De a lényeg: Az ókori tudósítások megvizsgálhatók abban a tekintetben, hogy egyes mitológiai utak nem e a Vörös Tengeren, Szuezen keresztül történhettek? Ami azt jelentené, hogy az időszakosan hajózható volt. Ahogyan vannak tudósítások az Égein való hajózásról- Iasson útja az aranyborjúért. És hogy viszont a Gibraltár nem volt mindig hajózható. Mert a Földközi tenger Szuezen folyt túl. És szembe vele volt ATLANTIS...Atlas "gyermeke"? Amelyet elsöpört az áradat, amikor Gibraltár kinyilt. Mikor ATLAS elengedte az eget.
Bocs: Nem egyiptomi papirusz....(előrerohanak, de mindig ellenőrzöm magam...) Heyerdahl útja Peru és Polinézia kapcsolata...7000 km a tengeren. Kb elég Amerikáig is..., ha van tengeráramlat. Strabon ír a Tengeráramlatokról, éppen Homéroszt védelmezve Eratosthenés ellen. Hogy Homérosz nem a dagályra, hanem áramlatokra gondol (folyó a tengerben) amikor rohanó okeánoszt emleget. Ha jól értettem.
A földközi tenger vize nyilvánvalóan édesebb, mint az óceán. De nyilvánvalóan? Ezt is lehet ellenőrizni. Mert víztartalma a folyók által mondjuk ötezer évenként cserélődik (ezek elég tág becsléseim, szükség esetén pontosíthatom). De figyelembe kell vennem, hogy létezhet egy természetes cserélődés a Gibraltáron is. Ami viszont hideg, és sósabb tengervizet visz be oda be, ráadásul elég magasan a mélypontok felett. Ez hidraulikai feltétele a természetes átöblítésnek. Ha a hideg levegőt alul vezetik be, és el, csak a lábunk fázik. De a bukó ablakon átöblíti az egész helyiséget...
Az első édenkert, amelyről Strabon szól... a Kanári szigetek lehettek. Gibraltártól délre.
A Földközi tenger három kapcsolata: - Atlanti óceán - Vörös Tenger - Fekete Tenger (Érdekes, hogy szinükről nevezték el?) Mindhárom "szorosokon" keresztül kapcsolódik. Ez három együttműködő- szétzáródó fazék. Jelenleg kiegyenlítettek. De újkori (20000 éven belüli) történetük tartogathat meglepetéseket. Strabon maga is számos népvándorlást ír le, éppen a természeti katasztrófák miattit. Az ismertetett három csatorna záródása és nyitódása lehet az a kulcs, ami ezt a történeti ajtót nyitja.
Az ókori hajósok, nemcsak a vikingek, még a középkoriaknál is mindenre elszántabbak voltak. Ha Heyerdahl egy egyiptomi papirus hajón elhajózott a kőszobrokig, azt megtehették mások is. Nemcsak Kolombusz volt olyan ékesszóló, hogy felszerelhetett hajókat... Már akkor felfedezhették "Amerikát"-. Akár a főniciaiak, akár egy menekülő kalózhad.
Ez a becslésem nem jó, mert nincs ilyen nagy különbség a vízgyűjtő területek között. Hogy pontosan mennyi, nem tudom, de évi 0,5 m-1 m szintemelkedés csupán esőből is összejöhet. Az olvadásból viszont hihetetlen sok. Magyarországot véve alapul ~1500 kWh/m^32év napsugárzás éri. Ez kb 15 m3 jeget felolvaszthatna, ha van annyi egyáltalán. Persze, csak kis része használódik erre. De ha csak 1,5 m3, akkor az önmaga is 1,5 m magas vízszint növekedést okozhatna a tengerben, évente. Vagyis az olvadás jóval erőteljesebb az esőzésnél. Kedvező esetben, ha pld. nem zud elfolyni, akkör a tavacskák még hatékonyabban elnyelik a napsugarat. És ha ez bezudúl egy Földközi tengeri medencébe- mert bezúdult...akkor minden megtörténhet.
A földközi -tenger egyébként ma sem olyan sós,mint az óceán. Vagy akár mint a vörös-tenger. És vannak élőlények amik csak itt honosak. Van egy jó könyv erről,amiből utaltam is a: R. Athenboroughs : Az első édenkert a címe. A Földközi-tenger kialakulása és az ott élő állatok,valamint a partjai mentén kialakult civilizációk a fő téma.
Ide adalék,a Piri Reis nevezetű török admirális térképe,amely (korábbi térkép másolata) szerint még rajta van az amerikai kontinens! Később tűnik csak el a világ térképeiről. Hogy Kolombus újra felfedezze. Egyesek szerint ő is láthatott ilyen térképet,azért indult el útjára olyan magabiztosan. Tehát nem csak úgy a vakvilágba indult.
