A leírt paramétereiddel ne legyenek kétségeid. Ha a cserépkályha melegét széthordta eddig megfelelően a SEMMI a házban akkor a klíma melegét is szét fogja hordani a légmozgás.
Jól gondold ki a helyét és ennyi. Cserépkályháról találsz teljesítményadatokat csempeszám alapján a neten. Az egy jó kiindulás lehet, hogy mennyire lesz elég az 5-ös gép.
Egyébként üdítő, hogy végre nem valaki a teszkós 90ezres géphez kér tanácsot, hogy jó lesz-e a szigeteletlen pléhsufniba süketszoba építéshez.
Ekkora felületen már szépen tolja befelé a hideget.... Igen, én is az AP felé hajlok. Mondjuk néztem ezt is: Mitsubishi MSZ/MUZ-EF42VE Kirigamine Zen, de ez már fájóan drága, mert gondolom a kinézetet is meg kell fizetni itt már...
Ja, persze arról nem írtam, hogy ha esetleg nem vagyunk itthon télen és kimarad egy begyújtás, akkor nem éppen kellemes az idő idebent. Ez az állapot is megszünhetne. A nyári hűtés meg bónusz lenne....
"Az előszobába egy klímát, ez is érdekes ." - A cserépkályha is ott van.
Lentebb leírtam az emeletet, mi ott a helyzet. Szigetelésre mindenképpen kitalálok valamit.
"Nem most hanem már 15 éve is az egyik legdrágább fűtőanyag volt.. a briket dettó. Egyik sem lesz olcsóbb." - Igen, de mivel kb. fele kell mint tüzifából és nem vernek át a mennyiséggel, nem kell szárogatni, a kettő közül még mindig ez a jobb megoldás, ha nincs más.
Az hogy drága, igen az. Azért próbálnám a klímás megoldást.......
Konvektorok meg jók egyébként, az összes öntöttvas égésterű. A hatásfokuk meg azért rosszabb szerintem sokaknál, mert túl nagy lángra vannak állítva és így égéskor bizony sok meleg kimegy a parapeten. Nekünk jól van beállítva és csak szinte éppen hogy meleg az égéstermék, ami távozik.....
Tehát a továbbiakban mindenképpen a födém szigeteléssel, a padló szigeteléssel és a bejárati fallal kell még kezdenem valamit.....
Sajnos ez a ház a 70-es években épült, akkori technológiával, ami elég korlátozott volt akkor. Most meg ebből a sz.rból próbál az ember "várat" építeni.
Én csak azért gondoltam erre a klímás megoldásra, mert a brikett árak már az egekben vannak, mint írtam 8300 Ft. volt mázsája, ami idén minimum 8600-8700 Ft. lesz. Tüzifa sem megoldás, mert a súlyban úgy is át.sszák az embert (a brikett fóliázott raklapon jön mérlegjeggyel) közel dupla mennyiség lenne elég, (már tudjuk, mert eleinte azzal fűtöttünk) valamint legalább dupla mennyiséget kellene először rendelni és szárítani egy évet, mert ténylegesen száraz fát már nem nagyon kapni.
Tehát a cserépkályhás fűtést szeretnénk megpróbálni kiváltani a klímával, hogy olcsóbban kijöjjünk. (Persze a "megtérülési idővel is számolva.) Ha szükséges persze ugyan úgy rásegítve a szobákban a konvektorokkal is, mint eddig. Amúgy nem nagyon kellett, idei télen is csak pár napot. Nem volt több gázszámlánk 10 ezernél ebben az egy-két hónapban, pedig átfolyós vízmelegítő van a fürdőben, meg ott a konyhai gáztűhely is.
Ez az "előszoba fal". Acél keret, szimpla üveg. Ennek 290x270 cm. a mérete. A szélfogó tényleg csak a szelet fogja, mert az is acél keretes és 0.3-as szimpla üveg van abban is. A födémet leírtam alantabb.
Klíma teljesítményben eléggé meg van kötve a kezem, mert 3X16 amperos kismegszakítók vannak és így is játszani kell velük, mert mosógép, szárítógép, villany tűzhely, elektromos vízmelegítő is van... Az amperbővítés meg megint k. drága lenne....
Én ezeket néztem egyébként:
Mitsubishi MSZ/MUZ-HR50VF
Vagy a jobbik:
Mitsubishi MSZ-AP50VG / MUZ-AP50VG
Nem tudom, jók lennének-e. Szempont a megbízhatóság és hogy viszonylag csendes legyen.
A födémről egyel lejjebb. Beton födém, egyébként. Biztosan jó lenne a gyapot, csak most az a probléma, hogy fullon van a padlás mindenféle kacattal, köztük nehéz régi fa szekrények is, az alá necces lenne ez a szigetelés.
Igen, utólag már én is azt gondolom, hogy jobb lett volna felszedni a régi parkettát, aztán valamilyen lépésálló szigetelést alárakni..... De most már csak akkor, ha cserélni kell a laminátost valamikor....
A ház egy nyeregtetős épület, (fordított V ) és középen van fent egy szoba, előtér, wc. Külön fűtéssel, klímával. Padlásrész a két szélén hosszban kb. 1.5 méter szélesen, valamint a ház hátsó részén, konkrétan a legkisebb szoba, konyha és speiz fölött van. A fenti szobát nem baj, ha melegíti alulról, a két oldallal,meg a hátsó résszel kellene kezdenem valamit. Ezeken a részeken egyébként a betongerendák között kohó salakkal van feltöltve.... (Azok a csodálatos hetvenes évek....)
A fabrikekkre írtam , mert abból fogy évente 30 mázsa a topiktársnál . Amúgy meg Google a barátod , keress rá a cserépkályha hatásfokra ! Én a középértéket választottam , mert pontosan arra gondoltam mint Te is . Írod , hogy a cserépkályhával hatásosan füteni tudni kell .:-) Fával meg ugye arányosan romlik a hatásfok a fában lévö nedvességtartalom arányában .
Mint korábban írta valaki fel a padlásra a födém tetejére jó vastag hőszigetelést 25 -30 cm. Az javít az energia mérlegen... ugyan az 50 % az téves elképzelés,de ha 30 % az is jó. Egy klíma a legnagyobb helyiségbe és fűtünk azzal ami van.
Ahogy olvasom van cs. kályha, konvektorok /legalább 2 , de lehet 3 is /.
A tüzelő árak ,
Nem most hanem már 15 éve is az egyik legdrágább fűtőanyag volt.. a briket dettó. Egyik sem lesz olcsóbb.
A konvektorok , hát a hatásfokuk nem a legjobb, de... de hosszú életűek, kevés a karbantartásigény, ez az előny.
"Alsó szinten az előtérben, ahonnan nyílik a három szoba, konyha, wc, fürdő, van egy cserépkályha. Az egész cakk-pakk 75 négyzetméter. " ha van alsó szint kell lenni egy felsőnek is.
" A szobákban a régi vastag szalag parkettát meghagytuk, arra ment a laminált. Valamit az is szigetel talán...."
Ja valamit az a 20 mm.
A szalagparketta 15 mm, réteges ragasztott szerkezet, a laminált pedig 5 mm müa.
A hetvenes években betonra rakták... ragasztották.
Olyan a szigetelő képessége mint a kor,, tév hitre épült.
Előtt már 60 -80 évben az un. melegpadló homokba ágyazott párnafákra ment a 2,5 cm-es vakpadló, arra a szegelt parketta szintén 2,5 cm, tehát homok és 5 cm fa és ez is kevés volt.
Akkor miért lenne elég a harmada ??
Az építészet is tele van tévhitekkel.
A szegénység kompromisszumokat kényszerít ki és ezt megideologizálják.
Ha nincs a födém szigetelve, akkor kevés lesz az 5kwos klíma, bár ez tipustól/márkától függ. És persze ártól is...
Ahogy írják, szigeteld a födémet, 30 - 50% meleg ott megy el nálad.
Mivel van szélfogó, akkor a bejárati ajtóra költött pénz inkább költsd szigetelésre, tedd fel a padlásra. Hideg a belső felülete télen? Mert ha nem süt, akkor pénzkidobás, szigeteléssel többet nyersz.
5kwos fűtésre tervezett klíma 306.000 Ft, 7kwos 354.000 Ft.
Lehet megérné egyel nagyobbat tenni, nincs jelentős eltérés közöttük. Viszont kifűtené a nagy hidegekben is.
Vagy betenni több kisebbet, komfortból sokkal jobb lenne.
Valóban nem túl acélos a szigeteltséged és a födémről nem is írsz.
A padláson leterített 20-30cm gyapot nagyot tudna dobni még a rendszeren, ügyesen a "gallérnál" összedolgozva a fal szigetelésével.
A szalagparkettát és felszedtem volna és az annak a 3-4dm vastagságába valami szigetelőanyagot tettem volna. Persze ez is nagy meló, de drasztikus változást hozna.
Szerintem most páran remegve szorongatják a telefont, hátha megadod a számod és intézel nekik 80%-os hatásfokú cserépkályhát.
A példa is mutatja, hogy brikett esetén elfogadható a fűtési hatásfok, de amint fára vált a polgár durván bezuhan. A hatékony tüzelés sajnos egy külön tanulandó valami, sokan nem tudják elsajátatani.
A brikett pedig sokat javít a hiányosságokon, mert csont száraz, hülyebiztos tüzelőanyag.
Ha feltételezzük, hogy 80% a brikettel a hatásfok akkor a lenti példa alapján 40% körül lehet tüzifával, hiszen azt írja, hogy dupla mennyiség fogy. Abba most ne kezdjünk bele, hogy jobb a fűtőértéke, mert az száraz kg-ra számítva ugyanannyi, hiszen az is csak fából van.
Elmeletileg klimaval ~ 150e Ft lenne az eves futesi koltseged (vagy kevesebb ha H tarifat bevezeted, de gyanitom, hogy mivel regi a haz az draga lenne).
Fodem szigeteleset nem emlitetted, az milyen? (ott lehet leg gazdasagosabban szigetelni!)
Hijjnye. Most akkor hogy is van? Elvesztettem a fonalat.. :-)))
Amúgy köszi a számításokat.
A ház egyébként a hetvenes években épült, salakbeton blokkokból. Régebben szar, összeszáradt faablakok voltak, 0.2-es üveggel. Akkor volt szép világ télen....
Azóta az összes ablak ki lett cserélve hőszigetelt műanyagokra, a házra meg került egy 10 cm.-es polisztirol szigetelés.
Sajnos az aljzatot nem tudtuk szigetelni, mert k. nagy meló lett volna. A szobákban a régi vastag szalag parkettát meghagytuk, arra ment a laminált. Valamit az is szigetel talán....
Még a bejárati ajtós előszoba falat kicseréltetjük idén, valami szuper hőszigeteltre, mert az fém keretes és egy részében szimpla üveg van. Igaz ez nem a kültérre nyílik, mert a bejárat előtti terasz be lett építve, egy szélfogó szerűséggel. De nagyon sok meleg elmegy ott biztosan....
Fabrikett ~18Mj/kg=>eves energiaigenyed ~15000kWh (ha rossz a szamolasom szoljatok)
Ha egy cirka 3as josaggal szamolunk, akkor klimaval nappali villannyal szamolva eves 189e Ft, H tarifaval 118e Ft.
Klima mondjuk 400e Ft, ezalapjan azt mondanam, hogy a megterules olyan 6-7 ev utan esedekes...
Amit ne felejts el:
Alaprajzod megengedi e, hogy egy klimaval futs?
A hoszigetelesed a felhasznalt energiamenyiseg alapjan nem tul jol szigetelt, szoval elofordulhat, hogy nem lehet egyenletes homersekletet eloallitani...
A hazban lakoknak mennyire gond a folyamatott nyitott belteri ajtok es a klima hangja?
Adott egy családi ház, külsőleg szigetelve, szigetelt ablakokkal. Alsó szinten az előtérben, ahonnan nyílik a három szoba, konyha, wc, fürdő, van egy cserépkályha. Az egész cakk-pakk 75 négyzetméter. A szobákban konvektorok vannak, de csak ha nagyon hideg van, akkor kell rásegíteni a fűtésre velük. A lakásban így télen 20-22 fok van, ami nekünk elég.
Nos, mivel a tüzelő árak lassan az egekbe szöktek és nekünk a fabrikettből, amivel fűtünk és amiből 30 mázsa kell minimum, egy szezonra, (8300 ft. volt mázsája tavaly, tehát 250 ezer ft. volt az ára, ami idén szerintem ismét jelentősen emelkedni fog..) arra gondoltunk, hogy átállnánk a klímás fűtésre. Tehát az előszobába feltetetnénk egy 5 kw.-körüli klímát és azzal fűtenénk télen. A cserépkályha tartalék lenne, ha nagyon hideg lenne, a szobákban pedig ezután is rásegítenénk a konvektorokkal, ha szükséges. Ja, még megemlíteném, hogy a brikett helyett a tüzifa sem megoldás, hogy olcsóbban jöjjünk ki, mert igaz, hogy olcsóbb, de kb. kétszer annyi kell belőle. Tapasztalat. Plusz a nyári klimatizálás is jól jönne természetesen.
Azért óvatosan azzal. Nem mondom, hogy nem lehet jól megcsinálni, de mivel a mosógép az elhasznált vizet szivattyúval, nyomással küldi a szennyvízhálózatba, így vigyázni kell, hogy nehogy a klíma felé visszadolgozzon.
Esetleg ide, vagy az emailemre kaphatok egy képet a szifon megoldásról ha nem nagy kérés, könnyebben tudok a vízszerelő és klímással egyeztetni hogy ugyan arra gondoljunk.
Igen, nálam is így van megoldva már 2 éve, tökéletesen működő megoldás, csak arra figyelj, hogy tegyél oda egy bűzelzáró golyóval ellátott kis poharat, amit a bojlereknél is szoktak használni, és abba ereszd bele a klíma csövét.
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy valaki látott/csinált-e már olyat esetleg van-e ötlete arra hogy a klíma kondezvízet belehet-e vezetni a mosógép szifonjába/abba a fali kiállásba ahova a mosógép van kötve. Akár valami kétágú szifonnal vagy toldattal esetleg?
A fancoil olyan mint egy sima klíma beltéri, csak nem klímagáz adja a meleget a hőcserélőben, hanem a melegvíz.
Ugyanúgy van benne ventillátor (radiátorban nincs), szóval pont olyan hangos, pont annyira légkeverő, mint a klíma. Ha ez valakit zavar akkor pofon a barnakupacnak.
Ja, szerintem alapból hangosabb is, mint egy jó klíma, hiszen inkább ipari jellegű a származása, mint komfort.
Azért egy jól belőtt radiátor+kevert körös - a kettő egymástól függetlenül - időjárásvezérelt rendszert én nem akarok felborítani. Kíváncsi lennék arra a cuccra amit említesz, hogy milyen hőmérsékleten milyen hatásfokkal dolgozik.
Nincs klímám és nem is tervezünk. Mint írtam a jelenlegi rendszerhez megfelelően illesztve és csak a kazánházban ill. kültéren akarok bárminemű "rombolást" munkavégzést.
Épp tegnap láttam a facebookon valami kókány 5 Kw-os on-off-os kültéri egy hőcserélóvel, beküldöm a radiátoros rendszerbe a sosem használt vegyes tüzelésű kazán helyén, mehet folyamatosan, ha kevés, a sima klímákkal rásegítek. Szerintem 3 kilóból kijön mindenestül.
Irodaházban kellene lecserélni a fan coilokat vezérlő termosztátokat olyan wifis termosztátokra, amiket valami felület összefog, hogy központi vezérlés, szabályozás is történhessen! Kb 40 db ilyen kellene és a neten elérhető vezérlő.
Persze, lehetne. De akkor mindenhol át kellene helyezni a jelenlegi radiátor kiállásokat, mindenhová villanyt vinni ráadásul "vezérelt"-et (nem éjszakaira gondolok), a hűtés miatt a kondenzvízzel is kezdeni kell valamit, no meg az áruk. Nem új fűtési rendszert tervezek, "csak" a meglévő kazán mellé/helyett alkalmas alternatívát, figyelembe véve a napelemeket. És a padlófűtésről NEM akarok lemondani! Valamint csak a kazánházban tervezek bárminemű olyan munkát, ami falfúrással, stb... jár. Csak ennyi. ;-)
Sziasztok! Egy észrevétel a klímák légkeverésére. Én is egy kis hétvégi házat fűtők klímával, mert napi szinten használom munkára és a kandallós vacakolást meguntam. Hőszigeteletlen szilikát, csak úgy süt a sarkokból a hideg, hozza be a beton aljzat. Majd egyszer szigetelek is. Mivel észrevettem, hogy a meleget maga körül keringeti a klíma, hiába a turbó fokozatú lefele fújás, először egy nagy lapátos asztali ventilátorral forgattam a levegőt. Sokkal komfortosabb lett a ház. Majd kicseréltem a lámpát egy ventilátorosra. Így már kulturáltabban néz ki a dolog. A Bauhausban találtam 17 cm belógásút, ami be nem veri be az ember fejét, még 250-es belmagasságnál sem. Igaz, alatta nem jó lenni, meg plusz zajforrás, de több az előnye, mint a hátránya.
A radiátor kérdése engem is eléggé elgondolkodtat. Most a gázkazánnal rel. keveset megy a radiátor kör, de mondjuk valahol 45 fok környékén van az a víz, amikor nincs igazán hideg. Nyilván jól meg kell határozni azt a hőfokot, ahol már be kell segítsen a kazán, illetve ahol már csak annak kell dolgoznia, akkor még rel. tűrhető értékekkel dolgozik a hőszivattyú.
Amikor meg a radiátor kör nem kér hőt csak a padló, akkor max. 35 fokos vizet kell keringtetni ugyanúgy, mint a kazánnak, az viszont nem egy rossz érték.
De nyilván át kell rágni a kérdést.
Ezt a "rosszul van bekötve" dolgot hogy/mire érted?
Karbantartási költség nyilván van, az van kondenzációs kazán esetében is, az esetleges árkülönbségről gőzöm sincs. A most 18 éves kondenzációs kazánomra is már kb. 5 éve azt mondta a szerelő, hogy szerinte le kellene cserélni, mert hogy már öreg, nincs alkatrész,.... Tényleg koros, ha komoly alkatrész kellene, akkor meg lennék halva. Nem ismerem a hőszipkákat ilyen szempontból, de kb. egyformán érnek meg a cserére ezek.
Mondjuk ha hybrid módban dolgozik a rendszer, mindkét komponens kíméletesebben van használva, főleg talán a hőszipka, ami a kedvezőtlenebb paraméterek esetén már nem teljesen vagy egyáltalán nem kell működjön.
Ha tisztán a gáz mellett maradok, akkor az is egy full cserével indul, ami a kazán + DIM egység + kémény csere + szerelés - cca. 1.5 milka.
Ha hőszipka, akkor a kazán egyelőre maradna. Igaz, a hőszipka alsó hangon is drágább lenne mindenestül mint a kazáncsere, DIM egység ahhoz is kellene, viszont kéménycsere - egyelőre nem.
A villanyhálózat - elvileg - elég lenne hozzá.
A leolvasztott víz kérdése, ez jó felvetés. Ha falon van a kültéri, akkor a járdára csöpög? Nem tudom. Ha betonalapon, akkor simán elfolyhat onnan, viszont akkor a kivitelezés macerásabb.
És fentebb még nem volt szó a hűtésről. Tudom klíma. Egyelőre klímák telepítése semmiképp nem játszik.
A "használd magas fokozaton" az a hülyebiztos megoldása egy problémának.
