Kösz. Bár nálunk sok, elkülönülő részből áll a gyep, kettőnél konkáv részekkel megfejelve, de azért lenyűgözött a megoldás egyszerűsége. Illetve a szabály: don’t step in dog poo! :-)
Én pénteken nyírtam, mert aznapra és tegnapra mondott pár olyan órát, amikor a páratartalom pár óráig lement 70-80% közé, azaz valamicskét felszáradt a fű délután 2-3-ra, amikor nekikezdtem.
Gondolom, hogy ez volt az idei utolsó nyírás, már eddig is 9-10 naponta nyírtam csak, de ez érdekel nagyon: "Érdemes nyírás előtt harmatot a lehúzni a fű felületéről."
Milyen technikával? Hogy képzeljem ezt el?
Ha lenne lombfúvóm, végigmehetnék vele a gyepen, mert szárítana, de lehúzni mivel? Lombseprűvel? Az már az én 220-230 négyzetméteremen is rengeteg idő volna.
Papír szerint ezt a fajtát Aug-Szept-Okt lehet kiszórni. A szüleimnél Okt 31.-e volt amikor kiment. Mostanáig látszik a hatása volt sokszor 12-14 fok. Itt ahol lakom csak most tudom, itt még most lesz 2-3 napig 10 vagy a felett kicsivel. Fagyni kb. 1 hét múlva fog
Szia,szerintem a szellőztetést már nem érdemes,de majd a szakik megmondják.Én pre wintert szórtam ki állítólag még 10-15 fokban még jó,de jövő hétre már 5-10-et írnak.
Ha jól tudom 10 fok alatt már nem fogja felvenni a gyep.
Az őszi gyeptrágyának mi az a min. hőmérséklet amikor még érdemes? Holnap tudom a saját kertbe elszórni a szezon utolsó nyírása után meg átszellőztettem. Majd szerdán jön a csapadék. Jövő keddre ígér elsőnek fagyot
Kb 2-3 hete volt gomba/hópenész ezért kérdeztem, de most gyorsan meg is csináltam mert ma-holnap még meleg lesz,talán felszívódik.tegnap megkapta a maradék PW-tés remélem már többet nem kell nyírni,annyi jött le,majdnem mint tavasszal/nyáron.
Ha nincs aktív betegség, akkor teljesen felesleges a dithane.
Elég önmagában a switch vagy signum. Ebben a párás időjárásban érdemes preventív növényvédelmet csinálni. Esetleg még jó ötlet lehet a vasgálic 80 gramm 10 liter dózisban, mivel szárít. Érdemes nyírás előtt harmatot a lehúzni a fű felületéről.
Az a probléma a csírázás gátló permetezéssel, hogy a szeptember eleji felülvetés sem feltétlenül csírázott ki a rossz időjárás miatt. Ezért október közepén és raktam ki magukat, amik alig indultak meg. Ha erre megy a csírázás gátló akkor annak a kelése is megáll jól gondolom?
Csak azt szedd ki amit megismersz. A felmagzás alapján el tudod dönteni, egyébként hagyd meg a többit tavaszra, akkor majd jobban virágzik.
Április elején adj egy Dual gold gyomirtó kezelést jól beöntözve, az viszi a magról kelő füveket, de a meglévőket nem, így van esélyed arra hogy nem lesz annyi Ep a gyepedben. Az öntözéssel is lehet játszani.
A probléma csupán az, hogy az egynyári perje nálam azokon a részeken jelent meg, ahol szellőztetés után ritkább a gyep és felül kellett vetnem, ráadásul árnyékosabb. Így nem minden esetben tudom eldönteni, mi a fiatal növekmény és melyik az egynyári perje.
Jó az elgondolásod és tulajdonképen ez a gyakorlat is. Nyáron magasabbra és télre rövidebbre nyírunk. A szeptember jó választás mert akkor ismét megindul a fű növekedése és a rövidebb nyíráshoz jobban alkalmazkodik. A fiatal hajtások levelesek lesznek, a régiek esetleg kiszáradnak ha levéltelenek maradnak a mélyebb nyírás miatt. A lényeg, hogy a hó alatt ne hajoljon le a fű, mert akkor önmagát is kipusztítja.
Tapasztalatim szerint a gombásodás nemigen függ a fű magasságától. A focipálya 25mm-es gyepje éppúgy gombás lesz, mint a kerti pázsit 5 cm magasan, vagy a golfgreen 3-5 mm magasságra nyírva, ha a környezeti adottságok kedvezővé válnak a gombásodásnak.
Vagyis azt tanácsolod egynyári perje esetén, hogy akkor szedjem ki, ha kalászol. Mert mondjuk szeptember elején vetett fű és hasonlóan nézhet ki, viszont az nem kalászol.
Az EP, amellett hogy folyamatosan kalászol, még amolyan körkörös foltokat nevel, ami az idővel egyre nagyobb lesz. A másik ilyen sárgászöld foltot nevelő fű, ami hasonló hozzá, de nincs rajta kalász (csak május körül) az meg a soványperje, de az indázik és tarackol is, nemigen lehet kigyomlálni. A nitrogénműtrágyától egyik sem lesz zöldebb, illetve annál sárgább képet mutat minél zöldebb lesz mellette a nemes fű.
A felülvetett gyepben a fűmagok elszórt kelése miatt a fiatal csíranövények világosabb színűek mint a környezetük, de nem képeznek szabályosan lehatárolható sárgás foltokat és idővel ők is belezöldülnek a környezetükbe, feltéve hogy közben nem pusztulnak ki.
Amíg a napközben felmegy 10 fokig vagy afölé a hőmérséklet addig tud nőni a fű. Az ammóniumnitrátos műtrágyák 6 fok talajhőmérsékletig dolgoznak. Én még javában műtrágyázom velük.
Ha a nyírás gyakoriságáról, illetve a magasságáról van szó, akkor az is elképzelhető, hogy azt rosszul tettem, hogy szeptember közepe felé alacsonyabbra vettem a nyírási magasságot? Nyáron hagytam egy kicsivel magassabbra, hogy lassabban párologjon a víz a talajból (nem tudom ezt jól tettem-e, de valahogy logisnak hangzik/hangzott számomra) az őszi-téli időszakra viszont eggyel alacsonabb fokozatra vettem a gépet éppen azért, hogy nehogy begombásodjon.
teljesen off, de pont nemrég kellett a határ túloldalára mennem csak azért, hogy megfelelő, alacsony ásványianyag tartalmú, de azért természetes (forrás)vizet vegyek kávézáshoz. “Dél-Magyarhonban” ilyen emberi árban nincs, desztvíz-ből kell pancsolni keserűsó és szódabikarbona hozzáadásával, ha 200 Ft/l alatt meg akarod úszni. Igaz, hogy Párkányban elvéreztem, majd Nagymegyeren is, de Komarno-ban meglett a hőn áhított megoldás.
on
De idevágó példám is van: a Bofix is emberibb árban van felétek a 250 ml-es kiszerelésnek köszönhetően, még ha az ki
csit hígítottabb is, mint a Mo-on forgalmazott 10 ml-es.
Úgyhogy hiszek Neked azt illetően, hogy arrafelé lehet állítani a virágok színén is. Gondolom, sima kereszthornyos csavarhúzó kell hozzá. :-)
Viszont egy újabb kiszórás márcsak részben hasznosulna nem, mert pár nap múlva már 10 fok sem lesz a napi átlagos talajhőmérséklet. Vagy még most sem késő egy 23-7-7-re? A 11-11-21-ből kifogytam, a 23-7-7 van dögivel, de csak azért nem szórnám ki novemberben, mert jó érzés dzsentrinek lenni.
Félreérted, tényleg segíteni akart,volt minden,mondta is hogy neki eladó,de nem fog használni.Persze azért vettem egy switchet meg egy amistart,meg van még itthon bumper és dithane is.
A legjobb volt amikor bementem és mondtam mi kell,egyből kérdezte,: fűre kell?
A fentiek közül melyik a kontakt szer,mert akkor azzal keverném a swithcet.
Az én tapasztalatim szerint még 6 fok alatt is működik és megfogja a hópenészt, a szürkét főleg a hó alatt.
A PW Poly-S burkolás technológiás, nálam mindig működött, bár az elmúlt tél száraz volt és alig táródott fel mert az első műtrágyázást május elején kérte a gyepem, de közben sem volt sárgulásos a fű a nitrogén hiánytól.
Az hogy egy-két durva és elszáradt levelet megtép a fűnyíró még nem azt jelenti, hogy rossz az éle. Én a látható friss levelek vágásképével meg vagyok elégedve. Nemigen fűnyíró gond.
Bezzeg itt, Felső-Magyarhonban, itt aztán mindig minden a legjobb, ami a polcon van, és az évelő virágok is, amiket árulnak, mindig olyan szinűt fognak virágozni, amilyet éppen a Drága vevő keres :)))))))
én ma vettem switchet,de azt mondták,hogy 15 fok alatt már nem fog felszívódni,nem tudom ebből mi igaz.illetve állítólag a pre winter sem működik már,mert gyantás és nem fog oldódni.
"de ha valamit tudok tenni annak érdekében, hogy egészségesebb legyen (illetve el tudok kerülni nagyobb problémát - pl gombásodást), akkor azt szeretném megtenni."
Pl. első körben élezd meg a fűnyírókésedet mert nem vágja, hanem tépi a szál végét.
Egyébként igazad van, múltkor kutyafuttában fényképeztem, de ma közelről megnézve tényleg nem száradtabb tövek, hanem egyszerűen más színárnyalatú zöld foltok.
az előzmény hsz-ban leírt kiszórás volt az utolsó, tehát ma 25 napja, hogy kiment a nem túl sok (25 g-nyi) Yaramila Cropcare 11-11-21.
Akkor senki sem reagált a dilemmámra, hogy 11-11-21-et vagy 23-7-7-et kell-e inkább kiszórnom, de utólag is arra tippelek, hogy e kettő közül akkor már inkább a foszforban gazdagabb volt a jó megoldás a fiatal szálak miatt.
Nem kizárt a gombásodás. A terület elég zártnak tűnik ahhoz hogy kedvező mikroklímát biztosítson egy gombásodásnak. Próbáld meg az amistaros kezelést később pedig a switch-et ha kapsz. A beteg fű nem gyógyul meg, de nem terjed tovább.
Nem kizárt az sem, hogy a ritka nyírástól van, mert a hosszú fűben az alsó levelek lebarnulnak és nyírás után ez jól látszik. Mikor 4 centis pl a pázsit magassága, akkor a levágott fű nem lehet magasabb mint 6cm. Ezt meg tudod állapítani a nyírás után a levágott levelek megmérésével. Gyakoribb nyírás lehet de későbbi már gondot okozhat. Ált a pázsit magasság felével nőhet legmagasabbra a vágás előtt a fű, ehhez érdemes igazítani a nyírás gyakoriságát, mert a fű növekedési üteme mindig változik.
Az enyém így néz ki, de én ezzel is wlegedett vagyok. Nálam a foltok sztem nem gombák, hanem a talajszellőztetés után is megmaradt száradtabb fűszárak. Másfél hónap alatt sok eltűnt belőlük, de már megtanultam, hogy nem kapkodni, nyugi van, ne novemberben akarjam elérni a csúcsminősêget.
Hétfőn elszórtam az őszi trágyát és jól belocsoltam. Most annyi csapadék esett már és a radar szerint még ennyi fog mint havi átlag. Szerintem még ezek után nyírni is kell min. 1x.
Az elmúlt napokban/hetekben volt ehhez hasonló kérdés, de talán minden eset egyedi, így szeretném én is kikérni a véleményeteket a képeken látható állapottal kapcsolatban.
A füvet viszonylag rendszeresen, 10-14 naponta nyírom (a kép közvetlenül a nyírás után készült), locsoló az utóbbi két hétben nem ment, de a talaj kellően nedves a csavarhúzó könnyedén belemegy markolatig.
Októberben (2-3 hete) kapott egy adag Everris Őszi-téli felkészítőt, gombára eddig még nem kezeltem (a fű egyébként tavaly őszi vetés, Toscana) - viszonyítás képpen csatolok egy augusztus végi képet is.
Ha ez a fűnek a természetes vegetációs állapota azzal sincs gond, de ha valamit tudok tenni annak érdekében, hogy egészségesebb legyen (illetve el tudok kerülni nagyobb problémát - pl gombásodást), akkor azt szeretném megtenni.
Köszönöm szépen előre is az észrevételeket/javaslatokat!
A márkától független, prewinter "jellegű" trágyákat is be kell locsolni ugyan úgy, mint a tavaszi-nyári gyeptrágyákat? Gondolom nem, hiszen szándékosan burkolt, max csak azért, hogy lekerüljön a talajra?
Mikor célszerű ezeket kiszórni? Nálam a szellőztetés (szeptember vége - október eleje) után kapott őszi gyeptrágyát (DCM) és láthatóan kitart még a hatóanyaga, így gondolokodom, egyáltalán szórjak-e. Eddigi években nem szórtam, csak az őszi gyeptrágyát kapta mindig, utána tavasszal először.
Ebben az időben még várható egy két nyírás 10 napnként vagy kéthetenként, majd meglátod mit mutat a gyep.
A Switch-el várnék még vagy két hetet addig kb kitart a jelenleg kezelésed is, de még hatékonyabb a lehűlés kezdete előtt. Közben megteszi egy amistaros kezelés is mint a multkor.
Én ma nyírtam, napok óta vártam azt, hogy végre egy olyan nap jöjjön, amikor 80% alá kerül pár órára a páratartalom, hogy minél kevesebb sárt szedjen fel a fűnyíró a felülvetett foltoknál. Ma ez megvolt, de cserébe reggel/délelőtt szitált az eső, azaz semmivel sem jártam jobban, mint egy párás-ködös napon.
A gyeppel elégedett vagyok, még akkor is, ha a szellőztetés miatt beférkőzött egy kicsit a gyom, mert látszik, hogy újabb felülvetés nélkül is össze fog zárni a gyep a foltoknál. Azt a kevés gyomot meg elnézegetem márciusig-áprilisig.
Arra azért számíthatsz, hogy a tarackon lévő alvó rügyek nem veszik fel a hatóanyagot és abból újra fog majd hajtani és ezt még egyszer le kell kezelni, de gondolom majd csak úgy április 20-25 között, amikor elég magas (10-15cm) lesz a fű a kezeléshez.
A glialka helyet megpróbálhatod a szuperszelektív Fusilade forte-t, ami csak a füvet viszi (még a virágágyásból is) és hatékonyabb szerintem mint a glifozátos szerek. Viszont azt hiszem II kategóriás kiszerelésű.
