alakváltozatának tűnik, ez utóbbi pedig biztos összefüggésben van a zwacken ’csipked, csíp’ igével. Tehát valószínűleg egy régi, a megnevezett jellemére vagy egyéb megjegyzésre méltó cselekvésére utaló ragadványnévi eredetű német személynévről van szó, vö. régi magyar Csípő személynév. [Nem zárható ki azonban az, hogy képzőtlen lakosnévről van szó egy Zwack, Zwack település után; vö. hasonlóhoz Jénától DK-re eső német Zwackau ’csíp + liget’ települést.]
A fuasz > fujasz alakulás teljességgel hihető, ezt hiátustöltésnek nevezzük. Ilyen fóhjitásutöltő szerepben állhatnak -- történetileg -- a j, v, h hangok.
Nem másolnád be ide a Kázmér-féle cikket? Nagyon érdekel ui. a dolog, még a 'vadkacsavadász'-szal együtt sem látom a fuasz szó etimológiáját -- sőt!
Végre kezembe került a Kázmér-könyv, és bár Fujaszt nem találtam, de 2 db Fuasz szerepel benne, jelentésként pedig: vadkacsavadász. Szerinted lehetséges, hogy ebből alakult ki a Fujasz, mondjuk, mert j-vel könnyebb volt ejteni, ill. annak lehetett hallani? Üdv: erbur
Annyit azért hozzátennék, hogy a Kernstóf pusztán az köznémet helyesírás szerint leírt Gerensdorf név bajor-osztrák nyelvjárás szerint ejtett alakjának magyaros lejegyzése.
A bajor-osztrákban, ui. a Gerensdorf név [g̊ern̝ʃd̊oɐ̥f]* ejtésű, vagyis: – A szótagkezdő zöngés zárhangok elvesztik a zöngésségüket (miközben megmarad a laza artikulációsmizmokkla való ejtés). A köznémet számára ezek a hehezetlenségük miatt továbbra is különböznek az eredeti zöngétlen msh.-któl, de a magyarban ez a különbség is elvész. Emiatt van a G- > K-, ill. -d- > -t-. – A hangsúlytalan svá rendszerint kiesik, vö. közn. Brandel ~ baj.-osztr. Prandl név, ill. n. zerreißen ~ baj.-osztr. zreissn ’szétszakít’ ige. Ezért van a -ren- > -rn-. – A köznémet -st-, -sp- hangkapcsolat mindig -scht-, -schp-ként ejtődik, nem csak a szótag elején. Vö. írt Arnstorf településnev [N.B. a d helyetti t írásban is megjelenik!] Arnschtorf ejtése, n. Wurst ~ baj.-osztr. wurscht ’hurka, kolbász’. Emiatt van n. -s- /sz/ > m. -s- /s/. – Hosszú mgh.-k után és szóvégen vagy msh. előtt az r a köznémetben is félhangzós elmosódott (ajakréses) a-ként ejtődik. A bajor-osztrákban gyakran rövid mgh.-k után is így van, ennek megdelelően a dorf szónak is van doaf (toaf)-szerű ejtése. Ez az -oa- kettőshangzó a magyarban természetesen képződik le hosszú ó-ra, ezért van -or- > -ó-.
Ez tehát nem olyan átadotában való változás, így a Rozendovszky esetén sem számolhatunk esetleges változásokkal, csak indokoltakkal.
A bajor-osztrák kiejtéshez vö. <http://www.bayerische-sprache.de/Index/Remaraweng%20Boarisch%20-%20Lehren/Lautlehre-1-Konsonanten.htm>
* A repülőélezetek az Indexen gyakran rossz helyen látszanak: a fonetikus lejegyzésben [g]-n és a [d]-n van kis kör, az [n] alatt vonás, a fordított [a] alatt pedig félkör. gyanez, ha az APhI/IPA szerinti lejegyzés nem lenne felismerhető X-SAMPA-val [g_0ern=Sd_0o6_^f].
> az általad említett Csormasz személynév milyen eredetű?
Azért hoztam fel a Csormasz nevet, hogy jelezzem: szerintem közös az etimológiája a Csarmasz névvel, vagyis egymás változatai, ahogy a csoda~csuda, seper~söpör szópárok. Végezetül tehát arra sem tudtam konkrétumot mondani, viszont az o-s változat örvén tudtam felvetni a török çorba ’leves’ szót (amely vagy helyes, vagy tévút).
Továbbra is a nyelvész és nem a genealógus szemszögéből:
> (a Rosen~ eléggé 'beszédes')
Vigyázzunk a fals pozitív esetekre. A zsidók német (de hasonlóképpen magyar) névfelvételekor fontos szempont volt a „mimikri”. Zömmel olyan neveket vettek fel, amelyek amúgy is gyakoriak voltak, vagy gyakorinak tetszettek. A Rose(n)- névkezdetű nevek elég gyakoriak voltak a németek közt is, így ez önmagában nem lehet a zsidó eredet bélyege.
Amennyiben a névhez találunk helynévi alapot, akkor nem nagyon rugaszkodhatunk el a természetes névalakulás feltételezésétől.
Ezenkívül azt nem látom, hogy egy német nevű zsidót mi venne rá, hogy Mo.-n részlegesen szlávosítsa a nevét?
> Talán LvT tud rá válaszolni, lehetett e a 'dorf'-on kívül másból 'dov'
Talán kiindulhatnánk egy Ro{s/z}endornský névalakból is. Ez akkor egy Rosendorn ’tkp. rózsatövis’ név szlávosodása lenne adaptív (azaz „jelentés nélküli”) -ský képzővel. Ezt azért vetettem el, mert egyrészt a Google-n 260 Ro{s/z}endorfský áll szemben 3 Ro{s/z}endornský –val. Másrészt már akkor sem tudtam megoldani az előbb feltett kérdést: egy német nyelvűt mi venne rá Mo.-n részlegesen szlávosítsa a nevét?
(N.B. A Rosendornhoz nem találtam helynévi alapot, így esetleg ez lehet zsidó név, bár ekkor sem feltétlenül.)
> Ez a válasz esetedben akkor lenne feltételezhető, ha ki tudnánk mutatni az LvT által említett Rózsafalu, mint településnév Kárpátiai előfordulását. Javaslom, szánj erre időt, akár Rózsafalu, akár Rózsa~ bármi alakban. [...] Pl. nem tudom, van-e Rozsnyónak pl. köze a Rosen~ alakhoz (a város hivatalos oldal szerint nincs)
Kárpátiában vannak ilyen jelentős helységek német névvel: m. Rózsahegy, n. Rosenberg, szlk. Rožumberok. Ebből azonban, még a német névformát is alapul véve, Rozenberský jönne ki. Ami – azon kívül, hogy a Rozendovszky nem jön ki belőle – érthetetlen lenne, mert már a huszita kor óta többségben voltak ott a szlávok, így egy szláv vezetéknév is a szláv variánsból jött volna létre.
Rozsnyó német neve – hivatalos oldala ellenére – is idejő: Rosenau ’tkp. rózsarét’ volt. Ebből viszont Rozenauszky (szlovákosan írva: Rozenavský) alakulna, d nélkül.
Én továbbra is megfontolandónak tartom azt a megfigyelést, hogy a kérdéses Rozendovszky egy Mo.-i magyarosodáson* átment névalak, amely egy szláv képzőből alakult német helynévből. (* Magyarosodásként értékelhető a -rfszk- torlódás egyszerűsödése -fszk-ké [a -v- csak írásban létezik a hasonló gyakori szláv nevek hatására], valamint az, hogy – ha jól értem – nő esetén a hímnemű -szky < -ský végződés volt, nem a nőnemű -szka < -ská).
Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a név szláv környezetben alakult ki, és egy olyan helynévre utal, amelynek nem volt a szláv környezetben bevett neve, csak a német. Továbbá már az így kialakult névvel került a család magyar környezetbe.
Mindehhez az alapfeltételezéshez számomra leginkább Cseh- és Morvaország (kisebb valószínűséggel É-Szlovákia) passzol. Gondolhatunk egy távolabbi német területről csehek-, morvák (esetleg szlovákok) közé korábban betelepült német családra is, ekkor jönnek szóba a 3559-esben megadott települések. De azóta találtam a mai Csehországban is n. Rosendorf településnevet: ma Růžovának hívják és Děčíntől ÉK-re esik a német határon. Tekintve, hogy ez a Szudétavidék, ahol német többség volt, a kisebb településeknek pedig nem volt feltétlenül cseh neve (a Růžová is gyanúsan tudatos alakulású formának tűnik), ez a vidék optimálisnak tetszik a név kialakulásához.
Azt pedig úgy tudom, hogy a XVIII. és XIX. sz-ban nem volt ritka a csehek(-morvák) áttelepülése a történelmi Mo. területére (vö. pl. a Kapka család).
Etimológiájához nem tudok érdemben hozzászólni, viszont van egy felvetésem. Először szláv (konkrétan szlovák) környezetben módosult német (de akár jiddis) eredetű névre gondoltam, hasonló tartalommal, ahogy LvT megfogalmazta (a Rosen~ eléggé 'beszédes'), de az, hogy ezen belül merre indulj el Rozendovszky Borbála születését illetően, más megközelítésből indulnék, s talán ez segít a Rozendovszky nevet is értelmezni.
Az, hogy az 1715-ös összeírásban (www.arcanum.hu/mol) egyszer sem fordul elő, azt mutatja, hogy vagy nem éltek még akkor itt, vagy más néven éltek. Ismeretes, hogy a Rákóczi-szabadságharc után a jelentősen megfogyatkozott lélekszámú, Rákóczi család, ill. más kuruc birtokosok által birtokolt településekre szlovák ajkú lakosság húzódott le északról, az ő helyükre pedig rutének. Ez a válasz esetedben akkor lenne feltételezhető, ha ki tudnánk mutatni az LvT által említett Rózsafalu, mint településnév Kárpátiai előfordulását. Javaslom, szánj erre időt, akár Rózsafalu, akár Rózsa~ bármi alakban. (Biharban van, az más vidék, de hasonló Rózsa~ nevű helyneveket nem vetnék el egyből. Tudom javasolni a www.radixindex.com keresőjét. Azért javaslom ezt - hogy ne vesd el - mert a feleségem családjában a Gerensdorfok 1802-ről 1848-ra már Kernstófok, igaz nem szláv környezetben, hanem Heves Külső-Szolnok egyesített vm-ben - pontosabban Újszászon. A változás tehát a XIX. sz. első felében történik meg, úgy, hogy 1802-ben költözik be a Gerensdorf fiú Újszászra Kompoltról, pár évtizeddel korábban odatelepült német közösségből kiszakadva-átszármazva. A ~'dorf'='stóf' átváltozáshoz hasonlóan a '?'='dov' változás melyhez később, szláv, vszeg szlovák környezetben társult a+sky képző. Talán LvT tud rá válaszolni, lehetett e a 'dorf'-on kívül másból 'dov')
Másik indok:
Nem tudom Visontán az Oraveczek mióta vannak jelen, a házasság nagy valószínűséggel a lány falujában volt - végülis ezt keresed - de javaslom kiindulásként tételezd fel, hogy az Oraveczek ismerik a lány családját korábbról (esetleg távoli rokonság, egy kultúrkör, stb.) Indulj el az Orevecz szálon. (Ha ez nem áll meg, még mindíg elindulhatsz más szálon, azaz, amit javaslok, az nem 'A megoldás', hanem egy első látásra elég nagy halmaz elemeinek megszűrése.
Az, hogy a fent említett forrás keresőjében az Oravecz név 1715-ben 85 településen fordul elő, melyből 8 Gömör, 2 Sáros, 5 Szepes, 4 Bars, 9 Hont, 11 Liptó (köztük elmenekültek összeírása is!) 5 Nógrád, 4 Nyitra, 5 Pozsony városa, 11 Trencsén, 3 Túróc, 11 Zólyom vm-e (összesen 78 szláv környezetű) számomra ugyanúgy azt mutatja, hogy errefelé venném az irányt. Pl. nem tudom, van-e Rozsnyónak pl. köze a Rosen~ alakhoz (a város hivatalos oldal szerint nincs), de előre Gömört venném.
Szóval én Észak-kelet irányába indulnék el, olyan szlávok lakta településeken, ahol az Oraveczek előfordulhattak 1715 és az 1848-as születést megelőző esküvő időpontja, mondjuk 1828 között (Te vszeg ezt az időt jobban tudod pontosítani). Ez 113 év 4 emberöltő, s kevesebb, ha az van, hogy 1715-ben még nem voltak jelen Mo. területén a R-iak.
Kassai: Erről nincs sok mit mondani: a Kassa településnévről vett lakosnév. Amennyiben természetesen alakul ki, akkor Kassáról elszármazott, Kassával kapcsolatot tartó stb., de a név kialakulásakor nem ottani lakost jelöl. Illetve nemesi előnév esetén a birtokközpontot nevezi meg.
A vázoltad esetben azonban vlsz. névmagyarosításról van szó. Ilyenkor gyakran nincs meg a felvett név etimológiai háttere. Lehet persze, hogy a felvett név a régi név fordítása, de gyakoribb, hogy csak max. a hangzásában hasonló, gyakori, kifejezetten magyarosnak imponáló névről van szó. (N.B. Sokszor ezt a nevet nem is az érdekeltek választották, hanem a névmagyarosítást presszionáló vagy adminisztráló személyek „javasolták”.) A típuspéldám az a személyesen ismertem alföldi Kohút vezetéknevű szlovák család, melynek egyik ága tükörfordított Kakasra, a másik ága pedig inkább az alliteráló Komoly nevet vette fel. A felvetetted csehes névforma arra utal, hogy itt is az alliteráció vezérelte a névválasztást.
Kotešel: Adatot nem találtam rá, valószínűleg az emlékezet már romlottan őrizte meg az eredeti nevet. Még nem volt időm rá, hogy szisztematikusan végigvegyem a lehetséges eredeti formákat. Mindenesetre még ebben az alakjában is cseh-morva névnek imponál, egy ott gyakori -l melléknéviigenév-képzős személynévnek. Mint ilyen, az alapnak egy igének kellene lennie, de *kotešet ige, ill. hasonló egyelőre nem találtatik.
Muyrers: Etimológiai adatot nem találtam rá. De tekintve, hogy a német au kettőshangzónak a hollandban és az alnémetben gyakran ui kettőshangzó felel meg (vö. n. Maus ~ holl. muis ’egér’ n. Haus ~ holl. huis ’ház’), így ezt a n. Maurer ’kőműves’ szóval vetem össze, annak ellenére, hogy a megfelelő tő a holland irodalmi nyelvben nem ui-t, hanem uu-t tartalmaz (holl. muur ’fal’ ~ n. rég. Maur ’fal’), de a névben fennmaradhatott korábbi, ill. nyelvjárási alak. Természetesen az is lehet, hogy kifejezetten alnémet variánsról van szó. Ennek megfelelően egy alnémet-németalföldi Muyrer ’kőműves’ foglalkozásnévhez -s erős birtokosraggal képzett apanévről lehet szó.
van Basten: Holland (németalföldi) apanévi eredetű családnév egy gezin/zoon van Basten ’Bast családja/fia’ szókapcsolatból. Az itt szereplő Bast személynév a Sebastian ’Sebestyén’ személynév rövidülése. (A holl. van elöljáró nélküli Basten változata német vezetéknév is lehet.)
Haas: Holland (németalföldi) ragadványnévi eredetű családnév. A ragadványnév az illető visszahúzódó, félénk jellemére, vagy gyorsaságára utalhat, vö. holl. haas ’(mezei) nyúl’ közszó. [Tekintve, hogy a hollandnak mind nyelvileg, mind kulturálisan, mint történetileg erős kapcsolatai vannak az alnémet területekkel, ez is lehet alnémet név.]
Gárgyán: Eredete egy magyar közszóra megy vissza. Akinek még megvan a régi hétkötetes értelmező kéziszótár, ott ezt olvashatja: gárgyán főnév -t, -ok, -ja (népies, elavult) Gvárdián. Ez utóbbi jelentése pedig:’ <Ferences, kapucinus, minorita> szerzetesrendi házfőnök’ (tehát az, am más szerzeteknél a perjel). A gárgyán tehát a középkori latin guardianus ’őrző, gondnok; (egyh.) rendházfőnök’ népi átvétele, szemben a német alapú tudós gvárdián alakkal. Névként vlsz. arra utal, hogy az illető ferences, kapucinus, minorita kolostor jobbágya volt; esetleg úgy viselkedett, mint egy rendfőnök; de talán nem zárható ki a nem egyházi, foglalkozásra utaló ’gondnok’ jelentés sem.
Hangel: Adatot nem találtam rá. Az ösztönöm azt súgja, hogy a német Hankel csn. alakváltozatáról lehet szó. z utóbbi a n. Hank(e) személy (és család-) név -(e)l kicsinyítő képzős származéka. A Hank(e) mögött két eredet állhat: – A gyakoribb esetben a Johannes ’János’ név Hann(e) rövidülésének továbbképzéséről van szó az alnémet vagy a szláv -k(e/a/o) kicsinyítő képzővel. – Ritkább esetben a n. Heinrich ’Henrik’ alemann (dny-német) környezetben történt Hank rövidülésének -i (> -e) kicsinyítő képzős származékával van dolgunk.
Ad Kifusz: A Duden Familiennamen a Kalbfuss ’tkp. borjúláb’ vezetéknév kapcsán ’mészáros’-ra utaló foglalkozásnévi eredetet említ, így ezt a Kifusz felvázoltam etimológiája esetén is fel kell tenni. A másik az, ami talán nem derült ki, hogy a Kie- előtag azonosítása n. Kuh ’tehén’ szóval gyengébb lábakon áll, mint az etimológiai többi része: érdemes némi fenntartással kezelni, de jobb ötletem egyelőre nincs. (N.B. Az is lehet, hogy egy német népetimológiáról van szó, és csak „beleértették” a németek a Fuß ’láb’ szót egy idegen, de számukra hasonlóan végződő névbe.)
Nekem az a gyanúm, hogy a Hartyán névvel lehet összefüggésbe hozni. Illetve, a Gárgyán névre keresve találtam, hogy a "gragya" horvát eredetű szóval is összefüggésbe lehetne hozni (nem találtam a szótárban azért írtam fonetikusan hátha nyelvjárási).
LvT, ismerve a szláv jártasságodat, remélem erre is tudsz megerősítést vagy cáfolatot írni! Köszi előre is
Rozendovszky: Vö. cseh Rosendorfský, Rozendorfský vezetéknév. Cseh lakosnév egy német Rosendorf ’tkp. Rózsafalu’ településnévhez. Ilyen jelenleg kimutatható Türingiában, Burgenlandban, Karintiában. <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=DE&city=Rosendorf>, <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=AT&city=Rosendorf>
Kifusz: Vö. német Kiefuss (Keifuss) vezetéknév. Ez utóbbi etimológiáját még nem találtam meg, de tekintve, hogy ie ~ ei-t tartalmazó alakváltozatok vannak, régi német szónak/névnek kell lennie. Külön megfontolandó a holland Kievoet ~ Kijvoet név léte, amennyiben ezt összekapcsolhatjuk a fenti német névvel – és szerintem összekapcsolhatjuk –, akkor feltehetjük, hogy összetett szóval van dolgunk, ahol az utótag a n. Fuß (~ holl. voet) ’láb’ szóval azonos.
Ha tekintjük azt, hogy a német névállományban a kerekített magánhangzók ajakrésessé válása nem ritka, a Kiefuss nevet talán összekapcsolhatjuk a német Kuhfuss vezetéknévvel (uh /ú/ > ie /í/). Ez utóbbi etimológiája világos, szó szerint ’tehénláb’ jelentésű. Ez beleillik az ’állatláb’ jelentésű német vezetéknevek közé, vö. még Lamfuss (< n. Lamm ’bárány’), így utalhat az illető kedvenc eledelére, lakóhelyére* stb. Megfontolandó ugyanakkor, hogy a holland megfelelő, a koevoet a literális értelmán túlmenően ’egykarú emelő, feszítővas’ jelentésű is, így az is lehet, hogy a jellemző eszközről vett foglalkozásnévvel van dolgunk.
Megpróbálok még a név ügyében tovább keresgetni, hátha meg tudom erősíteni a fenti ötletemet (vagy elvetni).
* Az egy tipikus német sajátosság, hogy nemcsak fogadók, hanem más kiemelt házak, tanyák is kapnak „fantázianeveket”, amely aztán átszállhat a lakók megnevezésére is.
Csarmasz: Bízvást összetartozik a Csormasz névvel. Tovább azonban nem jutottam: mindez arra látszik utalni, hogy egy régi személynévről van szó, amelynek közszói alapja eltűnt. Gondoltam a m. csárma ’lárma; lármás, szószátyár’ szóra, de nem tudok olyan m. -sz képzőről, amely ebben a korban ebből névszót/személynevet képezne. Felvetődött bennem a b ~ m alternáció lehetősége is, ezen keresztül az oszm.-tör. çorba /csorba/ ’leves’ szóval való kapcsolat; azonban, hogy a törökben lehet-e ilyen -s képző, nem tudom, így ez is csak ötlet, nem megoldás.
Mondanám, hogy régi – esetleg honfoglalás előtti török eredetű – magyar névről van szó, de ezt meg az bizonytalanítja el, hogy az Árpád-kori személynévtárban nem találtam ezzel összevethető tételt. Ennek ellenére ez a lehetőség tetszik talán a legvalószínűbbnek.
> Az ismerősöm kárpátaljai vegyes családból való áttelepült
Ad Vaskeba: Most a hozzászólásodban lévő infók alapján újra átgondolva a tényeket, a név nyugat (cseh) → kelet (szlovák, ukrán) irányú terjedését megfordítom kelet (ukrán) → nyugat (szlovák, cseh) irányra.
Az korábban közöltem megoldás hátterében az állt, hogy a -ba képzőnek nem ismertem személynévképzői funkcióját. A nyugati és déli ágban ez biztos így van, a keleti szláv névtanból azonban nincsenek túlzottan részletező forrásaim. Viszont a közölted infó felkeltette az érdeklődésemet és célzottan el kezdtem nyomozni, és egy oldalon, amely orosz (keleti szláv) vezetékneveket sorolt fel, az alábbi névpárt találtam: Верчеба ~ Верченко (Vercseba ~ Vercsenko). Tekintve, hogy az ukránban az -enko apanévképzői funkciójú, feltételezhetjük hogy itt az -eba is az.
Így már visszamerek térni az első gondolatomhoz, amit végül is elvetettem: a Vaškeba (Вашкеба) a Vaška (Вашка) személynévből képzett apanév. A Vaška (Вашка) a Vasil[ij] (Василий < újgör. Βασιλιός < gör. βασιλεύς ’király, uralkodó’, vö. m. Bazil, Bazsó, Vazul, Vászoly) rövidülése -ka kicsinyítő képzővel, a keleti szlávságban igen gyakori név, de cseh környezetben sem ismeretlen.
Kedves LvT! Korábbi segítségedet most van alkalmam megköszönni,és újból a segítségedet szeretném kérni a Hangel névvel kapcsolatban. Segítségedet előre is köszönöm. Baráti üdvözlettel:ménrot.
Az ismerősöm kárpátaljai vegyes családból való áttelepült, másrészről a neten kotorászva (kugli :o) .cz és .sk lapokon fodult elő dominánsan, de találtam dél-alföldi illetőségű magyar személyt is. A Radixon 2 kárpátaljai iskolai értesítőben szerepel a nyilvántartásukban.
Így mindenképpen cseh-szlovák-?ruszin? vonalon lehet a megoldás.
OFF Márpedig Isten ilyen, ezért is nevezik Mindenhatónak... Feltéve, hogy létezik. Az érvelésem ugyanis pont arra irányul, hogy ezt legalábbis megkérdőjelezzem.
Vaškeba: A jelenkorban szinte kizárólag cseh előfordulásai vannak. Az etimológiája problémás. Primer megoldás nincs, az átadó nyelvet nem látom, így vlsz. a csehen belüli fejlemény. Adatolt Veškeba formája is, amely megengedi, hogy az első mgh.-t jermegfelelőnek (tehát korábbi jel folytatójának) tekintsük. a szlovákban, s innen esetleg átszüremkedve morva, ill. cseh területen is, az a hang lehet jermegfelelő. A szlávban a -ba elvont főneveket képez zömmel igékből és melléknevekből. Ennek megfelelően talán az ószl. vьsь ’minden’ szó származékáról van szó, vö. cseh veškerý ’ minden’ < *veškterý < *veškter > + -ba > *veškterba > *veškerba > veškeba. Persze ez így elég gyenge lábakon áll, mindenesetre más ötletem egyelőre nincs.
Firkušný: Ilyen formájában csak a csehből ismert. Volt jó pár köröm ez ügyben, de nem maradt más hátra, minthogy a -ný – ilyen szerepben való szokatlansága ellenére – egyfajta apanévképzői szerepű lehet. Így vlsz. a név a régi nyugati szláv Firk(a/o) személynév -uš kicsinyítő képzős Firkuš származékához képzett apanév. A Firk(a/o) alapnév vlsz a Fir(a/o) név -ka/-ko képzővel kicsinyített alakja. A Fir(a/o) alakról nem tudtam kideríteni semmit, de alakját tekintve nem szlávos, valószínűleg egy más nyelvi személynévvel, vagy annak csonkolt formájával azonos (? lat. Firminus, ? n. vier).
> csak míg az idealista azt gondolja, hogy a dolgoknak van céljuk, a materialista számára csak okuk. Mivel én határozottan materialista vagyok, a cél vélelmezése szerintem a fent már kifejtett belelátás.<
Csak erre, és csak ennyi - (remélem nem fumigálod csupán.)
Az idealista be tudja látni,: esetleg az a cél, hogy az okot megkeresd, és kiküszöböld. Hamennyiben majd a materialista is be tudja látni, hogy lehet az is az ok, hogy egy cél felé haladtasson, el fognak múlhatni az "egetverő különbségek" a két szemlélet között Ez lesz majd a színtézis kezdete e téren.
OFF Mindössze a tapasztalataim igazolják Csak ezekkel a tapasztalatokkal az szokott a baj lenni, hogy az ember agya olyan, hogy megpróbál a rendezetlenség mögé rendszert látni, és mivel nagyon sok faktoros dologról van szó, ezért nyilván egy ember személyiségjegyei és egy név által definiált konnotációhalmaz elemei között nyilván fog találni valami összepasszinthatót. De ez nemcsak az emberi agyra jellemző, már a galambok is hasonlóképp működnek. Híres kísérlet, amikor egy ketrecben tartózkodó galamboknak véletlenszerűen bedobáltak gabonaszemeket, előbb-utóbb elkezdtek egyre degeneráltabban mozogni, mert azt hitték, hogy a gabonaszem jutalom valamiért: a megelőző mozdulatért. Tehát ha mielőtt a gabonaszem lepottyant, egy galamb éppen megrántotta a szárnyát, akkor a gabonaszemmel történt kondicionálás hatására egyre gyakrabban rángatta a szárnyát, gabona reményében. Nos, szerintem a név és személyiség összefüggése szerintem épp ugyanilyen belelátás.
Ez természetesen azt is feltételezi, hogy valahonnan jövünk és valahová tartunk. Hát igen. Azt hiszem, idealista és materialista egyaránt nem hisz a véletlenekben, csak míg az idealista azt gondolja, hogy a dolgoknak van céljuk, a materialista számára csak okuk. Mivel én határozottan materialista vagyok, a cél vélelmezése szerintem a fent már kifejtett belelátás.
Isten létét tényleg nem e topikban kívánom megvitatni, még kevésbé bizonyítani, mivel nem lehet, mivel már Aquinoi Szt. Tamásnak sem sikerült. A bizonyítás lehetetlenségének ez a bizonyítása természetesen sántít, hiszen attól még, hogy Aquinói Szent Tamásnak nem sikerült, másnak sikerülhetne; lényegesen összetettebb megfigyelési és bizonyítási módszerek állnak ma rendelkezésre, mint az ő korában. Csak hát én mindig oda lyukadok ki, hogy nem értem, hogy valami, aminek a létezését ennyire reménytelen bizonyítani, miért olyan fontos, hogy egyesek egyéni létét meghatározza az ebben való hit.
ON A lényeg a topik témájához kapcsolódva annyi, hogy mindenki azért kapja a nevét, hogy beteljesíthesse sorsát. Szerintem meg azért, hogy azonosítani lehessen őt. Tisztában vagyok ugyanakkor a zsidó hagyománnyal, mely szerint az adandó szakrális nevet a születés pillanatában súgja meg az Isten az anyának. De ezeket a szakrális neveket a zsidók nem használják a mindennapokban. Ha valakinek például a szakrális neve Dávid, a civil neve Béla, akkor melyik is ő? (Vagy minden zsidónak kettős természete lenne?) Ráadásul ha Béla, akkor ez mire is utal, hiszen legalább három etimologikus jelentéssel lehet az esetében számolna, a bizonytalan eredeztetés miatt, miként nem kevés név több etimológia egybeeséséből vezethető le (pl. a Vera egyaránt becézője a Veronikának, és folytatója a szláv 'hit' jelentésű névnek).
OFF mindenkinek magának kellene értelmezni tudnia, miért azt a nevet kapta, amit kapott. Én például tudom, hogy azért lettem Attila, mert a szüleim kedvenc költője József Attila volt. De ezzel megint csak azt látjuk, hogy ok van, nem cél.
12 éves koromban elfogadtam, hogy létezik egy objektív valóság és az megismerhető. Nem csak a materialista és empirikus tudomány eszközeivel. Miközben azért tudom, hogy ezeket a módszereket nem nélkülözhetjük. Csak nem kellene mindenhatónak tekinteni azokat. Nemhogy nem kell, nem is lehet mindenhatónak tekinteni őket, hiszen Gödel nemteljességi tétele kimondja, hogy minden zárt rendszerben létezik bizonyíthatatlan igaz vagy cáfolhatatlan hamis állítás. De ebből számomra csupán az következik, hogy tudomásul kell venni, hogy vannak dolgok, amelyek jelenlegi tudásunk szerint megmagyarázhatatlanok, illetve olyanok is, amelyek mindig is megmagyarázhatatlanok lesznek. Arra véleményem szerint nem szolgálnak indokul, hogy bevezessünk egy bizonyíthatatlanul létező entitást, amit bocsánat a profán megfogalmazásért jolly joker jogokkal ruházunk fel. Azzal ugyan bármit meg tudunk természetszerűleg magyarázni, viszont éppen ebből következőleg az ilyen magyarázat nem ér semmit, nincs valódi magyarázó értéke.
Természetesen gondolhatod így, de ha komoly állításként akarod megfogalmazni, akkor ezt vizsgálatokkal kellene igazolni: egzakt személyiségjegy-faktorokat alkotni, ezeket pl. pszichológiai tesztek segítségével bemérni, majd bebizonyítani, hogy az azonos utónevűekhez tartozó értékek között nagyobb a korreláció (vagy valamilyen egyéb statisztikai mutató), mint a különböző utónevűek között. Meglepődnék, ha egy ilyen vizsgálat pozitív eredménnyel zárulna. De mivel két beágyazott állítást is megfogalmaztál, azok is bizonyításra szorulnak. Egyrészt azt állítod implicite, hogy a személyiséget isten adja, ez erősen szemben áll a tudomány mai állásával, amely szerint ez részben genetikus, részben szocializációs okokra vezethető vissza. Másrészt ebben beágyazva azt állítod, hogy létezik isten (ráadásul azon belül is Isten, azaz a judeokeresztény egyisten), ami szintén bizonyításra szorulna, hiszen az elmúlt néhány évezredben igen sok ráfordított erőforrás ellenére ezt az állítást sem sikerült verifikálni.
A te neved, kedves LvT, feltehetően kettős természetedre utal Ez finom habkönnyű állítás. Ugyanis némi fejtöréssel bárkire rá lehet mondani, hogy kettős természetű, magyarán nem jelent semmit.
Czethmayer, Czettmajer stb.: Ilyen nevet nem találtam. Ráakadtam viszont a német Zentmaier (-mayer, -meier, -meyer) névre. Valószínűnek tartom, hogy az ntm msh.-torlódás egyszerűsödhetett tm-re. A Zentmaier (stb.) a Zehn(e)ntmaier (stb.) válzozata, vagyis egy olyan Meier ’haszonbérlő’, aki a haszon Zehnte(l)-jével ’tized’-ével fizetett, vagy egy nagyobb birtok tizedét bérelte stb.
Holzapfel: Német név, literális értelme ’vadalma’. A német névtan ezt jellemre utaló ragadványnévnek tartja: ’savanyú, mint a vadalma’.
Nestlang: Van ilyen német vezetéknév. Az etimológiájával még bajban vagyok. Talán egy Nestl-Lang típusú összetett névről van szó, vagy a Nestling valamilyen módon való elváltozásáról. Az összetett névben a Lang jelentése ’hosszú’ és a termetre utaló ragadványnév lehet. A Nestling pedig ugyanaz, mint a Nestl, csak egy leszármazottat jelölő –ing képzővel bővült. A Nest(e)l név képzőtlen foglalkozásnév a középfelnémet nestel ’szalag, szíj’ szóból; olyan bőröst jelölt, aki jellemzően bőrdarabokból összevarrva készített dolgokat, pl. erszényt.
Már: A név nemigen köthető etnikumhoz. Ez nagy valószínűséggel a Márkus személynév rövidülése, se mint ilyen minden környékbeli népnél spontán képződhet.
Michlin (Nichlin): Leginkább németnek diagnosztizálható: a Michael ’Mihály’ személynév délnémet Michl becézőjéhez járulhatott az alemann (azaz dny-német) -(l)in kicsinyítő képző. Elviekben szláv is lehetne, de akkor a Michl alapnak – legalább alakilag – nőneműnek kellene lennie, de ennek a lehetőségét nem látom.
Firkusny: Később.
> Fizl, Fizlin, Fizel, Fizlerin (nőről van szó egyébként) és néhol még Zislerin, Zizlerin -nek is olvasható.
Mindkét olvasat elképzelhető, de az F-est tartom a valószínűnek, mivel ezek a nevek elterjedtebbek. A Fizl alapnév vlsz. a n. Fitz személynév délnémet -l kicsinyítő képzős származéka, a Fitz pedig a Vitus, ill. Vincent nevek rövidülése. A Fizel a Fizl-hez képest írásvariáció. Az Fizler-er-je apanévképző, s mivel a németben szokásos a képző nélküli apanév, így a jelentést nem változtatja, viszonylag szabadon elmaradhat, ill. megjelenhet. Az -in pedig azt jelzi, hogy az illető nő (asszonynév).
