a büntetlen előéletet vizsgálata a légió számára sokkal hátrányosabb következtetések levonására alkalmas. Különösen történelmi távlatból szemlélve
Történelmi távlatban... Wellington még arra panaszkodott, hogy a brit hadseregben volt bűnözők és egyéb kétes egzisztenciák hemzsegnek. Valszeg erre célzott mabelle, amikor arról írt (90), hogy "mutass nekem lécci olyan hadsereget , ahol más a helyzet:))),nemzetkozi kalandor helyett hazai kalandor.. ennyit szamítana?:))"Erre te jöttél a XIX. század közepi porosz tisztikarral...
Talán nem közismert, de a német Wehrmachtba még a második világháború idején is behívták a büntetett előéletűeket (most nincs nálam, de A Wehrmacht katonái c. tanulmánykötet katonai igazságszolgáltatással foglalkozó tanulmányában olvastam), szóval az előéletet a legénység esetében nem vizsgálták ott sem. És történelmileg meg minden hadsereg bűnözőkkel kezdte...
Drogügyben az indexes cikket hoztad forrásnak, hogy a brit "hadsereg" mennyivel szigorúbb (ami ugyebár legalábbis kérdőjeles állítás, mert elvileg a LE-ben ugyanakkora a szigor, míg gyakorlatilag a briteknél is van gond a szigorral).
Mialatt az anyagot forditottam, épp beszéltem a kiccsalàddal skype-on, és a cégszàmlàit szkenneltem M.O.-ra.... Ez elég mentség a felületes forditàsra ????
Kûlônben is nem szakdolinak készûlt, hanem csak egy tömör infonak....
:--))
Ps : esténként àlltalàban be vagyok kapcsolva a Skype-n, ugyhogy csörôgj ràm amikor akarsz !
Az I.világháború elött a légióba lépett német férfiak ellen a német kormány szigorú rendeleteket hozott. Gyakorlatilag a német hadseregből hiányoztak a légióba lepettek. A légióban letöltött idő után ha nem írtak alá újabb szolgálati periodust, és hazatértek különböző megtorlésok érték. Ez alól csak akkor mentesültek (hagyták békén őket)ha belépnek a német seregbe. A németek kiválló katonáknak tekintették a volt légiósokat, és még a légiós érdemrendeket is viselhették.
Az azért érdekes lehetett hogy a nyugati fronton a német katona mellén a Vaskereszt és a Gyarmati Érdemrend megfért pl. a Katonai Érdemrenddel, miközben harcolt a franciák ellen.
A hivatalos név egyik kedvenc témám, tehát egy picit kifejtem álláspontom, amennyiben zavarja az urakat, nyugodtan töröltethetik.
Jó hírem van, több okból is nyugodtan használhatod a Kolozsvár nevet. 1, tudomásom szerint magyar vagy, s a magyar helyesírás szabályai szerint minden földrajzi név, amelynek van magyar megnevezése, ott azt kell használni
2, hivatalos név: az állam hivatalos nyelvén, nyelvein alkalmazott nevek, de Romániában kicsit bonyolultabb a helyzet. A román kisebbségi történy biztosítja a kisebbségek saját nyelvhasználatát, amibe beleértendő a megnevezés is. Tehát ezért olvashatod pl. a kolozsvári magyar lapok fejlécén magyarul a település nevét. Sőt, ahol a 20 százalékot eléri az adott kisebbség aránya, ott már nem csak lehet, hanem amennyiben a kisebbség kezdeményezi, KÖTELEZŐ a kisebbségi névhasználat feltüntetése, ezért láthatsz több száz erdélyi település határában magyar nyelvű névtáblát. Ezt már kiterjesztették a CFR-re is, vagyis a vasúti állomásokra, ha elég ehhez elmennes Szatmárnémetibe, hogy meggyőződj róla, a román mellett ott van magyarul is! ( ha részletesen érdekel, ajánlom Romania minore topicot)
Az északafrikai arab-francia nyelvhasználat teljesen más alapokon nyugszik.
