Egy megyeszékhely közlekedésének megújítására átadnak 20 db gyári új buszt, ami az adott városban 60 éve nem történt meg, akkor arról beszámol a helyi TV, elmegy rá a helyi polgármester.
Slussz.
De ha a kb. 1450 db budapesti autóbuszok közé átadnak 1=egy db csuklós+emeletes városi buszt** akkor azt bemutatja 8 TV csatorna, ott lesz a Főpolgármester, 3-4 miniszter, talán még I.Viktor is.
Írnak róla 44 cikket is.
** = amit pont egyedisége miatt alig fognak használni, életének 70%-ban egy garázs sarkában fog állni.
A balatoni hajózás egy fontos jellemzője a szélsőségesen ingadozó utasszám. A hirtelen megugró utasszám kezelésére korábban több kikötőben kisebb befogadóképességű hajókat tartottak készenlétben, melyek adott esetben mentesíteni tudtak, vagy önállóan elvittek egy nagyobb létszámú csoportot, hogy a menetrendin ne legyen zsúfoltság. Egy másik funkciója volt ugyanezen hajóknak, hogy a menetrendi hajó meghibásodása esetére be tudtak ugrani azok helyett. Egy további lehetőségként a reggeli első és a késő esti utolsó járatot is rájuk lehetett bízni. Ezek a tartalékok ma teljesen hiányoznak a rendszerből. A Siófokon tartaléknak kinevezett VB gyakorlatilag azért nem mehet menetrendbe napközben, mert mi van ha... Persze azért a hétvégén el kell engedni mégis, mert Almádi, Csopak és Alsóörs szemét csak ki kell szúrni azzal a HETI két járattal.
Aztán mint a legutóbb, mikor megállt az egyik nagy, akkor borult a dominó. Amikor pedig végképp elfogy a személyzet, akkor minden további nélkül kihúzzák a nagy csinnadrattával meghosszabbított szezon utolsó hetéből egy kikötő teljes kínálatát. https://balatonihajozas.hu/hirek/0828-tol-balatonszemesrol-elmarado-jarataink Szóval a kérdés messze nem csak hajók száma, de az is. Meg persze az eszközök és a személyzet kihasználtsága. Mert ha nem ragaszkodna a cég oly mohón a késő estébe nyúló bulihajók bevételéhez, akkor kb. ugyanazt kitermelhetné egy további napközbeni járatból is, nem mellékesen a személyzet is időben térhetne nyugovóra. Ha a séták helyett hop-on hop-off járatok lennének szomszédos vagy átellenes kikötők közt, az pl. minőségi ugrás lenne kínálati oldalon.
Ha úgy kezeljük, hogy darab = darab, akkor természetesen igaza van.
Egy kicsit szofisztikáltabban aztán meg mégsem erről volt szó.
Az olvtársak nagyjából körüljárták a dolgot.
Arról volt szó, hogy a (korábbi évekhez képest folyamatosan szükülő) menetrend teljesítése sem sikerült az alkalmi műszaki hibák, különjáratok; alapvetően a hajóhiány miatt.
Megkockáztathatom, hogy ezen nem 4, hanem 40 komp sem tudna segíteni? Még a teljes amerikai hadiflotta sem.
Az a 4 komp pedig vsz. a meglehetősen ésszerűtlennek látszó (legalábbis közösségi-gazdasági szempontból ésszerűtlennek látszó) Fonyód-Badacsony kompjárathoz fog kelleni - az meg nem sokat fog segíteni a menetrendi hajózáson.
van bizony, pont nem ebben a kategóriában van probléma.
A Lelle-Badacsony (N) és Boglár-Tihany (H) viszonylatok kihasználtsága elég ingadozó, de azért el kell oda a nagyhajó...
még egy vonaljáratra lenne érdemes tapasztalataim alapján nagyobb hajót állítani: ez a J (Kenese-Tihany) vonal. De tekintve, hogy hosszú távon egy katamari fel fog szabadulni Fonyódról, némi átcsoportosítással (H-Füred, J-Szigliget) az is megoldható lenne előbb-utóbb a jelenlegi 5 nagyhajóval...
Kisebb (100 körül) és közepes (200 körül) hajókra valóban több lenne az igény, főleg hogy ilyen hajókat terveznek selejtezni (vizibuszok)...
Nekem is az a véleményem, hogy igazán nagy hajóból van elég, sőt, tán sok is. (Mennyire van kihasználva mondjuk a katamarán Lelle-Badacsony között vagy a Szigliget Boglár-Tihany között?)
Aminek szerintem lenne értelme:
Olyan kisebb, de gyorsabb hajók, amikkel átlagos utas számára is vállalható menetidejűre lehet csökkenteni mondjuk például egy Boglár/Lelle/Fonyód - Keszthely és vissza vagy egy Fonyód - Tihany és vissza kirándulást, de akad még hasonló reláció. Szerintem egy-másfél óránál többet a többség már nem szívesen ül egy hajón.
Vagy olyan kisebb (de nem feltétlenül gyorsabb) hajók, amelyekkel a forgalmasabb egy járatpáros vonalakon a mai, többségnek azért nagyjából jó időpontnál korábbi és/vagy későbbi időpontban is megérné járatot indítani, hogy aki az átlagosnál több vagy kevesebb időt szeretne eltölteni a célpontnál (és mivel a mai menetrend erre alkalmatlan, nem hajózik), az is találjon járatot. (Aminek persze lehet az a következménye, hogy a nagy hajó még inkább túl nagy lesz...)
Az elmúlt napok (idei év) járatkimaradásain végignézve szerinted egy új zászlóshajó az, ami indokolt? És az majd be fog férni Máriára, Aligára, Csopakra...stb? Esetleg azt olvastad valahol, hogy a kompközlekedésben volt fennakadás?
Végül is így a régi kompokat lehetne személyszállításra használni...
Már látom is, ahogy a kikötőben marcona rendvédelmisek besilózzák a pozsgás arcú népeket a zuhanyráccsal komfortossá tett aszfaltra, akik út közben a napon állva zengik a dalt üde mámoros ajakkal!
Ráadásul a jelenlegi 4 komp fejlesztésére az elmúlt pár évben jelentős forrásokat áldoztak, ld. Kossuth felújítás, Kisfaludy fenéklemezcsere... és akkor most ezeket kell kikukázni?
Megaztán, minek az új zászlóshajó? Jelenleg 5 nagyhajó van, amivel gyakorlatilag letudják a legfontosabb útvonalakat, de ha megépül F helyett a komp akkor még is egy felszabadul...
Ha az üzemeltető úgy gondolja, hogy a vízibuszok komfortja nem megfelelő, akkor tartsa őket készenletben, és csak szükség eseten járassa, ha valaki kidől.
Számítások szerint a mostani, 6 milliárd forintot jóval meghaladó tőkeinjekció a Tihany-Szántód között közlekedő kompok cseréjére illetve a kikötők színvonalának emelésére lesz elegendő
Nem tudom, hogy a 4 jelenlegi kompnak mi a bűne, amiért pár éven belül mindet kukázni kell?
Mivel fognak többet tudni az újak?
Nagyobb lesz a kapacitásuk? Most is inkább személyzet nincs...
Gyorsabbak lesznek? Azon a 1,5 km-en...?
Kényelmesebb? Arra a 10 percre, amíg vagy fent nézelődik a nép, vagy ki se száll a kocsiból?
Viszont nem szerepel a kommünikében a 2. komp, bár gyanítom, hogy nem azért, mert ejtették, hanem mert hogy arra valami EU-s forrást szeretnének. (Amitől persze az ugyanúgy felesleges marad)
"turisztikai célokat és az utaskényelmet egyszerre helyezik előtérbe, ezért a cél, hogy rugalmasabb és gyorsabb legyen a hajózás"
"2021 nyarára megérkezik az első nagy, akadálymentes, kerékpárszállításra is alkalmas személyszállító hajó, az új zászlóshajó illetve az első néhány komp"
Csak én érzek ellentmondást abban, hogy nagyobb hajóval akarnak gyorsabban hajózni? Momentán a korelnök KELÉN a tó leggyorsabb hajója, szép dolog a fejlődés. :-)
Sajnos nekem úgy tűnik, továbbra is egyfajta megalománia uralja az elképzeléseket. Holott pont a skálázhatatlan kapacitások teszik lehetetlenné jelenleg is a kisebb forgalmi igények kielégítését...
Az ütemes menetrend pedig már most is megvan, a legtöbb helyről naponta, vagy hetente indul egy hajó. :-/
Nemtom, de tekintve, hogy a földvári sétát csak mára mondták le, azt el tudom képzelni hogy esetleg az Aracsot kiküldik Szemesre holnaptól, a Csongor meg megy vissza Földvárra.
J1 Arács, az alap J Fonyód reggel bevonult Siófokra egy E körben helyettesíteni a Szentmikit, aztán üresen Tihany, és már gondolom J-ben fog indulni vissza.
Mindeközben az Akali (Ederics) tegnap este elbúcsúzott Szemesről és bevonult Siófokra, járatait a Csongor vette át mától, a saját földvári sétáit viszont így értelemszerűen lemondták...
A nevezett, selejtezett hajók kb faék technológiát jelentettek, ennek minden előnyével és hátrányával. A hajókat szerelgetni (szeretgetni) kellett, amit a gépész, és a gépészethez is értő hajóvezető meg tudott tenni.
Így a hajó mindig ment, az utas örült.
A mai hajók slusszkulcsosak, laptoposak, úgymond fehér ingesek. Ha elromlanak, jön a szakszerviz (valamikor). Még akkor is, ha garanciális a gépészeti elem.
És a hajó addig nem megy, az utas meg nem örül.
Ez a különbség a maszek és az állami hajóztatás között.
Nevezett faék hajók ma is úgy közlekednek (nem a Balatonon...), hogy kb minden két séta út közt csinálni kell rajtuk valamit. De mennek, mert csak így van utas, így van bevétel, amiből lehet fizetni a személyzetet (is.)
Az állami cégnek mindez nem érdeke. Nekik nem a piacról van a bevétel. Ennek megfelelően nem követte a piacot a költség, incl. a hajózó állomány bére sem, egy magyar hajós kb. bárhol jobban kereshet ma már, mint a Balatonon. Ennélfogva a személyzethiány még sokkal súlyosabban sújtja a Balatont, mint mondjuk a Dunát. Ahol szinte mindenki a piacról él, így valahogy megoldja.
De sebaj, ma este már minden tele lesz a balatoni győzelmi kommünikékkel, hogy mostantól ömlenek a milliárdok, és a jön a kánaán.
Borzalmas dolog ebben az országban, mikor semmire nincs pénz. Ennél csak az borzalmasabb, amikor van...
Mert ugye vízibuszokat ki keleltt szórni, a Csongor-Tündével közel egyidős BOGLÁR-t ki kellett szórni, a zárt utastér nélküli Aqua Pannóniát meg jobb híján be kellett tenni vonaljáratba, vihar esetén hadd ázzon a túlparton ragadt utas.
Hogy a fenébe tud egy új hajó (több új hajó) úgy elromlani, hogy több napra kiesik?
Te ugye nem gépész vagy? :-P
Ha napi forgalomra nem is jók, tartalek kisegítőnek megfelelnének.
Ne keverjük az utaskomfortot az üzembiztonsággal.
Az más kérdés, hogy az eddig kiszórt hajók utaskomfortja a felújítások, korszerűsítések, sőt, többüknél az éves karbantartás, u.i.m. festés, burkolatok javításának elmaradása miatt csúszott le oda, ahová. Van helyette zuhanyszőnyeggel borított utastér, ami sztatikus kisülésekkel csípkedi az utast. Van menetrendi sebességet tartani képtelen. Van üvegházi komforttal megvert. De ezek nyilván megfelelnek a 21. század utaskomfort elvárásainak...
Az egyénnek, a civilnek biztosan jól jön(ne) az a pénz amit egy-egy buli hajó elindulása előtt, beszednek.
De.
Hozok példát máshonnan, hogy megvilágítsam a helyzetet, ahogy én látom.
Adva van egy közlekedési társaság, mely évente 1 millió (nem elírás) járatot indít.
Éves költségeinek 18-19%-t az utasoktól szedi be.
A többi sokfajta címen érkező közpénz.
Ha az 1 millió járatából 1000-2000 kimarad egy évben, mennyivel csökken az utasoktól szedett bevétel?
Alig kimutathatóan.
Kiszámítható.
Egy főiskolai ZH-n jó diákszívató példa is lehet, de vezérigazgatói szinten csak egy mellék szám.
Az első számú vezetőnek nem a kimaradt járatokkal kell foglalkoznia, ( ha ráér azzal is foglalkozhat) hanem azzal, hogy a közpénzből ne csak a 100%-ból hiányzó (100-18=82) 82%-t szerezze meg, hanem vagy 83%-t vagy 84%-t és akkor nyereséges lesz a cége.
Jöhetnek a dicsőségről, sikeres cégvezetésről szóló cikkek, riportok.
A Gulács búcsúztatóján mondták, hogy egyszer romlott el úgy, hogy segélyezni kellett.
Az hagyján, de ez a rohadék hajó a tizedik (!) szezonját csinálja a Dunán, finoman sem túlzásba vitt karbantartás mellett, kb évi 4x annyi üzemórával, és 10x annyi utassal, de még így sem hajlandó évi 1-2 alkalomnál többször ledögleni.
Nem megy az öregeknek a meghalás maguktól, még jó, hogy a szakértők segítenek...
Biztos átkot szórtam volna a fejedre, ha elvonatozok. :-) A héten nincs pénztár, nem kell meghatalmazás.