A másik változathoz csak a Zitzmann nevet találtam, ahol egy Zitz névhez járul az apanévképző funkciójú mann tag. a Zitz-ből elviekben egy -l kicsinyítő és egy -er apanévképzővel lehetne Zi(t)zler, ill. ebből Zi(t)zleron asszonynév. A Titz egyébként az ónémet Zizo személynév változata, amely pedig a Siegfried rövidülésének kicsinyített változata.
[Valahai] kedvenc e-mail szolgáltatóm már csak a nevében a régi. Úgy látszik pikkelnek rám, mert a legutóbbi "Aktivujte si neobmedzenu mailovu schranku na www.pobox.sk!" tartalmú üzenetükre nem reagáltam, tudván, hogy ez úgyis szolgáltatáscsökkentéssel jár. De vesztettem ;) -- most beengedni beenged ugyan, de az e-mailozás nem érhető el (csak pókerezhetnék...)
Ezért, jobb háján, itt az Indexen vettem igénybe a nickhez felkínált postafiókot: így már ismét elérhető vagyok.
Czethmayer, Czettmajer stb. Holzapfel Nestlang ??? Már Michlin (Nichlin) Firkusny (cseh)
ill. van egy név ami nagyon sokféleképpen is szerepel, de nem tudom eldönteni vajh melyik a valós; Fizl, Fizlin, Fizel, Fizlerin (nőről van szó egyébként) és néhol még Zislerin, Zizlerin -nek is olvasható.
valamint a Roszkopfról eset már néhányszór szó, de mos találtam Ruszkopf -ot is, ez csak valami torzult forma vagy teljesen más név?
Mint ahogy a két sár a magyarban nem érhet össze, ez a méz és a mézga esetében is képtelenség. De ahogy nem tudnám kizárni (hozzáértés hiányában megerősíteni sem) azt, hogy a két sár a törökségi nyelvekben összeér, a méz és a mézga is összeérhet a szláv nyelvekben (ennek verifikálásában nyilvánvaló, hogy neked utcahossznyi előnyöd van, de otthon megfelelő szótár birtokában én is lehet, hogy érdemben hozzá tudnék szólni a kérdéshez).
" Arról nem is beszélve, hogy ember nem tudta még eldönteni, hogy a sárlik ige töve a sárga vagy a víztől híg, ragadós föld, homok jelentésű sár-e."
Ha viszont azt vesszük, hogy az erősen szikes talaj sara - főleg hígan - piszkosfehér vagy enyhén sárgásfehér, mint a sárláskori folyadék, míg a cserepezésre is használt - (például)- sárga, az is lehet, hogy egyugyanazon a tő, és a szín - sár-ga is a sár- ból származott pld.a méz-ga mintájára. Így - ha ugyanabból származnak,- úgy főleg igazad van.
Magam biológus vagyok: sok ilyen és hasonló fehéres váladékot láttam már élőben. Ugyanúgy lehet sárgásnak is titulálni, ha precízek akarunk lenni, akkor pedig sárgás-fehéresnek. Az ilyen átmeneti színek, mint a menyét piszkosfehérje is, az átmenet ťvégénŤ lévő mindkét primérebb színre leképződhetnek. Sőt a heyltől és időtőll függően változóan is. Arról nem is beszélve, hogy ember nem tudta még eldönteni, hogy a sárlik ige töve a sárga vagy a víztől híg, ragadós föld, homok jelentésű sár-e.
> Elnézést, de a sár eredeti jelentése nem sárga, hanem fehér. Lásd: Sarolt= "fehér menyét"
Ezen ugyan összeveszhetünk, de szerintem a menyét fehérsége nem az abszolút színspektrum kérdése, hanem idiomatikus kérdés. A Duna eléggé nem kék, mégis a kék Duna toposz alakult ki. Ugyanígy sok minden színnévvel lehetne illetni a Tiszát, de a szőkével nem, mégis szőke Tiszáról szól a toposz. Ezért az, hogy akkoriban a ’sárga’ jelző járta olyan használatban, mint ma a ’fehér’, az nem jelenti azt, hogy konkrét színnévi használatban mi volt az értéke. Egyébként a Sarolt török név, így a sár szó magyar jelentéséről nem mond sokat a török etimológiája.
> Sárarany = fehérarany.
Ennek igazságát viszont egyáltalán nem látom (az aláhúzott kiemelések tőlem vannak).
Czuczor-Fogarasi (1862): Sárarany, (sár-arany) ösz. fn. Molnár A. latinozása szerént, aurum fulvum. Értetik alatta az egy darabban termett legfínomabb arany, alkalmasint a legtisztább sárga szintől, különböztetésül az érczes ásványokból tűz által kiolvasztott, vagy iszapos fövenyből kimosott aranytól. Eléfordúl már a Szent László királyról szóló énekben is (a XV. századból): „Olaj származik szent koporsódból, Tetemed foglalták a szép sáraranyból
ÉrtSz. (1959–1962): sárarany [sár-a] főnév (régies) Tiszta arany, színarany. * Zsuzsánna … szép orcája, mint pünkösti új rózsa, Fényes haja nap csillaga vagy sárarany sárgája. (Balassi Bálint) Korona volt a fejében Sár-aranyból, kővel ékes. (Arany János)
> Sárlik: fehérlik (a lovaknál ez a peteérés idősdzaka, amikotr fehéres váladék termelődik és folyik belőle)
Magam biológus vagyok: sok ilyen és hasonló fehéres váladékot láttam már élőben. Ugyanúgy lehet sárgásnak is titulálni, ha precízek akarunk lenni, akkor pedig sárgás-fehéresnek. Az ilyen átmeneti színek, mint a menyét piszkosfehérje is, az átmenet „végén” lévő mindkét primérebb színre leképződhetnek. Sőt a heyltől és időtőll függően változóan is.
Mi lenne hát a sármány esetén az a *sár ige? A válasz: semmi, ilyen ige sosem volt. Ezért ez fals pozitív eset. Ha elő vesszük a régi szövegeket, akkor láthatjuk, hogy ez régen csak sármály volt, amely két kiveszett szó összetétele: sár sárga (vö. sárarany) + mál(y) mell; begy; hasalj; hasalji prém; hegyoldal (vö. rókamálas mente). Az -ny végű változata először 1702-ből adatolható, korábbról nem.
Elnézést, de a sár eredeti jelentése nem sárga, hanem fehér. Lásd: Sarolt= "fehér menyét". Sárarany = fehérarany.
Sárlik: fehérlik (a lovaknál ez a peteérés idősdzaka, amikotr fehéres váladék termelődik és folyik belőle). Az "l" egy ősi igeképző a magyarban. Rengeteg főnévből lehet vele igét képezni. (pl. fény: fény + l + ik = fénylik)
> Most viszont az általad írtak alapján elgondolkodtam: vajjon a sárlik igének nem a sár az alapja? (:a kanca :) Nem lehetett a sárgállik rövid alakja ?.
A sárlik igében ott van egy igeképző: az l. Ha ebből képződött volna -mány/mény képzős származékszó, akkor az sárlomány v. sárolmány lenne.
> A másik gondolat: "csak igéhez kapcsolódik a mány/mény képző" Minek nevezzük a "-mony" utótagot?
Nincs -mony képzőváltozat. A tikmony nem képzett, hanem összetett szó. Ha a tikmonyban a -mony képző képző, akkor a tyúktojásban a -tojás is az. Ugyanis a régi magyar mony főnév jelentése ’tojás, here’ volt. És ez nem is olyan régen volt:
1786 Dugonics András: Etelka: „Etelkához pedig olly hasonló lenne, mint tyúk-monyhoz a’ tyúk-mony.” 1861 Lengyel Dániel: Orvosi tanácsadó: „Bujakókos takár. Ezen betegség férfiaknál a mony-, nőknél a méhhüvely takhártyájából eredő genyforma folyásban áll.”
(N.B. Egyébként ebből a szóból -r és -ó kicsinyítő képzőkkel való a mogyoró név is, amelynek eredetibb formája a monyoró < munyorau. Vö. Tihanyi Alapítólevél „juxta fizeg munorau kereku, inde uluueſmegaia.poſt monarau bukurea”. A mogyoró termése hasonlít egy kis tojásra.)
Egyébként nincs olyan magyar képző (sőt rag, jel), amelynek belső (mássalhangzók által közrevett) magánhangzója egymás mellett élő á ~ o alakváltozatokkal rendelkezne. Még a ~ o sincs, ahol ilyen van (-n, -t, -k), ott a toldalék ezzel kezdődik, és ez a magánhangzó eredetileg a szótő része, nem a toldaléké.
Fontos! Aki etimologizálni akar, annak a középiskolás nyelvtan tananyagot komolyan kell vennie: pl. van képzés és van összetétel, a kettő nem keverendő.
> régi magyar szövegben többször találkozni a takmony szóval (:takony:)
"Mi lenne hát a sármány esetén az a *sár ige? A válasz: semmi, ilyen ige sosem volt. Ezért ez fals pozitív eset. Ha elő vesszük a régi szövegeket, akkor láthatjuk, hogy ez régen csak sármály volt,"
Persze ez így igaz, az Éksz. is ebben az értelemben említi.(:meg szeretném jegyezni, hogy ez csak úgy került a szövegembe, hogy előző hozzászólásodnak ezen esetleges Sormány-sármány feltételezése tetszik.
Most viszont az általad írtak alapján elgondolkodtam: vajjon a sárlik igének nem a sár az alapja? (:a kanca :) Nem lehetett a sárgállik rövid alakja ?
A másik gondolat: "csak igéhez kapcsolódik a mány/mény képző" Minek nevezzük a
"-mony" utótagot? Én a harmadik - lehet hogy kihalt -változatnak tartom. Főnévhez kapcsolódóan kettő ugrott be ebben a pillanatban: régi magyar szövegben többször találkozni a takmony szóval (:takony:), illetve Erdélyben még ma is használják a tikmony/tikmany szót (:tyúktojás:), ugyanitt a tyúkot: tik-nak hívják.
Ad Pirityi: Valóban az a legvalószínűbb, hogy a (Nagy-/Kis-)Pirit helynévhez képzett lakosnévről van szó. A magas mgh.-k közrevette t > ty változás lehet természetes hangváltozás, de lehet az íráskép sugallta változás. Én ismerek Pirity vezetéknevű személyt, akinek a neve esetén nehéz dönteni a kiejtésről: /pritiy/ vagy /piriti/ (egyébként ez utóbbi). Ilyen esetekben előfordulhat az, hogy az eredet elhomályosulása után maguk az érdekeltek is felcserélik a /ti/ ejtést /ty/-vel, amelyre analógiásan visszakerülhet az /i/. E jelenség inverzét tapasztalhatjuk a valamelyiktévén feltűnő Kiszely politológus nevének /kiszeli/ ejtésmódján /kiszej/ helyett.
A Pirit helynév Kis Lajos-féle etimológiájához én nem tudok mit hozzátenni. Mivel alternatív magyarázattal nem szolgálhatok, elfogadom. (Akiknek a forrás nem lenne meg: Pirit helynév < Pirit személynév < Pered szn. < Pere szn. + -d kicsinyítő képző. Pere szn. < 1. Pér [< vlsz. Péter francia v. frank v. fríz] + -e kicsinyító képző v. 2. szláv Pera szn [szintén a Péter szláv alakjából])
A Pirityi családnév felől érdeklődöm, illetve megerősítést kérnék, hogy jó nyomon járok. A végső i-jét lakosnévképzőnek tartva felcsaptam a Kiss Lajos-t, ott egy Pirit településnevet találtam. Ebből a t meglágyulásával kijön a keresett név.
Ha ez igaz, úgy a Pirit (Kiss Lajos-féle) etimológiájához is kíváncsian fogadok kiegészítést, megjegyzést.
Hajdrák: Azt, hogy specifikusan morva-e, nem tudom igazolni. Mindenestre a német-szláv együttélés zónájából kell származnia, így lehet morva, de cseh, lengyel is és szlovák is. Jelenkori szláv adatai már nincsenek, így ez eldönthetetlen. Ez viszont talán közvetetten a szlovák eredet mellett bizonyít, mivel ennek a népcsoportnak volt a legintenzívebb keveredése a magyarokkal.
Etimológiailag bízvást a német Haider ~ Heider személyév szláv -ák nagyító képzős származékával van dolgunk. Az 1891-es iparosjegyzék ismeri a Hajdrik nevet is: ott az -ík kicsinyítő képző kapcsolódik ugyanehhez az alapnévhez. A n. Haider ~ Heider a #3518-ban etimologizált n. Heitler rokona, jelentése az ottani 1. ponttal egyezik, kiegészítve a n. Heid(e), Haid(a), Heyda helynevekből képzett lakosnévi eredettel.
Kupovits: A horvát eredet nem igazolható, hiszen a Kupović név egy adatát sem sikerült kimutatnom. Ellenben van egy szlovák Kupovič zeneszerző, és annál több ukrán és orosz Купович. A magyar esetén ukrán, ruszin, esetleg kelet-szlovák eredettel számolhatunk. Ez a név egy Kup személynévhez képzett apanév. A Kup vlsz. az or. Jakov, ukr. Jakiv, szlk. Jakub ’Jakab’ személynév rövidülése, vö. szlk. Kubo becenév.
– A görög Φούγιας nevet rendszerint Fugias, Fougias, Phougias alakban írják. – Az etimológiához egy ötlet: talán a latin fugio ’fut’ igéből képzett, a bizánci korban átkerült névről van szó.
Fujasz: Nyilvánvalóan nem magyar név, de nem is szlávos. Ugyanakkor a környéken a cseheknél, szlovákoknál adatolható (Fujas), a horvátoknál nem, de egy szerb egyházi adata (Фујас) van. Ez utóbbi vonalon indultam el, minthogy görög névnek viszont formailag megfelel. És valóban találtam mai görög Φούγιας vezetéknevet, melynek kiejtése ['fuγ΄as], azaz magyarosan /fujasz/. Ennek etimológiát nem tudom (a görög névtanban nem vagyok mélyen járatos), lehet, hogy ott is import, de valószínű, hogy ezt az -asz végű formáját ott nyerte el. Így talán a kérdezted m. Fujasz név közvetlen eredete is ez. A görög eredet ugyanakkor jól korrelál a családi legendáriumban élő délszláv eredettel, mivel egyrészt Szerbia lehetett átmeneti megálló, másrészt az ortodox vallás és a déli eredet révén a szerbek és a görögök magyar szempontból könnyen téveszthetők. (Éppen most hallottam a rádióban, hogy a fenti fordítottjaként bulgárokat is görögnek neveztek a vallás miatt.)
Közben telefonkönyvben találtam egy névrokont, aki vlszeg távoli rokon, az ő családi legendáriumukban szerb vagy horvát eredet dereng. Nem tudom, h. ez segít vagy sem.
Minden vizsgálat alapvető eleme, hogy lehetőség szerint kizárjuk a fals pozitív eseteket, vagyis azokat, amelyek valaminek látszanak, de valójában nem azok.
Az, hogy egy szó -mány/mény-re végződik, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy azon a -mány/mény képző van. Ez ui. történetileg csak igéhez járulhat főnevet képezve.
Mi lenne hát a sármány esetén az a *sár ige? A válasz: semmi, ilyen ige sosem volt. Ezért ez fals pozitív eset. Ha elő vesszük a régi szövegeket, akkor láthatjuk, hogy ez régen csak sármály volt, amely két kiveszett szó összetétele: sár ’sárga’ (vö. sárarany) + mál(y) ’mell; begy; hasalj; hasalji prém; hegyoldal’ (vö. rókamálas mente). Az -ny végű változata először 1702-ből adatolható, korábbról nem.
No és mik lennének a tokmány, okmány esetén a *tok, *ok igék? A válasz: ilyen igék sose voltak. Ezek is fals pozitív esetek: a tokmány, okmány és a hasonló, főnévi alapú szavak a nyelvújításkori csinálmányok. A nyelvújításkor a szakmányban szófaragók sok olyan szavat kovácsoltak, amelyeket a nyelv magától nem állított elő. Hálistennek ez egyszeri folyamat volt, se előtte, se utána nem volt rá példa.
A harmadik fals pozitív típus példája furmány. Ennek a szónak sosem volt korábban olyan jelentése, mint amit neki tulajdonítasz. Ez a mi korunk szüleménye, népi átetimológizálás a furmányos alapján. A furmány, mint a #3514-esben céloztam is rá, nem más, mint a német Fuhrmann ’fuvaros’ foglalkozásnév átvétele, amely idővel -s melléknévképzővel bővült, ami nem szokatlan az idegen eredetű foglalkozásneveinknél (vö. szl. mesár > m. mészáros, de –s nélkül mészárol, mészárszék, szl. krčmár > kocsmáros stb.). A XIX. sz.-i nagy szótárak még ezen a fokon állnak, sehol semmi fúrás. Vö. – Czuczor-Fogarasi – Furmányos, a német fuhrman-ból csavarított fő- és mn. Máskép: fuvaros, magyarosabban: szekeres. [Ők meg is adják az eredetét, pedig az idegen etimológiák „elvetői” éppen erre a szótárra szoktak hivatkozni.] – Ballagi – = Formányos, fn. lovival fuvarba járó személy, szekeres. Furmányoz, k. fuvart végez, fuvarban szállít vmit. [Ballagi is jelöli az idegen eredetet a nála erre használt = jellel.] Sőt, mit is ír a mai értelmező kéziszótár: – furmányos {5} I. fn rég Fuvaros. II. mn rég: Furmányos szekér: társzekér. [ném szóból]
Példáid közül egyedül a takarmány valódi, történeti -mány/mény képzős szó.
Végül is, akkor hol lenne az a *sor ige, amely egy sormány főnevet képezhetett volna. Honnan és mikorról adatolható?
--------
P.S. Nagyon fontos, hogy a nyelvészet nem tényalap nélküli üres szofizma. Ha nem tudjuk történeti nyelvi adatokkal igazolni, hogy a -mány/mény képző nem csak igéhez járult, akkor nem vehetünk fel mást, csak igei alapot. Ha pedig nem tudunk egy sor hangalakú igét igazolni, akkor nem vezethetünk le így a sormány főnevet. Bár én állítólag mindent szlávból magyarázok, a Sormány nevet ezért nem is próbáltam meg a szlávból magyarázni, mert a képző és az alaptag nem illene össze, ill. a lehetséges etimológiák által megkívánt alap léte nem igazolható. Az, hogy valamit el tudunk képzelni, az még nem bizonyíték.
Heitler: A német Heidler név alakváltozata. Ennek etimológiája:
1. A n. Heide ’puszta’ szóhoz összetett -ler képzővel képzett, lakóhelyre vagy foglalkozásra utalható név.
2. A régi n. Heidel ’hajdina, pohánka’ nönénynévhez képzett -er képzős foglalkozásnév (ilyen növényt termelő paraszt)
3. A n. Heidel személynévhez kpzett -er képzős apanév. Ez utóbbi a n. Heindenreich ’puszta+gazdag’ személynév rövidülésének -l kicsinyítő képzős származéka.
Ismét segítséget szeretnék kérni Tőled: Felbukkant egy másik irat, amiben nem Fujan, hanem FUJASZ szerepel. Erről tudnál vmit mondani? Ez még talán még furább az én fülemnek.
Kérlek ne haragudj, hogy belekotyogok, és ezért nem is írtam, míg a kérdezett nem válaszolt, noha amint megláttam egyből beugrott egy kép. Megengedve LvT válaszának megfelelőségét, sőt abból kiemelve a "sármány" tetszetős voltát, illetve azt, hogy a mai Románia területén pld. van egy Sármaság nevű terület, illetve település, elmondom mi ugrott be.
A Sormány mint magyar szó teljesen analóg a pld. tokmány, okmány, takarmány, furmány, sármány képzési módokkal. Tudjuk hogy mindegyik jelentést tartalmazó alapszóból indult ki. A tokmány egy olyan szerkezet (tok) melybe szerszámot fognak be. A furmány olyan szerkezet melybe fúrót fogtak be, de ez később módosult értelmet kapott, ti." a minden probléma "megfúrását", megoldását nevezték furmánynak. etc. A Sormány ennek megfelelően két vonalon állhatott elő: Egyik szerint "méltóság" illetve feladatviselő neve lehet, aki felelős volt azért, hogy bizonyos sorok betartását senki ne hagyja figyelmen kívül. (:pld. vetés-szántóföld, házak helye, gyülekezés:)
A másik olyan szerszám neve, mely bizonyos mezőgazdasági munkáknál - mint a mai
sorhúzó - az egyenletes munkavégezhetést segítette.
Első esetben - főleg ha több generáción át vonult - símán alakulhatott családnévvé, míg második esetben ragadványnévként indulva aki -birtokolt ilyet (: a sormányos Kis János :)- hosszabb úton, a nevek többszöri rövidülése (:a népetimológia lustaságon alapuló rövidítési törekvései :) nyomán Sormánnyá "egyszerűsödhetett.
Kedves LvT! Szeretném megkérdezni,hogy a Heitler név eredetének megfejtésében is tudnál e segítséget nyújtani nekem, illetve,hogy a Flórián családnév vezetéknévből származik e? Segítségedet előre is köszönöm,a Huszti névvel haladtam már előrébb, próbálom beszerezni a régi település névlistáját illetve, anyakönyvek másolatát hátha megtalálom valamelyikben a dédapámat. Mert legjobb tudomásom szerint valamikor onnan érkeztek felmenőim,márhogy kárpátaljáról, de,hogy Huszt járásból e vagy csak felvették egy közeli település nevét azt sajnos nem tudom. köszönettel és üdvözlettel:ménrot.
Sormány: Alakilag lehetne magyar, szláv, ill. magyarosodott német. Ezek közül a szlávhoz nem találok etimológiát. Így az alábbi lehetőségeket látom:
1. Magyar személynév, a sármány ’Emberiza sp.’ madárnév alakváltozata. (Az á > o változás lehetőségéhez vö. Sormás [Zala m.] településnév < sármás ’hely, ahol sok sárma [madártej, Ornithogalum sp.] nő’.)
2. Magyar személynév, a surján, nyelvjárási surjány ’fiatal (sarj/erdő)’ köznév alakváltozata. (A rj > rm változáshoz vö. surján > nyelvjárási surnyán, ill. surnyó ’vadhajtás, sarjú’ ~ surmó ’gyerek; neveletlen suttyó’.)
3. A német Schormann vezetéknév magyarosodása (A hangváltozáshoz vö. n. Fuhrmann ’fuvaros’ > m. furmány[os]. Ez viszonylag korai átvételt feltételez.) A n. Schormann elsősorban Göttingen–Herford környékén fordul elő, etimológiája: (1) Egy, a kfn. schōre ’part, hullámtér’ szóval jellemezhető lakóhelyre utaló név. (2) Megnyírt (n. geschoren) hajra utaló ragadványnév, elsősorban egy kiugrott szerzetes tonzúrája. Mindkét esetben a -mann utótag személynévképző funkciójú. Az 1. és 2. etimológiában szereplő a > o, ill. u > o változás lehetőségéből kiindulva esetleg szóba jöhetnek a n. Scharmann, ill. Schurmann (Schürmann) nevek. Ezek közül a Schurmann (Schürmann) jelentése ugyanaz, mint a #3507-ben említett Schürer névé, a Scharmann pedig (1) Méltóságnév ’városőr’ jelentésben, vö. német Schar ’sereg, csapat; (régen) önkéntes városőrség’. (2) Alnémet méltóságnév ’a (közösségi) legeltetési jogok felügyelője, az erdőkerülők vezetője’ jelentésben.
Ahogy "úriemberek" a kocsmában mondták: kérlek menjünk ki, és beszéljük meg! Szeretettel várlak a Plenáris 4647-en, és remélem feloldjuk nézeteink eltérését.
Ad Rovnai: Az alaphelynévhez szóba jöhetnek a Róna tagot tartalmazó magyar helynevek régebbi névvariánsai, így (elöl a névrendezés utáni nevek): – Róna (ma: Rovné [Svidník k.], Szlovákia), régen Rovnó. – Zemplénróna (ma: Rovné [Humenné k.], Szlovákia), régen Rovna.
Sőt aki a Kránicz után érdeklődött azt a topik társunkat is megtámadtam maillel mert pont Tolna megyei Krániczokat keresett. Hát remélem siker lesz........
S nem olvastam a fórumot akkor még amikor ezt a nevet tárgyaltátok......
Kránicz: Erről volt egy vita a 1066–1078. hozzászólások között. Azóta sincs újabb fejlemény.
Hagyári: Nagy valószínűséggel magyar lakosnév egy Hagyár helynév után. Hogy van-e most ilyen, nem tudom, de létezhetett. Vö. mai Hagyárosbörönd (Zala m.), ill. annak Hagyáros nevű része. Ezt a nyelvjárási hangyál ’hangya’ szóból vezetik le -s melléknévi képzővel. Az is elképzelhető, hogy -é >-i birtokjellel képzett apanévről van szó egy Hagyár < Hangyál ’hangya’ személynévből.
Somány: Vlsz. régi magyar személynév: a Sámuel név rövidüléseként létrejött Soma alak -ny kicsinyítő képzős származéka.
Helmer: Német vezetéknév. (1) ’Sisak- (páncél-) készítő kovács’ jelentésű foglalkozásnév, vö. n. Helm ’sisak’. (2) A n. Helmert csn. név alakváltozata, ez pedig a régi n. Helmhart ’sisak+merész’, Helmwart ’sisak+őrző, védő’ v. Helmbrecht ’sisak+fényes’ személynevek folytatója.
Bokros: A Bokor csn.-vel összetartozó magyar, ragadványnévi eredetű vezetéknév. A ragadványnév motivációja vlsz. a lakóhelyre való utalás: az illető a falu egy bokros részén lakott, a háza előtt volt egy jellemző bokor stb.
Szendrey: Magyar lakosnév egy Szendrő nevű helynév után. Ez vlsz. a BAZ megyei település (melynek neve a régi szláv Semidroch vagy a m. Szemere személynevekre megy vissza), de ha régi eredetű, akkor esetleg lehet a szerbiai Smederovo is. Az, hogy ez a lakosnév a nemesi nevek típusába tartozik-e, azt csak tételes genealógiai vizsgálatokkal lehet igazolni vagy elvetni.
Prokkai: Alakilag magyar névnek kell lennie. Valószínűnek tartom, hogy a Prókai név módosulatáról van szó. Ez utóbbi pedig legvalószínűbben egy m. Próka személynévből -é > -i birtokjellel képzett apanév. A Próka pedig vlsz. az ortodixiában szentnévként népszerű Prokopiosz görög név (Προκόπιος <: προκοπή ’(előre)haladás, siker’) rövidülése. A Próka lehet magyar fejlemény, de szláv név átvétele is (ez utóbbit valószínűsíti a görög-keleti motiváltság). A Prókai (Prokkai) lehetne lakosnév is, de Próka (Prokka) helynév létéről nem tudok, így ez talán kizárható.
Érsek: Az ilyen jellegű neveket, azaz a magas tisztségre utaló méltóságneveket (mint pl. még Császár, Király, Herceg, Püspök) a magyar névtani hagyomány jobbágynevek tartja, amely az adott személy (földes)urának a méltóságára utal, vagy (időben hozzánk közelebb) arra, hogy az illető kitől bérelte a földjét. Esetleg lehet gúnynév is: vagy nagyon szentes volt, mint egy főpap; vagy nagyon szegény volt és az élc kedvéért kapott egy gazdag méltóságra utaló nevet; vagy hencegős volt és ezt jelezték egy fellengzős ragadványnévvel.
Restyál: Alakilag nyugati szláv (szorb, cseh, morva, szlovák, lengyel) név. Úgy tűnik a nyugati szláv -al személynévképző járult hozzá egy főnévi vagy igaz alaphoz. Az alap etimológiája nem világos számomra, néhány ötlet: – Talán összefügg az alsószorb rešk ’cickány, poszáta, rozsdafarkú’ állatnévvel, ill. annak más nyelvi megfelelőjével. – Esetleg a n. Rest ’maradék’ szó, ill. annak szláv átvétele. – Netán a szl. rešeto ’szita’ szó az alapja, amelyből talán magyar nyelvi hatásra esett ki a második szótagi mgh. (a jelentés ekkor vlsz. ’szitakészítő’). – Alkalmasint a szl. rešiti ’dönt’ ide származéka (a mgh.-kieséshez vö. az előző pont). – Persze lehet, hogy egy olyan szláv nyelvjárási szóval van dolgunk, amelyet a szótáraim nem ismertetnek.
Schmera: Ezt a nevet a német–szláv érintkezés területére tehetjük, legvalószínűbben Csehország területére. Cseh weboldalakon ma is kimutatható a (ugyan ritka) Šmera név, ill. ennek gyakoribb Šmerda, Šmeral párhuzamai. A kiindulópont a német Schmer név, amely az azonos alakú Schmer ’(disznó)háj, kenőcs’ köznévre visszamenő képzőtlen foglalkozásnév (ilyennel kereskedő személyt jelöl). Ez a német név a csehbe kerülve bővült cseh kicsinyítő, ill. személynévképzőkkel, esetünkben az -a-val (ill. -da-val, -al-lal). Magyar területre németes helyesírással került el, lehet, hogy viselője is elnémetesedett már.
Rovnai: Magyar lakosnév egy Rovnó nevű helynév után. Ez vlsz. mai a nyugat-ukrajnai Rivne (Рівне) településsel azonos, amely Lengyelország felosztásakor a Monarchiához került. A településnév az orosz névváltozatában ismertebb, ez a magyar családnév alapja is: Rovno (Ровно; lengyelül Równo, Równe, jiddisül Rovne). Rovno etimológiájához vö. or. rov ’árok’ v. rovnij ’sík, sima’.
Lászloszky: Ezt a nevet a német–szláv érintkezés területére tehetjük, legvalószínűbben Szlovákia vagy a magyarországi szlovák enklávék (Alföld, Pilis, Északi-középhg.) területére. A m. László személynévhez adódott hozzá az apanévi használatú szl. -ský képző. Esetleg egy tanyanévről van szó, azaz egy valaha László nevű ember által birtokolt helyen lakó személy.
Tolner: (1) Alnémet ’vámos’ jelentésű foglalkozásnév (Tollner, Töllner), az alnémet toll alapszó az irodalmi német Zoll ’vám’ megfelelője. (2) Magyarországi német lakosnév Tolna megye után, vö. magyar Tolnai.
Noll: Német név, írásváltozatai: Noll(e), Nöll(e). (1) Személynév, az Arnold rövidülése. (2) Lakóhelyre utaló ragadványnév, az illető az alábbi jellegzetességek egyikével rendelkező helyen lakott: középfelnémet (= kfn.) nol ’köralakú magaslat, halom’, kfn. nël(le) ’csúcs, tetőpont, fej’, kfn. nulle ’domb, halom’. (3) Délnémet eredet esetén ragadványnév az alábbi köznevek egyikéből: alemann Noll ’kövér, otromba, együgyű ember’, bajor Nollen ’alacsony, kövér ember’. (4) Képzőtlen lakosnév a Noll, Nolle, Nöll, ill. Noell településnevekből (Rajna-Pfalz, Alsó-Szászország, Észak-Rajna–Vesztfália).
Schüirer: Vlsz. ez ugyanaz, mint a német Schürer vezetéknév. Ez (1) felnémet foglalkozásnév a n. schürer ’tüzet szít’ igéből (kovácssegéd stb.). (2) Alnémet foglalkozásnév az alnémet schurer ’fegyverkovács; (később) üvegolvasztár’ szóból. (3) –er képzős foglalkozásnév, vagy lakhelyi jellegzetességre utaló név a kfn. schiure, schüre (mai n. Scheune) ’csűr, pajta’ szóból.
> Természetesen szép számmal vannak benne könnyű vezeték név […] azért ha ezek sem olyan egyértelműek mint gondolnám csak világosítsatok meg
Kalász: Bár nem lehet kizárni, a foglalkozásnévi eredetet, azaz egy olyan parasztot, aki kalászos gabonát termelt, de jellemzően mégis más az eredete.
A Kalász régi személynév volt: a káliz népnév hangrendileg illeszkedett változata. A káliz – mint ez a népneves topikon már kifejtésre került – a mai Üzbegisztánban a Szir-darja mentén fekvő, Horezmnek, Hvárizmnak hívott történelmi terület neve. Ez a népesség vlsz. a honfoglaló magyarokkal jött be, és a korai Árpád-korban is tartották a kapcsolatot a forrásterülettel. Jellemzően pénzügyekkel és kézművességgel (pl. ötvösség) foglalkoztak. A XIII–XIV. sz.-ban olvadtak be a magyarságba, de fennmaradtak mint személynév, ill. mint településnév: az összes Kalász, Kálóc, Káloz, ill. részben Kárász tagot tartalmazó helynév róluk veszi az eredetét (esetleg személynévi áttéten keresztül).
Neked muszáj mindenhol mindenbe belerondítani? Televan a világháló az ottfelejtett mocs... -elnézést- szemeteddel.
Kérlek tiszteld meg a Magyarulez topikjainak eddig kialakított mértéktartó hangulatát azzal, hogy ha bekukkantasz, hisz megteheted, igazodsz az itt kialakult hozzászólási kultúrához!
Ezzel, hogy írtál nekem ide, dilema elé állítotál. Tudnillik nem kívántam válaszolni, de mivel hozzáfűznivalóm van a Honnan ered? (etimológia) 306 hsz-áshoz a számosállat fogalmát illetően, mégis meg kell tennem, nehogy azt hidd, hogy az amit odaát írni fogok kötözködés.
Szóval.
Nem érzem a megértésedet és a felháborodásodat. Ugyanakkor a szerénységedet sem. Az pedig, hogy a két hozzászólás a gúnyon kívül mennyiben 'ugyanaz', ki-ki döntse el maga.
Családfánkat kutatva a következő családnevek után érdeklődnék!
Üveges, nyílván foglalkozás név (tényleg ilyen egyszerű a megoldás?)