A könyv: nem összefoglaló, nagy légiótörténetre gondoltam, hanem a publikáció témáján belül érinti a légiót is, pl. WW2-es észak afrikai harcok taglalása közben.
Az csak egy mellékes említés volt, topictársunknak tetszett meg, egyébként érthetően, lévén a büntetlen előéletet vizsgálata a légió számára sokkal hátrányosabb következtetések levonására alkalmas. Különösen történelmi távlatból szemlélve. Egyébként az emberanyag minőségének számos összetevője van.
"es rendkivul durvan tud megnyilvanulni mas forumtarsakkal szemben"
Ha durva megnyilvánulások kellenek, nézz át a Polidilibe, vagy rúgd le a közönségkedvencet valamelyik nógrádi/borsodi parasztfalván 200 begőzölt néző előtt :))) Showtimes a cinizmusa ellenére messze a visszafogottak között van, és ő legalább nem próbálja magát elfogulatlan, jólfésült semlegesnek beállítani. Ez a mostani "ámokfutás" is csak annak köszönhető, hogy néhány cinikus megjegyzése után össztűz zúdult rá, ő meg erre már reflexből tüzel mindenkire mindenért. Szvsz kezdjetek tiszta lapot.
A könyv témára: Nálunk a Légió történetéről egy használható és értékes könyv jelent meg, John Parkertől az Idegenlégió. A többi az kádárista szemét a felvilágosult, szabadságszerető, haladó fekák vs. agyatlan, brutális, 110%-ban az SS-ből toborzott gyilkológépek küzdelméről.
jah és mivel most épp jókedvemben találtatok, showtime lenne hozzád még 1 utolsó kérdésem... ha ez egy történelmi topic, akkor miért kérdezed azt, hogy milyen a drogvizsgálat a légióban? az nem történelem, az, hogy melyik a jobb hadsereg ezzel nem lehet bizonyítani... de az, hogy a légióba bűnözők csürhéje jelentkezik, az mostmár nem igaz... nézz csak utána de a bűntetett előélet, vagy ha eljárás foléyik az illető ellen, vagy bármi, akkor nem veszik be.. hogy van ez? ami most rosz a légióban azt a szemünkre veted, aztán utána meg azt hogy mi volt régen, de azt nem is nézed hogy mostanában milyenek a körülmények
1. Az alagút: Ezt rajtad kívül senki nem hasonlította össze a bányászati mesterművekkel, Billy csak annyit mondott róla, hogy a kedvenc hőstette. És nem értem mit kell azon leszólni, ha 40 építészetben abszolút képzetlen ember kiás egy ilyet, zokszó nélkül. Megnézném a mai amerikai katonákat, ha nekik adnának ilyen parancsot...
2. A hivatalos név: Kolozsvárt meg a mai térképek Cluj Napocának írják, nekem mégis Kolozsvár marad, és teszek a hivatalos verzióra.
3. A bűnöző múlt: A Légió nem apácazárda, ezért hagy ne legyenek már ugyanolyanok a toborzási alapelvek! Nem az erkölcsi bizonyítvány tesz valakit jó emberanyaggá, ezt már 180 éve bizonyítják a harctéren.
4. A parancsok demokratikus megvitatása: Azért nem vitatják meg, mert ez egy katonai alakulat, azon belül is a jobbik fajtából. Ilyen parancsot megvitatós katonaságra a XVII. század végi végvári vitézeken kívül nem is tudok példát mondani, azoknak meg olyan is volt a minőségük. De ez a kiszólás egyébként is a kötözködés csúcsa volt, ha voltál katona, hagy nem magyarázzam, hogy miért.
