Rácz Margit közgazdász szerint a probléma az, hogy olyan elemek vannak a költségvetés bevételi és kiadási oldalán, amelyek Brüsszel szerint nem fenntarthatóak. Kósa Lajos az országjelentés 2014-re vonatkozó becsléseit ahhoz hasonlította, mint amikor egy diák még el sem hangzott feleletét rosszul értékelik. Ennek kapcsán a politikus Brüsszelre utalva úgy fogalmazott az M1 Ma reggel című műsorában, hogy "elgurult a gyógyszer."
Kínos magyarázkodás: ezért kellett a 200 milliós IMF-kampány
A nem létező követelések bemutatásával az embereket akarták tárgyszerűen tájékoztatni.
A Miniszterelnökség azért költött 200 millió forintot az IMF-ellenes kampányra, mert úgy vélte, a Nemzetközi Valutaalap elleni támadás segít majd elhitetni a befektetőkkel, hogy a kormánynak fontos az IMF-fel való megállapodás.
A kampányban szereplő, ám az IMF által meg nem erősített - sőt, mint utóbb kiderült, valójában hamis - információk célja volt az is, hogy a lakosságot tárgyszerűen tájékoztassák - ez olvasható ki abból a válaszból, amit Schiffer András LMP-s képviselő kapott a Miniszterelnökségtől arra a kérdésre, hogy mégis mi indokolta a kormány 200 milliós IMF-ellenes kampányát, egészen pontosan annak sürgősségét.
A Miniszterelnökség válasza szerint a rendkívüli sürgősséget az alapozta meg, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos szeptemberi politikai viták és az ezt követően a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedt téves, megalapozatlan információk a piaci szereplők körében növelték a bizalmatlanság mértékét.
Ami rossz, mert még a Miniszterelnökség szerint is világos, hogy államadósságunk finanszírozhatóságának mértékét az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos hírek jelentősen befolyásolják.
Pedig a kormány mindent megtett, hiszen még a költségvetés elfogadását is kitolták.
- Sajnos, a tárgyalások sikerét szolgálni hivatott döntés sem oszlatta el a kétségeket a közleményben és a piaci szereplők körében - áll a válaszban.