Tényleg, mennyi vizet visznek a folyók egy év alatt a tengerbe? Hát amennyi leesik, annak kb. a felét=500 mm/m^2=0,5 m/m2
Ha tehát Európa, Afrika, Azsia (boszporusz) FT-be ömlő vízgyűjtő területe mondjuk 20* nagyobb, mint a tenger, akkor 10,5 m/év szintnövekedés lenne várható. Ebbe benne van a kipárolgás is. Vagyis nem kell túl hosszű idő...elég egy kis hegyomlás, hogy a vízszint 10 m-t emelkedjen... Szóval- az omlás forgatókönyv rövid távon nem irreális. És Atlantis története ettől kezdve másképp kezelhető.
"Érdekes lenne valami olyan helyet találni, ami részletesebben tárgyalja a Fölközi tenger geológiájának időben kicsit közelebbi változásait." Igen, nagyon érdekelne. Hisz ez esetben a Földközi tenger szinte édesvizű lehetett! Az arra jellemző flórával és faunával. Mindennek kell, hogy még legyenek történeti okai Ha az Atlantisziak dühösek voltak, és ezért lezárták a Gibraltári gátat? Miközban napi 100 mm csapadék hullott az egész területen? Ezzel elárasztották a tengerpartot körbe mindenütt, azonban tulajdon dugukba dőltek... (Izé, még másoknak s eszébe juthat.
És ATLASZ története? És Heraklészé, aki a Hesperidák kertjéből akart almát lopni? Ezért átvette Atlasz terhét: az égboltot...
Az a földmozgás, amire gondolok, nem kellett hogy nagy legyen!
A Földközi Tenger szintjét zárt állapotban a szelek és a napsugárzás miatti párolgás, valamint a beléömlő folyók, és a lehetséges túlömlések befolyásolták. Az Európai jegesedés nagy része beléolvadt- az iszonyú sokat- többszáz métert jelent- emelkedve megtöltötte addig a szintig, hogy valahol, valszeg Szueznél, már túlfolyhatott, mondjuk 10-15 m mBf. (magasság Balti felett). Eközben a Gibraltárt a két kontinens közötti szilárd bazalt és kő hegyek közé feltorlódott puha üledékes közeg zárta le. Ez egy ideig bírta a nyomást. Az is lehet, hogy Szuezt egy omlás lezárta, vagy leszűkítette, s így a vízszint lassan még megemelkedett. Ekkor elég volt, ha az üledékes gát csak kis része beomlott. A lezúdúló víz rövid időn belül helyett csinált magának, nagyobb darabot sodorva el. Már írtam, szívesen forgatnék filmet erről. (Feltétlenül lenne benne egy koraérett tudós, aki ezt kihasználva turbinát szeretne meghajtani, de amikor elkészül, rájön, hogy a dinamót nem találták még fel).
Ez egy nagyon is lehetséges forgatókönyv- még 12000 évre vissza is. (Beleértve a tudóst)
Ezt a témát a jégkorszakokkal együtt kell vizsgálni. És a litoszféra lemezek mozgásával. Mert azok összetorlódva hozzájárultak a Földközi tenger peremének kimagasításához, kivéve a két szélső töréspontot: Szuezt, és Gibraltárt. És ha azt állítják, hogy a Bering szoros átjárható volt valaha, akkor miért nem lehetett hajózható a Vörös Tenger, és lezárt a Gibraltár?
Kazány városa az Orosz Tatárországban kazánt jelent, illetve lábost is, ha úgy tetszik. A mi kazán szavunk ebből származhat. A háromláb pedig: Tripod más néven, vízfőző edény. És nem véletlen, hogy nincs tökéletesen záró fedele. Mert Héphaistos első természetes probálkozása, hogy ilyet gyártson, a mennyezetre való feltálalás feltalálását is jelentette. Ettől kezdve ő is differenciált... - Sorozatban, fedél nélkül az üzletközpontokba - Kisszéria, tömör fedéllel, rakétafúvókával- a gyűlésbe.
Ha hallottál Zenon gömbjéről? Ami az első gőzturbina. De lehetett már előtte is.
Ez igaz. De semmit nem tanítottak klasszikát. És látom, most se. Így csak nyugdíjasan, és véletlenül tudtam meg, hogy Eratosthenés nevéhez nem csak a Föld átmérője- hanem egy nyugati átjáró létezésének gondolata is kapcsolódik. Meg további gondolatok az "Antipod" emberekről, akik a gömböt körbe állják...
És amikor a XV-XVI század nagy felfedező utazásai kezdődtek, Ő és Strabon, meg mások, pld Poseidonos- lehettek a tudományos alap...hogy az egyik utazó Afrikát, másik az Atlantit választotta úticélnak.
Ez a "feledékenység" számomra éppen olyan méltánytalanság, minthogy a harmadfokú egyenletet nem Tartagliáról, nevezték el.
Valóban fontos észrevétel ez. Némely szerző állítása szerint ez a tudás létezett a kora középkorban is, de mint ahogy írtad, szakrális okok miatt valóban titokként kezelték. Feltevésem, (egyéb források alapján is) hogy nem is azért, mert ez mondjuk az egyház dogmatikájába ütköző lett volna, hanem mert a szakrális értelemben vett "Nyugat", mint égtáj és szimbólum egyfajta tabu, "tiltott föld" volt.