Ám ha a tájékoztatót másod információként küldted volna, akkor elmondom, tudtam, hogy a felügyeleten dolgozol, sőt a kellemetlen esetről is tudok, amit legyűrtél.
Magyarországon 2016-ban szűnt meg a kereskedelmi halászat, ha jól emlékszem. Arra már kevésbé emlékszem hogy az addig aktív halászhajókkal (balatonon a finnek, tevék) azóta mi lett. Valaki?
Mármint a Balatonon már nem is szolgáló vízibuszok😀
A-t hogy csinálnád? Nem nagyon lehetne szerintem sűríteni azt, hosszú ahhoz...
Én úgy állnék hozzá, hogy adva lenne keleten 2 nosztalgia ahogy ma: egy Füreden alvó Kelén és egy Sfon alvó kicsi. Kelén lenne A járat Füred-Csopak-Alsóörs-Almádi-Siófok viszonylatban délelőtt és délután vissza (1/2 8ra visszaérne Füredre h lehessen naplementetúrázni), kb 12-17 közt meg 3x sétálhatna Siófokról.
A siófoki kisnosztalgia meg a 10 órás siófoki sétája után felmenne Almádiba, ott és esetleg 1x Alsóörsön sétálna 12-17 közt, majd vissza Sf, és este onnan még egy-két séta +naplemente...
Ez a rendszer illeszkedne abba az elképzelésbe hogy Füredre nappal nem kell külön sétahajó, megtenné a Siófok is, néhány séta-menetrendi formájában.
Almádiból se sok van már, viszont úgy látszik, a vízibuszok a legjobb szemléltető eszközei az elmaradó járatoknak.
Mondjuk ha A járat menetrendje nem megszokáson alapulna, hanem északi parti hop on - hop off jellegű lenne, akkor 1 hajó meg tudná csinálni, hogy többfelé sétálgat arrafelé, és néha átmegy Siófokra.
Ezért kell különlegsebb előírás a balatoni hajókra mint a folyamiakra, és erre hivatkozással is állítottak le hajókat. Ilyen szélben lehet hajózni, mint ahogy ment is hajó, nem mind lett törölve.
H-Szigliget meg elég bizonytalanul manőverezik tiszta időben is mostanában, megértem ha a hv nem kockáztatott egy esetleges elb.ott szemesi fordulást..
Ezúton is csókoltatom azt a nagytudásút, aki a korábban jól működő Földvár-Füred viszonylat első és utolsó járatának tihanyi átszállását ilyen precízen szétbarmolta. Nyilván kiválóan meg tudja magyarázni, miért jó, hogy a semmi máshoz nem kötött indulású Földvár-Tihany járat pont félkor indul, de értelme ettől még nincsen. Cserébe 40 percig téblábolhat az utas a kies tihanyi hajóállomáson, az eljutási idő pedig szépen felkúszott 1:45h-re az amúgy lefelére ma is létező 1h-ról. Így kell meghozni a népek kedvét a hajózáshoz...
Ez a szokásos ugatok, de nem gondolkozom stílus. Sok ismerősöm bele esik ebbe. Hány hajó van és hány turista busz ami hajó független. Hány mixer, ami útvonal engedélyes mert a beton csak tengelyen megy be a belvárosi epitkezesekre. Es akkor az autókról ne is beszéljünk. Meg az eltévedt egyéb teherautóról, kukás, tűzoltó belső boltok feltöltő kamiomjai stb.
De azért megosztjak, mert az gyorsabb, mint utána gondolni.
A kikoto pénz ingyen van, talán csak napi 70e. A halozatbovites egység áras. Ez kb 15A. Ne hinnem h egy szállódahajok nagyrészt 3*63, de 3*125el biztos elmennek. Azaz 25 nap/hajo. Ha 3ÁN állnak akkor az együtt idejüket miatt nem 3* akkora igény.
Az 560 LE-ős 12 hengeres Scania motor 96 környéken 55% volt jmtercollerrel de nem közvetlen befecskendezéssel. Uszkve 25 év alatt majd elmentünk a 78-as benzines Zsiga tudasára :-)
a fordulatszám a váltó áramnál a Hz-ér (Horizontot) befolyásolja a tengeri hajozasban, a változó teljesitményigenyt meg az A-rel (Aztamennyirenyomomagázt, h tartsa a fordulatot) érik el :-)
Persze, az összes elektromos fogyasztó egyformán folyamatosan be van kapcsolva, hogy mindig folyamatosan optimális teljesítménnyel működjön a segéd gép rendszered. Akkor hol a veszteség?
Ilyen dízel botrányos időkben időkben egy kicsit visszavehetnél, nem minden arany ami fénylik.
B.
Ugye a visontai erőmű szennyező levegőjét a a Duna vízszintje fölött 4 m-rel eresztik ki Budapest Belvárosában? Nem a segéd géppel van a baj. Hanem, hogy a belvárosban használják. Menetben szükség van rá.
Akkor nyugodtan hasonlítsd össze Visontával, Pakssal az eredő hatásfokodat. Mindezt tetézd szállítási veszteséggel, többszöri transzformálással, stb...
Utána lehet, hogy nem fog érdekelni a hisztis okoskodásod, mert egy deka megalapozottság sem lesz benne. Max érzelmi attitűd.
Kockáspapír-ceruza! Ennyi!
A motor hatásfoka kb 40 % szorozvagenerátor hatásfokkal, marad kb 35 %, azaz ha 10 kW teljesítményre van szükséged, akkor jó ha 30 kW-t fektetsz be. 20 KW lesz hő, ennek egyrész ferró CO2.
Ugye a belvárosban laksz, kikapcsoltattad az áramot, mert nem fogod a ez ELMÜ-t gazdagítani, és vettél egy generátort a Praktikerben? Mert az olyan jó!
Kétgépes komp, két VSP-vel, amiből az egyik üzemképes. Ha nem lett volna az, akkor nyilván vészhorgonyzás történik. Nem történt, tehát irányítható volt.
Az teljesen abszurd, hogy a nagy kabinosoknak nincs kiépítve parti áram.
Pedig az utóbbi 10 évben mindkét oldalon volt nagyobb rakparti túrás, bőven lett volna alkalom megcsinálni.
Hja', hát az pénzbe kerül.
Amikor egy irodaházat építenek a Belvárosban, a beruházó gond nélkül kicsengeti a hűtés, stb. miatt szükséges hatalmas villamos többletkapacitás kiépítését. Mert a működéshez elengedhetetlen, a költsége meg visszajön a bevételben.
Ezek közül melyik feltétel nem teljesül a hajók parti árammal való ellátásánál?!
Tudomásom szerint a Jászain van parti áram, ismereteim szerint a kis városnéző hajóknál ez pont nem probléma. Ha rosszul tudom, lesz, aki kijavítson.
Egy hatalmas szállodahajó azonban más lépték, annak a hűtését nem viszi el egy tyúkbél. Pláne, ha három lóg egymáson.
Mondjuk szerintem a korszerű nagy szállodahajók segédgépei valószínűleg igen korszerűek lehetnek, és megfelelően karban is vannak tartva.
A szennyvizet most is hajók viszik el a kabinosokról.
A gondom továbbra is az, hogy az állítás ("nagyobb a hajók szennyezése, mint a belvárosi forgalomé") teljesen szemben áll a józan ész és a fizika törvényszerűségei által előre jelezhetővel. Valahol valaki mért valamit - a körülmények ismeretlenek, azt se tudjuk, valójában mit is mérhetett - abban talált valamilyen eredményt, amit a hajózás ellenében interpretálva kelthetik a hangulatot.
Persze lehet, hogy csókosoknak éppen sok pénzt akarnak szétszórni "hajókorszerűsítés" címén, és annak ágyaznak meg némi hangulatkeltéssel.
Ne haragudjatok, de ha Blaha Lujza teret, és a Dunát hasonlítom a Szabadság híd - Margit híd között, akkor a következőt kellene figyelembe venni:
Blahán van egy kereszteződés 2 szer 3 sáv, és 2 szer 2 sávnyi forgalommal, ahonnan a kamionok ki vannak tiltva. A kereszteződés meglehetősen zárt, kisebb a széljárás.
Az alsó rakpartok csak 2 szer 2 sávosak, de közöttük a nagy tér mellett is van egy nagy kamion parkoló, ahol a segédgépek folyamatosan dolgoznak, a nap 24 órájában. Végül is így lehetne a városnézőket, és végállomásos kabinosokat beszámítani. Ha az uralkodó szél szellőként fúj akkor ez szépen eloszlik, de ha szélcsend van akkor itt is meg ül minden. Az átmenő teherforgalom szennyezése tényleg elenyésző. Alapvető kereskedelmi hiba, hogy nincs parti villamosenergia ellátás, ami a város közepéből az erőműbe telepíteni a szennyezést, illetve keresni is lehetne rajta, mert a generátorral termelt áram sokkal drágább, mint a vezetékes. Ahogy a szemét elszállítást is meg lehetett oldani vízen, kukás teherautók használata helyett, amivel megint csak a rakpart közlekedését nehezítették, úgy ezt is meg kellene már oldani.
A budai oldali alsó rakpart forgalom csillapítása a legnehezebb dió. Egyszerűen Budán nincs igazán alternatíva az észak-déli irányú közlekedésre.
Menet közben elromlott és magatehetetlenül sodródott a szántódi komp
hvg.hu
Eltört az egyik kardántengelye, egy másik hajóval vontatták a partra.
Menet közben romlott el az egyik balatoni komp hétfő délután számolt be róla az RTL Klub Híradója.
A Szántódról indított járat már majdnem a tihanyi révbe ért, amikor eltört az egyik kardántengelye. Az irányíthatatlanul sodródó hajót ezután a szél a déli part felé sodorta, végül egy másik komppal kellett kimenteni.
Az utasok között nem volt pánik, miután a hajót visszavontatták a partra, egy másik komppal szállították őket Tihanyba.
A hibát azóta kijavították, most már mind a négy komp működőképes a tavon.
Fura volna 150-250 ember áram nélkül, világítás nélkül, víz nélkül, hűtőkben kiolvadó húsokkal. A légkondi csak egy tétel. A buszok meg mindenütt járatják motorjukat kánikulában az utasok felszállása előtti 10-20 percben.
A szállodahajók tudtommal csak Passauban és Regensburgban kapnak parti áramot.
Valamelyik ezt feldolgozó cikkben azt olvastam, hogy azért is sokallják a hajók károsanyag kibocsátását, mert hogy ezek a nagy szállodahajók -- állítólag, nem tudom -- álltukban is folyamatosan járatják a motorjukat (légkondi, stb.)
Meg hogy az utasokra váró buszok is, szintén a légkondi miatt.
Valamiért a zöldek nagyon fel vannak indulva hajózás ellen, már elég régóta.
Talán emlékszünk még a 2000-es évek közepén, amikor "a hajók okozta hullámzás partromboló hatása", illetve "ne a folyókat építsük a hajókhoz, hanem a hajókat a folyókhoz" volt a főcsapás iránya.
Ez a káros kibocsátás téma sem új.
Nagyon érdekes lenne kicsit alaposabb ismerni, hol mérnek és mit, és vajon milyen módszerrel tudják leválasztani a hajók szennyező hatását a nem csekély rakparti forgalom alapterheléséről.
Pár hete talán itt a topicon is téma volt - nem nagyon kerestem, ezért nem is találtam - hogy a (tengeri) hajók környezetszennyezése a kéntartalom miatt nagyon durva, mert a nehézolaj kéntelenítésével nem foglalkoznak.
A dunai hajók azonban ugyanolyan gázolajjal mennek, mint a kamionok a parton; jó részükben egyenesen kamion-motor van.
Hogy a bánatba' fogja pont a parttól százméterre elhaladó, hajóban lévő kamionmotor okozni azt a szennyeződést, és nem az időközben a műszertől 10 méterre elhaladt három teherautó?
Az viszont sajnos igaz, hogy némelyik dunai hajó penetránsan füstöl, és ezt egyszerre soezren látják a partról. Ez biztos, hogy nagyon durván rombolja a hajózás megítélését. Azt meg már nem nagyon várhatjuk el egy újságírótól, egy laikus olvasótól vagy egy grínpíszestől, hogy egy távoli, pontszerű forrás adott helyen okozott szennyezőanyag koncentrációjának alakulásáról reális elképzelése legyen.
.....".....A Dunán mérhető légszennyezettségi szint gyakorlatilag megegyezik a Blaha Lujza térhez hasonló forgalmas közlekedési csomópontokban fennálló állapottal........"
Külön a vasúti járműveket sem nevesíti, csak általánosságban a járműveket, de mi azt alkalmazzuk a vasúton a tűzvédelmi jelek elhelyezésénél. Akkor passz.
Nem vagyok benne biztos, hogy az OTSZ a hajókra kiterjed. A tűzoltó készülékek karbantartása tekintetében van konkrét utalás az OTSZ-re, de tűzvédelmi jeleknél semmi.
Tűzvédelmi kérdésben szeretnék segítséget kérni. A 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 1. függelék 3. ábrája tartalmaz tűzvédelmi jelet a tűzoltó készülékre. De a jogszabályban sehol sem találok arra vonatkozó kötelezettséget, hogy a tűzoltó készülékekhez ilyet kell rakni, illetőleg mi az elhelyezés szabálya.
Ez már csak véletlenül maradt benn a jogszabályban?
Nincs mit, nekem is jó volt újra látni, sajnos nem tudom, ki digitalizálta ezt a változatot, én csupán a linket mentettem el a "többször nézhető hajós videók" gyűjteménybe.