Kránicz,
Hagyári,
Sormány,
Helmer,
Bokros,
Szendrey, (elvileg nemesi név, állítólag ilyen nevű üknagyanyámat kitagadta a család a házassága miatt)
Prokkai,
Érsek,
Restyál,
Schmera,
Rovnai,
Lászloszky,
Tolner,
Noll,
Schüirer,
A minap valakitől ellestem a Pergert, régeben kaptam már választ a Pásztira. Azóta ennyivel bővült a feleségem és az én családfám. Természetesen szép számmal van benne könnyű vezeték név, mint pl. Kalász, Kiss, Balog, Kovács, Bajnai, Tóth, Szabó, Juhász, Érsek, Németh, azért ha ezek sem olyan egyértelműek mint gondolnám csak világosítsatok meg..........
Én csupán csatlakozni szeretnék Ménrot fórumtársam írásához,mint morgurita írását elítélendő reflektáláshoz.Mivel az én írásomra reagált morgurita,így nekem ez meglehetősen kellemetlen szituáció.Én részint azért írok a fórumba,mivel laikusként érdekel a nyelvészet,részint pedig József Attila három fontos tanácsát követem:
-tanulni
-fejlődni
-önművelődni.
Bízom abban,hogy efféle sértegetések nem fognak előfordulni a jövőben. Tünde.
Kedves Mindannyiótok! Bevallom nekem is szemet szúrt "morgovita" durva kritizálása és a nemzetek ily módon való emlegetése, de mint új tag nem vettem magamnak a bátorságot,hogy szót emeljek e fölött az ostoba jegyzet fölött, azt viszont örömmel látom,hogy ti sem tűritek az ilyesmit és így kiálltatok jelen esetben LvT mellett aki nekem eddig mindig pontos,érdemes és fontos segítséget nyújtot a családom történetének, származásának kutatásában.(és milyenennincs is). Baráti üdvözlettel:ménrot.
Az utóbbi időben aránylag sok megszólalás piszkálta az inger- vagy inkább a fájdalomküszöbömet, de ez nem csak piszkálta, hanem át is lépte az elfogadhatóság határát. Ez ugyanis egyszerű, mezei rasszizmus, márpedig az minden körülmények között tűrhetetlen. Úgyhogy ennek megfelelő a reakcióm is: Takarodj innét!
Gondolkodni és nem csak gyűlölködni tudó emberek meg nyugodtan elgondolkodhatnak, hogy olyan meglepő-e, ha szláv népességgel keveredve, annak koszorújában leélt 1111 év során lezajlott némi kölcsönhatás a szókészletben is.
Téged ugyan mi vitt rá e késői órán eme tömör benyögésre? Mennyiben kapcsolódik a topik témájához ? Leszel szíves etimológiát adni akkor a közeljövőben felmerülő nevekre (vagy akár visszatekintve néhányra) de ne azzal a 'gyök'kereső módszerrel, hogy melyik magyar szó jut eszedbe elsőként a megadott névről, vagy milyen szótagokra, 'darabokra' tudod szétszedni. Tessék !
Hölgyeim és uraim egy izzig-vérig (mondhatnánk hundertprocent echte) magyar a színpadon: murgovita !
Aki itt kíván némi magyarázatot kapni az őt foglalkoztató név valószínűsített eredetéről, jelentéséről, az mindenekelött tájékozódik annak szavahihetőségéről, aki a magyarázatot adja. Beleolvas az egyes topikokon írott nézeteibe. Nem nem a tartalmába, mert azt vagy elfogadni, vagy az alapján elgondolkodni tud. Hanem abba, hogy a válaszoló hogyan, miként, milyen tudományossággal áll egy egy felmerülő kérdés elemzéséhez.
Vagy nem feltételezed, hogy ez itt így szokás? Nálatok 'ősnyelvészeknél' nem így szokás?
Kedves LvT! Nagyon köszönöm a magyarázatot, így igazán nincs benne tényleg semmi komplikált, néha azonban hajlamosak vagyunk azt hinni,hogy valami sokkal bonyolultabb a nevünk eredete mint az pedig leírva ill. kimondva igazán egyértelmű.:)Köszönöm szépen a segítséget. További szép napot. Üdv:ménrot.
Az ottaniakat azzal egészíteném ki, hogy névmagyarosítás eredménye is lehet. Az 1800 és 1893 közti családnévváltozásokat felsoroló adatbázisban pl. szerepel egy ilyen felvett név, ugyan Huszthi írásformában, vö <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003007.shtml>.
Köszönöm értékes hozzászólásodat, de a fenti kijelentésedet korrigálnom kell, mert szlovák vagyok ugyan, de alvidéki szlávista.
P.S. Bár megjegyzésed tényleg segítette a többiek tisztánlátását, mégis szeretném javasolni, hogy a jövőben is kerüljük el egymást. Én nem háborgatlak téged, ahol te viszed a prímet, te se háborgass engem. Nyithatsz topikot a magadfajta névmagyarázatoknak, és akkor majd az Index közönsége eldönti, hogy szlávból kér-e etimológiát, vagy inkább a tűrhető magyarázatokon belülről valót kíván-e.
Kedves LvT, kedves mindannyiótok! Szeretném ismét a segítségeteket kértni anyai családnevem eredetének megfejtésében, a név:Huszti, elképzelhető,hogy a Huszt egy helység neve? Illetve id.:"bús dűledékein Husztnak romvára,megállék..." ebben az esetben régi családnév? Sajnos nem jut eszembe más amin elindulhatnék de ennél tovább nem is igen jutok. Más. Kedves Tündi-Bündi érdekes a megfigyelésed a nevet viselőjének összehasonlításával, sajna én nem érzem mindig győztesnek magam pedig a nevem ezt jelenti,azaz magát a győzelmet.De én is jártam már úgy,hogy elkereszteltem valakit a viselkedése és jelleme alapján teljesen másnak mint ami a saját neve,és nehezen álltam rá arra.:) Segítségeteket előre is köszönöm, üdvözlettel:ménrot.
Ad Peskó, Peskő: A Pes alapnévhez nem találtam mást, mint a szláv Pech ~ Peš személynevet, amely a Peter ’Péter’ rövidüléséből származik. A Peskó név ennek megfelelően direkt szláv eredetű is lehet: Peško. De az is lehet, hogy a -kó a magyarban járult hozzá a szláv eredetű Peshez.
A fenti kettősségnek megfelelően a Peskő nevet is kétféleképpen magyarázhatjuk: (1) Hangrendi illeszkedéssel keletkezett a szláv eredetű Peskó < Peško névből. (2) A magyar -kó kicsinyítő képző magas hangrendű -kő változat járult a szláv eredetű Pes alapnévhez.
(P.S. A -kó/-kő képző előbbi hozzászólásban említettem időbeli és területi eltérő illeszkedése, ill. nem illeszkedése egy közösségen belül is felléphet, ha a nyelvhasználat változóban van, ill. több területről származó emberek kerültek össze [pl. a lelkész vs. helyiek eltérő nyelvszokása].)
A Csilinkó végiggondolást igényel. A čelo szláv szóban eredetileg jaty volt (čělo, чѣло), amely i-ző délszláv nyelvjárási alapon lehet čilo, a névben tehát Čilenko. A második i > e-t viszont ez nem magyarázza meg, itt kénytelen vagyunk olyan eseti változást feltételezni, miszerint az első szótagi i > e „továbbterjedt” volna, vagy a magyarokra „ráfogni”.
Megfontolandó tehát az, hogy erre külön etimológiát vegyünk fel. Gondolok itt elsősorban a Csiling vezetéknév magyar -(k)ó kicsinyítő képzős származékára.
(N.B. A Csilinkó > Cselenkó változás még kevesebb hangtani posszibilitással bír, ezen kívül az előbbi fele olyan gyakori a telefonkönyv alapján: ez – ha összekapcsoljuk a kettőt, akkor – a másodlagossága mellett szól, továbbá a szláv Cselen- névtő mellett olyan magyar telefonkönyvi nevek is tanúsítanak, mint a Cselenszky, Cselenyák.)
> A Peskó és Peskő vezetékneveknek van valami közük egymáshoz?
Vlsz. igen. A magyar -kÓ összetett kicsinyítő képző ugyanis hangrendileg illeszkedő lehet, tehát van mély hangrendű -kó, ill. magas hangrendű -kő allomorfja, azonban nem feltétlenül illeszkedik. Különböző korokban és területeken csak a mély hangrendű alak létezik. (Ma is ilyen „különböző kor” van a köznyelvben: vö. Péter > Petykó és nem *Petykő.)
Más nevek esetén is vannak ilyen kettős alakok: elsőbben ilyen a Benkó ~ Benkő, amelyek nemcsak hogy vezetéknevek, de a Ladó-féle utónévkönyv a Benedek jelenlegi becézői közt is felsorolja őket.
Ami a Pes- alaptag etimológiáját illeti, időt kérek. Szlovák lévén annyira előtérben van az agyamban a szlk. pešo, pešky ’gyalog’ szó, hogy egyelőre nem is tudok másra gondolni, pedig a többi opciót is végig kellene gondolni.
N.B. A Peskő számomra Pes-kő formában helynév, egy bükki csúcs neve <http://www.bukk.info/g-b-22-g>. Ennek a névnek lehet, hogy van köze a családnév Pes alapjához.
Ugyanrrafelé Szentgothárdon a Csilinko (lehet, hogy hosszú ó-val) szintúgy létező név. Módosít ez az etimológián, árnyal, vagy ugyanaz az eredet s az -i- betűs változat származék? köszi.
Ad Cselenkó: Azon gondolkodom folyvást, hogy a névadás indítéka még sem (vagy legalábbis nem minden esetben) ’fejdísz, tollbokréta’, hanem közvetlenül a szl. čelo ’homlok’ szón alapul. Ehhez járulhat az ellátottságot, hozzátartozást kifejező -en(i/ý) melléknévképző, majd a -ko személynévképző (kicsinyítő) képző. A jelentésmozzanat így ’[magas, erős, kemény] homlokú’. Hasonló képzéshez (csak a -ko helyett egy más képzővel), vö. szb.-hv. čelenda ’kemény, vas homlok’.
Én [tasi]-nak ejteném. A ss jobbára az [ s ] hang jele volt, mivel a s betű kétértelműen a [zs]-t is jelölte (vö. Jósika, Sigray, Kolosi, Késmárk, Sidó). Ugyanígy a h is azért került a t után, hogy ne jusson senki eszébe [ty]-nek olvasni (ez persze akkor lett volna csak lehetséges, ha palatális magánhangzó, különösen i követi, aztán onnan terjedt szét mindenfelé). De ha mai családnév, akkor lehet vívódni, hogy az etimológiailag helyes ejtést vagy a család kiejtési szokásait kövesse az ember. Például nem szokás [szente] Ferencként emlegetni a színészt, holott az lenne a helyes kiejtés.
Szeretném megkérdezni valakitől, aki udja: hogyan kell helyesen kiejteni a Thassy családnevet. Gondolom a h nem ejtendő, de ejtünk-e hosszú s hangot? És van-e az ilyen esetekre szabály? A válaszért előre is köszönet.
Köszönöm a magyarázatot és a könyvajánlót, be fogom szerezni a könyvet,érdekel.
Aranyos amit írtál. :)) Arra gondoltam,hogy ha ránézünk egy-egy emberre vagy megismerkedünk valakivel,valahogy sokszor társítunk hozzá egy nevet,ami illik rá,és nem is tudjuk (mármint a laikusok) ,hogy melyik névnek mi a jelentése,csak valahogy illik rá az a név.Sok ember az első találkozás után is hajlamos úgy szólítani azt az embert akit megismert,ahogyan Ő gondolta a nevét,amilyen nevet társított hozzá,hiába tudja már a nevét,és idő kell neki az "átállásra".
Mindazonáltal az én ismeretségi körömben érdekes módon mindenkire illik a neve,de ez egy szuverén megjegyzés volt.
> gyerekkoromban a mesékben inkább jó tündérek voltak,a rosszak pedig a boszorkányok.
Ezek már a Grimm-féle összeállítás hatásától nem mentes feldolgozások, továbbá a romantikában feltalált Tündér Ilona folklorizált változatával is be vannak oltva. Olyanok, mint a magyar nóta a valódi magyar népzene mellett. Ajánlom Dömötör Tekla gyűjtéseit (pl. A magyar nép hiedelemvilága, 1977)
> Szerintem sok esetben a keresztnevek illenek a viselőjükre.Legalábbis én ezt tapasztaltam.
Az én keresztnevem azt jelenti: iker. Ezek szerint skizofrén lennék [merthogy ikertestvérem nincs] ? ;)
Köszönöm szépen a válaszadást,érdekes információkhoz jutottam.
A Tündér szóhoz kicsit visszatérve:megszoktam,hogy gyerekkoromban a mesékben inkább jó tündérek voltak,a rosszak pedig a boszorkányok.
Szerintem sok esetben a keresztnevek illenek a viselőjükre.Legalábbis én ezt tapasztaltam.
Nagy alkoholizálós én sem vagyok,de ha már jobban megismertelek Benneteket a kérdéseim által,én szívesen segítenék egy magyarulezes tali lebonyolításában,persze csak ha van rá igény,én nem erőltetem. Ahogy belenéztem a fórumba,olyan mintha mindenki régóta ismerné egymást.
Magyarulezes topiktaliról nekem sincs információm, de zenei tárgyún voltam néhányon: kifejezetten kellemes élményt jelentettek. Úgyhogy LvT-vel ellentétben örömmel üdvözlöm az ötletet, szervezni lusta vagyok, de ha valaki nekiáll, és megszervezi, és az időpont is alkalmas nekem, boldogan benne vagyok. (Nagy alkoholizálós én se vagyok, bár tejet még annyira sem bírok inni, számomra első a világítós kóla, de azért egy kevéske whisky jöhet...)
Cselenkó: Világos etimológiája van. A szláv čelenka ’(szlk.) fejdísz, fejék, diadém; (szb.-hv.) tollbokréta, dísz’ (< szl. čelo ’homlok’) köznévhez képzett személynév (szláv alakjában Čelenko, ill. Челенко). Bár most szlovák és szerb-horvát nyomtatott forrásaim vannak de a Google-lal a köznév szlovén területről is kimutatható, oroszról viszont nem, csak ukránról.
A fenti tehát megengedné, hogy szlovén (azaz vend) névről legyen szó, azonban ennek a -ko végződés ellentmond. Amennyire tudom, ez teljességgel atipikus a szlovén nevekben. Annál gyakoribb viszont a szlovák és ukrán névtanban. A jelenkori gyakorisági adatok alapján a kettő közül elsősorban az ukrán eredet valószínűsíthető. (N.B. Az ukrán nevek jelennek meg, mint „orosz” nevek; persze viselőik azért térnyelg eloroszosodhattak.)
Az eredetileg nyugat-ukrajnai ruszinok (avagy kárpátukránok) a XVIII. sz.-ban nagy tömegben vándoroltak délszláv vidékre: a legfőbb ilyen enklávéjuk a Vajdaságban van (Ruski Krstur, Kucura, Novi Sad, Vukovar), de nagyobb csoportok élnek Horvát-Szlavóniában is. A mai Magyarországon a zempléni Komlóska ruszin falu.
El tudom képzelni, hogy a vándorlás során egyes családok szlovén vidékre is eljutottak, és ott beolvadtak a befogadó népességbe. Talán ez a vezetékneved ukrános jellegének magyarázata.
> Azt tudom,hogy a Tünde nevet Vörösmarty Mihály "találta" ki ,de előtte is létezett a Tünde név ?
Nem létezett. Vörösmarty előszeretettel alkotott úgy korábban nem létező – ált. női – neveket, hogy nőket illető becéző szavak végéről elhagyta a mássalhangzót, így lett a Tünde a tündér szóból, a Csilla a csillagból, a Hajna a hajnalból (ez utóbbi helyett azonban a teljes Hajnal, Hajnalka lett a gyakoribb; a Hajnalnak egyébként voltak korai előzményei – akár tudtak erről a XIX. sz.-ban, akár nem – , ezért ez névfelújításnak tekinthető).
A tündér köznévből esetleg korábban lehetett egyéni név, még a családnevek kialakulása és a keresztyén névadás elterjedése előtt. De ez csak lehetőség, adatot nem találtam rá. Ennek valószínűségét azért is tartom valószínűnek, mert a tündér szóhoz a néphitben elsősorban nem pozitív tartalom társul, hanem ártás (bár egyeseket segíthetnek). Meg aztán itt van az, hogy a keresztyénség a nevekben sem tolerálta a korábbi vallási képzetek továbbélését, így pap ilyen nevet nem anyakönyvezett.
OFF
> Rákattintottam az Iszoldára és felkeltette figyelmemet a "találkozók".Ez csak törzstagoknak és nyelvészeknek ajánlott,vagy pedig a magam fajta laikusoknak is?
Az Iszolda azoknak a topikoknak a terepe, ahol az adott topik törzslátogatói annyira közösséggé kovácsolódtak, hogy szűknek érzik az on-line közösségi létet, és a valóságban is találkozni („talizni”) akarnak. Ezeken az előre meghirdetett találkozókon („tali”-kon) a „mag”, azaz a törzstagok mellett természetesen jelen lehet (hacsak eleve nincs úgy meghirdetve az egész; de akkor szvszs. nem is fórumtali, hanem magántalálkozó) a lazábban kapcsolódó kör is.
De ha ott körülnézel, akkor egy magyarulezes tali sincs az Iszoldán. Itt – kevés idetévedőt kivéve – kevés az érzelem, a laikus is azért jön ide, mert konkrét nyelvi kérdése van: azt, aki tudja, „hideg” szakmaisággal megválaszolja. A törzstagok is csak ezen a szinten váltanak szót. Nem alakulnak itt ki olyan gyűlölöm–szeretem kapcsolatok, amelyeket IRL-találkozókban kellene levezetni.
Ennek ellenére, ha lenne vállalkozó kedvű nick, az szervezhetne magyarulezes talit, de én szkeptikus lennék a sikerében. Ami engem illet, itteni on-line tevékenységem kimeríti azt a keretet, amit erre a közösségi aktusra szánni tudok: ennek IRL bővítését nem vállalnám. Meg inni sem szeretek, csak tejet…
1. Cselenkó Tünde vagyok,és a vezetéknevemről szeretnék többet megtudni.Édesapám ága vend származású,az osztrák-szlovén határról.Lehetséges volna,hogy ez a név valóban onnan eredne vagy máshonnan,ugyanis sokan a név hallatán oroszra tippelnek.
2. Azt tudom,hogy a Tünde nevet Vörösmarty Mihály "találta" ki ,de előtte is létezett a Tünde név-legalábbis én így hallottam-,ha igen, mikortól és milyen formában?
3. Rákattintottam az Iszoldára és felkeltette figyelmemet a "találkozók".Ez csak törzstagoknak és nyelvészeknek ajánlott,vagy pedig a magam fajta laikusoknak is? Én 29 éves vagyok,két diplomás népművelő,Budapesten élek. Előre is köszönöm a válaszadást. Szívélyes üdvözlettel:Tünde
Perger: […] (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül az erdő szélén vagy éppen az erdőben lakott (laktak) ↓ Perger: […] (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül a hegy lábánál vagy éppen a hegyen lakott (laktak)
Vö. n. Berg ’hegy’
(Hja, itt kibukott a válaszoló anyanyelvének hatása, ahol a hegyet és az erdőt ugyanaz a hora szó jelöli. Egyébként lehet, hogy a német elnevezetés esetén is csereszabatos volt a heyg és az azt borító erdő.)
Jó kérdés. Két felvetetted név – Pergerin, Anwenderin – végén is világosan a nőnem -in képzője van (vö. Lehrer ’tanár’ ~ Lehrerin ’tanárnő’). Ennek rögzülése annyira nem tipikus a német vezetéknevekben, hogy a Duden Familiennamenben egy ilyen adatot sem találtam. Ami látszólag idetartozott, az képzőtlen lakosnév – azaz puszta településnév –volt (pl. Schwerin, Wangerin). A kérdezett nevekkel azonos alakú helynevek létének azonban nem sok esélyt adok, bár ki sem zárhatom.
Megfontolandó tehát, hogy ezeket a neveket esetleg közneveknek tekintsük: – Pergerin: délnémet nyelvjárási alak az alábbiakhoz (1) n. Bergerin ’hegylakónő’, esetleg a fr. eredetű n. Bergère ’pásztornő’ népetimológiás alakja; (2) nem tulajdonnévi lakosnév egy Berg(en) nevű hely után :’Berg(en)be való nő, berg(en)i lakos (nő)’ – Anwanderin: nem tulajdonnévi lakosnév egy Anwanden nevű hely után ’Anwandenbe való nő’, anwandeni lakos (nő)’
Ami viszont a legvalószínűbb, az, hogy asszonynevekkel van dolgunk. Hajdú Mihály említi, hogy német nyelvterületen is szokásban volt a XIX. sz.-ig az,, hogy az asszonyok a férj vezetéknevét a „nőneműsítő” -in (nyelvjárási -en) képzővel bővítve vették fel, vö. magyar -né, szlovák -ová. „Ha tehát Rosa Klein férjhez ment Hans Schneiderhez, akkor Rosa Schneiderin lett.” Ennek megfelelően alant csak a megfelleő férfi vezetéknév etimológiáját adom.
Az etimológiák a Duden Familiennamenből valók.
Schaffroth (Schaffrath, Schafferrott): Ezek közül a német Schaff(e)rat(h) az eredeti. Ez tkp. szavajárási név, azaz olyan ragadványnév, amely az elnevezett egy jellemző szóbeli fordulatát ismért. Ebben az esetben ez: [Ich] schaffe Rat, azaz kb. ’tanácsot adok’. Az illető vlsz. könnyen adta a tanácsait, még kéretlenül is.
Perger: A német Berger név délnémet (főként bajor-osztrák) alakja. Lakosnév, (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül az erdő szélén vagy éppen az erdőben lakott (laktak); (2) olyané, aki egy Berg, Berga, Berge vagy Bergen nevű helyről (településről) származott el.
Anwander: Német lakosnév. (1) Olyan személy neve, aki a falu Anwande (Anwende) nevű helyén (külterületén, dűlőben) lakott. Ez a középalnémet közszó ’határ(sáv); ekeforduló; ágyás; fogás (= egyszeri nekifogással megművelhető földdarab)’ jelentésű volt. (2) Olyan személy neve, aki egy Anwanden nevű helyről (településről) származott el.
Doll: Német személynév: (1) az alábbi közszavak egyikéből: (a) középnémet tol, dol ’ostoba, balga, esztelen, dőre, bolond’ (> mai n. toll ’veszett, bolond, őrült; hihetetlen’), (b) alnémet dol ’elbizakodott, vakmerő’ (> mai. n. doll ’hihetetlen, remek, fantasztikus’). (2) Esetleg a Dold(e) személy- és vezetéknév ld > ll hasonulásos alakja. Ez utóbbi elsősorban a Berthold személynév végéből csonkolással képzett becenév; esetleg egy képzetlen lakosnév egy olyan lakóhelyre utalóan, ahol egy jellegzetes koronájú v. virágzatú fa volt (vö. n. Dolde ’ernyős virágzat; (régen) fakorona’).
A Palkovics a Palko személynévhez képzett szláv apanév.
(ha beütöd balra a keresőbe, hogy ovics, majd a 'gyorskeresés innen'-t választod, feljönnek a hasonlóan képzett családnevekre adott válaszok. Ott több részlet van.
kedves Lvt! Szeretném megkérdezni, hogy tudnál e nekem segíteni a Palkovics és Hruskár nevek eredetének megfejtésében,a kutatásban odáig jutottam,hogy az egyik szláv eredetű a másik pedig szlovák.Segítségedet előre is köszönöm.Üdvözlettel:Ménrót
Berne(c)k: Valóban a legvalószínűbben a hasonló (Berneck) nevű német, zömmel alemann-bajor területre lokalizálható településnevekből származó képzőtlen lakosnév (mai térképen Baden-Württenbergben és Bajorországban is kettő-kettő ilyet találtam, Svájcban egyet; vlsz. idejöhet az ausztriai Bernegg is).
Kisebb valószínűséggel a n. Bernecke családnév magyarosodott(?) vagy más ok miatt lekopott véghangzójú változata. Ekkor alnémet eredetű és a n. Bernhard ’medve+erős’ (> m. Bernát) személynév Bern rövidülésének alnémet -(c)ke kicsinyítő képzővel alkotott származéka.
Szintén kis valószínűséggel a fenti n. Bern személynév szláv környezetbe átkerült formája a nyugati szláv -ek kicsinyítő képzővel továbbképzése, majd a németbe visszakölcsönzése.
> D-Németországi településhez is kapcsolható? De az eredeti jelentés mi lehetett?
A fenti településnevek az említett, rövidüléssel keletkezett n. Bern személynév és a n. Ecke ’sarok, zug, szeg(let)’ nyelvjárási alakjának kapcsolata (azaz magyar tükörfordítás kb. Berniszeg ;) lenne.)
Lezártam az ablakot, mielőtt elküldtem volna a postot, így az egész elveszett :( Most nem ismétlem meg, csak szinopszist adok.
Fujan ügyben ott az adatod nem nyújt sokat, csak az eddig is feltételeztem nyugati szláv eredet erősíti meg. Az USA-beli adatok közt igen sok hamis barát van (kínai stb.). A Fugin vlsz. az adott site-on a Fujan mellett nyilvántartott írásforma (ideértve a gyakori elgépeléseket is). Éppen ez mutat arra, hogy itt nincs mit kereskednünk, mert nekünk olyna név kell, ahol a j ejtése /j/ és nem olyan hang, ami más nyelveken g-vel is lejegyezhető, pl. /dzs/, /zs/, /ch/.
Ad Kmet. Ez nekem új infó volt, de csak igen kis időablakra lehet igaz (a török békebeli adminisztráció kiépülése és elsorvadása közt), és igen kis területre. Szerbiában és Montenegróban ui. a török alatt is a "szokásos" 'falusi bíró, faluképviselő' volt a jelentése (hasonlóan mint a magyarországi soltész, geréb, kenéz, vajda stb.)
> csak tudnám mért nem veszi a sorközöket, ami nyomok..mi a hiba?
Nem Operát használsz és a Tools / Quick preferences-ben az Identify as... nem Operától eltérő választásra van beállítva? Ha igen, állítsd Operára. (Esetleg réges-régi Netscape-epel böngészel?)
Nekem Operával volt ilyen, a fenti segített. Egyébként ezen kívül Firefox 0.10.1-et használok, azzal gond nélkül megy. Ilyen böngésző vs. Index-szoftver inkompatibilitások okozzák ezt rendszerint, de mással nincs praxisom. Esetleg az még megfontolható lehet, hogy ha nem WYSIWYG-módban használod a szerkesztőt (Index-szoftver: 'Napi rutin' box, 'Beállítások' pont, azon belül a 'Hozzászólás szerkesztő' mezőt UBB_re állítani).
Kedves Lvt!
Köszönöm az újabb magyarázatot. Egy családnévkeresőbe beírtam a Fujan nevet, és csehországi (Bohemia) találatokat adott az 1800-as évekből, ill. rengeteg új és régi USA-belit, valamint meglepő, de FUGIN családnevűeket is. Ezt nem tudom, miért. Esetleg van-e jelentősége.
A Kmet viszont nem hagyott nyugodni (ugye írtad, h. Te nem hallottál arról, amit én olvastam egy angol oldalon, miszerint a "parasztok egyik fajtája lett volna), jobban kerestem, és a Pallas ezt írja:"Kmet: így hívják Boszniában és Hercegovinában a török földesúr földjét harmadában vagy negyedében művelő parasztot. ld. Csiftlik"
"Csiftlik: Az 1274.évi Ramazán hó 7.(1858.május 8.) kelt török földbirtok-törvény 131.§-a szerint az a földdarab, melyet évenkint bevetnek, s két ökörrel művelnek. A csift szó maga pár-t jelent, tehát csiftlik a.m. két ökörnyi föld. A Cs. területe jó minőségű földnél 70-80 dönüm, közép minőségünél 100, s rossznál 130 dönüm (l.o.). Közönséges értelemben C. alatt azonban nemcsak föld értendő, hanem az annak míveléséhez szükséges épületek,gazdasági fölszereléssel, jószág, vetőmagok stb. Csiftlik száhibi a földbirtokos, mezei gazda neve, míg a földmívelőt, mezei munkást, parasztot csiftcsi-nek hívják, szlávul kmet."
Ismét köszönöm a magyarázatokat, különösen azt, hogy ilyen akkurátusan utánanéztél-utánajártál több körben is az (ezek szerint) egyáltalán nem könnyű felvetéseimnek.
Ad Emesz: A #3442-ben jeleztem Hemme név etimológiáját megtaláltam. Ez az ónémet Hammo személynév mai alakja, ez pedig az ószász hamo ’ruha, öltözék’ szóra megy vissza. Ehhez járulhatott az -s birtokos rag apanévképzői szerepben, adva a Hemmes névformát. Az ilyen nevek szókezdő h-ja egyrészt labilis lehet (vö. Johannes v. Heinrich > Henn(e) ~ Jenne), másrészt összekeveredhetett az Enn[eke/en/ing] (< fríz Enno < germ. Einhard) névvel, elvesztve így a szókezdő h-ját. Ezek alapján feltételezhető, hogy lehet Emmes variánsa, amely magyaros lejegyzésben lehet Emesz.
De a #3438-ban vázoltam jiddis – askenázi héber emesz ’való(ság)’ < héber ĕmet. etimológia lehetősége továbbra is továbbra fennáll.
Golyan: Én inkább a szlk. Golan, Goláň nevek vonalán kereskednék, mint eredeti j-t tartalmazó neveknél. A j > ly tévesztés ugyan előfordul, de nagyon ritka. Ezek a nevek a g miatt nyilvánvalóan eredetileg nem szlovák, hanem vagy lengyel, vagy délszláv nevek. Figyelmen kívül hagyva a kevéssé valószínű zsidó etimológiát (vö. Menahem Golan), a le. goły, szb.-hv. gol ’csupasz, meztelen; kopár, kopasz’ alaphoz járult az -an, -áň szemálynévképző. A névnek egyébként van echte szlovák változata is, vö. Holan, Holáň (< szlk. holý ’ua.’). N.B. A hangzóközi l > ly lágyulás nem ritka magyar hangtani folyamat.
Vajkonyi: A kihalt elpusztásodott települések gyakran éppen külterületi neveként, dűlő és utcanevekként maradnak meg. Tehát vlsz. volt egy Vajkony nevű helység, melynek emléke lakosnévként fennmaradt ebben a családban, és ebben a – lehet hogy éppen a régi település helyen lévő – bp.-i utcanévben. Kis méretű és ezért kevés elszármazót kibocsátó teleülés esetén az ilyen családnevek ritkasága nem szokatlan.
Van egy másik lehetséges opció is: ez egy Vajkony személynévhez képzett -é > -i birtokjeles apanév. A személynév etimológiája viszonylag világosnak tűnik: a régi magyar Vajk névhez járult a régi -ony/ény kicsinyítő képző. Egy ilyen nevű személy adta volna a nevét a fenti településnek is (ha volt ilyen). Ehhez vö. Pata > Patony, Aba > Abony stb., mind egyszerre régi személynevek és régi (mai) magyar településnevek. Ennek a magyarázatnak az a gyengéje, hogy ebben az esetben a bp.-i utcanév szükségszerűen közvetlenül egy ilyen Vajkony nevű emberről lett elnevezve. Ebben az esetben pedig tudnunk kellene, ki volt az a Vajkony, legalábbis a híre tovább kellett hogy éljen az utca elnevezésééig. Márpedig ilyenről nincs adatom: emiatt talán az első változatnak van nagyobb valószínűsége.
Fujan: Akkor szláv névnek kell adnom. A szlávban van -an személynévképző. Ennek alapján gondolhatunk pl. a szlk. fujak ’szélvihar’ szó képzőcserés származékára, a fujara ’furulya’ szóra stb. De nem zárkóznék el attól, hogy a j már magyarosan az ly helyett áll, és ekkor szóba jöhet az eperjesi járásbeli Fulyán (szlk. Fulianka) település neve is. Ez utóbbi esetben azonban a névadás magyar lenne (minthogy képzőtlen). Egyelőre ezek a meglátásaim.
Ad Kenicker: Még mindig konkrétumok nélkül, német alapról az alábbi megoldásait látom (németen kívül pedig más nemigen jöhet szóba). A névalakot Kännicker-re javítom amely a Kannicker alkalmi umlautosodás. Ekkor:
1. Lakosnév egy Kannick ~ Kannig stb. helynévről. 2. Apanév egy Kannick ~ Kannig stb. személyről.
Az alapnév néhány lehetséges etimológiája.
1. A létező n. Kann(e) ’kanna; azaz kannakészítő, bádogműves’ régi személy- és mai családnév továbbképzése: 1.a) a leszármazottat jelölő -ing képzővel, amely -ig > -ick(e) változást szenvedett. Hasonlóhoz vö. [Heinrich >] Hein(e) > Heining > Heinig > Heinick(e). 1.b) a német -(c)k(e) kicsinyítő alakváltozata, amely elő egy ejtéskönnyítő mgh. szúródott be, vö. Hasonlóhoz vö. [Heinrich >] > Hein(e) > Hein(e)cke ~ Heinicke. 1.c) a név szláv átvétele után, ahhoz a nyugati szláv -ik kicsinyítő képző járult *Kanik, amelyet a német visszakölcsönzött.
2. A német Konrad név Kan rövidülésének továbbképzése a fenti a), b),. c) pontok szerint.
3. A középalnémet kaniken ’(ütegi, házi) nyúl’ (amiből mai alnémet karnickel) szó személynévi (ill. ezen keresztül helynévi) használata.
Találkoztam egy olyan névvel, ami igencsak ritkának tünik nekem. A telefonkönyvben is csak 1 darab van! A név:
Vajkónyi (Vajkonyi)
Nagyon kíváncsi lennék az eredetére. Mivel semmit nem találtam róla, csak annyit hogy van egy Vajkony nevű utca a Google szerint, amit webes térképen nem találtam meg.
Hát persze!
Nagyapám anyja, tehát dédnagyanyám. Nagyapám 1919-ben született Érsekújváron,tehát Fujon Erzsébet gondolom én, kb. 1890-1900 körül született. Hogy hol, nem tudom, most kezdtem a családkutatást.
Azt hittem már kérdeztem, de látom mégsem, az enyimek közül a Golyánt. Iménti válaszod alapján jutott eszembe a 'Gojan' értelmezése kapcsán.
