Viszont akkor belefér a rönkház, meg Arabella lájthófja is!-))
Egyébként nem a pajzsra gondoltam, hanem a technológiai ügyekre, hogyan megyen le saját sújjilag a gyűrű anélkül, hogy a sűllyesztő lábát is magával vinné!
Teljesen jogos az észrevétel, búvárilag nem vagyok ( 50 méter ) mélyen tájékozott. Azért az általam elmondottakból a kútásás előtti hidrológus konzultáció javallt! ( Az az igazi , több mint 50 méter szívás , ha kész a kút , aztán csontszáraz! )
Utánajárok azért metrós ismerősöknél, milyen módszert bírnának javallani.
Ok, köszi Hacsek. Szóval nem ajánlod (egyébként az ürge Erdélyből hozza a fákat, és magánvállalkozásban csinálja, lehet, hogy nem is tudja mi az a reklám :) )
Hüp-hüp. Nem is tudom, hogyan közöljem a lesújtó hírt.
Szóval az az igazság, bármilyen lehetetlennek tűnik, hogy hihetetlen hosszú ideig, egészen jövő hétfőig...
Szegény árva népem, hüp-hüp...
Na, csak kinyögöm végre...
Hétfőig nem leszek. Na. Kimondtam.
PS. Értesítettem tacsát, hogy lépjen a helyemre, nehogy elsüllyedjen ez a jó kis topic, válaszoljon nektek helyettem is. Ne sírjatok (vagy örüljetek), visszajövök!
Te lebecsülöd a kapillaritást, minden a hajszálcsövecskék átmérőjétől függ. Szerencsés esetben akár két kisebb kaktuszt is lehet locsolni annyi vízzel.
Arabella!
Ez az az eset, hogy mindent lehet, de nem mindent szabad. Ezt nem SZABAD.
Egyébként nem is érdemes a csövek miatt külön falat húzni, hanem a csövet kell "elhúzni" a falhoz. Ez komoj.
Arabella kis buksijával úgy gondolta, hogy csak addig viszi ki a falat, ahol vannak a csővek, nem bibelődik Marika néni csőveivel!:)
Rosszul gondolta?
Arabella
Aha, szóval én vezessem el a vizet a tetejéről, ez eddig ok, de ha nem az egészet falazom be, mert kell hely a csőveknek, akkor ott meg fog állni a víz! Vagy falazzam be a csőveket, úgy ,hogy felvezetem a csöveket fölém?
Arabella
Kedves Arabella!
Az hogy áll a víz, jó is meg rossz is.
Azért jó, mert ezezk szerint jó a szigetelés (nem folyik be a födémszerkezetbe és az alatta levő térbe).
Azért rossz, mert nincs megoldva az elvezetés. A lichthofok alján általában van csapadékösszefolyó, de az is lehet, hogy nálatok nincs vagy el van dugulva.
Viszont, ha ti beépítitek, akkor majd érdemes megoldani. Biztosan lesz a lichthof közelében vizes helyiség, ahonnan szennyvízcsatorna indul. Meg kell keresni a legközelebbi csatornát, és a lichthof-tetőről abba kell majd bekötni a csapadékot. Ez arra az esetre vonatkozik, ha mind a négy oldalról zárt a lichthof.
Ha valamelyik oldala nyitott, akkor viszont érdemes lejtéssel és eresszel elvezetni a vizet.
Egyébként az utóbbi napokban sok ilyen panasz van, a mostani minden bizonnyal az évtized esőzése. Beáznak a pincék, a födémek, feláznak a lábazatok, eldugulnak a lefolyók, szóval tragédia.
Hacsek!
Lichthof aljában ál la víz az esőzések miatt:(( Szomorú vagyok. Igy kell ennek müködnie, ezt esetleg valahol el kell vezetni, vagy rossz a teteje?
Arabella
Kedves Trebitsch!
Ez igen!
Vízfakasztási tudományodat az ökumenikus Mózes-Szt. László díjjal jutalmazzuk.
Pótkérdés: hogyan vehető figyelembe az ozmózis jelensége, azaz feljön-e magától a víz?
bocs, hogy beleszólok, de kútügyben már szívtam rendesen, úgyhogy saját tapasztalatok....
Szóval: szívni, tehát egy fent elhelyezett szivattyú szívócsonkját legyugni a lukba, az alján egy lábszeleppel: 7-8 méter mélységig lehetséges. 1 atmoszféra a környezeti légnyomás, ha totál vákumot csinál a szivattyú (nem tud) ez akkor is csak max. 10 méter magas vízoszlopnak tart ellen.
A gyakorlati határ a 7-8 méter.