Végig ők voltak a legütőképesebb spanyol egység a polgárháború alatt, az őket vezető Yagüe tábornokot meg még a németek is tisztelték, az egyetlen spanyol tábornok volt, aki szerintük a Wehrmachtba is simán befért volna. Az "Éljen a halál!" jelmondatuk meg telitalálat.
nah jó showtime nem vitatkozok tovább.. .gondolj amit akarsz de akkor sem alagutat ástak ammikor a csehek megtámadták őket egyszóval nem lehet összehasonlitani... de én nem akarok tovább vitatkozni vagyis akarok de ez hosszadalmas fórumon...mind1
A történelmi témàhoz, szobor ügyben.... Ràkerestem, leforditottam, nesztek :
Le monument aux morts
En 1927, le colonel Rollet veut célébrer avec faste le centenaire de la création de la Légion étrangère. Il décide d’ériger un monument en souvenir de ses morts. La conception artistique du monument est confiée au sculpteur Pourquet, celui-ci travaille sur des esquisses du peintre MaFhut. Le 28 janvier 1928, Pourquet présente au colonel Rollet la première maquette du monument: un cénotaphe rectangulaire, orné de guirlandes et surmonté d’un globe terrestre, reposant sur une brassée de palmes. Quatre légionnaires en armes montent la gardent aux angles du cénotaphe. Ils représentent les légionnaires de l’époque 1830-1840, de la campagne du Mexique, des conquêtes coloniales entre 1885 et 1910 et le volontaire de la guerre 1914-1918. La mappemonde, les palmes, les guirlandes et les statues seront en bronze. Le cénotaphe réalisé en béton par les sapeurs pionniers du 1er REI, sera entièrement recouvert de plaques d’onyx tirées de la carrière de Sidi-Hasma, secteur de Tlemcen, et extraites par les légionnaires du 1er Etranger. Le ministre de la guerre ayant autorisé la construction, refusera de la financer. Ce sont les légionnaires qui paieront le monument en laissant pendant quatre années une journée de solde par mois. La réalisation de l’assise est terminée le 9 septembre 1930, et la construction du monument proprement dite débute le 8 octobre. Le plus difficile est la mise en place du globe terrestre reposant sur son lit de palmes. En dernier lieu, les quatre sont montés. La touche finale apportée au monument aux morts consiste à délimiter à la surface du globe les pays où la Légion est intervenue depuis 1831, et d’en dorer le territoire. Le lieutenant-colonel Maire ne laisse à personne le soin de procéder à cette opération. Il applique lui-même la dorure faisant ressortir ces pays sur le fond de bronze du globe. Le monument est entièrement terminé dans les premiers jours du mois de mars 1931. La date d’inauguration est arrêtée au 30 avril 1931.
D’après une légende, les légionnaires emprunteraient les silhouettes du colonel Combes, du capitaine Danjou, du commandant Brundsaux et du colonel Duriez. La vérité est tout autre. La seule ressemblance certaine est celle du légionnaire des compagnies coloniales. C’est à la demande du colonel Rollet que le sculpteur a donné à cette statue le visage du commandant Brundsaux. Le 26 octobre 1962, le monument sera démonté et reconstruit à Aubagne, ce sera le premier travail accompli par les légionnaires dans le nouveau quartier du 1er Etranger. Le monument sera à nouveau érigé pour célébrer la cérémonie de Camerone le 30 avril 1963. Le monument aux morts a été conçu, à Sidi-bel-Abbès, de façon à ce qu’il ne bouge plus. Pendant le démontage, les plaques d’onyx se sont brisées, ce qui les rendait inutilisables. A Aubagne, elles ont été remplacées par des plaques de marbre blanc des carrières de Provence.