Jászságban a XIX század közepén találkozom vele, ahányszor csak a tökörbe nézek :)
Lehet ez hasonló etimológiával a szlovákból eredeztetni? A XVIII. század első felében a betelepülések javarészt onnan voltak, persze a család eredete nem tisztázott, így nem kizárt a hódoltsági területről való korábbi beköltözés. Mindenesetre nincs tartós jelenlétük egy-két nemzedék csupán, s jelenleg is erős nógrádi gyakoriság dominál.
Kedves LvT!
Köszönöm szépen válaszod.
Belebotlottam egy újabb névbe, ami számomra teljesen ismeretlen:
Fujan
Kérlek, ha időd engedi, írj róla egy pár sort.
Köszönettel:erbur
Ad Giuć ~ Goić: A Go(j)- alaptag a szb.-hv. gojiti (se) ’hízlal, hízik’ igéből jön. Három ezt tartalmazó, jelenleg is anyakönyvezhető szb.-hv. keresztnévről tudok: Gojko, Gojimir, Gojan. A Gojan egyben direkt köznévi jelentésű is: ’kövér, telt; jó húban lévő; vaskos, testes’. A többiben is ez a jelentésmozzanat van, azzal, hogy a Gojko-nál egy kicsinyítő képző járul hozzá, a Gojimir-nél pedig az ún kételemű germán-szláv névadás elveinek megfelelően egy független jelentésű összetételi utótag (mir ’béke’).
> Lehet egy esetleges megoldás: a családnevek sorában - nagyszülői vonalon - előfordul a "Kenikker" (esetenként "Kenicker"-ként írt) név. Vajon ez az ág képezi németajkú generációt?
A Kenicker alakilag német névnek valószínűsíthető. Mai adatát nem találtam, de talán (etimológialag) összefügghet a gyéren, de No.-ból és Ausztriából adatolható Kanick, ill. Kaniker nevekkel*. Sőt, az Újvilágban a Ken(n)icker nagyobb számban képviseltetve van (talán német bevándorlók révén).
Megpróbálok jobban utána nézni, nem tidom sikerül-e.
* A n. Kannicker szónak, ha nem elírás, a webes adatok szerint köznévi jelentése is van. Ezt majd megnézem egy jobb szótárban.
Tisztelettel megköszönöm hozzászólásodat, melyet őseim családnevének eredete tisztázásához nyújtottál. Sokat segítettél vele. Bizonyos vagyok benne, hogy - ha eredeti elhatározásom töretlen marad - ezek a számomra új ismeretek képezik a családom számára tervezett történeti monográfia kiinduló pontját. Ebben pedig - bízva, hogy nem kifogásolod - Nick-neved megőrizném.
Maradt számomra egy nyitott kérdés. Továbbra is foglalkoztat a gondolat, apám honnan vette a családdal kapcsolatos német eredetet. Lehet egy esetleges megoldás: a családnevek sorában - nagyszülői vonalon - előfordul a "Kenikker" (esetenként "Kenicker"-ként írt) név. Vajon ez az ág képezi németajkú generációt?
> Ezzel együtt tudni szeretném, hogy a Guits - némely anyakönyvi bejegyés szerint "Guich", illetve "Guity" - név milyen eredetet takar, van-e valamilyen köznapi jelentése ezeknek a szavaknak, honnan, milyen nyelvterületről ered
E mögött kétség kívül a szerb-horvát Guić vezetéknév áll, melyből 22 tétel van a mai horvát országos vezetékes telefonkönyvben <http://www.tportal.hr/imenik/imenik.dll?a=find&metoda=2&lang=&naziv=Gui%E6&izbor=3&zup=0>. Amennyiben róm. kat. családról van szó, akkor a kör horvát etnikumra szűkíthető le. Az szerb-horvátra tipikus -ić névvégződés magyar változatainak halmozódása arra utal, hogy nem egyedül kerültek oda, hanem egy jelentősebb etnikai csoporttól van szó, valószínűleg valami mo.-i horvát kisetnikumról van szó (Mura-vidéki horvát, sokác). De részleteket nem tudok, mert a kívülállónak a délszláv kisetnikumok közt lehetetlen kiigazodni.
A jelentése: az -ić végű délszláv nevek ún. apanevek (mint a magyar -fi, és részben -i), tehát egy Gu(j)- névkezdetű személy leszármazottait jelöli. A Gu(j)- kezdetű név etimológiájához nincs egyelőre adatom. Ez azonban észrevehető, hogy a szerb-horvát Goić családnév vlsz. ide kapcsolható, és az utóbbi Gu(j)- alapnevének -ko kicsinyítő képzős Gojko származéka ma is anyakönyvezhető délszláv keresztnév (egyesek talán emlékeznek Gojko Mitićre, a „jugoszláv indián”-ra).
> Tudni szeretném a "Kara" családnév eredetét is, mert ebből esetleges következtetést vonhatok le arról, hogy Josephus már Magyarországon nősült, vagy pedig az őshazából hozta magával nejét.
A Kara török eredetű személynév jelentése ’fekete’. A magyar névkincsnek a szteppei török-magyar együttélés folytán már a honfoglalás előttről része (vö. 1248: Chara, 1276: Kara), de eredhet a török hódoltság korából is.
Én a Kara nevet nem vezetném vissza szlavón, ill. horvát területre, mert akkor a szláv névadási gyaorlatnak megfelelően nagy valószívűséggel lenne rajta valami végződés, pl. -ić.
Ad Maczelka: Állandóan kavarom, de a cseh Matěj, szlk. Matej, le. Mac(i)ej a magyar ’Mátyás’ megfelelői a ’Máté’-é cs. Matouš, szlk. Matúš. Bár ezt nem csak én kavarom, így az is meglehet, hogy a Macelka végül is ezekre is (ill. hol erre, hol arra) vissza megy.
Ad Birkus: A Birk alapnév a felsoroltam lehetőségeken túl lehet a német Bürk név szlávosodása. Ez utóbbi a n. Burkhardt (< burg ’vár’ + hard ’erős’) név Burk rövidülésének umlautos formája.
Ad Emesz: A felkínáltam jiddis (héber) etimológián kívül magyaros lejegyzésben -esz végű neveket adhatnak bizonyos -s birtokjeles német vezetéknevek, a humanizmus során latinosított, görögösített nevek, ill. spanyol-portugál apanevek.
Ezek közül a spanyolban és a portugálban nem találtam ilyen nevet, a legközelebbi a portugál Ennes ’tkp. Jánosé’, de ez nem változhatik ilyenné. Latin és görög etimológia sem állhat elő (a dór nyelvjárási ημες ’voltunk’ igealak nem jöhet ide).
Marad tehát a német. Kétségkívül van északnémet (holland, dán) területen Emme vezetéknév, amely lehet egy Emmes típusú birtokjeles apanév alapja. Az Emme etimológiájához még nem találtam forrást: [azon kívül, hogy elvonás a jiddis Emes-ből ;) ] szóba jön talán az Emma személynév, esetleg az Emmer ’tönke, kétszemű búza’ alapja, az Emse ’hangya’ stb. alakváltozata; de vannak holland Jemme és Hemme adatok is, amelyek még klün lekövetendők. Ez tehát az etimológia tehát felzárkózik a héber mellé (mert ez utóbbit továbbra sem lehet kizárni)
Hozzászólásaid arra engednek következtetni, hogy az idegen - s idehaza is előforduló - családnevek eredetével kapcsolatos ismereteid kiterjedtek. Ezért kérném segítségedet a következőkben:
Családom eredetének levéltári kutatásában eljutottam addig, hogy a legkorosabb ősöm, "Josephus Guits" (1759-1809) és felesége, "Clara Kara" házasságából megnyugtató bizonyossággal levezethető az anyakönyvi iratokból családfánk. Megjegyzem, én teljesen magyaros családnevet viselek, amit egyik elődöm mostohaatyjának köszönhetek. Ezzel együtt tudni szeretném, hogy a Guits - némely anyakönyvi bejegyés szerint "Guich", illetve "Guity" - név milyen eredetet takar, van-e valamilyen köznapi jelentése ezeknek a szavaknak, honnan, milyen nyelvterületről ered.
A már évekkel korábban elhunyt apám - gyermekként hallomásból származó - információja szerint őseink németajkúak voltak. Lehetséges, hogy jól vélekedett, ugyanakkor számomra valahogy a francia eredet sem tűnik kizártnak, különösen a "Guich" családnév esetében. Tudni szeretném a "Kara" családnév eredetét is, mert ebből esetleges következtetést vonhatok le arról, hogy Josephus már Magyarországon nősült, vagy pedig az őshazából hozta magával nejét.
Egyébként Somogyváron telepedtek le, s különös, hogy az ottani korabeli, római katolikus anyakönyvekből számos "-its" végződéssel záródó családnév lelhető fel. (pl.-ul Matits, Vlaits, Chavits)
Ebben nincs nagy vasziszdasz. A Guyon név, mint személynév a normannokkal, ill. a későbbi folytonos angol-francia kapcsolattal jutott el a brit szigetekre, ahol a franciától függetlenül (is) családnév lett belőle.
A fr. Guyon vezetéknévként Közép-Franciaországban, (els. Franche-Comtéban és Vendée–Poitou-ban) gyakori, és eredetileg ott is személynév: a fr. Guy szn. -on nagyító képzős származéka (a Guyon további származékai kicsinyítő képzőkkel: Guyondet, Guyonet, Guyonic, Guyonnard, Guyonnaud, Guyonneau, Guyonnet, Guyonnot). A fr. Guy (Gui) személynév a magyar Vid, Vitus nevek megfelelője és a dél-olaszországi Szent Vitus (ol. San Guido) tisztelete nyomán terjedt el. Ez utóbbi neve vagy egy kései latin vitus ’szíves, készséges, jóindulatú’ szóra, vagy az wiþ- ’erdő’ jelentésű előtagot tartalmazó germán nevek (vö. magyar Vitold) rövidülésének latinosodására meg vissza. Ez utóbbi az újlatin nyelvekben jelentkező g- protézis miatt (vö. még angol war ~ sp. guerra) valószínűbb. Az is lehet, hogy a wiþ- kezdetű germán nevek a szent nevétől függetlenül is adtak ilyen újlatin átvételeket, és a kettő idővel összekeveredett.
> Többször is megnéztem, nincs több érdemi találat itt a topikban.
A magyar (sőt az angol) Guyon vezetéknév eredetéről minden a magyar szempontjából releváns adat meg volt itt. A fentiek a francia Guyon vezetéknév etimológiáját tárgyalják.
> Akkor ezek szerint a Trznádel tkp. egyfajta lengyel "szinonimája" lehetett annak, hogy szöszke. :-) Vagy esetleg "csicsergő".
A sármány csehül strnad, szlovákul strnádka, tehát látszik, hogy a lengyel trznadel elejéről is csak a nyelvfejlődés szeszélye távolította el az s-t. Bár éppen elképzelhető ’csicsergő’ jelentés (hiszen a str[nad]- hangtest alakilag lehetne hangfestő), de az én nyelvérzékemm ezt a szótövet a ’tarló’-hoz kapcsolja, vö. cseh-szlovák strnisko ’tartó’, orosz стерня ’ua.’.
Emesz: Ez fogós név, több idő kell rá (ha egyáltalán). Egyelőre annyit – és lehet, hogy ez a végső megoldás --, hogy ilyen hangalakú köznév jelöli a jiddisben az ’igaz, valódi’ jelentést.
Maczelka: nyilvánvalóan összetartozik a cseh-szlovák Matelka (Matelko), lengyel Macełko vezetéknevekkel. Ennek alapján leginkább keletszlovák (kisebb valószínűséggel lengyel) eredet vélhető ezek a területen válik ui. a lágy ť hang c-vé (és a -ka végződés gyakoribb, mint a lengyel oldalon). A név vlsz. a cseh Matěj, szlk. Matej, le. Mac(i)ej ’Máté’ név rövidülésének -l képzős származékának nőnemű (-ka képzős) formája. Ilyenformán vlsz anyanév (azaz egy nőrokon megkülönböztető nevét örökölték a hozzátartozók). A szlk. Máteľ névalakra való tekintettel, lehetséges, hogy nem (mindenesetben) a ’Máté’ név áll az etimológia hátterében, hanem a mať ’bir(tokol), van neki’ birtokige -teľ cselekvőképzős származéka (vö. mai szlk. majiteľ ’tulajdonos, birtokos’); az anynávi eredet ebben az esetben is áll.
Birkus: Cseh területen gyakori a Birkuš családnév. Ettől még lehetne magyar név is, de etimológiai alapját nem találom. Ezzel szemben cseh alapról adódik a birka ’juh’ szó, amely a magyarban cseh (morva) eredetű, meg az -uš kicsinyítő képző. (lehetséges cseh alap még a német Birke ’nyírfa’ szó személynévi használata is.)
regisztrálant kiegészítendő, már csak általános névtani kérdések leírása miatt is. Bár vlsz. harminc hozzászólás után már újra leírhatom, mert elsüllyed ez a válasz is.
Nagy: Ez egy régi magyar személynév. Ez azt jelenti, hogy valakit régen – a családnevek kialakulása, azaz a XV–XVI. sz. előtt – nem úgy hívtak csak úgy hívtak, hogy Nagy és a családja ezt a személynevek megkülönböztető névként örökölte. Már a XI. sz.-ból van erre a névre adat: „rex apud ecclesiam filii Nog armavit se”, azaz ’a király Nagy fiának egyházánál fölfegyverkezett’. Az ilyen neveket tulajdonságra (testalkatra, korra, jellemre stb.) utaló neveknek szoktuk említeni. Ezt demonstrálja egy másik korai adat 1199-ből: „duos pulsatores videlicet Nogy et Kysed cum matre nomine Cuch”, azaz ’a két zaklatót, nevezetesen Nagyot és Ki(c)sidet a Cuchnak nevezett anyjukkal együtt’. Itt egy testvérpár viseli azt a nevet, hogy Nagy ill. Ki(c)si[d]: ez tehát a családjuk adhatta az eltérő életkorukra utalva. Mindkét név, a Nagy és a Kis is ugyanakkor más környezetben utalhat a testmagasságra is, ill. általában vége a testméretre (Nagy – nagydarab stb., Kis – filigrán stb.)
Bakonyi: Ez magyar eredetű ún. lakosnév. Ilyen nevet akkor kapnak az emberek, ha elköltöznek valahová, ahol a környezetük nem az addigi nevükön ismeri őket, hanem a szűkebb vagy mint --- esetünkben – tágabb forráshelyről. Ez illető tehát a Bakonyból származott el.
A lakosnévnek vannak alesetei: az egyik ilyen, ami esetünkben is szóba jöhet az, hogy az illető nem a Bakonyból származott, de a környezete által jellemzőnek ismert kapcsolatai kötötték oda. Pl. onnan hozott asszonyt, rokona költözött oda, oda ját vásározni, oda járt (napszámba stb.) dolgozni.
Egy másik aleset az, ami ilyen nagy területre utaló név esetén kizárt, hogy ez a birtokra utaló nemesi előnévből lett családnév. Ennél a névtípusnál tehát nem a forrásterület van megjelölve, hanem a lakhely (ill. annak központja). Ez azért van, mert mondjuk egy Falud nevű faluban lakó paraszt estén nincs annak semmi megnevező ereje, hogy Faludi, mivel van még több tucat másik olyan parasztcsalád, akire ez illenék. Ellenben nemesi birtokos (ált.) csak egy van: így ennek van megnevező ereje.
Parasztok esetén is van egy olyan eset, amikor nem a forrásterület, hanem a lakóhely adja a lakosnév alapját. Ekkor a falu valamely jellemző részéről, dűlőről, külterületről kapja az illető a lakosnévi ragaványnevet, ilyen pl. Felvégi, Vizi, Erdei stb. Bizonyos – ámbár nem túl nagy – valószínűséggel a Bakonyi is lehet ilyen, amennyiben azt képzeljük el, hogy pl. egy ridegpásztor kapta a nevet, akinek a bakonyi falun kívül volt kunyhója, így a falusiak szempontjából őt már meg lehetett nevezni az bakonybeli (mint a falubeli ellentéte) lakóhelye alapján.
Addandum: a Bakony hegység egyébként egy régi személy nevét viseli. Ez pedig a Bak alapnévből és a régi -ony/eny kicsinyítő képzőből áll. A Bak alapnév igen kedvelt volt, amit a sok továbbképzése is bizonyít: Baka, Bakács, Bakó, Bakos, Bakós, Baksa. A Bak alapnév feltételezet jelentése ’kecskebak’ volt, de vö. 1378., 3029. hozzászólások.
Takács: Magyar foglalkozásnév. A foglalkozásnevek is ragadványnevek, melyekre az ad alapot, hogy az említett személyek neveit máig felcserélhetjük a foglalkozásnevükkel, sőt most is van olyan, hogy kárpitos Pista = ’Pista nevű ember, akinek a foglalkozása kárpitos’.
Addendum: a takács közszó, amely a foglalkozásnév alapja szláv eredetű, vö. szerb-horvát, szlovén tkač, szlovák tkáč < szláv tkati ’sző’ + -č foglalkozásnév-képző. A Tkáč (ill. kicsinyítő képzővel Tkáčik) szlovákok sem ritka vezetéknév, amelynek keletkezése független a magyar Takácsétól, bár párhuzamos névadás, mivel a motivációjuk ugyanaz. A függetlenség ellenére lehet átjárás a két név között, mivel a magyarosodás, ill. szlovákosodás magával hozhatja a név megmaradása mellet annak alaki magyarosodását, ill. szlovákosodását. A legpregnánsagg ilyen név a szlk. Kováč ~ m. Kovács (< szláv kovati ~ kuti ’kovácsol’ + -č foglalkozásnév-képző), ahol teljes párhuzamosság van, beleértve a hangalaki azonosságot is.
Mód: Régi magyar személynévből. A mód közszavuk első előfordulásai éppen személynevek: 1323 Modus (vagy -us kicsinyítő képzővel, vagy a latin eredeti szó végződéssel együtt átvéve), 1408 Mood. A régiségben a mód közszó jelentése némileg eltért a maitól: ’képesség (vmi megtételére), rátermettség’. Ez tehát eredetileg egy tulajdonságra utaló személynév, csak a Nagytól eltérően nem a termetre, korra utal, hanem jellemre: az illető rátermett volt.
Addendum: a magyar mód a latin modus ’mérték (terjedelem, nagyság); mérték (határ, korlát); szabály, mód’ közvetlen átvétele.
Csöre: Aki olvasta (látta) Móricz Árvácskáját, az tisztában lehet az etimológiával. Ez a nyelvjárási szó ’meztelen’ jelentésű, és a cigány eredetű népi csóré, csóró szó magas hangrend szerint illeszkedett alakváltozata. A csóré ~ csóró szó a XVII. sz. legelejétől adatolt előbb ’meztelen’, majd az eredeti cigány jelentésnek megfelelő ’szegény’ (vö. lovári chorro ’szegény’) jelentésben, az erdélyi tájnyelv ’kamasz fiú’ jelentés ismeri. Az elnevezés alapja tehát az illető szegénysége, ill. az ebből következő (vagy gyermek-, vagy felnőttkori) alulruházottsága lehet.
> létezik-e Csánkany vagy Csákánsz név
Ilyet nem ismerek, alakilag sem valószínű hogy lennének. Hasonló kezdetű nevek a mai telefonkönyvből, ill. az 1891 évi iparosjegyzékből <http://www.radixindex.com/databases/rx001/rx001sxc.shtml>>: Csánk, Csank, Csánki, Csanki, Csankl, Csankó, Csanko, Csanky, ill. Csakán, Csákány, Csákany, Csakány, Csákányi, Csákányóczki, Csákányoczki, Csákányovszky.
Igen nehéz elképzelnem, hogy milyen lehet az az írás, amelyből éppen ez a két lehetséges olvasat jön ki. De amennyiben a k felismerhető – márpedig valószínűnek látszik, hogy felismerhető, mivel mindkét alakban szerepel –, akkor a megelőző és követő rész külön-külön kiolvasható, tehát elviekben a közölted alakokban felcserélhető. Ekkor pedig a Csákany (Csákány) forma előáll, mint potenciális olvasat.
> de szerinted mi okból lettünk mi Kmetty-k, ők meg (ha rokon, ha nem) Kmeti-k? Ez mitől függhetett?
Ez a véletlentől függött. Pontosabban az alapot a helyi kulturális és társadalmi tradíciók jelentik. Értem ez alatt, ha az adott környéken sok az -y-ra végződő magyar vezetéknév, akkor az újak is hajlamosak olyanná lenni; ill. az -i-s tradíció ilyen irányban ható hasonulást fog okozni. De lehet, hogy éppen az ellenkező folyamat hat: elhasonulás. Ekkor a névadó éppen ki akar tűnni a szokatlan választásával.
A névadó sokszor nem az, akinek a neve változik, hanem a névváltást kezdeményező vagy végző szerv(ezet) egyik tagja, a helyi lelkész, anyakönyvező. Ezek alkalmasint távolabbról jöttek és ekkor a „helyi” nem a megnevezett, hanem az ő szocializálódásuk helyszínére utal.
Van egy alaptalan képzet: az, hogy az -y nemességet jelöl szemben az -i-vel. Ez nem igaz, mert ez inkább területfüggő, de mint tévképzet hathat a tudatos névválasztáskor. Az is lehet, hogy a névváltozást regisztráló személy „hatósági úton” állapította meg az -i-t Hódmezővásárhelyen, mondván, hogy egy parasztnak ez dukál.
Szóval sok egymást erősítő, vagy egymásnak ellentmondó folyamat eredménye egy konkrét névvariáns alakja, melyek olyan indetermináltan kapcsolódnak egymáshoz, hogy együttesüket akár a véletlennek is nevezhetjük.
Még egy fontos dolog. Széchenyi Istvánnak és apjának Széchényi Ferencnek a nevét is kétféleképpen írjuk (e ~ é). Ez azért van, mert a konkrét írásmód még a XIX. sz.-ban sem volt teljesen fix: generációról generációra megváltozhatott a helyesírás, ha az egyébként a név kiejtését (pontosabban a név mögöttes alakját) nem befolyásolta; sőt még az egyén életén belül is lehetett változás (ahogy a fenti erők esedője az idők során megváltozott). Vlsz. a hódmezővásárhelyi Kmetykó > Kmeti-k esetén is ez történt, mivel a Magyar nagylexikon említ egy hódmezővásárhelyi születésű, ám -y-nal írt ilyen vezetéknevű embert, és kevés valószínűségét látom, hogy egymástól független két családról lenne szó. Az illető: Kmety Károly (1863–1929) jogtudós, ügyvéd, parlamenti képviselő.
Azt hiszem, a Nagynak és a Bakonyinak a megoldása talán nem lehet olyan nehéz..., és talán a Takácsra is volna jó tipped :-)
Az általam ismert Mód nevű emberkék franciának gyanították a nevük eredetét. Hogy pontosan milyen írásmóddal és milyen jelentéssel, azt nem tudom, erre vonatkozóan én is várom LvT ötleteit.
Köszönöm a magyarázatot, meglepett vele. Civilben madarász vagyok, de nem is gondoltam volna, hogy ez lesz a megoldás. Akkor ezek szerint a Trznádel tkp. egyfajta lengyel "szinonimája" lehetett annak, hogy szöszke. :-) Vagy esetleg "csicsergő".
Ígértem, hogy nem kérdezek többet, de az ember folyton belebotlik újabb és újabb izgalmas nevekbe, és ha van, akitől megkérdezze a jelentésüket, akkor nehéz ellenállni a kísértésnek... Az újabb nevek, amikre tisztelettel rákérdeznék: Emesz, Maczelka és Birkus. Kiváncsian várom válaszát.
A Csöre, Mód, Nagy, Takács, Bakonyi nevek eredetére, jelentésére lennék kíváncsi. Illetve arra, hogy létezik-e Csánkany vagy Csákánsz név. Utóbbi kettő nehezen olvasható az anyakönyvben.
Kedves Lvt!
Köszönöm ismét a magyarázatot, és van újabb kérdésem. Nagy kínlódva eszébe jutott a családnak, hogy a papa szerint régen Kmetyko volt a nevük. Láttam, h. már írtál erről a névről, de azért ha tudnál még vmit, örülnék. Sőt, állítólag említett Kmety György felmenőnk volt. Őt is láttam már Kmetty-ként írva. Névváltoztatást találtam 1800-93 között Hódmezővásárhelyen, Kmetyko-Kmeti. Ezzel szemben mi felvidékiek vagyunk, de szerinted mi okból lettünk mi Kmetty-k, ők meg (ha rokon, ha nem) Kmeti-k? Ez mitől függhetett?
Válaszodat köszönöm szépen.
Üdv:erbur
Trznadel: Lengyel név, a köznévi eredetéhez vö. trznadel (ejtsd: /tsnadel/), jelentése ’sármány, Emberiza sp.’ (szűkebb értelemben ’citromsármány, Emberiza citrinella’).
Mina: Ilyen egyszerű hangalakú neveknél nehéz dönteni, mert több nyelvben több forrásból is kialakulhatott. 1. Mindenképpen számba veendő az általad is vélelmezett jelentés: a szláv mina ’akna’, román mină ’bánya, akna’ szóból. 2. Ugyanakkor vö. lengyel mina ’arc’, román mină ’ua.’ 3. Valamint román mînă ’kéz’ 4. Felvethető a szláv mlyn ’malom’ szó -a képzős származéka, ahol a szókezdő msh.-torlódás egyszerűsödött. 5. Van adat a Nina név n-jeinek elhasonulására, így is kialakulhat Mina.
Ugyanakkor az Árpád-korból ismert a Minos név, a Mina lehet ennek eltérő kicsinyítő képzős változata.
Román eredetre utal az, hogy a jelenkori telefonkönyvi adatok szerint Romániában a leggyakoribb (csak Bukarestben több mint 40 ilyen vezetékes telefonkönyvi tétel van).
Még két kérdésem lenne, aztán előreláthatólag egy időre elhallgatok. Próbáltam átnézni az itteni több ezer hozzászólást, de nem láttam, hogy e két névről szó lett volna. Az egyik: Trznádel - nyilván német eredetű, de ez a nyelv nem erősségem, ezért nem állok neki találgatni. A másik, számomra rejtélyes név, aminek jelentése régóta foglalkoztat, az a Mina. Amikor ismertem a név viselőjét, próbáltam megfejteni a nevének jelentését, és "aknász"-ra tippeltem (ol.: minatore, stb.), de nem tudom, mennyire helyesen.
Nem tudok arról, hogy a kmeť valaha is "a parasztok egyik fajtája" lett volna. Ma, mint írtam a szlovákban 'agg(astyán)' a jelentése, igen régen pedig 'nemzetségfő' volt (aki tisztségénél fogva az idősek közül került ki). A parasztokkal csak annyi kapcsolata van, hogy a nemzetségi szerveződési településeken ez egybeesett a közösség elöljárójával (bíró, kapitány stb.). Ez utóbbi azonban csak a Balkánra jellemző, a magyarban szereplő családnév viszont északi szláv (szlovák) eredetű.
Kedves Lvt!
Köszönöm szépen a tanácsot. Azóta annyit találtam egy angol gen. oldalon, hogy a Kmet név jelentése a parasztok egyik fajtája. Lehet
Köszönöm még1szer!
Enczmann: A Duden Familiennamen szerint a német Enzmann név: 1. Elsősorban az Anselm személynév rövidüléseként keletkezett Enz személynév -mann utótagú származéka. A -mann itt apanévképzőként szolgál. 2. Kisebb számban a felső-ausztriai Enns városnévre, ill. az Enns folyó környékére utaló lakosnév.
Henszlmann: Szintén a Duden Familiennamen alapján a német Hans(e)lmann ~ Häns(e)lmann ~ Hens(e)lmann apanév, amely áll a Hans(e)l ~ Häns(e)l ~ Hens(e)l személynévi előtagból és a -mann apanévképző utótagból. A személynévi előtag a n. Johannes ’János’ név Hans rövidülésének –l kicsinyítő képzős származéka.
Úgy értettem, hogy ebben a konkrét esetben jutott el az analitikus szófejtés ugyanoda, ahol az átlagember is kikötött volna :-) Előző levelemben nem fogalmaztam elég szabatosan :-(
Még azt kérdezném, hogy tudna-e segítséget adni az Enczmann név jelentésének megfejtéséhez? Nem kizárt, hogy a név eredete / jelentése azonos a Henszlmann-éval, csak nyelvjárási torzulással alakult ki utóbbiból az előbbi.
Köszönöm. Ezek szerint lényegében az alapos etimológiai szófejtéssel is ugyanoda jutunk, mint ami az átlagember tippje lenne két vihogás között :-) Üdv: HA
Husi, Hussy: Van m. Hus(s) családnév, viszont ilyen nevű helynevet nem találtam. Ezért nem valószínű, hogy lakosnév lenne, azaz ’Hus nevű helyre valósi, onnan elszármazott’ lenne a jelentése. Sokkal inkább az a valószínű, hogy egy korábbi Hus(s) – és ma vezetéknévként jelentkező – személynévhez -é > -i birtokjellel képzett apanév, tehát ’Hus(s)é; Hus(s) gyermeke, családja’.
A Hus(s) névhez az alábbi korai, feltehetően kapcsolódó előfordulásokat találtam: 1211: Huus, Huuus, Hws, 1214/1550: Hus. 1136/1329: Hous. Vélhetően e személynév megegyezik a hús ’ az ember és az állatok testének izomzatból és vérbő szövetekből álló része; test’ közszavunkkal. A névadás utalhatott arra, hogy az illető jómódú volt, sokszor ehetett húst (vagy éppen gunyorosan fordított értelemben: sose jutott hozzá), de talán valószínűbb, hogy a korpulens termetre utalt.
Kiváncsi volnék, van-e valakinek ötlete, adata arra vonatkozóan, honnan eredhet az a családnév, hogy Husi? Láttam Hussy-nak írva is, nem tudom pontosan, hogy a név általam ismert viselője melyik írásmódot használja, de az ejtésmódban nincs eltérés.
> Akárhogy is olvasom ezeket látom benne: Antritt Antrutt Mindez egy 1839-es bejegyzésből való Búrszentgyörgyről (ma: SK)! Valakinek van ötlete hogy mi lehet e vezetéknév valójában?
Lehet, hogy érdemes szó szerint venni: az országis német vezetékes telefonkönyv <http://www.telefonbuch.de/> ismer Antritt (tkp. ’kezdet’) vezetéknevű bejegyzéseket. Egy nagyságrenddel több van az Antritter származékából, ill. a talán idevonható Antretter alakváltozatból (ill. van Antrett is) Az Antretterek közül az 1891. évi magyar iparosjegyzék egy komáromi adatot ismer; sőt 10 Antret(t)ert a magyar telefonkönyv is hoz (Győr, Tata, Baj, Bp., Kecskéd).
Kléga: Vlsz. a német Kleger ~ Kläger családnév (nyelvjárásias) írásvariációja, esetleg cseh közvetítéssel. Ez utóbbinak lehet közvetlen jelentése, vö. n. Kläger ’panaszos, felperes’, Ankläger ’vádló’. Esetleg egy Klag(e) nevű településre utaló lakosnév (bár ilyen települést nem találtam).
Popowszky: Szláv név, elterjedtsége miatt nem szűkíthető forrásterülettel. Mégis a w írása utalhat német közvetítésre, lengyel eredetre, esetleg (az evangélikus gót helyesírást megtartó) cseh-szlovák forrásra. A név lakosnév egy – a szlávságban gyakori – Popov(a/e/o), Popow(a/e/o) nevű település után. A település egy Pop(a) ’pap’ nevű személyről lett elnevezve.
Kalkusz: A Kalkus /kalkusz/ német és szláv (lengyel, cseh) területen is előfordul személynévként. Ugyanígy a n. Kalkusch, cs. Kalkuš, le. Kalkusz /kalkus/. Ez utóbbi etimológiája szláv: egy német eredetű Kalk ’mész’ személynév (v. foglalkozásra jellemző anyag) kapott -uš kicsinyítő képzőt.
Az /sz/-re végződő név –valószínűleg ez a kérdezett változat, nem az /s/-re végződő – vagy ugyanilyen etimológiájú, csak a ritkább szláv -us képzővel képződött az -uš helyett; vagy talán névlatinosítás eredménye, vö. az újszövetségben többször említett görög eredetű lat. calcus ~ chalcus ’ókori rézpénz, ill. súlyegység, az obulus 8-ad, a drachma 48-ad része’, pl. (Károli fordításában) Máté 10,9: „Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe”, Márk 6,8: „És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben” stb.
Bachler: Vlsz. a német Bächler ~ Bechler csn. nem umlautos változata. Ez egy ’patakocska’ (n. nyelvjárási Bächl, Bachl, n. irodalmi Bächlein) mellett lakót jelöl. Esetleg a n. Pechler > Bechler név hiperkorrekten „umlautját vesztett” alakváltozata, ekkor ’szurokkészítő’ jelentésű foglalkozásnév (vö. né. Pech ’szurok’).
Stevda: Vlsz. szláv név magyarosodása, amely mögül egy Štefda alakot rekonstruálhatunk. Ha ez igaz, akkor ez a -da kicsinyítő képzőre tekintettel vlsz. cseh eredetű, a Štef alap pedig a Štefan ’István’ személynév rövidülése (hasonló név, más kicsinyítő képzővel: m. Stefka < szl. Štefka).
Korényi: Vlsz. a Korányi névhez hasonló magyar lakosnév, tehát egy Korény (ill. Korány) településre utal. Mind a két név megtalálható -y nélküli képzőtlen lakosnévi(?) alakban. Ilyen települést nem találtam, de vlsz. szláv területen volt (ha volt). Hasonló névhez vö. lengyel Korzen, cseh Kořen.
Az is elképzelhető, hogy a /kiszeli/-nek ejtett Kiszely /kiszej/ < szlk. Kyseľ analógiájára a -nyi végződés analógiás magyar fejlemény az eredeti, /ny/-nek ejtett -ny végződés helyett. Ekkor viszont nem lakosnévről, hanem egy szláv, valószínűleg szlovák Koreň ’gyökér’ család- vagy személynév átvételéről van szó.
Both: Régi magyar személynévből, vö. m. bot ’rúdféle eszköz’ közszó.