Csináld meg legfeljebb sikerül.! Hogy fogod csinálni pl alaptrágya, felülvetés lesz vagy magágy előkészítés után veted el. Hogyan tervezed az öntözést? Mit vetsz, milyen összetételű a keverék és mekkora lesz a vetőmag adag?
tegnap megvolt a nyírás,pre winter kiszórás.De ahogy nézem,lehet még hétvégén,vagy ha még nőni fog,novemberben kap még egy vágást+kiszórom a maradék pre wintert. 35gr/nm ment most ki,még maradt kb 15gr/nm.
Illetve kap még a hétvégén egy "emlékeztető" swithcet is,hogy megfogja végleg a gombákat.
Napos időben, ha nem nedves képes felszívni hidegebb időben is a glifozát hatóanyagot, csak sokkal lassabb lesz az eredmény. (Töményebben használd és tegyél bele egy marék nitrogén műtrágyát.)
Olyan sok itt a hozzá érő ember és teszek egy kérdést fel . Nagyon sok az udvarban a tarack búza . Tudom nehéz tőle szabadulni csak kiásva az igazi de az sem 100%. Nővérem azt mondta ilyenkor kell gyomirtózni és az le megy gyökérre is. Tényleg ,igaz ez ??.
Jó lesz az azt hiszem a csillagkapa után takarva. Mindig marad a felszínen valamennyi mag, de a takarás még ráadásnak sosem árt, de el is hagyható. Amennyiben mégis teszel rá homokot akkor 2-3 mm vastagon érdemes szórni hogy, hatása is legyen.
Áprilisban lesz igazán szép zárt a gyep, még olyan palántaszerű füvekkel mintha akkor telepítették volna, vagyis május közepén várható a gyökérváltás és a bokrosodás intenzív megindulása.
Jól csináltad , mert valami hasonlót akartam javasolni. Bő vízzel permetezünk és nem öntözzük be, mert a hatóanyag csak beszívódik még a szembe lévő oldalra is, de nem vándorol se le se fel, viszont a növényen végig folyva ameddig elér addig védi is azt. A talajon is fejt ki valamennyi hatást, de abból a növény nem vesz fel, viszont gátolja a gombák spóra csírázását.
Nem vártam meg a száraz időt,ma megcsináltam.Sajnos egész délelőtt szitált, du rámentem,kicsit több vizzel. Láttam,hogy a ráfújt cuccot a fűszálakon lévő cseppek szépen levitték a talaj felé,remélem lesz valami haszna,mert egyre jobban kezd elterjedni.
Remélem jövő héten lesz száraz idő és le tudom még nyírni,aztán megy ki a PW.
Szia,vettem Switchet is,csinálok egy mixet,ezt is be kell öntözni? Az ABD kombót mindíg úgy csináltam,hogy kb 70%-a lett beöntözve,majd utána a maradékot kifújtam még a fűre.
Lehet hogy egy erős gereblyézéstől már sokáig, akár tavaszig is csúnya lehetne a gyep. A képen úgy néz ki, hogy megfogtál egy gombásodást. Az hogy jön a pókháló még nem jelenti azt, hogy meg is tudja fertőzni a füvet, ugyanis a hatóanyag még működhet a fű felső részén a permetezés után kb két hétig és attól függően mennyire növekszik és milyen gyakran kell nyírni és persze, hogy milyen az idő, kedvez e a gombásodásnak, vagy éppen melyiknek.
Sajnos közben ma láttam h mintha rohadna is a töveknél a fű és pókhálók is megjelentek :( prewintert már vettem de előtte nem kéne még valamit csinálni h mentsen a helyzetet? Erős gereblyézés?
A fű vetéssel nem lehet elkésni, csak karácsonyra ne várj szép pázsitot. Amit most elvetsz abból az angolperje még be fog indulni, de a többiek zöme és ez is tavasszal fog kikelni. Nem fog tönkre menni a mag nem kell félni.
A tavaszi vetés nagyon gyomosodik, de ez a télalávetés nemigazán fog gyomosodni, ezért jobb ha most vetsz a fagyokig.
Vetés után max egy öntözés menjen a magok beágyazása miatt, de nem sok vízzel nehogy tócsa képződjön, mert a víz olyankor kiemeli a magot a földből. A többit aztán bízzuk a természetre.
És egyébként mostanában mennyit kellene öntözni a füvet?
Félek h a gombásodás esetleg túllocsolás miatt is lett, így most nagyon visszafogtam, lehet h túlságosan. Így ősszel mennyi lenne az ajánlott és milyen napszakban?
Ezek egyébként mennyire veszélyesek az emberre/gyerekre? Ha kipermetezem akkor napokig nagyon szigorúan ne menjen gyerek a fűre pl?
Ezek munka egészségügyi várakozási ideje (m.v.i.) 0 vagyis nincs várakozási ideje a munkavégzésnek, ezért a permetezést követő napon már lehet rajta játszani stb. mivel a hatóanyag felszívódott és nem kerülünk vele kapcsolatba, a többi alkotó e rászáradt a levélre. Gondolom harmatos nedves fűben meg úgysem játszotok.
Mondjuk ha a macska vagy a kutya belelegel, azt nem tudom mit okoz, mert ott az élelmezés ügyi várakozási időt kellene figyelembe venni, ami termékenként is változó és fűre nincs is adat.
Nálam a PW akkor működött a legjobban, amikor okt. végén nov. elején szórtam ki, mert később már mintha lassabban tudná felvenni a fű. Szerintem jobb ha most a hétvégén már kiteszed.
A bumper és a dt jól működik sok gomba ellen, de azért permetezve én jobb szeretem mint kiöntözve kannával, bár úgy a gyökérzónában is van hatása, ha lefolyik, viszont közben egy részének rá is kellene száradnia levélre, mert a Dt az kontakt szer. Lehet, hogy már jön nálad a rózsaszín hópenész a korábban őszi fuzáriumnak nevezett gomba?
A hétvégi fűnyírásnál nekem is feltűtn sok helyen nyálkás fehér foltok,volt itthon Bumper meg Dithane, abből csináltam egy mixet és locsolóval kilocsolta.
Nekem most szinte folyamatosan nedves a fű,mert nem szárad fel a reggeli harmat.
Nekem úgy tűnik, mintha a csatlakozó soroknál nem kapott volna elég vegyszert a gyep, mert elég szabályosak a csíkok. Kereszteben permeteztél?
Én a Sw-t akkor adom ki amikor már nem nagyon nő a hidegben a fű, mert különben a növekedő fűvel együtt levágom a hatóanyagot is, addig amistar top vagy amistar +folicur stb amíg magasabb a hőmérséklet és a permetezés utána közvetlenül beöntözöm, hogy a gyökérre is hasson.
Azt hogy mennyire van beázva a talaj még azt csavarhúzó próbával tudod ellenőrizni. Az hogy mennyire elég a víz azt pedig megláthatod, ha délután átsétálsz a gyepen és nem látod magad utána lépések nyomát akkor jó, mert ha olyan nyomok maradnak utánad mintha hóban jártál volna, akkor az már hervadás tünet.
Amikor a harmat sokáig megmarad a fűvön, akkor az elősegíti a levélgombák megjelenést is egyébként.
Múlt hét hétfőn locsoltam utoljára a füvet,de valahogy nem érzem,hogy kellene neki,zöld mint még soha.Reggel sok a harmat,és a talaj nekem mindíg nedves ahogy nézem,nem tudom mennyi jut lentebb a talajba, de pl a kapu előtt,ami nagyrészt árnyékos,még le is fújtam gombaölővel,mert úgy láttam kezdett nyálkásodni.
Én sünre tippelek. Az szokott ilyen lyukakat turkálni a giliszta és a cserebogár csimasz stb keresése közben. Nemsokára téli álomra vonulnak és ha megszűnnek turik, akkor ő volt az.
A sima lyukakban lehet pók vagy tücsök is, mert azt is szeretik és kitúrják őket az lesz a túrás nyom. Ezeket megnézheted ha kipiszkálod őket ott ahol még nincs túrás a lyuk körül.
Persze a pocok beköltözés sem kizárt, de az barázdázik is.
Sziasztok! Tudnátok a részemre segíteni, hogy milyen állatnak lehetnek ezek a lyukak a járatai? Eleinte a kerítésemen kívül jelentek csak meg egyre nagyobb számban, de mostanra már bejöttek a portámra és egyre beljebb nyomulnak a gyepszőnyegen. Minden egyes fűnyírás után egyre több ilyen lyukat találok, nagyon idegesítőek! A lyukak átmérője különböző, átlagosan 3-6cm közöttiek. Már több gazdaboltban mutattam, nem tudtak rá választ adni. Az biztos, hogy nem vakond, azok is fel-felbukkannak, de azok teljesen más jellegű vájatokat készítenek. Előre is hálásan köszönöm a segítségeket!
Köszönöm. Így már világos, egyszerűen nem gondoltam arra a triviális dologra, hogy a fűszálak egymással is versenyeznek az életben maradásért. Akkor így utólag is jó, hogy nem elégedtem meg a felülvetés előtti műtrágyázással, hanem kb. 3 hétre rá még szórtam ki 11-11-21-et. Végül is ez is megművelésnek számít, nem? Ld “….megművelt talajba…”
Túl kombinálod. A felszín alatt már ott a régi fű gyökere és a bő harmat is hasznosul, sőt segít a gombásodásban is.
Az új szálak akkor is erősödnek, ha nem öntözöl, de csak a megművelt talajba vetett új telepítésű gyepben, ez nálad viszont felülvetés, tehát sokkal több stressz éri a csírázó füvet, pl a régi fű elvonja a vizet, amin segíteni kell, mert a harmat magában nem elég.
A javulás a fű növekedési ütemétől függ, mert amit már elkapott a betegség az nem zöldül vissza általában, de a többi zöldül. Ez ált 5-10 nap várhatóan. Amikor leáll a fű növekedése ismét kell a növényvédelem, mert a többi hatását veszti addig ill lenyírod ha marad is belőle, mert lefelé a gyökérbe nem terjed a hatóanyag csak felfelé a levélben.
Őszi téli felkészítéshez kálium túlsúlyos műtrágyát adunk, javaslom a Pre winter-t 40-50 g/m2 adagban, ami 4-5 hónapos hatástartamú.
A szórókocsi, amit feltettél, nem jó mert nincs rajta elzáró és amikor megállsz folyik belőle a műtrágya.
Jobb a kézi Handy Green műtrágyaszóró vagy a tologatós, de elzáró szerkezettel ellátott, hogy az indulésnál tudd nyitni és ah megállsz elzárni.
Arra tippeltem, hogy ezek a kis mennyiségek nem vándorolnak le a régi fű gyökérzónájáig.
Másfelől meg ha a kis méretben kijuttatott víz is is lejut, akkor ilyen alapon a reggeli pára sem vész kárba, annak egy része is lejut pár vm-nyit, azaz akkor meg kelesztő öntözés nélkül is erősödnek az új szálak, legalábbis ez volt a logikám.
Ismételt szakértelemre lenne szükségem. 2 hét múlva tudok menni, de akkor a mindenszentek miatt nem akarok a motorossal hangoskodni. Ha 1 hét múlva levágja hétvégén a megbízottam mondjuk 4-5 cm magasságra és rá 1 hétre szórom ki a őszi trágyát akkor az megfelel? Gondolom kisebbre meg nem szabad vágatnom ilyenkor igaz?
Viszont ha meg egy hétig csak a reggeli párát és az én 1,5-3 mm-es locsolásomat kapja a gyep, akkor a régebbi fű lassan elhanyagolt lesz.
Mért lenne elhanyagolva?
Fordítva nézve, ha viszont jól belocsolom mondjuk 4-5 napra, vigyázva persze arra, hogy ne mosódjanak ki az esetleg még ki nem kelt fűmagok, akkor a reggeli párával túlélnek-e az új szálak?
Most a kelesztő öntözés a fontosabb. Viszont délig fejezd be, hogy a délután még fel tudjon melegedni a talaj, mert úgy jobb a kelés, ha nincs lehűlve a délutáni víztől a fűmag körül.
Nem ez már az optimális idő, de amíg nem hűl le a talaj még nő a fű és kikel a fűmag is. Az angolperje az biztosan, de a többi is megindulhat, vagy majd tavasszal folytatja a kelést. A vetésre jó ötlet a fűmagos homok, de akkor is működik ha jól szellőztettél és vannak barázdák amibe be tudod mosatni az öntöző vízzel a fűmagot.
Következő jelenségre figyeltem fel a saját (nem a szülei gyepén amiről korábban írtam már) kertben. Egy ideje olyan jelenségre lettem figyelmes mint amikor valaki a kezébe vesz annyi földet ami tenyérbe fél és felét elmorzsolja. Olyan mintha valami akár túrna, de nem vakond, mert pici cseresznye nagyságú pár gömb (föld) van. Elszórtan itt-ott hol ritkábban, hol sűrűbben.
Mivel pár hónapja semmi fotót nem tudok feltölteni, így marad ez a jelenség leírás
Úgy okoskodtam, hogy bár a korábbi tanácsok szerint októberben már nem nagyon kell N, utoljára elég a szept-i szellőztetés előtt v. után (mondjuk ebben nem találtam egységes véleményt), de ez a 25g*11% nem igazán sok, azaz túl biztos nem hajtom a füvet. Másfelől meg a 11% P mégis több, mint a 7%, s ez a gyökerek miatt jó. A K viszont kicsit pazarlásnak tűnik, messze vannak még a fagyok.
Másfelől olyan 8-9 mm-es belocsolást adtam neki, s most megfigyelem 3-4 napig, hogy a legrövidebb növendék szálak hogy viselkednek.
“Tehát egy 15 mm vízadagos öntözés elég 5-6 napra.”
Valójában nekem is ez a dilemmám alapja. A NCs-t is tartalmazó gyepem nagyon szerette és meg is hálálta a ritka, de nagy öntözéseket. Egészen szept. 15-ig ez volt a jó stratégia, aztán jött a szellőztetés, felülvetés, nyilván a napi többszöri öntözés, ami eddig jó volt a régebbi fűcsomóknak is, hiszen szept. utolsó hetében nagy esők voltak, azaz meg most is nagy lehet a nedvesség 30-50 cm mélyen, tehát az NCs tud lefelé nyújtózkodva vizhez jutni.
Viszont ha meg egy hétig csak a reggeli párát és az én 1,5-3 mm-es locsolásomat kapja a gyep, akkor a régebbi fű lassan elhanyagolt lesz. Fordítva nézve, ha viszont jól belocsolom mondjuk 4-5 napra, vigyázva persze arra, hogy ne mosódjanak ki az esetleg még ki nem kelt fűnagok, akkor a reggeli párával túlélnek-e az új szálak?
Én ameddig nő a fű addig számolok az öntözéssel is.
Az egyik mérési módszer a jól ismert csavarhúzó teszt. Meddig megy le könnyen, megvan e az a 8-10 cm, mert ha nincs akkor kell a víz is.