Hát majd eldől. Mindenesetre a pozsonyi hajójavító sokáig dédelgette. Egyszer volt rajta vízbetörés is, akkor majdnem elmerült, akárcsak az ISTER GRANUM Budapesten. Egy időben a tulajt is sokáig keresték, majd egyszercsak elhagyta Pozsonyt.
Helyesbítek: nem KOSINKO, hanem KOSINKA (ejtsd koszinka)
"Apró" személyes érintettségem okán most egy esztendeje levelezésben álltam a Magyar Nemzeti Filmalap-Filmarchívum Igazgatóság illetékes munkatársaival annak érdekében, hogy DVD formában meg tudjam szerezni a filmet. Akkor azt a választ kaptam, hogy "átírása technikai okok miatt a közeljövőben nem lehetséges."
Ezzel kapcsolatban van egy 7 évvel ezelőtti háttér-történetem. Íme:
Tisztelt Intézmény, tisztelt Kispéter úr !
A hazai hajózásért bármilyen okból is rajongó (azaz ma már inkább nosztalgiázó) tábor sok tagjának napjait aféle gyászhír teszi borongóssá: méltatlan gazdátlanságra jutást követő hosszú szenvedés után végelgyengülésben eltávozik az utolsó, fizikálisan még egyben maradt két kéményes, triplex gépezetű, egykor pompázatos, 100%-ik magyar gyártású hajóköltemény. Élt 95 évet...
Mikor a 70-es évek végén gyakori nézője voltam a Filmmúzeum vetítéseinek, nagy fájdalmamra éppen akkor sikerült lekésnem a "nagy film" előtti "kisfilmet", amikor ennek a hajónak az utolsó nagytávú útját megörökítőt tűzték műsorra. Évtizedek alatt már meg is feledkeztem erről, míg a szomorú vég bekövetkezte miatt az egyik hajós fórumon ismét többször szóba kerül a hajó. Most utóbb nem csak a hajó, hanem az a bizonyos kisfilm is:
" Tatár parancsnokról, s a Dúlásról van egy szép film is az együttes nyugdíjba vonulásukról. A címe: Egy fehér hajó. Videókazettán megvan, tán digitalizálni kellene."
******* " Igen, Paulus Alajos rendező készítette anno a dokumentumfilmet. Vetítették még - amikor ez szokás volt a mozikban - a Filmhíradó és a "nagyfilm" között, valamint a Közlekedési Múzeumban is."
Feltételezem, hogy ennek a kisfilmnek az eredetije az Archívumban megtalálható.
.... Szeretnék a szomorkodók érdekében (s talán nevében is) ezúton jelezni: egy kedves, és a magyar dunai személyhajózás fénykorát megtisztelő gesztus lenne, ha lehetőséget találnának e film "soron kívüli" széppé tételére, majd hozzáférhetőségére. E filmen kívül nem sok maradhat, ami még e hajót megidézné...
Köszönöm, hogy elolvasta soraimat. Legalább "őt" mentsék meg a termodinamika II. tételének hatásától...
VÁLASZ :
Tisztelt Ujlaki Károly Úr!
Elnézését kérem, hogy eddig nem válaszoltam soraira! Intézményen belüli költözésen és gépcserén...
Sajnálattal olvasom a gőzös sorsát! Viszont igen, az Egy fehér hajó c. Paulus-film megvan az állományunkban, bár az egyetlen 35 mm-es kópia meglehetősen rossz, még épp megtekinthető állapotban (nálunk ez 55%-os technikai megjelöléssel van ellátva). Szerencsére van még belőle kép- és hangnegatív anyagunk is, melyekről a film alkalomadtán felújítható.
Továbbítottam levelét Fazekas Eszter kolléganőmnek, aki jelenleg a filmfelújítási és digitalizálási osztályunk vezetője, és kérni fogom őt, hogyha a Paulus-film felújítása a közeli jövőben esedékes, azt mindenképp üzenje meg Önnek!
Baráti üdvözlettel: Kispéter István, archivátor
From: FilmarchivSent: Thursday, October 04, 2012 7:24 AMTo: Kispéter IstvánSubject: Fwd: Aktuális ajánlás - illetékes munk.társ: Kispéter István
Az égő OLTENITA füstjét Szapnál cca. 25 km-ről légvonalban, a határban, szántás közben láttam, csak akkor még nem tudtam, hogy pont ő ég. Aztán jártam a roncsnál másnap és akkor is, mikor a vízügy emberei már bontották szét, hogy további daraboláshoz Pozsonyba vontassák. Ott még láttam egyben a törzset utoljára a Farkastorok öbölben. ITT viszont békésen ereje teljében látható elölről és hátulról is. Nem láttam még ezt a filmet, de nagyszerű alkotás.
Nem tudni mi az oka a titkolózásnak, de ez még csak nem is a mostani Vezetés hóbortja, már kb 10 éve kezelik féltve őrzött titokként a hajóbeosztást.
Azért az jópár éve (min 12) lehetett, hogy utoljára ment a kacsamadár kora esti utsó járata után valamely vizibusz egy fordulót.
Pedig szintén a minimál költségen jobb szolgáltatás mintapéldája lehetne az F viszonylat: a Badacsonyban sétáló orosz ugyanis minden este lemegy az utolsó séta után Fonyódra.
Csak annyit kellene tenni hogy ezt a gépmenetet meghirdetni, ahogy az 15 km-rel keletebbre a révfülöpi naplemetetúra hajójával idén már sikerült. (nagy respekt érte!)
Ez a korlátozott kapacitás dolog meg ma már tök értelmetlen is lenne, mára már a maradék két vb olyan helyen jár hogy kb sose lesz már rajtuk 100% kihasználtság...
Ez nem hitéleti kérdés, olvass csak vissza, ott van, a hajó mostanáig közlekedett, és nem azért állt le, mert elromlott... További kellemes callcentert kívánok! :-)
Köszönöm szépen! Egyelőre ennyi elég lesz! Miért kell titkolni? Már a MÁV is sokkal nyíltabb mostanában! (Ld. Retró hétvégék, vonatinfó, meg egyebek...)
Pár éve a fejemet fogtam a MÁV-ot mélyen alulmúló hozzáálláson!
Badacsony, indulási jegyzék, pár éve: Az utolsó hajó nincs benne, csak a nagy menetrendben, ahol a teljes Balaton van.
Kérdezem a pénztárost, hogy miért hiányzik? Azt mondja, az nem katamarán, hanem kishajó, így nem lenne jó, ha sokan mennének azzal! ÁÁÁÁÁÁÁ!
A MÁV ezelőtt 50 (!) évvel kiadott menetrendjeiben, az ÖBB-nek meg a mostanijában is szerepel a motorvonat, korlátozott kapacitás jelzés! Itt is ez kellett volna, hogy *Kis befogadóképességű hajó, nagyobb csoportok utazását kérjük x nappal előbb bejelenteni, vagy vegyék igénybe a nagyobb kapacitású járatainkat! Ennyi! Helyette jönnek az ostoba agymenéssel!
Szãntód: most Bkenese-Tihany, jövő hét végétől Bfödvár-Tihany
Fonyód: most Bföldvár-Tihany, jövő hét végétől Bkenese-Tihany
Keszthely: most Keszthely-Badacsony, jövő hét végétől Máriafürdő-Badacsony-Keszthely.
Más érdekel?
Egyébként a betűjelek nem teljesen tűntek el, a szolgálatiban továbbra is ottvannak, és ha a menetrendek.hu oldalon keresel a viszonylatokra, akkor a régi kódok alapján vannak a járatszámok.
Elérhető valahol a balatoni hajóbeosztás, hogy melyik hajó milyen viszonylatban közlekedik? (Most már sajnos az utasmenetrendben nincsenek betűjelek, amelyek a könnyű beazonosítást lehetővé tették.)
Van pár hajó, amit szeretnék kipróbálni! Pl. Szántód, Fonyód, Keszthely...
A másik cikk bővebb része nem a tököli kompról szól, hanem az általános munkaerőhelyzetről. Az aktív hajós topiktagok tudhatják, hogy a helyzet valóban ilyen rossz-e.
Millstattot nem ismerem annyira, ott mi mindig csak átutazunk (azon a tópart közeli főúton), de nagyon szép helynek látszik egész Karintia mindig...
Szerintem abból a szempontból sokkal szerencsesebb ez a környék (is) a pl Balatonnál, hogy itt egész évben virágzik a turizmus, nyáron túrázók, kirándulók, télen síelők töltik a szállodákat...
Még kicsivel nyugatabbra, Svájcban van olyan tó ahol már a hajózás is működik télen (igaz nyilván ritka menetrenddel nyárhoz képest).
Nem jár a tököli komp, mert nem maradt elég matróz
hvg.hu
Nagyon nehéz dolgozókat találni a hajókra, akkora a külföldi fizetések elszívó hatása.
Matrózhiány miatt nem jár a dunai komp másfél hónapja Százhalombatta és Tököl között írta a Népszava.
A komp üzemeltetőjénél a nyár elején történt tulajdonosváltás, az új tulajdonos azt nyilatkozta a lapnak, hogy várhatóan augusztus végén indul újra a forgalom.
A Népszava több hajózással foglalkozó céget is megkérdezett a szakemberhiányról.
Aki válaszolt, az mind egyetértett abban: nehéz gyakorlott hajóvezetőt és matrózt találni.
A matrózképző kurzusokat indító cégek szerint azért kevés a matróz és a hajóvezető, mert a külföldi cégek elcsábítják a magyarokat.
Itthon a matrózok bére 150-200 ezer forint, míg külföldön 450-550 ezer forintnyi eurót is megkereshetnek.
A hajóvezetők fizetése általában 350-450 ezer forint között mozog, a külföldi hajókon viszont forintba átszámítva milliós béreket is megkereshetnek.
inkább csak kalapemelés volt előtte, h egy antimenetrendista milyen komoly menetrend fejlesztéssel lépet fel a séták és a pihenőidők rovására, motorfordulat paraméterezéssel ellátva :-)
biztos, a 30 éven keresztül a házzérbe elemezte a távolságok, menetidők, sebességek világát matematikai szinten, mert a Balatonologusok csak az érzéseiket elemzik :-)
Biztos vagy te ebben? Szerintem viszont többnyire a tapasztalataikat...
Álljon itt egy konkrét példa. A minap egy déli parti kikötőből sétahajózásra adtuk fejünket. A hajó séta sebességgel, 10-11 km/h-val, takarékfordulaton haladt, GPS mérés alapján így is mindössze 1200m-re fordult meg félkor. A géperő a hv. véleménye szerint normál fordulaton 14-15km/h-t tesz lehetővé. Vagyis a hajó akár ki is köthetne a túlparti kikötőben, még úgy is belefér az órás sétába. Az eredmény egész kicsi többletköltség árán egy újabb átkelőjárat. Apró érdekesség csupán, hogy a fordulás közben egy kislány fel is tette a kérdést szüleinek: ha már ilyen közel vagyunk, miért nem kötünk ki...
Szabóság címe: 8200 Veszprém Kossuth Lajos 6 Telefon: 36 30 323 2320, 36 88 328 600, szabóság.com uni-cum-laude az én elérhetőségem revesz1964@gmail.hu és nyilvános a fórumon is
Nekem az atillámhoz a zsinórozást a pesti Királyhágó u. 82(?) 84(?) 86(?) szám alatt csinálta egy jóember.
Kissé békebeli gép, alsó hangon bő 100-120 éves. (Szóval ő meg gépészmérnök és ezt a gépet üzemelteti. A színházak, néptáncsoportok, stb. rendesen kitöltik az ő és a gép idejét)
Mindenféle zsinórt le tud gyártani.
Igény szerint réz vagy ezüstszálból is.
A KöKiről ment oda a 82 vagy 84-es busz.
(Bocs, de ezek annyira hasonló számok, hogy a fene sem emlékszik rá, majd valami BKV tudós segít benne, hogy pontosan hová akarlak elirányítani)
Lehet, hogy Te voltál a kerékállásban, akiről az urban legend szól? Honnan veszed a bátorságot a kijelentő módhoz, hogy:
"De remélem a bíróság azt a tényt fogja helybenhagyni, hogy az OKOZTA a balesetet, hogy vikinget vezető személy, akárki is legyen az, nem tudjuk mit csinált, szelfizett, szexelt, meditált, stb., de
- nem az AIS-t nézte
- és nem a radart nézte
- és nem a Dunát nézte
- és nem a hajója kameraképeit nézte."
Mert mi van akkor, ha mindet nézte, csak éppen a pillérek közti áramlás nekilökte a másik hajót? És miért nem foglalkozik senki azzal a ténnyel, az induló, bár még lassan haladó Viking útját a Kicsi simán lekeresztezte. Igen, mindenféle kommunikáció nélkül. Legalábbis ez látszik az AIS nyilvánosságra hozott felvételén és a rendőrségi nyilatkozatokból. Sajnos nagyon sok szelet sajt lyukai esnek egybe. Nem mellesleg alapvetően kérdés, hogy milyen jogcímen foglalták le a telefont. A híváslistája anélkül is rendelkezésre áll. És igen, én is leürítettem volna, mielőtt kiadom a kezemből, mert baromira semmi köze, semmiféle hatóságnak az esettel össze nem függő magánéleti képeimmel és SMS-eimmel. Ráadásul nem másodpercei voltak erre, hanem órái.
Más: Nagyon érdekesnek tartom, hogy milyen kevés ember kell a fedélzetre, akár 2000 utas mellé is. Mennyi idő alatt tudnak egy süllyedő hajtó kiüríteni ilyen kevés segítséggel? A kapitányt, a mélyben lévő gépészt és az alvó váltást kéretik levonni!