Ha úgy van elhelyezve a klíma, hogy alacsony fokozaton is eltudja fújni magától a kifújt meleget, nincs esélye visszaszívni akkor menni fog az szépen kis fokozaton is.
Fal közepén elhelyezve, kellő szemközti távolsággal a faltól és kellően lefelé irányítva könnyen átforgatja a helyiséget.
Sarokban, közel a plafonhoz vízszintesen fújatva egész más lesz az összhatás.
Jól nézd meg , hogy melyik mellett döntesz , mert nagyon csalóka a dolog . A teljesítmény leadásának feltételét vedd figyelembe ! Vannak olyanok is , amik alacsonyabb hömérsékleten is üzemelnek , de azok jóval drágábbak .
Gondolokodom egy hétvégi ház építésén, és arra gondoltam, hogy nem lehetne-e fűteni padlócsövezéssel, és egy egyszerübb hőszivattyúval, amit medencékhez ajánlanak.
pl: mostani Aldi katalógus. Persze ezt nem tudom milyen külső hőmérséklet mellett működik, de vannak azért szép számmal hasonlóak. Nyilván valami fagyálló folyadékkal feltöltve.. Szerintetek?
Egy füstölö pálcával könnyen letudod ellenörizni , hogy amikor újra elkezdi a felfütést a klíma , meddig tudja autó módba állított ventilátorral megmozgatni a levegöt intenzíven .
Nem baj, bármilyen választ szívesen fogadok :) Igen, a rövidebb falon van a klíma szerencsére, így az egész teret megkeringteti ezek szerint. Agyaltam is, hova rakjuk, de akkor jól találtuk ki, meg szerencsénk is volt, mert máshol mindenhol kevésbé lett volna előnyös más okokból (is).
Gondolom a klíma azon a falon van , ahonnan a 60nm-es helyiség egész hossza elérhetö . A másik a 4kW szerintem neked nem alulméretezett . Valamint az autómata módban nálad , mivel hosszú a helyiség és onnan még több helyiség is nyílik , így a beszívott levegö elég sokára tud úgy felmelegedni , hogy a klíma úgy érzékelje , hogy csökkenteni kell a fordulatot és a leadott höt . Magyarul : ha egy légáramlásmérövel mérnél folyamatosan , akkor észrevennéd , hogy nagyon eltérö értékek vannak a légszállításban és a hömérsékletekben is . A topiktársnál ahol a téglalap hosszú oldalának közepére van szerelve a klíma , egészen más a helyzet .
Az auto mód nálam sem vált be fűtés üzem módban, mert folyamatosan alacsony fordulaton üzemel, miközben a hőmérséklet legalább 2 fokkal kevesebb, mint ami a távirányítón be van állítva. Ezért nálam állandóan 3-as fokozatra van állítva a venti, a hőfok meg 24-25 fokra.
Na ez érdekes, nem véletlenül tanulni járok ide :). Szóval, klímával fűtöttem végig az elmúlt szezont, megy most is, egy Fujitsu 4 kW-ossal. Csak a januári egy hétig tartó -10-ben ment némileg a padlófűtés. Végig automata módban ment a klíma, 24 fokra állítva. Némileg alulméretezett a klíma, mivel csak kiegészítésnek szántuk, de az esetek nagy részében elég jól kifűti a lakást. A lakásról: Sorház, egy szint, 100nm. Van egy 60nm-es egyben nappali, konyha, ott üzemel ez a klíma, ebből nyílik mindenfele 3 külön szoba. Jobbról, balról másik lakás fűt, a falakon 10 cm nikecell, a födémen 35 cm üveggyapot. Nyilván kicsi ide ez a klíma, de kb -5 fokig elégé jó.l befűt mindent. A kérdésem lényege tehát: jobban járok, ha auto 24 fok helyett 24 fok mediumra rakom a ventit? High módban nagyon hangos, quiet módban meg alig megy a venti. Tehát jobb medium módban, mint auto-n?
Mivel a meleg felfelé száll így talán felelsleges a lapátot mozgatni. Fújjon lefelé aztán majd felszáll a meleg.
Amit Peterch ír azt vizsgáld meg, nem alakul-e ki valahogy egy légzsák. Olyan, hogy a gép által kifújt levegőt idő előtt visszaszívja és ezzel becsapja magát. Te tudod mi az elrendezés, ezt csak te tudod megvizsgálni.
A kifújt meleg levegő minél előbb távolodjon el a géptől és keveredjen a lakás levegőjével. Ebben segít a nagyobb ventifokozat, de egy jól elhelyezett gépnél kis fordulaton is jól kell működni.
Feljebb vettem a ventit 3-as fokozatra, így javult a helyzet. A lapátot terelő űzemmódban használom, mert ugye azért az emeletet is fűteni kell. De lehet elég lenne az állandó lenti pozíció (kezdetben így is használtuk).
Nem megy az autó 60-al akkor nyomom a gázt ha elérte a 60-at akkor nem piszkálom, csak tartom.
tehát ha neked kell még 2,2°C akkor tekerd feljebb.
Szerinted a klímák nagy részén miért nincs hőmérséklet kijelző? ha lenne és kiírná hogy 24°C akkor nem fáznál? Persze akkor biztos lennél benne hogy klíma rossz mert a Te hőmérőd ennyi meg annyi. Hidd el jó a klíma hőmérője, nem cseréljük túl gyakran, 30 éves gépek az eredeti hőmérővel működnek.
Automata ventilátor nem jó fűtéshez ne használd ... persze tudom a választ ne gépeld be. :-) Hűtéshez jó szokott lenni ... de fűtés az nagy más tészta egy magas oldalfali vagy kazettás gép esetén.
Persze egy parapet klíma más lehet, de Szegeden nem veszik meg ... a cégnél meg egy 13méter magas helységben van 2db. 2,5kW és arra panaszkodnak hogy nem jó ... de 13méter az 13 méter. :-)
Nálunk a szuterén szinten megy egy klíma 21 fokra állítva, a földszinten másfél méteren 19 fok van, a padló infra hőmérővel mérve 22 fok. Az emeleten a hálókban szintén fűtés nélkül 20 fok. Teljesen kellemes. A hideg padlóval kezdj valamit.
Már írtam múltkor , hogy állítsd a ventit magasabb fordulatra és ha a Te klímád is használja a távvezérlöt mint segédhöméröt , akkor tedd a klímától minél távolabb ( maximum 7 méter ) de úgy , hogy rálásson a klímára és ha lehet 1,5 méteres magasságba . Azért áll le , mert neked a szobában kialakul egy légzsák , amit felfüt és az abból beszívott levegöt érzékeli és ez félrevezeti a vezérlést .
Nálam 23°C-ra van állítva maximum fordulaton a venti ( szükség szerint a klíma állítja a fordulatot ) és kényelmesen kifüti a házat . Jelenleg éppen felfüt , mert 22,8-23,6°C között üzemel , ilyen a hiszterézise . A fogyasztása meg ilyenkor 380-430Watt között ingadozik , a padlásban a hömérséklet +7°C , mert ugye nekem ott van felszerelve .
Pillanatnyi helyzetkép: klíma 24 fokra állítva, áll, lent, a hőmérő szerint 21.8 fok (kb 1m magasan), és fázunk.. Később elindult a klíma, auto-n van a venti, de sztem alap fokozaton megy.
Persze, állíthatnám 25, vagy 26 fokra is.. De azért a villanyórára is gondolok.. :)
na de amit nem értek, ha 24 fokra van állítva, miért áll le? Nem hiszem hogy 2 fok különbség lenne méterenként (a klíma kb 2 méteren van), az emeleten sincs 24 fok..
Mekem van egy 50m2 panelben egy 3.5 KW-os Mitsu HR már 2 éve, és úgy lehűti a lakást, hogy nem hallasz belőle semmit. Sem bel, sem kültéren. Nagyon jó kis gép, tudom ajánlani.
Háááátttt szerintem az AEG-nél(ami egy átcimkézett Hisense minden mostani halkabb lesz....... :-) annál a kültéri az ami nagyon hangos volt, az zavart, nem a beltéri hangja.
Engem a legfőképpen a takarítása érdekel, a reklámfilmben a levegő terelő lamellákat egy mozdulattal ki lehet szedni, onnantól sztem a mókuskereket már vidáman meg lehet pucolni, nekem már ennyi elég, csak vmi megerősítést várok.....
A külső fal déli oldal a nap nyáron szinte este 5-6ig fűti)
A hozzáértő kollegák véleményére lennék kíváncsi, tudom új a készülék típus, de hozzáértő szemmel mit látnak benne? (halk -nem halk-megbízható-könnyen takarítható mokuskerékre különös tekintettel, mert az AEG -nél megküzdöttem vele....)
Beteszel a ház közepére egy szökökutat , vagy üveglapon csorgatod az elöre lehütött vizet . Az elnyeli a párát a levegöböl . Létezik ilyen kivitelü klíma is , ami úgy néz ki mint egy szobor amin csurog le a víz .
Szerintem a nyári időszakban a lakások/felhasználók jó részénél fontosabb a párátlanítás mint a hőmérséklet csökkentése. Átlagosan szigetelt ház esetén, tutti. (Persze nem egy szigeteletlen, déli oldalfalú, legfelső szinten lévő panelben) Erre való a klíma. Tényleg, szakemberek, felülethűtésnél hogy oldják meg a párátlanítást?
A párátlanítás pedig nem megy a radiátorokban a hideg víz keringetésével. Amúgy meg, ha ez működne, beleengeded a csapvizet oszt kész :-) Ami kijön, azt tovább lehet használni, ha másra nem, locsolásra.
Hűtésnél szerintem akkor fogod először megbánni a dolgot mikor a nejed a fejedhez vágja a felmosóvödröt, mert fél nap után sem szárad fel a padló a nyári párában.
Sokféleképp megvalósítható a fűtés de ahogy írtam,
a jelenlegi megoldás - mármint direkt és kevert kör is egymástól független időjárásvezérelt - fenntartása is az egyik cél. Ez egy hőszivattyú (vagy és kazán) és a hozzá passzoló DIM egység beépítésével megvalósítható mókolás
nélkül. Van persze adott esetben más megoldás is, pl egy ilyenbeépítése akár.
De egy ideje megint csak a fűtés szemszögéből beszélgetünk. És mint írtam, a hűtésen is gondolkodom. Tudom, klíma. De alapesetben a házon belüli több helyen történő fúrás-faragást, valamint a klímák miatt szükségessé váló villanyszerelést is szeretném elkerülni. Nem a mai szemlélettel csinálták 32 éve a vezetékezést, szóval ott is lenne meló.
Ezek miatt - is - tűnhet alternatívának a hőszivattyú telepítése a kazán mellé.
Elvileg úgy is megcsinálhatnád, hogy vennél egy kicsi puffertartály ( 200 liter) és azt fűtené a kazán. A pufferről meg elvileg bármennyi kör levihető.
Ez jó kérdés, mert a kazán ugye eleve kiad egy direkt kört. Gondolom a kazánban eleve van egy keringtető szivattyú, ami enélkül is kiszolgál egy direkt kört. Talán akkor kellhet, ha két "független" direkt kört akar valaki?
annál jobb hisz annál kevesebb energia kell a melegítéshez. Az is, hogy a túl hideg visszatérő felmelegítéséhez is többlet energia szükséges
Amit utána beteszel a lakásba, tehát gazdaságosság tekintetében semmit nem számít.
Egy kondenzációs rendszer nem azért fogyaszt kevesebbet, mert 35fokra fűti a vizet, mint egy jancsikályha ami meg 300fokra a levegőt, hanem azért mert sokkal korszerűbb.
Hát ez is lehet egy verzió, de gondolom HMV módban fix az előállított víz hőmérséklete, az én rendszerem pedig időjárásfüggően vezérelt és erről nem szeretnék lemondani. Persze elképzelhető, hogy addig amíg nem kell indítani a kazánt ez is egy jól működő üzemmód lehet. :-) De jobb szeretném valahogy azt, hogy "csak" ugorjon néhány lépcsővel följebb és ne HMV módba.
Esetleg a höszipkánál amikor padlófütés van , akkor direktben megy a fütés ( 35°C elöremenö ) , majd amikor a radiátor kér fütést , akkor átkapcsol a höszipka HMV készítési módba . Olyankor 55-65°C a kilépö hömérséklet , höszipkától függöen .
Biztos, hogy minél alacsonyabb az előremenő annál jobb hisz annál kevesebb energia kell a melegítéshez. Az is, hogy a túl hideg visszatérő felmelegítéséhez is többlet energia szükséges, viszont jó sok hőt lehet vele visszanyerni a füstgázból. Nem tanultam konkrétan pl. a kondenzációs kazán dolgait, nyilván van itt aki esetleg perfekt benne, de azért a rel. alacsony előremenő hőmérséklet és a leadott hő után visszahűlt visszatérő víz azért egész jó alapot ad a nem túl rossz hatásfokhoz. A meglévő beállítások mellett nem megy túl sokat a radiátoros kör (nagyobb hidegben persze nyilván többet), döntően a padlófűtés az ami szinte egész nap megy alacsony hőfokon és kis teljesítményen pörög a keringtető is. Elég szépen szokott a kondenzvíz is csöpögni.
De amit írtál a középhőmérsékletről, annak kb. meg is felel a rendszerem. A padló oldalon ezen a télen sem láttam 35 foknál nagyobb előremenőt és kb. 24-25 fok volt max. a visszatérő. A radiátor oldalon amikor 60 fok volt az előremenő, akkor a visszatérő 25-30 fokos. Ez keveredik aztán a padló visszatérőjével. De a nap nagy részében a padló visszatérője dominál csak. Egész szezonban a kazánon lógott egy laptop a kazán programját futtatva, így végig láttam (amikor kíváncsi voltam rá) a paramétereket.
Ami egy esetleges hőszivattyúnál elgondolkodtat, hogy azt hogy lehet (meg lehet ?) megoldani, hogy amikor csak a padlónak van hőigénye, akkor csak az annak megfelelő előremenőt nyomja, ha viszont a radiátor kör is hőt kér, akkor a hőcserélő magasabbat küldjön. De ez is csak egy előre meghatározott hőfok fölött lényeges, mert amikor már a hőszivattyú kapcsolná a kiegészítő fűtést, azzal a jellel indítani lehet a kazánt és az meg adja azt a melegebb vizet a rendszerbe. Amíg a jelenlegi kazán működőképes, az a két külön termosztát jeléből tudja, hogy elég csak a padlónak megfelelő vizet küldenie vagy a radiátorhoz beállítottat (is) küldje. (két külön előremenőn) Egy új kazán esetében hasonló a probléma, mint a hőszivattyúnál.
Az előremenőt szokták kiemelni a kondenzációsoknál, de maga a hővisszanyerés a visszatérő kört használja, vagyis a visszatérő hőmérséklete többet játszik a hatásfokban, mint az előremenő.
A középhőmérséklet legyen minél alacsonyabb ... (visszatérő+előremenő)/2 ... _szerintem_
Ezen vagyok, de nincs alkatrész, ahogy írtam is. Tavaly csak a HMV váltószelep kezdett ereszteni. Szerencsére egy BAXI szelepének a belső része pont jó volt. A "fő" hőcserélője pl. neuralgikus pont alkatrész ügyben. Ha az elkezd egyszer ereszteni, no akkor tényleg vége, hacsak addig nem lesz valahonnan egy használt.
2-3 hónapja egy kmplettről lemaradtam néhány órával. Falra szerelve házzal együtt vette valaki, aki full felújítást tervezett. No az buli lett volna. Naponta lesem a jófogást meg a Marketplace-t, hátha tesz föl valaki. Talán most, ha lassan vége lesz a fűtési szezonnak.
Nincs gond a kazánnal, a mostani 18 éves is már kondenzációs. Sőt olyat tud, amit egyik mostani sem. Két előremenője van. Egy közvetlen és egy kevert körös. Vagyis külön és direktben tudja a radiátor és a padlófűtést is egymástól független meredekséggel időjáráskövetően. Azért is lenne drága a csere, mert ha ugyanezt akarom, akkor meg kell venni egy ca. 4-500ezres hidraulika egységet is, ami buszon kommunikál a kazánnal és tudja ugyanazt, mint a mostani.
Nem, a hidraulika nem lesz cserélve. A radiátoraim jelenleg 1 vagy 1.2-es meredekséggel üzemelnek, -10 fok körül volt max. 60 fok az előremenő. A padlófűtés meg 0.4-es meredekséggel dolgozik. A radiátoraim eléggé túlméretezettek, bár hogy a hőszivattyú (mondjuk) 50 fokos előremenője mennyire lenne megfelelő velük, a gyakorlat mutatná meg. Igaz, most kellően le vannak szabályozva. Úgy vannak belőve, hogy amikor a tetejük meleg, kb. 50 fokig az aljuk max. 20-25 fokos, így a kazánhoz kellően hideg visszatérő víz megy, így elég jó hatásfokkal kondenzál még. Az előremenőt szokták kiemelni a kondenzációsoknál, de maga a hővisszanyerés a visszatérő kört használja, vagyis a visszatérő hőmérséklete többet játszik a hatásfokban, mint az előremenő.
Kondenzációs is elmegy 50 feletti hőfokon. Miért ne? Max a hatásfoka picit kisebb lesz. Sőt elmegy akár 80 fokon is, akkor meg pont olyan, mint egy sima kazán.
De gondolom, most sem kívánja a rendszer a 80fokos vizet.
Az a baj az új kazánnal, hogy az már kondenzációs lenne, sokkal alacsonyabb előremenővel, mint a mostani. Így rögtön radiátorokat is kellene cserélni. Akkor meg már jön az a gond, hogy ha eddig az ablak alatt közepén volt a radiátor, ugyanarról a kiállásról a nagy már hülyén néz ki, teljesen eltolódik az ablaktól. Ezen úgy segíthetsz, ha a csövet falon kívül arrébb viszed (szintén ronda, a radiátor csak felülről takarja), vagy a falban toldod - de az megint sok pénz és atombiztosnak kell lennie.
Ha már ilyen 2 milla körül jársz, lehet, mégis érdemes elgondolkodni a hőszivattyún. Persze az megint nemigen passzol a meglévő radiátorhoz - meg esetleg villanyászkodást is igényel, bár az mintha tőled nem állna messze.
Az esetleges hőszivattyú pont ezt csinálná. Ahhoz már csak rel. kevés napelem bővítés kellene és nemigen kellene invertert sem cserélnem, ami igencsak megnehezítené és megdrágítaná a dolgot.
A "cekászos" vízmelegítéshez végképp sok napelem szükségeltetne, akkor már csak háromfázisú napelemrendszer mehetne és az nem csak a panelek számának növelésével járna, hanem inverter csere, új szerződés az ELMŰ-vel, ráadásul most egy fázisom van (ami egyébként bőven elég), így magának a 3 fázisnak a "bevezetése" annak minden - nem kevés - költségével is hozzájönne. Bármi is lesz a megoldás, azt sem szabad elfelejteni, hogy vegyesen radiátor, padlófűtés ill. van ahol mindkettő van a házban, a radiátoros részét sem szabad kifelejteni.
Az olcsóbb tarifát hogy gondolod? Vagy napelemről - normál tarifával - fűtök, vagy olcsóbb (H vagy vezérelt) tarifával, de akkor abba a keretbe nem számolhatom el a napelemek által termelt energiát.
De egy biztos, ha hőszivatyú lesz is esetleg, az is cekászos kiegészítő nélkül, inkább a gázzal kombinálva.
Megy az agyalgás, ha majd döntöttem, azt is megírom.