Kmetty, Kmety: Jó lenne tudni a 48-as Kmety György tábornok genealógiáját. E nélkül az alábbiak vethetők fel: – Közvetlen szláv eredet, vö. szlovák kmeť ’agg(astyán)’ szó, Kmeť, Kmetík családnevek (Kmety György Pokorágyon [szlk. Pokoradz] született, így lehettek szlovák – vagy cseh – felmenői). Én ezt tartom valószínűnek. – Magyar lakos-, vagy birtokos név egy, a fentivel azonos eredetű, szlávos Kmet(y) nevet viselő településről. Ilyet azonban nem találtam. A szlovákiai Kmeťovo magyar neve Gyarak volt, sőt 1948 előtt szlovákul is Ďarak volt a neve. A település az új nevét Andrej Kmeť (1841–1908) néprajzkutató, muzeológus, botanikus után viseli.
> ezzel kapcsolatban a "Buzi" vezetéknév jutott eszembe... akkoe most mi van ???? :)
A buzi ’homoszexuális’ szó meglehetősen fiatal, a buzeráns szó rövidülése. Személy- ill. családnévként nem jöhet szóba. Még ha szóba is jönne, akkor is az lenne a helyzet, hogy *mások ragasztották rá* gúnynévként az illetőre. A példaesetben viszont valaki önként választotta volna, lévén a névmagyarítás, -németesítés stb. önkéntes dolog, és általában eufemizálással jár.
A Buzi családnév vagy egy Buz nevű helyről vett lakosnév (pl. Ocsova mellől van adatom ilyen nevű pusztára), ez vlsz. Boz (pl. Fertőboz) helynév változata, vö. Bozi családnév is. vagy pedig egy régi Buz személynévhez képzett apanév. Ez utóbbi van -d kicsinyítő képzővel pl. az erdélyi Buzd helyneveiben (m. Buzd ~ ro. Buz, m. Szászbuzd ~ ro. Buzd). Ez a családnév tehát csak utólag, napjainkban diszkreditálódott.
Krajcsi, Krajcsy, Krajtsi, Krajtsy: Szlovák foglalkozásnév, a megfelelő szlovák közszó alakja ma krajčír ’szabó’ (< szlk. krájať ’vág’ + török eredetű -či foglalkozásnév-képző [később + -r adaptív formáns]).
Müczberger: A n. Mützberger név magyaros lejegyzése. Ez utóbbinak vannak Mützberg, Mutzberg alakú „rokonai” is. Nyilvánvalóan lakosnévről való szó, egy Mützberg nevű helyről. A név (különösen a Mutzberg variáns) nem ritka, de helységet nem találtam hozzá. Ezért talán egy gyakori külterületi név lehet, mivel az etimológia világos, egy jellegzetes alakú hegyre utal, vö. n. Mütze ’sapka, süveg’ + Berg ’hegy’.
Frajnovics: A családnévként önállóan is létező régi Frajna személynévhez képzett szláv apanév. Az -ovics (-ović, -ovič, -owicz, -ович) képző – és innen a név is – a nyugati délszláv, lengyel (esetleg szlovák), ill. keleti szláv eredetű lehet.
A Frajna alapnév vlsz. végsősoron német eredetű, talán szláv közvetítéssel. Az alapja bizonytalan, az alábbi nevek, szavak változataira gondolhatunk: n. Freier ’kérő, udvarló’ (> pl. szlk. frajer ’udvarló, szerető; ficsúr’), n. Freimann ’szabad férfi; nem jobbágy állapotú szolga; bakó’, n. Fräulein ’kisasszony’ (> pl. szlk. frajla ’nő [szleng]’). Esetleg a Ferenc név valamely szláv becézőjének (pl. Fraňo) változata.
Fuczkó: Vlsz. régi magyar személynév. Etimológiáját nem találtam. Talán a m. fickó szó hangrendi illeszkedéses alakváltozata, vagy a (esetleg az előző megoldást nem kizárva) XIII. sz.-ból adatolható m. Fuka személynév képzőbővüléses származéka.
Moos: Német lakosnév, vagy egy Moos nevű település után, vagy egy mocsaras (déln. Moos ’mocsár’) településrészen, külterületen való lakhely után.
Trescsák: Kelet-szlovák hangalakú (Treščák) név. Az -ák nagyító- ill. személynévképzővel alakult – vlsz. ragadványnévként – a köznévi, vagy személynévi alapról. Ez utóbbi az alábbiak egyike lehet: – szlk. trešťať ’ropog, pattog’ – szlk. treštiť ’odavág, odaüt’ – szlk. tresk ’durr(anás), puff(anás)’ – szlk. trest ’büntetés’ – szlk. treska ’tőkehal’ (más szláv nyelvekben jelentése ’szilánk, szálka, forgács’ is!’) – or. tresta ’áztatott (len/kender)szalma’
Szulimán: A Süleyman oszmán-török (ill. Szulajman arab) név változata. Ez a név a bibliai eredetű magyar Salamon név megfelelője (< héb. Šəlomoh <: héb. šalôm ’béke’).
Van nekem egy II.VH alatt kiállitott anyakönyvi kivonat másolatom, amiben egy olyan vezetéknév szerepel, mely mintha nem létezne. Akárhogy is olvasom ezeket látom benne: Antritt Antrutt
Mindez egy 1839-es bejegyzésből való Búrszentgyörgyről (ma: SK)!
Valakinek van ötlete hogy mi lehet e vezetéknév valójában?
Szia Kedves LvT!
Kmetty családnévről mi a véleményed?
Azt tudom, hogy Szlovákiában van Kmet'ovo település..
Egyáltalán milyen nyelvből eredhet?
Köszönet,Erbur
"de hogy ezt valaki önként vállalná, csak azért mert ez egy másik nyelven szótárszerűen előkelő jelentésű, az igen nehezen képzelhető el. Tfh., hogy az erdélyi szászok közt az Ochsenbacke valamiféle magasabb tisztséget jelent, életszerű az, hogy ennek alapján egy székely (magyar) a Baromarcú vezetéknevet válassza magának..?"
ezzel kapcsolatban a "Buzi" vezetéknév jutott eszembe...
> Roszkopf = "A Roszkopf eredetileg német sz-el irva lófej az az lófő.A székelyeknél egy katonai rang"
Idézek a magyar nyelvű webről: „Ki szerint van lófeje Lipcseinek?”, „Batár lófeje van....”, „Kár,hogy olyan lófeje van mint Lipcseinek a fradiból....”, „Bérháznapló VIII. Iván hatalmas termetű, tagbaszakadt negyvenéves ember. Nagy lófeje van s hatalmas lapátkezei.”, „Olyan lófeje van ami Britneynek nincs”, „De komolyan, az egy dolog, h lófeje van, istenem, ezzel még semmi gond, de az a mozgáskoordináció (ill. annak hiánya)” S í.t.
Nem hiszem, hogy ezek bármelyike is a székely katonai rangra utalna: sokkal inkább testalkatra. És ezek magyar, a székelyekkel azonos nyelvű adatok...
Kérdés az, hogy mi vinne rá egy németet, hogy Lófőnek nevezze a családját, egy idegen nép katonai rangja után? És ha a német ezt megteszi, miért nem teszi meg a magyar? Az magyar országos vezetékes telefonkönyvben egy Lófő vezetéknév sincs. De még a román hasonló kiadványban való – ékezet nélküli – keresés is eredménytelen Lofo, Lofeu bejegyzések után. Ha nincs ilyen vezetéknév a magyar nyelvterületen, miért lenne a németen.
Továbbá: szótárszerűen egyező kifejezések érzelmi tartalma az egyes nyelvekben más lehet. A németben emberre értve a Roß szitokszó, kb. ’hülye alak’ jelentésben, a Roßkopf összhatása pedig – a direkt ’lófejű’ jelentésén túlmenően – olyan, mint a m. ’baromarcú’. Úgy még keletkeznek nevek, hogy a mások által adott csúfoló ragadványnév rajta marad az emberen, de hogy ezt valaki önként vállalná, csak azért mert ez egy másik nyelven szótárszerűen előkelő jelentésű, az igen nehezen képzelhető el. Tfh., hogy az erdélyi szászok közt az Ochsenbacke valamiféle magasabb tisztséget jelent, életszerű az, hogy ennek alapján egy székely (magyar) a Baromarcú vezetéknevet válassza magának..?
"Az szlovák Ozdín helynév, amely egy K-szlovákiai, Zólyom és Poltár közt fekvő települést jelöl (m. Ozdin), ..."
Tudniillik a csabai anyakönyvben találtam olyan megjegyzést mind halálozás, mind esketés esetében, hogy Poltariensis, de nem ennél a névnél, hanem pl. a Gyebnár névnél. Tehát hajlok arra, hogy helységnévre utalhat, hiszen onnan bevándorlókat találtam a Matrikulában.
Ozsdin (Ojdin), Ozsdinetz: Hasonló név: O(z)sgyán(i). Itt az szókezdő o ejtéskönnyítő betoldás, az alapnév a Ždin (ill. az O[z]sgyán[i] esetén a Ždan: vö. a Zsdanov orosz név, amelynek viselője volt Sztálin legfőbb kultúrpolitikusa).
A kérdéses nevet a mai szlovák telefonkönyvben -ák képzővel tovább képezve találjuk meg: Ždiňák, Ždiňak, Ždiniak.
A név egyébként problematikus, mivel nincs primer etimológiája, így képzettnek kell lennie, de az -in képző csak nőnemű szavakhoz járuló birtokos képző lehetne (azaz anyanévről lenne szó), de ekkor a feltételezett *Žda alaphoz nem találok etimológiát (ez utóbbi névnek is túl rövid). Mivel mind a te általad adott -etz (< szlk. -ec), mind az -ák lehet lakosnévképző, gondolhatnánk arra, hogy a Ždin helynév volt; de ennek nem találtam nyomát (valamint ekkor magyar névadást kellene feltennünk, mivel a képzőtlen lakosnév a szlávok közt nem szokás; bár ez megmagyarázná, hogy miért bővül a név képzővel).
Van szlk. Ždila név is, amely megenged egy ždiť igét, ekkor a Ždin lehet ennek múlt idejű igeneve a várt žden helyett. A feltételezett ige jelentését nem tudom, lehet, hogy a ždať ’óhajt, vár’ helyi befejezett alakja (ez utóbbiból jön a Ždan ’óhajtott, várt [gyerek]’), esetleg valami hangfestő, mint a szb.-hv. žderati ’fal, habzsol’. A Ždila származhatik a ždať ’óhajt, vár’ igéből is (kül., ha cseh névnek tekintjük), ekkor a Ždin felfogható esetleg a Ždan és a Ždila vegyülésének is. Ezekben az esetekben a Ždin eredetileg személynév, és pluszban megjelenő -etz (< szlk. -ec), -ák képzők csak testesebbé teszik a nevet.
Az etimológiai problémák felvethetnek egy eltérő megoldást is: esetleg a szlk. Ozdín név keveredett a fenti nevek egyikével (esetleg hiperkorrekció lehet egy olyan szlk. nyelvjárásban ahol a szlk. ž helyett gyakran z áll; ilyen pl. a szarvasi; a csabai ilyen jellemzőjének még utána kell néznem). Az szlovák Ozdín helynév, amely egy K-szlovákiai, Zólyom és Poltár közt fekvő települést jelöl (m. Ozdin), de lehet a mo.-iÓzd hn. szlovák megfelelője is. Az Ozdinec ’ozdini’ létező szlk. vezetéknév.
Az Ojdin írásmód j-je ugyanakkor román hatásról látszik tanúskodni, bár ilyen (szláv eredetű) román név létére nem találtam adatot. [N.B. Nem veszem úgy, hogy az Ojdin írásmód j-je magyarosan /j/-nek olvasandó, mert ebből nemigen lehet /zs/, ill. fordítva. Egy eredeti /j/ egyébként a török nyelvek felé vinne minket.]
> A családnév igen ritkán fordult elő, vélelmezem, hogy ez is kettősnév (ragadvány), de nem vagyok biztos benne.
Ragadványnév nemigen lehet, mert a fentiek alapján nincs primer szlovák etimológiája. Hacsak a lehetséges lakosnévi eredetet nem tekintjük annak.
Gágyor: Vlsz. régi magyar személynévből. A személynév eredetére az alábbi ötleteim vannak:
1. A legvalószínűbb az, hogy a gádor ~ gátor ’pitvar, tornác, eresz alja; rostély, rácsos kerítés’ magyar köznév alakváltozata (N.B. Van magyar Gádor családnév)
2. Esetleg a régi magyar (településnevet is adó) Gagy személynév továbbképzése a ritka -r személynévképzővel. A Gagy személynév vlsz. a Godi- kezdetű szláv eredetű személynevek (pl. Godislavъ)
Berentés: Vlsz. a régi magyar (településnevet is adó) Berente személynév változata, ahol az -s kicsinyítő képző lehet (bár szokatlan, hogy a teljes névalakhoz járul). A magyar Berente név a szláv Boręta (innen szb.-hv. Boreta, cs. Bořeta, le. Borzęta) személynév igen korai átvétele: ez utóbbi mögött egy ’küzd, harcos’ jelentésű szláv tő állhat (vö. szlk. boriť sa ’küzd’, borca ’bajnok, harcos’).
Doma: Régi magyar személynév: a m. Damján ~ Domján (< lat. Damianus < gör. Δαμιανος <: gör. δαμαω ’megszelidít’; szentnév) név Dom rövidülésének -a kicsinyítő képzős származéka. (A Dom esetleg lehet a Domonkos [< lat. Dominicus ’az Úré, az Úrhoz tartozó’] rövidülése is.)
Níilván ugyanazt a családot jelöli XVIII-XIX század (annak is az első fele). A családnév igen ritkán fordult elő, vélelmezem, hogy ez is kettősnév (ragadvány), de nem vagyok biztos benne.
Ad Krucs (Krutsch): Kis Lajos a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárában a Krucsó (< szl. Kručov ’Krucsé’, vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=krucso>) helynevek magyarázatánál szerb-horvát Kruč és lengyel Krucz neveket hoz, így a szláv eredet ezúton megerősödött. A lengyel adat egyben csökkenti az olasz etimológia valószínűségét és megemeli a szlávét. A korábban adott szláv krutъ ’kemény, kegyetlen; meredek’ mellett megemlíteném a hangutánzó eredet lehetőségét, vö. cseh kručeti ’korog’ ige.
Melis (Mehlis[sch]): Szlovák személynévi eredetű családnév (Meliš): a Melchior ’Menyhért’ személynév Mel rövidülésének -iš kicsinyítő képzős származéka.
Schwajda: A cseh Švejda személynév németes változata. Ez utóbbi áll a Švej- < Švaj- alapnévből és a cseh -da kicsinyítő képzőből. Az alapnév vlsz. összefügg a német Schweiker(t), Schweik(h)ar(d)t, Schweiger(t), Schwickert, Schwieger stb. családnevek alapjával (ill. az első tagjával), az ófn. swind, ószász swîth ’erős’ szóval.
Suhajda: Szintén cseh (ill. csehes szlovák) családnév: Šuhajda. Ez áll a cseh-szlovák šuhaj ’legény’ köznévből és a cseh -da kicsinyítő képzőből.
Kucsa: 1.) Szerb-horvát családnév: Kuča. E régi személynév eredeti köznév, jelentése vlsz. ’halom, kupac’ (ez utóbbit még majd ellenőrzöm egy jobb szb.-hv. szótárban). 2.) Adható magyar etimológia is: ekkor a török eredetű régi Kus ’sólyom’ személynév feltételezhető -a kicsinyítő képzős *Kusa származékának változata lenne.
Krucs (Krutsch): Ez vlsz. szláv név. Adatot rá még nem találtam, utána kell még járnom. (Addig is lehetséges alapok: szláv krutъ ’kemény, kegyetlen; meredek’, olasz croce ’kereszt’)
Bukovszky: Szláv lakosnév, egy Bukova (Buková, Bukovo stb.) helyre való (onnan elszármazott) személyt jelöl. A Bukova helynév köznévi értelme ’bükkös’, és igen gyakori szláv területen. A hazai szlovákság esetén olyan család is megkaphatta, amelyik a későbbi lakóhelyére a Bükk helységben (szlk. Bukové pohorie) lévő szlovák településekről költözött tovább.
Willinger: Német lakosnév egy Willing nevű helyről. A Willing településnév egy Will (< Wilhelm, Willibald, Willihart, Willig stb.) nevű személy leszármazottait jelöli. A jelenkorban Bajorországban találtam négy ilyen nevű helyet, Felső-Ausztriában pedig egyet.
Vichor: A szlovák Víchor vagy a szerb-horvát Vihor vezetéknév áll mögötte (az írásmódja alapján inkább az előbbi). E név köznévi eredetű: szlk. víchor ’(szél)vihar, szélvész’ (ez egyben a magyar vihar köznév eredete is). Családnévvé a korábbi személynévi használaton keresztül vált (Horváto.-ban még mindig vannak Vihor keresztnevűek.)
Geyer (Geier): Német név. Eredetileg ’kapzsi, móhó’ jelentésű ragadványnév, megegyezik a Geier ’keselyű’ köznévvel. Esetleg lakosnév egy ilyen nevű településről (amelyet viszont egy ilyen személynevű telepesről neveztek el).
Dóczy: Magyar lakosnév egy Dóc nevű helyről. Ez valószínűleg megegyezik a mai romániai Bánátban lévő Dolaţ (magyarul Dóc, régebbi írásmóddal Dócz) településsel.
Hok / Hock / Hók: Vlsz. a német Hock, Höck (Hocke, Hocker, Höckele) nevek állnak mögötte. A szlovákok mind az eredeti lakhelyükön, mind már MO. belsejébe költözve beolvasztottak német töredékeket. A német név lehetséges etimológiái: – ’Piaci árus, vándorkereskedő, ócskás’ jelentésű fogllakozásnév, vö. középfelnémet hucke ’batyu, hordteher’, ebből mai n. Höker ’piaci árus, zsibárus’. – Egy Hock, Höck, Heck nevű településről vett lakosnév.
A Hok / Hock /Hók névrôl szeretnék többet megtudni. Nyíregyházán bukkan fel a 18. sz. végén, szlovák/tirpák betelepülôk között. Elôre is köszönöm a segítséget.
Azt, hogy ki kinek a kije, azt sosem tudtam követni ezért is tartózkodom a genealógiától :) Ebben asszem egyek vagyunk.
Nekem az agyamban születési anyakönyvi bejegyzés maraadt meg, igaz, nem kerestem vissza. De az is lehet,h ogy a cselédkönyvbe a születési anyakönyvi kivonatból másoltak, és ott történt az elírás.
A vitaszál továbbsodródása miatt újra elolvastam a hozzászólásodat, és van, ami most jött nekem „szembe”.
> egyik osom Vig Julianna szuletett Ivancsan 1866 Februarban, kersztelve Adony (kovetkezo falu). Edesanyja neve Marczinko Katalin [...] > es a 1866 ban szuletett Marczinko Katalin
Ha az első bajuszt jól értettem, akkor Marczinko Katalin nem 1866-ban született, hanem akkor szült, így 1850 körül van előtte születhetett (ha a 16. életévet feltételezzük a legkorábbi lehetséges szülési időpontként).
Akkor a két személy közt 47 év van. Nem sok ez egy kicsit a nagynéni–unokahúg kapcsolathoz, különös tekintettel az alábbi megfontolásra. Mifelénk (Békés m., nem Fejér) az elsőnek született (legidősebb) lányok az anya nevét kapták, a másodszülöttek neve bármi lehetett. Így számomra egy családban két azonos nevű lány azt implikálja, hogy ők elsőnek született lányok. Ekkor pedig két generáció közt 25 év feltételezhető (persze, kivéve azt a szerintem ritka esetet, aki 47 éves koráig egyáltalán nem szült, vagy csak fiúkat hozott a világra). A 47 év így inkább két generációnak felelhet meg.
Itt javítom magam, mert a XX. sz. elejét írjuk. Az illető cselédkönyvéről van szó, amelyet 12–14 éves kora előtt nem kaphatott meg, és az illető 1897-ben született.
Ott sem jól működött az emlékezetem, hogy nem idéztem fel: az illető Iváncsán született. Fejér megyében pedig nem beszélnek palóc nyelvjárással, így paya5650 felvetése eleve nem áll.
> Egyébként kérdezhették azt is, hogy hívják az urát.
Azt, hogy ki kinek a kije, azt sosem tudtam követni – ezért is tartózkodom a genealógiától :) –, de ha jól olvasom illustr, akkor két azonos nevű nő közt nagynéni–unokahúg kapcsolatot tételez fel. Ennek pedig csak úgy van rációja*, ha leánynévről van szó. Ezért én végig leánynevekkel számoltam.
(* Tudom, persze hozzá lehet menni egy család nőtagjainak konzekvensen ugyanazon család férfitagjaihoz, meg hozzá mehetünk velünk azonos vezetéknevű személyekhez is. De ez azért elég ritka.)
Mondtam, hogy nem tartom valószínűnek. De pillanatnyilag az egyetlen lehetőség a fonetikai-akusztikai tévesztésre az, amit én adtam. (Egyébként kérdezhették azt is, hogy hívják az urát.)
de a Marcinka névben nincs hosszú á Leszámítva azt az esetet, hogy ragos alakban áll. Ugyanis feltehetjük azt a valóban nem túl valószínű esetet, hogy megkérdezi a palóc területen élőt a nem onnan származó, frissen átkerült anyakönyvvezető/pap/stb., hogy: Hogy hívják? És erre azt a választ kapja, hogy Mărcinkónăk. Majd leírja: Marczinkó. Nem állítom, hogy komoly valószínűsége van, de elvben lehetséges.
Én délpalóc vidéken nőttem fel, ahol a környező falvakban még aktívan beszélték a tájnyelvet. Palóc ejtésben a /mărcinkă/ még távolabb van a Marcinkótól, mint a „nem palóc” Marcinka.
A rövid a-t ui. ajakkerekítés nélkül /ă/-nak ejtik, amely így olyan lesz mint pl. a szlovák, német ejtésben az a: ezt lehetetlen összetéveszteni az ó-val. A hosszú á-t ejtik viszont – amely a köznyelvben ajakréses – ajakkerekítéssel /ā/-nak: avatatlan fülnek ez hangozhatik („mélyen” ejtett) hosszú ó-nak. Tehát a hosszú á és a hosszú ó közt lehet tévesztési lehetőség*, de a Marcinka névben nincs hosszú á.
(* Tipikus palóc területen ez a tévesztés is csak á > ó irányú, és csak nem palóc fül esetén áll fent. Egyrészt a palóc fül számára a hosszú /ā/ és az ó ugyanúgy két külön hang, mint a közmagyar számára az a és az o. [Amely viszont, ahogy nemrég ki sikerült próbálnia egy ismerősömnek, egy csehnek azonos.] Ezen kívül a magterületen igazi palóc szájából nem is hangzik el ó, mert ahelyett diftongus van, leginkább /ău/. Ilyen ejtésben tehát a Marcinka /mărcinkă/, a Marcinkó viszont /mărcinkău/: világos különbség palócnak és kívülállónak is.)
Pl. a palócokra, bár nem tudom, az említett hely hol van. Ha jött egy idegen pap, simán Marczinkónak (vagy akár Morczinkónak) érthette az ottani kiejtés miatt.
Tekintve, hogy a magyarban a -kó végződés a családneveken sokkal gyakoribb, mint a -ka, így eseti -ka > -kó elírások elképzelhetők (szerintem, még ma is).
Kedves LvT, koszonet ismet. Nem voltam tiszta valoban a kerdesemben.
Nos egyik osom Vig Julianna szuletett Ivancsan 1866 Februarban, kersztelve Adony (kovetkezo falu). Edesanyja neve Marczinko Katalin. Az O betu a keresztlevel keretere esett nem lehet tudni hogy O vagy A betu.
Egy jo barat akinek az ose (nagyanyja) szinten Ivancsan szuletett 1897 ben elkuldte nekem nagyanyja cseledkonyve masolatat es ott fedeztuk fel hogy neki az edasanyja szinten Marczinko Katalin volt. Tehat azt kovetkeztettuk hogy rokonok vagyunk es a 1866 ban szuletett Marczinko Katalin lehetseges hogy a 1897 ben szuletett Marczinko Katalin nagynenje volt. Tehat az edesapja lehetett Marczinko.
A cseledkonyvon tisztan lathato az O betu ekezettel.
A RAdix forumon mint emlitettem abban az idoben egy Marczinka csalad van feltuntetve Ivancsan de nics Marczinko. Most van jopar Marczinka Ivancsan es Fejer megyeben.
Kerdesem az: lehetseges hogy elirta a pap a nevek vegzodeset? Lehetseges hogy rokonok voltak az illetok?
Mindketto Marczinko(a) katolikus volt.
Koszonettel.
MJK
Kérdésed lényegét (azaz, hogy mi a tényleges kérdés) nem nagyon értem. A mai telefonkönyvben Iváncsán csak a Marczinka cseládnév mutatható ki, így a Marczinko eseti íráshibának tűnik, amelynem mégcsak stabilizálódni sem sikerült. Ennyi "lötyögés" nem kirívó. Viszont tényleg felveti a lehetőségét, hogy a két Marczinko nem független egymástól (két független esemény valószínűsége kisebb, mintha az egyik esemény következménye a másiknak).
Patscher: Vlsz. -er képzős apanév a német Petsch (Petz) személynévhez, amely a Peter szn. szlávos becézője. Esetleg, egy, erre a Petsch személynévre visszamenő, azzal azonos német településnévhez képzett lakosnév.
Huterer: Német név. Az utolsó -er vagy apanévképző, vagy lakosnévképző. Mindkét esetben egy Huter alapnévből indulhatunk ki, amely van személynév, vagy egy lakott hely (település, tanya stb.) neve. Ez utóbbi maga is lehet személynévi eredetű, ezért ezt a két esetet nem választom szét. Az alábbi lehetőségek vannak. – Huter = Hut ’kalap’ + -er foglalkozásnév-képző, azaz ’kalapkészító’. – Huter = n. Hüter ’pásztor, felvigyázó’ nem umlautos nyelvjárási változata. – Huter = n. Hütter név nem umlautos nyelvjárási változata magyarosan lejegyezve; Hütter = Hütte ’kunyhó; huta, kohó’ + -er lakos-, ill. foglalkozásnév-képző, vi. ’kunyhóban, hegyi szálláson lakó’ vagy ’hutász, kohász’
Nekem van egy teoriam (bekellett volna fejeznem a szoveget ezzel a par mondattal) mivel a ket Marczinko Katalin kozott lehet vagy 30 ev kulonbseg, lehetseges hogy az egyik Marczinko Katalin apja a Masik Marczinko Katalin testvere volt?
Jo napot minden kedves tudosnak es olvasonak itt.
LvT koszi a megfejtest a Marczinka csaladnevvel kapcsolatban. Viszont ugy latszik hogy Marczinko lett belole.
Nos a kerdesem az hogy lehet hogy egy kis telepulesen Ivancsa (Fejer m.) ahol az 18xx evekben volt kb 59 csalad. Egy Marczinka van jelolve viszont van ket Marczinko Katalin. Nem tudjuk a szuletesuk helyet vagy evet, csak a gyermekeik keresztlevelebol ertesultunk hogy ugyanaz a nevuk.
Ha valakinek van erre valasza nagyon megkoszonom.
MJK
Nem teljesen az egyik dédanyám második férje volt, nekem nem vérrokonom csak rajta keresztül akarom megtalálni a dédanyámat. Úgy tudom Fejér megyei juhász család volt a 19. században, több egymástól távol lévő faluban is találtam Gremspergereket.
N.B. A Marányi elviekben lehetne a 3357-esben, a Marancsics név kapcsán említett szláv Maran magyar apenévi, birtokjeles alakja is. De a szláv Maranszky ezt is kizárni látszik.
Ad Kárnics: Lehetséges alapként talán bevonhatjuk még a szb.-hv. Krnić, cseh-szlovák Krniš vezetékneveket. Ezek egy szláv Krn ’csupasz’ személynév apanévi, ill. kicsinyítő képzős származékai.
Ad Poding: Az alapnévhez számba vehető a régi n. Potho név is, mint a Podersdorf (m. Pátfalu) helynévben. Ez utóbbi eredetét nem tudom, talán a latin potus ’ivóedény’ szó származéka, mint – feltételezetten – az északn. Pott ’fazék’, a. pot ’fazék, (cserép)edény’.
> Utánanéztem és a bajor tájszólásban az 'ei', 'ai' hangzása 'oi', 'ui' sokszor.
Továbbra is kétlem. Egy bajor szólistából kiválogattam az -ui- kettőshangzót tartalmazó szavakat, valamint []-k között a bajor szó irodalmi német megfelelőjét (ha rájöttem) aláhúzva az -ui-nak megfelelő hangkapcsolatot:
Látszik tehát, hogy az -ui- minden esetben, ahol megtaláltam az irodalmias alakot, felső nyelvállású („zárt”) magánhangzó – tehát i (ie), u (uh), ü (üh) – és l mássalhangzó kapcsolatából ered. A két látszólagos kivétel a Delle[n] és a Nudel, de itt az alábbi köztes alakokkal számolhatunk: Delle[n] > Dille[n], Nudel > Nu’el > Nuhl.
A lista példát ad a köznémet -ei-nek megfelelő alakulatokra is: n. Stein ~ baj. Schdoa, n. Weib ~ baj. Waib (Waiwe) Az előbbi a tipikus, vö, még n. (Ge)treide ~ baj. Droat, n. Heimat ~ baj. Hoàmad. Ez utóbbi kettő egyben fonetikai példa arra is, hogy mi várható a h- utáni, ill. -d előtti n. -ei- helyén, vagyis a feltételezett Heider kiindulási alak esetén.
Summa summárum, ha már a Hujdert a bajorból vezetjük le, akkor a köznémet Hilder, Hülder, esetleg köztes o >u, e > i záródást feltételezve a Holder, Helder (ill. tekintve a n. t > baj. d „félzöngésedést”: Hilter, Hülter; Holter, Helter) vezetéknevekkel kellene összevetnünk. Persze ekkor az a kérdés, hogyha az első szótagban érvényesül a nyelvjárási hatás, akkor a másodikban miért nem, tehát az alak, miért nem Hujda (< Huida)? Vö. n. Kater ~ baj. Koda, n. einer ~ baj. oàna, n. Pfarrer ~ baj. Pfara.
Utánanéztem és a bajor tájszólásban az 'ei', 'ai' hangzása 'oi', 'ui' sokszor. És így a beszélt név Huyder eredete is a Haider, Heider név lehet, ez pedig helyiségnév ahogy találtam.
Milicky: Nyugati-szláv (Milický, Milicki) lakosnév, egy Milic-, Milicz- kezdetű helynév után, mint pl. (de nem feltétlenül) Milicz, Alsó-Szilézia, Lengyelország.
Fekli: a német Feckl ~ Fäckl név magyarosodása (ill. osztrákos alakja). Ez vlsz. megegyezik a n. Fackel ’fáklya’ közszóval, vagy (általam ismeretlen eredetű, de jelenkori családnevet is adó) német Fack ~ Feck személynév kicsinyítő képzős alakja. Egy esetleges alaphoz vö. régi német Fech (Vech) szn. < cseh Venclav, Václav ’Vencel’ becézője.
Pekl: a német Peckl ~ Päckl név magyar írásmódja. Ez utóbbi egy német Pack kicsinyítő képzős alakja. A Pack lehetséges etimológiáihoz vö. n. Bach ’patak’, Backe ’pofa, ülep’, backen ’süt’, ill. régi német Pech szn. < cseh Peter ’Péter’ becézője.
Benedikti: Latinosított apanév a lat. Benedictus ’Benedek’ nécből. A latinosítás különösen a XVI–XVIII. sz.-ban volt divat, és Mo.-n leginkább (de nem kizárólag) a német városi polgársághoz kapcsolódik.
Faragó: Magyar, ’kőfaragó’ iparosságra utaló foglalkozásnév.
Vas: Régi magyar személynévből. A névadás motivációja kezdetben a vas, mint fém, értékessége, később jellemleírás, ill. a foglalkozás során használt nyersanyag (azaz ’kovács’ jelentésű foglalkozásnév).
Szopolcsik: E magyarosodott név hátterében álló szláv nevet Spolčik alakban rekonstruálhatjuk. A név (céhbe stb.) szövetkezett személyre utal, vö. szlk. spolok ’egylet, szövetség’, spolu ’együtt’. Ide tartozó, gyakoribb név: szlk. Spoločník, Spolník, cseh Společník.
Füstös: Vlsz. bőrszínre utaló, magyar ragadványnévi eredetű név.
Janocky: Vagy cseh Janecký név Janocký variánsának magyar lejegyzése, vagy a cseh-szlovák Janovský név magyarosodása (ez utóbbi esetben hosszú ó várható: Janócki). Az előbbi egy cseh Janek, szlovák Janok (vö. m. Jánok, ma szlk. Janik, Szlovákia), Janec helynévhez képzett lakosnév, esetleg a Janek ’Jancsi’ személynévből alkotott névalak (pl. az illető birtokára utalóan). Az utóbbi egy Janov helynévre utaló lakosnév; a Janov helynév jelentése ’Jánosé’ és cseh területen gyakori (de kisebb, települési rangot el nem ért helyek Szlovákiában is lehetnek).
Vanocky: A cseh-szlovák Vánovský név magyarosodása. Ez egy Vanov (<: Ivanov ’Iváné’) helynévhez képzett lakosnév. Ilyen helynév ma Csehország területén mutatható ki. [Magyar adatát nem találtam.]
Vagyocky: A szlovák Vaďovský lakosnév magyarosodása. A névadó település ez esetben beazonosítható: Vaďovce (m. Vagyóc), Szlovákia.
Marányi: Magyar lakosnév egy Marány nevű településről (melyet lokalizálni nem sikerült).
Masányi: Igen ritkának tűnő magyar lakosnév egy Masány nevű településről (melyet lokalizálni nem sikerült).
Kárnics: Szerte a környékről adatolható név, vö. horvát (dalmát) Karnić, szlovák Karnič, Karniš, német Karnisch, Karnitz. Ugyanakkor vö. még magyar Karnics, Karnis. Ezek hátterében vlsz. a n. Garn ’fonal, cérna; háló’ közszóra visszamenő német személynév áll szláv apanév-, ill. kicsinyítő képzőkkel tovább képezve. A m. -ics ~- -is végződés önálló magyar fejlemény (összetett kicsinyítő képző) is lehet a (német) alapnévből.