Forditàs :
1927-ben, Rollet ezredes méltoan akarja megünnepelni a Légio 100.-évfordulojàt. A Légio halottjainak emlékére àllittat egy szobrot. Pourquet szobràszt bizzàk meg a tervezéssel, aki Mahut festö tanitvànya volt. A kocka alaku, logo diszekkel diszitett talp, fôldgômmbel, és 4 örséget àllo katonàval : Az eggyik 1830 – 1840-es évek Légiosa, a màsik a Mexikoi hadjàrat Légiosa, a harmadik az 1885 – 1910-es gyarmatosito hàboruk Légiosa, a negyedik pedig a « nagy hàboru » 1914 – 1918 ônkénteseibôl àllo alakulat öltôzékét viseli. A földgömb és a pàlmàk, logo diszek bronzbol készültek, a talpazatot az 1° REI utàszai betonozzàk és be lessz takarva onix lapokkal amit a Sidi-Harma-i bànyàbol nyertek ugyanezen légiosok.
A hadugyminiszter engedélyezi az épitkezést, viszont a kôltségeket nem vàllalja. A Légiosok fizetik ki a szobor àràt : 4 éven keresztül odaadjàk egy napi bérükek havonta. A talpazat 1930 szeptember 9.-én készûl el, A szobor épitése oktober 8.-àn kezdödik a fôldgömb felhelyezéssel, tovàbbà a 4 katona szobor felàllitàsàval. Utolsoként a földgömbre kerülnek azok az orszàgok (helyek) ahol a Légio harcolt 1831 ota. Ezt a müveletet Maire ezredes végzi sajàt kezüleg. A szoborcsoport 1931 màrcius elsö napjaiban készül el végleg. 1931 àprilis 30.-àn lett felavatva.
A legenda szerint a Légiosok Combes ezredes, Danjou kapitàny, Brundsaux kommandant, és Duriez ezredes alakjait hasznàltàk fôl a szobrok megalkotàsàra, viszont az igazsàg egészen màs. Az eggyetlen hasonlatot Brundsaux kommandant alakjàn lehet làtni, mert Rollet ezredes utasitotta a szobràszt, hogy az Ô alakjàt hasznàlja a gyarmati hàboruk figuràjàhoz.
1962 oktober 26.-àn a szoborcsoportot szétszedik és àtszàllitjàk Aubagne-be (a mai helye) ahol az ôsszerakàsa lessz az elsô feladata az uj ezredben a Légiosoknak.
1963 àprilis 30.-àn ujraavatjàk a Camerone-i ûnnepség keretében.
Az eggyetlen vàltozàs : az eredeti onix tàblàk eltörtek a szétszedés alatt, ugyhogy helyettesiteni kellett Provenciai bànyàbol szàrmazo fehérmàrvàny tàblàkkal.
Olvasd el Salgótarján védelmét (1919), a bányászok fegyvert fogtak és jó nagyot odasóztak a cseh légiósok (főleg Franciaországból érkeztek) orrára. S ez nem volt egyedi eset, sok helyen fegyvert fogtak a bányászok.
Ez a hozzászólásod is jelzi, hogy nem szerencsés általánosítani.
Nana, csak semmi alagút, nem hallottad?:P Egyébként a bányászok kitűnő emberanyagot jelentettek, jelentenek a modern hadseregek számára. Fegyelmezettek, csapatban gondolkoznak, értenek az ásáshoz ( amióta lövészteknő és lövészárok van, ez nem utolsó dolog), ráadásul még robbantani is tudnak...
Sőt, még idegen országban is képesek harcolni, ha kell, az internacionalista ezredekben voltak szép számmal, gondolom a légióba is jutott pár. Egy téma(lehetőség) a szakértőknek:)
üdv... showtimes eme rövid kis eszmefuttatást olvasd el és utána gondolkozz... ha odaállitasz egy hegy elé egy katonát hogy most ezt te fogod átfúrni valószinűleg rádnéz, hogy mi a bajod... ha egy bányászmestert odaállitasz a frontra, hogy te most meg fogsz védeni egy idegen országot szerinted hogy néz majd rád?de a légiósok mindkettőre képesek, ezért jobbak mint a te szent bányászaid köszi
Ezért elég szépen belehúztál te is igazságosztóként. Piff, puff. Mint a vadnyugaton. A profoknak nem szokása hazudni - vagy, ha igen, azon az egyetemen nagy bajok vannak - de senki sem tévedhetetlen, még egy professzor sem. Természetesen én sem. De ettől a 60 méteres alagút nem lesz jelentős műszaki, bányászati teljesítmény 1927-ben. Még a Trianoni Magyarországon belül is csak vasútiból vagy 2 tucat hosszabb van, pedig a hegyek nagy része ugyebár határon kívül került.
