Na most kérlek én olvastam Flaviust a De bello Judaico tól kezdve a Contra Apionemig és bizony nincsen benne semmi ilyesmi.
Ezzel szemben viszont amit írsz az netto hülyeség ugyanis az elmúlt pár évszázad régészeti leletei alapján erősen valószínűsíthető hogy az Egyiptomi rabság csak mítosz, sohasem jártak akkoriban Egyiptomban a zsidók, ergo bevándorlók sem lehettek.
Mondjuk az éppen nem igaz hogy a Tóra az egyetlen forrás, mert pl. Hérodotosz is említi hogy a zsidó rabszolgák építették a piramisokat.
Csak hát ő néhány ezer évvel később élt, szóval ő sem tekinthető megbízható forrásnak. Ez csak egy legenda.
"Mózes Egyiptomban élt akkoriban, ahogy a zsidók egy része is: rabszolgák voltak..."
Érdekes, hogy rabszolgáknak lehetnek saját nyájaik, házaik... frászt voltak rabszolgák, egyszerű bevándorlók voltak, akik kicsit túl akarták nőni a vendég szerepet.
Sajnos csak a tóra maradt meg, mint a zsidók történeti forrása. Annak idején ezt máshogy tudták: Mózes egyiptomi pap volt, aki ezeket a bevándorlókat meg a nincsteleneket meg az alja népet fogta össze; ezt Josephus Flavius cáfolja, de nem azt, hogy Mózes egyiptomi pap volt, hanem hogy nema csősceléket szedte össze, hanem az ő népét. Azaz a tórán kívüli történeti források egész mást mondanak, az visoznt meg nem egy történelemkönyv.
Ha Nagy Piramis több ezer évvel régibb Hufunál, akkor egyik bizonyíték a diorit formázása lenne? Viszont a Hafrén völgytemplomában megtalálták Hafré több összetört dioritszobrát: most akkor a IV. dinasztia idején ugyanúgy ismerték a diorit megmunkálás titkát, mint azok az állítólagos építők, akik előttük a több ezer évvel a Nagy Piramist felépítették? Attól, hogy ma még az egyiptológusuk nem tudják megmagyarázni, hogyan faragták a dioritot az egyiptomiak (a saját anyagát, porát ajánlgatják), abból szerinted az következik, hogy több ezer évvel a "fáraók előtt" faragták. Jó, mondjuk legyen így, és akkor mond el hogyan faragták azok ki...? Hisz mint írod (meg írták előtted Däniken, Hancock, Bauval és más hasonszőrűek) az acél meg se karcolja, akkor mivel csinálták...
A másik, hogy nem csak "Hufu idején" faragták a 8,4-es keménységű dioritot (ami valóban büdösül kemény), hanem pld. III. Thotmesznek is előkerült egy dioritszobra Karnakból, aki meg 1100 évvel Hufu-Kheopsz után uralkodott, de a szaiszi korszakból (i.e. 7-6. század!) vagy éppen a fáraók előttről, az i.e. 4. évezredből is kerültek elő megmunkált diorit munkák... Szóval mivel csinálták az egyiptomiak egész (!) történetük alatt a dioritmegmunkálást? És hol vannak a Nagy Piramisban több tonnás dioritok?
(De ennek az egész "több ezer évvel ősibb"-ezésnek sok értelme nincs, amikor 19. századi lezárt kamrákban megtalálták Hufu kartusait a piramis belsejében...)
Most egy pillanatra hagyjuk békén a 2 tonnás gránitköveket és vizsgáljuk meg a piramis belsejében található több tonnás dioritokat, melyek keménysége 8-as a keménységi skálán, és ezeket gyémánttal lehet megdolgozni, ami 10-es keménységű. Pl az acél meg sem karcolja a dioritot, és Hufu korában még az acélt sem ismerték, hiszen rézkorról beszélünk. A piramisban található dioritok olyan szinten vannak megmunkálva, hogy azt a ma szakembere is tátott szájjal nézi.
már el is olvastam, köszi.. ez tanulságos volt.. mi meg alaposan félre értelmeztük, mert a kútátmérőt vettük 1-nek. :] ha rákeresek, akkor előbb feltűnt volna hogy valami nem stimm..: http://kvadromatika.fw.hu/kvadromatika/lotus.pdf
jók ezek a retro újságok, sokkal hangulatosabbak a mostaniaknál..
Nem veszed észre, mennyire szánalmas, hogy egyetlen érved az "egyszrűen lehetetlen volt" variálása?
Miért volt lehetetlen? Pontosan mi volt lehetetlen? Elunta magát a kő az úton, és megszökött, vagy mi a fene?
"Nagyon is sok gránitot hoztak onnan" jó, és hova tették? Mert ha nem mind a piramisba ment, akkor az nem zavarja azt a 20 évet. És különben is mi az, hogy nagyon sok?