A másik, hogy még elég magas a nappali hőmérséklet és néha szél is van, tehát van átlagos párologtatása is a fűnek.
Ez napi 3 mm körül van naponta. Tehát egy 15 mm vízadagos öntözés elég 5-6 napra. Valahogy így tudsz számolni, plusz az hogy kötött vagy homokos e a talajod.
A harmadik pedig a tapasztalati. Amikor délután rámész a fűre és nem rúgja ki magát a lépéseid után, hanem ott marad a nyoma, mint a téli hóban, akkor ez az első hervadás tünet amikor kéri a gyep vizet.
A fenyő kéreg mulcsnak is több év kell hogy valamit savanyítson a talajon.
Viszont megnézheted mennyire kalciumos a talajod mésztartalom próbával. kiveszel egy evőkanálnyi földet a talaj felszínbólés cseppentesz rá kevés ecetet. Ha nagyon pezseg akkor meszes, ha gyengén akkor kevés kalcium van benne, de még lúgos fel megy a talaj és ha nem pezseg akkor vagy semleges vagy savanyú felé megy a pH értéke.
Ki lehet küszöbölni azt a kevés savanyúságot okozó hatást is ha pl az út szóró só helyett árult kalcium nitrátos, zeolitos hómentesítőből adsz a területre 2-3 dekát négyzetméterenként. Ezzel pl a paradicsom termésemen nem lett zöld talpasság, ha már nem gyep.
Gondolom, a vetés/felülvetés kivétel. EzzeL kapcs-ban az volna a kérdésem, hogy 2,5 hete történt felülvetés esetén (az új fűszálak a kritikusabb, üres területeken már kibújtak, s 2-5 cm közöttiek) át lehet már állni arra, hogy nem kell naponta locsolni, vagy ez túl nagy kockázat? A reggeli pára miatt már most is napi egy öntözést mívelek, jellemzően valamikor 12-13 óra között, de kérdés, hogy van-e még értelme?
Másfelől ma volt 3,5 hete, hogy utoljára NPK-t szórtam ki, ezért még egy idei utolsón agyalok, rásegítésképpen az új szálak miatt. Valahol olvastam egyszer, hogy az éppen csírázó vagy frissen kijelt fűmag nagyon érzékeny a műtrágyára, ezért bizonytalanodtam el. S van réti perje is a keverékben bőven, az meg kb. 21 napra kell ainternet szerint.
S ha van értelme a kiszórásnak, akkor már inkább a 11-11-21, mintsem a 23-7-7, ugye? Sajnos most nincs itthon 15-15-15, tavaly a vetést azzal sikerült kellőképpen támogatnom.
Amíg 10 fok fölött vn a hőm, akkor mehet még, de én tennék hozzá stomp-ot vagy dual gold-ot, a magról kelők ellen, feltéve hogy nem volt felülvetés, mert azt is kivisz akkor.
Brutális mennyiségű lószúnyog repked a gyep felett, máskor is volt több így ősszel, de azért nem ennyire. Állítólag a lárvái a gyökereket rágják, szerintetek kell ezzel foglalkozni? Ha igen mivel érdemes permetezni?
Én itt kapott javaslatra Artis Pro-t permeteztem ki és öntöztem be (igaz, inkább pajorok miatt, de lótetü is van) szeptember 16-án a gyepszellőztetéssel, trágyázással, felülvetéssel gyakorlatilag egybekötve. Egyelőre jónak tűnik a dolog, pont ma akartam fotót megosztani az eredményről, de most rossz szögből süt hozzá a nap...
Ma fűnyíráskor én is láttam sok buckát a még ritka részeken, meg is indultam a mosogatószeres kannával, de aztán csak nem találtam lótetü lyukat, ezért úgy gondolom, hogy giliszta túrások (sok helyen rögtön felismerhető volt a végtermékéről, más kupacoknál viszont mintha csak megemelkedett volna a talaj, ezért azokból megtúrtam párat).
Valószínűleg lótetű van a kertben, de nem igazán tudjuk a férjemmel megkülönböztetni pl. a giliszta és a lótücsök túrást, viszont néha látunk 1-2 darabot néha.
Ebben tudnátok segíteni?
Illetve nemesítetlen nádképű csenkesz a 39 mm vágási magasságot el tudja viselni?
Egyébként ősszel rugóssal mehetsz nedves talajon is, ha csak az elhullott nyesedéket és az elszáradt levelet szeded össze anélkül hogy a talajt is bolygatnád.
A tavaszi felülvetést nem tervezném, várhatóan májusig besűrűsödik a füved ha jól kezeled. Nyárvégén lehet majd ugyanezt a keveréket elszórni, de én megütögetném a vödör oldalát, a benne lévő fűmaggal, és csak a nagy magvúakat vetném el, hogy jobb legyen a nádképű cs borítása, vagy valami réti perje mentes nádképű csenkeszes magkeveréket használnék.
A nem burkolt műtrágya kb. 4-6 hétig hatásos aztán várja a fű az újabb tápanyagot. Most én a Pre Winter 4-5 hónapos hatástartamú kálium súlyos téli felkészítőt raknám rá okt. utolsó vagy nov. első hetében. A lényeg hogy jó idő legyen és még a fű fel tudja venni a tápanyagot, de a fű növekedése a hűvös idő miatt visszaessen vagy le is álljon.
A kép alapján nemigen tudom megállapítani, hogy miből mennyi van.
Fogtál is lótücsköt? Nekem úgy tűnik giliszta túrásokkal van tele a felszín, ami nem gond amíg meg nem szárad a napon, mert akkor olyan lesz mint a tüskés kavics.
Ezzel mind tisztában vagyok. A szomszéd 0 azaz NULL ráfordítást végez a fű érdekében mégis megvan valahogy neki a kert. A probléma az nálam, hogyha nincs szellőztetve akkor annyira ropogós lesz a talaj, hogy a szüleim emlegetik. Ehhez még hozzá tartozik az amikor egy része ami árnyékban van egy ideje még mohásodik is. Nagy terület és a sok vágás miatt a szezon végén annyi füvet összeszed a gép a kosarába mit amikor van egy becsületes nyírás. Azaz a komposztáló tele van. Amikor dugig tele van akkor azt jelenti még 2x át van gereblyézve
Meglátod vasárnap. Ha megy, csinálod, ellenkező esetben nem.
Egy órája beszéltem egy ügyfelemmel pont erről a kérdésről. Meddig kellene megcsinálni, mikor van már késő és a végén felmerült a kérdés: mi van, ha kihagyjuk? Mivel baráti viszonyt ápolok vele, azt mondtam, legfőképpen az lesz a baj, hogy ebből nem lesz bevételem... :)
Szóval nem ezen múlik a fű élete. Láttam nem egy olyan patika állapotú pázsitot, amely sosem volt szellőztetve, láttam olyan hibátlanul működő locsolórendszert, amely sosem volt téliesitve. Nem ez a bevált módszer, de nincs tragédia, ha elmarad.
csak az a baj, hogy nem ott lakom és legközelebb 4 hét múlva tudok menni. Akkor az őszi trágyát akarom elszórni. A statisztika szerint akkor még esősebb idő szokott lenni. Volt 2 alkalommal amikor a kocsi helyett kézi szóróval sikerült olyan nedves volt a talaj.
Nem a kitépés miatt van szerintem határ, hanem amiatt, hogy a sáros, vizenyős talajszintet a gépekkel tönkreteszed. Nyomvályús lesz, egy dagonya az egész. Ezen a héten felejtős a szellőztetés. Lesz még októberben szép idő. Ha meg nem, akkor tavasszal biztosan lesz. Mi az összes szellőztetés kb. felét még nem csináltuk meg a szeptemberi esős időjárás miatt. Október feléig adok neki még időt, aztán ami addig nem sikerül, azt már nem fogom erőltetni. A múlt héten több helyen füvet sem tudtunk nyirni, még a fűnyiróval sem lehetett rámenni a pázsitokra, nemhogy szellőztetni!
Annak ellenére hogy nyári vetés, nem gyomos, nem muharos, szóval jólsikerült volna egyébként.
A fűmag amit vetetté csírszámra vonatkoztatva: 40% nádképű cs, 10% angolperje, 50% réti perje, abből a keverékből ajkkor rétiperjés vezérnövényű pázsitgyeped lesz.
Az angol és a nádképű kikelt és már bokrosodott is, de kevés van belőle, mert nem képez zárt gyepet, a réti perje pedig lassan kel és fejlődik, de nem látom a fű közt sem és lehet hogy ki is ment a hőségtől. Tavasszal majd megmutatja magát és tarackolni kezd a tél után, addig türelem.
Az első év biztos szép és jó lesz, hosszútávon viszont várható, hogy a nádképű csenkesz bebokrosodik és nagy foltokat képez, mivel most is ritka. A tapasztalataim szerint ez már zavarni fog, biztosan.
A Pre winter nálam akkor működött a legjobban, amikor október 25. és nov 1. között adtam ki. Később, ha a talaj is lehűl, akkor már nem veszi fel a fű a tápanyagot.
Van 5 ml ampullás is amit 10 l vízzel javasolnak. Úgy viszont még drágább. Én 30 ml/10 l víz/ 100m2 adagban használom, mert a nagyüzemi javaslat meg 2-3 liter / ha adagot ajánl. Nyáron pythium ellen beöntözve alkalmazom, hogy már a talajból indulását is megelőzzem, mert ha megjelenik a tünete akkor már akár halottnak a csók kb annyit ér bármivel kezeled.
A pre-wintert mikor lenne érdemes kiszórnom? Jelenleg a füvem a nyári kánikula és vegetálás elmúltával annyira visszasűrűsödött hogy ilyen szép még talán sosem volt, kis túlzással kb. le se érne a földig a kiszórt granulátum. Várjak még vele mert a mostani állapotban "szemre" nincs szüksége semmire a fűnek, vagy szórjam ki hétvégén mert most kell?
Végül 1-esre nyírtam, azaz 28 mm-re, mert nem voltam elégedett azzal, hogy a kés először mennyire süllyedt mélyre. S őt a végén a késes meg 5-ös, azaz max fokozattal ment, hogy meglegyen a kellő barázdamélység. Megvolt hosszan és keresztbe is, de így sem voltam elégedett. Valószínűleg a nagyon régi gyepből megmaradt foltok azok, amiknél csóváltam a fejemet. Igazából teljesen új vetést sosem csináltam az elmúlt 6 évben, mindig csak egy valamekkora felülvetés volt, vagy éppen bizonyos részeken volt csak nulláról telepítés.
Köszi az eligazítást és a tippet. Kár, hogy 200 ml-nél nincsen kisebb kiszerelés a Proplantból, mert már kezdem luxusnak érezni a gyepet, annyi mindent költök rá. Nem tudom, hogy, miért most lett sok, lehet hogy azèrt, mert összehasonlítottam a gyerekeknek adott zsebpénzzel, s az elmúlt hónapokra vonatkoztatva döntetlenre jött ki.
Rugós szellőztetésnél nem nyírom mélyebbre, a késesnél viszont érdemes, mivel azt tavasszal használom, és ott már az előző évi magszárat hozni szeretett volna és tavaszra elpusztuló szárakat szedem ki, valamennyi gyökérrel együtt. Úgy mond helyet csinálok a sarjadó új fűszálaknak.
Mi itt a topikban a szakmai konszenzus a huminsavat illetően?
Felülvetés esetén az NPK-val történő előzetes (6-7 nappal a felülvetés előtt történt) szóráson felül érdemes még kipermetezni huminsavat is, vagy érdemben nem befolyásolja sem a fű kelését, sem annak "egészségi" állapotát?
Akkor ismertetem a tényállást: ő pana2 nicken szerepelt itt. A modi kitiltotta, azt hiszem, volt valami nem megfelelő megnyilvánulása. Velem is "összejött" párszor, és most ezért szórja ránk az átkait.
Kösz. Az egyébként normális, hogy a fűnyírók a legalsó fokozaton üres gyűjtő esetében is elhagyják alul a füvet, s kétszer kell minden sávon átmenni? Arra gyanakszom, hogy igen, mert alul sűrűbb minden, mint felül, illetve lassú tolásnál és kisebb vágandó sávnál is érezhetően kisebb a fordulatszám ilyenkor.
De hátha nem normális, bár én eddig mindkét gépemnél ezt láttam mindig.
Részemről annyit mondhatok, hogy nem kell lejjebb nyirnod. Esetleg több lesz a hulladék, amit össze kell szedned a hosszabb fűszálak miatt. Most úgyis alig fog valamit kiszedni a gép, ha olyan a füved, amilyennek leirtad. Tavasszal aztán lenyirhatod 28 mm-re nyugodtan, akkor úgyis nagyobb a károkozás a pázsitban.
Van még egy kérdésem. Valaki nemrég felvetette, hogy a legkisebb fokozatot a fűnyíróján még a késes szellőztetés előtt sem szívesen használja. Nem tudom neki mennyi ez, nálam papíron 28 mm.
Használjam nyugodtan, nem nehezítem meg vele az életemet? Vagy inkább biztonságból a 36 mm-est?
Egy biztos, a régi gépemen harmincpár mm volt a legkisebb fokozat, s azon azt használtam, hogy minél lejjebb legyen a szellőztető kereke. De akkor elég gyalázatos volt a gyep a szellőztetésekkor, most a Water Saver egész korrekten néz ki, inkább csak maximalizmusból szellőztetek, mert azért alul vannak száraz részek.
A 2-3 éves doboz még elmegy, de az idősebbel már gond van.
Nézzük a termesztést. Első évben pl (2020) aratnak nyáron, majd kikészítik, minősítik, fémzárolják ősszel és a következő év (2021) tavaszán csomagolnak ami kb. ősszel kerül a polcra. Ekkor elvileg még friss mag és ezt követően (2022, és 2023) két évig még jól felhasználható, de utána rajtaütés szerűen romlik a csírázó képessége. Barkács áruházak polcain találtam már módszeresen kevert csomagolási idejű magvas dobozokat, de legalább úgy adják ahogy van és ha tudod mit kell nézni, akkor tudsz válogatni, de ha nem, akkor így jártál. Aki nem ért hozzá úgysem tudja, hogy nem az ő hibája, hogy nem sikerült a telepítése.
Tipikus amatőr probléma, hogy amikor tavasszal veti a füvet és elgyomosodik, akkor reklamál, hogy a doboz, amit vett, tele volt gyom maggal és attól ilyen, pedig abban nincs és nem volt semmilyen gyom.
A profi, 10kg -os kiszerelésél nemigen van ilyen probléma, de ki vesz annyit kis területre. Rendelésnél sem igen küldenek lejárt magot, mer akkor vissza lehet küldeni és nem kifizetődő.