A törölt fotók visszaállíthatók, bizonyos esetekben. (A kiskorú unokahúgom trollkodott a mobilommal, így ezzel kellett foglalkoznom, igaz, nem jött össze, mert babra munka lett volna, de a hatóságnak van erre embere!)
Majdnem jó. A BODROG a Tiszán volt, amikor Margittay-Brecht András rátalált, és nem kavicstároló hajó (? az milyen? ) volt, hanem kavicskitermelésnél a csöveket tartó közbenső ponton szerepét játszotta. Bővebben olvashatsz erről M.B.A: A LEITHA és a többiek c. könyvében. A felújításról bő képgaléria található a Facebookon. Apatinban készült el, az elejétől követhető a felújítás a hivatkozott albumban, itt is volt linkelve, azt hiszem, tavaly decemberben, aztán, ahogy haladt a felújítás, februárban és márciusban is.
Annó 10 monitor készült az Osztrák-Magyar Monrachiának, a Magyar Parlament előtt álló Leitha volt a második (a testvérhajója, a Maros volt az első) és a Bodrog volt a hatodik és 1904-ben épült. Háromszor süllyesztették el, és ugyanannyiszor emelték ki. 1962-ig volt szolgálatban (Sava néven a Jugoszláv flottilában - volt egy Osztrák-Magyar Száva nevű monitor is, az más hajó!).
Az első világháború első lövéseinél is ott volt, amikor 1914. július 28-áról 29-ére virradóra a TEMES, a SZAMOS és a BODROG monitorok tüzet nyitottak Belgrádra. (A Szerbek szerint az első lövéseket a BODROG adta le, de ez nem igaz, az első lövéseket a TEMES adta le a hajónaplók szerint, mindegy, legyenek boldogok ).
Mára már cask 2 maradt az egykori 10 monitorból: a LEITHA és a BODROG. 2005-ban fedezték fel, hogy a BODROG még megvan, méghozzá Belgrádban, nagyon rossz, lepusztult állapotban, kavics tároló álló hajónak használták (a LEITHA meg 1919 után kotró hajóként élte túl a XX századot ).
Én mindig nagyon sajnálom, hogy Magyarország nem vette meg és nem állította hejre. A Szerb honvédelmi minisztérium 2016-ban vette meg a hajót 2 millió 250 ezer Szerb dínárért a tulajdonosától és 3 év alatt hozta ilyen gyönyörű állapotba.
Az első világháborúban a BODROG is áthajózott a Fekete Tengeren, hogy a mai Ukrajna területén harcoljon az Oroszok ellen és ez volt az egyetlen monitor, ami nem tudott hazatérni.
"a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra."
Ez összességében szerintem nem fogja menteni a Viking kapitányát, de elképzelhető, hogy a bíróság sértetti közrehatásként fogja értékelni és enyhítő körülmény lesz.
Volt idegen hibás komoly autóbalesetem. Egy illető nem figyelt este a világító STOP táblára, és durván összecsattantunk.
Ő a helyszínen elismerte a felelősségét, az autóm ment roncstelepre, én a kórházba.
X idő múlva jön egy levél az akkor még le nem zárt ügyben, hogy az illető pótkérelmet nyújtott be a felelősség megosztása érdekében, mert hogy a másik autó (=én) is gyorsabban hajtott, és ez is KÖZREJÁTSZOTT a balesetben.
Így igaz, a szakértői vizsgálat kimutatta, hogy 65-70 körül mehettem (éjjel az üres főúton.)
Ez valóban KÖZREJÁTSZOTT, mert ha nem "v" sebességgel megyek, hanem v-1, v+1, stb. sebességgel, akkor nem együtt érünk oda.
Ezen kívül KÖZREJÁTSZOTT az időjárás, mert ha nem tiszta, holdfényes idő van, akkor lassabban megyek, és nem együtt érünk oda.
Ezen kívül KÖZREJÁTSZOTT nagymamám főztje, mert ha nem ízlik annyira, akkor korábban indulok, és nem együtt érünk oda.
Stb.
A bíróság helyén kezelte a helyzetet, engem megbüntetett a sebesség enyhe fokú túllépésében (megrovás), és helyben hagyta a rendőrségi vizsgálat eredményét, ami szerint a balesetet az OKOZTA, hogy ő nem vette figyelembe a stop, elsőbbség adás kötelező táblát. (És az alap pénzbüntetésen túl még plusz 150e Ft szakértői meg egyéb díj fizetésére kötelezte.)
LEHET, hogy Hableányt üzemeltető cég valamiben követett el hibát. Pl. el tudom képzelni, hogy a mentődobozban volt pár lejárt kötszer. Akkor ezért büntessék meg megfelelően.
Nyilván az is KÖZREJÁTSZOTT a balesetben, hogy nem volt még "n" számú matróz a hajón, akik 360 fokos figyelőszolgálatot tartottak volna.
Nyilván az is KÖZREJÁTSZOTT a balesetben, hogy a Hableány gépei sokkal idősebbek és gyengébbek voltak a vikingénél, és nem tudott / nem tudott vele gyorsabban menni az áradó Dunán.
Meg az is KÖZREJÁTSZOTT, hogy Bástya elvtárs nem egyenruhában úszott odabent, mert akkor Pelikán felismeri, és meg tudja védeni a sprickoló tömegektől.
stb.
Ezeknek a baromságoknak csak az ügyvédi kreativitás szab határt.
De remélem a bíróság azt a tényt fogja helybenhagyni, hogy az OKOZTA a balesetet, hogy vikinget vezető személy, akárki is legyen az, nem tudjuk mit csinált, szelfizett, szexelt, meditált, stb., de
Aztán a bűnös megbüntetésén túl, megelőző intézkedésként, a hasonló balesetek elkerülésére aztán be lehet vezetni millió szabályt, a ponyvák eltávolítását, sebességkorlátozást, 360 fokos kamera rendszert, mindenhova min 5 fő személyzetet, stb. Ennek is csak az emberi (hatósági) kreativitás szab határt.
(Félreértés ne essék: nem pártolom. Csak az elv...)
HA az derül ki, hogy ütközés előtt/idején a vezénylő tiszt/kapitány éppen nem csinált egy fotót, szelfit sem, akkor nagyon csodálkozni fogok hogy mikor szóltak neki az ütközésről, akkor miért kezdett a telefonjáról akármit/ket is törölni. Azért is írtam úgy hogy "ha", mert ez az értesülés nem a kivizsgálási jegyzőkönyvből (hogy is jutnék hozzá?), hanem csak a (sose hangulatkeltő/tévedő/ferdítő/hazudó?) sajtóból származik. Konkrétan talán itt is olvastam róla, bár lehet hogy csak linkelt valaki egy bulvár-oldalt amiben ez is szerepelt ...
Ha az ütközésnél nem Jurij C. lett volna a vezénylő tiszti szolgálatban (és pl. a kabinjában aludt volna), akkor szerintem nem az ő lábán lenne nyomkövető, és nem ő lenne hol szabadlábon hol letartóztatásban. Legalábbis ennyi hozzáértést bőven feltételezek a magyar kivizsgáló és nyomozó hatóságokról.
de ha esti sötétben, esőben, sűrűn nyüzsgő városi hajóforgalom közepette, a Margitsziget miatt leszűkülő hajóútba és hídnyílásba hajózva egyet is készített,
"Komolyan azt hiszed, hogy a baleset pillanatában és az utána követő 20 másodpercben több mint 1000 db (!) képet készített a kapitány a telefonjával?"
Hol is írtam én ilyet?! Szóval nem tudom hányat készített (az újságíró meg azt ír amiért fizetik, nem az igazságot), de ha esti sötétben, esőben, sűrűn nyüzsgő városi hajóforgalom közepette, a Margitsziget miatt leszűkülő hajóútba és hídnyílásba hajózva egyet is készített, az is túl sok, mert nem mezért állt a vezénylőhídon (az persze előfordulhatott, hogy mikor rájött hogy karambolozott egy másik hajóval, idegességében nemcsak az éppen akkor készített 1-2 képet törölte). Ez pont olyan, mint mikor az autó elé útra lelépő gyalogos körülnézés helyett a mobilját nyomkodja. Csak egy hajó kapitánya - pláne nehéz körülmények közt hajózva - nem csak a saját életéért felel, mint egy gyalogos.
A falumbeli református papunk fia hajóstiszt volt a MAHART-nál, Duna-tengerjárón szolgált, kölyökként mi Istenként tiszteltük ha nagy ritkán láthattuk otthon. Egyszer beszélhettem is vele, kapitány úrnak szólítottam. Azonnal kijavított hogy a kapitány az nagyon nagy úr a hajón, Isten után az első, de akkora a felelőssége is, Ő maga meg csak első tiszt a hajóján!!
A bulvársajtó (mert normális újságírás Magyarországon már nem nagyon van - tisztelet a nagyon kis számú kivételnek) meg lelkesen kiszolgálja a nép ilyen jellegű igényeit. Ha pedig esetleg nem lenne igény, majd ők csinálnak (a bulvárlapok némely irományaiért simán meg lehetne tenni a feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntette miatt).
De mit várjunk addig, amíg egyesek véresen komolyan gondolják mondjuk azt, hogy a büntetés célja nem a vétkes megbüntetése, hanem a példastatuálás, vagy hogy a jogalkalmazás lényege a közvélemény elvárásainak való megfelelés?
Márpedig, ha a közvélemény döntene például ebben az ügyben, akkor a nép néhány képviselője saját kezűleg lincselte volna meg a Viking Sigyn kapitányát és hajózó személyzetét (mert ha már, akkor...) úgy fél órával a baleset után, fáklyafénynél, a Jászai Mari téren...
A secund ha tette a dolgát, akkor az ágyában feküdt. :) A Vikingeken szokásos a 6 órás váltás is (vagy csak az?), tehát neki reggel 3-kor át kellett vennie a vezetést.
A Viking Sigyn másodkapitányának elmondása szerint az ukrán kapitány,a Viking Sigyn kapitánya aktívan részt vett a mentésben a dunai hajótragédia után.
A Hableány cégének jogi képviselője viszont mást állít számolt be róla.
Komolyan azt hiszed, hogy a baleset pillanatában és az utána követő 20 másodpercben több mint 1000 db (!) képet készített a kapitány a telefonjával?
Mert a firkászt azt írja több ezer képet törölt.
Na és?
Engem egyáltalán nem zavar, hogy a baleset utáni 1-3 órában a kapitány kitörölte a telefonjáról annak a macának a mezítelen képét, akivel három évvel azelőtt hancúrozott.
Lehet, hogy kitörölt 5-10 olyan képet is ami érdekes lenne, de itt azt kifogásolják, hogy több ezer képet törölt ki.
Na, de ez is csak mendemonda (egyelőre), hogy a kapitány másokkal foglalkozott, illetve hogy később (nem a baleset utáni pillanatokban, de még a szemle előtt) képeket törölt a telefonjáról.
Az meg, hogy valakik kiabálnak valamit, miközben sötét van, esik az eső és semmit sem látni, önmagában nem sok információ egy kapitánynak ilyen helyzetben.
Amíg nem látja, hogy kit és honnan kell mentenie, nem tud segítséget nyújtani.
Mire valamennyire tisztázódott (10-20-30 mp?), addigra ő maga már nem sokat tud tenni.
Hát azért szerintem ennyire nem minden mindegy. Az persze tényleg mindegy, hány képet törölt a telefonjáról, de csak úgy kérdezem: ha szóltak a kapitánynak hogy észre sem véve karambolozott egy másik hajóval, akkor miért a telefonjával kezdett foglalkozni, más kötelessége nem lett volna? Persze ha éppen a kritikus pillanatokban esetleg éppen néhány utassal szelfizett, akkor érthető miért csinálta. És így érthető lenne az is, miért nem vette észre a Hableányt, ami ugyan jóval kisebb mint a Viking, de azért nem egy horgász-csónak, és ki is volt világítva, a kaptennek radarja is volt, ki is állíthatott volna egy figyelő őrszemet a hajóorrba amíg a sűrű forgalomból kihajóznak, stb.
Nekem életemben egyszer sikerült Lengyelországban egy balatoninál is sokkal komolyabb kompon utazni, rettentően élveztem, és mint hajót szerető érdeklődő és műszaki ember (dunamenti vagyok) két ismerősömmel elkezdtem bebarangolni a hajót. Feljutottunk a parancsnoki hídra is, de ahogy a kapitány elindult felénk rögtön rájöttünk hogy rossz helyen járunk, sűrűn mondtuk hogy sorry és örültünk hogy csak a lépcsőn zavart le bennünket és nem a vízbe. Nem volt veszély, nem karamboloztunk senkivel, a kapitány mégse a telefonjával foglalkozott és nem is a mellette álló matrózlegényre bízta a rendcsinálást.
Nyugodtan írd le, hogy tudod.:-) Az ügyvéd természetesen mindent megtesz a megbízó érdekeinek képviseletéért, azért fizetik. Ha a hajóvezető lenne az ügyfele, akkor ugyanez az ügyvéd értetlenkedne a legjobban a sajtóban, hogy ez mi a fenétől lenne segítségnyújtás elmulasztása. Ez van, ez minden más büntetőügyben is pontosan így működik.
Lásd ezer képet törölt a Viking kapitánya című sajtó ámokfutásról.
Nem mindegy hogy mennyi képet törölt ?
Miért a baleset képeit törölte ?
Nem.
Akkor meg mi közünk hozzá?
