Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Életem első Hold fotója :). Pedig több, mint 10 éve komolyan foglalkozom asztrofotográfiával, de eddig csak a mélyég volt a témám. Most örömmel vágok bele ebbe az új világba. A kép nyújtás nélkül készült, ami azért érdekes, mert az Explore Scientific kamera 7MP, 1.1" érzékelője a megszokott bolygó kameráknál nagyobb felbontást és átfogást ad. Így kirajzolja a teljes Holdat a 30cm Newton távcső direkt fókuszában. Mégis megfelelően gyors és érzékeny. Később jönnek a nyújtással a nagy nagyítású fotók a különböző részletekről.
Igen, én tudtam hogy érted, de ha egy első távcsövét megvásárolni szándékozó ember olvasta volna, számára félrevezető lehetett volna. Ezért írtam, hogy kiigazításként reagálok.
Pontosítanom kell, amit írtam. Nem általában kárhoztatják a fogasléces kihuzatot, hanem konkrétan a 102/1000-esét:
[link] a távcső egyik legnagyobb gyengéje sőt az egyetlen az a fogasléces kihuzat! Annyira rossz hogy nem találok rá szavakat. Ha próbálsz fókuszálni, és irányt változtatsz fókuszáláskor, a kihuzat egy kicsit elmozdul és a látott kép is jelentősen mozog
[link] Fokuszirozonak a zsirzasa eleg ragados es nehezkes allitgatni.
[link] A kihuzat fémből van kissé kotyogott de hamar orvosolható a csavarjai segitségével.
[link] 2" focuser feels sticky and takes some effort to turn, but gets into focus every time.
Úgy tűnik, a 120/1000-nél sem jobb a helyzet:
[link] the stock rack&pinion focuser is a bit loose and gets looser over time (...) I fixed that by fitting a Sky-Watcher 2" dual-speed Crayford focuser
A GSO csövekkel mint említettem sok gond nem szokott lenni. Nem kiemelkedőek, de nem is rosszak. Ga tényleg 40e a különbség, akkor azért elgondolkodásra érdemes.
Sok jót olvastam róla, de a fogasléces kihuzatot mindenki szidja, mondják, hogy ha megmozdítod, akkor elmegy minden. Állítólag ez beállításokkal és kenőanyagokkal orvosolható.
Ismertek valakit, aki ért az ilyesmihez? Fiatal koromban csak felsétáltam a Sánc utcába, (szégyen, de elfelejtettem hátul, a műhelyben dolgozó úr nevét), ahol mindent meg tudtak csinálni és még a magamfajta fogalmatlanokat is türelmesen okosították.
Szóval, tudtok valakit, akihez ilyen gondokkal lehet fordulni?
Köszönöm a hozzászólásokat..szeretem az őszinte véleményeket..még kezdő vagyok ebben a témában,ezekből is tanulok.Azért több mint 40 ezer a különbség(itthoni 150/750-hez hasonlítva),azért nem olyan csekély..persze az itthon kaphatót fogom venni,a garancia nem rossz dolog :) most 1 fém kemencét(pizzára) rendeltem németből kb 70 ezerért,3 szögből van megütve össze-vissza hajolva a lemezek..persze nem tudnám vissza küldeni,inkább ki lett javítva..elnézést a rossz példáért..
Szép munka. Mindkettőnek megvan a maga bája. A RASA-val készült nagyon vonzza a szemem, annyi mindent sűrít magába, a tükrös pedig a részletek miatt jó. És persze a megszokott stílusban.
Ezekben a képekben az a szép, hogy nem csak egy kattintás őket elkészíteni, sokszor több évnyi munka és szakértelem tömörödik bennük. Nyilván ez látszik szembe is ötlik.
A jó eredmény nem hivatásból, pénzért készül, inkább elhivatottságból, szenvedéllyel.
Én már többször rendeltem kintről olcsóbb csöveket is, de azt osztom, hogy akkor érdemes, ha itthon nem kapható. Mondjuk ilyen GSO cső talán már nem kapható, itt a Sky-Watcher futott fel (ez mind GSO, akár Omegonnak, akár Orionnak, akár másnak hívják). Más tükröket használnak, mint a Sky-Watcher, nem pyrex,ű. Legalábbis pár éve még így volt. Egyébként a Sky-Watcherek szerintem elég jók lettek mostanában.