Én okt 1-2 én adnék neki hagyományos NPK 15-15-15% ból 30 g/m2 adagot, ami kb 3-4 hét alatt fel is használ a fű a besűrűsödéséhez. Ezt követően okt végén menne a Compo 9-5-14 NPK 3 hónapos, de a 20 g helyett 30g/m2 adagban. Ezt még felveszi a fű, és ha szerencséd van akkor elég korán leáll a növekedése novemberben és kitarthat akár február márciusig is a zöld színnel a fű, ha elég mély, kb 15-20 cm, a gyökér és nem fagy át a talaj, hogy ne érné el vizet a fű, mert akkor lebarnul. Persze ha jó az idő és közben nyírni is gyakrabban kell, akkor ezt kinövi és levágod.
“Olyan is előfordul, hogy a boltban a terméket sok év után is megpróbálják eladni.”
Velem az történt, hogy az egyik helyen kerek 2 éves, a másik helyen 2 év 3 hónapos dobozokat adtak. S mivel ez tendenciának tűnt, ezért pár napja jeleztem is az importőrnek. Nem ő felel a viszonteladókért, viszont ha a Barenbrug márkanév esetleg sérülne ilyen dolgok miatt, akkor Mo-on elsősorban neki fog fájni, mert a viszonteladók akkor eladnának mást.
Én azért még felhívtam a Barenbrug fűmag keverékek importőrét is, de mivel egzakt adatokat sem kaptam (még sávosan sem), ezért maradjunk annyiban, hogy ha lejárt a fűmagot, szórj ki belőle fajlagosan valamennyivel többet, s ahogy nő az eltelt idő, úgy egyre többet.
S ha megfelelő módon tároltad, meg a fűmag keveréked is minőségi termék, akkor (s ez saját megérzésem, becslésem) évente olyan 20-25%-kal növeld a m2-nkénti mennyiséget.
Gondolom, azért nem kaptunk választ a tudoroktól, mert a kérdésre nincs pontos válasz.
én azzal már nem foglalkoznék, ha csak nincs valami nehezen irtható, tarackoló gyomod (viszont ez esetben el vagy késve, mivel ez is idő és a tarackos vackoknak nem elég egy kezelés, ráadásul a csillagpázsit már nem fog újra kihajtani, hogy még egyszer lefújd).
Szóval lekapálnám, lepucolnám a terepet, átrotálnám, elegyengetném, aztán mehet a vetés. Sima gyomokat nincs sok értelme lefújnod, úgyis átforgatod a talajt, a felülre kerülő magokról újra kihajtanak majd.
7. éve élek kertes házban, s ezért ez a 7. ősz, amikor a kalapos gombák megjelennek a gyepben, ráadásul most sokkal több, s más fajok (világos barnák, kicsik) mint eddig (fehér, nagy kalapúak).
Azon is gondolkoztam, hogy ez összefügghet-e az 1 évvel ezelőtti fűmagkeverék típus váltásával, de vsz nem, véletlen lehet a dolog.
Az viszont jobban érdekel, hogy a kalapos gombák megjelenése, azok bizonyos fajai utalnak-e arra, hogy nagyobb eséllyel várható a fű gombás megbetegedése? Azaz vannak-e “párban járó”, kvázi társulásként felbukkanó gombás megbetegedések és ártalmatlan kalaposok?
Engem is érdekel a kérdés, mert a 2021. tavaszi fémzárolású 1 kilós Barenbrug Water Saver dobozaimom 2023. tavasza szerepel lejáratként. S az 5 dobozból várhatóan minimum 3 meg fog maradni jövő őszig.
Anno az egyik agroboltban nyugtatgattak, hogy sok évig jó lesz az a fűmag még, de elég szkeptikus voltam, ezért rákerestem a témára, s ezt találtam:
”Szavatosság
A vetőmagnak nincsen hagyományos értelemben vett lejárati dátuma. Egy vetőmagtételnek meg kell őriznie az eredeti minősítési értékeit, illetve meg kell felelnie a vele szemben támasztott minőségi elvárásoknak egészen addig, míg forgalomban van. A csírázó-képességet az idő- és a szállítási-tárolási körülmények jelentősen befolyásolják, tehát minél „fiatalabb” a fémzár, annál nagyobb az esélye annak, hogy a magok jól csíráznak.
Vásárláskor érdemes figyelembe venni, hogy a fajok nagy többsége 2-3 évig őrzi meg a csírázóképességét. Mint már említettük, a fémzárszám mutatja a minősítés évét, ez az a dátum, amikor a vetőmagtételt utoljára vizsgálták. Éppen ezért a csomagoláson feltüntetett dátum nem feltétlenül jelöli a vetőmag termesztési évét, hanem sokkal inkább egy “ekkor garantáltan jó volt” jelölésként kell értelmezni.”
A cikk állításait elfogadva, az előzmény kérdést átfogalmazva, azt szeretném kérdezni a sokkal nagyobb tapasztalattal bíró kertész fórumtársaktól, hogy egyfelől a tapasztalatuk szerint hány év után esik vissza a márkás fűmagkeverékek csírázóképessége.
Illetve a még mélyebb, az egyes fajokat is jól ismerőktől pedig azt, hogy a NKCS kb. hány évig őrzi meg a csírázóképességét?
Ugyanis az, hogy mennyi réti perje kell ki a Water Saverből majd 2024 vagy 2025 őszén, az nem annyira érdekel, mint sz, hogy a csomag másik felét kitevő NKCS-ből mennyi.
Köszönöm, megpróbálom akkor. Vakond szerencsére nincs sok.
És glialkázni hogy érdemes? Most kb térdözépig érő, ritka gazom van - érdemes kicsit visszavágni damillal (mondjuk 15cm-re), és aztán rámenni glialkával, vagy jobb ha így ahogy van megyek végig rajta?
Durván elcsúsztam a tereprendezéssel, úgy tűnik a termőföldet csak október elején fogom tudni hozatni és elrendezni. Persze jövőre már használnám a területet végre, már nagyon hiányzik az udvar / fű.
Fűmagot valami strapabíró, szárazságtűrőt szeretnék - nem baj ha nem járnak csodájára a városból, de tartósan öntözni, vakondot kergetni, műtrágyázni, egyenként gaztalanítani nem fogom tudni. Szóval tudjon regenerálódni, és azért használható legyen kiheverészésre, mezítláb rohangálásra.
Öntözőrendszer nem fog beleférni, azt nem erőltetném, a kezdeti locsolást esőztetővel oldanám meg, később is a ritkás locsolást (ciszternából).
Van egy kis ligetes rész is a területen, jórészt árnyékban - ettől függetlenül jellemzően napos a telek.
Mit javasoltok, milyen fűmagot vessek el - és mikor?
SZívem szerint vetném már idén (október végét jelenti ez sajnos), de ha ez teljes baromság, akkor kénytelen leszek tavaszra hagyni. Az nem zavar ha esetleg felül kell vetni tavasszal. PErsze bennem van, hogy tereprendezés után a föld tömörödhet, hiába kergetek rajta végig egy Bobcatet - vagy ez nem jellemző? Meg hát persze ott van az előzetes gyomtalanítás is, annak is kell idő, bár a mostani terepen ezt akár a héten el tudom kezdeni.
Mi itt a józan hozzáállás, hogy / mikor jönnének egymás után a munkálatok az esetemben?
Üdv, valaki megtudja nekem mondani, meddig használható fel a fűmag? Mert ugye csak a csomagolás dátuma van megadva, sajnos a tervezett idei vetés elmarad, így most izgulok picit.
Nekem is volt... Egyszikű gyomirtó nem vitte, próbáltam többször. Aztán jött a glifozát. Talán a 3. kezelés után tűnt el végleg. De maradt utána kb húsz cm vastag. tömör gyökérzet, amit roppant élvezetes volt eltávolítani...
Erre én is kíváncsi leszek, ki tudja meghatározni. Kipermetezni lehetetlen, csak a jó öreg glifozát viszi. Ahol 1x megjelent, onnan nem lehet elüldözni.
Jól ismerem a BB Water Saver és a Toscana keverékeket is, mindkettőből füvesitettem a múltban.
Locsolni kell mindkettőt, főleg nagy adagokban és ritkán, hogy minél lejjebb menjen a gyökérrendszere. Akkor lesz ellenálló a szárazságnak.
A Toscana sötétebb zöld, mint a Water Saver. Teljesen locsolás és rendszeres nyirás nélkül kuka mindkettő, pár éven belül lesüllyedsz városi gyep szintre. Teljesen napos terület kell nekik, árnyékban semmit nem érnek. Esős időben gombásodik, de lehethogy nálunk a behurcolt fertőzés miatt (járjuk a kerteket füvet nyirva és gondosan fertőzve mindet, hogy aztán jó pénzért permetezhessünk. Ez az előnye, ha kertész nyirja a pázsitot :P). Elszigetelt nyirás esetén, csak saját füvet nyirva el tudom hinni, hogy nem betegszik.
Végülis az általad leirt elvásároknak ezek felelnek meg a legjobban. Cserébe egész jó gyepfelületet kapsz.
Én szegélynyíró géppel szoktam szétcsapatni, figyelve arra hogy ne legyenek kinn a száradó ruhák, a medence le legyen takarva és ne üljön kint a nagyi.
kb. 200 m2 újravetésére milyen fűmagot javasoltok? Barenbrug Water Savert nézegettem, mi a tapasztalat? Öntözőrendszer a jelenlegi/várható rezsiárak mellett nem lesz... Normális, használható, de szép zőld füvet szeretnék, ami nem igényli a fél életemet karbantartásra. Nyilván heti nyírás, szellőztetés, locsolni ciszernából tudom esőztetővel.
Gyerekek, valami tök jót fedeztem fel. Amikor felfedezzük a macskaszart a fűben, szegélynyíró ollóval alá tudunk nyúlni és a füvet alatta levágva a macskaszar rajta marad az ollón és kidobhatjuk. Így nem jut el a tövére, meg a talajra. Már többször is kipróbáltam működik. (Persze, a levélen felszívódik valamennyi, de nem döglik ki a fű)
Nagyon köszönöm! Nem szoktam vegyszerezni, gomba esetén is inkább várok, többször sikerült már elkerülni a permetezést, viszont ahogy most kinéz, az katasztrófa. Már azt is vízionálom, hogy telepíthetem újra... :-( Pedig a sovány perje terjedésével épp megbarátkoztam :-)
vetés, ültetés előtt a talaj felszínére kipermetezve, majd sekélyen bedolgozva 15-30 g/10 liter víz
az intenzív növekedés időszakában a talaj öntözésére, az öntözési módtól függő vízmennyiséggel, öntözőrendszerrel kijuttatva, legfeljebb 0,1 %-os töménységben, majd igény szerint 1-3 hónap múlva megismételve
Csepegtető öntözés esetén az öntözési rendszer mikroszűrőjét el kell távolítani, és öntözés után a rendszert tiszta vízzel át kell mosni.
Virágzásban nem használható! Gombaölő szerekkel együtt ne alkalmazzuk!
Régen jártam itt, mert minden rendben volt. Most viszont egy részen sajnos ez a helyzet:
Amikor még csak egy-két folt volt, gondoltam gomba, így lepermeteztem Ridomil-lal, de rosszabb lett. Akkor Amistar-ral, de tovább romlott. Most "aláástam" pár helyen és találtam pár pajort. Régebben is találkoztam néhánnyal, mikor a gyep körül ültettem dolgokat, ezért nem vagyok biztos benne, hogy ők a hibásak.
Sziasztok! Kellene szellőztetnem, felülvetnem és egyengetnem is, vannak komolyabb (>5cm) "árkok - dombok" a fűben. Mehet a három művelet egymás után, vagy az egyengetést inkább hagyjam tavaszra?
Értem. Mo-on eddig én mindegyik olyan üzletben, ahol WaterSaver vettem, csak sárga dobozban láttam Barenbrug termékeket árulni. Nyilvàn kicsi a mintám, viszont végignéztem a termékkínálatukat, mert kívàncsi voltam.
De akkor is fura, hogy két szomszédos országban más a mennyiségi kínálat egy terméknél. Annyival nem kisebb Szlovákia, hogy a földparcellák is olyan mikroméretűek legyenek, hogy ott sok embernek kelljen egy kiló, nálunk meg nem. :-)
“balenie 1 kg - je balené v plastovom obale (nie v žltej krabici)”: hát akkor ezt a megj-t miért írták oda? Azaz nem a gyári sárga Barenbrug dobozban árulják, s erre külön felhívják a figyelmet is.
Hetek óta próbálom a füvem megmenteni az általam vélt gombásodástól. Foltokban hal el a fű és folyamatosan terjed. Próbáltam már mindenféle gombaölőt és és az öntözést is leállítottam.
Ennek ellenére semmi eredmény.
Most jöttem rá, hogy valószínűleg lótücsökkel lesz dolgom.
Tudtok segíteni, hogy a mosószeres kiöntésen kívül mi a leghatékonyabb módszer?
Láttam, hogy használnak egyesek cipermetrin hatóanyagú szereket (pl. picador, cyperkill 25ec). Ezeket, hogy kell alkalmazni fűre? Kiszórni/permetezni és utána belocsolni?
Sziasztok, füvesítésre készülök, minden megvan már csak az időpontot szeretném megtudni, mi a legideálisabb a füvesítésre, a gazok még kelnek meg szerintem meleg is van, szóval kinek mi a tapasztalata mikor érdemes?
Betakarás a sűrítő helyeken nem esélyes, de ott ahol az öntözőrendszer árkát ástam ott majd kézzel kiszedem a muhart és ott be is takarom. Locsolni tudom majd amikor nem esik és szükséges de pont azért időzítettem mostanra mert szept közepétől azért van némi esély esőre is. A gombás figyelmeztetést köszönöm, megnézem mivel tudom megelőzni.
P.s. ha beleáll a szú a füvembe akkor seppukut követek el. :)
Azért írtam le mindent mert máshol már megtanultam, hogy ha segíteni akarunk és nem jósolni akkor egy csomó előzmény ismeretére nagyon gyakran szükség van. Megpróbáltam összeszedni innen az infot és tanulni nem saját kútfőből találtam ki a procedúrát. Reméltem, hogy nem lesz benne nagy hiba, de megerősítésképp rákérdeztem.
Elvileg működhet, semmi akadálya. Minél melegebb van elvileg a gyomirtó annál gyorsabban fejti ki hatását, de a hatóanyag tartalom alapján kicsit hosszabb idővel számolj. A fűmagot próbáld meg kicsit földdel betakarni. Jó lenne öntözni is pár alkalommal , ha megoldható. Az első pár hétben a csírát megtámadhatja a palántadőlés nevű gomba, érdemes lehet a vetést követően gombaölős kezelés. A tüneti kezelés késő, egy nap alatt elviheti a kelő füvedet.