Sok-sok buta (ide tartozik a védők egy része is), a katasztrófa filmeken nőtt fel, és úgy képzeli egy ekkora hajó úgy áll meg mint az F1-es autó 100 km/h órás sebességről.
Amikor meg állt, egyből 21 fő ugrik menteni, holott a 21-ből 21 nem tudja miért álltak meg?
Jót derültem azon a minapi bejegyzésen is, hogy:.....dehijszen az utasok is kiabáltak.................
Honnan kiabáltak?
Melyik szintről?
Mennyire voltak a kapitánytól a kiabálók?
Sűrű esőben mennyit hallhatott meg a kiabálásból a kapitány?
Sok-sok amatőr, még azt se mondanám, hogy jóindulatú, írja a baromságait anélkül, hogy saját leírt mondatai valóságtartamára belegondolna.
Mivel hegymenetben haladtak, az ütközést követően a vízbe került és szerencsésen a felszínre jutott embereket a sodrás igen rövid idő alatt eltávolította a VIKING SYGN közeléből. (Nagyon durva becslésem szerint az ütközést követő 10-15 másodperc múlva már a hajó mögött lehettek) Így a kimentésükre csak az utána jövő hajóról és a vészjelzés hatására odaérkező kisebb és ezért könnyebben manőverezhető hajókról lehetett esély. Ezért nem értem a volt rendőr, most prókátor igyekezetét ezzel a segítségnyújtás elmulasztása dologgal kapcsolatban. Illetve sejtem.
Nézzétek már meg azt a videot, amit a híd feletti kamera rögzített. Gyakorlatilag kimegy a képből és máris csorog vissza. És látszik, ahogy a mentőgyűrűket dobálják. A mögötte jövő miért nem állt meg az egy másik kérdés. Szerintem, aki azt kifogásolja, hogy miért nem "tolatott vissza", az nagy badarságokat beszél ott a forgalomban a hídnyílásban stb. szerintem a legjobb az volt , amit tett: gyűrűk, csónak és álljon ki. Mit kellett, mit lehetett volna még tenni? Az egész személyzetnek beugrálni a vízbe?
Magyarországon a kishajók lajstomjelében mit jelent az egyes esetekben megjelenő kétszámjegyű kötőjeles utótag? -11, -20, -30, ezeket látom jellemzően. Pl. ennél H-11488-30: http://hajoregiszter.hu/hajoadatlap/cegled_ii/1464
Mondjuk, ha néz valaki hátrafelé is (ha már a körkörös kilátás a vezetőállásból a felső fedélzet felett kifeszített ponyva és a kémény miatt nem volt teljességgel biztosított), esetleg észreveszi, hogy valami marha nagy piszkosul gyorsan jön feléjük, és talán tudott volna valamit tenni annak érdekében (például szólni a hajóvezetőnek, hogy csináljon valamit), hogy az a valami nagy ne ütközzön rájuk...
Továbbra is fenntartom egyébként, hogy ott valami történt... talán a Hableány gépei nem bírtak a sodrással, és a hajó annyira lelassult, hogy a mögötte érkező Viking Sigyn, amely tartotta az addigi sebességét, ráütközött...
És 7 mp alatt a matróz matróz mit tudott volna tenni? Kiszalad a matrózkommandórá és a két tenyerével tolóbakként visszatartja a legazolot a ráfutástól?
De ha nem géppel áll helyben, hanem visszacsorog és közben leadja rádión a problémát, sokkal kevésbé baleset veszélyes és 1-2 percek hamarabb kezdodott volna a mentes és a mögötte levő kabűnös sem gázol at. Arrol nincs info h a megtalált holttesteket milyen fizikai behatasok ertek. Bár a csorgó doboz alól se könnyű fel úszni. Ne adj Isten h meg ismétlődjön, de jo lenne ilyen szemszögből kielemezni, hogy a hajó vezetők tudják mi a kisebb rossz. Gondolom kenu és ladik gázolasnál is hasonlo a fizika, az meg nem 65 évente van.
Itt van az hogy spórolás mert a Moszkva típus, 3fős volt, vízibusz anno 3fő, BKV új 100fős hajó is 3fő volt. Közben lecsökkentetek. Inkább vendéglátós személyzetre menne krá.
Azon, hogy elmulasztotta a segítségnyújtást, meg továbbment, mindig elképedek kicsit. A lényeg, hogy nem tudta, hogy ott van, hogy ütközött. Utána, mire összeállt a kép, nem volt kinek és hogyan segítséget nyújtani. A túlélők már a többi hajó között voltak. Képtelenség a kb. 1,3 m beszállítómagasságú Vikingről a hajó mögött lévő embereket kiszedni. Az 1,3 m méteres magasság pár méter hosszan van kb. a hajó első harmadában.
Ennél a kérdésnél mindig úgy csinálnak az okos újságírók, mintha közúton lennénk és a sértettek helyben maradtak volna.
"Főleg ha az utasok is észlelték és a másik hajó is érdeklődött"
A segítségnyújtás elmulasztása egy jogi minősítés. Azt a (laikus) utasok nem tudják észlelni.
Egy szándékos, de mulasztással megvalósított bűncselekménynél körülményesebb a bizonyítás. Mert azt kell bizonyítani, hogy szándékosan nem tette, amit tennie kellett volna.
Itt szerintem az lesz középpontban, hogy elég gyorsan tette-e, amit tennie kellett, hogy az esetleges késlekedés lényegében mulasztást jelentett az adott esetben.
A védelem itt arra fog menni, hogy a segítségnyújtás elmulasztásának szükséges feltétele, hogy a segítségnyújtásra kötelezett tudatában legyen annak, hogy neki segítséget kell nyújtania.
Mivel az ütközés pillanatáig fogalma sem volt a Hableányról, az lesz a kérdés, hogy az ütközés után mennyi idő kellett annak felismerésére, hogy hajóval ütköztek és mentendő emberek lehetnek a vízben. (Itt az, hogy valamelyik utas kiabált valamit, nem biztos, hogy önmagában elég ok a tudomásszerzésre).
Félreértések elkerülése végett: mivel a tényeket nem (alig) ismerjük, ezek nem állásfoglalások a részemről, csak azt próbálom leírni, hogy mely körülmények vizsgálata-bizonyítása lesz a kulcskérdés annak megítélésében, hogy ez a vádpont megáll-e.
Sűrű esőben, éjszaka, kb. 11 km/h-val halad egy több mint 100 méter hosszú hajó.
Megtörténik a baleset.
Mennyi is a hajót vezető reakció ideje ?
A reakció idő alatt mennyit is tsz meg a hajó?
Azután ez a hajó nem akkora fékúton áll meg mint a Trabant a tanyán.
Ha azonnal fékez, valószínűleg belemegy az őt követő, hasonlóan nagy hajó.
Ezért lassított, és a lehetséges legközelebbi kikötésre alkalmas helyen megállt.
A hajósok a megmondhatói, hogy ha az ütközés utáni (mondjuk 22.-i másodpercben) elkezd mentőgyűrűket dobálni a vízbe, az mit segített volna ?
Gondolom semmit, mert akkor még a hajója tatja épp fölötte volt a víz mélyén lévő Hableánynak.
Amikor viszont megállt, kiküldött egy mentő motorcsónakot legénységgel, segítségül.
Azon lehet vitatkozni majd a tárgyaláson, hogy a szerencsétlenség megtörténte és a második Viking hajó Hableány feletti elhaladása után, a környéken lévő más, városnéző hajók bezzeg 80-120 másodperc múlva odaértek, míg a gumicsónakos viking mentős matrózok csak 260-460 másodperc múlva.
Ez lehet majd szakértői viták tárgya.
Emiatt se unalmas az igazságügyi közlekedési szakértői munka.
"a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra."
Ez összességében szerintem nem fogja menteni a Viking kapitányát, de elképzelhető, hogy a bíróság sértetti közrehatásként fogja értékelni és enyhítő körülmény lesz.
H.G. olvtársunk által a 129.460-ban betett tablicsku felső sora, 2018-ra 26%-t ír személyhajózásra.
De nem bontja szét e számot a BAHART, jó okkal.
- menetrendszerinti vonali hajózás
- sétahajó, rendezvény hajózás.
Valószínűsíhető, hogy a abból a 26%-ból kevesebb mint 10% lenne a menetrendszerinti vonali hajózás és a többi a sétahajó, rendezvény hajózás a több bevételt hozó.
Azért a kb. 10%-ért meg megéri nekik, hogy kettő-három minisztérium is belelásson - részletesen - a tevékenységükbe ?
Ha pedig az arra a kb. 10%-ra megkérnék és megkapnák az államtól a közszolgáltatási támogatást (ami akkor járna) sok olyan plusz vizsga is a nyakukba szakadna évente amit senki se kíván.
Jobb ez így.
Elhajózgatnak a partok mentén és ha van azokon a járatokon utas az jó, ha nincs az se nagy baj.
Átláthatóság ide vagy oda, azért a rendelkezésre álló forrásokat/lehetőségeket illik kihasználni...
...persze egy magyar állami vállalatnál, ahol a jelmondat a "Csak nem kitűnni!" és a "Lapulj, addig se piszkálnak!", ott természetesen ez a legkevésbé fontos.
Ellenben: eddig gondatlan bűncselekménnyel gyanúsították, ami nyilván meg is fog állni a bíróságon.
Viszont a segítségnyújtás elmulasztása szándékos bűncselekmény, tehát önmagában még annak bizonyítása sem lenne elég, hogy nem állt meg segítséget nyújtani. Azt is bizonyítani kell, hogy ezt szándékosan (vagyis a lehetséges következményeket kifejezetten akarva vagy abba belenyugodva) tette.
Most megnéztem a jegyemet, tényleg rajta van a járat. Azért olyan viszonylatban, ahol naponta több járat is indul, az utas megkérdezése nélkül, csak a váltási időpontból valószínűsítve, hogy a következővel megy, nekem nem teljesen korrekt. Ráadásul az üzletszabályzat sem utal arra, hogy járathoz kötött lenne, sokminden szerepel benne, hogy mire jogosít a menetjegy és minek kell feltüntetve lennie rajta, de konkrét járatra érvényesség nincs említve.
Ha az állam megrendeli, mert a balatoni hajót a közlekedési közszolgáltatási rendszer részének tekinti, akkor azért. Semmi másért. Akkor is ha csak -0-ás a szaldó. Ezt a döntést nem a Bahart agytrösztje kell hogy megszülje, ez nekik egy feladat lesz, ha lesz.
"ezek szerint már "csupán" segítségnyújtás elmulasztása a vád"
Nem. Egy újabb bűncselekménnyel gyanúsították meg, ettől még a korábbiban nem szüntették meg a nyomozást. (Az alapügy Btk. 233. § Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése.)
Természetesen vád még nincs, vádat majd az ügyészség fog emelni, ha lezárul a nyomozás.
Azért hogy a "személyhajózás" részesedése felmenjen 26%-ról 28%-ra, az árbevétel 3 milliárdról 3,1 Mrd-ra, a nyereség meg 150 milllóról 160-ra?
Egy állami cégnél, ahol különösebben senki nem érdekelt mindebben, aminek ez a tevékenység csak kb törvényi kényszer, miközben a kompok meg a vitorlások sokkal kevesebb macera mellett fejőstehenek?
"mar a váltasnál a járatot is meg kell hatarozni."
Ez nekem új. Biztos? Még a díjszabásban sem találok erre utalást.
Amikor nemrég Siófokon 10 perccel az első füredi indulása előtt váltottam, nem mondtam, hogy melyikre kérem, és a pénztáros sem kérdezte. Pedig akár a következővel is akarhattam utazni, még ha nem is valószínű. Azért szerintem elég messze vagyunk attól, hogy a hajók megengedett maximális létszámát (ha korrekt a www.balatonihajok.huoldal, akkor Szent Mikós 550, Füred 400 fő, nyilván állóval is számolva) elérjük, úgyhogy ez inkább csak nehezítés lenne az utasnak.
Viszont a gyorshajón, ahol kevés a hely, tényleg így kellene lennie, de 2-3 éve pont nem így volt. Azzal visszafelé akartunk jönni, reggel előre megvettem a jegyet, és kérdeztem, hogy akkor ez most foglalás-e, lesz-e biztos 3 hely a kiszemelt járaton. Erre valami olyasmi volt a válasz, hogy jó, akkor majd kalkulálunk vele, hogy azzal akarnak jönni. Szóval látszott, hogy nem konkrét járatra szól a jegy.
Kiszámoltuk, leírtuk, odaadtuk, stb., hogy a balatoni személyhajózás jelenlegi üzemmérete (hajók üzemóra futása) mellett a pótlólagos járatok határköltsége nagyjából az üzemanyag, kenőanyag, személyzetbérrel egyenlő, míg a határbevétele ezt már néhány utasnál is meghaladja.
Tehát igen, a hajókat pörgetni kellene, ha már vannak.
Üzemanyag, kenőanyag vélhetően rendelkezésre áll kb korlátlanul, személyzet viszont nem. Másrészt a munkaügyi szabályok szerinti foglalkoztatási szabályokat is be kell tartani, tehát személyhajón nem oldható meg, hogy reggel 9-kor elinduljon menetrendiben, majd este 23-kor befejezze diszkóként - ugyanazzal a személyzettel.
De még ezen korlát figyelembe vételéve is lehetne optimalizálni jó pár dolgot, aminek egyik eszköze az általad is említett átkelők - séták integrálása.
Már csak egy kérdés van: minek...?
Azért hogy a "személyhajózás" részesedése felmenjen 26%-ról 28%-ra, az árbevétel 3 milliárdról 3,1 Mrd-ra, a nyereség meg 150 milllóról 160-ra?