Marancsics: Szláv név magyarosodása. A közvetlen előzmény horvát területről mutatható ki Marančić alakban. Ennek etimológiája: Maračić < Maranek szn. + -ić apanévképző <: Maran szn. + -ek kicsinyítő képző <: Mar- ’ilyen kezdetű nevek rövidülése, pl. Marek, Marko ‹Márk›’ + -an személynév- (kicsinyítő) képző. Rokon nevek: m. Marancsik < szlk. Marančik, Marančák, Maranka, hr. Maran.
> A P(B)iribauer név eredete/jelentése érdekelne! Származhatott-e a "Pirkenbaur"-ből? (És ez "micsoda"? Egy 1640-es jobbágylistán ezt találtam.)
Végül is származhatott a Pirkenpaur névből, de akár a hasonló nevekből, pl. a Pirnbauer (Pirnpauer)-ből is.
A Pirkenpaur az irodalmi német Birkenbauer bajor-osztrák nyelvjárási formája. Ez utóbbi olyan paraszti iparos, aki ’nyírfa’-val (n. Birke) dolgozik, pl. kádár, ács. Esetleg a tanyája nyírfás területre esett.
A Pirnbauer (Pirnpauer) ~ n. Birnbauer ugyanaz, mint a fenti, csak a jellemző névadó fa nem a nyír, hanem a ’körte’ (n. Birne).
Mivel a n. Bi(e)rbauer nevet általában ez utóbbihoz kötik, valószínűbb, hogy a te esetekben is ez az elsődleges kiindulás.
> A következő neveket le lehet fordítani Gremsberg,Poding, Hornberg (pl igy mint Kőszárhegy)?
Bízvást, persze a dolog célszerűsége kérdéses.
Gremsberg: < Grämsberg ’Gram [nevű személy] hegye’. A n. Gram személynévhez vö. régi n. Gra(ha)man szn., ill. n. Gram ’bú(bánat)’ közfőnév.
Poding: ’Poda (Pode) [nevű személy] leszármazotta(i)’. A régi n. Poda (Pode) szn. bízvást nyugati szláv, vö. szlk. pôda ’talaj’.
Hornberg: ’szarv [alakú] hegy’.
> A mayer meier stb annyit jelent hogy saját birtokán gazdálkodó paraszt van egyéb jelentése?
Idézem magam a 1327-esből: „A Mayer (Maier, Meyer, Meier stb.) nevek a középkori latin major (villae) ’uradalmi felügyelő’ kifejezésből jőnek, a németben jelentése ’intéző, jószágigazgató, [gazdatiszt, tiszttartó,] gondnok; (paraszti) haszonbérlő, (nemesi) örökbérlő’ volt.”
> a Korbel névhez annyi kiegészítést tennék, hogy a 19. századig még Corbel (hajdani ősöm) alak volt a használatos, előtte pedig a Corbeil. Ezt elfelejtettem irni. Én azt sejtem hogy francia, de nem biztos.
Aki lényeges információt hallgat el, az „büntetésül” nem a neki megfelelő etimológiát kaphatja.
„Ez” a Korbel tehát valóban a francia Corbeil név magyarosodása. Ez utóbbi ez fr. névcsalád része: Corbeau, Corbauex, Corbault, Corbaux, Corbeil, Corbeille, Corbel, Corbelle, Corbiaux; Corbelet, Corbelin, Corbelon. Mindezek az irodalmi fr. corbeau ’holló’ szó tájnyelvi (esetenként kicsinyítő, ill. nagyító képzővel továbbképzett) megfelelőiből származó ragadványnevek.
> és még a Dzsudzsák vezetéknév is érdekelne.
Dzsudzsák: Vlsz. a délszláv, elsősorban bulgár eredete. Bulgárul ez közszó, és legjobb tudomásom szerint ’törpe’ jelentésű. Ez utóbbi az oszmán-török cüce /dzsüdzse/ ’törpe’ szó -ak személynévképzővel történő meghonosodása.
kedves Lvt köszönöm és a Korbel névhez annyi kiegészítést tennék, hogy a 19. századig még Corbel (hajdani ősöm) alak volt a használatos, előtte pedig a Corbeil. Ezt elfelejtettem irni. Én azt sejtem hogy francia, de nem biztos.
> Hujder - eredhet még a germán Haido személynévből, illetve a német "Heide" szóból. majd megnézem mi is ez pontosan
n. Heide = m. fenyér ’gyér növényzetű terület; alacsony növényzetű terület, bokros, csarabos; gyér aljnövényzetű erdő (tipikusan fenyves)’, ill. = m. pogány. Leginkább az elsőre gondolhatunk településnévként, ill. településrésznévként.
De ez a Heider ~ Haider etimológiája, és ezt direkt nem vettem figyelembe a Huydernél. Ugyanis magam nem vagyok meggyőződve, hogy alappal feltételezhetnénk n. ei ~ ai > ui hangváltozást.
Víg, Vigh: lelki tulajdonságra utaló ragadványnévi eredetű régi magyar személynév, jelentése szó szerinti: ’[rendszerint] víg [kedélyű]’.
Marcinka: A Martinka név lengyel, kelet-szlovák változata. A Martinka pedig a szláv Martin ’Márton’ személynévből képzett anyanév (tehát egy Martin nevű ember feleségének a leszármazottait jelöli).
Bozsó: Ma is anyakönyvezhető (!) szláv eredetű régi magyar személynév: a Boži- ’isten’ kezdetű személynevek rövidülése (pl. Bozsidár < Božidar ’isten ajándéka’) + -ó kicsinyítő képző. (Ez a névalak ezen kívül kialakulhatott az ugyanilyen eredetű szláv Božo becéző magyarodásával is.)
Megyes: Magyar név. Vlsz. a Meggyes ~ Medgyes név változata, s mint ilyen, leginkább képzőtlen lakosnév, azaz ’egy Meggyes ~ Medgyes mevű helyre valósi, onnan származó’-t jelent.
Sebők: Régi magyar személynév: áll a Sebestyén személynév Seb rövidüléséből, valamint az -ő és -k kicsinyítő képzőkből.
Ábrahám: A zsidó-keresztyén kultúrkörhöz tartozó bibliai személynév, ma is anyakönyvezhető. A héber ’Abraham nevet a Biblia a ’sokaság atyja’ értelemben etimologizálja. E szerint így szólt az Isten Ábrámhoz: „És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged” (1Móz 17,5 Károli fordításában). Itt az ’ab tag jelentése ’atya’, a maradék értelme lenne a ’sokaság’, de ilyen tő kimutathatatlan a héberből (persze lehet, hogy a Biblia lejegyzésének ideje előtt veszett ki). Emiatt mások úgy vélik, hogy ez a korábbi héber Ábrám név és a héber hamôn ’sok’ melléknév összeolvadása (azaz kb. ’sok[akat nemző] Ábrám, sokak Ábrámja’). Az Ábrám (héb. ’Abram) név a héber ’Abîram ’magasztos atya; atyám, a magasztos’ név rövidülése.
Göbölös: Régi magyar foglalkozásnév ’ökörtartó, ökörpásztor’ jelentésben, vö. m. göböly ’hizlalt ökör’ + -s melléknévképző.
Schepp: Német név, a Stephan ’István’ név (szláv eredetű) becézője.
Ficsor: Román név magyarosodása. Vö. rom. fecior ~ ficior ’fiú, legény, szolga’ (ebből közszóként m. ficsúr is)
Csővári: Magyar lakosnév: Csővár (Pest m.) nevű helyre valósi. Meglehet a szlovák Csuvarszki (< szlk. Čuvarský) név tudatos magyarosítása, és akkor Csővárról (szlk. Čuvár) más mo.-i szlovák közösségbe áttelepültet jelent.
Vízvári: Magyar lakosnév: Vízvár (Somogy m.; de lehet, hogy volt másutt is ilyen nevű település) nevű helyre valósi. Ugyanakkor lehet tudatos névmagyarosítás eredménye is: 1800–1893 között öten változtatták erre a családnevüket.
Loewenhoek - eredetileg L(e)euwenhoek (ejtsd: l(é)öwenhúk), holland név, szó szerint azt jelenti hogy "az oroszlán sarka" (sarok mint épületelem). Delft városában Zuid-Holland tartományban van a Leeuwenpoort (Oroszlánkapu), melynek a sarkán élhetett az első viselője.
Behrens - holland név, a Behrend személynév apanévi alakja, az pedig a Bernhard germán személynévből ered.
> még egy kérdés úgy tudom a hindi névben a di-t gyi-nek ejtik ez akkor szlovák név?
Nem, ez magyar név. Az -i előtti lágyulás a magyar nyelv palóc nyelvjárásaira jellemző (még azoké is, amelyek a mai Mo. keretein belül találhatók). Szóval a Hindi az irodalmi nyelv szerint, a Hingyi pedig a helyi nyelvjárásnak megfelelően ejtett változat.
Jo estet kivanok minden kedves tudosnak es olvasonak!:)
Mar regen nem voltam itt, talaltam egypar uj ost es szeretnek a nevuk felol erdeklodni.
Vig/Vigh
Marczinka
Koszonettel,
MJK
Petranics: Szláv (vlsz. délszláv) Petranić ~ Petranič magyarosodása apanév, amely a Petran alapnévből és az -ić ~ -ič apanévképzőből áll. A Petran a szláv Petar ~ Peter ’Péter’ személynév szláv -an (kicsinyítő) képzős származéka.
Samai: Ha ezt magyarosan kell olvasni, akkor vlsz. magyar név. Vagy egy Sama (Samó, Zsama, Zsamó) nevű helyre utaló lakosnév [de ilyet eddig nem leltem], vagy egy régi Sama személynévhez képzett apanév. A Sama a biblia Sámson név Sám rövidülásének és az -a kicsinyítő képzőnek a kapcsolata).
Samel: Német név. Talán összefügg a n. Sammler névvel, így a ’pénzgyűjtésre’, az ilyen hajlamra utalhat, vagy a Sam- kezdetű nevek (Samual, Samson, Samen ’mag’) rövidülése -el kicsinyítő képzővel.
Korbel: Német személynév: a n. Korb ’kosár, kas’ szó -el kicsinyítő képzős származéka. A magyar névkincsben lehet, hogy szláv (szlovák) közvetítéssel jelent meg, vö. szlk. Korbeľ.
Simacsek: A pannonszláv (szlovák, cseh, szlavón-horvát) Šimaček név magyarosodása. Ez utóbbi többszörösen képzett személynév: Šima ’Simon név rövidülése’ + -ak nagyító képző (> Šimak, Šimák) + -ek kicsinyító képző.
Hujder: A német Huider (Huyder) név magyarosodása. Egy Huid (Huyd) helynévből képzett lakosnévnek tűnik. Ez utóbbihoz nem találtam adatot, ill. etimológiát, de a lehetséges alapjához vö. régi alnémet huyd(en) ’ma’ (~ holl. heden, n. heute), huyd ’bőr’ (~ holl. huid, n. Haut), huyden ’(meg)óv’ (~ holl. hoeden, n. hüten), (h)uyder ~ euder ’csecs’. (Ez utóbbi esetén köznévi eredetű személynévre is gondolhatunk.)
Krizsán: A román Crişean, azaz ’Kőrös [folyó] vidéki’ lakosnév magyarosodása.
Paragi: Magyar lakosnév: egy Par(r)ag (esetleg Parlag) nevű helyre valósi. Egy lehetséges helynévhez vö. Parrag (ma Parage, Szerbia, Bačka Palanka környékén).
Eiler: Régi német apanév, a régi n. Eilhard ’gyors+merész’ személynév csonkolása az -er apanévképzővel.
Kriszt: A régi német Christ ~ Krist személynév magyarosodása. Ez pedig a n. Christian ’Krisztián, Keresztély’ rövidülése.
Gozelman: A német Goselman(n) magyarosodása. Ez utóbbi vlsz. egy Gosel nevű helyre utaló lakosnév. (Ilyen nevű hely van ma pl. a türingiai Ponitz részeként.)
Bodor: Régi magyar, testi tulajdonságra, göndör hajra utaló személynév.
Podinger: Német lakosnév: egy Poding nevű helyre valósi.
Gremsperger: Német lakosnév: egy Gremsberg (> Gremsperg) nevű helyre valósi.
Hornperger: Német lakosnév: egy Hornberg (> Hornperg) nevű helyre valósi.
Szokodi: Ha találnánk magyar nyelvterületen Szokod helynevet, akkor lehetne lakosnév; de ilyet eddig nem találtam. Ezért lehet, hogy szavajárási név -i melléknévképzővel (az illető jellemző fordulata volt a szokod szó.)
Hollós: Magyar lakosnév: egy Hollós (pl. Vasban négy egymás melletti ilyen falu is van [volt]: Nemeshollós, Rempehollós, Egyházashollós, Hidashollós) nevű helyre valósi.
Tonka: Régi magyar, ill. szláv személynév: a Tamás személynév Tom rövidüléséhez járuló -ka kicsinyítő képzős Tomka személy- ill. családnév alakváltozata.
Hindi, Hingyi: Magyar lakosnév: Hind nevű helyre valósi. Ezt a helynevet talán pontosan lehet azonosítani a Nyitra környéki Kis-, ill. Nagyhind községekkel (ma Malé, ill. Veľké Chyndice, Szlovákia)
Multényi: Magyar lakosnév: egy Multény nevű helyre valósi.
Sothi: Vagy egy magyar lakosnév: egy Sót (esetleg Zsót, Csót) nevű helyre valósi. Vagy magyar apanév: egy régi Sót (esetleg Zsót, Csót) személynevű ember leszármazottja.
Guzmics: Jelenkori adatait – a magyaron kívül – szinte kizárólag horvát területen találtam meg Guzmić alakban. Alakilag világos, hogy ez Guzm- (Guzma) alapnévhez -ić képzővel alkotott apanévtől van szó. Alapnév etimológiájához egyelőre csak az az ötletem van, hogy a Kuzma ’Kozma’ (< lat. Cosma < gör. Κοσμος ’ékes, díszített; rend, illem’) név alkalmilag zöngésült változatáról van szó. (A másik, eddig bennem felmerült etimológiai alap, a hv. guz(a) ’far’ valószínűtlen, mivel nincs megfelelő -m- képző.)
Léhner: Német név. (1) Társadalmi helyzetet kifejező, ’hűbéres’ jelentésű név (vö. n. Lehnrecht ’hűbérjog’, Lehnsherr ’hűbérúr’ stb.) (2) Lakosnév (1) egy Lehn- helynévből, pl. Lehn (Észak-Rajna–Vesztfália, Szászország, Svájc), Lehna (Türingia), Lehen (Bajorország, Észak-Rajna–Vesztfália, Baden-Württemberg), (2) egy olyan településrészről, amely hegyoldalra épült, vö. n. Lehne ’hegyoldal, ereszkedő, lanka’.
Busai: Magyar keletkezésű név. Vagy egy Busa helynévhez képzett lakosnév, vagy a Busa (ami ’széles homlokú; dús hajú, szemöldükú, bajszú; komor, nyakas’ jelentésű ragadványnév) személynévhez képzett apanév. (Mivel eddig a Busa helynevet kimutatnom nem sikerült, valószínűbb az utóbbi alternatíva).
Rapi: 1) Magyar keletkezésű név a) egy Rap(p) helynévhez képzett lakosnév, vagy b) a Rap(p) személynévhez (etimológiáját l. később) képzett apanév. Az első opciót erősíti, hogy van Rapp helység (mai Rapovce, Szlovákia), és van magyar Rappi, ill. szláv eredetű Rapszky vezetéknév. Mindazonáltal nem zárható ki, hogy a Rapi független ezektől és apanévi eredetű.
2) Idegen név magyar adaptációja. Itt elsősorban a szláv Rapich, ill. német Rappel magyarosodására gondolhatunk. Ezek alapja ugyanaz a Rap(p) személynév, amelyet a magyar etimológiánál is említettem, plusz kicsinyítő képzők.
Rap(p): A magyar névkincsben is megjelenő német személy- és vezetéknév. Etimológiájára több (egymást ki nem záró!) lehetőség adódik: – A köznémet Rabe ’holló’ nyelvjárási alakja. – A Rappold német személynév csonkolása. – Ragadványnév az alnémet rap ’gyors, heves’ szóból. – Ragadványnév, tulajdonosnév a n. Rappe ’fekete ló’ szóból
Bobák: Szláv név. Végződése alapján leginkább nyugati szláv (cseh, szlovák, esetleg lengyel). Alapja a közszláv bob ’bab’ szó, amelyhez az -ák nagyító képző járult. Délszláv változata, a Boban, máig személynév.
Zsíri: Magyar keletkezésű név: a) egy Zsír- helynévhez képzett lakosnév, vagy b) a Zsír személynévhez képzett apanév. A lakosnévi eredet látszik a valószínűbbnek, a helynévhez vö. Zsír (ma Žirovce mint Herľany része, Szlovákia), esetleg Zsira (Győr-Moson-Sopron m.). A személynévi eredet mellet az szólhat, hogy a ’kövér’ jelentésű m. Zsír személynév több származéka is ismert, vezetéknévként is, vö. Zsíros, Zsirka, Zsirkó, Zsiró.
Körei: Magyar keletkezésű, valamely Köre tagot tartalmazó helynévhez képzett lakosnév. Az alapul szolgáló lehetséges helynévhez, vö. Kisköre (Heves m.), ill. Vágköre (ma Okrut mint Udiča része, Szlovákia; ez utóbbi csak 1899 utáni névkeletkezés esetén). Mivel a névben az -i képző előtt megmaradt az -e-, ezért fiatal névalakulatra gondolhatunk. Megfontolandó az a tény, hogy a Családnévváltoztatások Magyarországon 1800-1893 c. munka szerint az adott időszak alatt ketten Köreire magyarosítottak. (Nem biztos, hogy a magyarosítás forrása ez volt, de a m. [Vág]körei névhez megfontolandó a történelmibb, szlovák eredetű Okrutszky [Okrucký] szinonima.)
Here: Magyar keletkezésű ragadványnév a m. here ’méh hímje; (innen) naplopó, semmittevő’ közszóból.
Venczellák: Véleményem szerint ez a cseh Venclák vezetéknév megmagyarosodása. Ez a régi szláv Vęntislav (> cs. Václav) név régi német Wenzel változatának csehek által visszakölcsönzött Vencl (ez cseh családnév is) alakjának és a cseh -ák nagyító képzőnek a kapcsolata.
> ugyanitt az 1740-es években volt Kuruc (Kuricka), Labanc (Labanczka) család is...ill. én úgy gondolom, hogy ezek a családok valamiért felvették ezt a nevet...találtam rá utalást az alábbiak szerint: Kuruc al. Pilißky). Mi lehetett ennek a magyarázata?
Én tartom valószínűnek, hogy ezek ragadványnevek voltak. A Labanc névben magyar kulturális befolyás látszik (a megfelelő szó szlovákul labanec), ezért nem vlsz., hogy a motivációs erő sajátosan szlovák lenne. Amire hirtelen gondolni tudok, hogy pl. ez a két család „harcban” volt egymással, mint a kurucok vagy a labancok. Esetleg szóba jöhet a m. kuruc szó ’nyakas, konok; harcias; autoritást, törvényeket nem mindig tisztelő’, a labanc jelenthet ’hatalomhoz lojális’-t, ill. a kuruc ellentétét (’megalkuvó, gyáva’ stb.). A Labanc kijöhet szavajárási névként is pl. az Azt a labanc anyádat! káromkodásból.
Érdeklődnék egy vezetéknév után, már szinte mindenhol kérdeztem hátha valaki tud róla v.mit, de eddig még senki semmit, reménykedem benne ti talán tudtok segíteni, ez a név nem más mint a : Venczellák
Ha valaki valamit tudna róla mondani hálás lennék!!!
Ami miatt ez felmerült, hogy a 19. századra csak jak változatot találom, sem a Cjak, sem a Svjak nem ment át. Persze elköltözhettek, azonban lévén ezek nagy családok 1-1 képviselő maradhatott, s mint nálam jobban tudod igen zárt közösség volt a 19.sz közepéig.
(Mindezt az 1790-es években lévő házasság miatt tettem fel, mert utazom vissza az időben)
Következő kérdésem:
ugyanitt az 1740-es években volt Kuruc (Kuricka), Labanc (Labanczka) család is...ill. én úgy gondolom, hogy ezek a családok valamiért felvették ezt a nevet...találtam rá utalást az alábbiak szerint: Kuruc al. Pilißky).
Mi lehetett ennek a magyarázata?
Pusztán a történelem? S vajh' m,iért csak ad hoc alapon?
Névként én más etimológiát adok, mint Nibelung a 3316-osban.
Böröcz: A Berec(z)k(i/y) névkapcsán az 554-558., 1026-1033., ill. 1129. hozzászólásokban előjött a ma is anyakönyvezhető magyar Berec személynév <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=215>, amely a régebbi Bereck forma egyszerűsödése, ez utóbbi pedig a latinizált Brictius szentnévből jő. A Böröc(z), nem más, mint a Berec személynév ö-ző nyelvjárási változata.
A Žjak igen egyszerű eset: szlovákul ’diák’ jelentésű közszó.
A Čjak nehezebb dió. Ez hangtanilag megfelelhet a magyar Csák nemzetségnévnek, amelyhez Kiss Lajos is nyugati szláv személynévi ekvivalenciákat ad a cseh Čak, lengyel Czak személynevek formájában. A középszlovák -ia- (-ja-) kettőshangzóhot, amely a hosszú -á- eredti lágy msh. utáni megfelelője vö. cseh žák ~ lengyel (régi) żak ~ szlovák žiak (a fenti írásmódban žjak) ’diák’.
A Čjak tehát egy önálló név, azonban ritkasága folytán nem lehet kizárni a névtévesztést, azaz helyettesítését egy ismertebb, etimológialag világosabb névvel. Így egy esetleges Čjak > Žjak feltételezhető (a fordított irány már nehezebben). [És ha már tévesztést feltételezünk, akkor a Švjakot és a hasonló neveket sem zárhajuk ki.)
Kan(y)kó: Ez bízvást összetartozik a Kanyó vezetéknévvel, és ekkor egy régi személynévre kell gondolnunk, amely egy Kan(y)- alapnévre megy vissza különféle kicsinyítő képzőkkel. A név eredetéről egyelőre a forrásaimban nem találtam semmit. Mindenestre alakilag magyarnak és/vagy szlávnak imponál. Ezek közül a „megérzésem” elsősorban a magyar felé orientál. Az alábbi lehetőségeket látom (a csökkenő valószínűség sorrendjében): a Kan(y)- alapnévre:
– Testi tulajdonságra utaló ragadványnévi eredetű személynév. Két – etimológiailag egyébként összefüggő – alapszó vonható ide: * konya ’lekonyuló, lehajló’ – akár – mint állatoknál – a fülre, akár más testrészre, pl. a bajuszra, vagy a hátra utalóan; * kancsal ’rossz szemű’
– Állatnévi (jellemre, tulajdonra, foglalkozásra stb. utalóan) ragadványnévi eredetű alap lehetnek a kan ’hím (elsősorban disznóé)’, vagy a kánya ’ragadozó madár’ szavak.
– Igen régi, török méltóságnévre visszamenő személynévvel lenne azonos, amelynek mai közszói alakja kán (ill. történelmi művekben kagán), a legrégebbi forrásokban pedig személynévként Keán, Kaján.
– Kon-, Kan- kezdetű személynevek rövidülése (pl. Konstantin)
Különösen ez utóbbi a szláv eredetet is megengedi, azonban a magyar eredet mellett szól az, hogy több magyar kankó közszó is létezik. A fenti etimológiákon kívül még ezek közvetlenül is lehetnek a Kan(y)kó név forrásai:
– kankó ’egyfajta szűrdolmány’; ismeretlen eredetű magyar szó, névként a jellemző viseletre utalhatna, esetleg foglalkozásnév lehet (kankókészítő szűrszabó)
– kankó ’horog (elsősorban kocsikerék fékezésére lejtőn lefelé)’; eredetét a konya, ill. kacs (~ kancsal) szavakra vezetik vissza; a konyához hasonlóan testi tulajdonságra utalhat, de foglalkozásnév is lehet (kocsis, aki jellemzően használja ezt a fékezőszerszámot).
----
A többi 3302-esbeli etimológiával helybenhagyom.
----
Ad Niglin: Én ezt az 3310/3309-ben említett n. Nickl személy- ill. családnévhez sorolnám, amelyben eseti -kl- > -gl- zöngésülés zajlott le (ilyenhez vö. m. bicigli < bicikli). Az -in a végén lehet egy szláv birtokos képző, de a német -(l)ein kicsinyítő képző formája is. Ez utóbbira utalhat, hogy a létező Nicklin névforma Angliába is átkerült a normann hódítással. A név így lehet német is, de angol is.
(Végző soron az alapnévként a latinosított Nigellus nevet sem zárhatjuk ki. Bár ez jobban az angol etimológiához kötne minket.)
Ad Moser: Nem hagyhatjuk ki azt a harmadik opciót, amely szerint ez a Moses ’Mózes’ személynév -er képzős apanévi származéka.
Az etimológiai szótár szerint a "böröc" szó az német "Protze" - "ágyutaliga" szó bajor-osztrák "Brotz" - "kordé, kétlovas kocsi" szavából ered. Ez magyarosodott a "böröc" hangalakra.
A nevet én is megtaláltam. Ahogy utána néztem a Touchard név a franciában a "toucher" igéből eredő lakosnév, a bika leszúrásához van köze állítólag.
Ámbátor amire én is gondoltam az az, hogy talán közös germán személynév-tőről fakad a két név. Ugyanis amíg a franciában a "ch" = "s", addig a németben erős 'h'. Tehát nem kerülhetett volna közvetlenül a franciából át a név. Viszont az lehet, hogy közös tőről ered mint pl. Renoir és Reinhardt nevek.
Azt hiszem végeredményben a Theodhard névből ered ez a név. Ez egy germán személynév, "theod" - "nép", "hard" - "merész, bátor" a két eleme.
Üdv
Balázs
ps: Mivel a "dt", "d", "t" ejtése a német nevek végén ugyanaz, így nem igazán számít a névnél hogy hogy írták le.
Korábban már kérdeztem a vják nevet, s ehhez kiegészítőleg kérnék szépen segítséget:
a 18.sz.-i anyakönyvet olvasgatva a következő neveket találom, melyek számomra hangzásilag hasonlók (de, teljesen béna vagyok az ilyesmihez, természetesen)
ják
Čják
Kérdésem: ezek a nevek tartozhatnak-e egy családhoz?
Stiegler - lakosnév egy olyan emberre aki egy átjárónál, útzárnál lakott (középfelnémet "stigele" szóból)
Frech - a középfelnémet "vrech" szóból, jelentése "merész, bátor, igyekvő"
Beck - ha északnémet akkor a "beke" - folyam szóból (délnémet "Bach")
ha délnémet akkor meg a nemrég elemzett Becker névhez hasonlóan "pék"
Tettinger - Saarvidéken van Tettingen község, oda valósi személyt jelent
Tuchardt - ez egy germán személynév, még keresem hogy mi lehet pontosan
Niglin - szerintem nem német név, inkább szláv lehet, LvT-t várjuk meg vele
Nikl - a Miklós név Nikolaus alakjánal becézése (ilyen alakban bajor-osztráknak tűnik)
Harbeith - én a germán Herbert (hari - sereg, bert - bátor) személynévből eredeztetném
Feigl - ha délnémet
ha csak német akkor a "viol" - "viola" szóból
ha zsidó akkor a "Feygl" (<- "foygl" - "madár") szóból való női személynévből
Mózer - ha délnémet akkor a középfelnémet "mos" - mocsár szóból
ha északnémet akkor az északnémet "mos" - zöldség szóból
Terminger - szerintem már elpusztult község, de község az biztos, oda valósi
Grünfelder - "zöldmezei" (gyakori zsidó név) de van Grünefeld Brandenburgban is
Berger - "hegyi" (ez is lehet zsidó név), van Bajorországban Berg község, de mivel jelentése "hegy" ezért hegyre végződő községnevek és hegyes részekből is eredhet
A RAdix kizárólag magyar nevek között adja meg a Zonitzer-t, ebből lehet arra következtetni, hogy a szó eleji z eledetileg s lehetett. A környezetben sok hasonlóképpen átírt név szereple: Zonitzer (1), Zonki (1), Zonnenfeld (1), Zonnenschein (1), Zonnensein (1), Zonnenstein (1), Zonner (4).
Nagyon köszönöm mindenkinek az információkat! Valami hasonló "dolgokat" feltételeztem, de sajna németül nem tudok, latinul meg csak a "király"-ig jutottam el a regálebérlőt illetően.Mégegyszer köszi, üdvözlettel:melanik
Mohacsek: Horvátok közt találtam sok Mohačeket (de eredetként végül is más környező szláv nyelv sem vethető el). Egyelőre arra gondolok, hogy ennek etimológiája: muha ’légy’ + -ak személynévképző + -ek kicsinyítő képző.
Kan(y)kó: Ezen még gondolkodom.
Borovszky: Általános szláv lakosnév egy Borov- kezdetű, ’fenyves’ jelentésű (szl. bor ’fenyő’) helynévből.
Maszár: Szláv foglalkozásnév ’hentes’ jelentéssel. Ugyanerről az alapról való a magyar mészáros szó (eredetileg csak mészár), ill. -ik kicsinyítő képzővel az ismert cseh Masaryk vezetéknév. Az, hogy az első magánhangzója -a- (és nem -e-), cseh, morva, esetleg nyugatszlovák eredetre utal.
A regálé maga a 'jövedelem', azaz az királyi felségjogon szedett kincstári bevétel. (hu.wikipedia.org/wiki/Regálé) Van ott egy szép lista, hogy a regálék mennyi mindenből illeték meg a királyt.
Ennek megfelelően a regálébérlő az a személy aki előre kifizette a kincstárnak ezt a bevételt (valószínűleg leszámítolva), majd 'bajlódott' annak tényleges behajtásával, erre őt felhatalmazó oklevél alapján.
Azaz nem a királyi tulajdon bérlője, hiszen ezek a jogok nem forgalomképesek, nem szabadon átruházhatóak, a király nem eladta, hanem egy jövőben őt megillető bevételt a jelenben pénzzé tett, úgy, hogy a továbbra is királyt, mint tulajdonost illető jog kedvezményezettje lett a regálébérlő.
Melchner: Valószínűnek tartom, hogy a Melchior ’Menyhért’ személynév Melch rövidülésének valamiféle német származékáról van szó. A lehetőségek:
– A személynévből keletkezett a Melchen helynév, amelyből való a Melchner lakosnév (’melcheni’ jelentéssel). Hasonló településnevek ma is vannak szerte No.-ban, pl. Melch-Graben, Melchen-Berg, Melchendorf, Melchersberg, Melchershof, Melchhof, Melchingen, Melchior, Melchiorsgrund, Melchiorshausen, Melchow (vö. <http://deutschland.onlinesuche.biz/M-53>) és régebben, a családnevek kialakulásának korábban még mások is lehettek.
– Van Melchen családnév is, amely szintén a fenti Melch < Melchior (gyenge genitívuszi) formája. Ebből közvetlenül is keletkezhetett egy Melcher apanév (a n. -er képzőnek akad kicsinyítő–apanévképzői szerepe is).
A délnémet adatok esetén feltehetnénk Melchior néven kívül a tejjel és a fejéssel (vö. Milch ’tej’, ill. melken ’fej [tehenet, kecskét stb.]’) kapcsolatos eredetet is, de mivel ilyen helynevek északnémet területek is vannak, ahol pedig ebben a szóban k van ch helyett, így ez az eredet kizárható.
Kitzner: Az alapszó a német Kitz ’gida, gödölye’. Ez a Melchnernél vázolt módon a Kitzen helynéven (vö. pl. Kitzen, Kitzen Pfuhl, Kitzendorf, Kitzenhaus, Kitzenhofen, Kitzenloch Graben, Kitzenried, Kitzenthal, <http://deutschland.onlinesuche.biz/K-87>) keresztül, vagy apanévi alakulatként keletkezett.
Hert: A német Hart személynév variánsa, az utóbbi pedig a n. hart ’kemény, szilárd’ előtagot tartalmazó összetett germán személynevek (pl. Hartman, Hartlieb, Hartmut, Hartwig, Hartwin) rövidülése)
Melchner ügyben a következőt találtam: A Melchner meglehetősen ritka néz, a német telefonkönyvben mindössze 120 db van. A Melchner-családok száma kevesebb 10-nél. Elsősorban Dél- és Kelet-Németországban fordul elő. Egy feltételezett származási hely a gräfenwöhri katonai gyakolróterepen lehetett. Állítólag a 70-es években gyakran magyarázták a Melcher nevet, de a Melchner alig fordult elő
Üdvözletem mindenkinek!Szeretném tudni, hogy a "Melchner, Knitzner ,Hert" /német ?/neveknek mi a magyar jelentése. Érdekelne még , hogy a "regálebérlő" valójában mit is jelent? Köszönettel :M.A.
A hivatalos családnévviselés bevezetéséig (sőt: megszilárdulásáig) a képzőscserés névváltozatok akár egy személy esetén is előfordulhatnak. A válaszom tehát: igen, elképzelhető.
Nyikos: Régi személynév: a görög Niké 'győzelem' előtagra visszamenő nevek (pl. Nikolaosz ~ Miklós, Nikifor, Nikodémusz) -os/us kicsinyítő képzős rövidüléséből keletkezett. A szláv-magyar közös névkincs része (személynévként való magyarországi adat 1211-ből van), névtanilag közelebbit nem mondhatunk.
sziasztok tudnátok nekem segíteni egyik ismerősömet Nyikos-nak hívják.ez szerintetek milyen eredetű vezeték név lehet?minden segítséget előre is köszönök!
Poszpisil, Poszpisek: Cseh családnevek. A két név alapja ugyanaz, csak eltérő személynévképző elem jár hozzájuk (-il: régi folyamatos melléknévi igenév, -ek kicsinyítő képző). Az alap a cseh pospíit 'siet' ige, így a név jelentése kb. 'sietős, hamari'.
Azt szeretném megtudni, hogy a Poszpischil (Poszpischel) ill. a Poszpisek néveknek van-e valami közük egymáshoz. Illetve hogy a Poszpisek név honnan ered?
Zsédely: Így első ránázésre a német Schädel 'koponya, fej' köznévre visszamenő személynév korai (középfelnémet időszak alatti) átvételének tűnik. Vö. Schädel, Schedel, sőt Zschedel német vezetéknevek, ill. a hasonló m. zsindely < n. Schindel fejlődés.
Tauzin: Vlsz. azonos a Tauzin (további alakjai Tauzia, Tauziac, Tauzias, Tauziat, Tauziède, Tauzier, Tauziet, Tauzinet, Tauziolle, Tauziolles, Tauzy) gascogne-i családnévvel (itt az au kettőshangzónak ejtődik). A tausin, tauzin, taudin a ’pireneusi tölgy’ (Quercus pyrenaica) DNy-francia neve.
(A fenti nem feltétlenül jelent közvetlen DNy-francia eredetet, lehet, hogy környékbeli – pl. szláv – közvetítéssel jelent meg errefelé a név.)
> Még valami..az üregi nyúl hogy jön ide?Gondolom a névadáshoz nem sok köze lehet...
Éppen hogy sok köze lehet. A Králik esetén ezt a jelentést sem hagyhatjuk ki. Az országos vezetékes magyar telefonkönyvben csak Nyúl István(né)-ból van 44 (az összes nyúl vezetéknevű száma nem tudható, de több mint 500 Nyúl kezdetű név van). A német megfelelő 36 tételt ad a Peter Hase névre (a több mint 800 Hase kezdetűt ez sem adja fel). Az országos vezetékes szlovák telefonkönyvben pedig 654 Zajac(ová) tétel van, amely a másik nyúlfaj nevéből jő: zajac ’mezei nyúl’.
Köszönöm a helyesbítést, tulajdonképpen nem nekem szólt, de akkor is. Egyébként főleg azért kérdeztem, mert nincs szláv nyelvtudásom, d emikor láttam, hogy "királyi", én is sejtettem, hogy ahogy nálunk a kIrály, Bíró stb, magas rangot jelölő nevek, ez sem foglalkozásnévből, hanem pont hogy gúnynévből erednek. köszönöm a segítségeteket.Még valami..az üregi nyúl hogy jön ide?Gondolom a névadáshoz nem sok köze lehet...
Ez az "ecker", "egger" végződés inkább Ausztriában és Bajorországban gyakori végződés. Ez a német "Acker" szó alakja és ezért azt jelenti hogy "mezei, földi, stb".
Az előtaggal együtt lakosnév:
Schwarzenegger - Schwarzeneck (Bajoro.) vagy Scharzenegg (Svájc) településnévből. Szó szerint kb: "feketemezei"
Fussenegger - jelenleg nem találok ilyen települést (talán megsemmisült), a jelentése talán: "lábasmezei", a hosszmértékegység lábból(?)
Kaldenecker - létezik Kaltenecker alakban is (az az eredeti) és úgy jelentése "hidegmezei", Bajorországban és Ausztriában is van sok ilyen település (Kalteneck)
Pecker viszont nem illik bele ebbe a sorba. A németben a zöngés (b,g,d) és a zöngétlen párjuk (p,k,t) sokszor következetlenül van használva. LvT el tudja magyarázni hogy miért én nem :) A lényeg hogy szóvégen és szó elején beszédben a zöngétlen alakot használják. Pl. Bauer helyett Pauer alakot lehet találni anyakönyvekben sokszor. Ugyanígy a Pecker is eredeti írásalakban Becker. Úgy pedig jelentése "pék", a német "backen" - "süt" szóból.
Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy a német nevek végén gyakran előforduló -egger (-ekker) végződés mit jelent? (Schwarzenegger, Fussenegger, Kaldenecker, Pekker stb.)
> Ha emlékszel jómúltkor azt mondtad hogy a kérdezett Hobka nevem valami általad ismeretlen személynévből ered. Találtam ma a Hobbe és az ebből keletkezett Hobb(e)ke neveket, ami pedig a germán Hadebert névből ered. Ez lehet szerinted az alapja?
Lehet.
> Illetve a Pohrancz név. Én két lehetőséget találtam vagy szláv és akkor a pohranič- határőr szóból ered vagy a volt német-szláv határterületen lévő Pokrantz helységnévből (gondolom etimológiailag ez is ugyanazzal a jelentéssel bír). Szerinted?
Itt csak magyar vagy német névadásra gondolhatunk az említetted (vagy hasonló) helynév után. Ugyanis csak ez a két népcsoport alkot képzőtlen lakosnevet. A szláv megfelelőt meg is találjuk a std. képzővel Pohranický alakban.
Az alap szláv helynév a Pohraničie, melynek jelentése 'határmente', de hasonló alakot adhat idővel a Podhradnica 'tkp. váralja', vö. Nyitra melletti Pohranice (magyarul Pográny, Podhrágy, Szucsányváralja).
Ami a Pohranczot illeti ez leginkább német-szláv vegyes etnikumra utalhat, ui. a névalakot nyilvánvalóan befolyásolták német hangtani viszonyok (szl. -nice > n. -nitz > -n(t)z), de a csehes-szlovákos h megmaradt a hr hangkapcsolatban (holott ez a németben kr-ré lesz).
> Illetve a Dobák név. Én erre a Dobislav nevek gondolnám...
Továbbra sem tudok pontosabbat mondani, mint a 3028-asban. A Dobák ~ Dobislav esetén mindenestre a tyúk és a tojás problémájával van dolgunk. A Dobislav maga izolált a kételemű személynevek közt, nincs más ilyen előtagú. (Így hát nem is magyarázhatunk vele igazán más neveket.) Az előtagot az -i végződés miatt vagy -i tövű főnévnek kell gondolnunk (de ilyen nincs), vagy igének. Ez a 3028-asban említett két igéhez vezet vissza minket.
1) [paya5650 #3258] > A 'Král' szláv nyelveken 'király' jelentésű, az '-ik' meg valami képző, tehát vélhetően 'Királyos', 'Királyi', olyan valaki, aki valamelyik király udvarából érkezett egy szláv közösségbe.
Az -ik szlovák kicsinyítőképző. Szerepe azonban -- mint a névképző kicsinyítő képzők nagyobbbik részének -- itt nem a kicsinyítés-becézés, hanem hogy személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból. A Král' egyébként gyakori szlovák vezetéknév (Janko Král' éppen a szlovák "Petőfi"), így itt inkább ez utóbbi a helyzet.
A szlk. Král', magyar Király névadás motivációja egyrészt level gúnynévi (a viselkedés alapján, vagy éppen a valóság szöges ellentéteként), másrészt a királyi birtokon dolgozó jobbágyt jelölt. (Sosem jelölt nemesembert!)
2) Szlovák králik 'házinyúl, üregi nyúl; Oryctolagus spp.'
Most hogy megnéztem a jegyzeteimet egy másik perbáli ősömnél (Kankó Anna) volt egy ilyen a 'locus sponsor' résznél: Jablonckiensis vagy valami hasonló. Vajh' ez melyik települést jelölheti?
A házasságit megtaláltam, de a perbáli papok évszázadokon keresztül nagyon csúnyán írtak és igencsak adathiányosan vezették az anyakönyvet, ezért alig tudok kiolvasni egy csomó dolgot. Legközelebb fényképezek vagy csináltatok másolatot, hátha Ti többet láttok meg a "macskakaparásban" :)
Ha nem ott születtek, gyermekük született-e ott? helybéli lánytól?
Ha igen, akkor az esküvő is ott lehetett Perbálon (a lányos háznál szokott lenni), ez esetben viszont a házasságiukban kellene lenni egy latin nyelvű utalás a fiú (vőlegény) származási helyére ~iensis végződéssel. Ami a ~ helyén van, az a település, ahonnan érkezett (ottani lakos volt, mielött idejött a lányt elvenni).
Régen láttunk már itt pedig most szükség lenne rád:
Ha emlékszel jómúltkor azt mondtad hogy a kérdezett Hobka nevem valami általad ismeretlen személynévből ered. Találtam ma a Hobbe és az ebből keletkezett Hobb(e)ke neveket, ami pedig a germán Hadebert névből ered. Ez lehet szerinted az alapja?
Illetve a Pohrancz név. Én két lehetőséget találtam vagy szláv és akkor a pohranič- határőr szóból ered vagy a volt német-szláv határterületen lévő Pokrantz helységnévből (gondolom etimológiailag ez is ugyanazzal a jelentéssel bír). Szerinted?
Illetve a Dobák név. Én erre a Dobislav nevek gondolnám...
A keresztnevek adásában akkoriban nem igazán a nemzetiség számított, hanem a vallás. Tehát katolikusoknál pl Adalbert név egész gyakori volt Kiskunfélegyházán. Ellenben a protestánsoknál a bibliai eredetű, ó- és újszövetségi nevek dívtak (Lukács, János stb)
Annyiban számít csak a nemzetiség hogy a germán eredetű nevek a németség körében gyakoribb (Henrik, Rudolf stb)
Honnan költözhettek :) Ez a legnehezebb kérdés gyakran nekem is van sok ilyen. Vagy szerencséd van és ráakadsz valami helyen véletlenül beírva, vagy nézd meg a környező településeket, hátha onnan.
Ímhol elmentem és megnéztem nagy döntőbíránkat Hans Bahlow - Deutsches Namenlexikonját... Idézem:
"KELLER: mhd. kellaere, keller >> Kellermeister, Verwalter der Einkünfte << (an Höfen, in Klöstern usw), wie KELLNER"
Azaz a középfelnémet pince szóból ered és jelentése pincemester.
A KELL(E) név északnémet lakosnév ugyanezen könyv szerint.
Fontos egy névnél, hogy mit jelent. Pl. ha olyan jelentése van, ami az adott névadási korra vagy helyre nem jellemző, akkor a név elemzése hibás, vagy csak magyarosítás (németesítés stb).
A keresztnévadási szokások az egyes vidékekre, népcsoportokra, korokra vonatkozóan a néprajzból viszonylag jól megismerhetők.
Javaslok ilyen tartalmú cikkeket keresni a neten.
Így - ha az én őseimről lenne szó - megnézném a családfát, fordul-e elő nagyszülőknél (apai és anyai mindkettő) az említett keresztnév, az, hogy kiknél, mikor fontos ahhoz, hogy megvizsgáld mely területen, milyen közösségben éltek akkor, amikor egy-egy ritkább név először megjelent a családban.
példa: egyik, jászalsószentgyörgyi illetőségű dédnagyapám Joáchim. (sz 1898) Ő az anyai nagyapjától nyerte e nevet. A településen az anyakönyv szerint 3-4 évente kapta egy gyermek e nevet. Nem túl ritka de nem is gyakori, viszont a településre jellemző névadási szokás szerint a gyakori nevek mellett ez az ami ritkán, de előfordult. Azaz nem az volt, hogy Ambrus, Boldizsár stb. szintúgy, hanem azok nem, egyáltalán, ez viszont vissza-visszatérően. Kimentem a temetőbe, az arány hasonló, mint az anyakönyvben, aztán a megoldás a templomban rajzolódott ki, "....a negyedik oltárképen Szent Anna látható, amint Máriát tanítja Szent Joachim társaságában." Forrás: www.jaszalsoszentgyorgy.hu Egyház - A templom története
Ezek a forrásban említett oltárok a XIX sz. közepén, épp a dédnagyapám anyai nagyapjának születésének idején készültek, s a Joáchim név megjelenése, s tapasztalt (nem nagy, de mégis észlelhető) arányú elterjedése erősen valószínűsíthetően ennek köszönhető.
"...vajon melyik településről költözhettek Perbálra"
"...1794-ben már iskolát is építettek az immár nagyrészt német és tót ajkú lakosok"
A német és tót lakosság hasonlót vonz, ill., ahogy a forrás írja "A falu lakosságának a "kenyeret" a közeli hegyek fája, faszene, köve, égetett mesze adta. A lezúduló hegyi patakok energiáját kihasználó vízimalmok még a XIX. század végén is őröltek."
Ezirányba indulnék el.
Ill. helytörténeti kiadvány iránti érdeklődéssel felhívnám a helyi könyvtárat ill. polgármesteri hivatalt.
A 'Král' szláv nyelveken 'király' jelentésű, az '-ik' meg valami képző, tehát vélhetően 'Királyos', 'Királyi', olyan valaki, aki valamelyik király udvarából érkezett egy szláv közösségbe.
A változatosság kedvéért most keresztnevekkel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni!
Egyis ősöm Poszpischil (Poszpischel) Fábián (takács) volt, testvére Cyprián (Ciprián)! A 1800 körül születhettek és 1820 körül már valószinűleg Perbálon éltek. A kérdésem az, hogy mely nemzetiséghez tartozó szülők adhattak ilyen nevet gyermeküknek és vajon melyik településről költözhettek Perbálra (mert azt tudom, hogy nem ott születtek)?
Stieborny /avagy Strieborny, békéscsabai ev. anyakönyvben találtam a nevet, amit lehet, hogy köthetek a családomhoz....(1743, elég rosszul olvasható a kézirat)
Nagyon köszönöm a válaszotokat, örülök, hogy ilyen lelkes kutatómunkába fogtatok a kérdésemre adható válaszok igazságtartalma végett! Isten tartsa meg a jó szokásotokat.:) Kifejezetten élvezet volt olvasni, ahogy ezen a néven elfilozofálgattok, bárcsak bennem lenne meg ez a kutatószenvedély, és háttérismeret!
Ha nem gond..újabb név származásáról kérnék infót,(hogy mikor és hogyan hálálom meg a segítőkészséget, azt még magam sem tudom):
Honnan a név: Králik
Ha esetleg esett volna már róla szó a fórumban, előre is elnézést kérek, nem tudom minden nap olvasni.
Mégegyszer köszönöm, egyébként én értettem Ádám levezetését is a Kelle-ből, de én is a másik eredetet tartom valószínűbbnek.
Hogy egy név mit jelent, nem nagyon fontos, csak éppen eljátszunk a megfeleléssel. A lényeg az, hogy a Kelle lehet név, és az sem zárható ki, hogy a német Kelle+r is lehet név.
A szó maga tényleg ezt jelenti, tudom :) De névként nem. Névként ahogy találtam "szakadék", "meredek ösvény" a jelentése. Hogy miért, azt nem tudom. Talán túl új a Kelle szó vakolókanál jelentése ahhoz, hogy családnév vált volna belőle.
Valószínűleg hétfőn fogom megnézni a könyvben a biztos jelentéseket
Nem értettelek félre, azért írtam a Kelle névről, mert ha a Keller a Kelle szóból eredne, akkor nem csak az "-er" képzős alaknak, hanem az alap Kelle névnek is léteznie kellene (persze nem feltétlenül :)). És tényleg létezik de nem azt találtam annak a jelentésére hogy "vakolókanál". Ha pedig az nem az, akkor ilyen módon nem keletkezhetett a "kanalas" név se szerintem :)
Az pedig, hogy nincs egy névnek 100%ig pontos magyar megfeleltetése nem jelent semmit. Pl. családomban a Sztrieska név. Mint LvT kiderítette a jelentése "háztető". Tehát nem "ács" hanem már maga az ácsmester terméke a háztető. Ugyanígy nincs szükség a németben se arra hogy "-er" képzővel ellátott legyen a név, hanem az ember által készített, használt tárgy önmagában is jó. Pl Eiche és Eicher családnevek
De elmegyek majd és elolvasom a Deutsches Namenlexion(?) c. könyvet ami elég megbízható forrás és majd megírom mit olvastam benne.
Köszönöm a válaszodat.A Vitencz családot az 1800-as évek elejéig tudom visszavezetni, de ott hiányzik kb. 40 év amiről nincsenek Ipolytölgyesi anyakönyvek, mert a háború alatt elégtek.Sajnos nem tudom a neveket kihez kapcsolni.Úgy tudom , hogy az anyakönyvekről másolatok is készűltek.Azokat hol lehet megtalálni?
Én nem beszéltem Kelle családnévről, hanem a Kelle szóból képzett Keller névről. Ez az -r, amely melléknévképző, tipikus személynévképző is, v.ö. Steiner a Stein-ből, Weiser a Weise-ből, Graetzer a Graetz-ből usw.
A Keller, ami 'pincé'-t jelent, elég fura név, magyarul pl. nem tudok Pince vezetéknévről, csak Pincés-ről, Pincési-ről. Ez németül talán Kellerer lenne?
ad Vitencz: Nem tudom, hol tartasz a családfád, ill. az említetted nevek családodban való előfordulásának kutatásában. Ha nincs összefüggő családfád azokkal a nevekkel 1715-ig, akkor javaslom ne tekint előre az 1715-ös összeírásra, mint biztos forrás, nehogy úgy járj, mint az egyik olvtársunk a Koronczi, Kurinczy alakok tekintetében (2590-2602 hsz-ok között). Javaslom keresd meg az anyakönyvekben az összes írott formát, hogy eldönthesd mi is volt/lehetett az eredeti forma.
(Az 1715-ös összeírás csak keresési irányt tud ajánlani, hogy merre keress visszafele az időben, ha az adott településen megszakadna az információ, s nem volna ott utalás arra, hogy honnan származott oda)
Elég valószínűtlen hogy egy hindusztáni népnév lenne az eredete itthon. Én inkább a szláv Kolár - kocsikészítő foglalkozásnévhez kötném mondjuk bár hogy mi az a "ian"? Illetve az örményben a "ján" képző jelentése "fia valakinek", elképzelhető hogy "Kolar fia". Bár nem vagyok biztos benne hogy létezett ilyen személynév.
Ismételten két nevet szeretnék megkérdezni Tőletek.Az egyik a Vitencz név, ami Ipolytölgyesről ered.Az 1725-ös összeírásban csak itt szerepel.A mai Szlovákia területén volt egy Vittenc nevő falu /Pöstyéntől nem messze/.Lehet e valami köze a névhez? A másik a Wiese név.Ez tudomásom szerint német eredetű.A Dédapám neve volt Wiese Károly, aki Keszthelyen volt tanár majd iskolaigazgató.
Harom vezetek nevre lennek kivancsi eme nevek pedig:KOLARIAN,KO''RO''MI,DECSI MEG AKKOR MEG EGY HA MART IGY BELEJOTTEM :KURSZAN bocs az ekezetekert de nincs a fenti KOROMI NEM O HANEM O'' AKAR LENNI ELORE IS KOSZONOM!
Tennék néhány javítást, vagy kiegészítést az előbbi nevekhez:
Burján - ahogy Kis Ádám mondta "gaz, dudva" + annyi, hogy a szlávban az egy személynév eredetileg
Dede - a magyar "Déd" személynévből ered
Szlávik - szó szerinti jelentése "fülemüle" -> jól éneklő, fütyülő emberre ragadt név
Gillich - én egy Kiliánt (kelta eredetű személynév) kockáztatnék meg. Ahogy LvT mondta már, a hosszúnak tűnő "l" csak a magyarosodás eredménye. Hogy lehetett-e g/k hangmódosulás azt őneki kéne megmondania, mindenesetre van példa Kilić névre
Subicz - ahogy pl a Kacsics ősi nemzetség, ez a név is egy szerintem elfelejtődött személynévre megy vissza (talán köze van a "ubak" - "balkezes" szóhoz)
A Dedéről annyit tudok, hogy Hajdú-Biharban hemzsegnek, a családi legendárium szerint oszmán-török eredetű a név, jelentése: "nagyapó". Hajdúszoboszló környékén telepedhetett le egy török család. De lehet, hogy egyszerűen gúnynév, ráragadt arra, aki sokat mondta, hogy "de, de".
A Burjánról annyit tudok még, hogy eredetileg Burián volt, csak az anyakönyvvezetők sorozatosan elírták a kiejtés miatt.
2. Azért a tekintélyérvek nem eleve meggyőzőek. De nem annyira fontos, hogy érdemes lenne nagy kutatásokat végezni e téren. Éppenséggel lehetett volna.
Igazad van, bár nem is állítottam, hogy a burján szó magyar eredetű lenne, csupán azt, hogy a régi magyarban még megvolt, de a mai anyaországiak nem igazán használják, ezzel szemben a székelyeknél ismert köz- és családnév. Köszönöm a kiegészítéseket!
Semse: Szlovákiai helység, Kassa alatt. A neve KissLajos szerint a Zem személynév leszármazéka.
Burján: találtam ezt az érdekes linket: http://burian.info/. A TESz a burján szót szláv eredetűnek mondja, eredeti jelentése 'gaz', 'gyomnövény'.
A hivatkozásból kiderül, hogy a név Európa szerte elterjedt, egyáltalán nem biztos, hogy magyar forrásból, mi több, a szlovák vagy cseh eredet valószínűbb.
Csajkos: a csajka nem annyira kulacs, mint valamilyen úti tányér. Ugyanakkor a szó él sajka változatban is, mint ahogy a 'csónak' jelentésű sajka is használatos cs kezdőbetűvel. A 'csésze, tányér' jelentésű csajka szlovák eredetű, ezzel szemben, a 'csónak' jelentésű olasz eredetűnek tűnik. Kényelmesebb a 'csónak' eredet nyomán menni, pl. ajk#, amelyből éppenséggel alakulhatott az adott név.
Az -ics miatt valami (dél)szláv beütés érződik, a Feder németül viszont "toll"-at jelent. Tehát vélhetően Tollas, aki sváb eredettel, de tőt többségű lakhellyel rendelkezett.
Kihasználom az alkalmat, és az itt olvasottak hatására megteszem tippjeimet. Szigorúan tippek!
Dede: Ismerem egy hajdú-bihari viselőjét... :-) Én a Dénes, Dezső, illetve esetleges hasonló hangzású, elfeledett magyar nevekből származtatnám. Minden szakirodalmi bázis nélkül akár még a Dede, mint régi magyar köznév teóriát is fontolgatnám.
Gillich: Én Giliket ismerek, tipikus békési szlovák név. Ch-val írva némi németes bájt és beütést ad neki, de ennek ellenére megmaradnék a szláv eredet mellett. Etimológiában, jelentéseredetben majd LvT segít...
Szlávik: Szláv/szlovák ember jelentésű, bár a kialakulása érdekes lehetett. Ugye valakit elneveznek Szlávnak egy nemszláv környezetben, de tipikusan szláv névvégződést ragasztanak hozzá. Vagy az később ragadt oda?
Semsei: Biztosan helynévi, földrajzosok talán meg is tudják mondani, hol van ez a Semse.
Csajkos: Van ugye a 'csajka', ami kisebb víztároló edényt, tkp. kulacsot jelent. A név viselője vagy Csajkás volt eredetileg, vagy akkor még Csajkosként ragozták ugyanezt a szót. Vélhetően katonaviselt ember lehetett, hiszen katonáéknál maradt fenn máig is a csajka szó.
Subicz: Hát én ilyet is ismerek... :-D Délszláv név (mintha már lett is volna szó róla, mindenki simeri a Károly Róbert idejéből Subic bánt.
Burján: Kedvenc szemészem családneve. Ő maga erdélyi származású, és némi székelyföldi szociológiai leírásokat olvasva fel is tűnik, hogy ez ott gyakori családnév. A szó köznévi eredetű, odakinn ma is használják, idehaza csak a(z) '(el)burjánzik' szóban maradt fenn. Jelentése: gaz, nagy kiterjedésű gazos terület.
Miért hiszünk általában egy becsült szakembernek? (Richterről írt ill. szerkesztett könyvét a legnagyobb elismerés fogadta.) - Úgyis van időm, még nyomozhatom.
Deutsch, Donner - az mindegy. Ha a név alapján indulnk ki, akkor Donauernek kellett lennie.
De miért higgyünk a szovjet szakos zenetörténésznek? Az tény, hogy a papa valahol Galiciában (A monarchia területén) volt kántor. Volt egy lemezem, amelyen rajta volt az életrajza.
Dunajevszkij, a híres szovjet zeneszerző kérpétaljai születésű zsidó volt, egy odavalósi kántor fia (NB. a papa is szerzett Dunajevszkij néven egyházzenét). A tehetséges fiatalember a budapesti zeneakadémián Kodály tanítványa volt, és elsősorban dallamos operettzenével próbálkozott akkor is.
Az ötvenes években egy szovjet zenészdelegációval Budapesten járt, ahol találkozott Kodállyal (egyesek szerint Kodály felkiabált a színpadra). Akkoriban állandóan egy művét játszották (Drága Föld, szülőhazámnak földje), melynek dallamát anno Kodály már megismerte a tanulmányok során. Ezért így szólt a nagy szovjet zeneszerzőhöz:
Hát, akkor nem általánosítok. Ki akartam keresni a "Bükki"-t, nem találtam, nem volt ilyen névváltás, viszont kiszúrtam a "Buzi"-t (1). A "buzi" szó akkor még nem létezett a magyarban a mai értelemben. Ezt hívják balszerencsének (mivel maga a szó pejoratív).
Szvsz. a kérdés névről-névre egyedileg vizsgálandó. A Radix „Családnévváltoztatások Magyarországon 1800-1893” nevű adatbázisában egy személy van, aki Dunai-ra változtatott, és egy, aki Dunajszki-ra (sic!). Ez utóbbi egyébként nem ritka szlovák név, és nem jellemző, hogy zsidók szlovák neveket vettek volna fel a történelmi Magyarországon. Tehát a Dunajszkiak „eredeti” szlávoknak tűnnek. Így végül is a magyarban is keletkezhetett Dunai, ill. a szlovák betérések nagyobb számosságot képviselhetnek, mint a zsidó. Vö. <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003006.shtml>.
Ellenben ugyanitt 52 új Mátrai és egy új Mátray van, vö. <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003008.shtml>. A német, szláv stb. névanyagban párhuzamos nevet nem találunk, így itt felvethető a zsidók nagyobb aránya, bár a más nemzetiségeket sem lehet kizárni.
Arról tudtok valamit, hogy a folyó+i illetve hegy+i családnevek a magyarban többségében felvett nevek-e? Pl. Dunai, Mátrai. Néztem a Magyar Életrajzi Lexikont és kételyeim támadtak.
A Steinernél ne feledjük, hogy tipikus izraelita név is volt (belőlük lett a sok Köves), és mint olyan, nyilván semmilyen, vagy csak nagyon kevés etimológiai alappal bír. Mármint, ha valóban ilyen vallású volt a viselője.
Vagy foglalkozásnév és akkor kővel foglalkozó személyre ragadt (pl kőfejtő), vagy lakosnév és akkor köves helyről emberre ragadt, vagy Stein nevű községbe valósira
Gali
Talán a Gál keresztnévből ered az -i képzővel?
Robotkay
Szerintem magyarosítás az "-y". Anélkül a "robot" szó "munka"-t jelent szláv nyelvekben. Mondjuk "Dolgos" lenne valami hasonló magyar név talán.
Kosteletzky
Lehet, hogy hülyeség, de szerintem Kóstelek+szki képzőből ered.
Várd meg a többiek hozzászólását is inkább az utolsó háromra!
Köszönöm szépen a Csomor névvel kapcsolatos információkat!
Lenne még még néhány név:
Gali, Robotkay, Kosteletzky, Steiner,
valamint arra lennék kíváncsi, hogy a Cserei a Cserehát-ról, vagy a székelföldi Cserefalvá-ról; az Eperjesi a szlovákiai, vagy az alföldi Eperjesről (én az elsőre gyanakszom)származik?
Nekem támadt egy olyan ötletem, hogy a György szláv Jurij, Jiri, Jiři stb alakjához kössem. Az "-us" végződés gyakori becézőképző, előtte egy keresztnév rövid alakja szokott állni, ld. nemrég kitárgyalt Valus.
Kiss Lajos Garancspetrócot említi, ami valamiképpen a szláv granica 'határ' szóra megy vissza. Emellett Perbál és Piliscsaba között van a Garancsi tó, de vele nem foglalkozik Kiss Lajos.
Vereb - ez egy Fejér megyei község. Nevével kapcsolatban Kiss Lajos feltételzi, hogy személynévi eredetű, 1598-ból idéz egy Benedictus Vereb nevet.
A Csomor csomborral való összekapcsolása számomra elég valószínűtlennek tűnik, ugyanis 1. a csombor szláv eredetű szó, ahol is épp a nazális státusa volt bizonytalan, tehát a csombor : csobor váltakozás lenne a valószínűsíthetőbb (vö. blg. csubrica); 2. nagyon korai (1334-es) adata is van a Csomornak (a Csombor első adata 1420-as), ami a magyaron belüli erózió lehetőségét is lényegében teljesen kizárja. A Csomor mint családnév apanévi eredetű, az alapjául szolgáló személynév (~ utónév) eredete és etimologikus jelentése ismeretlen.
A Csomor egy régi magyar személynév, a jelentése és a pontos eredete ismeretlen. Én talán mondanám, hogy a Csombor névhez lehet köze, ami pedig egy növénynévből ered, de ehhez a verzióhoz LvT válaszára van szükség!
Csomor Tamás vagyok, dédnagyapám Rimaszombattól nem messze, Jánosiban született. Ez nem túl gyakori név, már többször próbáltam utánanézni, sikertelenül. Ez állítólag egy cseh szó, és vagy sárga virágot jelent, vagy egy sárga virágak a neve....nem tudom...
Interneten beírtam a čomor-t, de ott csak szlovákiai magyarok nevét dobta ki....
A plešovský a Plešovka helynévhez szabályos szlovák lakosnévi alakja. Mindazonáltal a Pilis nevünk délszláv (i-ző szerb-horvát) eredetű, így ezzel nincs közvetlen kapcsolatban. Ami talán elképzelhető, az a névtévesztés, amikor – talán az anyakönyvezést végző egyházfi ismeretei által befolyásolva – a hangzásban hasonló, de közelebbi és ezért ismerősebb pilišský ’pilisi’ lakosnévvel cserélődhetett fel.
Régen jártam erre, így mindenkinek most kívánok boldog új esztendőt!
Kedves LvT, a 2825-ös hozzászólásodat szeretném visszaigazolni:
"Talán nem járok messze az igazságtól, ha úgy vélem, hogy a Zsíros ős egyik felmenője is valamikor pl az alábbi nevek egyikéről magyarosított: Tuček, Tučík, Tučka (ebből esetleg Tuka), Tučný, Tučník; Tuka (< szlk. tuk zsír)."
A 18. század csabai anyakönyveit alaposabban átolvasva megleltem a Tusska bejegyzést, így biztosan ez az igaz magyarázatodban. Nem lennék meglepve, ha azt mondanád, hogy az imitt-amott feltünő Szappanos név abból az időből ugyanerre a családnévre utalna.
Kérdésem a korábban hosszasan elemzett Pilissky (Pilinszky) névvel kapcsolatban:
Miután a 18.sz. elsőfelében láttam a "Zibritowsky (bocsánat, nem találom a szlovák ékezeteket..) alias Pilissky" bejegyzést, s megtaláltam Zibritovka helységet is Kis-Hont megyében, azt kérdem, hogy lehetséges-e a családnév eredeti alakja: Plesovszky (Pless=Pilis, olvastam valamelyik középkori okiratban), s eredetében az azon a környéken található Plesovka=Pelsőcz helységnévre utalhat?
Ha véletlenül igazam lenne, akkor tudnék tovább haladni, mert az a családnév olyan formában nem található, egyelőre, viszont a Plesovszky igen, bár nem gyakran az adott anyakönyvben, ez azonban nem jelenti, hogy a környező (Szarvas, Komlós) könyveiben nem gyakori.
Boldog ujevet kivanok minden kedves tudosnak es olvasotarsnak ezen a forumon. Kulonosen Balazs. LvT, es milyennics nek tartozom koszonettel segitsegukert.
Mar regen nem voltam erre, de neha beolvasok a forumba.
Helyettesírve LvT-t, Kiss LAjos adataival tudlak megkínálni. Ezek szerint a Bükkben van egy Odor-hegy, Egertől északra. Ezen, az irodalmi adatok szerint, valaha vár is állt.
MAga az Odor szóelem KL szerint a német Ulrich névvel azonos.
Az 1859-es katonai felmérés alapján talán számításba jöhet, hogy az 'Udvar' elemet tartalmazó nevek román alakjában az Odor szó van (Odorhei - Udvarhely), és ugyanez a felmérés mutat egy Odorin adatot a Szepességből. Ez utóbbiak nem biztos, hogy összefüggésbe hozhatók a kérdéssel.
Bakay: Lakosnév egy Baka (1) vagy Bakó (2) nevű település után. Pl. (1) [Alsó/Felső]bakó (ma [Dolné/Horné] Devičany, Szlovákia), Baka (ma Baka, Szlovákia); (2) Bakó (ma Bacău, Románia), Bakópuszta (1721: Bakó; ma Csesztve része). Ezek a helynevek az azonos alakú régi magyar személynevekre mennek vissza. Ez utóbbiak etimológiája: (1) (a) ragadványnév: bak ’kecskebak’ + -a kicsinyítő képző, (b) foglalkozásnév: baka ’gyalogos katona’ [bár időrendi okok miatt ez a helynevek alapja nem lehet]; (2) (a) ragadványnév: bak ’kecskebak’ + -ó kicsinyítő képző; (b) foglalkozásnév: bakó ’mészáros; hóhér’.
Boniek: Ez egy tipikus lengyel név, amely egy Bon- alapnévből és -ek kicsinyítő képzőből áll. Az alapnév a hasonló magyar alapnévhez hasonlóan vlsz. a Bonifacy ’Bonifác’ (lat. < Bonifatius ’jó sorsot ígérő’) rövidülése.
Stojcskov: Ilyenformán – Стойчков (Stojčkov) – leginkább bulgár előfordulásai vannak. Etimológiája Stoj alapnév + -ъk (> -ъč) kicsinyítő (és személynév-) képző + -ov birtokos melléknévképző (itt: apanévképző). A Stoj alapnév a szl. statь ’áll’ ige tövével azonos. Ugyanerről az alapról való, de más képzővel a délszlávok közt gyakori Stojan személynév.
Nedved: Helyesen: Nedvěd, cseh név. A cs. Medvěd név, ill. medvěd ’medve’ közszó tájnyelvi, m : d > n : d hasonulásos formájából.
Grespik. Úgy látom a neten, hogy ilyen formában csak a közismert viselője által fordul elő. Gondolom cseh-szlovák-lengyel részen kell keresni az eredetét?
Úgy vélem legalább annyi érvet fel lehetne sorolni az iránt, hogy a Pálmai családnévnek Olaf Palme volt svéd miniszterelnök nevéhez van köze, mint a szlavón Palma keresztnevűek mellett. Az világos, hogy volt német Balme ~ Palme személynév, amelynek horvát területen is akadt személynévi folytatója. De ez még nem magyarázza a Pálmai családnevet.
A szlavón Palma helynév is olyan genuin magyar helynevek társaságában szerepel, mint Zsalmorecs, Mihorality, Brecoche, Obro, Drinye, Petusovesy, Naboria; nincs is magyar Zsalmorecsi, Mihoralityi~Mihoralicsi, Brecochei stb. családnév. Ezek -- ha volt egyáltalán innen áttelepülés belmagyar területekre --, akkor "kisebb felbontású" nevet kaptak, azaz a Tóthok, Pozsgaik sorát gyarapítják.
Summa summárum,, igen kevéssé valószínű, hogy természetes úton ilyen magyar név keletkezzék. Viszolt sokal választották a XIX. sz.-i névmagyarasodáskor, mondjuk német Palmerek...
Látom még érdekel a téma. Az említett forrás a www.arcanum.hu/mol , ahol a Palma szóra 21. sz. alatt jön egy szerb neveket tartalmazó forrás. Hátha tudod használni. :)
Ha a használtad forrás keresőjébe nem Pálmát, hanam Palmat ütsz, akkor olyan információk jönnek fel, amik tovább szélesítik a lehetőségeket.
Egyrészt a 22. szám alatt 1783-ban létezik Palma nevű település Pozsega vármegyében (nem tudom erre utaltál-e, amelyik elpusztult?, nos ha igen lehet újranépesítették, ill. a 21. szám alatt hozott forrás szerint létezik ilyen férfi keresztnév (még a fényképét is hozza a kéziratos forrásnak, beazonosítható).
Úgy gondolom nagyobb bizonyosságot az adna, ha meg próbálnád az anyakönyvek alapján a írott(használt) formáit a névnek felderíteni. Nem tartok kizártnak egy csonkolást sem.
Utánanéztem a Pálmafalu helységnévnek. Első említése csak 1888-ból való. A legkorábbi adatai az alábbiak: 1268. villa Baldmar 1298. Villa Palmarum 1328. Palmesdorf
Ebből két dolog szűrhető le:
1. Már a XIII. sz.-ban felmerült a német névre *latin* népetimológia: Villa Palmarum 'tkp. a tenyerek falva'.
2. A latin népetimológia dacára a pálma névelem a magyraban csak a XIX. sz.-ban jelent meg. (N.B. A palma latinul 'tenyér' jelentésű -- a növény a tenyeres levélzetéről kapta a nevét --, tehát a mi égövünkön is megszokott; a magyar pálma azonban csak az itt nem honos egzotikus növényt jelenti).
A két megfigyelést alkalmazhatjuk az általad hozott idézetre. Annak eredetije latin, abban valóban volt egy *latin* Palma földrajzi név. Ez azonban vlsz. csk latinos népetimológia, és a kései magyar fordításban is csak azért szerepel, mert ennek a területnek nincs magyar neve (vagy nem volt azonosítható). Ez tehát egy fordítási műtermék. Erre az alapra nem lehet a Pálmai név etimológiáját alapozni.
N.B. Azt is megfigyelheted, hogy az idézted Palma nem település, hanem egy nagyobb terület neve, hiszen minimum három falu van benne.
Azt is megfigyelheted, hogy az alábbi horvát- és szlavonországi nemesi családokat felsoroló oldalon szerepel mind Gara, mind Nevna, de Palma nem. Ez megint amellett bizonyít, hogy ez a név nem volt ténylegesen használt, csak latinos tudákos konstruum.
Gellányi ügyben némileg visszavonulót fújok. Kiss Lajos nyomán rátaláltam a Ghillány vezetéknévre, itt ugyan nem tudni, hogy az -y magánhangzó-e, de hosszú ll van a név közepén., ill. van Gelénes helységnév is egy l-lel. Tehát végülis megengedhetőnek látom a magyar eredetet, alkalmasint, "felesleges", inetimologikus, adaptív -i-vel a végén.
Ennek ellenére még mindig zavar a vegyes hangrendűség, különösen az e-t tartalmazó változat kapcsán. Ezért még mindig arra gyanakszom, hogy volt a magyar nyelvterület szegényén egy nem magyar Gilian ~ Gelian nevű település (amely mára talám már eltűnt, vagy nevet változtatott), amelyről eredhetne a név magyra képzéssel.
A Ghillány névalak archaikussága felveti azt, hogy esetleg nemesi családról van szó (persze nem feltétlenül). Ebben az esetben talán részletek lennének találhatók valamely nemesi családokkal foglalkozó műben (Nagy Iván, Kempelen), vagy esetleg a Kázmérban. De ezek nekem nincsenek meg...
> A Gelyanus személynévnek eléggé elterjedtnek kellett lennie, hisz nem egy helyiségnevünk erre vezethető vissza (ahogy a Gellén családnév is).
A teória lehetséges, azonban ellene szólnak az alábbiak:
1. A Gellén névlakban létrejött hangrendi kiegyenlítődés dacára a Gelányi vegyes hangrendű. Ez arra mutat, hogy ez utóbbi későbbi keletkezésű.
2. A Gelányi névben rövid hangzóközi l van, holott a magyar nyelvi tendencia éppen az, hogy a hangzóközi l megnyúlik (vö. /szallag/).
3. Nincs kimutatható Gelány vezetéknév, így az -i nem lehet birtokos képző, így az alapnév nem lehet közvetlenül személynév. Lehet azonban helységnév, csak meg kellene találni azt a helységet (melynek nevénél továbbra is számolni kell az 1. és 2. pont jelentette problémákkal).
4. A szlávban a -sky nem apanévképző, így szláv alapról is csak településnévre gondolhatunk. A szláv ugyanakkor helynevek sem lesznek képzőtlen személynévből, ezért problémás a Gelansky, Gelan-ját személynévnek gondolni. A személynév talán csak a Gel (+ -aně '-ék'): ennek pedig igen sok etimológiája lehet.
Utánanéztem annak a Pálma/Palma településnek amiről írtam és a következőket találtam:
Kelt: 1442-03-02 KeltHely: Newna Névna Valkó m
Kiadó: IMRE F BENEDEK PALMAI NEMES
Régi jelzet: Q 311 / 1522 38 Fennmaradási forma: Eredeti Pecsét: Függõ Nyelv: Latin Irattípus: zálogosító Link with Hit in itnévmutató tárgymutató
Regeszta: Imre fia: Benedek, Palma-i nemes a Palmaban lévõ három faluját: Alsó- és Felsõ-Bi..tchat és Batrochot azok minden tartozékával 50 aranyforintért elzálogosította Thapsa "dictus" Pálnak, azelõtt Gara-i bírónak, most Newna-i lakónak, de csak egy évi idõtartamra, t.i.szept.21.-ig, amikor Benedek köteles az 50 arany forintot letenni; ha nem tenné, a kétszeresét köteles megadni. Erre Benedek Palma-i Tamás hozzájárulásával önként vállalkozott. Függõ pecsétje hiányzik, csak a kóc van meg.
Nem lehet ezt tisztán magyar vonalon is magyarázni? A Gelányi~Gilányi visszavezethető a régi magyar Gelyanus~Kelianus (< középkori latin Kelianus~Chiilianus 'Kilián'< kelta ?'egyházi ember') személynévre vagy direkt -i képzővel vagy (ahogy te is írod) egy mára kihalt településnévi áttétellel. A Gelyanus személynévnek eléggé elterjedtnek kellett lennie, hisz nem egy helyiségnevünk erre vezethető vissza (ahogy a Gellén családnév is).
Nem lehet, hogy az általad idézet szláv nevek is erre a középkori latin személynévre megy vissza, de a magyar és a szláv (sőt a német, vö. Kilian) nevek önállóan fejlődtek ki, esetleg gyenge kölcsönhatással?
Gelányi: Bízvást összetartozik a telefonkönyvben több mint kétszer gyakoribb Gilányi (77 : 176) névvel.
A név egyértelműen lakosnévnek tűnik, egy *Gelány ~ *Gilány nevű település neve után. Mivel a településnév szlávosnak tűnik, megnéztem a név szláv változatait is: Gelansky, Gelanski ~ Gilansky, Gilanski. És voltak találatok: többet közt 1699-ből is. Ez utóbbi a németországi Gnaschwitzban (Bautzentől DNy-ra) született, amely felsőszorb terület. Más adat is van szorb viselőre.
Tehát vlsz. egy egy szorb (németorszégi szláv) név, amelynek a birtokosai Magyarországra települtek át, és idővel a nevük képzőcserével magyarosodott. (A névadó település is szorb területen lehetett, amelynek a neve mára felcserélődött a német megfelelőjével.)
A nevezett Pálmafalva tudatos névmagyarítás eredménye: a XX. sz.-i eleji hivatalos településnévrendezés keretében meglehetősen sok, korábban nem létező magyar településnevet alkottak.
De ha még fel is tételeznénk, hogy ez a név visszamegy a családnévadás korába, akkor is *Pálmafalvi alakot várnók. Ugyanez lenne, ha valaki "természetes módon" magyarítana mondjuk Palmdörferről.
Az említetted délvidéki településnek is utána kellene nézni, mivel igen valószínű, hogy az sem magyar név volt.
P.S. A német Palmdorf helynév Palm előtagjának nincs köze a pálma növényhez. Ez a régi német Balme személynév bajor-osztrák változata. A Balme eredete pedig kettős: (1) lakosnév egy ilyen nevű településről, amelynek neve a középfelnémet balme 'szikla(barlang)' szóból ered; (2) a német Baldemar 'merész + híres' személynév összevonásos rövidülése.
Ha feltesszük, hogy a fenti névből magyar személynév lett, akkor a várt alak Palmi ~ Balmi lenne: egy második a jelenléte megindokolhatatlan.
Viszont a felvett Pálmai név a maga 20 előfordulásával meglehetősen "előkelő" helyen álla felvett nevek népszerűségi listáján. És ha feltesszük, hogy ezt megelőzőleg is volt Pálmai családnév -- amit én nem tartok valószínűnek --, akkor is a "régiek" elvesznének az "újak" közt. Emiatt azt, hogy valaki a "régiek" közé tartozna, azt csak erre vonatkozó részletes genealógiai bizonyítékok birtokában lehet feltenni.
Csak most volt időm visszaolvasni a topikot. Válasz a Bán névre. Elég sokan választották ezt a nevet, amikor magyarosítottak, tehát arrafelé is érdemes keresgetni.
Egyéb írott alakjai: Baán, Baan, Báan
Előfordulása elég széleskörű. Találkoztam már ezzel a névvel aá-val és á-val a Felvidéken, Zalában, Somogyban...
Egyébként a Pálma mint településnév ma már télleg nem létezik de volt ilyen a Délvidéken, de a török idők után elpusztult. Valamint Pálmafalva (Harichovce) ma is létező település a Felvidéken, a német Palmdorf alakból.
Lukovics: Szláv név, legvalószínűbben nyugati délszláv, vö. szerb-horvát Luković, szlovén Lukovič. Ez a Luka személynévhez -ović képzővel képzett apanév. A Luka név a bibliai eredetű magyar Lukács személynév szláv megfelelője (< latin Lucas ’Lucania tartományból való’).
Pálmai: Tekintve, hogy a Pálma történetileg sem településnévként, sem személynévként nem igazolható, így igen valószínű, hogy tudatos névmagyarosításról van szó. A Radix „Családnévváltoztatások Magyarországon 1800–1893” adatbázisa szerint a kérdéses időszakban 20-an választották ezt a családnevet. Vö.<http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003008.shtml>
Pichler: Német név, melyhez két etimológiát adnak meg: 1. A n. picheln ’iszik (egyet)’ igéhez képzett cselekvőnév, tehát ’ivós, iszákos’ jelentéseű 2. A Bichler név felnémet (bajor-osztrák) változata is lehet, ez pedig lakosnév egy ófelnémet bühel/pühel ’halom, kiemelkedés’ tagot tartalmazó helynévből.
Roszkopf: a német Roßkopf családnév magyaros lejegyzése. Ennek szó szerinti jelentése ’lófej’, és három etimológiáját említik meg: 1. Lakosnév egy ugyanilyen nevű hegynévről (amely a hasonlóság alapján kapta a nevét). 2. Lakosnév egy ilyen nevű tanyáról vagy házról (tanyák, kiemelkedő jelentőségű házak gyakran kaptak a németségben állatokról nevet; mint mifelénk a fogadók, csárdák, kocsmák). 3. Ragadványnév, mivel az illető feje a lóéra emlékeztetett (nagy volt, hosszúkás stb.)
Kedves LvT! Köszönöm az eddigi információkat, és kíváncsian várom, hogy találsz-e még. Az általad vázolt lehetőségek közül talán a törökös változatot alátámasztani látszik, hogy édesapám is, és az őseim közül is többen sötétebb bőrszínnel, csaknem fekete hajjal és keleties arcvonásokkal rendelkeznek. A család nőági vonalai pedig jobbára helyiek, vagy nyugatabbról származók (Tabi, Wagner, stb...) voltak. Elképzelhető persze, hogy az említett vonásokat egy eddig nem ismert ős hozta be, és a nevünk mégis szláv eredetű, nem tudom. Köszönöm ismét, és minden jót kívánok: MustyákD
Ad Hudy: Ezen még gondolkodnom kell, talán a hód állatnév áll mögötte, és a családnév egy ilyen névtagot rajtő településnévhez képzett lakosnév, vagy egy ilyen személynévhez képzett apanév.
Ad Mustyák: Egyelőre az alábbira jutottam, annak függvényében, hogy a ty „eredeti”-e (avagy a magyarban lágyult t-ből), ill. ugyanez az esetleges u ~ o váltakozás esetén:
I. Eredeti t:
a) Eredeti u: A (törökös helyesírással írt) Muştak, (az arab angolos lejegyzésével) Mushtak arab név, amelyet más muzulmánok (pl. bosnyákok, törökök) is használnak. Etimológiát még nem találtam rá. Magyar vezetéknévként talán a török korhoz köthető.
b) Eredeti o: 59 Moštak vezetéknevű egyént ismer a horvát telefonkönyv. Etimológialag ez talán az I.a vagy a II. alakváltozata. (Magyar környezetbe korán átkerülve talán felvehetett Mustyák formát.)
II. Eredeti ty: A szláv most ’híd’ szóból lágy -ák (-ak, -iak) személynévképzővel keletkezhet *Mošťák (*Mošťak, *Moštiak) név, amely egy Most nevű helyen lakót jelöl, legyen az bár egy ilyen nevű település, vagy egy falurész (a falut átszelő patakon átvezető híd környékén). Ezt a megoldást gyengíti, hogy ilyen, lágy ty-s alakok nem fordulnak elő, csak kemény t-sek. ha valami eseti keményedést tételezünk fel (elsősorban a délszláv területen), akkor ennek folytatói lehet talán az I.b) név.
E-mailen kaptam a tippet, hogy kérdezzelek téged a nevemmel kapcsolatban. Vezetéknevem Mustyák, melyből nem igazán lehet sokat találni ebben az országban. Tudomásom szerint jelenleg öt ember van, akit így hívnak, valamint három Mustyákné.
Próbáltam a neten keresztül némi információhoz jutni, azonban ez is véges eredményt hozott, és többnyire az említett családtagokat találtam.
Ha elhagyom az ékezetet és úgy keresgélek, már jóval szélesebb a kör, persze nem tudom, ez mennyire tehető meg a magyar neveknél, azaz nem változik-e teljesen a jelentés, ilyesmi...
A családfakutatással ugyanaz a gondom, mint sokaknak, hogy rengeteg időt vesz el, és abból általában nekem sincsen sok.
A Baráth miért kapta a "h"-t? Valószínűleg azért mert nem volt hosszú ideig kialakult helyesírásunk, nem ejtésbeli különbséget tükröz. Szóval ha mondjuk Szombathelyen Baráth-nak írta a pap, Nyíregyházán meg Barát-nak, annak annyi az oka, hogy mástól tanulták a helyesírást :)
Amíg a nép nem tudott írni, a családnév helyesírása a papokon (anyakönyvek) és az egyéb állami összeírásokon nyugodott. Amikor megtanult írni a nép fia, a nevének addigi írását követte ő is.
Az olyan alakok mondjuk, mint az Theöreök (ejt: török) vagy "Desseffy" (ejt: dezsőfi) azt mutatják, hogy az ő nevüknek helyesírása előbb rögzült -> korábban tudtak írni és több helyre írták le őket iratokon, mint az átlagot -> gazdagabb, valószínűleg nemesi családok.
Én azért tartom a "barátságos" jelentést is ugyanannyira valószínűnek, mert pl. német nyelvterületen is van Freund (= "barát") név, miközben a "szerzetes" az Bruder vagy Mönch lenne. Szóval szerintem valószínűleg mind a "szerzeteseknek dolgozó" (gúnynév), mind a "barátságos" (tulajdonságnév) elképzelhető lehet.
A Pap(p) névnél viszont lehet pl. valódi foglalkozásnévre is gondolni (igaz ritkán az, inkább az amit te is írtál), mert csak nyugati katolikus egyházban van meg a cölibátus, ott is csak Cluny reformoktól és azt is csak később kezdték betartatni, szóval belecsúszhatott még a családnevek kialakulásába, illetve lehetett bizánci keresztény az illető (akikből nagyszámban éltek akkoriban itt).
Vannak itt nehezebb falatok is, mint pl. szakdolgozatírás..ha lehet pedagógiai kutatást tartalmazó..na köszi..egyszerűbbnek hangzik, mint magát a feladatot elvégezni. A névtan egy kis zh. nem komoly, sőt nem magas fokon,(csak maximalista vagyok) de látod én már az elején elakadtam, szerintem csak azért mert nincs sok időm vele foglalkozni..talán majd nyugdíjas koromban, ha megérem....)
Kérdésem: Barát..okéoké..de a h-t miért kapta?Megkülönböztetésül talán? Hiszen tudom, hogy van Barát sima t vel, s nem th-val. Nos?
ui. közgáz...az durva..hát ezek teljesen kiesnek az én érdeklődési körömből is.
Mindenesetre sok sikert hozzá, és még egyszer köszi az együttműködést, Balázs...)
Szívesen, hát ha neked sürgőssen kellett, akkor én sürgőssen válaszoltam :)
Irigyellek, hogy te ilyenből írsz, nekem egyházjog meg közgáz tölti ki az életemet most, amiből a második annyira nem érdekel, hogy az elmondhatatlan :)
Mindenesetre ez nekem hobbi, szóval nyugodtan küldd a kérdésed, majd igyekszem azt is megválaszolni :)
No, ha zh, akkor idemásolom a Kázmér-féle Régi magyar családnevek szótárából az etimológiai részt (tehát az adatolást nem; az első adat mindazonáltal 1426-os és Zala megyei): < barát szerzetes (TESz.). M: sokféle, pl. volt szerzetes elnevezése, valamilyen (pl. jobbágyi) kapcsolat egy szerzetesrenddel (vö. Érsek, Püspök csn.-vel) stb./barát felebarát, segítő társ, pajtás (TESz.; Erdélyi SzT.). M: baráti kapcsolat.
Igazából csak azért másoltam ide, mert szerintem is a szerzetes az erősebb gyanú. Egyébként a Pap névvel kapcsolatban szokták mondani, hogy az egyik tipikus névadási motiváció a papos viselkedésre utaló gúnynév volt.
Köszönöm őrült gyors válaszod. A nyelvszeretet és az érdeklődés megvan bennem is,(de az idő, és a türelem...?):) sőt a Baráth név eredetét vonatkozóan 80 %-ban biztos voltam magamban. Azért írtam oda hogy sürgős, mert zh-t írok névtanból hétfőn, és.. valószínűleg ez lesz az első kérdés(Saját név eredetének megmagyarázása)A keresztnevekre vonatkozó infók ezer számra teremnek, mondjuk tudtam én, hogy a családnevek a húzósabbak. A másik, hogy ez a tudomány eléggé interdiszcíplinális(persze ez ti jól tudjátok) és nekem pl. a történelem nem az erősségem. Ahogy mondtad..sok türelem, idő és kutatás.. de így 4 db zh előtt mintha egyik se lenne a tulajdonomban:)
Mégegyszer köszönöm gyors válaszod! Fáraszthatlak még?:)
Igazán kedves tőled ez a titulus, de én sajna csak amatőr rajongó vagyok, sajna nem nyelvész vagyok/leszek :) LvT az, aki komolyan vágja a témát!
A neveidre a válaszom:
Baráth - a szó maga: "barát". Hogy mit jelenthet, talán egy barátságos emberre ragadt rá. Lehet foglalkozásnév is egy szerzetesre. Bár ezzel az a baj hogy a cölibátus szerzetesekre mindig kötelező volt, egyháziakra is korábban lett kötelező semhogy családnevek alakultak volna ki, úgy meg ha nincs gyerek nem marad fenn a név :D De barátokat segítő személyzet tagja lehetett talán még. Mindenesetre a barátságos személy jelentés a biztosabb.
Máder - német név. A középfelnémetben a "mader" jelentése "arató" (újfelnémet: "Mäher"). Lehet még ugyanezzel a jelentéssel holland név is.
Hogyhogy sürgőssen kellett? :)
Utánanézés: net egy nagy segítség tud lenni. Meg egy nagy-nagy rakás szótár. Meg rengeteg nyelvszeretet, meg nyelvismeret. Meg vannak családnevekről külön könyvek eldugva könyvtárakban, én magyar és német családnevekről találtam eddig a Széchenyi és az Idegennyelvi könyvtárban. Nem is tudom, és talán sok türelem és ötlet. Legalábbis nekem ez :) De mint mondtam LvT ért hozzá komoly szinten, erről őt kérdezd meg :)
Kedves Nibelung! (vagy aki esetleg még kompetens a nevek eredetében)
Sajna nincs időm a topic összes hozzászólását végigolvasni,azt látom, hogy Te mintha értenél a nevekhez:) Segítségre lenne szükségem ,sürgősen meg kellene tudnom a következő vezetéknevek eredetét, esetleg jelentését(ha van neki):
Máder
Baráth
Sajnos csak most tanulom a névtant, de fogalmam sincs hol nézhetnék ennek utána. Jó lenne valami útmutató. Köszi..
A Nazar-nál szerintem inkább csak véletlen egybeesésről lehet szó.
A "ján" az örmény nevek végén azt jelenti, hogy "fia". A Nazar pedig lehet egy arab név (Nazaar - "tisztelet, megbecsülés"). Ez lehet az örmény név eredete. De a szláv nevekben a Nazar inkább a Nasarius keresztnév rövidülése, aminek a jelentése "Názáretbe valósi". Persze lehet hogy az örmény névben is ez a "názáreti" jelentésű név szerepel.
A Hadar név héber eredetű, jelentése "fényes, magasztos, dicső". Az alakok amiket felsoroltál ebből eredhetnek, mint "Hadar fia".
Pár napja láttam a tévében egy magyarországi örmény embert, vezetékneve: Nazarján volt. Ekkor eszembe jutott egy erdélyi ismerősöm, aki Nazarovics, továbbá egy Nazariev nevű bolgár (vagy lehet, hogy ukrán?) focista. Nos -amennyiben uarról a tőtről van szó-, mit jelent a Nazazr+ tő??
Hasonló: Hadar+ (pl: Hadari, Hadarov, Hadarics stb.)
Mivel képezve egyáltalán nem értelmes a magyar fülnek, felteszem egyik név töve sem önmagát jelenti.
Ad Bubori: Van Bubor név is a magyar telefonkönyvben, ez arra indít, hogy az -i-ben egy eredeti -é birtokjel folytatóját lássam. Így a Bubori a Bubor személynévhez képzett apanév lehet. A Buborra etimológiát nem találtam, két lehetséges megoldás merült fel bennem: – a szláv Bobor ’hód’ személynév átvételéről van szó; – abból a magyar hangfestő tőből ered, amelyből a buborék szó is (N.B. van m. Boborék vezetéknév is).
> Valószínűleg miután a magyarba átkerült a szó, nemsokára kiveszett magukban a szláv nyelvekben.
Nincs adat rá, hogy valaha is használták volna. Tartom valószínűnek, hogy a frankok nevezték így a Kárpát-medencei alattvalóikat, és ezt vették át a magyarok.
> Lásd példának, hogy Horvátország akkori magyar neve még "Tótország" volt.
Annyival tartozunk a történelmi hűséggel, hogy "Tótország" Szlavónia neve volt, amely akkoriban még elkülönült Horvátországtól.
A Buborira nincs ötletem, LvT válaszát várd meg ebben!
A Buzás viszont egyértelmű - "búzás" szószerint. Talán egy arató búzával kereskedő emberre ragadhatott rá anno.
A családfakutatásban a "családfakutatás" index fórumra nézzél fel, mert bár valószínűleg legtöbbünk innen ott is fenn van, de erre ott több választ kaphatsz. Arra készülj fel, hogy igen drága ez a kutatási mód. Ha volna időd inkább te kutassál, hiszen a kutató is csak azokból az adatokból tud kiindulni mint te.
Én Simon Miklóst ismerem, szerintem őrá rábízhatod. Elérhetősége (ha nem változott): i.simon1@chello.hu
Köszönöm a családfát, hát igen előrébb nem jutottam. Szeretnék még valamit kérdezni: az egyik a bubori név a másik a buzás családnév melyik mire vezethető vissza? Tudtok - e olyan valakit ajánlani aki családfát készítene, de megbíható legyen és kevés információból is eltud indulni. Sajnos kevés papírom van és az apám sem tudom kicsoda (már mint a vérszerintit)
Nos az a németes eredet butaság, azt ne hidd el :)
Maga a szó keleti germán (pl. gepidák, gótok) eredetre nyúlik vissza - "thuat". Mégpedig azt hiszem éppen az itt élő gepidák használták magukra. A jelentése "nép" volt. (Pl: a "deutsch" szó eredete is az ónémet "diut" - "nép" szó).
Bár a germánok nagy része elmenekült a hunok és avarok elől, de maradtak még itt amikor a szlávok bejöttek a Kárpát medencébe. Beléjük is olvadtak.
Valószínűleg a "thuat" elnevezés is átkerült a szlávba, mert a magyarok bejövetelekor az itt talált minden szláv népet "tót"-nak nevezték. Lásd példának, hogy Horvátország akkori magyar neve még "Tótország" volt.
Így az eredeti jelentése "szláv". Idővel aztán már csak az ország északi részén élő szlávokra, a későbbi szlovákságra értették a szót.
Szerintem a családneveink kialakulásakor még ez az általános "szláv" jelentéssel bírt, így a név eredete is ez.
sziasztok tudnátok segíteni.a tóth személy név eredete érdekelne igazán.legtöbben azt mondják,hogy a magyarszlovákokat hívják így,de hallottam olyat is,hogy régen minden szláv népet tótnak hívtak.Sőt olvastam olyat is,hogy a német todt-ból ered(halál)mivel nem igazán szerették a szlovákokat.minden segítségnek örülnék!előre is köszi!
> Grohl - szerintem a mecklenburgi Graal község nevéből ered
Adatot nem találtam, azonban a Grahl személynévnek ez csak az egyik magyarázata. Van még kettő: a középalnémet gral(e) ’haragos, dühös’ melléknév (vö. n. Groll ’neheztelés, harag’. holl. grol ’ostoba vicc, hülyéskedés’), ill. középfelnémet grâl* ’lárma, zajongás’ (vö. n. grölen ’bömböl, ordítozik, kiadás’). Tekintve, hogy az a > o változás a vonatkozó közszavakban is megtörtént, vlsz, hogy a Grohl családnév etimológiailag ugyanaz, mint a Grahl.
(A kfn. grâl* ’lárma, zajongás’ szó tkp. ugyanaz, mint a (szent) grál. Német területen egyes lovagi tornák győztesét a „grállovag” cím illette meg. A lovagi torna győztesének címe ráértődött a lovagi tornát kisérő jelenségekre.)
> Cobain - szerintem a Cobane egy írásmódja, ami pedig a Cobean kelta név, de hogy mit jelenthet..?
A Cobean-t nem találtam meg a kelta nevek közt. Én másfelé keresgetnék, a régi francia Gobain személynév körül (melynek ismert Cobain alakváltozata is), ilyen néven van egy észak-francia eredetű szent is. Ez vlsz. a Gobe szn. kicsinyített formája (mint a Gobin is). Az utóbbi pedig a magyarul is anyakönyvezhető Gobert személynév rövidülése (< germán Godeberaht ’isten+fényes, híres’ > fr. Gobert, Gaubert, Cobert). A régi franciában a gobin szónak ’púpos ember’ jelentése volt: esetleg ez utóbbi is lehet az etimológia alapja. Szóval szerintem angol területen a normann hódítók révén terjedhetett el, a szigeti kelta (ír, skót) területen szintúgy.
Borombós: Konkrétumokat nem találtam, de vlsz. összefügg a XIII-XV. sz.-ban említett, Tarddal határos Bor(r)o(m)ba] (Barraba, Barlaba). Ez utóbbi személynévről veheti az eredetét és a Borombós lehet ennek kicsinyített formája. Így, bármi is legyen a személynév eredete, régi XIII. sz.-i, ill. azelőtti magyar személynévről van szó. Különös figyelemmel a Barraba, Barlaba alakokra, felmerülhet, hogy nem a Barnabás alakváltozatáról van-e szó. E névnek van régi Barna ~ Barla ~ Balla változatai, tehát feltételezhető rn > rr hasonulás megtörténte is, a szervetlen nazális beszúródása sem szokatlan zárhang elé, valamint az a > o nyíltabbá válás is gyakori. Így akár a Barambós közvetlenül is lehet a Barabás változata.
Gosztolya: A helynevek gyakran segítenek: van egy Gosztola település Zalában, Lentitől DNy-ra, első említése 1237: Gosztolya. Ez személynévi eredetű, vö. 1354: Goztholia, 1357: Gaztalya. Valószínűleg ez utóbbi régi magyar személynév továbbéléséről van szó. Az etimológia szláv, vö. bg. Гостил, szb.-hv. Gostilo, or. Гостила, bg. Гостиля, szb.-hv. Gostilja, vagyis a szl. gost ’vendég’ -il + -o/-(j)a kicsinyítő képzős származékáról van szó. Az eredeti vegyes hangrendűségre mutat az is, hogy a Gesztely (BAZ, Miskolcotól K-re) helynévben ugyanez fordított hangrenddel egyenlítődött ki.
Köszönöm a választ. Eredetileg Feketeerdőből származunk, de elképzelhető, hogy már oda is települt, vagy telepítették a családunkat. Persze 300 éve már Magyarországon élünk, de az akkori telepítés előttről semmit nem tudok, talán a segítségeddel sikerül visszamenni még korábbra. Köszönöm még egyszer: M.Ilona
A Mauter 'vámos'-t jelent, tehát a Mauterer=Vámosi. Ez Magyarországon is használatos név.
Közvetlenül Mauter nevű helységet nem találtam, csak Mautern-t és Mauterbach-ot Ausztriában. Ezekből könnyen származhat, hiszen a magyar Vámosi is valószínűleg egy összetett helynév rövidítésével keletkezett, mert Vámos nevű magyar helynávről nem tudok, de van Vámosatya, Vámoscsalád, Vámosgyörk, Nemsvámos és még több összetétel.
Szerintem a Jermás név a Jeremiás keresztnévből ered, annak valami magyaros alakja, esetleg becézése lehet. Például a nemrég említett Valentinus -> Vallus. Ez csak egy ötlet egyelőre.
Hogy miért akart tőle "megszabadulni"? Én sose értettem azokat akik nevet változtatnak, hiszen az valahogy a családhoz tartozik. Talán attól félt, hogy "zsidósnak" hangzik abban a korban? Szerintem ezt igazán csak tőle lehetett volna megtudni :)
Egy újonc vagyok itt a forum.index-en. Érdeklődve láttam ezt a fórumot. Van valakinek ötlete honnan származik a családnév Jermás. A dédpapám a világháború idején "szabadult meg" a Jermás családnévtől és nevezte át magát Szilas- sá. Régóta él bennem egy kérdés: Vajon miért akart megszabadulni az eredeti nevétől?
Fónagy János neve magyarosítás lehet (szülei zsidó származásúak), szóval nem jelent semmit, hogy mi az eredete. Sőt van hogy értelme sincs a magyarosításnak (pl: Tretzker(?) -> Tircsi). De jelen esetben van értelme: "falu elöljárója, falubíró".
Ennek a /mucs/ ejtésű Muchnak, amely Mucsfa község nevében van, az eredete tisztázatlan.
Mucsi település nevében az -i „eredetinek” tűnik. Első említése: 1403 Mulsche, így az alábbi szláv helynevekkel vetik össze: szb.-hv. Muleče, or. Muľči. Emögött vlsz. egy szl. *Mulek személynév áll (< mula ’öszvér’ + -ek kicsinyítő képző) -jь birtokos melléknévi képzővel.
Van még Múcsony helynevünk, 1219: Mulchun. Ezt szintén szlávból eredeztetik, vö. szb.-hv. Mučanj (<* Milčanj), szb.-hv. Milčin, cs. Milčín. Ezek összefügghetnek a #3087-ben említettem (kérdés: #3087) le. Miłk névvel, de fokozottabban gondolhatunk a ’hallgat’ jelentésre (vö. szlk. mlčať ’hallgat’, a szótagképző l vokalizálódásával).
A /mucs/ ejtésű Much esetleg összefügg ezekkel, esetleg egy magyaron belüli csonkolással, de gondolhatunk a szlk. múka ’liszt’, muka ’kín’ (~ m. munka) szavakkal rokon származékokra is; stb. De persze lehet nem szláv is.
Tényleg, erre nem is gondoltam :) Valahogy abból indultam ki, hogy angolosították a nevüket és így "novoszelik"-ből indultam ki. Igazad van, ez akkor Novoselić - "novoszelity" lesz!
"Én nem tudtam, hogy délszlávban lenne "ik" képző, bár ez nem jelent semmit "
Én sem tudom, hogy lenne ik képző a délszlávban. Itt nem is az van, hanem ic, amelynek ejtése vagy 'ics', vagy 'ity', és esetleg eredetileg nem is így írják.
Köszi ezt az infot a származásáról én nem tudtam :) Jónak hangzik különben az ötletetek is! Most néztem meg a szerb szótáramat és a 'село' szó jelentése falu, szóval "újfalu" lehet az előtag. Én nem tudtam, hogy délszlávban lenne "ik" képző, bár ez nem jelent semmit :)