Egyébként jók az ilyen hozzászólások párbeszédek, mert serkentik a gondolkodást, esetleg jöhetnek olyan ötletek megoldások, amik egyébként nem.
Nem nagyon van min morfondírozni, ahol bent a gáz, esetleg egy működő rendszer ott anyagilag szmolás nélkül sem éri meg a hőszivattyú.
Radiátor hűtésre lófütty. Ha nem durván szigetelt a ház akkor még annyi sem.
Ha meleg a padlód és még radiátor is kell a hőntartáshoz akkor ott nincs durva szigetelése a háznak.
Ott a padlóHŰTÉS sem fog érezhető lenni.
Fancoil miben más, mint a klíma? Mármint használati szempontból? Ugyanúgy fúj, mint a klíma, ugyanúgy hangja van. Max annyi, hogy az parapetmagasságban elhelyezhető, ez jól jön fűtéskor. De akkor már a klíma is.
Először is a hőigényt lenne jó megállapítani és esetleg szigeteléssel csökkenteni. Persze lesz ott is mit számolni, hacsak nem csupasz téglafalak vannak és mindenképp vakolni, színezni kell. Meg a padlást lesöpörni, 30-40cm szigetelést lerakni és soha többet oda fel sem menni.
Én feltennék a helyedben egy klímát (hűtésre úgy is az lesz a vége előbb utóbb) és próbálgatnám fűtésre, amíg húzza még a kazán. Aztán majd eldöntöd.
Falfűtés nemigen jöhet szóba. A klíma is valószínűleg kilőve. Ahol el lehetne helyezni (ill. ahol érdemes lenne), az mindenképpen tartózkodós tér és csak részben szolgálná ki a házat, vagyis több kellene. Majd alakul (egyelőre fejben).
Klíma fűtésre csak akkor jó ha nincs bent az ember. Fűtéskor még a 24 fokos szélben meg lehet fagyni, kiszárad a szemed, orrod. Padlófűtésnek nincs párja. Viszont a falhűtés szuper, voltam ilyen helyen, mint a pince vagy régi vályogház. Előrelépés csak ez lehet vagy a jelenlegi állapot új kazánnal. Hűtésre meg egy klíma olyan helyre ahol nem tartózkodik ember, folyosó.
Én is agyon morfondírozom a dolgon. A radiátorfűtés miatt a hőszivattyú magában nem játszik, vagy nagyon-nagyon drága lenne, a kiegészítő patronos fűtést a pazarlása miatt kizárom. Így viszont a kazáncserét 1-2 éven belül mindenképp meg kell játszanom, ami maga cca.1.5 milka mindenestül ha azt akarom, hogy ugyanazt és ugyanúgy tudja, mint a mostani kazánom és ne "kókányolt" hidraulikus rendszer szolgálja ki a padlófűtést.
A klíma sokkal gazdaságosabb lenne mint a hőszivattyú, ugyanakkor azzal fűteni felborítaná a meglévő rendszert, nem lehetne igazán jól integrálni. 31 év alatt nagyon megszoktam, hogy a padló langyos amikor fűtünk, erről nem mondanék le, ezt viszont klímával nem tudom megcsinálni. Szóval vagy marad szimplán a gáz és hűtésre mégiscsak klíma, vagy beugrik egy hőszivattyú, ami a fűtésbe is integrálható és valamelyest hűteni is tudnánk vele. Bár a hűtés milyenségét a való élet mutatná meg, mert a mostani radiátorokba csakannyira hideg vizet lehetne nyomatni, hogy ne legyen páralecsapódás, az meg lehet kevés. A padlónál megint csak kérdéses a dolog, ill. azt a lábunk miatt sem szerencsés túlhűteni, de elképzelhető, hogy lightosan is sokat segítene. Az sem megvetendő, hogy hőszivattyúnál csak a kazánházban meg a házfalon kívül lenne munka, a lakásban semmi. És pl. egy komolyabb (full ház) festés-tapétázáskor a radiátorokat ki lehetne cserélni fancoil-okra, akkor úgy is kosz van. Persze az megint egy csomó pénz.
Bonyolult ez, vagy nagggyon sok pénz, vagy nincs optimális megoldás, csak kompromisszum. De a klímás fűtést a kedvező rezsiköltség ellenére is kilőttem.
Én is morfondíroztam rajta, de egy komolyabb darab túl van az ingerküszöbömön. Maximum valami primitív mókolt izét bekötök a fűtésrendszerbe, okosan méretezve alapfűtésnek. Egy klíma kültéri, meg egy hőcserélő, oszt hadd szóljon.
Még érik a gondolat, de: A kazán 18 éves, tartalék alkatrész nincs hozzá gyakorlatilag bontottban sem. Ezt a szezont is szerencsésen tudtam vele végigfűteni, mert a szükséges alkatrész más típusból passzolt. Most hibamentes, de valamit kezdeni kell. Idén lett napelem, aminek van fölös kapacitása, ill. lehet, hogy egy picit még lehet bővítem és akkor végképp lesz. A kazánt kímélve - csak nagy hidegben használva - elképzelhető, hogy néhány szezont kihúz még. A másik verzió, hogy szimplán a kazánt cserélem, de az újhoz már kell plusz hidraulikai egység, új kémény, drága, bőven 1 millió fölött lenne az is. Igaz előbb-utóbb mindenképp szükség lesz cserére.
A nyári hűtés nincs megoldva. Ezért kell valami. Ha hőszivattyú lenne, akkor fűtés-hűtés is menne (bár a hűtés kérdéses, mennyire lenne jó a jelenlegi rendszerrel.). A klíma nyilván hűt is, de fűtésre használva veszik a mostani komfort. Majd meglátom, de a hőszivattyú is egy irány.
Ezeket olvasgatva erősödik bennem megint a dolog, hogy mégiscsak hőszivattyút vegyek és integráljam a meglévő kondenzációs kazán mellé a radiátor/padlófűtés rendszerre és ne klímát szereltessek. Tudom, kevésbé gazdaságos, de a komfort megmarad.
A mi házunk is viszonylag kicsi 50 nm, de 3 szint, a szuterénben konditerem/moziszoba az is fűtött, a többi szinten infra hőmérővel mérve 22 fokos a padló, a levegő 20-21 és tök kellemes. Anyósoméknál, ha látogatóban vagyunk, konvektoros fűtéssel 26 fok, de a padló tök hideg, állandóan fázik a lábam, ettől meg kényelmetlen az egész.
Legkisebb ventilátor fokozaton nem tudja átadni a hőt, kevés a légmozgás. Auto módot kell használni, de ezek szerint rájöttél, vagy feljebb venni a ventilátor fokozatot.
Hogy hány fokra állítod, oly mindegy, ha dideregtek. Annyin menjen, amennyin jól érzitek magatokat.
A nem szigetelt padló sokat ront a hőérzeten, vagy szigetelitek, vagy padlófilmet kell lerakni, persze az pénz, és áramot is fogyaszt. Több megoldás az alulról jövő hidegre úgy sincs.
Szerintem nem jó helyen van a klíma , vagy nem jól használjátok .
Ha itt olvasgattál akkor lehet , hogy olvastad az én beírásaimat . Nekem 63nm-es a ház , jól szigetelt . Egy Ozone kínai klímával fütöm most a 12-ik telet . Benti hömérséklet 22,8-23,6°C között van , mert a távvezérlön 23°C van beállítva és a klímától távol . De rálát a klímára , így a távirányítóból kapott információt is figyelembe veszi a klíma , nem csak a beltérin lévö hömérsékleteket . Állandó legmagasabb fordulaton üzemel a venti , természetesen a fordulatot a beltéri azért modulálja szükség szerint . Csak akkor indul a gázkazán , ha a kinti hömérséklet alacsonyabb , mint -5°C , ezen a télen talán 10 éjszaka volt ilyen .
Mi egy kb. 30 m2-es, szigeteletlen zártkerti házat próbálunk fűteni egy kínai (C&H) klímával. Nagy hidegben mi is rásegítünk, van kazános, radiátoros fűtésünk is, a klíma szerelés előtt azzal elfogyott telente min. 50 mázsa fa, ami kb. 170eFt volt. Most a klíma 100eFt áramot fogyaszt, ami hozzátok képest jóval több, de nekem megfelel, és még H tarifánk sincs.
1. Ja igen, nálunk tavaly okt. 5-től nov. 5-ig 170kWh áram fogyott, szóval nálatok az első méretlen hónap biztos még ennyi sem lett volna.
2. Az előző '19-'20-es tél enyhébb volt, a klíma fűtésre idén 20%-kal többet fogyasztott az előző szezonhoz képest, szóval lehet másnál is ennyivel emelkedett, aki tavalyi adatot ír.
A legkisebb venti fokozaton, illetve mostanában már auto módban használjuk. A beltéri a bejárattal szemben van (5.5 széles, 7m hosszú ház), a bejárat oldalt kb középen van(a 7m oldalon), és a bejárattal szemben a falon van a klíma. eredendően én a bejárat fölé akartam tenni, de ott nem fért volna el. Most ahogy nézem, egy helyre lehetett volna még tenni, a bejárati falra, a bejárattól oldalt 1-2 m-re, ez a kanapénkkal szemben van, pont felénk jönne a meleg. Igen ám, de azon a falon egy szekrény van, amit nem igen tudnánk máshova tenni.. Esetleg ha a cserépkályhát elbontjuk.. De ekkor meg a konyha rész lenne hideg, oda nem fújna, meg sztem az emeletet is nehezebben fűtené ki. Még egy helyre lehetett volna tenni, de ott meg a kültéri elhelyezése lett volna gond.. Szóval ez lett. Persze, az is lehet h feljebb kellett volna állítanom a hőfokot, nem tudom ki mennyin használja. Mi eleinte 22, aztán 23, meg már 24 fokon használtuk. Estére, és napközben, ha dolgoztunk levettem mindig 21. ill később csak 22 fokra. Hogy lent 22 fok legyen, ahhoz kb 24 fokon kellett járatni. Így most a kanapénk kb a klíma "szélárnyékában" van.
Előző téli adat: (Polar SDX 5 és 2*2.5 kWos klímákkal) , 5 centi hungarocellel ellátott házban, kb 55 négyzetmétert ( 35+10+10) kifűtötte az előző télen 42.000 Forintból, H tarifával. nélküle lenne sacc 60.000 Ft.
Ez 3 db klíma, és ennyiért kifűtötte a házat?? Elég hihetetlennek hangzik.. Én sem 20 ezret vártam, hanem olyan 35-40 ezret.
Sziasztok.Nem vagyok profi, csak felhasználó. Saját tapasztalat nem mese! Egy nagyváros szélén egy erdei környezetben van egy 45nm alapterületű igazi kis kincsünk,egy nagyon kulturált környezetben. 6 éve lakunk kint ami az életünk legjobb választása volt.. Patika állapotú ház, amit mi terveztünk, és szinte mi építettünk fel. 5 év szenvedés, fa vágás, takarítás, kémény, meg még sok hozzá tartozó teher. De ez már nincs! 3,5kw inverteres klíma és megoldotta az egész nehézségeinket. Egy jól kiválasztott és jól üzembe helyezett inverteres klíma, veri az egész fűtési alternatívát.. Hűt-Fűt és nincs szén monoxid. Egy fűtési szezon full szigetelt házban, 25/nonstop havi 12493ft.. H-tarifa nélkül. Nekünk nagyon bejött. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Illetve a meleg nem tud megrekedni lent, felszalad az emeletre, szerintem az lehetett a fő gond. A sugárzó meg nagyobb teljesítményű kályha persze kifűt így is, de a klíma az nem olyan mint egy kályha hogy egy szobából lehet fűteni az egész házat...
Szeretném megérteni, hogy lehet az, hogy 30 négyzetméteren, ami grafitos10 centivel le van szigetelve, a fújó klíma mellett oldalt dideregtek.
Ami okot ad rá, hogy megértsem hogy lehet/ ahogy én látom:
Ami a sugárzó kályha miatt van, 0 fok kinti hőmérséklet alatt jó ha 35 -45 fokot fúj be, nem csoda, hogy kályhához képest gyenge. Más a hőérzet, főleg ha alatta elmész, mellette meg a felkavart hideget érzed.
Nem tudom hogy használod, auto ventilátor módban ha jól van elhelyezve, nem kellene ilyet érezni. Nagy ventilátor fokozaton produkálhat akkora légmozgást, hogy kellemetlen legyen. De a körülmények összehozzák, összeadódik a több "hiba".
Mivel nem tettél fel a falról képet amin rendesen látszik a környéke is, de leírtad, hogy rossz helyen van, ez sem előny. (A szabályozása is durva, a kategória teteje a másik véglet, fél fokonként állíthatóan, sokkal precízebb szabályozással ) I feel meg ráadás, szerintem csak elbacca.
Előző téli adat: (Polar SDX 5 és 2*2.5 kWos klímákkal) , 5 centi hungarocellel ellátott házban, kb 55 négyzetmétert ( 35+10+10) kifűtötte az előző télen 42.000 Forintból, H tarifával. nélküle lenne sacc 60.000 Ft.
A tied 55-60000 Ft. mit vártál, 20.000 Ft? Még 20 centi a falon, 20 a padlóban, 40 a tetőtérben, és megvan.
Karter, tálcafűtés: Másnak is van, ez is a fogyasztás része. Ennél meg ne is várj csodát, a mezőny aljáról vásároltál.
Oldalra nem terel annyira mint szeretnéd, másik sem. Legalábbis jelentősen, ez nem tudja az oldalfali klíma.
Fagyos napokon ne várd, hogy kevesebbet fogyasszon, mint +5 fokban.
Minél hidegebb van, annál kevesebb hőt tud behozni. Ergo, annyival többet kell dolgozni a kompresszornak, az meg több fogyasztás.
Olcsóbb sima ennyit sem fűt, és szívás van, ár- érték és tudás arány itt is érvényesül.
Megértem, hogy akkor kellett, és ennyi pénz van rá. Ha akkor szerelték volna, amikor van még rá több pénzed:
~ 150.000 Fttal többért most nem panaszkodnál, hanem beírnád,:mennyire meg vagy elégedve, mert bár drágább volt, mint az akciós Syen, precízen tartja a hőmérsékletet, nem hangos, szép, stb. Lásd japán klímákból sem a legalja. Pl: AP Mitsu.
Vannak helyek, ahol nem megoldás az oldalfali klíma fűtésre, de ha erre van pénz, ilyen módon, abból csak "milyen fos klímával fűteni" eredmény lesz.
De ha ennyire nem jó, bár pénz, át lehet rakni máshová. Akár ezt is választhatod, és lehet még jó klímás fűtésed.
Vagy ha klímára akarsz fűtésben támaszkodni, parapet kivitel (kb 100.000 Forinttal drágább lett volna), vagy akár mennyezeti lenne jó oda, persze látatlanban.
Végszóként, nehéz úgy megoldást mondani rá, hogy nincs ott az ember, látni hogy működik, milyen a didergős hideg, stb..
Részemről megköszönöm, mert az ilyen vélemények itt építő jellegűek, ritka ha valaki le meri írni. Jelezhetnéd a telepítőnek is, hátha segítenek.
Lassan véget ér a fűtési szezon (legalábbis remélem, nem kell júliusig fűtögetni..), így leírnám a véleményem, tapasztalatom a klímás fűtésről :) Hát nem vagyok tőle hasraesve... Okt. 7én lett felszerelve, ezalatt megevett olyan 1500 kW-ot. Nem tudok pontos adatot, mert nov 7-én raktuk fel a fogyasztásmérőt, az ápr 7-ig, azaz 5 hónapra 1200 kW, így visszaosztva átlagolva a plusz 1 hónappal 1440, de fával is rásegítettünk sztem 8-10 nap este, így legyen 1500 kW a vége. Mostanáig. Őszinte legyek, kevesebbre számítottam.. De ebben ugye benne van a csepptálcafűtés is, ami fagyos napon jópár kW-ot rádob. Ami feltűnt, és amin meglepődtem, hogy fagyos napokon jócskán megugrik a fogyasztás, tehát egy 4-6-8 fokos naphoz képest kb a duplájára.. Erre nem számítottam azért. Most így számolva, 55-60e-re jön ki a fűtés, azért ennél kevesebbre számítottam. Ez így érdemben nem is kevesebb mint a fafűtés ára sztem. Vagy nem nagyon. De kényelmesebb az igaz.
A klímás fűtés komfortérzete pocsék.. Ugye nem sugárző hőről van szó, így ez várható volt. A cserépkályhával jóval kellemesebb meleget lehet csinálni. Ami feltűnt, és tervezési elbaxásnak gondolom, így lehet klíma függő, hogy gyakorlatilag oldalra alig terel, így szinte csak a maga előtti teret fűti, nem tud egyenletes hőfokot csinálni. Én azt hittem hogy rendesen tud minden irányba terelni, de csak vmi lófax terelőlemezek vannak belül, ami légáramot a függőleges terelő kiképzése miatt részben vissza is terel.. Így itt kókányolnom kellett kartoncsíkokat ragasztottam a függőleges terelőre, oldalra hajlítva, így valamivel jobban terelt oldalra, de ez is kevésnek bizonyult. A nappaliban mi a klíma alatt, attól oldalra ülünk, és ott sokszor dideregtünk, miközben elvileg 22 fok volt bent.. a beltéri elhelyezése kompromisszumos volt, máshova nem nagyon lehetett tenni, de mondom, nem számítottam erre, hogy joformán "csak előre" fűt.. ha ezt tudom, akkor lehet mégis máshova tetettem volna(egylégterű amúgy a lenti rész, 30m2). Hozzáteszem emeletünk is van, így a meleg egy része felmegy, bár többnyire csukva vannak fent az ajtók.
Tehát végső soron a feladatát ellátta, de én nem tudom ezt fő fűtésre ajánlani, ha van más lehetőség. Mai ésszel lehet nem vennék csepptálcafűtésest, csak zabálja az áramot sokszor feleslegesen. Valami olcsóbb simát kellett volna venni, és nagy mínuszokban esetleg nem használni. Arra ott a kályha. Bár kétségkvíül nyugodtabb voltam, hogy nem kellett a jég miatt aggódni. De végülis akciósan kaptam meg. A zajokról sokat nem írnék, minket nem zavar. Annyi, hogy a fenti hálóban hallatszik a kültéri morgása, mivel azon az oldalon van, de végülis nem zavart minket. Más lehet hogy érzékenyebb erre, nem tudom.
"Infralámpa 250 Wattja elég szerinted, hogy -10 fokban ne fagyjon el a víz?"
Ez a helyiség hőszigeteltségétől függ. Létezhet akár olyan kazánház is, amiben -15 fokos időben épen 250 watt kell a nulla fok fölé fűtéshez.
Leghidegebb időben (-15 fokos külvilág esetén) egy helyiség temperálásához (épphogy nulla fok fölé történő felfűtéséhez)
- igenszarul hőszigetelt lakóház esetén négyzetméterenként kb 120-150 watt hő kell
- profi passzívház esetén négyzetméterenként kb 6 watt hő kell.
Ha a kazán nem külső levegőt használ, hanem a tüzet a kazánház levegőjéből eteti, akkor a kazánháznak valószínűleg van légbeejtő nyílása is, ami a fenti wattokat növeli valamennyivel.
Ha viszont nem az egész kazánház levegőjét akarjuk melegíteni, hanem az infralámpa hősugárzása okosan csak a melegen tartandó felületre van ráirányítva, akkor meglepően kevés watt is elég lehet fagyvédelemre.
Típusfüggő. Olcsó kínai még kikapcsolt állapotban is fűt és gyártja a számlát. Normális gép pedig csak ha szükség van rá.
Ennél fontosabb, hogy a leolvasztást is így csinálják. Olcsó percre ha kel ha nem. Japán pedig csak ha valóban kell, pl. -10 alatt szinte nem is kell olvasztani, japán nem is olvaszt.
Akkor ezekszerint a kulteri kulonbozik, ami megmagyarazza a teljesitmeny kulonbseget (nem csak a gyarto korlatozta le szoftveresen a 2.5-ost), de meg mindig nem ertem, hogy miert zajosabb ettol a belteri....
Nem tudom a képet kinagyitani.De ha kultérire vonatkozik a kérdés,az végleg azért van,mert a 3,5-ös Mitsubishi oldalt is nyitott,a 2,5-ös pedig csak hátul.
Ha ugyanazt a ventilátort használják ugyanazon a fordulaton ugynanolyan fizikai körnezetben, akkor valószínűleg a valóságban nincs közöttük különbség, mérési hiba lehet. Vagy a ventilátorok közötti gyártási szórás.
Szerintem a szalonban nem tudod minden üzemállapotban meghallgatni a gépet. Egész más hangokat ad ki -2fokban hógombóccá fagyva és mást -10ben szárazon süvítve.
A beltérinek is max a ventilátorát tudod csekkolni, az üzemállapot váltások hangját, vagy az olvasztás hangját magát nem. Sőt sokaknak a kültéri hang is zavaró bnet, mert vagy a fal, vagy a csövezés valahogy behozza.
SZóval annyira nem egyszerű ez.
Viszont a fórumokon általában objektív tapasztalati infókat tudsz szerezni.
Itt is volt többször, hogy megjelent valaki a teszkós klímájával, hogy márpedig az a világ leghalkabbja és mindenki hülye aki japánozik.
Na az ilyenekre rendszerint jön a reakció amiből lehet tanulságot levonni.
Itt egy kép, amin látszik, hogy önmagában csak a zajszint mérő műszer jelleggörbéjének "véletlen" átkapcsolásával is milyen rohadt sok decibelt lehet csalni:
aztán az így mért zajszint értéket vastag arcbőrrel be lehet írni a termék tájékoztató adataiba, a szerencsétlen balek meg az adatokat a honlapon nézegetve elájul a szép alacsony decibel értékektől és azt hiszi, hogy ezen készülék mellet majd nyugodtan fog aludni :)
Ezért kell olyan gépet venni, ami legalább az Euroventen fönn van. Ott speckón mérnek, sztenderdek szerint. Ráadásul a gyártó által megadott specifikációkat csak ellenőrzik, hogy megvan-e. A túlteljesítést nem jegyzik, tehát vagy annyi az adat, vagy jobb.
Megismétlem: az egyik terméknél a gyártó fő célja az olcsóság, a másiknál meg a minőség (csendesség). Akár ugyanannál a gyártónál. A kedves vásárló persze csendes minőséget szeretne ÉS olcsón, de ez csak álom marad, hiába üti az asztalt és nyavalyog a fórumokban :), hogy a 160 ezer forintos klímája nem eléggé csendes, akkor miért nem vette meg a 450 ezrest?
Ugyanez van a COP értékekkel, a max fűtési kilowattokal: minden gyártó másképpen mér, (sőt ugyanaz a gyártó másik termékcsaládját is már másképpen mérheti), tehát egymással összehasonlítani a különböző gyártmányok kilowattjait és COP értékeit gyakorlatilag tök felesleges erőlködés (maximum saccolásra alkalmas :)
"az a baj, hogy a gyártók is simán ráhazudják ezekre a 20-21dB-es értéket"
Mivel valószínűleg sehol nincs hivatalosan leírva, hogy hogyan kötelező ezeket mérni, ezért a gyártók nem hazudnak, csupán "kreatívan" mérnek. Mert egy beltéri egységet lehet mérni pontosan 1 méter távolból, a mértani középvonalában, "A" súlyozású jelleggörbére állított műszerrel, de lehet mérni akár 3 méterről, abból sz irányból, amerre legkevésbé tolja a zajt, lineáris jellegőrbéjű műszerrel. És a két mérés között akár tízszeres hangerő különbség lesz a fotelodból hallgatva, annak ellenére, hogy mindkét műszer pont 20 decibelt mutat.
A Gree és klónjai között is vannak ugyanolyan teljesítményű bel és kültérik, jelentős méret eltéréssel. Lásd 3,5kwos beltéri 77 és 92 centi szélességgel, 25 és 29 centis magassággal.
Valahogy mégsem hozzák azt a halk működést. Nem hangos, de mégis van hangja.
A 3.5 kw-os Mitsubishi beltéri 17 kiló. Kínai meg 8,5.
Igaz a Mitsu beltéri 178.000 Ft, 30.000 Forinttal drágább mint a kínai kültérivel.
Kellene még egy jobb kompresszor egy jobban tervezett csövezés, stb. is.
A Gree nekem a daikin mellett sokkal hangosabb, pedig új , a daikin 4-5 éves.
A gree kültérije kis teljesítményen is nyünyög, sípol, magas frekvenciákon dolgozik. Ha nem lenne másik gépem, nem mondanám, hogy hangos, mert nem az, de hangosABB.
A beltéri legkisebb fokozaton is hangosabb, mint a daikin 2.-en, ráadásul a daikinnak van egy silent is még az 1. fokozat alatt.
Ja és a daikinra már référ egy mókuskeréktakarítás megint, az is halkabb lesz még ennél is fényes tisztán.
Szóval nálam nagyobb venti (legalábbis a kültériben) nem segítene, sem a nagyobb hőcserélő.
Greeről nem csak ez az egy gép folyamatos tapasztalatom van, mert bent az irodámban is egy őszi szerelésű gép van. Az is pont ugyanilyen hangokat ad ki.
Ha pedig azt nézed, hogy mindenből nagyobb legyen akkor annak az ára is több lesz. Olcsó húsnak mindig hígabb a leve, ezt nem szabad elfelejteni.
A Daikin perfera iszonyú jó gép, nagyon csendes, sokkal jobb minőség, mint a Panasonic, szerintem túl jó is komfortfelhasználásra. A Panasonic sokkal szebb, és ugye jobban fel van készítve a fűtésüzemre. Ez a heti programozást szerintem mindkettő tudja, dehát mindkettő vifis, úgyhogy eléggé okafogyott lett ez a programozási lehetőség. Én azért személy szerint a Daikint ajánlom.
"AP olyan halk,mintha nem is menne...Sok gyártó "belehallgathatna" tanulási éppen."
Bármelyik gyártó tudna rohadt csendes beltéri egységet csinálni: nem kel hozzá más, mint egy, az olcsó készülékekben használtaknál SOKKAL nagyobb felületű hőcserélő egység és egy, az olcsó készülékekben használtaknál SOKKAL nagyobb ventilátor.
A baj ott van, hogy a kedves vevők többsége ezeknek a profi alkatrészeknek a felárát viszont nem szereti megfizetni, inkább megveszi az occsóbb klímát és utána azon nyavalyog, hogy a százezerrel olcsóbb klíma miért nem pont ugyanolyan csendes.
Mondom hogy 10 A alatt nem tesznek órát egyik szolgáltatónál sem! 6-ost főleg nem mivel az igények mindig felfele emelkednek értékben, így azt még abban az évben cserélnék vagy a következőben, mert ahol 1 klíma van ott valószínű lesz 2-ik, 3-ik stb. A gyakorlati tapasztalat a rutin az a 10A feletti bizti, ennek a másik oka, hogy a 2,5-2,7kW-os gépek leírásában is 10A-ra adja meg a gyártó az értéket. És kevés már a 1,5/1,9/2kW-os klíma a piacon, inkább multiban elterjedt...
Amit írtak előzőleg arra meg figyelj, mert tényleg szabálytalan vételezésnek számít és ezt a törvény bünteti, tehát én sem javaslom, hogy ráköss illegálisan. És minden szolgáltatónál benne van a létesítési szabályzatban hogy a H-órát összekötő vezeték/kábel a legrövidebb úton a szabványban előírtakban direkt megszakítás nélkül kötendő be minden egyes fogyasztóra. Magyarul semmilyen rákötés, megszakítás Pl. kötődoboz nem lehet az áramkörtban, így a két végpont a H-óra és esetedben a Klímád.
Ami fontos volt az a múlt hónapban felkerült. Így most a fűtésidény 90% is le van fedve. A maradék 10%-ra kell majd még egy gép, hogy elfelejthessem a gázt. Bár amíg működik addig használhatom azt is.
Sajnos olyan helyzetben vagyok, hogy a mostani alap daikin helyére lenne jó egy csúcscsendes micsu, az alap daikin pedig mehetne új helyre, ahol nem zavarna senkit. Mondjuk ha felkerül mellé az új gép akkor ez is mehet majd állandóan legkisebb fokozaton, úgy meg ez is szinte észrevehetetlen.
Mivel a klímaberendezés gyári leírásában benne van, hogy milyen kismegszakító szükséges hozzá (általában a 2,5 és 3,5 kW hűtőteljesítményűekre 16A-t adnak meg a gyártók) így az áramszolgáltató ezt adja a H tarifás óra alá. Tehát elviekben az működik, amit írsz. Mindemellet szabálytalan áramvételezésnek minősül, tehát ha kiderül, akkor megbüntetnek. Az is igaz viszont, hogy óra után a lakásban soha nem láttam, hogy ellenőrizték volna, hogy mi történik az áramukkal. Ezzel természetesen nem buzdítok senkit arra, hogy csaljon, cdak mint tényt írtam le.
Azért a kérdés mert mondjuk a sima 1db 2,5kWos klímára szerintem tuti nem adnak tíz ampert, csak maximum 6A os megszakítót. De aki csinált már ilyet leírhatná mekkora klímára mekkora megszakítót kapott.
Azért kérdem hogyha utólag mellé akarok rakni régebbi máshonnan selejtezett klímát amire amúgy nem kapnám meg a h tarifát akkor azt ha rákötném el bírná-e a kettőt egyszerre?
Mindig az aktuális teljesítményhez méretezik, kerekítéssel felfele. De 4A-ra nem méreteznek órát, mert ez azt jelentené, hogy a terhelhetőséget lefele méretezik, de 0,5 keresztmetszetű óra nincs ami magát a vezetéket jelentené... magyarul 10A-tól felfele kapsz órát.
Nem. Valamit rosszul számolsz. egy 3,5 kW-os hűtőteljesítményű klímaberendezés teljesítményfelvétele kb. 1000 Wh. Ezek szerint kb. 4.5 Amper....tehát a 16 amperes kismegszakító bőségesen elég. Mivel inverteres berendezésről van szó, ami még a kompresszor indulásakor sem vesz fel lökésszerűen nagy áramot, így még egy 6 amperes loha kioldású kismegszakító is elég lenne.
Nem tudom, hogy mit értesz swingen, de ha a függőleges lamellák motoros állítását, akkor a válasz : igen, ezt a szolgáltatást tudja a készülék. A Wifi a VG -betűjelre végződő szériákban még opcionális, az újabb VGK jelűekben már gyári tartozék.
A HR50-es Mitsu a lakossági felhasználásra, komfort hűtés-fűtésre tevezett berendezés. Nagyon jó minőség, csendes, hosszú élettartamú gép.
Az AP50-es gép már inkább nagyobb igénybevételre alkalmas professzionális gép, kisebb szerverhelyiségek hűtésére is alkalmas napi 24 órában, vagy fűtésüzemre szintúgy.
Nálam csak az AUTO mód az ismert. Évszakváltáskor átteszem hűtésből fűtésbe, vagy fordítva és ennyi. Még a hőfokszabályzóhoz sem nyúlunk szinte soha.
Viszont nagyon sokan kapcsolgatják ki-be, -látszik ebből a tpicból is- este, ki hazaéréskor be, hidegetfújjajjkikapcsolom.
Sokan nem fogadják el, hogy 1-2 nap alatt áll be a klíma arra az állapotra amikor már nem kell állapotot VÁLTOZTATNIA csak a készet kell fenntartani. Ezt egy jól méretezett, jól telepített klíma simán megoldja észrevétlen üzem mellett ma már, főleg ha japán.
A forró lakásra rálökni a klímát perszehogy órákon át jéghideg légáramot fog tólni az ember arcába. De ha nem hagyjuk felforrósodni a mindent akkor szépen elketyeg a lent írt 17-19 fokos befújással, amit meg már észre sem lehet igazán venni. EZt sokan nem várják meg, kapcsolgatnak.
Épp mostanában vettem egy légtisztító gépet kíváncsiságból, játszadozni.
Hát kb. felesleges volt szinte állandóan minimumon van a kiírt érték rajta. Eddig egyetlen egyszer ment fel addig, hogy kicsit feltekerjen a fordulatszámán amikor estére valamelyik szomszéd begyújtott gumicsizmával és én meg épp akkor engedtem be a kutyát a kertből, kicsit tovább nyitvatartott ajtóval.
Az intenzív használattal viszont nem értek egyet.
Intenzív használatnál ponthogy folyamatosan van "mosóvíz" a hőcserélőn, és ponthogy sok időt tölt olyan alacsony hőmérsékleten ahol a gombát nem élnek meg.
Szerintem a ki be kapcsolgatás és az épphogy használgatás (akár az inverteres gép finomabb hűtésbe kapcsolása) hoz olyan állapotot ahol melegebb és nedves lesz a hőcserélő a gépben, ami a gombák kedvence.
Ezt tökéletes láttam 10+éves ON/OFF gép használat és a mostani összehasonlításánál. ON/OFF gyakorlatilag tavasztól őszig ki sem kapcsolt és végig jéghideg levegőt nyomott, nagyon alulméretezés miatt. Rengeteg kondenzvízzel és nyáron gyakorlatilag portörlés nélkül a lakásban, mert azt is kimosta a levegőből.
Az inverteres sokkal kellemesebb levegőt fúj, nem vad hideget, szépen szabályozgat, lényegesen kevesebb kondenzvizet ereszt ki, méretezése is közelebb van az ideálishoz így áll is sokat.
Inverteresnél láthatóan van is mit letisztítani a hőcserélőről időnként, míg az ON/OFF-osnál szinte csak a lelkem megnyugtatására pucoltam ki néha, mert látható kosz nem volt benne.
Nálam az gyakorlatilag olyan tiszta, mintha a boltból jött volna.
Normál karbantartás mellett és INTENZÍV HŰTÉSI használat mellet az annyira lemossa magát, hogy nem lehet gond.
A ki-be kapcsolgatós usereknél annál inkább.
A mókuskerék viszont nehezebb dolog, az nem mosódik, nem fújható tacsakosra olyan könnyen. Ecsettel kefével persze meg lehet pucolni szinte 90%-osra pár óra alatt, de az én álláspontom szerint ennyiből inkább már szétszedem és elpucolom 100%-osra.
Amúgy a Gree és társai is tudják, hogy pár percig leszárítják kikapcsoláskor a hőcserélőt, sok tulaj használja is. Ez is segít, hogy ne penészesedjen el.
Viszont ma már be tudsz nézni a pár ezer forintos telóra köthető endoszkóppal az elpárhoz a kocsikba, és látod ha penészes.
Ha kikapcsolod hűtés után hogy kiszáradjon megállásig, tiszta lesz 10 év után is. Több autónál tesztelve.
"Jól szét kell szedni hozzá, nem is értem miért nem gondolnak erre a tervezésnél."
ilyenkor szoktam bosszankodni azon hogy minden lényegtelen f*szságot körbeszabályoznak az EU-ban, de egy ilyen alapvető dologra nem kötelezik a gyártókat.
Semmi műszaki akadálya sem lenne egy könnyen, szerszám nékül kiszerelhető mókuskeréknek, könnyen tisztítható klímának.
Mindig a légúti betegségekről, penészes klímákról hüledezik mindenki, de pl egy autóban teljesen esélytelen már hosszáférni az elpárologtatóhoz.
Én tavaly vettem ki a mókuskereket a daikinból. Nagyon mocskos volt. Annak ellenére, hogy próbáltam előtte ecsettel piszkálva bent kiporszívózni a helyén.
Nem lehet csak kiszerelve. Jól szét kell szedni hozzá, nem is értem miért nem gondolnak erre a tervezésnél.
Na miután lepucoltam vettem észre, hogy jéééé, ez tényleg hangtalan. (kis fokozaton)
Surrogós lett a mókuskerék hangja. Lehet motor, vagy csapágyak vagy mindkettő. Nem hangos, nem vészes, de a kezdeti tényleg hangtalan működés már nincs meg(hallk üzemmódban).
Mindez 5 év teljes szezonos fűtés után. Telepítéssel 320 000Ft volt akkor.
Megérett az elhatározás, Daikin Perfera Parapetes lesz a fejreálltott és remekül működő Samsungom "rendes" utóda :D Csakis a népharag miatt, mert fűtésre nem lehet ilyen keveset költeni :DDD Kicsit surrog ugyan (sajnos a legutóbbi karbantartás nem oldotta meg :/), de menne még.
Pontosan ez a páros lesz: FVXM25A / RXTP25N9 Szereléssel 600 + Fa a jelenlegi ajánlat közeli, Daikin partnertől.
Kb. rendbevan ez az ár?
Ha esetleg akar innen valaki hamar gyorsan jobb áron szerelni egyet, emilem elérhető!
Hát Én gyakorlatilag nulla vagyok. Pedig itthon voltam 14 nap karanténban és kb. napi 1 hívás volt. Az is az ország túl végéről. Ha kirúgnak a karbantartói állásomból ... a közbeszerzés ki van írva a munkánra ... lesz baj nem kicsi, nagy. A múlt héten 1 klíma rendelődött 3 emberre... Gatya.
Van esetleg tapasztalata itt valakinek Intensa klímákról? Túrtam a netet, de nem találtam róla infót. Lehet, hogy nem véletlen? Előre is köszönöm a válaszokat
Pontosan. -3-as és -10-es mérésem van egy alap daikinra.
4 és 3,2-es COPal.
Az igaz, hogy ez olvasztás nélküli adat és a -3-as az tud nagyon rossz is lenni, mert akkor van brutál sok pára. A -10-es már annyira nem rossz, akkor alig olvaszt.
egy 6m3/h gázóra kiad magából ~60kW-ot egy 32A áramhálózat meg 7,2-74kW-ot ... hát én így érzem jobban magam 6m3/h NG, 32A nappali és 10A éjszakai. :-)
Egy sima mezei főzőlap 7,2kW-os (2x16A) egy jobb sütő 3,5kW (1x16A) egy mosógép 2kW (1x10A) ... egy gázfőzőlap ~0,7m3/h . egy 24kW-os kazán ~2,4m3/h
Ja és, ha még egy tanácsot elfogadsz, akkor ilyen pici szobákba (legalább azokba) nem raksz belépő gépet. Nem sokkal kerül többe egy alap Daikin, vagy egy jobb Micsu, hidd el ilyen kis szobában fontos lesz a csendesség.
A 8-10nm-es szobákban max percekig fog csúcson menni a gép. Majd beéri 2-3 A-el, azt is kb alacsony idő kitöltési %-al.
Ha nem egyszerre szaladsz végig a szobákon és kapcsolod rá a 35fokra felhevült házra akkor nagyon pici az esélye, hogy egyszerre menjen mindegyik nagyobb áramfelvétellel.
De a 4kW-os multik sem igazán hiszem, hogy 7-8Anál többet kérnének csúcsban sem.
Klimatizálnánk a házat, de van egy gyenge pont: 32A bejövő áramom van aktívan működő mosógéppel és szárítógéppel, ezért az áramfogyasztás szempontjából is erősen meg kell vizsgálnom a jövendőbeli rendszert. Hálózat bővítés nem lehetséges.
1. ajánlat:
1db MDV RAG-053B-IU beltéri
3db MDV RAG-026B-IU beltéri
1db MDV RM4-108B-OU multi kültéri
2. ajánlat
3db Midea MDV RAM-026B
1db Gree Syen Bora Plusz SOH12BO
3. ajánlat
1db Gree GWHD(14)NK6LO 4.1kW multi
2db GREE GWH(07)QB-K6DND6A/I beltéri
1db GREE LOMO PLUSZ 2.6kW
1db GREE LOMO PLUSZ 3.2kW
Ha az összes szobába nagyon meleg van, az összes készüléket egyszerre kapcsolom be, akkor melyik ajánlatnak lesz a legkevesebb áramfogyasztása? Van-e jelentős eltérés abból adódóan, hogy hány darab kültéri van?
Mivel az ajánlatok között az árkülönbség kifizethető, melyik ajánlat műszaki tartalma hehet jobb egy olyan háznál ahol az emeleten 3pici szoba (8-10nm) van, lent pedig kb 40nm-es földszintet kellene hűteni?
Gree klón. Ha már kínait veszel, akkor legalább az eredeti márkát vedd, minimális az árkülönbség. Ha meg klónt veszel, akkor meg van jóval kedvezőbb árú is.
Adatok hiányában nehéz a válasz. Kell tudni az adott mobilklíma ventillátorának légszállítását (azt is, hogy ebből mennyi rész megy a kondenzátor hűtésére, és mennyi az elpár fűtésére) , az iroda méreteit, és feltételezni, hogy akadálymentes a levegőbeszívás és kidobás.
Az még értelmezhető lenne, hogy az adott "térfogatú" helyiség összes levegőjét mennyi idő alatt forgatja át. (Bár ez sem szabatos megfogalmazás, nem vagyok szakmabeli) Ez végül is számolható, ha a klíma ezirány
Igazad van! Persze, hogy belefagy! Sőt a műanyag idom sokat ront a helyzeten... A mindössze 10 cm-es derékszögű műanyag csonkba már +5 fokban jégkása keletkezett. Többször tapasztaltam. Ki kell venni. Ha nem lehet, akkor meg a csövet kell fűteni. Ennyi...
Nekem durván 60cm-es szigetelt csö lóg ki a ház falából . 12-ik tél és még soha nem volt gond vele . Természetesen hazudnák , ha azt állítanám , hogy jégcsap nem lógott már a végéröl .:-)
Mint írtam a tálcafütés nagyon sokat segít , ha leolvasztáskor müködik .
Hát felőlem lehet akárhogy is, de én abban hiszek hogy jobb az ha nincs alatta semmi cső. Ott szabadon ki tudna folyni lefelé, ehelyett ajánlott Elek szigetelt csövet, amivel szerintem csak ront a helyzeten.
A kollégámnak az előző télen rendeltem fűtökábelt mert fagyott a csöve, a klímás tett rá szigetelést, de az se oldotta meg.
Amikor veszélyes a ráfagyás a klímán , az +5°C-tól -5°C-ig van . Nagy hidegben elég száraz a levegö . Nekem a klímán durván 1,5 liter víz csordogál le , amikor olvasztás van . A müanygcsö és a szigetelés csövel érintkezö felülete is felmelegszik olyankor . Azért az 1,5 liter víznek a müanyagnak és az esetlegesen csöben áramló levegönek a fajhöjéhez képest magasabb jóval az höenergiatartalma . Valamint a halmazállapotváltásnál is elég sok hö szabadul fel a vízböl . Természetesen egy szeles helyen elhelyezett klímánál ahol még kicsi a csö lejtése is ( sok helyen látni ilyet ) , elöfordulhat . Ezért ajánlott a tálcafütés .:-)
A helyzet az, hogy lehet ötletelni, meg igazából nagyjából mindenki tét nélkül írhat bármit. Lehet kockáztatni is, előfordulhat, hogy öt évig nem fog belefagyni egy télen sem a csőbe a víz, de ha egyszer mégis, akkor jelentős anyagi kár keletkezhet. Ezért - mivel én névvel-címmel vagyok itt jelen - nem javasolhatok kockázatos megoldást, míg az, aki tét nélkül ír....sokkal szabadabban posztolhat. Azt gondolom, hogy tök mindegy, hogy szigetelve van-e a lefolyócső, az pontosan úgy le tud hűlni minusz 10 fokban, hogy belefagyhat a kondenzátum.
Egyszerű. Szigetelj le egy műanyag csövet minden oldalról és rakd be a fagyasztóba. Aztán vedd ki és mérd meg hány fokos lesz.
Pont annyi mint a fagyasztóban volt...
A szigetelés késlelteti a cső kihűlését, de nem fűti azt. Azaz előbb-utóbb felveszi a környezete hőmérsékletét.
A vízcsőnél azért működik jobban (feltéve hogy sűrűn használják a csapot) mert a cserélődő 10-15 fokos víz melegíti belülről a csövet, a szigetelés pedig késlelteti a kihűlését. Ha egy hétig nem folyna a víz benne akkor a szigetelés ellenére is megfagyna.
Szóval térjünk vissza:
Van egy szigetelt csöved -10 fokban, ami néha kap egy kis +1 fokos kondenzvizet. Szépen, rétegesen rá fog fagyni a falára a kondenzvíz, míg el nem dugul...
"A szigetelt levezető csövet megcsinálom mindenképp!!!"
A házfalakra telepített kültéri egység kifolyójánál is működik a trükk: ha a lefolyó cső hőszigetelve van, azzal megspórolhatod a csőfűtést. Persze ez hosszú cső esetén nem igaz, de a csepptálcából a csőbe befolyó víz nem pont nulla fokos, hanem picivel melegebb, ezért fagyás veszélye nélkül elvisel néni további lehűlést. Én kb 1 méternyi fűtetlen de hőszigetelt csövet csináltam (onnantól házon belül fut), abban még -10 fokos időben is vidáman csordogált a víz. Nem mértem a víz hőmérséklet-esését ezen a méteres szakaszon, de lehet, hogy 2 centi vastag szolárcső hőszigetelés mellett TALÁN még 5-10 méter csőhossz esetén sem kellene befagyástól tartani.
A csőfűtés (laikusok számára) elég drága játék, ha nincs szükség nagyon hosszú levezető csőre, akkor okos hőszigeteléssel mespórolható.
" A kültéri kifolyó csonkából egy csövet le kell vezetni egészen a szikkasztóig. Persze ez a cső is jéghideg lesz, de ha éppen megy a tálcafűtés, akkor a csőbe becsorgó "meleg" víznek nem lesz ideje lehűlni mialatt leér a fagyhatár alá."
Az ilyen csövek szoktak szépen megfagyni, nem véletlenül veszi ki még a pipát is mindenki a tálca aljából ha lehet...
Ha valamivel ilyen jó a tapasztalat, akkor szerintem kár váltani....Az idők persze változnak és lehet, hogy a mai Daikinok nem fognak húsz évig üzemelni, és a Gree-k meg jobb minőségűek ma, mint húsz éve voltak (mondjuk egyikre sincs garancia, hogy így lesz) , de mégis az a véleméynem, hogy a Daikin még mindig sokkal jobb minőséget gyárt. Ráadásul az árkülönbség sem olyan jelentős, mint húsz éve....
Az elhelyezés, amit skicceltél az persze elég sz@r, de majd a tapasztalat úgyis megmutatja....
Sziasztok! Már teljesen elvesztem ebben a klíma kérdésben, megpróbálom itt, hátha kapok érdemi információt, segítséget. Bocsi, de nincs időm visszaolvasni a régebbi oldalakat.
Itt a lakás alaprajza. a pirossal jelölt rész a beltérik helye lenne(nem szeretnék minden szobába). Ne legyen hangos, hűtésre használnám leginkább, de tudjon fűteni is ha kell. :)
Mennyire jók ezek a Gree klímák? Édesanyámnál 20 éve Daikin van, egyszer sem kellett hozzányúlni, szerelni. Vagy esetleg más márkát is ajánlotok?
Ja, azt elfelejtettem, hogy a 2kW-os olajradiátor sem konstans megy 2kW-al. Az is kapcsolgat, tehát az eredő egy kicsi, ócskább modellnél lehet akár a fele is. Mérve sokkal okosabb leszel.
Hozzáértőktől kérdezném, hogy mi okozza a nagyfokú eltérést? Ennyit hoz a kompresszortechnikai eltérés, vagy a royal ennyifel felül van mértetezve és alul névlegesítve?
Volna egy nagy kérdésem . Tudom nem konkrétan klíma a kérdés tárgya , ezért elnézést kérek !
Klímások melyik cégtöl vehetnék minél csendesebb magasfali , vagy mennyezetre szerelhetö fan-coil-t ( esetleg Gree , vagy Daikin , de lehet más márka is ) . A legkisebb teljesítményü megfelel , 2,5kW környéke . Kétcsöves kellene , csak fütésre . Mivel leszeretném cserélni a tizenegynéhány éve ideiglenesen felszerelt fan-coil-t egy távirányítóval vezérelhetöre .:-)
"és alatta ki lesz alakítva egy szikkasztó, akkor a tálcára szükség van? Nem lehet leszerelni, és a fűtést kikapcsolni?"
Képzeld el a következő szituációt:
- van ugye a szikkasztód mélyen a föd alatt (fagyhatár alatt kialakítva)
- van a föld felett a kültéri egységed, ahol éppen leolvasztás folyik
- és van a kettő között 50-60 centi talaj, aminek a felszíne mondjuk mínusz tíz fokos, de akár még 50 centi mélyen is nulla fok alatt van (ezért hívják fagyhatárnak)
Gondolod, hogy a leolvasztási víz szépen átszivárog majd ezen a fagyos talajrétegen le egészen a szikkasztóig? Vagy az első leolvasztás belefagy a talajba, a következő adag víz már a talaj felszínén alakít ki fagyott tócsát, a tizedik meg már ki sem tud folyni a kültériből, mert már összefüggő jégtömb van alatta, a huszadik leolvasztás jegébe meg már talán beleér a ventilátor is :)
A kültéri kifolyó csonkából egy csövet le kell vezetni egészen a szikkasztóig. Persze ez a cső is jéghideg lesz, de ha éppen megy a tálcafűtés, akkor a csőbe becsorgó "meleg" víznek nem lesz ideje lehűlni mialatt leér a fagyhatár alá.
Annyit TALÁN lehet trükközni, hogy ha ezt a levezető csövet hőszigeteled , akkor a tálcafűtés termosztátját nulla fok helyett le lehet állítani mondjuk -8-10 fokra, tehát telenként mindössze pár órán át fog dolgozni (én erre a lefolyó csőre kb 2 centi vastag szolár csőszigetelést tettem)
Nálunk a motelt fűti két darab 14 kW Gree hőszivattyú (úgy tudom, a Nord is, ami neked van, tök ugyanaz). Ezekből irdatlan mennyiségű víz csurog ki, amikor párás a levegő. Úgyhogy ne spórolj szerintem a szikkasztó mélységével.
egyébként milyen mennyiségű olvadékvíz keletkezik egy 10 kw-os klíma alatt, ha fűtésre van használva? Kell tartani a fal károsodásától, vagy csak pár liter, ami el tud szivárogni a szikkasztón? Milyen mély gödröt ássak a kavicsnak?
Ha a földre van telepítve a kültéri, és alatta ki lesz alakítva egy szikkasztó, akkor a tálcára szükség van? Nem lehet leszerelni, és a fűtést kikapcsolni? NUD100W/NhA-T a kültéri típusa.
72 óra elteltével a fogyasztás 570 Wh . Éjjel volt fagy nálunk , ez azt eredményezte , hogy a legmagasabb energiafogyasztás 88 Watt volt . Az óránkénti 4,23 Wh az 304,5 Wh-t tesz ki 72 óra alatt . Így a tálcafütés 265,5 Wh-t tesz ki . Durván számolva 3 órát fütött .
Tehát fogyaszt kikapcsolt állapotban is elég jól .
Azért írtam , hogy a vezérlés szerintem van annyira okos .
Tudod nálam van az Ozone . Azt , ha áram alá helyezem bármikor , télen nyáron , az az elsö , hogy a betáp és a leolvasztás egyszerre kivilágít . Télen ( hidegebb idöben ) ez tovább tart a leolvasztás jele hosszabban világít . Gondolom ilyenkor a tekercsekbe áramot juttat , hogy felmelegedjenek , ami a kompresszort is némileg felmelegíti .
Annyi kiegészítés még hogy a mai gépek tudtommal már nem egy külső fűtőszállal oldják meg karterfűtést hanem belülről a motor tekercseket fűtik meg DC-vel, így sokkal gyorsabban megoldják.
De nincsenek illúzióim, szerintem nem a gép számára optimális időt várják ki egy áramtalanítás után hanem indulnak mert a felhasználó nem akar várni.
Nem vagyok expert a témában, de amikor utánanéztem alaposabban modern kompresszoroknál is megvan ez a jelenség.
Majd kijavítanak a szakik, de valami olyasmi a lényeg hogy a hideg olajban van folyékony állapotban hűtőközeg is.
A melegítéssel ezt forralod ki belőle, és a meleg olajban nem kondenzálódik le ismét. (Valami olyasmi a lényeg hogy a rendszer leghidegebb pontja ne a kompresszor legyen).
Ha elindítod hidegen a hirtelen felforró hűtőközeg felhabosítja az olajat, és a kompresszor kihordja magából így kenés nélkül marad.
Leginkább arra kell figyelni hogy hány órával kell hamarabb áram alá helyezni bekapcsolás előtt. A manualban általában le van írva, több óra szokott lenni. Ha ez sűrűn elmulasztja a felhasználó akkor olaj habosodás miatt kenés nélkül tud maradni a kompresszor, és nem húzza sokáig. A hűtőházunknál ezt nem tudtuk, nem is élt soká...
Általában a tápegység ami gondot okozott . Gondolom a klímánál is az lenne a leghamarabb a gond hosszú állásnál pár évesen . Habár az Ozone egész végig áll a fütésszezonon kívül ( 12-ik szezont húzza ) . Idáig nincs gond azzal sem. Ami kicsit hangot ad , az a beltéri venti az elsö 2-3 percben szezonnyitáskor , aztán az is elhalkul .:-)
Az igazat megmondva , engemet az óránként 5Wh nem zavar . Viszont kiváncsi vagyok , hogy a fütökábel mennyit fogyaszt . Jelenleg is az Ozone-val fütök . A Gree Amber csak pihen , áram alatt van , mert nem tesz jót egy elektromos berendezésnek sem a ki-be kapcsolgatás - áramtalanítás . Tapasztalatból tudom .:-) Ha a Nokiában leállt a gyár ( ünnepekre ) , akkor volt mit csinálni , hogy újra elinduljanak a " profi " számítógépek a teszterekben . Majd a tények ismeretében eldöntöm , hogy a tálcafütést külön vezéreljem , vagy nem .
(Ha fogyasztás mérővel méred, ellenőrizd le árammérővel, mert a kis teljesítményt nem mind tudja mérni, és hülyeséget adnak.
Akár azért, mert nem sima terhelés, oszcilloszkóppal és rá kötött lakatfogóval is meg kellene nézni.)
A kínaiak logikája, tálca és karterfűtésre:
Electric Heating Function of Chassis
(1) When Toutdoor amb.≤0ºC, the electric heating of chassis will operate; (2) When Toutdoor amb.>2ºC, the electric heating of chassis will stop operation; (3)When 0ºC<Toutdoor amb.≤2ºC, the electric heating of chassis will keep original status.
Electric Heating Function of Compressor
(1) When Toutdoor amb.≤-5ºC, compressor stops operation, while the electric heating of compressor starts operation; (2) When Toutdoor amb.>-2ºC, the electric heating of compressor stops operation; (3) When -5ºC<Toutdoor amb.≤-2ºC, the electric heating of compressor will keep original status.
Áram alá helyezéskor 14Watt a fogyasztás . Majd neki áll ugrálni a fogyasztás ilyen módon 14-9-6-1-3-7-4-1-3-6-1-4-7. A változások kb . 4mp-ként történnek . A 7 Wattot már ezek után nem lépte túl . Egy hét múlva majd megírom , hogy milyen az eredmény . Remélem lesz mínuszos éjszakai hömérséklet , hogy megmérhessem , mennyit fogyaszt a cseptálca fütése .
Biztosan kaptál angol nyelvü kézikönyvet . Az én klímámnál Gree Amber a 6-ik oldalon van olyan , hogy " Working temperature range " . Majd olyan , hogy Maximum heating : Indoor side 27°C , Outdoor side DB/WB 24/18 °C . Ez az utolsó mondja azt , hogy kinti 24°C-os hömérsékletig száraz idöben és 18°C-os kinti hömérsékletig nedves idöben üzemel fütés módban . Ez felett letilt . Ezek szerint nálad napos oldalon van a klíma kültéri felszerelve .
Pár hónapos gree dark x 3,5 klíma beltérije több alkalommal is e8 hibakódot dob és leáll? Érdekes mert mikor nagyobb mínuszok voltak nem volt semmi gond, de most hogy enyhül többször is dobta. Letöltöttem a hibakód listát, de nem igazán értem. Leginkább ezt: "A kültéri hőmérséklet az üzemi tartományon belül van?" Mi az üzemi tartomány és mit ért kültéri hőmérséklet alatt? Előre is köszönöm a választ!
"Nálam 26 óra alatt 110Wh . Éjjel +4°C volt a leghidegebb ,"
Lehet, hogy az a gyári beállítás, hogy készenléti módban a kompresszornak soha nem szabad 5 fok alá kerülnie, ezért reggel 7 óra körül a vezérlőpanel bekapcsolta a kompresszor fűtését kb egy órára.
Szerintem a vezérlés valószínűleg nem foglalkozik a kompresszor tényleges hőmérsékletével, AMÍG a külvilág nem éri el az 5 fokot (és persze a kompresszor éppen nem dolgozik), addig FOLYAMATOSAN bekapcsolva tarja a fűtést, aminek ráadásul nem is szabályozza a teljesítményét, tehát akkor is az ÖSSZES WATTTAL fűti, akkor is, amikor talán a wattok tizede is elég lenne.
Talán úgy lehetne legegyszerűbben+legolcsóbban spórolni ezekkel a készenléti wattokkal, hogy a kompresszorba teszünk egy tapintó termosztátot, ami 5 fok felett leállítja/megszakítja a panelből jövő fűtést.
Kérdés, hogy ezzel menni villany forintot spórolunk, megéri-e egyáltalán az erőlködés.
A Gree Amber fogyasztásról . Tegnap a fogyasztásméröt beiktattam . Valóban van még ilyen melegben is fogyasztás . Nálam 26 óra alatt 110Wh . Éjjel +4°C volt a leghidegebb , így gondolom azért nem kapcsolt a tálcafütés . Hétvégére ígérik , hogy lesz fagy éjjel . Kiváncsi leszek a fogyasztásra .
Amúgy a topiktárs kérdésére a kézikönyvben az 5. oldalon van a válasz . : " Ha sokáig nem használja a légkondícionálót,húzza ki a hálózati dugót ! "
A klímákhoz nem értek, nincs velük tapasztalatom, azért kérdezek és szívesen veszem a válaszokat.
A napelem ill. hogy kinek mire van pénze, az nem része a klíma projektnek, csak megemlítettem.
Padlófűtést 32. szezonban használunk. Az elején buta gázkazánnal és sima mechanikus 3 járatú keverőszeleppel és mechanikus termosztáttal. No ott volt ingadozás.