Jah, s érdekes módon olyan ténybeli zöldségeket nem én szoktam állítani, mint pl. a WW2 után magyar hadifoglyokat nem vittek Szibériába, meg hasonlók, legfeljebb olyanok állításaimat szoktunk megvitatni, mint a moszkvai csatában jelentős vagy kevésbé jelentős szerepe volt a szibériai csapatoknak, vagy mennyi magyar hadifogoly maradt nyugaton ... MOdihoz pedig nyugodtan mehetsz árulkodni, nem követtem el semmi tiltottat. Nah, de pikírt stílusod betudom másnaposságodnak.
Részemről már rég le akartam zárni a vitát a légió szent alagútjáról. Rajtatok múlik hányszor hozzátok vissza.
Jesszus.. az építési feladatokat ellátó légiósok nagy port kavart témáját reméllhetőleg lezártuk. Halkan bár de megjegyzem ( nem tudom megállni hogy ne tegyem) egy katona attól hogy utat, erődőt épít (melybe majd egy másik reguláris egység költözik a készbe) alagutat fúr stb. nem kevésbé katona mint az a reguláris társa akit csak a szorosan vett katonai feladatok ellátására vetnek be. Minden katona lehet jó szakács,de nem minden szakács jó katona és marad életben egy bekövetkező támadásban.
Feloldva a paprikás helyzetet most igy karácsony elött a légió hagyományairól és mítoszairól beszéljünk. Tudom tudom ez egy történelmi topic és a mítoszoknak semmi köze a történelemhez, de a légió történetéhez igen.
Tradíciók és halottkultusz. Azt olvastam ( és most előre mondom ha valaki megcáfolhatatlan bizonyítékot,linket fotót, nyolc ügyvéd által hitelesített okiratot kér ..... ) hogy a Vienot-kaszárnyában található a légió halottainak állított emlékmű, előtt esküt vagy fogadalmat kell tenni a légiósoknak. A légió születésének centenáriuma alkalmából készítették.Egy földgömb körül négy légiós áll őrt négy különböző korszakból származó egyenruhában. A földgömbön berakás jelöli azokat az utakat amelyeket a légió nyitott meg a francia gyarmatbirodalom számára.
"Szoval esetleg tudna valaki uj temat felvetni? Hogy ne sullyedjen teljesen ignoralando szintre a topic."
Szoval uj téma : valamikor régen a légiosok egy utat épitettek, és egy hegyhez érve vàrtàk a vasutasokat, hogy segitsenek nekik kiszàmolni, hogy ha ezt csàkànnyal és lapàttal teszik (annak ellenére, hogy volt màs, sokkal modernebb ezkôz is a kezük ügyében) akkor mennyire fognak lemaradni teljesitményben azoktol a Magyar szakemberektöl, akik az első világháború előtt, a fiumei kikötőhöz vezető alagutat, amely 360 fokot zár be (remélem el tudjàtok képzelni, hogy mennyi az a 360 ° !!!) és 1837 méter hosszú, aminek még a mai, modern technika mellett is különleges bravúrnak számít a megépítése. Természetesen azt a tényt, hogy az eggyik hàboruban,szakemberek nélkül (csak tudatlan Légiosok voltak, mint én) a màsik meg békeidöben szakemberek àlltal lett végrehajtva, mellékelhetjûk, nem hiszem, hogy fontos kérdés lenne.....