"A nagy piramis alapterületénél kisebb terület feltöltése 12 évig tartott a dömperek segítségével,"
Hol és mikor? És ki csinálta? Tudok olyan céget, akire ha rábízod, soha nem lesz kész... de nem ilyenre kell bízni.
"Darukkal és egyéb célszerszámokkal 5 évig tartott"
Értem. Akkor szerinted mivel a Moszkva téren csúcsidőben 5 másodpercenként lép le egy utas a mozgólépcsőről, akkor ez azt jelenti hogy isteni beavatkozás van jelen, - esetleg ufok - mivel kizárt dolog hogy 5 másodperc alatt felszálljon alul a mozgólépcsőre, az felvigye a moszkva térre majd ott leszálljon róla.
"2 és fél perc jut egy kőre a bányászástól a beillesztésig,"
nem válaszoltál paul topiktárs autógyáras példájára. ott két percenként gördül le egy autó a szalagról, ha ez megoldható, akkor a kőtömbös dolog is működhetett :-)
nem, a külső falak nem pontosak, ezt a képek is igazolják. amik pontosak voltak, azok a külső burkolókövek.
természetesen az is egy "reális" elképzelés, hogy az évezredek alatt a külső kövek annyira megrongálódtak, hogy a méretük és a formájuk is megváltozott, precízről elnagyoltra, ahogy azt a képek is igazolják ;-)
"hogy az beleférjen a nem tartható 20 évbe" mit gondolsz, honnan van a "20 év" fogalma az építkezés idejére, ha nem 20 év akkor szerinted mennyi? És ez miért bizonyítaná, hogy nem a "fáraók" idejében épült?
Minek töltötték volna fel a "piramis alapját", hogy az dömperekkel is minimum 12 év lenne, hisz a piramis egy sziklaplátón van, a közepén benne maradt egy 9 m magas természetes szikladomb is, sőt egyesek szerint ez jóval nagyobb szikladomb, skár 20-25 m magas is lehet. Ja, és kik azok a "legjobb építészek", már többször emlegetted őket...???
Nem keverek semmit, egyszrűen lehetetlen volt oylan messziről annyi idő alatt átszállítani a köveket, hogy az beleférjen a nem tartható 20 évbe. Nagyon is sok gránitot hoztak onnan, ma is látni, hogy mennyit bányásztak ki és fúrásnyomoktól kezdve minden látható ott. 2 és fél perc jut egy kőre a bányászástól a beillesztésig, ha több rámpán dolgozásnak is van egy határa, ami már a munka rovására megy a tumultus miatt. Elég sokat elmond a legjobb építészek véleménye, hogy még ma is óriási feladat lenne akorszerű technika ellenére.
Darukkal és egyéb célszerszámokkal 5 évig tartott egy sokkal ksiebb,de nagy kövek mozgatása, amiben benne volt a darabolás és minden más, ahogy a piramis építésénél is a kifejtés és formázás.
A nagy piramis alapterületénél kisebb terület feltöltése 12 évig tartott a dömperek segítségével, melyek 3 percenként indultak... mia véleményed a nagy piramis alapterületének feltöltéséről, hogy fért bele 20 évbe?:)
Nem lehetett, mivel a belső építése egyidőben zajlott a külsővel, azon kívül a külső falak is pontosak, más kérdés, hogy ahogy említettem is, az nagyon megrongálódott az évezredek alatt.
Nem merném eldönteni, hogy pontosan mi volt és mi nem volt nehéz az egyiptomiaknak (főleg, hogy ezzel összemosunk jó néhány évszázadot)
Abból, hogy az osztást milyen nyakatekerten csinálták, arra tippelnék, hogy a gyökvonással is hadilábon álltak. A gyökvonás eredménye még Püthagoraszt is kellemetlenül érintette, hallottam olyan véleményt, hogy emiatt torpantak meg a görögök az aritmetikában - nem bírták megemészteni, hogy kicsúsztak a racionális számkörből - miközben a geometriában szépen haladtak tovább.
(8917)-ben nem erről beszélsz, hanem a 2 percenként elkészülő kövek precizitásáról. a piramis belsejében lévő köveket utólag is meg lehetett munkálni, a külső kövek pedig nem a földrengésk miatt néznek ki így: látszik, hogy eleve nem egyformára faragták őket.
oké, akkor annyit finomítok a véleményen hogy: attól függ milyen szinten volt ez feladat.. :o abból hogy (ténylegesen vagy kvázi) élet-halál tétje volt, azt gondoltam hogy magasabb..