Sziasztok! Készült két mélyég fotó, egy nagyobb látószögű a 28-as RASA-val és egy nagy nagyítású a 30-as Newonnal. Végre párhuzamosan megy a kettő egymás mellett, sikerült beállítanom.
Én nem vennék semmi olyan kínai tömegterméket, amit az itthoni két bolt is forgalmaz. Akkor sem, ha 10 ezerrel vagy mittudoménmennyivel drágább. Mert kapsz a futártól valami elbaltázott sz*rt. Most elkezded lelevelezni meg valami isten tudja hol lévő eu-s raktárral kicseréltetni? Omegon az csak egy név. Kínai gyárban ráfestették, hogy omegon oszt jólvan. Idehaza meg a szintén kínai szart megreklamálhatod, név szerint megmondjuk, melyik boltban kinél reklamálj: D
A távcső egy egyedi darab, van szórása, különösen ha óccsó kínai. Ezért semmit nem jelent, ha másvalaki máshol másik néven kifogott egy jó 150/750-est.
Fogd a pénzed és vegyél valamit a budapesti boltok valamelyikétől. Sosem értettem ezt. Olyat rendelj kintről, amit itthon nem kapni. Akkor még érteném. Csoffadt 15 ezer forintért kockáztatni ebben a pénzfaló hobbiban...?
42117hsz hírdetés linken 70khuf. Szó nincs begyed milláról... A kereskedő abból él,hogy a lehető legtöbbet akakja kivenni a vevő pénztárcájából. Nincs ezzel semmi baj,ez a szakmája. Az minden esetre sokat elárul a kereskedés színvonalról,hogy mennyi és milyen csövet hírdetnek eladásra "alig használt","új állapotú" megjelöléssel.... Ezek az eladók nyilván azt vették meg,amit a kereskedő,mint legjobb választást ajánlott részükre. Valamiért mégsem váltották be a hozzájuk fűzött reményt.
AKINEK NEM INGE,NE VEGYE MAGÁRA! :-)
ui.: én 40Khufért vettem, szinte használatlan állapotban. Ez akkor az új ár 50%-a volt! (2005 körül,ha jól emlékszem...)
Pár fényes pacáért akkor adok negyedmilliót, ha elment az eszem. Pár hete ez megtörtént, belezúgtam a 120/600-asba, de ez most elmúlt. Meg kell várnom, amíg újra beleszeretek valamibe, addig is próbálok okosodni.
Nehéz éles határvonalat húzni, mert van olyan éjszaka, amikor egy fényerősebb csőben is csak egy pacának látszik mondjuk az Andromeda, másnap, tisztább ég alatt pedig egy gyengébb tubusban is sokkal jobb a látvány.
Ha csak Naprendszeren belül nézelődtök, akkor a nagyobb fókusz jobban jön és elég a kisebb fényerő, ha viszont mélyég objektumokat is szeretnétek megfigyelni, akkor természetesen nagyobb az élményre az esélyetek egy erősebb üveggel. Fotózásnál evidens, de megfigyelésre is alkalmasabb a nagyobb fényerő. Kivéve a Hold esetében; ott még zavaró is lehet. Teliholdkor szemfájdalmakat is okozhat a hosszasabb megfigyelés szűrő nélkül. Maradandó szemkárosodást azonban nem okoz.
Úgy vettem ki a szavaidból, hogy mindenbe szeretnétek belekóstolni. A legtöbbekkel így van ez, ráadásul viszonylag kompakt megoldást szeretnél. Mindenes távcső ugye nem nagyon kapható, de az előbbiek miatt én továbbra is a 120/600-ast javasolom. Viszont én is csak az írásokra tudok hagyatkozni, de mint olvastad, kevésbé színez, mint társai, a fókusza pedig talán "középút".
Van még 2 lencsés refraktor, ami fényerős és sokkal szebb leképzésű, mint ez a 120-as, de azoknak a fókusza rövidebb.
Szóval, a) 120/600. Valószínű, hogy fog színezni, de vizuális megfigyelésnél ez csak nagyobb nagyításoknál lesz zavaró - szerintem. Kimondottan bolygózáshoz ideálisabb volna a nagyobb fókusz és elegendő volna kisebb fényerő is.
b) 72/432 "Semi-APO", ami szinte nem színez, de a gyújtótávolsága lehet, hogy nem elégít ki. Ugyanakkor viszonylag fényerős és nagyon jó a rajzolata, ill. súlya kisebb a 120-asénál, ezért kisebb mechanikán is stabilabb.
c) 200/1000 Newton. Amire használni szeretnétek, azt szerintem totál lefedné. Hátránya, hogy nagyobb, kell is hozzá az EQ5 és kollimálni kell, stb. Nekem is van. Egyébként nem ördögtől való a beállítása.
d) 127/1500 MC. Mélyég azt hiszem felejtős vele, viszont az biztos, hogy kompakt, nagy a nagyítása, nincs színi hibája. Ugyanakkor a nagy nagyítás miatt szükséges a komolyabb mechanika, hiába kicsi a tömege.
Én azt mondom, vegyél egyet-egyet mindegyikből. :) És ne felejtsd a jó minőségű okulárokat!
az én TAL 125 R*-esem is szinezi a vénuszt, pedig ezt az üveget kevésbé szinezőnek tartják a nálam tapasztaltabbak. mondjuk ha megpolárszűrőzöm akkor gyönyörű lesz.
Kis nagyítással nagy látómezővel nem rossz, de bolygó, halvány mélyég, stb. célpontokra inkább ne ilyenben gondolkodj. (az f/5-ös Fraunhofer-objektívnek megvannak a korlátai)
Nekem enek a csőnek az elődje van a bírtokomban (korábbi kiadás). Igaz,"prémium" minősítése volt.
Csak megerősíteni tudom,a lentebb adott linken található teszt leírás megállapításait. Teljesen korrekt! 100x feletti nagyításnál már valóban észervehető a színi hiba (ha tudod,hogy mit kell keresni!),de addig nagyon korrekt a képe. Kis mérete miatt könnyen és gyorsan szállítható,nem kell alá extra mechanika. Én csak vizuális megfigyelésre használom, meg néha egy-egy kis csapatnak megmutatok ezt-ezt. Erre a célra nagyon megfelel. SZERINTEM!
Én nagyon meg vagyok elégedve vele. Fuss neki annak a teszt leírásnak még egyszer! :-)
Borzalmasan színez, volt vele dolgom, felejtsd el. Jó hogy lebeszéltek róla. Amit tanácsoltak, az mind jobb. EQ-t vegyél hozzá, az az4 egy kaki. Bár nem annyira, mint az az3. Az veszélyes fertőző kaki.
Hosszabb fókuszt javasolt (pl. SW 102/1000), merthogy a nagy objektívátmérő és a rövid fókusz színi hibát csinál. Minden bolygó szivárványszínű lesz, és 80-nál nagyobb használható nagyításra ne számítsak. Meg hogy hiába a nagy objektívátmérő, az csak a fényerőt növeli, ami csak a fotózáshoz kell, ami pedig nálam nem cél.
(Tévedés joga fenntartva, lehet, hogy nem pontosan idézek.)
Mondott még egy Newtont is, vagy 127/1500-as MC-t, persze mindkettőhöz EQ mechanikát javasolt. Vagy esetleg Dobsont. Ezek a javaslatok borítják a "könnyű kitelepülés, gyors ráállás" koncepciót, úgyhogy most arrafelé nem mennék.
De az igazi sokk az volt, hogy két hete bújom a netet, és az SW 120/600-ról mindenhol azt olvastam, hogy kiváló bemutatótávcső, jó bolygókra, mélyégre, és nagy nagyításon is csak alig színez.
Remélem, hogy előbb-utóbb feldolgozom ezt az ellentmondást, és kedvem támad valamihez. Addig meg bámulom az eget a 60/600-as lőtéri távcsővel. :)