Sztem két dolog miatt nem kaptál választ. Egyfelől baromi hosszan írtad le a kérdést, azaz az előzményeket is részletezted, másfelől meg ha visszanézed a topikot, s mindig az adott év aug-szept-ben, akkor azt fogod látni, hogy pont ilyen a menetrend, amit írtál, azaz ehhez nehéz mit hozzátenni. Elég öreg a füved, ha nem szórod túl szelektívvel, nem lesz gond. Ez a kérdés is sokszor előjött már itt.
Én nem tudok falról, meg amúgy is, ahogy itt egy bölcs embertől tanultam, ki kell próbálni, azt kiderül. ;-)
Szeretnék némi tanácsot és/vagy megerősítést kérni.
Tavasszal amikor a gépi földmunkák befejeződtek, az udvar rendbetétele során magasabb prioritása volt annak, hogy nőjön valami és ne sártengerből hordja be a koszt a kutya mint annak, hogy az a valami tökéletes gyep legyen. Így az, hogy megvárjuk amíg kinő a gyom, majd teljes gyomirtózás és csak utána a fű vetése sorrend elmaradt* és a földbe egyből a fű lett szórva. Nádképű csenkesz tisztán, két jégkockával.
Ki is nőtt, de nem elég sűrű és bőven van közte gyom, néhol pl. azok voltak a gyorsabbak. Kézzel szedegettem én rengeteget, de 300 négyzetméteren annyi esélyem volt mint hógolyónak a napkitörésben.
Vettem szelektív gyomirtót (Pázsit-Mester Profi gyep gyomirtó 100 ml (piktor.hu)), de rajta van egy figyelmeztetés, hogy hat hónapnál fiatalabb fűre nem igazán kellene alkalmazni, illetve aszályos időszakban sem. A fű viszont áprilisban lett leszórva, szóval még szeptemberben is csak 5 hónapos lesz.
Szóval a terv: Aug végén amikorra már kicsit kevesebb a hőség és több a csapadékra az esély kipermetezem a gyomirtót. Elvileg egy-két hét múlva már nem szabad gyomnak lennie. Tehát szeptember közepén egy rövidre vágás után (20-25 mm) csinálok egy gyepszellőztetést és megint kiszórok egy csomó fűmagot, hogy sűrűsítse ami van és befedje a kopasz foltokat. Ez szerintem eléggé meg fog erősödni október végére, hogy kibírja a telet. Novemberben a terület kap 8 kg Compo Sana fűtrágyát Compo gyeptrágya hosszú távú hatással 8 kg vásárlása - OBI és azzal el kell lennie tavaszig amikor is kap még egy adag gyomirtót.
Tudom, hogy sok buktatója lehet a történetnek, pl az időjárás, de van-e valami olyan fal amiről nem tudok, és nekirohanva megakadályozza az egészet? Vagy elvileg működhet?
*egyszerűen nem volt másfél hónapom ezt végigvárni
Eltávolítod a térkövet és a miatta odahordott rétegeket. A mélyedést feltöltöd termőfölddel. Ha nem túl mély (10-20 cm), lazítsd fel feltöltés előtt mondjuk egy ásóvillával. Aztán már mehet is a füvesítés.
20 éve letérköveztem a kb 100m2-es budapesti kertrészt ( többi rész bokrok és rózsák) és nagyon megbántam. Csak rémlik, hogy több réteggel készítették el (nagyobb kavics , kisebb kavics homok). Előtte szép gyep volt, amit rendszeresen nyírtam, öntöztem és sajnos támadt ez a remek ötletem, hogy a nagy kutyám után könnyebb lesz tisztán tartani. (végtermékret mindig a fűcsomókkal együtt tudtam csak kiszedni). A mostani kutyámat egy helyre szoktattam, ahol semmi baj nincs. Egyáltalán nem bírok a térkövekkel, amellett, hogy forró, nem környezetbarát, egészségtelen zöld növény helyett folyamatosan irtom a térkövek közül a gazt. Volt olyan nyár, mikor 1 hónapra elutaztam, mire visszajöttem embermagas gaz fogadott. Szeretném visszaállítani a fű/gyep/természetes gyep állapotot vmilyen öntözőrendszerrel. Hogyan kezdjem a felszedést és a rétegek eltávolítását? Esetleg hordjak földet a térkőre? Sehol se látok ilyen hirdetést és mit hordjak rá utána a fű előtt?
Most van a gyep több év után olyan fázisban mint sosem. Az optimális locsolás ellenére is az elmúlt hetek extrém időjárása miatt vannak kiégett részek. A gyomok nagy fölényben vannak, a tarack egyenesen élvezi a helyzetet. Ahogyan a vakond is aki napi 4-5 túrást produkál.
Miután rendbe tettem a terepet a mai nyírás után megkapta a gyeptrágyát a terület
Hát igen, ez esetben viszont még a 90%-os tömegszázalékot kitevő NKCS is kevés volna, valójában csak a 95-100% közötti szűk sáv esetén jöhet össze a 80-100%-os csíraszám arány.
Úgy látszik megint figyelmetlen voltam nem tömeg hanem csíraszázalék a jó.
Egyébként egy rövid elmélet hogy értsd miről van szó.
A magok ezerszemtömege vagy súlya a kiindulási pont.
A nádképű csenkesznél 2g az 1000db szem, a réti perje pedig 0,2 g az 1000 db szem, mert nagyon apró
Amikor mindkettőből veszek 2 grammot, akkor ez nádképű csenkesznél 1000 db magot/csirát jelent a réti perjénél pedig 10 000 ezret. Ebből adódik a különbség.
”…tömegét tekintve 80% NKCS, 10% réti perje, 10% angol perje. Az eredményhez a fajták adatlapján megadott magszám/gramm arányt vettem figyelembe, ezek alapján:
NKCS 47,4% -két féle van a keverékben, Barlexas II és Barnoble néven
réti perje 43,4% -Barimpala
angol perje 9,2% -Bartwingo”
Azaz a magszám/csíraszám alapú arányokra ha nem is pont ugyanazt, mint te, de legalább nagyságrendileg ugyanazt adta meg.
Viszont itt is megerősítve van, amit a dobozon láttam, tehát tömeg alapon 80% a NKCS aránya a BWS-ben. Éppen ezért nem értem azt, amit írtál, tehát ezt:
“Az igazán zárt ncs gyepet kb 80-100% nádképű cs tömegszázalék tartalmú keverékből kapunk”.
Az már csak mellékes, hogy a durván fifty-fifty NKCS-réti perje esetén sem biztos, hogy ennyire foltosnak kellene lennie. Ld. alaposan felrázott dobozokat kiszórás előtt, illetve azt, hogy 20 m2-nként 1 kg fűmag került ki a talajra, végül pedig az NKCS nagyobb eséllyel indul, hiszen hamarabb kell, mint a réti perje, nem?
De lehet, hogy ezek az utóbbi érvek semmit sem jelentenek, mert túl jó a BWS réti perjéje, s elnyomja a NKCS-t.
A BWS keverékben a csíraszám alapján csak 40% körül van a nádképű csenkesz a réti perje viszont 53% körül, tehát ez egy réti perje vezérnövényű keverék. Az igazán zárt ncs gyepet kb 80-100% nádképű cs tömegszázalék tartalmú keverékből kapunk, különben ilyen foltos lesz mint a tiéd.
Szeretnék némi tanácsot és/vagy megerősítést kérni.
Tavasszal amikor a gépi földmunkák befejeződtek, az udvar rendbetétele során magasabb prioritása volt annak, hogy nőjön valami és ne sártengerből hordja be a koszt a kutya mint annak, hogy az a valami tökéletes gyep legyen. Így az, hogy megvárjuk amíg kinő a gyom, majd teljes gyomirtózás és csak utána a fű vetése sorrend elmaradt* és a földbe egyből a fű lett szórva. Nádképű csenkesz tisztán, két jégkockával.
Ki is nőtt, de nem elég sűrű és bőven van közte gyom, néhol pl. azok voltak a gyorsabbak. Kézzel szedegettem én rengeteget, de 300 négyzetméteren annyi esélyem volt mint hógolyónak a napkitörésben.
Vettem szelektív gyomirtót (Pázsit-Mester Profi gyep gyomirtó 100 ml (piktor.hu)), de rajta van egy figyelmeztetés, hogy hat hónapnál fiatalabb fűre nem igazán kellene alkalmazni, illetve aszályos időszakban sem. A fű viszont áprilisban lett leszórva, szóval még szeptemberben is csak 5 hónapos lesz.
Szóval a terv: Aug végén amikorra már kicsit kevesebb a hőség és több a csapadékra az esély kipermetezem a gyomirtót. Elvileg egy-két hét múlva már nem szabad gyomnak lennie. Tehát szeptember közepén egy rövidre vágás után (20-25 mm) csinálok egy gyepszellőztetést és megint kiszórok egy csomó fűmagot, hogy sűrűsítse ami van és befedje a kopasz foltokat. Ez szerintem eléggé meg fog erősödni október végére, hogy kibírja a telet. Novemberben a terület kap 8 kg Compo Sana fűtrágyát Compo gyeptrágya hosszú távú hatással 8 kg vásárlása - OBI és azzal el kell lennie tavaszig amikor is kap még egy adag gyomirtót.
Tudom, hogy sok buktatója lehet a történetnek, pl az időjárás, de van-e valami olyan fal amiről nem tudok, és nekirohanva megakadályozza az egészet? Vagy elvileg működhet?
*egyszerűen nem volt másfél hónapom ezt végigvárni
Beindítás nélkül nyomd be lassan a hajtás karját és húzd közben hátrafelé a gépet. A két hátsó keréknek blokkolnia kell. Ha nagyon le kell nyomni a kezelő kart hozzá, akkor állíts a bowdenen.
Mehet a volldünger de 30-50 g/ liter víz nél ne tegyél bele többet. A beöntözés előtt gondolom szoktál neki egy tiszta vizes öntözést, hogy ne egyből a sós víz érje és esetleg égesse a gyökereket.
A tél előtt, már így ősz elején nemigen kell ismételned max még egyszer, hogy felkészüljön a rövidebb nappalokra a növényed.
A ritkára vetett nádképű csenkeszes gyepből ilyen foltos növényállomány alakul ki. A nyírástól sűrűsödik a fű és minél sűrűbb annál keskenyebbek lesznek a levelek is. A gyakori nyírás jobban sűrít.
Én javaslok egy felülvetést a késes szellőztetés után szeptember közepéig. A meglévőt nem kell kiirtani, ha nem lesz helye, akkor majd nem fekszik el a levele és nem zsombékol.
Az tiszta sor, hogy részben az én hibám, hogy hagytam túl hosszúra nőni és megvastagodni a leveleket, másrészről valahol az én hibám :-), hogy nem lett elég sűrűn vetve az egyébként NKCS dominanciájú keverékből, ezért egyes helyeken kialakultak az egyre nagyobb és széles levelekből álló NKCS bokrok.
Azt már látom, hogy az nem elég, hogy még eggyel kisebb fokozaton (5,2 cm helyett 4,4 cm) használom a fűnyírót, mert ezekig a szinte a földön fekvő ”tányérokig” nem ér le a penge.
Viszont amikor majd szeptemberben a szellőztetés előtt tarra vágom majd (nálam ez papíron 2,8 cm), az ad-e esélyt arra, hogy onnantól keskenyebb levelek nőnek majd, illetve amiatt, hogy a késes talajlazítóval megcincálom kicsit a gyökérzetet, az szétkapja ezeket a bokrokat annyira, hogy más formájúként bontakozzanak majd ki ezek a mai nagy NKCS bokrok?
Vagy ez reménytelen, s csak az lehet a szépészeti megoldás, hogy ezek a foltok vmilyen glifozátot kapnak pár héttel a szellőztetés előtt, aztán jöhet a foltonkénti felülvetés?
Úgy tapasztaltam, hogy a xilofág bogarak imágói szeretik ezeket a fákat mert a borostyán jó védelmet ad amikor petéznek. Amint eléri a lombot azért egyértelmű hogy árnyékolja a támaszfa lombját. Kiszáradt fán azért jól néz ki
" a nyárfa nem egy hosszú életű, mint mondjuk a tölgy,..."
És ez kb lényegtelen pár éves időtávon értelmezve. Alább az én nyárfám látható, 340 cm a törzs kerülete. Nem bírtam kideríteni milyen idős, de a környék emlékezete szerint minimum 50-60 éve itt áll. Tökéletesen egészséges. És mindegy, hogy már csak 100 évet fog élni vagy ötszázat mint a tölgy, mert a hozzászólónak idei vagy max egy éven belüli megoldás kell, nem tud még 30 évet sem várni.
Alapvetően ellenérdekeltek vagytok a szomszéddal. Leperzselni a hajtásokat lehet( gáz, Finale ha maradt valakinek) de hosszú távú megoldás nem lesz. Ha nem nagy a terület, akkor hozatnék rá 20 cm földet és valami szárazságtűrő fajjal vetném be. A másik, a nyárfa nem egy hosszú életű, mint mondjuk a tölgy, nézdd meg nem e korhadt már…. Ha igen vágasd ki és pótoljátok valami szelídebb őshonossal, meg persze fűvel :)
A szomszéd telek sarkában áll egy fehér nyárfa, jó pár éves lehet már, tippre olyan 15-20m magas. Iszonyat mód terjed a gyökérzete az én telkem felé, és sok helyen hajtást is hoz. Gondolom a gyep öntözése miatt szereti ezt a területet. A másik meglátásom, hogy el is szívja a vizet a fűtől, mert ezen a részen mindig sokkal több bajom van a gyeppel.
Én rendületlenül ásom fel a hajtásait és szedem fel a gyökérzetét, de azon túl, hogy ez iszonyú meló, természetesen az adott füves területet is újra és újra rendbe kell tennem. Muhar miatt most ugyanezt a területet amúgy is felforgatom és gondolkodom rajta, hogy van-e értelme újrafüvesíteni, vagy használjam másra.
Van megoldás a gyökérzet terjedésének megállítására anélkül, hogy a "fő fát" :) bántanám?
Március előtt sosem bolygatjuk a füveket. Abban a hónapban kap először cropot, majd április, május, július, szeptember. Utóbbi szellőztetés után. Ez 5 alkalom. Novemberben pedig a télit.
Ha jól értem, s az “egész évben crop-ot kap” azt jelenti, hogy kb. (februártól?) márciustól októberig szórsz ki 23-7-7-et, akkor ebből az jön, hogy egész évben kb. 1,4-2,6g/hó K-ot adsz a gyepnek, amiből az utóbbi a téli havi porció. A 2,6g onnan jött, hogy a “téli felkészítő” 3 hónap alatt “bomlik le”.
P a “téli“ 3-4 hónapban nulla, aztán meg havi kb. 1,4-1,7g.
A N meg télen kb. 1,5g/hó, aztán kb. havi 4,6-5,5g.
Kerekítve és egy winrar-t ráküldve ;-):
1,5g/hó az alap egység :-), de a N-t ”nem télen” minimum triplázzuk, a K-ot meg télen maximum duplázzuk, s vele együtt a P-t nullázzuk.
Van itt 3 kép egy pázsitról. Barenbrug Supersport gyepszőnyeg volt 2016 májusában.
Van annyi baja, hogy kéne neki már a tápanyag, ezt elismerem. Betöltötte a 6 évet. Nem itthon van. Heti 1x nyirjuk le. Azon kivül nem is látom. Ilyenkor, amikor nem nő, sikerül betartani az egyharmados szabályt. Mindenkor máskor a szabály pont forditva jön össze. Tavasszal-ősszel szellőztetve van. Nyári melegben minden reggel megy rá a locsoló, spray fejekkel 10 perc körönként. Kötött a talaj. Egész évben 23-7-7 cropot kap, kb. 5-6 hetente. Semmi mást. November folyamán téli felkészitőt.
Na, ezt csak azért irtam le, egyrészt mert van időm, másrészt meg olvasom a sok vajúdást itt a füvekkel, ilyen-olyan betegségekkel, mennyi kálium kell nyárra, stb.
Szóval ennyi, szigorúan csak az én szubjektiv és egyoldalú véleményem ez, semmi több. A fotók valósak :)
A hosszú hatású (8-9 hónap) landscaper pro műtrágyákkal homokos talajon van valakinek tapasztalata? Egy április kiszórás kitart a téli felkészítőig? Rendelnem kellene műtrágyát és kissé sokkoltak az árak. (igen, csökkenteni fogom a fű mennyiségét is folyamatosan, de egyelőre még van igény viszonylag nagyobb füves területre)
Az előzményben lévő, egyelőre megválaszolatlan 3 kérdéshez hozzátennék egy negyediket:
A változó irányú nyírás a szép gyep érdekében csak az első évben fontos, amíg a bokrocskák ki nem alakulnak, vagy később is szükséges, mert egyirányú nyírás esetén egy idő után romlik a gyep kinézete?
Nem vállalok felelősséget azert, amit mondok, de a képeid alapján egész véletlenül nem NKCS alapú gyeped van Neked is? Mert ha igen, akkor a 89682-ben szerintem benne van a válasz.
jövő héten kb 5 napig nem leszek itthon. Az utazás napján reggel fogok locsolni. Az utcai részen reggel süti a nap a füvet,de déltől részben árnyékban van a kerítés miatt. Az udvaron tudok locsolni 2 naponta. Az utcafronti részt hogy érdemes most előkészíteni,kezdjem leszokatni a vízről és az utolsó nap kapjon többet,vagy mehet ugyan úgy mint most, 2 naponta?
Ha van itthon egy műtrágyám ami szintén 1-2 hónapos hatóidejű, de a leírása szerint 7-3-10, akkor ha az előírt mennyiség dupláját szóróm ki, akkor kb ugyanott vagyok? vagy ezt nem lehet így számolni?
Az előbbihez 35 g / m2 az előírt adagolás, az utóbbihoz 50 g /m2.
amúgy pre-winter van itthon, de annál tényleg még 5 hónap múltán is találtam sárga golyócskákat, ha már megkéstem vele, akkor lehet nem ilyen nagyon elnyújtottat választanék.
Pre-winterből van 5 kg-os csomagolás, illetve ott van a Kiteapromag Nyári gondoskodás műtrágyája. Minimum 1 hónapot elkéstél a nyári műtrágya kiszórásával.
A tegnapi talajjavító helyett már glialka kellett volna.
Mi történt itt? Hát az, amit az elején leirtál. Júniusig ridegtartás, le volt gyengülve. A gomba jobban elvitte, ennyi szerintem. Pázsitot nem lehet úgy tartani, hogy júniusban kezded. Olyan lett, mint a cigány lova. Ha még egy napot kibír, le is szokott volna az evésről.
Minden reggel beír valami ilyesmit, csak mire megjön a nép a moderáció már kigyomlálja. Lehet hogy a modi "szabin van" vagy bármi egyéb okból nem tudott benézni.
Egy kicsit off, de ki hogyan és mennyiért tölti fel a benzineskannáit a gépekhez?A kocsimból nem tudom leszívni a 480-as benzint, kénytelen vagyok megvenni a drágábbat…
Az idei tavaszt ugy baltáztam el, ahogy lehet. Nem adtam meg a kezdeti tápanyagokat, csak június végén jutottam el odáig, hogy elkezdtem adni neki a cuccokat. Először egy szerves talajjavítót adtam, utána egy másik szerves talajjavítót, majd gyepkondicionálót és gombaölőt. Aztán kapott szerves szemcsés trágyát, 14-4-8 + MgO + Fe. Két hétmúlva (tegnap) ismét szerves talajjavítót adtam.
A két kép közül az első április 26-án, a második ma készült...
Lehet, hogy kevés volt, de lehet, hogy a gyep egy része még a NKCS alapú (kb. 80%) Water Saverrel történő felülvetés előttről van.
Ha ősszel szellőztetés (késes) után ismét felülvetem, szépen növekedni fog a NKCS aránya nemcsak a tasakban, hanem a gyepben is. :-) Most nyáron úgyis halnak meg nálam a vékonylevelű perjék.
A zsombékosodott NKCS-t vissza lehet szorítani a 3-5 cm-en tartással és a félévenkénti gyepszellőztetéssel?
Illetve NPK kérdések:
- visszaolvasva látszik, hogy szépen elmagyaráztad, hogy mennyi N kell a különböző esetekben. De vajon mennyi K kell nyáron? Tételezzük fel, hogy 4 hetente, mondjuk jún. végén és júl. végén szórok ki K túlsúlyost.
- illetve a maradék 10 hónapban mehet a 23-7-7, vagy télre le kell vele állni, s csak egy alacsonyabb N-ű NPK mehet ki mondjuk novembertől februárig?
Én most is sokkal nagyobb dózisokat hallok vissza másoktól, hogy mit javasoltak nekik a kijuttatáshoz és muharra, akitől beszerezték a vegyszert. Az ep is a puma adatlapján tényleg érdekes, mondtam is magamban hogy mi a fene, kipróbáltam már mindent, csak a pumát nem egynyárira.:-)
Inkább az volt a baj, hogy az egynyári perjét és a csillagpázsitot is kiakarták vele irtani, de nem vitte. A gyártónál a hatásspektrumban még minidig szerepel hivatalosan is hogy viszi a poa annuát azaz az egynyári perjét, de nálam azóta sem. Viszont az is igaz, hogy túladagolásnál belekapott a pázsit füvébe is.
Az az igazság hogy ahol én vagyok, nem jellemző hogy az egész területet kezelni kellene muhar miatt. A növények és a vegyszer sodródás miatt a motoros kizárt.
2x2300m2 területed lenne 1 napra, te is motoroznál :)
Amíg én permeteztem, addig jószerivel ment a dolog. Amióta melósok csinálják a nagy területeket, azóta mindenféle eredmények születtek már. Legutóbb a banvel ment ki gyári adagolás mellett szinte teljesen hatás nélkül.
14 éve történt. Akkor kb ez volt a jellemző, gyakorlati tapasztalatok is hiányoztak. Pumára is azt írtak a szakértők hogy nem szabad, mert kiviszi a füvet.
A képek alapján a foltosodást inkább valami gombásodás okozhatja és nem gép taposása. Nem árt ha megnézed egy csavarhúzóval, hogy egyforma erővel kell e benyomni a zöld és barna foltokon az esetleges szárazság folt megjelenés megállapítása miatt.
Amúgy úgy tűnik a gyep habitusából, hogy elbírna egy kis kálium túlsúlyos műtrágyát, mert olyan hervatagnak tűnik.
A hivatkozott képeken is Ncs van és nem csillagpázsit. A csillagpázsitnál egyébként a levélhüvely és a levéllemez találkozásánál szőr koszorú van nem pedig fülecske és nyelvecske mint a többieknél.
Arra tippelek, hogy a műtrágya és a kevés víz kiégette a füvedet. A zöldebb részen azért nehezebb a csavarhúzót lenyomni, mert ott a fű is párologtat és jobban szárít, míg a kiszáradt részen csak a talaj párologtatna, de az elpusztult fű árnyékol és alatta így nedvesebb a talaj.
A keverékben kevés volt a nádképű csenkesz, ezért nem tud zárt pázsitgyepet adni csak foltokat képez és így gyomos hatású az egész.
Sokszor írtam már, hogy a nádképű csenkeszes keverék akkor jó, ha csíraszámban 80-90% körüli vagy még több van benne.
Persze ezt a foltosodást úgy is össze lehet hozni, hogy kevés magot vetünk és így ritka lesz a kelése a Ncs nek, aminek egyenes folytatása a fotódhoz hasonló kép.
A ncs agresszív terjedésű és a csomó szélén mindig újabb hajtásokat hoz, így nő a bokor átmérője és egyre nagyobb lesz a folt. Az alapfaj olyan erős, hogy a bokor szélén megjelenik egy barna csík, ha nem öntözünk eléggé, mivel elszívja a nedvessége a szomszédoktól.
Lehet, hogy bevadult egy más fajta a füvedbe és ezt látod. Ha nem tömeges akkor szerintem szedd ki késsel, ha sok van belőle és zavar akkor szerintem tartsd 3-5 ön.
A fűmagkeverék NKCS alapú. De csak ősszel lesz 1 éves, még csak most ismerkedem a habitusával. Ugyanis májusig olyan 3,5 cm-re volt nyírva, aztán júniusban felmentem 4-4,5 cm-re, majd 2 hete kb. 5-5 cm-re. S a széles levelek megjelenését gyomnak tudtam be addig, amíg nem magyaráztad meg a dolgot.
A kép nem biztos, hogy visszaadja, de az is megzavart, hogy a korábbi perjék és vörös csenkesz kisebb ”bokraihoz” képest nagyobb homogén “tányérok jelentek meg, aminek a szélén nem felfelé, hanem félig fekve, kifelé terjeszkednek a fűszálak. A képen egy 25-30 cm-es átmérőjű ilyen van.
Az NKCs sokféle formát felvehet. Ha 2,5-3 cm nyírod, akkor vékony szálú lesz. Amennyiben gyepnek tartod 5-12, akkor megvastagszik, néhány fajta “tarackol is”. Ha öntözött a területed akkor inkább Nkcs, mert az is lehet gyom ha más tipusú pázsitban van. Az Nkcs alablól mély gyökérzetű, szerintem beleszakítottad
köszönöm válaszod, valóban nagyon nehezen lehet kihúzni, de azért lehetséges, és nagyon hosszúnak tűnik a gyökere. Nem tudom, jó ötlet-e kihúzgálni egyenként, de elkezdtem, van egy kb 1x5m -s rész, amit behálózott, egyenlőre a fiatal hajtásokat ki tudom könnyedén szedni, kérdés hogy az esetlegesen beszakadt gyökérmaradék mit csinál
Bármilyen gyomszabályozás esetén érdemes 3-6 órát várni az öntözéssel. Ha előbb kap esőt vagy öntözést még lehet hatás. Én csak másnap szoktam használni a területet, ha lemegy egy öntözés az nem árthat.
A puma extra után mennyi ideig nem lehet a fűre menni gyereknek? Első locsolás? Vagy hosszabban kell kerülni? Jól gondolom locsolni másnap már lehet, ha reggel fújom ki?
Nagyon el vagyok keseredve, most az alábbi valami terjedt el nagyon.... tarack ? csillagpázsit, vagy perjeféle lehet?. Szerintetek ? Alig tudtam kitépni, bár a gyökere még nem ágazik el, hosszabb, mint az átlagos fűé, maga a növény vastag, kemény szárú, kissé terülő ...
Ezzel a permetezessel szívok folyton. A nagy területeket (2-3000m2) már melóssal permeteztetem. Nagyon nehéz betartani a 100m2-re az adagolást, ha nem folyton a saját, pontosan ismert teruletedet permetezed. Milyen dózist keverjek? Hogyan lövi be a permetező ember, hogy pl. 20 litert 200m2-re fujjon ki? Egy tagolt gyepen egyáltalán hogyan saccolom meg, mekkora a 200m2? A makitakon észrevettem, hogy a fúvókák menet közben elallitodnak. Egyszercsak a felét fújják ki. Én észreveszem, utána csavarom, de a melós?
Nem kis gondok ezek. Az idén először fujtunk banvellel. Követve a gyári adagolást, alig értünk el eredményt. Nem tudom, nem károsítja-e a füvet, ha tuladagolnam. A colombusnal nem gond. Ott min. 2-3 szoros dozissal dolgozunk. Egyébként az sem működne.
Ha melóssal permeteztetsz, meg kell erősíteni az adagolást. Többször előfordult, hogy gyenge lett a hatása. Gyorsan végigszaladt, hiszen ismered. 20 literrel képesek 800m2-t is lefujni. Akkor már ott is vannak a gyári előírásnál :)
A június 24-ei állapothoz képest most így néz ki. Kapott NPK-t (már kétszer), két naponta öntözést bőven.
Ami fura, hogy a csavarhúzót a zöldebb részen nehezebb letolni, a sárgás, elszáradt rész mintha lazább lenne. Lehet, hogy inkább az a hiba, hogy nincs ott elég föld? Nem tudom, hogy miért ne lenne, csak feltűnt és ez jutott az eszembe.
Masik kerdesem amiben a segitsegeteket szeretnem kerni (ha mar ratalaltam erre a topicra), hogy az alabbi enyhen sargulo resz vizhianytol lehet (a kert tobbi resze szep zold), vagy valami kartevo, esetleg hogy ott van az automata funyiro dokkoloja es emiatt sokat forog arra a funyiro?
Szlovákiában lehet kapni Puma extrát mezei halandónak? Eddig el voltam nélküle, de most bizonyos helyekre muszáj lenne, még akkor is ha korábban kellett volna inkább kifújni. Vagy itthon valami okos forrás privátban.
Amikor be tudtad szerezni mehet, mert az csak a pythiumra lesz hatással. Ez meleg esővel vagy tócsás öntözés után tud terjedni a vízzel, 20-30 fok közötti hőmérsékleten. Az angolperjét pár óra alatt legyilkolja.
Rendben. Amennyiben ma este kifújom a Mister és Polyram koktélt (sajnos napnyugtakor is 30 fok lesz, de csak ekkor tudom kifújni), mikor fújjam a proplantot?
Jó beöntözés nélkül is, de úgy hamarabb le fogod vágni a fűvel együtt ahogy nő, mert ezek a szerek felszívódás után felfelé mennek a növényben és a gyökér felé nem. A talajból fertőző gombák ellen a gyökérnyaki részen nem elég védett a fű. A proplant is beöntözve a igazi mert a talajon kontakt és még fel is szívódik.
Amikor sok vízzel permetezel le fog folyni a gyökérzónába is egy része. Érdemes a reggeli harmaton csinálni 15 liter/100 m2 vízadaggal oda vissza járva a területen. A dózis nem a víz hanem a terület függvénye tehát ne emeld.
