a kísérletről publikált anyagokban számos prekoncepció, csusztatás és elvi hiba van. A nagyszerű eszköz és annak újszerű képességei azonban megérdemlik a részletesebb analízist. Ezzel 2010-ben kimutattak 30 cm magasságkülömbséget és 10 m/s sebességet.
Ch1.) "Most igazolták Einstein jóslatát!" -hírdette a média. Nem most! A magasság hatását azórák járására már rég bebizonyították. Az újabb kísérlet csak megerősítés.
Ch2.) Csou igen jó eszközt alkotott meg 2005-ben, és ügyesen használta fel Einstein ninbuszát 2010-ben.Jól tette! Azonban homályosan fogalmaz, és kísérletei nincsennek összhangban a relativitáselmélet aktuális problémáival.
Ch3.) Chou úgy nyilatkozott, hogy új alu atomórájával már 10 m/s sebességet is sikerült kimutatnia. De eszébe nem jutott mondani, Hogy keleti vagy nyugati irányba haladt. Ugyanis Hafele (és állítólag Einstein) határozottan más- és más értéket várt a kétféle esetben. Persze Csou-nak nem kell értenie a rel-hez. No de ott van a Science Magazine "veterán editora", aki már 3 évtizede körülrajongja Hafele dolgozatát, most meg szemrebbenés nélkül leközöl egy hiányos adatot, a 10 m/s skalár számot.
Ch4. Chou órája nem óra, bár mindenki annak nevezi. Nem tudja mérni az időt. Ez nem lekicsinylő megállapítás. A voltmérő sem óra, de az is igen hasznos. Példáúl méri az elektromos térerőt. A Chou-óra a gravitációs és mozgási energiát képes megmérni.
Ch5.) Az általa használt látható fény frekvenciája (mondjuk 10exp15 Hz) meghaladja a mai IC-k képességeit. A cézium alacsonyabb frekvencián sugároz. A 10exp10 Hz-ből már lehetk 1 Hz-t csinálni elektronika segítségével, ami maga a SI időegység, a pontos 1 másodperc.
Ch5.) A Chou-óra lényegeaz információ-morzsákból kirakva: Van két teljesen azonos doboz - "A" és "B" - Melyekben gerjesztettalu ionok azonos frekvenciájú fényt sugároznak. A "B" fényét egy 75 méteres üvegkábel vezeti az "A"-hoz. Ez a kábel mozgatható, felcsavarható stb. - ettől még az optikai hossza nem változik. A két fénysugarat egy ernyőre vetítve azok azonos fázisban erősítik egymást, ellentétesben kioltják. "Fényes - sötét - fényes" - ez a változás vonul át az ernyőn, ha valamelyik doboz fénye eggyel többet rezeg. Az ernyőt nyilván opto-elektronika figyeli és mini-számítógép analizálja. Evidens szöveges tájékoztatást valamint fény- és hangjelzést is beépíteni. Az utóbbiakat, valamint az "A" dobozt célszerüen egy nagyobb dobozba rakták bele. A két fénydoboz változatlan ütemben dolgozik, ha azonos fizikai környezetben tartjuk őket. Példáúl egymás mellett fekszenek a padlón.
Ch7.) Ha A "B"-t feltesszük az asztalra, akkor az kicsit felgyorsul, mert lecsökkent gravitációs mezőbe került. Számításom szerint ez 0,11 fs/másodperc. Szemléletesebben mondva, egy fázis (1 rezgés) 9 másodperc alatt vonúl át az ernyőn.
Ch8.) A közzétett 10 m/s érték kimérése egyszerűnek tűnik. Gépkocsival kell hajtani egyenes úton egy adott égtáj irányába, a hátsó ülésen a "B" dobozzal. A Tudomány hivatalos véleménye szerint a korábbi atomóra kísérlet (Hafele - Keating) jó volt. Eszerint viszont nem nindegy,hogy Keletnek vagy nyugatnak tartunk, mert más-más ritmusban ketyeg az óra. Ugyanis a +/-10- hez hozzá kell adni a földfelszin sebességét (Washingtoné pl 370). Meglehet, hogy Chou ezt nem tudja, és lapít az "össze-vissza" eredményei láttán.
Ch9.) Az általam számolt kijelzés-változás az égtájak szerint: (Sietés vagy késés 1 másodperc alatt femto-szekundumban.)
Ritka esetben valóban hozzájárulhat, de ez inkább csak szerencse kérdése. Ui. egy laikus nem tudja és nem érzi, mik a jó kérdések, mi az, amit már megvizsgáltak elméletben és gyakorlatban, vagy mitől várható érdekes eredmény. Ehhez kell a tudás és a tapasztalat. Persze ha valaki nagyon okos és kreatív, akkor laikusként is tud érdekeset kérdezni, pl. tudtommal középiskolásoknak is van alkalmuk űrben elvégzett kísérletet tervezni, amit aztán ki is próbálnak. De ez utóbbinál is nagy a szelekció: a sok tízezer középiskola közül egynek a javaslatát választják ki szakmabeliek.
"Legfeljebb mekkora függőleges végsebességre tehet szert a gyűrű, eme feltétel figyelembevételével?"
Akármekkorára. Szerintem. Ugyanis ahogyan gyorsul, úgy lassul az ideje a mi szemszögünkből, tehát egyre lassabban fog forogni. Ki kellene számolni, hogy ez elegendő-e, amihez most nincs kedvem...
Természetesen. Bár szerintem a gyűrű átmérője a forgatás hatására kisebb lesz, mint nyugalmi helyzetben. Érdekes lenne egy ilyen kísérlet, hogy ez tényleg bekövetkezik-e, de alig hiszem, hogy technikailag képesek lennénk bármit ilyen sebességgel pörgetni...
Az elmélet egy modell, méghozzá elég pontos modell. A következtetéseit kizárólag képzett fizikusnak van értelme feszegetni, aki három dologra gyúrhat.
(1) