Bingó! Tényleg nem szerepelt még, bár ez is az egyik kedvencem. Mi annak idején nyáron jártunk arra:
Nekem ezek vannak még róla feljegyezve:
A 13. században épült román stílusban, a falu 15. századi elnéptelenedése után pusztulni kezdett. Jelenleg csak alapfalai vannak meg, a bazaltból épült torony ép, alul négy-, felül nyolcszögű, kősisakos. A Kéktúra útvonala mentén található.
A nagy sietségben adós maradtam az információkkal:
A nemesleányfalui temetőben található románkori templom a XII-XIII. században épülhetett, a falu védőszentjéről, Szent Jakabról nevezték el. Sorsáról, történetéről kevés adat maradt fönn. A maradványokból a homlokzati fal tekintélyes nagyságban még most is áll. Ásatás, feltárás még nem tisztázta eredetét, pontos felmérésére sem került sor. – Napjainkban Nemesleányfalu közigazgatásilag Nagyvázsony szerves része.
Képek:
1. Talán itt lehetett a tabernákulum.
2. A Reventlow által fotózott sírkő hátulról.
3. A sírkő feliratát is el lehet olvasni ügyes szeműeknek.
Nagyvázsony és környéke valóságos kincsesbánya, hiszen nem csak a vár, hanem több templomrom is található ott. Többek közt a a nemesleányfalui rom, melyről én is felteszek egy képet, keletről, előtérben egy sírkővel.
Ha már itt vagyok, teszek fel egy újabb "rejtvényt" is (lehet, hogy a növényzet megkönnyíti a megfejtést?). A kép 2010. január 2-án készült, remélem, hogy legkésőbb egy évvel a készítése után lesz megfejtés. :-))
Köszönöm a megfejtést! Ígéretemhez híven részletesebb információkkal szolgálok az épületről.
Veszprém, Szt. Margit-rom [Édeskúti rom]: a kolostor a premontrei templommal és kolostorral közel egy időben épült fel 1240 környékén. „A Szent István kori királynéi vár alatti völgyben 1240-ben alapította az apácakolostort Benedek veszprémi püspök a dömés [domonkos] szerzetesrend nővérei számára. Az építkezést két évig akadályozta a tatárjárás, a befejezést pontosan meghatározza Margit megérkezésének időpontja: 1245. A borostyán benőtte fehér mészkőszikla – a Benedek-hegy – tövében, a Séd partján található zárda megmaradt szentélyfala és a zárda helyiségeinek feltárt alapjai híven őrzik a XIII. század derekának emlékét. Az épületegyüttes északi oldalán elhelyezkedő templom teljes belső hossza 30 méter, szélessége 7,5 méter – az arányuk pontosan 4:1. A hajótól keletre álló, szűkület nélküli szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Eredetileg egyenes harántfalban végződött, és síkmennyezet fedte az épületet, a támpillérek a későbbi, Mátyás kori átépítés nyomait mutatják, amikor érett gótikus stílusban átalakították a klastromot és beboltozták a templomot. A nyugati kaput a terepszint nagy különbsége miatt emelt támfal tövében lévő keskeny járaton lehet megközelíteni, a hosszú szentélybe a keresztfolyosó felől nyílik a déli oldalon bejárat. Vele szemközt a másik ajtónyílás keskeny kápolnába vezet, amelyet talán a királylány magánkápolnájának szántak.
A pompás klastrom a törökök 1541. és 1552. évi támadásakor dőlt romba. Később házakat építettek mellé, elfedvén ezzel a négyszögletű kerengőudvart és a déli traktust. Most szép, parkos környezetben látható a restaurált rom a Szent Margit nevét viselő téren. 1252-ig lakott az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére felszentelt zárdában a kis királylány.” (az idézett rész Ludwig Emil Magyar Nemzetben megjelent cikkéből származik).
Arra gondoltam, hogy ebben a túrákban szegényebb időszakban egy-egy templomot vagy romot rejtvényes formában mutatok majd be. Először közzéteszek egy fotót az épületről, majd - amikor valaki kitalálja, hogy hol található - újabb fotókkal együtt ismertetem röviden a történetét. Remélem ötletem kedvező fogadtatásra talál. :-)
Mint tudod kéktúrázunk,így egyre több helyre jutunk el így,ahol még sosem jártunk,és a börzsönyi túránkat kiegészítettük egy nagybörzsönyi kitérővel,ahol a falu szélén erre a román stílusban épült 13.sz-i templomra lettem figyelmes.Nagyon tetszett,a templomok közül ezeket a kis "ezeréves" templomokat szeretem a legjobban,hangulatuk van.Sajnos bemenni nem sikerült,zárva volt,pedig megnéztem volna.A nevét azért megtudtam:Szent István templom.