Barna folt és nyári folt gombásodás tetszés szerint. A kezelésed 2 hétnél tovább nemigen hatott.
Mehet a Mister és a P is, de én a permetezés után közvetlenül adnék neki 5 mm öntözést, hogy a gyökér felől hasson, a talajon is működnek és tovább tart a hatás is. A már megbetegedett fűszálak nem gyógyulnak, de nem is pusztulnak tovább. Abban az esetben ha van a gyepben angolperje is akkor adj neki még proplantot is a pythium ellen.
Kertész ismerősöm szerint gombás a gyepem. Képek alapján mi a véleményetek erről? Sajnos a területen vannak sovány perje foltok, mintha azok barnulnának.....Napra pontosan 3 hete fújtam preventív jelleggel Amistar + Dithane koktélt, mivel 2 hétig állandóan esett itt Somogyban az eső, éjjel csurom vizes volt ezalatt a gyep. Switch, Mister, Polyram DF van jelenleg itthon, illetve tapadásfokozó.
Köszönöm, a mintavétel is fejtörést okozott annak idején. Lemegy ez mélyebbre is szerintem valószínű hogy Te már láttál ilyen szelvényt. Jelenleg se öntözöm, vizsgálom a határait.
Gondolom ezt egy jó tápanyag ellátás és átlagos időjárás mellett érted el, kihasználva, hogy a nádképű csenkesz nem annyira érzékeny a vízhiányra a mélyre hatoló gyökerével, mint a többi fű, ami ki tud sülni és ki is sül a nyári aszály idején.
Mennyi víz megy ki, mennyit párologtat a fű és a talaj, mennyi vizet tud megtartani a talaj pl.
Ebben a melegen a fű naponta el tud párologtatni max 7 mm vizet a talaj pedig, a fedettségétől függően, akár 10 mm-t is. Az négyzetméterenként naponta 17mm víz /m2 . Ehhez jön még az a víz ami a gyökerek alá szivárog a homokban ez úgy ellenőrizhető, hogy 1 mm vagyia 1 liter víz 1 cm mélyne áztatja be a talajt, így ha megmintázod láthatod a gyökér mélységet és megbecsülheted az egyszerre kiadásra érdemes vízadagot.
A fű szárazságtűrése, ami a kálium túlsúlyos műtrágyával fokozható. A kálium viszont a homokos talajból gyorsan lemosódhat, hacsaknem szabályzott tápanyag leadású műtrágyát használsz. A talaj párologtatást a felmelegedése csökkentésével, azaz mulcsra vágással csökkentheted, és a maradék fű nyesedékből még a kálium is gyorsan vissza fog jönni, mert a száraz fű mulcsból gyorsan kimosódik. A talaj és a környezet hűthető egy du 15 körül adott 2-3 mm adagú frissítő öntözéssel is.
Talaj szerkezete, víztartása fokozható szerves alapú trágyákkal és adalékokkal pl. : amalgerollal.
Köszönöm, én is erre gyanakodtam...Van még egy további 2x1 m-s részlet is, a képen látható kb 2x2 m-s...Próbáltam minden másnap locsolni a homokos talajon, de ma átállitottam az öntözőt minden napra, elvileg éri a viz...
" Mindennek próbálok utánanézni, s nemcsak előtte, hanem utána is bőven merengek itt, pont azért, mert bár megpróbálok az alapoknak is utánanézni, bizonyos témákban óriási időmennyiség volna kihámozni a lényeget."
Ez konkrétan nem így van, nem véletlenül jegyeztem meg az előzőeket. Nézzük ezt a konkrét esetet. Ha az érdekelne hogy mi a válasz a merengésedre akkor kimennél az udvarra, és megmérnéd mennyi idő alatt tölt meg egy vödröt a félcolos és a háromnegyedes cső, majd megméred gyorscsatlakozóval is. És meglennének a válaszaid. Ha az érdekelne, hogy ez miért van így akkor megkeresnéd a neten áramlástan címszó alatt az ide vonatkozó elméletet. Te viszont egyiket sem teszed meg, hanem amikor bármi eszedbe jut megkérdezed itt mástól. Ismered a reklámot a kisgyerekkel aki bármit válaszolnak neki folyton azt kérdezi: "na de miért"?
"de mivel a koncentrációra nehezen vagyok képes, ezért az írott forma segít a gondolatok rendezésében. Viszont maximálisan igazad van, hogy valószínű, hogy hiba, hogy ide le is írom ezeket."
Javaslom a jegyzetfüzet használatát vagy ha mindenképpen számítógépre szeretnéd írni akkor bármilyen szövegfájlba megteheted. Az, hogy neked saját magadnak írásban megy a legjobban a gondolataid rendszerezése az nem azt jelenti, kötelezően meg is kell osztanod másokkal.
"Azaz szimplán minimum egy 4,5-5-szörös szorzónyit tévedtél (neadjisten csúsztattál, hogy alátámaszd az igazad). Lásd >50% vs. 10,2-11,4%."
"Azaz akkor a gyorscsatlakozóval is teljesen kiheréli az ember a 3/4-es nagyobb átmérőjét?"
Namégegyszer a hozzászólásom céljáról:
Ne itt merengj és fosd a szót a teljesen egyértelmű kérdéseken és válaszokon, hogy "mi van akkor ha", hanem nézz utána. Jelen esetben tényleg csak a saját írásaidat akarod látni, és a grafomániád hatása, hogy az elmúlt évben amióta olvasom ezt a fórumot a hozzászólások több mint felét te írtad (sajnos nem a jobbik felét). Ha érdekel valami nézz utána. Ha szükséges a megértéshez akkor nézz utána az ahhoz kötődő alapoknak is.
"De persze intuícióból én is azt mondom, hogy a 3/4-en több víz jön ki ugyanannyi idő alatt, csak abban nem vagyok biztos, hogy 2,25-ször több, vagy annál azért kisebb a szorzó."
Másfélszer akkora csövön ugyanazon áramlási sebesség mellett 2.25x annyi víz megy át hiszen a sugár négyzetesen van jelen a képletben (átömlő keresztmetszet =r2pí).
DE! Te nem locsolsz ki másfélszer annyi vizet mert a végén leszűkíted azt a feles vagy háromnegyedes csövedet pár milliméterre és az hogy azon mennyi vizet tudsz átpréselni a nyomástól és a víz viszkozitásától és hőmérsékletétől függ. Magyarul ugyanannyi víz fog kijönni így is úgy is ha elegendően nagy a nyomásod a cső végén, csak a nagyobb csőben alacsonyabb lesz az áramlási sebesség ,ert a nagyobb felület kisebb áramlási sebességgel tudja ugyanazt a térfogatáramot produkálni.
Más szóval mondva: ugyanazon a nyomáson (vízhálózat) a szórófejeden ugyanannyi víz fog kimenni egységnyi idő alatt, és tökmindegy, hogy félcolos csővel táplálod meg vagy tízcolossal.
A vastag csőre akkor van szükséged amikor a kimeneti keresztmetszeted is már összemérhető a cső keresztmetszetével. Tehát vagy több elágazásod van (pl 5-6 permetezőfej egy csőre felfűzve) és egyszerre kell mindet megtáplálnod, vagy mondjuk a medencét vagy a kádat töltöd vele (kimeneti keresztmetszet megegyezik a csőkeresztmetszettel).
De ezek mind szépen le vannak írva az alábbi két linken - tanulmányozd.
A Covid karantén alatt volt időm nekem is ezen elmélkedni és megnéztem az akkor 7 hónapos Tcanamat amit gyepként tartok a gyümölcsösben. Ez az eredmény:
A pontos ok kiderítéséhez látnom kellene, de amit tehetsz a következő:
A Tosca lényege, higy jobban bírja a strapát mint az átlag és ebben a mély gyökérzete sokat segít, ezért előszőr a gyökérzetet levegőztetném meg kézi lyukasztógéppel, vagy ha ez nincs akkor egy vasvillával szurkodnám meg négyzetméterenként 5-10x. Az elhalt részeket lomseprűvel vagy pálcás szellőztetővel kiszedném. A következő lépésben valamilyen jobb minőségű, lehetőleg foszfort is tartalmazó táppal kezelném dózis szerint, hogy segítsem újra gyökeresedni. Komlex lombtrágya is kell a mikroelemek miatt plusz legyen otthon switch és proplant ha kellene gombaölőzni. Az öntözés beállítása a lényeg.
Az Nkcst nem szabad elkényeztetni napi kétnapi öntözésekkel. Nyílván ha futóhomokra raktad akkor ilyen melegben nincs más lehetőség. Most gyenge, ezért fokozatosan érdemes átszoktatni a ritkább nagyobb adagokra( 3-5 nap 12-18 liter/m2) Ha kitócsásodik az öntözéskor, az nem jó abban fejlődik a gomba, ezért a vízpótló napokon lehet ezt a mennyiséget megosztva több részletben kiadni, de az utolsó időpont du.4 nél nem lehet később hogy majdnem a tövéig vissza tudjon száradni a levélzet. A gombák a tömör pontokon a jó meleg “tócsában” fejlődnek, ezért van az ha valaki rendszeresen öntözi a füvet de a víz pang a felületen az előbb utóbb kikezd bármilyen pázsitot. Remélem tudtam segíteni
Igen volt egy hibás nyírás, vmikor április végén-május elején. Nagyon durván nőtt a fú, és sajnos későn nyírtuk, és túl sokat. Lehet picit nedves is volt, rémlik, hogy állandóan záporok voltak, de azt meg láttuk, hogy nagyon kéne már nyírni...
Ez OK, elcsesztük, de azóta hogy-hogy ennyire nem jön rendbe? Hogyan és miért lett beteg egy ilyen hibás nyírástól? És mit lehet tenni most?
Folyókaszerű gyom jelent meg, tudjátok mi lehet és mivel lehet kezelni? Napról napra terjed, a gyökere elég mélyen van, valami felszívódó szer kellene. Köszi előre is!
Ennyire nem volt ronda csak jó rövidre vágtam, hogy lássam, mi van alul. Hát ez. Gomba is lehet persze, csak már elkezdődütt májusban, aztán gondoltam az inkább nyári történet. De változnak az idők. Kérdés, hogy mit lehet tenni, érdemes-e most kiszedni az elhalt részeket és felülvetni vagy hagyjam a faszba őszig. De azért a gaztól is félek, hogy kihasználja a foltokat.
Mostmár biztos, hogy gomba, pont tegnap kapott Trifender-t, reménykedem...
2-3 naponta locsoltam (bőven), tuti nem volt kevés a víz, arra gyanakszom, hogy inkább sok... vagy nem tudom... szomszéd fele ennyit nem 'izélgeti' a füvét és sokkal szebb... :)
Most gyakorlatilag 50%-a elpusztult, a többi is vékonka. Tépot kapott, locsoltam ahogy szoktam, nem hagytam, hogy lustuljon a gyökér de nem is szárítottam ki, gondoltam én. De talán mégis.
Így kezdődött egyébként a már rossz állapotban lévőnél is, ez most a még szép részen jelent meg... Hiába nyomták le a foltok megjelenése után nem sokkal az ADT-vel, olyan, mintha egyáltalán nem hatna rá.
Véleményem szerint szomjas a gyep, de nagyon. Egyes részei a kiszáradás határán vannak. Slaggal árassza el 2-3 napon keresztül. Eközben emelje a locsolási időt, ellenőrizze, hogy a mindenhol egyformán öntöznek-e a fejek (poharakat rakjon több helyre, indítson egy öntözést, és nézze meg, hogy a száraz és a zöld fű nagyjából azonos mennyiségű vizet kap-e. A szárazságot egy csavarhúzóteszttel tudod ellenőrizni. Fogsz egy hosszabb csavarhúzót, és lebököd a problémás részre. 15 cm mélyen akadálymentesen, könnyen le kell hogy menjen. Ha nem így van száraz. Egy öntözéssel kb. 10 mm (azaz 10 lit./m2) vizet kell kijuttatni. Ebben a kánikulában ami a héten lesz naponta is. A betonszegély elszívja a vizet, a későbbiekben slaggal rá kell segíteni ezeken a helyeken az öntözésre.
Kellene egy kis segítség, mert elakadtunk sajnos. Sógornak a 2 éves nagyon szépen tartott füve pusztulgat (ICL toscana).
Ment ki a fűre a betegség jelénél azonnal Amistar + Dithane + Topaz kombó másfél hete, de nem javul, sőt, jelentősen romlik. Mire tippelnétek és milyen megoldást javasolnátok?
Ránézésre nem gomba, de mivel keverék tartalmazott angolperjét is, ezért annak gombásodása nem kizárt, különösen majd mostanában a hőség és nedvesség kapcsolat miatt a píthium fertőzésre kell figyelni
köszi, rossz olvasni, hogy kezelési hiba, de jó tudni, hogy nem más, mert azon tudok javítani.
Talán tavaly még volt Yarám (23-7-7), de idén valóban nem kapott.
Most rendeltem NPK 15-15-15-öt, remélem, hamar megérkezik, sajnos a körülmények miatt most eléggé körülményes a beszerzés, hiszen a 10 kg se kevés nekem a 30 nm-re...
A fűféle tarackot Fusilade forte alkalmazásával jól lehet irtani, de a gond az hogy II. kategóriás, viszont a kétszikűeket nem irtja. Helyette mehet, különösen ha kétszikűeket is irtani akarsz, valamelyik glifozát hatóanyagú szer pl medallon, ami két három kezeléssel jól irt minden növényt.Gondolom a bálványfát is azzal ecsetelitek majd.
A takarás is jó lehet különösen mostanában nagy hőség idején. A fűnél van egy olyan tulajdonság, hogy a kisülési időszak után újra sarjad az idő kedvezőre fordultával, lehet hogy a takarás után is megjelennek az alvó rügyből újra indulók. A takarás jobban működik művelt, felásott talajon, mert a bolygatástól beindul az alvó rügyek kihajtása is a gyökér metszés után.
Milyen talajod van? homokos, kötött, lejtős vagy sík terület, milyen égtáj felé néz ha lejtős stb.
Ritka öntözés és árnyékos területen jól működik a nádképű csenkeszes keverék. A Toscana-ban van a legnagyobb csíraszámmal azt érdemes vetni. talaj viszont fel kell tölteni tápanyaggal a telepítés előtt.
A lóherénél gondolom az indás fehér herére gondoltál. Magról telepíthető kb 1 kg /100 m2 adaggal. A nitrogén műtrágyát nem szereti, de maga nitrogén kötő, amiből a fűnek is tud átadni. Alacsony növésű, ezért tényleg ritkán kell nyírni.
Hátránya, hogy állandóan virágzik és járják a méhek, aki allergiás a méh csípésre, vagy kisgyerekkel akar a pázsiton játszani, annak nemigen ajánlott.