De mióta a kondenzációs kazán van ami magában csinálja az időjárásvezérelt kevert kört ill. normális elektronikus (de nem okos)
termosztát, nem volt 1 foknál nagyobb ingadozás a készülékekből fakadóan, max akkor, ha áramszünet, kazánhiba, ... miatt nem volt fűtés. Mióta még érzékenyebb termosztátokat használok, még annyi sincs. Ez a gyakorlati tapasztalat.
Amit írsz a nagy hőtehetetlenségrő, az teljesen igaz. Igaz arra, hogy nagyon lassan melegszik föl vagy lassabban hűl le.
Épp ezért használom 0.1 fokos hiszterézissal a termosztátot a padlófűtésnél, illetve épp azért csak fél fokkal csökkentem éjszakai módban a padlófűtés beállított értékét. Azért 31 év alatt összesen, ill. 19 év alatt a kondenzációs kazánnal csak kitapasztaltam már a lelkét a dolognak. :-)
Egyébként az az öntanulónak is van érzékenysége meg hiszterézise is. Azt meg hogy mikor legyen éjszakai ill. nappali fűtés, úgyis én mondom meg neki. Úgyhogy simán jók nekem ezek a termosztátok.
"Az jó ha a szükséges hőmennyiséget leadja a klíma, de azt nem szeretném, hogy brutálisan fújjon, nem baj ha csendes."
Ez egyszerű fizika: ugyanakkora hőmennyiséget, de jóval csendesebben
- vagy magasabb hőmérsékleten (tehát nem magas COP-ra optimalizált klímával) lehet bevinni a lakásba,
- vagy hatalmas felületű beltéri hőcserélő radiátorral és túlméretezett lapátú (ezért lassan is forgatható) ventilátorral (tehát drága beltéri egységgel, vagy túlméretezett klímával) lehet bevinni a lakásba.
Csodák nincsenek.
"Kedvezményes tarifa nem lesz, napelem ellenben igen"
Akinek van játszzni való pénze is, az nyugodtan játsszon, kísérletezzen vele: 20-40 év múlva kiderülhet akár akár az is, hogy a napelem egy nagyon jó befektetés volt.
"A padlófűtés termosztátja nappal/éjjel fél fokot változik és 0.1 fokos hiszterézissel dolgozik,"
A termosztátod lehet akár 0,000000001 fokos hiszterézisű is, a padlófűtés működési elvéből adódóan (a nagy tömegű padló felfűtési és lehűlési túllendülései) a lakásban a hőmérséklet ingadozása akkor is 2-4 fok körül lehet. Ha ennél kevesebbet szeretnél, akkor felejtsd el a hiszterézis elven működő vackosat és szerez be egy ÖNTANULÓ termosztátot (és NEM egy "okos" termosztátot, mert az okostermosztátok 90 százaléka szintén hülye a padlófűtéshez).
Nálam már van kondenzációs kazán, igaz 19 éves. Ha kímélem, lehet elmegy még 1-2-3 szezont, egyébként érik a cseréje, de a fűtésrendszer kész, bejáratott és marad. Kedvezményes tarifa nem lesz, napelem ellenben igen, holnap telepítik, néhány héten belül üzembe áll (remélem). Az első teljes szezon megmutatja majd, mennyit kell esetleg rajta bővíteni (lehet rajta), hogy kb. egálban legyek a termelés - fogyasztás tekintetében.
Az jó ha a szükséges hőmennyiséget leadja a klíma, de azt nem szeretném, hogy brutálisan fújjon, nem baj ha csendes. A buta csepptálca fűtés annyiban izgat, hogy totál fölöslegesen nem szeretnék áramot fogyasztani, de persze ami a gép kíméléséhez kell, azt meg kell neki adni.
Hőmérséklet különbség téma: Évtizedek óta itthon - a termosztátok hőmérői szerint 20,5-21 fokra belőve fűtünk. A padlófűtés termosztátja nappal/éjjel fél fokot változik és 0.1 fokos hiszterézissel dolgozik, a radiátor kör az 20.5 - 19 fokos nappali - éjszakai beállításban 0.2 fokos hiszterézissel. Nincs 25 fok nálunk, így érezzük kényelmesen magunkat. Gondolom ez sem mellékes szempont. ;-)
Nem tudom, ezek alapján mi az, amit min. meg kell venni és mi az, aminél nincs értelme drágábbat.
A fűtőklíma annál hatékonyabb (annál magasabb COP hatásfokkal dolgozik), minél kisebb a hőmérséklet KÜLÖNBSÉG a külvilág és a lakás között.
Magyarországon a fűtési szezon átlagos hossza nagyjából 4800 óra, átlagos hőmérséklete 5 fok körül van, ami azt jelenti, hogy a fűtési szezon felében 5 fok feletti a hőmérséklet, amikor is a fűtő klímák fillérekből fűtik a lakásodat, a gázfűtésnél SOKKALL olcsóbban. Ha ráadásul a fűtő klímádat kedvezményes áramtarifáról működteted, akkor a gázhoz képest fele/harmad annyi pénzért.
Tehát nem biztos, hogy hülyeség nagyon hideg időszakokban inkább pihentetni a fűtő klímát (addig mással fűteni), mert cserében durván (sok évvel) meghosszabbodik annak várható élettartama.
Persze ezt sem szabad túlzásba vinni, mert nem mindegy, hogy egy már meglévő gázfűtés miatt teheted meg azt, hogy időnként "pihenteted" a klímádat, vagy milliós új "kiegészítő fűtés" beruházással próbálsz pár százezret spórolni ma klíma kopásán ;)
délután 4 órakor: 20 fokos a hőkamerán az ablakkeret kintről befelé nézve, 25 fokra volt állítva a klíma, kint -5 fok volt, szóval volt mit dolgoznia. Éjjel -18 volt szombat reggelre, rákérdeztem, tartotta a 25 fokot.
Az elvártat hozta, és a fával fűtés minden nyűgjét felejthetik el.
A többit egyel ez előtt megírták jól összefoglalva.
Én kb. úgy foglalnám össze, hogy kb. mindegy melyiket veszed, mind fog kielégítően fűteni (is) ha megfelelően méretezed.
Van ami csendesebb, van ami "brutál"fűt, értsd megnyugtat ha érzed, hogy 55-60fokos levegő lök az arcodba, másik csak finoman teszi a dolgát, észre sem veszed.
Buta tálcafűtés, buta olvasztás, és ezek okosabb verziói. Részletkérdések, de vannak akiknek sokat számít. Ja és nagyon eltérőek az igények. pl. mint a dácsia és egy audi. Mindkettő pont jó a maga nemében annak aki azt választja.
Ja és a megfelelő háttér ami szerintem mindennél fontosabb. 20ezer forint előnyért kockáztatni egy esetleg eltűnő céggel szerelést, hát döntse ki-ki el maga.
Én volnék, aki gázkazán mellé gondolkodtam hőszivattyún, esetleg hybrid megoldáson. (Nemrég volt téma.) Olvasgattam, átnéztem az itt leírtakat, számolgattam, mára letettem arról a megoldásról.
Visszatértem az eredeti verzióhoz, hogy a meglévő kondenzációs fűtés mellé (padló+radiátorok - van ahol csak ez, van ahol csak az, van ahol mindkettő) egy megfelelő klímát venni, ami a lehető legtöbb részében a télnek átvenné a gáz szerepét. A lényeg: szerintetek cca. 500.000,- Ft-ig van olyan ~ 5kW-os készülék, amit érdemes lenne venni? Olyat ami a nyári hűtésen kívül a téli fűtést is valóban tudja minél alacsonyabb hőmérsékletig rel. gazdaságosan, a normálisan vezérelt leolvasztást, stb... is beleértve? (Régóta olvasgatok itt, de elveszek a sok típus és a mindenféle paraméterek tengerében.)
"Nekem a házam szigetelése 900 ezer forintomba került. Ezzel a kb. 300 ezres évi fűtésszámlám csökkent kb 200 ezer forintra"
És az is lehet, hogy ha ráteszel még 200 ezer forintot (mondjuk felét plusz hőszigetelő anyagra, másik felét egy okosabb hőszigetelő mesterre), akkor az éves fűtésköltség lement volna évi 100-120e Ft környékére ;)
"Ha csak ezt nézem, akkor nem csináltattam volna meg, mert számomra sem tűnik túl előnyös befektetésnek az, ami 8-9 év alatt térül meg."
Az a jó befektetés, amiből érezhető mértékű hasznot tudunk kivenni. Azt szoktam mondani, hogy az energetikai befektetésed megtérülési dátuma ne legyen későbbi, mint az életedből várhatóan hátra lévő évek félideje :) ekkor legalább a második félidőben élvezhetjük a befektetésünk hasznát.
Ez itt pl a gree gwh09xc kültéri panel bekötése: A HEAT1 és HEAT2 kimenet (kompresszor fűtés és csepptálca fűtés) közül az is LEHET, hogy a csepptálca fűtés gyárilag nem megy folyamatosan, csak akkor, amikor éppen leolvasztás van.
"0 - -2 fok alatt folyamatosan megy a tálcafűtés, stand by-ban is, ami az enyémnél 120w."
Két különböző fűtés van ott:
- kompresszor temperálás (hogy bármikor elindulhasson a fűtés)
- csepptálca fűtés (leolvasztás után a hőcserélőről lecsorgó víz ne fagyjon bele a cepptácába)
Te valószínűleg a kompresszor fűtéséről beszélsz,
ha ez a fűtés leállna, akkor a következő két eshetőség közül kellene választanod
1: amikor fázni kezdesz, akkor elvárnád a kompresszortól, hogy azonnal dolgozni kezdjen nem vaj, ha kompresszor összes alkatrésze éppen mínusz tíz fokos (tehát meg van szorulva), de nem baj, ha a klímád élettartama felére/harmadára csökken a jégidegen történő indítások miatt
2: amikor szólsz a kompresszornak, hogy "kezdek fázni", akkor a kompresszor azt mondaná, hogy utasítást értettem, de előbb egy kicsit fel kell melegítenem magam, ezért a fűtést csak két-három óra múlva tudom megkezdeni.
A harmadik lehetőség, hogy amíg a klímád KÉSZENLÉTI (magyarul: standby) üzemmódban van, addig nem engedi a kompresszzort túlságosan lehűlni, mert bármelyik pillanatban AZONNAL szükség lehet a kompresszorra.
Én is hasonlót terveztem, de még úton vannak az alkatrészek.
Csak az a baj, hogy már nem nagyon lesz hideg ebben a szezonban, beállítani a hőfokot.
Nyugodj meg biztos megy a fűtés, egyedül akkor nem indult el, ha áramtalanítás után visszakapcsoltam és stand by -ba hagytam, de miután bekapcsoltam elindult megint a tálcafűtés. Majd megint stand by és ugyanúgy fűtött, szipkázta a 120 wattot + az 5-7w alapot.
Mivel nekem is a szóbanforgó Amber van , így feltettem a fogyasztásméröt . Amennyiben valóban feleslegesen füti a tálcát , akkor átcsinálom a kábel betápját úgy mint annak idején az Ozone klímánál a segéd tálcafütést . Elég egy hömérsékletkülönbségre vezérlö elektronika és már kész is . Akkor kapcsol be , amikor indul a leolvasztás és akkor kapcsol ki , amikor a gép már újra füt . :-)
A leolvasztás intelligens ( még egy kicsit túlságosan is hagyja nagyon eljegesedni) és legalább nem áll ki száraz hidegben a semmit. De minek fűti a tálcát ekkor is?
Elég lenne, ha leolvasztás indulásakor bekapcsolna az is, leolvasztás végeztével még +pár percet menne és kikapcs.
Ezért írtuk és mondtuk már sokszor, hogy ez a tálcafűtés mizéria egy elég nagy humbug. Ha el kell vezetni a kondenzvizet, mert nem pisilhet maga alá a kültéri, akkor semmire sem jó a gyári tálcafűtés, mert az elvezető csövet kell megfűteni. Ha meg nem kell elvezetni, akkor felesleges, mert úgyis kifolyik belőle a kondenzátum. Az utólagos rendesen vezérelt tálcafűtés precízebb, jobban használható, mint általában a gyári. Persze drágább gépekben a gyári megoldás is jó lehet, mert azok már rendesen vannak vezérelve. Csakhogy általában mindenki az olcsót keresi....
Külön fogyasztásmérőt csatlakoztattam tájuk, és megdöbbentett, hogy kikapcsolt állapotban a két klíma januárban napi kb 1 kwh áramot fogyasztott. Normális ez?
Okozok azzal kárt ha télen ezeket a klímákat nem csak simán lekapcsolom, hanem áramtalanítom?
Érdekes a kérdés, amit feltettél. Nekem a házam szigetelése 900 ezer forintomba került. Ezzel a kb. 300 ezres évi fűtésszámlám csökkent kb 200 ezer forintra. Ha csak ezt nézem, akkor nem csináltattam volna meg, mert számomra sem tűnik túl előnyös befektetésnek az, ami 8-9 év alatt térül meg. Csakhogy e mellett még komfortosabb is lett a ház, nem hidegek a külső falak, jobb a hőérzet. Ráadásul így FF kategóriából DD-be esik energetikai szempontból, ami ebben a viszonylatban kb. 5 %-os értéknövekedést jelent. Így a 900.000 forintos befektetésem eredményezett kb. 3 millió forintos értéknövekedést pluszban a rezsicsökkenés plusz komfort mellett.
Tehát a házszigetelést nem lehet csak úgy értékelni, hogy mennyi idő alatt térül meg kizárólag a csökkent fűtésköltség miatt, ennél sokkal komolyabb hozadéka van a dolognak.
"a hozzá illő kockázatokkal) Megnézel egy techcég részvényeit, vagy a bitcoint."
Érdekes, ahogy egy energiatakarékossági (=megfontolt befektetők) fórumban a magas kockázatú befektetéseket reklámozod. Azt javaslod, hogy az emberek a hosszú évek alatt nehezen megspórolt összes pénzüket energiatakarékos fűtés helyett inkább tegyék fel a ruletten a pirosra?
Mert szerintem mindenki csak annyi pénzzel játsszon, amennyi nem váj nagyon, ha hirtelen elúszik, az összes többi pénzét megfoltoltan fektesse be. És NAGYON nem szép dolog kevés pénzű embereket is hazárdjátékra ösztönözni akár a rulettasztalnál, akár napelemmel vagy hőszivattyúval.
"10 éves megtérülésre kinek van ideje?"
Tehát szerinted mindenki hülye, aki pl 5 centinél vastagabban hőszigeteli a házát?
Igazad van, van egy hibám: a hülyéket nehezen tolerálom.
Ezért ha szóváteszem, miért beszél baromságokat, akkor mindig ide lyukadunk ki, mint esetedben: ésszerű érvek helyett legjobb védekezés a támadás alapon jönnek a felsorolt "érvek".
Büszke lehetsz magadra, biztosan remek ember vagy.
Szerencsére emberismerethez is annyit értesz, mint amiről itt vitatkozol technológia.
Sem szerencsétlen, sem "nihil" (mert még a szót amivel fel akarsz vágni sem használod helyesen) nem vagyok. Van egy csodálatos kisfiam (másfél éves volt a hétvégén, de garantálom több esze van mint neked),
párom, saját családi házamban élek, minden luxussal körbevéve amiről te legfeljebb talán csak álmodhatsz.
Biztos munkahelyem, saját cégem van, kiadott lakásaim befektetésként hasznosítva, és nincs egy forint hitelem se.
Bejártam jópár egzotikus országot, minden nyarat tengerparton a töltjük, a legszebb férfikorban vagyok, egészségesen.
Szóval köszönöm szépen, jól vagyok, semmi okom panaszra. Remélem, te szeded rendesen a prosztamol unót, hogy ne hugyozz minden éjjel magad alá, mert elfelejtesz kimenni......
Ha nem haragszol ezzel be is fejezném a veled való társalgást, mert tudod, fentebb írtam, van egy hibám.......
3 év megtérülés azt jelentené, hogy a befektetett pénzedre évente 33 százalékos biztos hasznot tudsz realizálni. Ez az állítás fioman szólva nehezen hihető (kevésbé finoman szólva ordas hazugság), már rég éhen halt volna az összes bank és állampapír a szaros 3-5 százalékos kamatjaikkal ;)
Ha nem ingatlan alapban és állampapírban gondolkodsz, akkor évi 50-60% hozam simán elérhető. (Apróbetüs rész: a hozzá illő kockázatokkal) Megnézel egy techcég részvényeit, vagy a bitcoint...
10 éves megtérülésre kinek van ideje? 10 év után azt sem tudja az ember hol fog dolgozni, vagy lakni. A jelen árazással operáló energetikai beruházások ezért nem terjednek el kellő mértékben.
Hát persze, hogy van, láttam a háromszáz hozzászólásodat a napelemes fórumban. Ott is folymatosan baszakodsz mindenkivel, veszekszel, trollkodsz. Sajnos úgy néz ki, hogy ez nálad kifejezetten jellemhiba. Teljesen inkompetens vagy a témában, mégis nagy hanggal, személyeskedéssel erőszakoskodással, sértegetéssel próbálod a vélt igazadat, meggyőződésedet ráerőszakolni a topikra. Az, hogy olyan jelzőket hasznáész itt fórumtársaidra, amiket olvashattunk tőled....az tényleg felháborító, és a másik topikban is kiverte már többször a biztosítékot. Az intelligens, és építő vitát, eszmecserét hírből sem ismered, és a tisztelet, mint olyan dolog, amit még ismeretlenül is illik megadni embertársainknak....neked sajnos nem eszközöd. Valószínűsíthető, hogy egy szerencsétlen, sikertelen, emberi kapcsolataiban teljesen nihil személy vagy, aki itt az névtelenségbe burkolva éli ki szorongásait.
Tehát feltettem egy kérdést, de fogalmad sincs és én kérdezzem meg.
Köszönöm, én jelenleg tudom, hogy kis hazánkban is elássuk őket és ez várható a következő pár évtizedben. Ahol foglalkoznak az újrahasznosítással, ott pedig a módszer cseppet sem "zöld". Ettől kezdve nehéz hinni a megmentjük a világot a modern napelemmel, míg a gázkazánnal megölöd a bébifókákat...
Rá sem beszélnélek. De hogy hülyeségeket terjesztesz róla, azt nehéz szó nélkül hagyni.
Azért a napelemnél szóltam hozzá, mert a gobelin varráshoz nem értek, tudod okoska.....és amihez nem értek, ellentétben veled, abba nem ugatok bele, és nem próbálok baromságokkal érvelni.
Sajnálatos, hogy a te intelligenciád valahol a béka segge alatt megrekedt, mert így esélytelen veled bármire is jutni.
Na Isten áldjon közgazdászkám, úgy döntöttem, lovakkal nem sakkozom tovább.
3 év megtérülés azt jelentené, hogy a befektetett pénzedre évente 33 százalékos biztos hasznot tudsz realizálni. Ez az állítás fioman szólva nehezen hihető (kevésbé finoman szólva ordas hazugság), már rég éhen halt volna az összes bank és állampapír a szaros 3-5 százalékos kamatjaikkal ;)
Ahhoz képest, hogy "nem vagy napelem hívő" itt az index fórumon lévő 1000 körüli hozzászólásod egyharmada a napelem topikban található.....Az, hogy ki gondolkodik szarul...az már ebből a thread-ből elég szépen kiderült. Érveid nincsenek, csak lózungok. A számokat és tényeket nagyvonalúan semmibe veszed. Közgazdaságilag úgy tűnik teljesen ahalfabéta vagy, ha neked egy milliós befektetés tízéves megtérülése előnyösnek tűnik. Tudod...mindenki szembejön az autópályán, csak te vagy okos....