Nyomni, azt lehet. Viszont a fúrt kutak általában 150-200 mm max. átmérővel készülnek, azaz legfeljebb ekkora átmérőjű búvárszivattyút lehet leküldeni; de ha 50 méteren van a víz, akkor annak igen jó szivattyúnak kell lennie. Ugyanis csak az 50 méter leküzdéséhez kell neki 5 bart nyomni; ha locsolni akar az ember, akkor 7-8-at minimum. _És_ ugyanakkor nem árt, ha van neki egy 40-50 liter/perc szállítása, ekkora nyomás mellett.
Namost, lehet, hogy létezik ilyen szivattyú, de én nem találtam.
50 méter mélyről legalább két lépcsőben érdemes felhozni a vizet, két szivattyúval, hidroforokkal. Ahhoz meg az kell, hogy az ember (nem én, hanem olyan, aki nem klausztrofóbiás :) le tudjon menni oda, és felszerelni a hóbelevancokat.
Építészeti és statikai kérdésekben profinak érzem magam. Hogy valamiről (mondjuk egy rönkházról) profi véleményt mondani, ahoz ismernem kell az elemek előállításának, szerkezetének, összeszerelésének pontos műszaki előírásait, feltételrendszerét.
De a teáltalad kinézett rönkházét NEM ISMEREM. Nem azért nem ismerem, mert nem vagyok eléggé tájékozott, hanem azért, mert a forgalmazó cég nem osztja meg a mérnöktársadalommal ezeket az információkat.
Hogy miért titkolóznak?
1. Lehet, hogy ezek a termékek nem is ugyanazok, amivel Amerikát teleépítették.
2. Lehet, hogy a megoldásaik nem szabványosak Magyarországon.
3. Lehet, hogy kiderülne, hogy ezeket a házakat olcsóbban lehetne felépíteni egyedi gyártással.
4. Lehet, hogy a reklámok az ár és építési idő tekintetében valótlanságokat tartalmaznak.
5. Példa ezekre egy igen ismert építőanyagos cég megoldása, akik a termékeiket nem magyar típusnévvel hozzák forgalomba, hanem az anyacég eredeti típusneveivel, de a termék itthoni gyártmány, és a minősége nem azonos az eredetivel.
Lehet, hogy egyik sem igaz, és a rönkházak frankók, olcsók, gyorsan épülnek, tartósak.
Akkor miért nem lehet ismertetni szakmai folyóiratban, prospektuson, az Archiweben, vagy bárhol?
Azt is tudnod kell, hogy jó másfél éve az országban minden építési tervet csak adott feltételekkel rendelkező építésztervező aláírásával lehet elfogadni (tehát cégaláírás vagy típusterv benyújtása nem lehetséges). Ez azt jelenti, hogy az adott tervező felelősséget vállal.
Ha egy tervező nem ismeri a termék jellemzőit, ezt a felelősséget nem vállalhatja. Aki abban érdekelt, hogy a vásárló ne ismerje meg a minőséget és a többi adatot, jól teszi, ha nem teszi ki magát a szakemberek okvetetlenkedő kérdéseinek.
Napenergia ügyben csak annyit tudok ajánlani, hogy az Adattár Online (a katalógus fejezetben van) tartalmazza olyan cégek elérhetőségét, akik ezzel foglalkoznak.
Egyébként tök rendes vagy. Mégis valahogy elbeszélünk egymás mellett.
Nos, akkor a helyzet: Van egy telek egy kis faházzal, amit megvenni gondolunk, és később építeni rá (a faház lesz vendégház, vagy valami, vagy lebontjuk még nem döntöttem el.)
A feleségemnek nagyon tetszik a rönkház, én meg valahogy olyan instabilnak érzem egy kicsit. És ezért szeretnék a rönkázról, mint olyanról egy rövid értékelést egy profitól.
A vállalkozó, aki építené meg tudja csinálni amilyenre akarom, mert nem kész elemekből rakja össze, hanem a tervek szerint csinálja meg.
A faházat felejtsük most el, mert az különösebben nem érdekel (csak felvillant a leburkolás, hogy télen is tartsa a meleget, ha esetleg az építkezés még tartana akkor is), de a rönkház a lényeg.
Szerinted meddig él egy ilyen? Mennyit kell vele törődni? Te laknál benne több évig? Valami más vélemény...
Egyébként köszi minden segítséget, ha nagy leszek meghálálom :)
Elég sok mindent tudok mondani a dologról, de először az elviekről.
!!!Ha az ember azért épít házat, mert élni akar benne, akkor a használhatóság igénye meg kell hogy előzze a barkácsolás szempontjait!!!