Egy állami cégnél, ahol különösebben senki nem érdekelt mindebben, aminek ez a tevékenység csak kb törvényi kényszer, miközben a kompok meg a vitorlások sokkal kevesebb macera mellett fejőstehenek?
Bár ebben csak annyi van hogy személyhajózás tokkal vonóval, de abból ítélve, hogy BEVÉTELBEN a negyedét adja a 3 milliárdnak, ellenben költségben és macerában egész biztos sokkal nagyobb a részesedése a 20+ személyhajónak és járatnak, tehát vélhetően kb púp a hátán a cégnek a "sok" ilyen-olyan járat.
Ha hozol egy nyilvános beszámolót az elmúlt 5 év bármelyikéről, az említett adatokkal, vendégem vagy egy jó vacsorára, bármelyik általad választott, jó, Balaton körüli vendéglőben.
Valószínű, hogy (sajnos) nem kell kinyitnom a pénztárcámat.......................:-)))
Mielőtt valaki félreértené (mindíg van önkéntes szarkeverő) zjakabfi olvtárssal nem mindenben de sok mindenben egyetértünk.
Az alábbi bejegyzés azoknak szólt akik 30-40 napja, itt, ezen a topikon azt szorgalmazták, hogy a balatoni menetrendszerinti személyhajózás legyen közszolgáltatás.
Ilyet lehet csinálni.
De akkor is azt mondta, most is azt mondom ha ezt az állam meglépi akkor követelni fog.
Követelni fogja :
- a naponta megtett járatok számát,
- a naponta megtett menetrendszerinti km-k számát,
biztos, a 30 éven keresztül a házzérbe elemezte a távolságok, menetidők, sebességek világát matematikai szinten, mert a Balatonologusok csak az érzéseiket elemzik :-)
egyébként a sok-sok éves menetrend elemzésekben nem nagyon olvastam ilyen jellegű elemzést, hogy melyik hajóból milyen útvonalon milyen utazási idők teljesíthetőek, esetleg milyen szél közbeszólással.
Lehet már valamit tudni a balatoni, vonali utasszámról?
Vagy még mindíg titkos?
Lehet már valamit tudni a balatoni, vonali menetdíjbevételről?
Vagy még mindíg titkos ?
Esetleg jövő tavasszal elpöttyintenek egy összevont számot (véletlenül) amiben egyben szerepel a vonali (menetrendszerinti) + az átkelő, + a komp és + a séta utasszáma és menetdíjbevétele ?
Oszt mindenki saccolja meg otthon a konyhai kis asztal mellett, hogy az elpöttyentett számból mennyi hová tartozik?
"Egészen vicces, hogy a Szent Miklós naponta 4-5 órát áll Tihanyban."
A Szent Miklós napi programja tudtommal: 10.00-10.50 Füred-Siófok, 11.30-12.50 Siófok-Füred-Tihany, 13.15-14.35 Tihany-Füred-Siófok, 15.00-16.20 Siófok-Füred-Tihany, 16.30-17.50 Tihany-Füred-Siófok, 18.30-19.20 Siófok-Füred. Lehet, hogy a Szigligetre gondoltál, az tényleg 4 óra 5 percet áll Tihanyban, ahogy több más hajó is Tihanyban és Badacsonyban. Vagy mégis Neked van igazad, és a napközbeni Tihany-Siófok-Tihany körre (13.15-16.20) a Szigliget áll be, mert akkor az is elég és az kevesebbet fogyaszt?
Érdekes fejlemény (szerintem): A szakértők bevonásával folyamatban lévő nyomozásban 2019. július 29-én a nyomozók a kapitányt őrizetbe vették, segítségnyújtás elmulasztása bűntett megalapozott gyanúja miatt a kihallgatása jelenleg is tart írta cikkünk megjelenése után a Police.hu." Eltekintve attól, hogy indokolt, nem indokolt az őrizetbe vétel, ha eddig se ment el, ezek szerint már "csupán" segítségnyújtás elmulasztása a vád (amit szerintem nem fognak bizonyítani, mert video van róla, hogy megállt és segíteni próbált)?
Nem, szerintem egyáltalán nem érkeztünk meg a TCL-hez. Rászántam 15 percet egy kis menetrendi számolgatásra és az alábbi eredményre jutottam:
A "csillagozott", azaz nem minden nap járó járatokból 1-2-vel számolva, nem véve figyelembe a Fonyód-Badacsony és Boglár-Révfülöp átkelőjáratokat, nagyjából 22 járat megy egy irányba naponta összesen 26,5 óra hosszan. Ez a visszautat is számolva 53 óra. 11 hajó esetén minden hajó átlagosan 4,8 órát megy a menetrendi hajózás szempontjából figyelembe vehető kb. 11 órából. (9-20 óráig) Ha átlagosan 6 órát mennének, akkor elméletileg 25%-al nőhetne a járatok száma és még akkor is sok volna az állásidő. (Egészen vicces, hogy a Szent Miklós naponta 4-5 órát áll Tihanyban.) Persze kérdés, lenne-e utas, viszont a hajók számát kevesellni, szerintem nem helyes gondolat.
Egyetértek azon MHE-es barátaimmal, aki a múlt héten az AKALI fedélzetén rámutattak, hogy pl a szemesi sétákat járó hajó a séta kapcsán - kicsit nagyobb sebességgel - éppen át is mehetne Akaliba, akkor onnan nem hetente kétszer volna járat. Igaz, ez kb. 10-15 l gázolajjal többet jelentene, azaz 4000-6000 Ft-al, jelölt gázolaj esetén 2000-3000 Ft-al több költséget, míg egy jegy 1500 Ft, tehát 3 fő utas már behozná az árát.
Összefoglalva: rengeteg a tartalék az állásidőkben, 100-al nagyobb fordulattal hajózva ez még nagyobb lenne.
Csak a tisztánlátás és az egységsugarúak kedvéért: te most arról beszélsz, hogy az ÖSZÖD vitorlás és a HUNOR gyorshajó nem közlekedik.Utóbbi jó eséllyel napokon belül elkészül. Addig is mehet a kedves utas a másik vállalkozás motorcsónakjával vagy a menetrendivel hajózni.
Én nem tartozom a balatoni menetrendezők csapatába, de friss balatoni élmények hatására érdeklődéssel tanulmányoztam a balatoni menetrendet. Úgy vélem, nem a hajó kevés, hanem a sebesség lehetne kicsit nagyobb és az állásidők jóval kisebbek.
Nézd, ha az trollkodás, hogy felhívom a figyelmet arra, hogy milyen következménye van, ha valaki n-1 hajóval n járatot akar üzemeltetni, akkor legyek troll.
Az utazóközönségNEK ért véget a szezon a honlap, és az általad idézett telefonszám tájékoztatása alapján.
Ehhez csak annyit, hogy amikor a Duna-deltában voltam, elmesélte a házigazdánk, hogy ott a Sulina-ágon van egy elég kemény örvény, a csónakot is megforgatja, alatta meg 30 m-es víz. A helyiek úgy tartják, hogy akik a környékről megmagyarázhatatlan módon eltűntek, azok ott lehetnek az örvény aljában betoncipőben.
Hátha nem csak engem érdekel a balatoni hajóbeosztás, és ha szépen kérem, valaki beírja a mostani rendet, legalábbis amit ismer belőle. (Mármint azt a rendet, amikor minden hajó terv szerint jár...)
A Siófok és a Szent Miklós csinálja a Siófok-Füred-Tihany járatokat.
A Csobánc Siófokon, a Kelén Füreden sétál.
Ezeket szombaton láttam, a többi csak tipp korábbi tapasztalatok alapján, lehet javítani:
A Fonyód, Szántód, Lelle és Nemzeti Regatta közül három járja gondolom a Kenese-Tihany, a Boglár-Tihany és Földvár-Tihany járatokat.
Fonyód-Badacsony nyilván katamarán.
Lelle-Badacsony pár éve a Szigliget volt, tán most is az, vagy a harmadik katamarán.
Mária-Györök gondolom az Aqua Pannónia.
Keszthelyen sétál a Csongor, Földváron a Tünde, vagy fordítva.
A Mária-Badacsony-Keszthely és a Keszthely-Badacsony lehet a Keszthely és a Hévíz.
(Ugye, nem is volt olyan rossz a betűjelzés....)
Ami kérdés maradt:
- Harmadik katamarán útvonala? (Vagy ha az a Lelle-Badacsony, akkor Szigliget útvonala?)
- Negyedik orosz tengerparti útvonala?
- Helka jár menetrendit?
- Van még üzemben vízibusz?
- Siófok - Almádi melyik hajó?
- Szemesi séta + Szemes-Alaki-(Tihany) melyik hajó? (Tán Helka?)
- Boglár-Révfülöp melyik hajó?
- Külön sétahajó kell még Almádiba, Badacsonyba és Lellére.
Nekem sehogy sem jön ki jól. Előre is nagy köszönet!
A Római parton álló Aquamarina, vagyis AKBAMAPNHA gazdát válthatott. A LOM felirat és bolgár zászló helyett Bratyiszlava és szlovák lobogó van a tatjána.
Na ez lenne méretes gőzös ha menni tudna a bő 93 méteres hosszával! Más lépték. A Dunán a leghosszabb termesgőzösnek a Sternklasse-t találtam 78 méterrel és utána pár deciméterrel lemaradva a IV. Károly sorozatot.
Tavaly már egyszer leírtam sok a járat kimaradás. Legalább 4-5 hajó hiányszik. Műszaki hiba bármikor előfordul de hogy 1 komp üzemelt. Arról énse halottam hogy szezonba 1 komp.
A komp az közszolgáltatás, érvényes rá a közalkalmazotti 50 %-os kedvezmény, amíg tart a szelvény. A hajó az nem közszolgálatatás, nincs közalkalmazotti kedvezmény.
OFF
Ha már összeakadtunk, írhatnál egy e-mailt, hogy szerinted mi történt, mert van nálam egy eseménykönyvi jelentés egy bizonyos vonatról.
na már most azért kérdezem, mert ugye külön díjszabással dolgozik a komp meg a hajó. Inkább tisztán akarok látni, milyen kedvezmény jár kompon, milyen hajón, közalkalmazottnak?
1.) Az ócskavas átszállítása oda, ahol a hajóvágók szétszedik és onnan beküldeni a martin-kemecébe nem olcsó
2.) Megfelelő* áramlású helyen egy jól elsüllyedt roncs a halak és a tengeri élővilág számára maga a megtestesült Kánaán. Pár évig eltart, amíg a korállók, tengeri csillagok, stb. belepik, viszont utána ez egy gigantikus "halkefélde" lesz, ahonnan az apróhalak tömegesen tudnak szaporodni, nomeg az erre ráépülő magasabb szintű tápláléklánc is.
3.) A ráépülő kereskedelmi célú szórakoztatás messze magasabb GDP-t termel, mint a halom ócskavas
4.) A ráépülő halgazdálkodás meg szintén.
________________
*A megfelelő megfelelőségének szempontjait ne tőlem kérdezzétek
Általában olyan hlyeken süllyesztik ezeket el, ahol a búvárok számára jól elérhetőek: nem túl nagy mélység, átlátszó víz, nincsenek durva áramlások. Kalandpark búvároknak.
Megnéztem több videót is hajók elsüllyesztéséről. Volt köztük komp, kikötői vontató, személyhajó, anyahajó, teherhajó, tanker. Mindegyik tökéletesen kipucolva, minden fa, üveg, műanyag elemtől, gépészettől megfosztva. Csak magát az acél testet, felépítményt süllyesztik el. Nem értem. Sok költséggel kiszedik a szemetet, a vasat meg eldobják? Miért éri ez meg?
Ha az ócskavas ára akkor éppen nem fedezi a vágást, akkor nem érdemesebb valahol kikötni és várni? És ha nem is szennyez, normális dolog csak így leküldeni ezer tonna vasakat, sokszor egészen közel a parthoz?
Így például megérte buszon egy Szentendre-Leanyfalu jegyet venni diakból, mint egy rövidebb távú, de Szentendrén belüli felnőtt jegyet pl. Hatarcsardaig, mert ott diakjegy sem volt. Abszurdvolt de a korabbi leszállást nem tiltotta a törvény.☺
Ez az ellentmondás abból adódik, hogy a magyar helyközi díjszabás (vanat vagy busz) nem lineáris.
Tehát nem arról, szól, hogy :
- 1 km = 22 Ft.-
- 10 km = 220 Ft.-
- 100 km = 2220 Ft,
s így tovább, hanem az elején, a helyi és helyközi tarifák közötti anomáliák csökkentése céljából az első pár tarifa határ drágább a helyin.
Tehát nem jó, ha 1:1-ben hasonlítasz helyi tarifát, helyközi tarifával.
Helyi tarifát az adott település állapít meg.
Lefordítva hajós nyelvre.
Ha egy településen kettő vagy több hajó állomás (kikötő) között végzel helyi közszolgáltatáson alapuló vízi személyszállítást, akkor helyi közgyűlés határozza meg a tarifádat.
Az lehet akármennyi.
Ha átléped/áthajózod a közigazgatási határt, onnantól kezdve az állami, hatósági helyközi tarifa érvényes terád is, ha nem különjáratban, hanem közszolgáltatásban akarsz hajózni.
Inkább aktív hajóst kell(ene) erről megkérdezni, de megpróbálom:
Rendkívül csekély a bevétel (kevés utas) de nagy az állandó költség.
Az óárnkénti kb. 100-120 euró minimál költséget, egy városon belüli menetrendszerinti hajózásnál majdnem lehetetlen kitermelni.