A fű nem klór érzékeny, ezért szoktam kálium kloriddal is műtrágyázni. A yara crop care-t meg inkább pénz kidobásnak tartom, de mindenki ettől várja a csodát. Amikor savanyítani kell a talajt akkor jó a káliumszufát műtrágya, illetve a krumplinak és más klór érzékeny növénynek.
Én arra tudok gondolni, hogy oda nem jut elég víz. Pl csavarhúzót a foltos és zöld részek között mekkora kúlönbséggel lehet lenyomni? Meg érdemes inkabb ritkábban, de 20l/nm-t locsolni és akkor a gyökere is mélyre mégy és nem fog hamar kiszáradni
Nem megy az automata öntöző (hála isten, mert a társasház rosszul programozta), így esőztető fejjel locsolom. Az utóbbi időben volt csapadék rendesen, amikor nem, akkor 2-3 naponta kapott vagy 300 litert. Biztosan kap ugyanannyi vizet, ha nem többet, mert ugye van átfedés. A fű Toscana és reggel locsolom.
Gombára gyanakszom, de nem akarok koktélozni (amistar, dithane, stb.).
Ami mostanában kimaradt, az a Bactofil és amalgerol...
kedves Samubá, segítséget kérek szépen, egy 10 éve gondozatlan/lakatlan kertrészt szeretnék rendbetenni, a bálványfákat kivágjuk+a csemetéket ecseteljük, sok a tarack is, a taracknál működhet a fekete fóliás takarás? vagy muszáj felásni a területet? ha megvan a gyommentesítés milyen füvet ajánlasz árnyékos+félárnyékos területre, ha nem lesz locsolórendszer és csak hétvégén locsolunk, ill mi a véleményed a lóheréről fű helyett? működhet? igaz, h kevesebb locsolás és kevesebb nyírásigényű? nagyon köszönöm :)
A levél nélküli szárak beszáradnak a zöldüléshez pedig újra sarjadás kell az alvó rügyekből. Ez ált. 10 -15 nap körül van, de a tarlósra száradt szárak kikandikálnak a fűből amíg el nem korhadnak, ezért szoktuk mélyebbre vágni ha már megtörtént a hibás vágás.
A műtrágyázásnál emelhetsz 35 g-ra, mert négyzetméterenként kell azért a fűnek 5 g tiszta hatóanyag legalább.
Ezt 20-25 g pétisóval is elérheted és jól megtolja a füvet. A hatása kb 3 hét, de az 5. héten biztosan újabb kezelés/szórás kell. A fű zöld színének világosodásból látni fogod a hatás csökkenést.
Passz, régi vetés, a házzal együtt vettük a füvet is. :)
Szerintem foltosan nőtt a füved a nyírás előtt és a magasabb részeken levágtad a fűszálról a leveleit
Valóban tavasszal egyszer későn nyírtuk és utána kezdett sárgulni. Viszont ez vagy 1,5 hónapja volt, és azóta egyszerűen nem tudja magát összeszedni...
Előtte gyönyörű volt, és durván nőtt.
Állítsd egy fokkal kisebbre a fűnyírót, majd a következő nyírásnál vissza és így a fű túlnövi a tarlót,
OK, kipróbáljuk!
A besárgult szálaknak akkor már annyi, azok elhaltak...?
Milyen és mennyi műtrágyát adsz neki, milyen időközönként?
Idén eddig 3x szórtam ki 15-5-5-öst, március végén először. Kb. 30 g/m2 (kézzel szórom :) ).
Következő nyírás után érdemes megpróbálni 'megtolni' vmivel? Van itthon NPK 15-5-5, 10-5-5, meg pétisó is...
Szerintem foltosan nőtt a füved a nyírás előtt és a magasabb részeken levágtad a fűszálról a leveleit, ezért a szár beszáradt és most azt látod. Tarlósra nyírtad.
Állítsd egy fokkal kisebbre a fűnyírót, majd a következő nyírásnál vissza és így a fű túlnövi a tarlót, legalábbis nem látod. Gyanús hogy a rizoktónia is bejelentkezett, mert lehetne zöldebb is a folton már néhány fűszál, de nem egyértelmű.
Milyen és mennyi műtrágyát adsz neki, milyen időközönként?
Ez már nem a régi Galition, aminek gáza befelé ment a talajba. A hatóanyag klórpirifosz, a gáza felfelé megy el, jobb ha beöntözöd, hogy minél mélyebben tudjon hatni.
Biztos jó a meszezés is a moha ellen,de nálunk inkább 7 pH felett szokott lenni a talaj, mint alatta.
Jobb a vasgálic. A hatékony adag 400-500 g/ 10 l víz 100 m2 re. Ez gyorsan lerendezi a mohát amit ki tudsz szedni a fűből és a gyors hatású nitrogén műtrágya megoldja a többit.
A talajból végy agy evő kanálnyit és cseppents rá ecetet, ha pezseg, akkor meszes és magasabb pH, ha nem pezseg akkor mészhiányos. a pezsgés erőssége is egyfajta tünet.
Értem. Gondolom a májusi növekedési időszak a kritikus amikor 50-60mm tud lenni a két vágás közt a fű, mert nyáron már lassul a növekedése és a 40mm az egyharmados szabály körül mozog 28 mm pázsitmagasságot tartva. Nagyon el sem tudod szúrni.((((((((((:
Nálam ez a ritka nyírás csökkentette a scotts műtrágyák hatástartamát amikor, közel 20 éve elkezdtem tesztelni a scotts műtrágyákat, pedig ránézésre nem volt semmi kivetni való a látvánnyal.
Minden más laboratórium, amit persze még lehet valósítani a reális életben is, bizonyos áldozatok árán.
A sportpályákat nem lehet jól kezelni, ha nem tartom be az élettani szabályokat. Tavaly kezeltem egy pályát az U21 EB-re. Február végétől márciusban már naponta nyírtuk 25 mm-re a napi levágott fű növekedés 3-5 mm volt. A gyökér mélység 10-15 cm. Az áldozatokról most inkább ne.
A sovány perjét szerintem augusztus elejétől kezd meg kiirtani, mert többször újra hajthat és ismételni kell a kezelést, a glifozát pedig lassan hat, az új kezeléshez pedig meg kell várni amíg ismét megnő a fű. Szóval időigényes munka lesz. A szellőztetés csak látszólag tizedeli meg, mert rugóssal csak ritkítod kissé, ha pedig belevágsz a talajba a késessel, akkor egy gyökér metszéssel az alvó rügyeket is kihajtásra serkented, amitől tovább sűrűsödik.
A káliumosból menjen a teljes adag szerintem, különben nincs meg az elvárt hatása.
Micéliummal hogy álltok? Nálam (toscana és BB watersaver) iszonyatos mennyiségben jelent meg (nem csodálom ebben az esős, párás melegben). Hajlok rá, hogy megfújjam (ha az időjárás engedi).
Scheppach 132-42, Használ valaki ilyet vagy hasonlót?
Szerintem kicsi a fordulata, ez által nem szépen vágja el a fűszálakat, pedig a kést minden nyírás előtt élezem, éleznem kell egy kicsit, mert hamar ki csorbul.
Én már nem vasazok, mindig visszajött a moha. Ott ugyanis neki jó, a fűnek nem. Régebben a szovjetek is meg akarták fordítani a folyók irányát, de nem jött nekik össze :)
Sok kertben szellőztettünk tavasszal, idejében. Egy helyen nem tettük, mert úgy nézett ki, gyep csere lesz. Az nem lett, na meg szellőztetés sem már. Félve írom le, de semmi különbséget nem látok köztük. Egy műtrágya adag után az is berobbant.
Szóval 1x ha kimarad, nem gond, de rendszer ne legyen belőle.
Esetleg ha megkeresnéd az akkori hozzászólást és azt vagy a linkjét ide bemásolnád akkor könnyebb lenne valakinek csak a módosításokon gondolkodni mint újraírni az egészet.
16 évvel ezelőtt az itteni tanácsok alapján telepítettem és ápoltam a gyereket. Elképzelhető, hogy az akkori, ide vonatkozó tápsnyagozási, ápolási és locsolási trendek megváltoztak. (?)
Megtenné-e valaki szaki azt, hogy leirná, mint annak idelyén, hogy :
-most mi az éves tápanyagozási metódus, mivel, mennyit?
-az egyszeri öntözés mennyisége, napi max hömérséklethez között gyakorisága?
- a nyirás magassága évszakonként?
-egyéb anyagok, vegyszerek használata akár megelőzés, akár gyógyítás szempontjából .
Az utóbbi években ritkán jártam itt és akkor sem olvastam át mindent, szóval tartok tőle, hogy lemaradtam valami(k)röl...
Köszönöm. Fél fogással nyírom 4 naponta…. kipróbálom ezt az előtte öntözős opciót. De az is lehet, hogy megpiszkálom picit a gépet, hogy többet forogjon. Elektromossal mintha jobb lenne a helyzet. Lehet kell neki az a plusz 800rpm.
Sikerült Galition Ekstra-t szereznem. Azt nem tudom, hogy vizben feloldva kannázva érdemes kijuttatni vagy simán porként kiszórom és meglocsolom. Előre is köszönöm
Nincsen fokozatosság. Azért 40-50-60,mert hol 40,hol 50,mashol meg 60mm. Talaj függő, hol hogyan növekszik. Heti 1db nyírás lehetséges. Azt próbáltam leirni hogyan történik a való életben, életszerű körülmények között. Minden más laboratórium, amit persze még lehet valósítani a reális életben is, bizonyos áldozatok árán.
A sovány perjével valószínűleg ősszel foglalkozom, nem szeretnék muhart a lyukakba. Remélem a szellőztetés megtizedeli, a glifozát biztosan megöli, és akkor úgymond tél alá vetek. Nem szeretném egész nyáron a lyukakat nézni. Ez is jó ötlet?
A Káliumos Control mehet félidőben teljes adagban szerinted, vagy kisebb dózis legyen?
Ilyenkor indul, amikor az akác virágzik és meleg már a talaj, ami megfelel a igényeinek.
A gyomirtót az alvó rügyek nem veszik fel, ezért hajtott újra.
Én a helyedben meghagynám, miközben nyírogatnám 5 cm magasra, és műtrágyáznám. Várhatóan ettől az ápolástól besűrűsödik és elég jó pázsitot ad. A nyírásközben a levágott füved szórd szét, ne gyűjtsd, ez a mulcsra nyírás. Ez egyrészt árnyékol, másrészt tápanyagként is szolgál majd neki. A kúszó szára minden csomóponton legyökerezik és elágazik majd abból is.
A gond az vele, hogy májusban még nem, szeptemberben pedig már nem zöld.
A melegégövön pl Floridában, bermuda grass néven ismerik és nemesítik stb., de ott is bebarnul, ezért télen a golfpályákon felülvetik angolperjével, ami aztán tavasszal a hőségtől kisül, de akkor már a a csillagpázsit beindul.
Jövő ősszel felülvetném valami nagyadagú nádképű cenkeszes keverékkel, mert a kísérő angolperje és réti perje úgysem marad meg.
Talajjavítónak próbáld meg havonta kezelni Amalgerollal.
A gyep tépést okozhatja, hogy délután nyírod és a fű, bár nem érzékeled, de már hervad és ezért tépheti a fűnyíró. Délelőtt 10 köröl lenne jó vagy adsz neki déli frissítő öntözést és amikor felszáradt akkor kezdesz nyíni.
A másik, hogy ritkán nyírod, hosszú a fű a nyírás előtt és ez is tépést okozhat. Gyakrabban kell nyírni.
Túl sűrű a füved ami lefogja a fűnyíró fordulatszámát ezért a fordszám csökkenés miatt tépi a gyepet a gép. Félfogással kell menni.
Jó a nyírási programod a gyomirtáshoz. Most még a levágott maghozó szárak mellett jönnek a sűrítő sarj hajtások is.
A lényeg hogy a nyírás után leveles maradjon a fűszál. Én nem engedem az 1/3 nál hosszabbra nőni a füvet a vágás előtt. Ez májusban érdekes, amikor nagyon gyors a növekedés, mert nyáron már lelassul a növekedése, sőt le is állhat és így a nyírások száma is ritkul.
A fű vágási magasságát tavasszal állítom be általában. Ilyenkor játszni vele már kockázatos, mert ha megnyílik a pázsit zártsága, akkor jöhet a magról kelő muhar betelepülés. Tavasszal szoktam rövidebbre vágni és nyáron eggyel hosszabbra hagyom . Ha játszanak rajt stb akkor érdemesebb rövidebbre nyírni folyamatosan
.
Az hogy a WS keverékre 30-40 cm nyírási magasság van megadva azt jelenti, hogy még annyit kibír, de attól rövidebbet már nemigen.
A sovány perjét nagyon nehéz kiszedni, Sajnos sok magkeverék fertőzött vele. Van cég, ami már eleve úgy hirdeti, hogy benne van. Legjobb a foltot valami glifozátos gyomirtóval többször lekezelni mert egy kezelés után az alvó rügyekből újra hajt. A gombásodás megnyaggatja de nem láttam még olyat hogy teljesen elvitte volna.
Szerintem jó a műtrágyázási programod.
Ha nyáron hervadtabb lenne a füved mint általában megszoktad, akkor menjen még egy stress control, mert kálium hiány jelezhet a fű.
Az ICL műtrágyák közül a Landscaper pro All round 4-5 hónapos tudtommal 100%-ban burkolt. Amikor használtam nagyon jól működött 4 hónapig és az 5.-ben szórtam újra.
A hagyományos műtrágya átlag 3-4 hétig hat, mert gyorsan feltáródik és a fű fel tudja venni, a hatodik héten már biztos hogy pótolni kell, de inkább előbb. Én az 5 gN/m2 hatóanyaggal számolva a 4. héten már pótolom.
A fűeltérő színe a fű faj összetételétől is változik, de a fajta is meghatározó. A vörös csenkesz pl. mindig sötétzöld még ha tápanyag hiányos is. Árnyékban jobban szaporodik, terjeszkedik. A pázsitban lehet talaj folt ami eltérő színt ad a többitől, mert jobban tarja a vizet és a tápanyagot pl.
Késessel már nem akcióznék, mert esetleg túl ritkítod és jön a muhar. Adj műtrágyát és nyírjad amíg jó ritmusba nő s sűrűsödik, mert később lelassul a nyári időszakban. Szeptemberben is 26-5-11 adnék , mivel ekkor van a fű második növekedési ideje kell neki a nitrogén.
? Alig tudtam kitépni, bár a gyökere még nem ágazik el, hosszabb, mint az átlagos fűé, maga a növény vastag, kemény szárú, kissé terülő ...
az eső, éjjel csurom vizes volt ezalatt a gyep. Switch, Mister, Polyram DF van jelenleg itthon, illetve tapadásfokozó.