A felelős környezetvédelem ott kezdődik, hogy divatból nem cserélünk le X évente egy jól működő eszközt. Mert az új eszköz gyártásával jó eséllyel nagyobb ökológiai lábnyomot képeznek, mint a régi, energia pazarlóbb használatát még pár évig.
Ennek tudatában elég nevetséges, hogy ész nélkül kampányolsz a napelem mellett.
Szerinted miért van, hogy a legtöbb irodaházon nincs napelem?
Van egy furi fogalom: kazánház. Ami inkább egy önálló kis helyiség. Mi baj lehet? :)
Tudhatnád, hogy az ingatlanszakmában 3-5 éves megtérülés felett nem ruházunk be. Legtöbb ember nem tudja, hogy 5 év múlva hol fog lakni. Max presztízs beruházás, de annak - mint neve is mondja - nem a megtérülés a célja, hanem a janizás.
Nem írtad le, hogy a 3000 kWh/éves rdsz hozzávetőleges árát. Nem írtad le, hogy egy kazáncsere megtérülést mivel számoltad. Nem írtad le ezen megtérülés konzekvenciáját. Nem mered?
"Ja, és nem kell kidobni a nyílt égésterű kazánod, használd egészséggel, amíg csak le nem rohad a falról. Sőt, aludj mellette, nehogy valaki ellopja....."
Varzsol: sem napelem hívő nem vagyok, sem hirdetni nem akarom. Próbáltam elmodani, hogy mennyire szarul gondolkodsz róla, de mintha lónak imádkoznék. Maradj meg a tudatlanságodban.
1 valaki: dobálózol a milliókkal, miközben 7ezres villanyt akarsz kiváltani..... Ha valaki más hasonló baromságokat írna ezen a fórumon klímáról, mint te napelemről, már leüvöltenéd a haját.
Az eddigi hozzászólásaid alapján most te vagy a kakukktojás, sokkal értelmesebbnek gondoltalak.
Ordas: én azt vettem észre, hogy az értő olvasás is megugorhatatlan feladat számodra.
Leírtam mekkora rendszer kell a számlád nullázásához, azt is mennyibe kerül, meg azt is, most milyen lehetőségek elérhetők, hogy ne 10 év legyen a megtérülés.
Mit szerettél volna még? Eseteg adjam kölcsön a 150ezer indulót, hogy bele tudj vágni a projekbe?
Ja, és nem kell kidobni a nyílt égésterű kazánod, használd egészséggel, amíg csak le nem rohad a falról. Sőt, aludj mellette, nehogy valaki ellopja.....
Az a baj srácok, hogy teljes tévúton jártok.
Pár éve tök menő volt a hasonló szöveggel operálás napelemes témában, és egy-egy elköpés még néha nem is állt túl messze a valóságtól.
Mára a helyzet azonban teljesen megváltozott, ahol a minimális feltételek adottak, ott nem ördögtől való dolog a napelem rendszer.
A megtérülés a kezdeti 12-14 évről ma 9-10 évrere csökkent, amit végig lefed a teljeskörű garancia, de a most elérhető támogatásokkal ez sokkal kedvezőbb tud lenni.
Aki egy otthonkorszerűsítésnél 3-4 év megtérüléssel számol, az közgázból erősen bukó kategria......
De persze erőlködjetek tovább nyugodtan, itt a fórumon max. az eddig használt nickneveteket járatjátok le ezzel, viszont a való életben könnyen közröhej tárgyává válhattok, ha hasonlóan nyilatkoztok róla.
A kazánszerelőnk nincs 40 és Bp-ről van szó. Csak veled ellentétben látott pár kazánt.
Tehát úgy saccra tól-ig tartományba mondd már el, hogy kondis kazánnal az évi 1000 köbméter fogyasztást meddig faraghatom le? És a kb 1 millás beruházás mennyi idő alatt térül meg?
Ezek után: miért kell egy 19 éves, hobamentes kazánt kidobni?
Az a 7ezres számla,évi 84 ezer Ft.Akkor 2270kWh áramot fogyaszt.Ahhoz meg a 2kWp-s rendszer is bőven elég. Az meg messze nem 2,5 millió!Az valahol 900 ezer körül lehet!
Igét azt te próbálsz itt hirdetni. Te napelem-hívő vagy, és ha valaki valamiben elvakultan HISZ, akkor ott az észérvek valamint a számok nem játszanak, tehát feleslegesen is próbálna téged megygyőzni bárki is a valóságról....úgyis leperegne rólad. Tehát terjeszd csak nyugodtan a napelem-mantrát, aki tud számolni, az úgyis nem ellensége a pénzének, az úgyis körberöhög téged.
Érvnek nem érv, de tökéletesen rávilágít egy tendenciára, amiből te szépen kimaradsz.
"még akár neked is sikerülhet."
Nem tudom mikor lettünk ekkora haverok, hogy ilyen paraszt stílust engedsz meg magadnak, de lelked rajta, magad minősíted vele.
11 darab 300Wp panel + egy 3.0kW-os inverterrel optimális tájolás - dőlésszög mellett megtermelhető 4000kWh villamos energia, ami fedezi az éves fogyasztásod.
Ez a rendszer a legrosszabb esetben kerül 1.5 millióba, ennél olcsóbban is lehet telepíteni. De vegyük 1.5 milliónak, mert mondjuk ragaszkodsz a felső kategóriás panelhez, inverterhez, stb....
Tehát ebben a kevésbé ideális esetben is 10 év a megtérülés, amiben már benne van a garancia is, hiszen drágább inverterhez már jár 10 év, és te azt választottad.
Tehát nullán vagy.
Minden egyes kWh, amit ezután termel még 15-20 évig a rendszered, az a zsebedben marad, csak erről nagyvonalúan elfeledkezel.
Mint ahogy arról is, hogy mennyi lesz egy kWh ára mondjuk 5 év múlva? Vagy 10? Vagy 15, mikor te már "ingyen" kapod, hiszen megtérült a rendszered.
Aztán talán mától újra elérhető a 0% THM-el támogatott rendszer telepítéshez a pályázat, ami 20 évre is köthető.
Tehát 150 ezer forint beugróval él a rendszered.....10 év alatt kifizeted, utána ingyen van villanyod....
Nyártól jön a támogatott rendszertelepítés.....igaz nem leszel szaldóra jogosult, de féláron lesz rendszered....
Sok - sok lehetőség van ma, amiből 5 éve mikor én csináltam még semmi sem létezett, mégsem volt ráfizetéses.
De hol érdekel engem mit csinálsz, milyen nyílt égésterű fossal fűtesz, meg mennyi máp+ veszel.....legyen a te dolgod.
Hirdesd bátran az igét, legfeljebb körberöhögteted magad.
Nem általánosságban beszéltem, hanem a saját példámat írtam le. Nekem szükséges volt már a ház külső rendbehozatala, és a költségek tervezésekor a szigetelés plusz tétel volt. És, mint írtam a szigetelés felrakása kb. 25 százalékkal csökkentette a fűtésköltségemet. A 900.000 forintos beruházás annyi rezsicsökkenést eredményezett, mint amennyit a 4,5 milliós hőszivattyús beruházás eredményezett volna.
A meglévő ház optimális esetben szinezve, kőporozva, festve van, ha ezt szigeteled, sajna bele kell számolnod ezt is plusz költségként. Öcsém példája extrém, de jelenleg 200nm szigetelését, szinezését 3-4 millió alatt nem hozod ki...
A szigetelésre írtam a 900.000 forintot. A ház nemesvakolatát, szinezését ebbe nem vettem bele, mert annak a költsége a szigetelés nélkül is adott volt, és azzal nem javítottam volna a fűtésrezsimen. A plusz 900.000 forint befektetés által csökkent a ház fűtésigénye.
A házam 120 nm alapterületű téglalap 12 és 10 méteres oldalakkal. A lábazattól az ereszig 3,5 méter magas. tehát összesen kb. 160 nm szigetelés kellett. 10 éve a 15 cm-es EPS ára brutto 1600 forint volt. Az anyagköltség így ragasztóval és dübelekkel együtt kb. 350.000 forint volt. A brigád két nap alatt felszórta és elkértek 250.000 forintot. A padlásra felkerült a 20 cm födémszigetelés emlékeim szerint 150 ezerbe került. Ezt én tekertem le sk. Összesítve talán még 900.000 sem volt az egész szigetelés.
mert 900.000 forintből megcsináltattam a ház szigetelését,
Öcsém most kapott egy 100nm-es házra 9 millió ajánlatot, szóval, ez sem 900e, ha csináltatod... Az egy másik sztori, amikor ház szigetelés megtérülést akartak bizonítani 3-4 év alattra :-)
Kb egy évtizede rá akart venni egy klímás szakember (itt a fórumon is jelen volt régebben), hogy cseréljem le a gázkazánomat hőszivattyúra. Az egész beruházás benne lett volna vagy 4,5 millióba, mivel a radiátorokat is le kellett volna cserélni természetesen a hőszivattyús fűtéshez alkalmas hőleadókra. Azzal érvelt a szaki, hogy a gáz ára úgyis az egekbe fog emelkedni, és a hőszivattyús beruházás gyorsan, 5-6 év alatt megtérül. Hát, most verném a fejemet a falba, ha hallgattam volna rá, mert jelenleg a gáz ára vagy 30 százalékkal alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt volt, és a fűtésköltségem pont a fele az akkorinak, mert 900.000 forintből megcsináltattam a ház szigetelését, tehát lazán megspóroltam 3,5 millió forint beruházást, és a fűtésrezsim is alacsonyabb lett (a szaki kb. 30 százalékos fűtésköltség-csökkenést igért) Nem beszélek az évenkénti karbantartási költségről, ami még kb. 400.000 forint lett volna a hőszivattyúra.
A napelemes rendszerek megtérülési időtávlatának semmi, de semmi köze nincsen ahhoz, hogy milyen mértékben növekszik adott idő alatt a telepítésre jogosult cégek száma. Ez nem érv, hanem lózung.
Olyan egyszerű kiszámolni, hogy mennyi a megtérülés, hogy még akár neked is sikerülhet. Tessék:
Az éves villanyszámlám 150.000 forint, úgy, hogy semmin nem spórolok, de ledes világítás van mindenhol, és három helyiségünkben van klímaberendezés, amit olykor átmeneti időben még fűtésre is használok. A téli fűtéshez, a HMV-ellátáshoz, a főzéshez az energiát gáz szolgáltatja.
Ha egy alap 3 kW-os rendszert szereltetnék, az ma kb. másfél millió forintomba kerülne. Mivel nincs 25 év alatti gyermekem, aki egy háztartásban élne velünk, így a jelenlegi, felújításra felvehető vissza nem térítendő támogatás nem pálya számunkra. Könnyű kiszámolni, hogy ha nem számolok semmilyen kockázati tényezővel pl. inverter meghibásodása garidőn túl, teljesítménycsökkenés vagy az elszámolási renszer számunkra hátrányos változása, valamint nem számolok a karbantartás költségeivel, akkor pontosan tíz esztendő alatt hozza vissza a renszer a befektetett összeget. Mondjuk ez nem igaz, mert ha tíz évre lekötöm azt az összeget, mondjuk kincstárjegybe, akkor ez a megtérülési idő megnő kb 16 és fél évre. Ez az időintervallum számomra nem értelmezhető józan ésszel. Az, aki most fel tudja venni a felújítási támogatást, vagy/és nagyobb rendszert szereltet, mert a fűtését is a napelem által megtermelt energiával szándékszik megoldani....ott rövidebb lehet a megtérülési idő, de a 3-4 év nem hihető számomra, esetleg akkor, ha jelenleg villanykazánnal fűt a delikvens, mert egyedül ebben az esetben olyan nagy a különbség a jelenlegi fűtésköltsége és a napelemes rendszer által biztosított 0 költség között.
Van jogosultságom napelem szerelésre, de nem ebből élek.
Amúgy sem itt reklámoznám magam, és nem is szeretek embereket győzködni....nem az én világom.
A sajátom 5 éves, még akkor telepítettem mikor valóban kérdőjeles volt a megtérülés 12 év alatt.
Hogy ma ez mennyire nem így van, arra a legjobb példa a telepítésre szakosodott cégek megnövekedett száma az elmúlt 2 évben, és még csak most léptünk az igazi hajrába, köszönhetően az új támogatásoknak.
Ne haragudj meg, de ha valóban annyira tájékozatlan vagy a témában, mint amennyire az a hozzászólásaidból kiderül, akkor javaslom olvass kicsit, mert amit így előadsz, az már - már kínos kezd lenni.
Ez igaz a a felnőtt korba lépett kazánodra és a Vaillantos mesterre is......gondolom életkorban ő is valahol 60 és Miskolc között lehet.
Az újhoz nem ért, a régit viszont örömmel szexuálja neked évente, mantrázva, hogy "régen minden jobb vót'"....
Sem megsérteni nem akartalak, sem meggyőzni, de tényleg nem ártana átgondolni a dolgokat....
"az a legnagyobb pénzkidobás, amikor egy jól működő gépet (kazánt ebben az esetben) kidobunk csak azért, mert az új pár százalékkal olcsóbban üzemeltethető (vagy nem)"
Az a "pár százalék" lehet akár 50-80 százalék is ;)
Egy kondenzációs gázkazános fűtés ELMÉLETI hatékonysága kb 13 Ft / 1 kwh hőmennyiség. Már ezt a hatékonyságot is lenyomja szinte bármelyik fűtő klíma, hiszen mindössze a 37 forintos áram mellett kell tudnia 3-as SCOP értéket (=12,3 Ft/kWh).
És akkor még nem említettem a komolyabb fűtő klímákat, amelyek SCOP értéke 4 feletti és akkor még azt sem említetten, hogy ezekhez lehet kérni kedvezményes áramtarifájú (37 helyett 24 forintos) villanyórát, ettől kezdve ezek a fűtő klímák (24/4=) 6 forintból gyártanak le 1 kWh hőt.
Kezdünk erősen eltávolodni a gázkazán 13 forintjától ;) DE MÉG NINCS VÉGE:
A gyakorlatban azonban a gázfűtéses rendszerek hemzsegnek a konstrukciós és beállítási/üzemeltetési hibától, szinte nincs is olyan, amelyik 15-18 Ft alatt be tud tenni 1 kWh hőt a lakásba, de láttam már több olyan rendszert is, amelyik annyira pazarló volt, hogy 30-40 Ft/kWh közé saccolom (jól látod: röhejes 30-40%-os fűtési hatásfok méregdrága korszerű kondenzációs kazán mellett) ehhez képest a fent 6 Ft/kWh nem csupán pár százalék ;)
Tehát 3e kWh/év rdsz mennyibe kerül úgy sacc per kb? Akár támogatással, a nélkül. Évente kell karbantartani? Az mennyibe kerül. 10 megtérülés sok. Max 3-4 az elvárt. Tehát akkor kb. 450ezerre kell kijönnie a napelemes rendszernek.
Vaillantos szerelő mondta, eszembe ne jusson cserélni
1. Drágább az új karbantartása
2. Nem strapabíró annyira az új, mint a régi
3. Régihez is van még alkatrész (de pl enyém eredeti tágulási tartállyal működik)
4. Statisztikailag az újabbak gyakrabbn hibásodnak meg.
Cserébe halkabb az új. Nyilvén biztonságosabb a zárt égéstér miatt, de megvaannk az óvintézkedéseink
Racionális okot nem látok cserére. Nem sok gázt spórolok, lévén a kondis átmeneti időben hozza a jó számokat, akkor jobbára klímával fűtök, csúcsidőben kisebb előnye van. Rendszerem nem az alacsony elölőre menőre van méretezve.
Mostanában inkább azért gondolkodnak sokan Hoszivattyú/klíma fűtésben ,hogy a napelemek által termelt energiát elhasználják...A gázkazán napelem esetében nem opció.
Na, az a legnagyobb pénzkidobás, amikor egy jól működő gépet (kazánt ebben az esetben) kidobunk csak azért, mert az új pár százalékkal olcsóbban üzemeltethető (vagy nem) Nekem harminc év fölötti a kazánom, megkapta mindig a rendes karbantartást, egyszer kellett elektronikát javítani (kb. 15 ezerbe került), de nem tervezem, hogy lecseréljem, addig, amíg működik megbízhatóan.
Minél nagyobb rendszert építesz, fajlagosan annál olcsóbb, tehát hamarabb megtérül.
A 15 év már nagyon régen nem 15, hanem egy 3ezres rendszernél sem több 10-nél.
Támogatás nélkül.
Támogatással most év közepéig ha jogosult az otthonfelújításira akkor csak öt év, de ha nem szaldós lesz, mert igénybe veszi a pályázatot akkor is bőven megéri.
Szóval az a kicsit módosít most olyan, amihez hasonló még nem volt, és nem is hiszem hogy sokkal jobb valaha is várható.
A 19 éves kazán egy felelős embernél már függetlenül attól, hogy "mikor hozza vissza az árát" mindenképpen csereérett.
Ordas esetében, csak a villany kiváltása, ha minden ideális, több mint 1,5 milliós beruházás. Ezzel a hulladék kazánját még nem tudja kiváltani, de 15 év alatt megtérül a villanyos beruházása.
Ezen kicsit módosít a támogatási rendszer és az, hogy nem tudjuk 15 év alatt mi változik az áram átvétel körül, ugye a németeknél már áll a bál.
De van. Csak annyi, hogy napelem+kazáncsere együtt kezelve. Látható, hogy kazáncsere még jobban elrontja a megtérülést.
Családi ház méretben elég nehéz 3-5 éven belül nullára kihozni egy ilyen beruházást, állami támogatás nélkül. mondjuk lehetetlen.
Amúgy a napelemet pont nem centizném ki 3000 kWh-ra, mert ha többet táplálok vissza, mint kiveszek a hálózatból. Na, akkor kezdődik a hajcihő sé az admin terhek sora.
Tarejos lejjebb egy olyan elek által "csodabojlernek" nevezett egységről beszélt ami egy CSAK HMVt készítő készülék. Egy bonyolult bojler, hőszivattyúval, tapasztalatok szerint alig 2-es COP-al.
A hőszivattyúk mellékesen HMV készítésére a hsználata az teljesen más terület.
Bocs akkor én félre értettem, én a hmv-t a fütéshez is használt hőszivattyúval együtt venném. Ezekre ez nem igaz ugye? Igazából fűtésre veszem, csak hallottam, hogy lehet hmv-vel is venni.
A HMV bojlerek jellemzően egy egységben vanak, ninc snekik kültérijük. Sőt a nagyon hideget nem is bírják, kb, mint egy medencefűtő hőszivattyú, azt sem használhatod mínuszokban.
És igen, hűti a fürdőszobát, vagy épp ahol van. Nagy, hangos, rossz hatásfokú.
Mivel azt írták , hogy horganyzott lemezre erösített , így én ebböl azt vontam le , hogy szabadon a levegöben van a csövek azon része , amelyik nem érintkezik a lemezzel .
Vedd azt figyelembe , hogy a visszatérö jut be a höcserélöbe , amiböl még a höcserélö elvesz minimum 5°C-t . Így a leolvasztás elsö pillanatában is a 32°C-ra beállt müanyagcsöbe az elöremenö oldalon 22°C-os víz jut , majd egyre hidegebb . Így érthetö , hogy a tágulás és az összehúzódás folyamata alatt a csö súrlódik a lemez felületén , tehát adhat ki hangokat , ami esetleg valakinek zavaróan hat .