A különjárati hajózásról most ne beszéljünk az egy másik ügy.
A menetrenszerinti, közforgalmú és közszolgáltatáson alapuló személyszállításnál a helyi és a helyközi finanszírozás teljes mértékben elkülönül egymástól, a törvényeink szerint.
A helyi közlekedés helyi, önkormányzati feladat amihez az államnak semmi köze.
Az állam itt csak azt adja meg, ami pótlékként jár állami törvények okozta bevételkiesés esetén:
- korcsoportoknak, vagy vmilyen más társadalmi csoportoknak (például vakok) előírt utazási kedvezmény miatti bevétel kiesés egy részét az állam fedezi.
Helyközi közlekedésnél egészen más a helyzet.
Ott az állam a megrendelő és a finanszírozó is.
Tehát egy Budapesten belüli hajójárat finanszírozásánál (ha megrendelné) a Fővárosi Önkormányzat lenne a megrendelő és a finanszírozó is.
Helyközi hajózásnél, például egy Fonyód-Badacsony, vagy Siófok-Füred esetén (ha az állam befogadná ezt a szolgáltatást közszolgáltatásnak) akkor az állam lenne a megrendelő is, és a finanszírozó is.
Ez a kettősség nem a hajózásban probléma hanem az itt OFF autóbusz közlekedésben.
A teherszállításnál azt mondják, hogy a vízi közlekedés a legolcsóbb szállítási mód. A személyhajózás hogyan lesz ennyire drága? Kicsi a volumen? Magas az élőmunka igénye?
Másrészről: Budapesten egy akár egy 1-2 km-es úton, vezetőnél váltott jeggyel akár 450 Ft is lehet néhány megálló (rutinnal, gyűjtőjeggyel levihető 300 pénz-re). Miért lenne ez kevesebb egy hajónál, ahol az alternatív út sokkal hosszabb?
Kicsit persze igazságtalan vagyok, mert tudom hogy ennek is örülni kell. Mondjuk egy második katamaránnak és órás (esetleg félórás) követésnek, csatlakozásoknak, közös jegynek sokkal jobban örülnék. De nem Svájcban vagyunk, itt hajó elsősorban nem kölekedési eszköz hanem szabadidős program, ennek megfelelő menetrenddel és árakkal.
Hátha van még, akit érdekel... (Szárszóiként engem igen. :-) )
A falumba (évek óta) tervezett kikötőt megvétózták azzal, hogy a Központi strandhoz túl közel lenne és szükséges kotrás, mifene veszélyes arrafelé... (Így csak "csónakkikötő" lesz ott.)
Új jelölt a (hajdani) Balatonöszödi pártüdülőnél lévő öböl. (Ahol állítólag az átkosban amúgy is állt meg néha nagyobb hajó, bár erről csak hírből tudok.)
Jó kérdés, hogy ezek után annak a leendő hajóállomásnak Öszöd, vagy Szárszó lesz a neve...? (A hely tulajdonképpen a két falu határán fekszik.)
Aki esetleg többet tud a történetről nálam, ne kíméljen! :-)
De való igaz, az ütemes menetrend fogalma inkább a 60 perc valahányad részét (egyhatod, egynegyed, egyharmad, egyketted) vagy egészét (kivételes esetekben többszörösét) szokta fedni. Könnyű megjegyezhetőségét pedig a "minden óra azonos percében/perceiben" történő indulás adja meg, ami jelen esetben nem teljesül.
"a Fonyód-Badacsony közötti járatoknál ütemes, jól megjegyezhető indulási időpontokat vezetett be."
Aki másfél óránkénti indulást ütemesnek és könnyen megjegyezhetőnek nevez, annak nagyon ködös fogalmai lehetnek az ütemes menetrendről. Ebbe ráadásul belekavar az ütemtelen és különleges díjszabású vízitaxi is.
A VSP-hajtóműnek és a Schottel(körbeforgatható csavar)-nak nyilván utánanézek. A csavarelrendezést a vikingen csak tippelni tudom: Hátul egyvonalban? -- Ha bugija van.
A 4 csavar elfordulása együtt szinkronban vezérelhető?
Bocs a visszafogott tudásomért. (Meg az "1.)" kérdésemért.) Csak elvi érdeklődés, tehát sok fáradságot nem érdemel.
Minden ma üzemelő kabinosnak van bugija. Kivéve a Teci-köci, de neki nem kell (VSP-hajtómű). A Vikingek meghajtása kivétel nélkül Schottel (körbeforgatható csavar).
Számítógépem megjavultával érdeklődve olvastam az elmúlt kb. 300 hozzászólást. Szinte mindegyiket -- mindenkit értek. Nem minddel értek persze egyet. Nem is tudok kinek válaszolni, tehát a saját gondolataimat és kérdéseimet(!!) írom le:
1.) Viszonylag jól érteni vélem az "újságcikkek" szelektív értékelése és az itteni néhány különösen értékes(!) hozzászólás nyomán, hogy mi történhetett. Persze ez csak később válhat pontossá, teljessé.
2.) Nem kívánom a "vérét"=Túl súlyos büntetését a viking kaptnak. (Bár ehhez aludnom kellet rá néhányat..) 2.1) Magam is hallottam egy korábban vele hajózótól, hogy pár éve még igen figyelmes és korrekt volt. 2.2) A jelen változásához -- ehhez a súlyos következményű figyelem-kihagyáshoz olyan dolgok is vezethettek közvetve(pl. a cégnél?), melyeket aligha fognak vizsgálni. 2.3) Az nem segítene senkin, rajta sem. Erősen valószínű, hogy nem fog már nagy hajót (valószínűleg semmilyet) vezetni. (Tehát az életkora, a jelen katasztrófa és a várható büntetése után.)
3.) Viszont Elvárom a korrekt teljeskörű vizsgálatot és majd az ítéletet is; Az itteni hajózás böcsületének megőrzése végett. 3.1) Akár -- a Valóban indokolt(!) és célszerű(!) ; Nem mechanikus, kitolásos, vs(=védd a segged)(!) elven alapuló -- valamely módosítást is a budapesti hajóközlekedésben. (Bár nekem így tetszik, ahogyan van. Eddig nem volt vele baj.) 3.2) Pl.: Azzal a néhány régebbi hozzászólással egyet tudok érteni, melyek a szállodahajók tágabb érdek szerinti csökkentését, szabályozását javasolták. Magam sem gondolom, hogy városunknak komoly érdeke fűződik a szállodahajókhoz. Különösen, ha valami "úrhatnámságba" torkollik.. --------------- ... ---------------
Végül a lényeg. Kérdezem:
Tudna-e valaki konkrét műszaki tényeket írni, melyek értékesek és méltóbbak az oldalhoz az ilyen(enyémhez hasonló) gondolatfolyamoknál:
1.) A Viking Sigyn kamera-, monitor-, figyelmeztető-, adatrögzítő - rendszerei?
2.) Hajócsavar/kormányozhatóság rendszere? Orrsugárkormány? Ezt nem az eseménnyel kapcsolatban (mert úgy tűnik kevés köze van hozzá), csak fejtágításként.
Elnézését kérem amiért Önre írok és amiért zavarom. Minap találtam egy korábbi bejegyzését, azt, amire elvileg válaszolok. Én Balatonszemesi vagyok és gyűjtöm a Szemest ábrázoló régi fotókat. Pont a hajókikötőről és az anno azt övező gyönyörű nyárfákról kerestem képeket amikor megtaláltam az Ön bejegyzését. Gyönyörűek a képek! Nagyon nagyon jók! Ez úton szeretném felvenni Önnel a kapcsolatot és szeretném, tisztelettel arra kérni, hogy osszon meg velem néhány képet digitálisan, eredeti felbontásban. Sajnos a talált képek felbontását már lebutították, gondolom mert régen lettek feltöltve. Ha nem okoz nagy gondot, megadom az email címem és csak remélni tudom, hogy még jár ezen a blogon. prekazsolt@gmail.com
Valóban, és 6 éve, mikor ugyanígy nézett ki a naptár, 1 héttel kesöbb kezdődött és korábban végződött.
Egész jól összefoglalja a cikk a változásokat, tényleg jobb lett a menetrend, főleg a nyugati részen, az utóbbi 3-4-év (szerintem) legjobb menetrendi kínálata lesz.
A lehetséges eszközökkel és módon, mindent meg kell tennie a jármű vezetőjének azért, hogy biztonságosan közlekedjen.
Itt volt három fontos zavaró tényező amit súlyosított, hogy a hídról a hajó orra látható, de a hajó orra előtti (alatti) vízfelület NEM látható.
Nyilván egy egyedüli éjszakai hajózásnál, mondjuk Szob és Komárom között NEM kell figyelő személy a hídon dolgozó munkájának segítésére.
De ez pont olyan szituáció volt a 3+1 vészhelyzet közeli (nem vészhelyzet, de azt előidézhető) ok miatt, ahol a hajót irányító felelős személy, itt a kapitány, gondoskodhatott volna plusz segítségről, a negyvenvalahány fős személyzetből, aki a hajót irányító munkáját segíti.
Egyébként személyhajóknál is szoktak kiküldeni az orrba valakit egy rádióval? (mint a bárkákra) Nem feltétlen előírásra gondolok, csak praktikus lehetőségre, biztonságos szokásra. Egyszer végigolvastam az összes elérhető KBSZ jelentést, és mintha emlékeznék ilyenre, egy nagyobb beláthatatlan hajónál (Zsófia fhné?) csak nem találom.
a Viking kapitányának, vagy aki akkor a hajót vezette, annak, igenis van figyelési kötelezettsége.
Akkor is ha sötétségben + zuhogó esőben + körülötte villódzó fényekben és a szeme sarkában már percek óta villogó vakuk közepette kell a hajót vezetnie.
Ha ehhez még be is kapcsolja az ütközés előjelzőt akkor az, abban az időben a Vigadó tértől a Margít hídig folyamatosan sikít a fülébe, lévén a biztonságos távolságon belül, előtte, mellette, mögötte kis városnéző hajók cirkulálnak/cirkuláltak.
A baleset bekövetkeztében a Viking felelősségét - eddig - még nem vitatta senki.
Itt a baleset bekövetkeztéhez nagyban hozzájárult vagy hozzájárulhatott, hogy megsértették (folyamatosa) a Sterile Cockpit Rule követelményét.
Indulás után, pláne három ilyen nehezítő körülmény közepette :
1./ - sötétség,
2./ - zuhogó eső,
3./ - hatalmas forgalom a közvetlen közelben,
senki oda nem való nem tartózkodhat a hídon, a kormány állásban akinek akkor és ott nincs szolgálati beosztása.
Semmilyen magán beszélgetés nem folyhat, nem jegyezheted meg a kollégádnak, hogy szépen van kivasalva az inge.
Csak a szolgálati közlemények hangozhatnak ott el.
Ha majd elhagyták Budapestet és Dunakeszi mellett hajóznak az éjszakában egyedül a folyón, akkor van lehetőség - kapitányi engedéllyel - híd látogatásra.
De akkor sem zavarhatják a látogatók a szolgálati munkát.
Itt - ahogy ma tudható - ezeket mind megsértették.
Nem volt külön figyelő személy, holott volt három súlyosító tényező.
Hiba 1.
A kapitány - mai ismereteink szerint - nem csak hajóvezetéssel foglalkozott, hanem utas szórakoztatással is, ami ilyen helyzetben megengedhetetlen.
Hiba 2.
A híd indokolatlan süllyesztésével saját maguk rontották le, csökkentették az előttük belátható rálátási háromszög terület nagyságát.
Hiba 3.
A Hableány - pechjére - pont ebben a be nem látható rálátási háromszögben tartózkodott, hajózott.
Valószínűsíthető hogy a Foglalkozás körében elkövetett, több ember halálát okozó veszélyeztetés mint vád elv, meg fog állni.
"Ez a rendszer arra való, hogy folyamokon a nagy teherhajók idejében észrevegyék egymást, nem arra, hogy a nagy hajó hónalja alatt pár méterre le- és fel cikázó helyi kis papucsok cirkulálását kövesse."
Ez le van írva a rendszer működtetési "gépkönyvében" vagy csak magadtól mondod?
Ez a rendszer arra való, hogy folyamokon a nagy teherhajók idejében észrevegyék egymást, nem arra, hogy a nagy hajó hónalja alatt pár méterre le- és fel cikázó helyi kis papucsok cirkulálását kövesse.
De hát itt nagy folyami hajók és kis papucsok is részt vesznek a közlekedésben - tömegesen. Akkor gyakorlatilag a kis papucsok élete azon múlik, hogy vagy észreveszi szabad szemmel a nagy hajó kapitány vagy nem?
Ez olyan mintha a közúton egy kamion visszapillantója csak a hasonló méretű kaminonokat mutatná, a személygépkocsikat nem. Nyilván így nem mehetne ki a forgalomba...
"Ez a rendszer arra való, hogy folyamokon a nagy teherhajók idejében észrevegyék egymást, nem arra, hogy a nagy hajó hónalja alatt pár méterre le- és fel cikázó helyi kis papucsok cirkulálását kövesse."
Ahogy a közúti forgalomban sem a jármű nagysága adja az előjogot, úgy van ez a vizen is.
Nyilván különbség van a csónak, a kishajó és a hajó közötti jogállásban. Hasonlóképp, mint az utcán a gyalogos, a hajtott, vagy vezetett állat és a jármű esetében. A HABLEÁNY ugyanolyan jogú résztvevője volt a forgalomnak, mint a VIKING SYGN.