wiki a tételről: "Püthagorasznak tulajdonítják, pedig indiai, görög, kínai és babilóniai matematikusok már ismerték a tételt jóval Püthagorasz előtt, és a kínaiak bizonyítást is adtak rá." itt ugyan nem említik az egyiptomiakat, de túlzottan ott se maradhattak el szvsz, és tudjuk hogy Püthagorasz ott kapott elitképzést..
az egyedüli nehézség amúgy a négyzetgyökök kiszámítása, de erre is ismertek módszereket az ókorban, bár azt nem tudom hogy egyiptomban is e.. ezért elfogadom amit írsz. bevallom ebbe nem gondoltam bele, mert ez manapság triviális és csak abból indultam ki hogy a pálcák (azaz egyenesek) metszése annyira adják ezt a megoldást. és az 1-gyel (kútátmérő) való egyszerűsítés miatt lényegében kijön ez a roppant bonyolult számítás: a víz szintje = A*B / (A+B) ahol A és B pálcák dőlése (meredeksége): A = sqrt(2^2-1) B = sqrt(3^2-1)
- Asszuánból, kb 900 km-ről a gránit jött, csupán néhány darab, igaz, az legalább jó nehéz, van közöttük 40 t feletti is, és időben kellett érkezniük, mert utólag nem lehet helyretenni őket. Az is igaz, hogy a piramis tömegének kb 2/3-a alattuk van, tehát volt rá idő
- a burkolat anyaga már sokkal közelebbi bányából van
- a fő tömeg 1 km-en belülről jött, vagyis a bányától a beépítés helyéig akár egy trappban elhúzták.
- Abu Simbel viszont sziklatemplom, nem átpakolni kellett, hanem először is szétvágni a hegyet. Ráadásul nem is kényelmes méretű darabokra vágták, hanem a lehető legkevesebbre, hogy összerakás után ne úgy nézzen ki, mintha legóból lenne.
Azután egyszer deponálni kellett a cuccot, és csak azt követően lehetett az új helyen összerakni. A deponálás azért kell, mert különben az új helyen a szobor feje lesz alul, vagy az eredeti helyen alját kell először kiszedni, egyik sem nyerő.
És nem igaz, hogy nem tudták volna megcsinálni hamarabb is, de a kapkodás plusz költségét és kockázatát nem vállalták. Mert ugyebár mindezt ráadásul költségtakarékosan, és főleg sérülés nélkül kellett végrehajtani, itt már nem volt fáraó.
Látom nem érted, hogy a precizítás a piramis belsején érhető tetten, ha megnézed a kamrákat és az oda vezető falakt. Az, hogy a jülső kövek ma minimum 5000 év távlatából több földrengés és katasztrófa után így néznek ki, az megint egy másik történet.
Márpedig ha az év 365 napján 12 órás munkaidővel számolsz, akkor 2 és fél perc jut egy kő kifejtésére, formázására, szállítására és beillesztésére.
Nem holmi 2 kb-os kövekről beszélünk, hanem egyenként 2 és 2 és fél tonnás kövekről, melyeket az Aswan-i kőfejtőből hoztak, ami nem 20 méter távolságban van a piramisoktól.
Az hogy lehet, hogy az Abu Szimbeli 2200 db kő áthelyezése XX. század technikáival 5 évbe tellett? Mennyi diő alatt pakolnák át a Piramisokat, (kb 2 és fél millió kő) ha a hozzá képest mütyűr 5 évig tartott? :))
Nem ismerték a vasat Hufu korában, és még úgy cikra 1200 évvel később sem nagyon használták. Tutankamon halotti sírjában mindösszesen egy darab acélkést találtak, a többi rézből volt.
Ha valaki kutatni akar (és nem kiröhögtetni magát, jó esetben a spanyolviasz feltalálásával, rosszabb esetben korábban látványosan megbukott elméletek újdonságként tálalásával) akkor először körül kell néznie a témában, ez már magában bőven több, mint öt év, és ezután kezdhet el valami valóban újat keresni. Aztán ha az megvan, akkor lehet róla filmet csinálni.
"...egyszerűen a kor technikáival lehetetlen,..." mondják azok a "kutatók", akiket aztán a gonosz hivatalos tudósok, és követőik időnként gátlástalanul lehülyéznek azon az alapon, hogy ők tudják a módszert. De a lehetetlenség bizonyítására komoly érv sosincs.
"... legalábbis a ma élő legjobb mérnökök szerint..." de ezt sohasem az építőmérnökök mondják, hanem mindig valami kisiklott egzisztenciák. Egy nem legjobb, hanem átlagos mérnök arra a felvetésre, hogy kéne építeni egy piramist, nem azt mondja, hogy lehetetlen, hanem megkérdezi, hogy van-e elég pénzed rá. És ha van, akkor megépíti neked. Ha valahova 1000 ember nem elég, beállít 2000-et, ha elférnek, nincs gond, hiszen fizeted.