Minek az általános iskolai könyve beletenni? Középiskolai nem jó? Vagy az egyetem? Titkot látsz ott ahol nincs...amúgy ez a mondat azt támasztja alá, fogalmuk sem volt az amerikai kontinensről...:-)
Kis adalék, ha eddig még nem írták volna : kb. 6M évvel ezelőtt az elméletek szerint a tenger többször is kiszáradt a szoros elzáródása miatt : http://en.wikipedia.org/wiki/Messinian_Salinity_Crisis
Érdekes lenne valami olyan helyet találni, ami részletesebben tárgyalja a Fölközi tenger geológiájának időben kicsit közelebbi változásait.
Csak az. Hiszen tudod, oda vagyok az ősi tudósokért. Pontosabban nem kedvelem azokat a maiakat, akik mindenáron el akarnak szakadni attól is, ami jó volt, és lebecsülnek másokat... Egyébként, erről is sokféle ötletem felmerült. Például, hogy kisüstit főztek benne a vájtfülű istenek, és azt vitték maguktól a gyűlésbe. De akkor hogy - hogy maguktól vissza is találtak? Ez ellentmodás a javából...
Valóban, nem ellentmondás, csupán felületesség. Matekban a Tanár megjegyezné: hiányzik a 2. megoldás, na legyen 3-as...
Mert ugyanakkor számtalan olyan történet is van, hogy esetleg a Földköziről a Vörös Tengeren keresztül hajóztak- mikor még nem volt Szuezi csatorna. Pld. Homérosz- Meneláos hazautazása. Egyébként, mint feltevés, amit mondok éppenolyan jogos, mint a másik. Ismerve ezt a folyamatot, lehetne beszélni az utolsó- Gibraltári átszakadásról. Amikor a szembe lévő "atoll"-t a víz elsodorhatta. De nem mindegy, mekkora volt. Mert nem lehetett nagyon nagy. Amolyan közepes omlás. Mondjuk-10 m. A többit később mosta csak ki.
Szerintem vizsgálható egy olyan változat, hogy a jégkorszak olvadásait követően feltöltődő földközi tenger medencéje mindkét kapun keresztül váltakozva leürült. És nem kizárt, hogy ennek utolsó lépcsője éppen Gibraltárnál történt. Hiszen Szuez magasabban van. Vagyis nincs szó 100 m szintkülönbségről. Elég 10 m is.... Történetileg alig észlelhető, 12000 évvel ezelőtt. Jóval, millió évvel korábban persze még nagyobb volt. Akkor a Pannon tenger is kapcsolódhatott? Csak kérdezem...Mert olyan 100-m el vagyunk magasabban. Ha számításba veszem, hogy a teher elmultával Pannónia még ki is emelkedhetett, igazán nem sok néhány tízméter volt a tengerszintsüllyedés még évmilliók alatt is. (Ezért lehet venni sült hekket még ma is Tihanyban)
Ez az elmélet nem ellentmondásos. Sok millió évvel ezelőtt miért ne záródhatoot volna el a vörös -tenger vidéke? A fekete-tenger,meg miért ne akkor kaphatott újabb vizet nyugatról. Nem ellentmondásos.
Ha a kiszakadás több ütemben történt, akkor mondjuk egy 10 m-es magasságkülönbség ~10 m/s (36 km/h) áramlást okozott, kb 20-30 m3/h mennyiséggel.. Tekintettel a hatalmas térfogatra ez napokig eltarthatott. És szinte gyöngítés nélkül eltrafálhatott egy 50-100 km-re levő, km széles szigetet.
Ellenkezőleg- R. Athenboroughs állítása azért nem lehet helyes- mert nem szabad volna elfeledkezni Szuezről, a keleti végről. Mert ahogy Afrika Europához nyomult, két sarokpontja ütközött: Keleten- Szuez, a Vörös tengeri úttal, Nyugaton Gibraltár. Ezek csak 100 m nagyságrendű szintkülönbségek, és bármelyik lehetett túlfolyó. Sőt, váltakozva lehettek is, ahogy az omlások jöttek. Ja és ne feledkezzünk meg a Fekete Tengerről, az Égeivel, a Boszporusszal... Azok is részesei voltak a fokozatos, változékony itt- ott leürülésnek...
Különösen a jégkorszak végén, Az pedig nem is olyan régen volt. Kellenének az Ibériai félsziget földtani ismeretei. Pld. Milyen "szoros" Gibraltár, milyen mély? Mert a földtani térkép furcsát mutat.... A földközi tenger közepén, és az Atlanti hátság jobboldalán 5-7000 m mélységek mutatkoznak. Gibráltárnál pedig ez~200 m, és onnan mindkét irányba csökken. Mint egy hegy... Pont olyan, mintha egy elomlás szétgördült volna... Apropó- a Pannon tenger sós, vagy édesvizű volt?