Saját példa . A klímafütés monotón hangja nem zavar . Viszont amikor egy helyiségenkénti höcserélövel ellátott szellöztetögépes hálószobában aludtam , tudott zavarni a percenkénti irányváltás .
Az esetünkröl írok , ahol horganyzott lemezre van felerösítve a fütéscsö . Nincs hötárolóközeg ( beton , stb .) . A felsö emeleten legyen 300 méter csö . Annak hány liter a térfogata ? 20mm-es esetében( falvastagságot figyelmen kívül hagyva ) 92 liter . Ennek energiatartalma 2,2kWh , ha 27°C-ról hütöm 5°C-ra . Mennyi höenergiára van szükség a höcserélö leolvasztására ?
Megoldás csak a puffer beiktatása lenne , ahonnan a höszipka a leolvasztáshoz tudna höenergiát elvonni .
Vagy a höszipka kinti höcserélöje elé egy hösugárzót , ami nedves idöben elömelegítené a levegöt , hogy ne legyen ráfagyás , így leolvasztás sem lenne . :-)))
Szerintem is elég jól látja a tulaj a problémát. Ki se mentem nem tudok vele mit csinálni. Ez a mennyezeti panel nem is gipszkarton van van. Hanem horganyzott lemez a hordozó. Már az első bekapcsolás kor azon imádkoztam legalább ki legyek fizetve . A régi tulaj meg is pattant gyors ... :-) (ház csere mint másnak az alsogatya csere)(vagyis nem csere új építés)(oda nem hivtak gondolom nem hőszivattyú van :-) )
Igen, tudom, nyilván a környezetéből veszi el a hőt. Jelenleg egy sima 120 literes Hajdúm van, 1984-es gyártású, de rendszeresen karbantartva. Amíg ez bírja marad, majd ha le kell cserélni, akkor tervezek váltani. (Egyébként kb. kétszeres áron lehet venni 100 literes hőszivattyús bojlert.)
Leolvasztáskor ugye köztudott , hogy a belsö fütökörböl vonja el a szükséges höenergiát a höszipka . Akinél nincs puffer erre a célra , azoknál a rendszereknél sajnos a felületfütés köröket használja ki höenergiaelvételre . Így az olyan csövek amik mondjuk átlag 27°C-os víz esetében kivannak tágulva , a hirtelen akár 5-10°C-ra való lehülés esetén az összehúzódásuk által a felületen amin rögzítve vannak ( mennyezetfütés szerelöpanel ) , hangot adnak ki a súrlódás következtében .
Te radiátorköröknél nem hallottál soha sem hasonló zajokat felfütésnél ? Ott is csak a tágulás okozza .
Ez a napelem kérdéskör számomra izgalmas. 103 nm-es házam összes áram fogyasztása éves szinten 1800 kWh (4 tagú család, semmi extra), plusz a klímás fűtés ~1000 kWh-ja és a hűtés úgy 200 kWh-ja. Ez ugye 3000 kWh.
Klímás fűtés óta az éves gázfogyasztást (fűtés, főzés HMV) redukáltam 1600 köbméterről 1050-re.
Fürdőben, padlófűtés miatt és az éjszakai csend miatt van és marad is gázfűtés (méghozzá 19 éves nem kondis, ámde nyílt égésterű kazánnal) - csak helyiségenkénti termosztát segítségével hangolom össze a klímával. 22-23 fokot tartjuk mindenhol.
Áramnál csak alap tarifám van, semmi extra.
Tehát ez a 3000 kWh áram és kb. 1000 köbméter gáz kerül nekem évente úgy 230.000 HUF-ba.
Mennyi most egy pár kW-os napelem rendszer zsebből? 1-1,5m HUF? Egy modern kazán és járulékos eszközös cseréje mondjuk 1 millió.
Ráköltök 2,5 milliót a rendszerre. És mennyit spórolok a számlákon? Mondjuk százezret évente (optimistán számolva). Akkor is 25 év megtérülés... Ezek alapján én nem látom értelmét annak a hú de nagy energetikai beruházásnak.
Amúgy nyáron, amikor meleg van a fürdőben, akkor még win-win szituáció előfordulhat, ha hűteni kéne a fürdőt. De akkor meg a bekerülési költség?
Azt mondjuk nem vágom, hogy miért nem a split rendszerhez hasonlóan egy külső hőcserélővel (gyk. kültéri egységgel) történik a hőátadás? De tudom, egy újabb drága basz... Elvégre a klímáknál nem szoktuk a kültérit a beltérivel együtt a szobában elhelyezni. Arra elég a fridzsider :)
Vannak olyan emberek, akiknek az elköltött pénz mennyisége huszadrangú, ha a kényelemről van szó.
Vannak olyan emberek, akik az energiaTAKARÉKOSSÁGot szó szerint értelmezik és a minimális költség az elsődleges, ezért cserébe bármekkora kényelmetlenséget bevállalnak.
És a kettő között persze számtalan közbülső fokozat :)
Én úgy vagyok az energiatakarékossággal, hogy először részletesen kidolgozom a leg-költséghatékonyabb megoldást, majd hátralépve megszemlélem a művet, hogy mennyit kell rajta lazítanom ahhoz, hogy ne fájjon a használata :)
"A HMV kiesik egyéb okból, az hőszivattyús villanybojlerrel lesz megoldva."
A hőszivattyús villanybojler ugyanúgy működik, mint a fűtő klímák vagy a hőszivattyúk: ahhoz, hogy ő valamit (pl.vizet) felmelegítsen, ahhoz neki valami mást (pl környező levegőt) le kell hűtenie. Tehát ahvá a hőszivattyús villanybojlert teszed, azt a helyiséget a csodabojlered folyamatosan hűteni fogja, ami hűtést persze a lakás fűtésed feljebb tekerésével kell kompenzálnod, magyarul energetikailag adtál a szarnak egy pofont, ami ráadásul több száz ezer forintodba került ;)
Én a HMV-t mezei olcsó Hajdu villanybojlerrel csinálnám, olcsóbbik fajta éccakai áramal. Amennyivel több villanyszámlát csinál hátralévő életedben, annak az összegnek talán a többszörösét költenéd el a most a hőszivattyús csodabojlerre.
A leolvasztási zajt a gáz csinálja, a fűtött mennyezetben (padlóban) viszont már víz kering, egy gáz/víz hőcserélő után, ez a hőcserélő a legtöbb hőszivattyúnál kinn van a házon kívül, de ahol benn is van a házban, akkor is spájz legtávolabbi sarkában, a befőttek és pálinkás üvegek mögött. Tehát nem igazán értem, hogy a levélíró miféle hőcserélő zajt hall a plafonból.
Csendesebb a mennyezet fűtés ??? Hőszivattyúval ...
idézet:
Szervusz Imre, azzal kapcsolatban szeretnék egy kis segítséget kérni újfent, hogy már anno beszéltünk a Szeged, xxxxxxx ben telepített és az általad beállított készülékkel kapcsolatban (LGTherma V split hőszivattyú). Itt a tél folyamán felmerült bennem egy olyan kérdés (ez az első telünk az ingatlanban), hogy a rendszerünk alapvetően úgy működik, hogy hűtési üzemben a földszinti padlófűtés rendszert lezárja és csak a fenti mennyezethűtés/fűtés keringet. Létezhet az, hogy ez a lejegesedésnél és leolvasztásnál is így működik? Azért merült ez fel bennem, mert olyan komoly dilatációs mozgása van a leolvasztás üzemmód elindulásától számított pár másodpercen belül a mennyezetben lévő csöveknek, ami nem biztos hogy természetes velejárója a történetnek. Bennem felmerült a gyanú, hogy elférne esetleg egy puffer tartály a rendszerben vagy valami hasonló, de szeretném kikérni az eredeti koncepció tudójának véleményét mindenképpen. (Tudom hogy nem te telepítetted, hanem csak beállítottad a rendszert, de biztos 100x többet tudsz ezekről mint akikkel eddig sikerült erről diskurálnom)
Már az eddigi segítségedet is nagyon köszönöm, természetesen nem ingyen kérném a fent említett problémában a szakértői ránézésedet. Esetleg valamikor ki tudnál jönni hozzánk és meg tudnád nézni a rendszert?
A HMV kiesik egyéb okból, az hőszivattyús villanybojlerrel lesz megoldva. Most sima villanybojlerrel megy (vezérelt). Tudom, olcsóbb a gáz, de messze az alagsorban van a kazán, cirkuláció sajna nincs - és nem is tudom egyelőre - kiépítve, így túl sok hideg vizet kellene kiengedni, ha onnan használnánk, valamint gyakorlatilag minden kézmosás csak hidegvízzel - vagy nagy pazarlással - menne. Egyébként napelem mellett (persze ha felbővítődik a napelem) nem gondolkodtam H-tarifában.
1-2 alkalommal beolvastam az ajánlott topicba, de akkor legalább is még jobban ment az egymás alázása, mint időnként itt. :-)
Olvasgatok, számolgatok, gyűjtöm az infókat, aztán majd meglátom mi sül ki. Itt is nagyon sok hasznos dolgot olvasok, látok. Lehet hogy a vége mégiscsak egy sima kazáncsere - minden sallangjával - lesz és mondjuk "központi helyre" egy nagyobb klíma, ami hűti a ház alsó szintjét és esetleg a fűtésbe is beszállhat ( :-) )
Ami biztos, hogy a jelenlegi fűtési komfortról - főként a padlófűtés - nem szívesen mondanánk le. Min. 4 db klímát kellene beépíteni ahhoz, hogy ha arra a fűtésre hagyatkoznánk, akkor kellően azonos hőmérsékleten legyen a ház. Emellett mivel maga a villanyvezetékezés - hogy úgy mondjam - még a régi vonalat követi, vagyis a házba csak néhány szál vezeték indul el, aztán a ház egyes részei felfűzve vannak. Arra a vezetékezésre a klímát nem szívesen kötném rá. Így rel. komoly villanyszerelést is igényelne a dolog. Emellett a klímánál mindenképp mozogna a levegő, amit sajna én nem viselek túl jól.
A meglévő kondis kazánom 19. éves. Most is jól dolgozik, de alkatrész nincs hozzá, már a bontott ilyenek is hiánycikknek számítanak. Vagyis teljesen logikus lenne egy kazáncsere. Mindennel együtt - kémény, hidraulikai egység, kazán, szerelés - 1 milka fölött lenne, ezt tavaly már körbejártam.
Ezért gondoltam, hogy egy hőszivattyút telepíteni erre a rendszerre és a kazánt így kíméletes módra állítva tartani amíg csak lehet, aztán ha már nem, akkor persze ugyanúgy csere.
Nemsoká telepszik egy napelem rendszer, ami a mostani fogyasztástól többet fog adni, igaz nem szolgálja ki teljesen a hőszivattyúval emelt igényt, de a gázszámla viszont jelentősen csökkenne. Emellett az inverterre még lehet akasztani néhány panelt, így az áramtermelés még optimalizálható.
Ha nem lesz hőszivattyú, akkor a hűtés miatt megint csak klíma kellene, míg a hőszivattyúval - igaz nagyon óvatosan és nem igazán hideg vízzel - de a hűtésbe is be lehet segíteni. Amennyire szükség van, annyit lehetne a padlón ill. a radiátorokkal is hűteni talán. Persze itt nyilván csak valami lightos hűtésről beszélhetnénk, mert nem lehetne igazán hideg vizet keringtetni a lecsapódás miatt. De ezen a téren még az agyalgás, információ gyűjtés, stb... megy.
Szóval vagy gázkazán csere "azonnal" + macerás klímák, vagy gázkazán marad és hőszivattyú, aztán majd valamikor gázkazán csere. A napelem már fix, és akár klímák akár hőszivattyú, a napelem még lehetséges mértékű bővítése.
Régi hőszigeteletlen házaknál szerencsés esetben a radiátorok fűtőfelülete úgy van kiszámolva, hogy az év leghidegebb óráiban is elég legyen 60 fokos fűtővíz a ház kifűtéséhez (enyhébb téli napokon 40 fokos). Ha egy ilyen hőszigeteletlen házra
- komolyabb hőszigetelés kerül (pl 12 centi grafitos vagy 15 centi fehér polisztirol)
- amit nem egy hülye hőszigetelő mester tesz fel (rakás hőhíddal + a hőszigetelés és a fal között huzatos légréssel ;)
...akkor a régi ház hőigénye akár a harmadára is csökkenhet.
Ezzel egyidőben a házban a fent említett radiátor (előremenő víz) hőmérséklet-igények is drasztikusan lecsökkennek szerintem kb 42-32 fok környékére, tehát a hőszivattyúk által ha nem is kedvelt, de már elviselhető tartományba.
Hasonló eredményt el lehet érni tudatosan túlméretezett radiátorokkal, tehát ha a ház nem marharégi, viszont 2-3-szor több radiátor felületet teszünk be a házba annál, amennyit pl egy kondenzációs kazán esetén tennénk.
Mert bizonyos mennyiségű radiátor-felület esetén akár ugyanannyira le lehet menni a fűtővíz hőmérséklettel, mintha padlófűtésünk lenne. És akkor a hőszivattyú ugyanannyira szeretni fogja a radiátort, mint a padlófűtést. Tudom, hogy ennyisok radiátor nem olcsó, viszont sok házban nem megoldható az utólagos padló- vagy mennyezetfűtés kialakítása, ezzel a trükkel viszont mégsem kell lemondani a csendes hőszivattyús fűtésről :)
Ha jelenleg gázkazánod van , akkor maradj annál . :-) Sok a pénzed ? Számold ki , hogy mennyibe jönne a párhuzamos kiépítés mindenestöl egy normálisabb höszipkával . Ha megvan , keress egy olyan kondis gázkazánt , ami optimális a rendszeredhez . Ha ez is megvan , oszd el a höszipkás rendszer árát a kondis gázkazán árával . Ha még most is szimpatikus , akkor vágj bele .:-)
Ha már ki van fizetve egy alacsony hőmérsékletű fűtőrendszered, akkor látszólag valóban nem érdemes kifizetni egy másikat is.
Kivéve persze akkor, ha a vizes fűtőrendszerre köthető hőszivattyú SOKKAL többe kerül, mint egy azonos teljesítményű fűtő klíma beltéri egységgel és egy családi világ körüli hajóúttal együtt. Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy egy X kilowattos egyszerű hőszivattyú önmagában is 2-5-ször annyiba kerül, mint egy ugyanakkora teljesítményű komplett fűtő klíma-rendszer (=levegő-levegős hőszivattyú), annak ellenére, hogy a fűtő klíma a hőszivattyúnál műszakilag jóval bonyolultabb, tehát magasabb a gyártási költége.
Tehát az esetek többségében hiába van már készen a házadban egy kellemes padlófűtés csőhálózat, vagy egy rakás gyönyörűséges radiátor, egy vizes hőszivattyú beszerzésénél többnyire SOKKAL olcsóbb mégiscsak egy komlett levegős fűtő klímát venni.
Alapban padlót. Van néhány radiátor is, de pl. jelen beállításban 0 fok körül 50 fokos a előremenőm, így igen csak keveset megy a kazán a radiátoros előremenő igénnyel. Azt nem tudom, hogy az mennyire lehet nyerő esetleg, hogy ilyenkor mondjuk pl. 40 fokos vízzel nyomatni a radiátort, persze ekkor nyilván lényegesen többet kellene, hogy menjen ez a kör is. Ezt nyilván jól át kell gondolni/beszélni.
De mondjuk egy már meglévő háznál meglévő fűtésrendszert alapul véve, amit eddig mondjuk gázkazán látott el, ott célszerű a levegő/víz hőszivattyú használata (akár egy hőszivattyú és meglévő gázkazán) kombó alkalmazásával úgy, hogy a rel. kevés kritikus napokon a gáz besegít vagy csak az dolgozik, az összes többin pedig a hőszivattyú. Ebben az esetben "csak" a hőszivattyú telepítésével kell számolni. Vagy rosszul gondolkodom?
A felületfűtés és a (nem alulméretezett) légfűtés kb azonos előremenő hőmérsékletet kíván (tehát azonos COP-pal számolhatunk), az egyedüli különbség az, hogy a felületfűtés hússzor annyiba kerül, viszont csendesebben dolgozik ;)
Kösz. Nem tudom, mikró van-e, mert nem én lakom ott, de rákérdezek. Az jó hír, ha max 1 kW kell egy ilyen kicsi klimanak, talán ritkán megy maxon. A kismegszakitót nem tudom sajnos.
Ja, lehet, hogy a fűtőteljesítményt adják meg, nem pedig a klíma fogyasztását? Így már értem, hisz a SCOP miatt kevesebb akkor a fogyasztás. Azt hittem, az aramfelvételt adják meg és a fűtőteljesítményre azt kell felszorozni...
Tényleg? Ez jó hír lenne. Én a maxot néztem. Mondjuk a klíma is akkor menne nyilván erősen, amikor kint -10 van... ezt az elméleti értéket milyen gyakran érheti el vajon? Néha nyilván. Csak kiegészítés, de nagy hidegben nagyobb teljesítménnyel menne nyilván. Dejódió, van esetleg ilyen kicsi inverteres fűtő klimátok amit jó szívvel ajánlanál is? Már szereltel nálam 3 éve Zuglóban, azóta is jól megy a Fujitsu. :) Jó lenne, ha nem kéne hálózatot bővíteni, mert akkor sztem más megoldást kell keresnem.
Sziasztok, adott egy kis, 32 nm-es társasházi lakás. A Héra cserépkályha sajnos nem fűti be rendesen, csak a szobát. A konyha és a wc nagyon hideg. Arra gondoltam, hogy kiegészítőnek egy kis teljesítményű fűtő klímát kellene a konyhába felszerelni. Azért kicsit, mert csak kiegészítésnek kell, és most jön a kérdés lényege: 1x16A van a lakásban. Van egy Ariston 1.5 kWos bojler, hűtő, nagy tv, mosógép. Sajnos az óra a lakásban van, amennyire tudom, bővítésnél ki kell rakni a folyosóra. Jól érzem, hogy esélytelen erre a 16Are egy mini fűtő klímát - akár egy 2kWosat is feltenni? Szerintetek is muszáj bővíteni százezres tételben az óra áthelyezése miatt?
25 fokos előremenő hőmérséklet csak akkor lehetséges, ha vagy passzívházat fűt átlagos légárammal, vagy átlagos házat fűt brutális beltéri egység légáramlattal (a lakóknak lobog a haja a szobában :)
az FZ alap sorozatot kivéve mindegyik Panában van modul. CZ‐TACG1 a modul neve de ha szükséges akkor van hozzá fali vezélő is az külön fizetős.CZ‐RD514C dry contact is van..... ugyanezek a dolgok Gree géphez(polar is Gree gyártás) elérhetőek.
A Pana ezen modellje durva teljesítményű(0,85‐7,2)kw ig szabályoz fűtésben
Nincs az tulmeretezve,viszont az egyik,ha nem a legjobb gép a piacon(Zubadan).Hoszivattyúnál az előremenő víz hőmérséklete nagyban befolyásolja a jósági fokot.Ez az oszlop a 25°-os előremenőhöz tartozik.
Levegő-levegő hőszivattyú -7 fokban 4 feletti COP értékkel? Nem hittem volna, hogy ilyen is létezik a megfizethető gépek között. Vagy brutálisan túlméretezett kültéri kőcserélője van, ezért az ára is brutális :)
Érdeklődni szeretnék hogy mi a véleményetek a RCOOL SOLO 3,5 kW-os oldalfali split klímáról. Legfőképp olyanoktól akik ezt a márkát használják. vélemények, hibák, tapasztalatok.Köszönöm előre is a válaszokat.
