Régóta szeretném megrajzolni az egres és a piszke, mint ugyanazon gyümölcs hangalakja használatának tényleges, pontos határát. Hol még piszke, s hol már egres (a többi kifejezéséről nem is beszélve)?
Azok segítségét kérem, aki hajlandóak e látszólag mihaszna, de bennem oly rég motoszkáló kérdésre megkeresni (összerakni) a választ.
Konkrét településeket kérek, nem úgy, hogy Egerben meg Mkövesden "büszke", az Alföldön meg piszke, hanem élő, vagy nagymamáktól bizton tudottan konkrét települések nevét.
Fogok egy térképet, s jelölöm. Vigyázat a félrevezetések kiderül(het)nek.
Köszi. Az biztos, hogy az Eger patak mentén (Borsodivánka, Négyes), ami régen a Tiszába, most talán a Tisza-tóba ömlik, ott is büszke. Poroszlót nem tudom. Talán a Tisza itt határvonal, de ÉK-en meddig? Jó lenne valaki a Tisza bal-parti településről hozzászólna.
off Menjen el a Kisastrasat a jó..... Olyan a kapcsolatom, mint a gázboyler melegvize.
Most csak annyit tudtam kideríteni, hogy Füzesabonyban büszke a neve. A semminél több, de nem válasz a kérdésedre. Megpróbálok kutakodni, de ma már nem megy, mivel itt élőszóra lesz szükség.
Úgy néz ki ,valahol a Jászság és Dél-Heves közt van egy választóvonal, tehát megpróbálom pontosítani.
Nézd Tombolda, nem érdekem e topik hangnemének elrontása, hisz a segítségeteket kértem e sajátos néprajzi/vagy "mittudoménmilyen" térkép megrajzolásához. Mégis - talán nem részleteztem a topiknyitóban, ezért - egy-két dolgot pontosítanék:
1. Nem vagyok a drágád.
2. Ismerem néhány névalakját. Azzal is tisztában vagyok, hogy pl. Szolnokon, ahol piszkének nevezik, ismerik az egres alakját is. S nem csak az iskolázott emberek. Viszont, ha megmutatod nekik mi ez, azt mondják rám piszke, s nem azt, hogy egres. Tehát - ott piszke.
4. Azt is megnéztem, hogy itt az index topikjában mely fórumokon jött szóba egres és piszke, együtt is és külön-külön.
5. Kérdésem - lásd topiknyitó - abban áll, hogy hol van a pontos határa az egyes elnevezéseknek. Az egyik településen ez, a másikon pedig már az. Ahogy a büszke is Egertől délre haladva lent az Alföldön már nem büszke lesz, hanem egyszer csak piszke. De milyen hatásra ? Másik tájegység? Földrajzi, vízrajzi behatás, néprajzi? Ha pl. feltételezem, hogy a Duna nagy választóvonal, akkor mit keres a Duna jobb oldalán Piszke (Lábatlan mellett)? Akkor meg nem a Duna a választó. S az Alföld, az egységes?
Hát ilyesmi hátsó gondolataim voltak e topik megnyitásakor. A segítőkész megnyilvánulásokat köszönöm. Majd csak kialakul.
Nos: Hol mondják rá azt, hogy köszméte, ha az ember orra alá dugják?
JAJ. Valóban szedert is mondanak az eperre. De a szeder az szeder. Hasonló a málnához. Talaj feletti részük két évig él. Amúgy hogy bekeverjek, létezik szedermálna is (ezek keresztezése, van is a kertemben, kísérletből szereztem, nem elterjedt).
Amúgy - miért van déja vu érzésem, amikor ezt írom - az eperkérdés is igen kiélezett. Mert a dunántúliak azt az epret, ami a fán nő ( selyemhernyó ) szedernek nevezik. A déja vu onnan van, hogy katonaidőm alatt vérre menő viták voltak emiatt.
Tehát a földi eper a szamóca mondhatni népies, köznyelben létező neve. Mint köszmétének az egres, piszke stb. Az eper már megint más, köze nincs a szamócához.
Egyébként ezek nem hibásak, félreértés ne essék. A földi epertől viszont engem kiráz a hideg, azt nem tartom helyesnek (megérteni megértem :-) ).
Szerintem.
(Szőrszálat lehet hasogatni, a legtöbb gyömölcstermő növényünk a rózsafélék családjába tartozik... sőt még mi is rokonok vagyunk velük, csak nekünk van két fülünk :-) )
Na de visszatérve a topik témájához: nem tudom hol a határ... Elismerem, betokosodott vagyok ebben a témában, részemről mindig mindenhol ragaszkodok az általam tanulthoz: köszméte.
Elég furcsa a kérdésed, tekintve, hogy leírtam a választ az általad hivatkozott hozzászólásban. Annyit valóban hozzá kell tegyek, hogy ha nem tévedek, a földieper, vagyis a szamóca nemesített változata nem ugyanaz, mint ami az eperfán nő (mely fának a levelei valóban a selyemlepke táplálékát képezik, ezt jól mondtad). Ha tévedek valamiben, akkor megint mea klumpa...
A nagylexikon szavakat magyaráz érthetőbben és sokszor köze nincs szakmai dolgokhoz (persze baromságot nem ír). Tanítani és szakkönyvekben köszméte szerepel csak. Ezért bátorkodtam ezt írni.
(A ribiszke már megint más, más faj (fajtával nem keverni a fajt))
A szamócát meg földiepernek is nevezik, holott köze nincs semmiféle eperhez.
Ez a szerencsétlen növény elsősorban egres "(Ribes) az egresfélék (köszmétefélék, ribiszkefélék, Grossulariaceae)családjának nemzetsége, amely kétféle magyar elnevezésű csoportot foglal magában. Az idetartozó fajok egy részét egresnek, a többit ribiszkének nevezzük." (Magyar Nagylexikon 7. kötet 47. oldal)
A szócikkhez tartozik még a topik címadójának képe, amihez azt fűzi a szócikk, hogy " kerti ( közönséges egres, köszméte, pöszméte, Ribes uva-crispa)"
Vagyis érdemes vitatkozni, a köszméte az egres egyik elnevezése.
A Jászságban piszkének nevezik. Amúgy nem szeretem sem nyersen, sem főzeléknek, bár ha piszkefőzeléket adtak megettem.
Drágám, ez a neve. Köszméte. Gazdasági szempontból ha csoportba soroljuk, akkor a bogyósgyümölcsűek közé tartozik. Így világos? Ez ellen nem érdemes vitatkozni. Ha nem is lapozol fel egy bármilyen gyümölcstermesztéssel foglalkozó könyvet, a gugli akkor is a barátod marad.