Az előbbinek létezik egy másik változata is, amikor nem mérnököt, hanem vállakozót kérdeznek, aki aztán kijelenti, hogy vídia nélkül nem megy. A maga szempontjából igaza van, ha vídia nélkül állna neki, a közben megivott hideg víz árát se keresné meg. De nem ez a kérdés, csak ezt nem magyarázzák meg neki. A gránit is simán megy vídia nélkül, lásd a budapesti százéves járdaszegélyeket; sőt akkor is meg lehetett élni kőfaragásból, mert akinek kellett, megfizette - senkinek sem volt vídiája, nem volt, aki letörje az árakat.
Ott is eljött az idő, mikor hanyatlott az oktatás színvonala, de nem erre gondolok.
Ahogy írtam, nem volt mai értelemben vett (definíció-tétel-bizonyítás alapú) matematikájuk, hanem volt egy rakás bemagolható szabályuk a számolásra, mérésre. ezeket nem vitatták, hanem bemagolták és alkalmazták. Ide vezet, ha a papok kezébe kerül a téma, akkor vallás módjára kezelik.
Pitagorasz-tételük a görögök előtt nem volt, legalábbis nyoma nem maradt.
Ráadásul a szabályok némelyike nem volt korrekt, csak éppen a hiba elhanyagolható volt (szerintük legalábbis). A pi esete is ilyen, annyi különbséggel, hogy a 22/7 véletlenül annyira jó közelítés, hogy bármelyik műszaki feladatnál nyugodtan lehetne alkalmazni - miközben matematikailag ég és föld a két érték.
Ez sugallja, sőt egyesek számára bizonyítja, hogy volt egy korábbi titkos tudás, aminek ezek a szabályok csak a maradékai, de ez messze nem szükségszerű.
Ez egyfajta szalagmunka. Van egy ütemidő, ami némelyik autógyárban pl. 2 perc körüli. Effektíve 2 percenként kijön egy autó - de senki nem hiszi el, hogy 2 perc alatt rakták össze. Az a négy kerék felrakására éppen elég. Ha valahol a művelet nem fér bele az ütemidőbe, akkor lehet párhuzamosítani is.
Precíz beállítást emlegetsz, ne vedd sértésnek, ez a 2,6 millió kő törtrészére igaz csupán, vagyis a precizitást tényleg nyugodtan elfelejthetjük. A kitűzése valóban szép precíz, a burkolata is állítólag nagyon precíz volt, a belsejében a gránitok is össze vannak csiszolva, de a fő tömeg csupán össze van rámolva.
A kőfaragás munkáját is túllihegik általában. A mészkő réteges szerkezetű, a piramis is, és a piramis egyes rétegei különböző magasságúak attól függően, hogy mi jött ki a bányából. A köveket alul a réteghatárnál választották le, egy oldalon bevágták, hátul lerepesztették, durván lecsapkodták, aztán kötelet rá, és nyomás. A helyszínen még faraghattak rajta, ha olyan helyre került (belső üreg mellé vagy sarokra) a többit koppanásig tolták, aztán félreugrottak, mert jött a következő.
A rosszul rögzült gondolatokat nehéz felülírni . Volt itt olyan hogy el kellett magyarázni hogy a "nedves iszapon húzás"nál miért nem csúszkáltak az építők.
Az hogy 2.5 percenként a helyére kerül egy kő nem azt jelenti hogy annyi idő alatt készült el egy kő.
Ha 10 munkacsoport helyezte el a köveket akkor egy kőnek a rámpáról való le emelésére, és beillesztésére 25 percük volt átlagosan. Teljesen rendbben van. Ez azt jelent hogy a 4 rámpa mindegyikéről tíz percenként érkezik egy kő.
De ez éppen úgy nem azt jelenti hogy 10 perc alatt kell végig rángatni a rámpán, mint ahogy az hogy egy lépcsőről 5 másodpercenként lelép egy ember az nem azt jelenti hogy 5 másodprec alatt mászott fel a tizedik emeletre. Hanem csak annyit, hogy egy valag ember van egymás mögött a lépcsőn.
Ugfyanígy az hogy egy kőbányából 3 percenként kijön egy kő az nem azt jelenti hogy 3 perc volt kibányászni, hanem azt hogy ha mondjuk 30 munkacsoport bányászik, 30 farag durván, 30 finoman, és 30 csiszol akkor minden munkacsoportnak van 90 perce a maga részfeladatára, és összesen 6 óra míg egy kő elkészül mégis 3 percenként van egy köved. Ha 300 munkacsoport dolgozik párhuzamosan minden feladaton akkor 15 órája van mindenkinek a maga részfeladatára, és egy kő legyártása majdnem 3 nap, mégis 3 percenként kijön egy kő a bányából.
Nem a konkrét számok a lényegesek itt hanem az elv.