Keresem azt az interjút, amit egy hajózási szakértő adott az egyik TV társaságnak, erről az ütközési veszély előjelző berendezésről.
Abban elmondta, hogy milyen távolságon belül és milyen sebesség alatt (kikötői mozgások miatt) ez a rendszer nem működik, mert nem erre találták fel/ki.
Ez a rendszer arra való, hogy folyamokon a nagy teherhajók idejében észrevegyék egymást, nem arra, hogy a nagy hajó hónalja alatt pár méterre le- és fel cikázó helyi kis papucsok cirkulálását kövesse.
Tegnap vagy tegnap előtt adták le, csak nem tudom melyik TV-n ?
"Ha elindulok a Vigadó tértől, és az ütközés előjelző az Árpád hídig folyamatosan sípol, jelez, dudál, riaszt, mert jól teszi a dolgát, hisz valóban 15-20 másik hajó is közlekedik a jelzési távolságon belül, velem együtt (párhuzamosan vagy szemben) akkor nem bűn az ilyen rendszer kikapcsolása."
A józan ész alapján ezt kicsit másképp közelíteném meg: mi határozta meg a riasztási távolság beállítását? Különös tekintettel a Viking orrkiképzésére (lenyomta a Hableányt és nem félre lökte) - különösen veszélyes. Tehát, ha folyamatosan szól a riasztás:
- nem szabadna közlekedni ezzel a hajóval, mert másokra nézve veszélyes.
- nem jó a riasztás hangolása, a túl sok téves riasztás olyan, mintha nem lenne riasztás, tehát ha van, fals biztonságérzetet ad.
A repülőgép is veszélyes üzem és a nagy repülőket sem vezetheti 1 ember, gondolom itt a kisebb sebesség miatt enyhébb a szabály, de mint látható, így is veszélyes tud lenni, gondolom azért van riasztó rendszer, vezetés támogató rendszerek, hogy 1 ember is vezethesse. Ha ezek a rendszerek nem töltik be a szerepüket (pl, ki kell kapcsolni a sok fals riasztás miatt), kérdés, hogy az érvényes szabályozás szerint közlekedhet-e egyáltalán ilyen hajó és ha igen, akkor jó-e a szabályozás?
Másképp, más szemszögből: ha a riasztó rendszer folyamatosan szól, akkor nem lett volna szükséges azonnal kiegészítő, elhárító intézkedést tenni (a kikapcsolás helyett)?
A korábbi bűncselekmény vagy baleset kérdéshez: ha a közelség jelző folyamatosan szól, akkor az nem azt jelenti, hogy ki lehet kapcsolni, hanem azt, hogy tudatában kellett lennie a kiemelt veszélyhelyzetnek és ez nem egyszerű gondatlanság, ha nem tette, hanem inkább az ittas vezetésre hajaz az én értékrendemben, hiszen tudott a veszélyről csak nem érdekelte, tehát szándékosan idézett elő vészhelyzetet és nem figyelmetlenségből.
Hogy működik egy ilyen közelség jelző? Lehet rajta állítani a riasztás közelségén (pl 50m, 200m...stb), vagy ez egy fix távolság? Vagy akkor riaszt, ha a sebességvektorokból várható ütközést számít?
Ez melyik rendszernek a része, a radarnak, az AIS-nek, vagy a navigációs szoftvernek?
Ha van telepítve ilyen közelségjelző riasztás a hajón, akkor azt kötelező-e használni is?
Ha elindulok a Vigadó tértől, és az ütközés előjelző az Árpád hídig folyamatosan sípol, jelez, dudál, riaszt, mert jól teszi a dolgát, hisz valóban 15-20 másik hajó is közlekedik a jelzési távolságon belül,velem együtt (párhuzamosan vagy szemben) akkor nem bűn az ilyen rendszer kikapcsolása.
Tudom az ügyvédek nem a helyi, itt budapesti szellemtörténet nagyjai.
De ettől még ez a S.Zsolt vagy magától, vagy magától nem megy, külső segítséggel de rájöhetett volna.
Ennek viszont sajnos nincs hozzáadott értéke. Lehet valami képzett baleseti helyszínelőként neked tök triviális, de nem biztos, hogy mindenkinek az.
Például, érdekelne az ütközésfigyelő rendszer megbízhatósága, illetve a szabályozási környezet, tehát, hogy milyen módon kell kialakítani az ilyen rendszereket.
Lehalkította csak a jelzést a kapitány, vagy azt se, vagy épp pont ki lehetett kapcsolni, mert megengedi a szabályozás, vagy az egész cikk egy tévedésen (milyen tévedésen?) alapul?
Egyrészt ügyvéd (ráadásul a rosszabb, "amerikai" fajtából), így neki az (is) a dolga, hogy minél nagyobbakat, bombasztikusabbakat mondjon, és minél sötétebb színben tüntesse fel az ellenfelet.
Másrészt laikus a témában, jó eséllyel nem is érti (meg a hallgatósága sem), hogy a hajóbaleset, pláne folyón, nem ugyanaz, mint az közúti baleset, itt semmi nem marad egyhelyben, mert a sodrás viszi tovább... meg a szolgálati csónakot sem tíz másodperc leengedni...
Az most először került fehéren-feketén nyilvánosságra, hogy az utasok közül többen látták az ütközést , sőt képfelvételeket is készítettek róla.
A minden képzeletet meghaladó firkászi hülyeségeken kívül említésre méltók S.ZS. ötletei is. Miért nem horgonyzott le a hídnyílásban? Miért nem tett le mentőcsónako(ka)t?
Én laikusként kérdezném, hogy hány horgonyt kellett volna ledobni ahhoz, hogy - géperő folyamatos használata nélkül - helyben álljon a hajó a hídnyilásban? Ha ezt a marhaságot megtette volna J.C. akkor mennyivel lett volna nagyobb a mentés sikerének az esélye? Mennyi időbe telik a szolgálati csónak vízretétele? Ezalatt a vízbe esett emberek hány méterre sodródtak el a hajótól?
Akkor öntsünk tiszta Unicumot a Dunába. A büntetőjog nem olyan bonyolult, csak a többség (szerencsére) ritkán találkozik vele.
Nézzük konkrétan Viking szemszögből. Ha egy hajóparancsnok úgy vezet, hogy közben nagy ívben negligálja a hajózási szabályzat rendelkezéseit, majd csak lesz valahogy alapon, akkor baleset okozása esetén gondatlan bűncselekményt követ el.
Ha úgy indul el, hogy előtte mondjuk alkoholt fogyaszt, és balesetet okoz, akkor az ittas járművezetés szándékos bűncselekményét követi el. Ha ez legfeljebb könnyű sérüléssel jár akkor vétséget, ha legalább egy súlyos sérült van, akkor bűntettet. Ez a bűncselekmény pontosan arról szól, hogy szándékosan fogyaztott alkoholt, de nem szándékosan okozott sérülést.
Ha pedig hajózás közben egy csónakban felismeri az anyósát, és eszébe jut, hogy eljött az ideje a családi viszályok megoldásának, és ezért szándékosan legázolja, akkor szándékos emberölés bűntettét vagy legalábbis annak kísérletét követi el, ahol a vízijármű az elkövetés eszköze, de nem baleset részese, mert itt nem beszélhetünk balesetről.
Tehát ugyanaz az esemény, ugyanazzal a következménnyel lehet teljesen más különös részi törvényi tényállásba ütköző, csak éppen a megfelelő szakasszt kell hozzá alkalmazni a Btk.-ból. De pont ezért tartjuk a nyomozóhatóságot, a vádhatóságot, meg a bíróságot, hogy ezt ők pontosan tudják és alkalmazzák.
Én nem már akarok már, mióta tudom, hogy a HABLEÁNY héjlemeze 5 centi.
És tényleg nem is szólok bele az itteni társalgásba, mert néha ez is furcsa. Mintha nem is hajós fórum, hanem valami (félresikerült)jogász topik lenne.
"Az Idun feketedoboza egy elavultabb rendszerre épül, ami az adatokat pár nap után töröli. Vagyis, azt, hogy a baleset előtt vagy után kapott-e bármilyen üzenetet a testvérhajótól, valószínűleg soha nem derül ki"
Az ittas/bódult állapotban történő járművezetés sem azonos annak a tudatos kijelentésével, hogy márpedig azért indul útnak, hogy balesetet okozzon, és ezzel embert öljön.
Ne keverjük a kettőt, az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés az szándékos bűncselekmény (van persze szabálysértési alakzata is), a kimenetele pedig minősítő körülmény. Ráaadásul nem is vétség, hanem bűntett, ha legalább egy súlyos sérülést okoz, míg a gondatlan bűncselekmény az mindig csak vétség.
ezzel minden tudatmódosítót szedő vezető tisztában van, csak valakinek nem sikerül, szerencsés esetben meg magukat végzik ki, tehát a szándék ott van, amikor alkalmatlan állapotban vezetnek, mert alkalmatlan állapotban szándékosan vezetnek és nem véletlenül. Nem olyan roppant ritka, sajnos...
Ez legfeljebb abban az esetben állná meg a helyét, ha valaki tudatosan úgy indulna útnak, hogy ő márpedig mindenképpen balesetet fog okozni, és ezzel embert fog ölni - ez pedig roppant ritka eset.
Köszönöm szépen a kioktatásod, de számomra nem az a kérdés, hogy - ha már hajós topic - kiváló sarkantyú vagy-e (értsd: terelés), hanem az, hogy egy tök egyértelmű szövegkörnyezet kapcsán ne az legyen neked a legfontosabb, hogy tudod-e ragozni a szarrágást, hanem az, hogy egyértelműen felfogd egy másik ember véleményét. Mert így visszaolvasva szájkaratéban eléggé "büfé" vagy, de a lényegtől mindig sikeresen eltereled a mondanivalóját az embernek.
S ha esetleg nem is értesz vele egyet, akkor tudomásul vedd.
Részemről lezártam a veled való kommunikációt egyelőre.
A részemről való feloldás feltétele az értelmes és előremutató hozzászólás.
Arra gondoltam, hogy az értelmesebb emberek egymásközti eszmecseréjében (nagyképűen ide sorolom magunkat) talán nem kellene elfogadnunk "közvéleménynek" az egyáltalán nem többség véleményét.
Tegyük még hozzá a pörbölyiként ismert (valójában alsónyéki) balesetet, ahol ugyan az elsődleges elkövető autóbuszvezető elhunyt, de az írásbeli rendelkezést figyelmen kívül hagyó mozdonyvezetőt is bűnösnek találták, aki a 12 halálos áldozattal járó baleset miatt 3 év letöltendő szabadságvesztést kapott. (Úgy rémlik, hogy a vonatvezetőt is elmarasztalták az írásbeli rendelkezés átvételének utasítás ellenes végrehajtása miatt, de lehet, hogy az csak fegyelmi büntetés volt, már nem emlékszem.)
Egy baleset okozását semmilyen körülmények között nem nevezzük emberölésnek (köznyelven gyilkosságnak).
Szövegalkotás 1.0
És semmiképpen sem említjük egy lapon két - méltán közfelháborodást kiváltó - emberölési üggyel.
Szövegalkotás 2.0
A közvélemény szinte minden médianyilvánosságot kapott ügyben akasztatna (esetleg lincselne, lehetőleg személyes közreműködéssel), vagy a "rohadjon rá a műanyag lakat is" álláspontot képviseli...
Sajnálatomra egyre jobban terjed a slendriánság, a trehányság, a felületesség.
Ez részben annak köszönhető, hogy minden megírható, a hülyeség is.
Mindenkinek joga van hülyének lenni ....................mondta egy politika mellett járó.
A közlekedési baleseteknél, a civil, a laikus (hibásan) úgy várja el, hogy az eseményt követő 50. percben már megvan az ítélet is és már végre is hajtották.
Hisz ezen szocializálódik a TV sorozataiban.
Ott igen ritka, hogy az 50. percben ne lenne meg a bűnös, ne ítélték volna már.
Ott ez követelmény, hisz egy jobb sorozat egyes epizódjai csak 50 percig tartanak.
Ezek azok (sok millióan) akik összekeverik a színészt az általa alakított szereplővel.
Felnőtt ember nem lehet annyira hebehurgya mint pár megszólaló.
Tizen éves kölök még mondhat ilyeneket.
Hisz Ő még a felnőtté válás első felén is innen van.
Több higgadsággal, iciri előre látással, kicsi olvasással kiküszöbölhető, hogy egy vízi balesetnél is a TV sorozat nézők szintjén beszélgessünk a sajnálatos eseményről.
Az utolsó mondatodhoz: vélhetően ez változna, ha - hogy idézzelek "a közvélemény jelentős része" azért kicsit következetesebb és arányosabb büntetésekkel találkozna minden témában és mindenkivel kapcsolatban.
Ennek pedig semmi köze nincs az ősi igazságszolgáltatáshoz.
Én az egészből annyit látok, hogy a közvélemény jelentős része még aznap este, ott, helyben, a Jászai Mari téren felkoncolta volna a Viking Sigyn kapitányát és tisztikarát, diszkréten lobogó fáklyák fényében - teljesen függetlenül attól, vétkes volt-e a balesetben, és ha igen, akkor mennyire.
Mert aki bűnös, bűnhődjék, továbbá szemet szemért, fogat fogért... az emberek döntő többségében ez az ősi "igazságszolgáltatási" doktrína él.
Továbbá ugyanezek az emberek támogatják a halálbüntetést, illetve hangoztatják bőszen a "rohadjon rá a műanyag lakat is" szöveget...
Ez ugye a CSSZ-001? A jobb felső sarokban mi látszik? 