Most már jöhetnek a gyakorlati kérdések:
1. Hogy egy faanyagot mennyi időnként kell lakkozni stb., arra vonatkozóan a gyártónak KELL kezelési utasítást adni. (az ilyen szavatossági feltételeket egy kétezer forintos kvarcórához is mellékelni kell, és nincs ez másként egy háznál sem.) Erre is vonatkozik a lent már említett "kóklerség": használati utasítás nélkül házat eladni gazemberség, enélkül megvenni (bocs) hülyeség.
2. Hogy a te faházad mennyire strapabíró, értékálló, barkácsolható stb. azt ne tőlem kérdezd (aki azt sem tudom mit vettél pontosan), hanem attól akitől megveszed (vetted). Remélem leesik végre a tantusz: egy építésznek ELŐRE elmondhatod ezeket az igényeidet, aki teljesíteni tudja azokat.
A készházak értékesítői ebben (is) gazemberek: nem adnak MÉRNÖKI SZINTŰ ismertetést a termékükről, hogy te pl. ne tudjál egy szakemberrel (mondjuk velem) érdemben és időben konzultálni.
Bocs ha ingerült voltam, remélem érted, Érted haragszom, nem ellened.
De én úgy látom, hogy az igényreszabással nincs gond. Én inkább az értékállóságát, és egyáltalán a gyengeségeit, és hasonló paramétereit szeretném megtudni a rönkházaknak.
Szóval mennyi időnként kell festeni (vagy lekkozni, vagy mittomén), mi van, ha sokat esik az eső? Mi van, ha egy vizcső véletlenül eltörik a házban? Mennyire strapabíró a dolog? Hogyan lehet mondjuk új csöveket lefektetni a házban? Meg ilyenek. Tudsz esetleg ezekről mondani valamit? A testreszabhatóság az másodlagos most.
Kút ügyben első közelítésben az alábbi véleményemet bírnám szíves figyelmedbe ajánlani.
- Biztos oka van , hogy kútgyűrűben gondolkodsz, de ennek ellenére - hacsak nem magad akarod mindig felhúzni a wassermannt kútágasilag, ami hegytetőn nem is biztos hogy nem tájidegen - nem javaslom. Építése igen macerás, élőmunka igényes , ezért (is) drága , meg még veszélyes is.
- Vannak úgynevezett talajmechanikus és hidrológus mérnökök, akik szoktak talajvizsgáló fúrásokat készíteni mintavétel céljából, az ő eszközeikkel viszonylag jó áron megcsinálható egy akár 50 méteres "lyuk" is. Utána arra a béléscsőbe vezethető a szivattyú szívócsonkja, talán bírja ezt a mélységet is , bár ehhez gépész konzultáció előzetesen célszerű
- Végül: a nevezett hidrológusok esetleg arra is tudnak véleményt adni, van-e ott víz, illetve kisebb mélységgel nem szerezhető-e be a kívánt mennyiség.
Bocs, nem a kedved akartam rontani, csak hátha találsz az első benyomásomban valami használhatót.
A családi házunk már nagyjából készen van, most jutottunk el a kert gondolatáig. A telek 639 négyszögöles, meglehetősen nagy 2550 négyzetméter.
A kerthez öntözőrendszert szeretnék építeni, ahhoz pedig víz kell, lehetőleg saját kútból. Már építettünk egy 15 köbméteres ciszternát, ahová a háztetőről lefolyó esővizet fogjuk szűrés után összegyűjteni, de mi van, ha nem úgy mint most, beköszönt a nagy szárazság és a vízművek sem akar elég vizet adni. Ahol lakunk, Budapest környékén egy dombtetőn, időnként nyáron hétvégén csak éjszaka van vízutánpótlás.
Ezt a problémát már megoldottam egy saját házi vízellátó rendszerrel, puffer tartállyal, szintérzékelős automata szabályozással. Ez ügyben másnak is tudok tanácsot adni, akinek nincs elég vize folyamatosan a helyi Vízművektől.
Na de a locsoláshoz kell egy KÚT!!!
A negyedik szomszédunknak van egy kútja amit saját kezűleg ásott és betonozott,
mivel az 50-es években a kútgyűrű is hiánycikk volt.
A különböző kútfúrók ajánlataival már tele van nálunk a padlás, a fúrástól elment teljesen a kedvem, azonkívül maga a fúrás környezetszennyező (iszap) és rendkívül drága is, ha jól csinálják.
Kérdésem:
Tud valaki egy megbízható referenciával rendelkező kútásót, aki hagyományos BVM
(Beton és Vasbetonipari Művek) kútgyűrűkkel vagy más kellő falvastagságú és szilárdságú kútgyűrűkkel dolgozva kiás egy 50m azaz ÖTVEN MÉTER mély kutat.
Bárki okos tanácsát szívesen fogadom és nagyon megköszönöm
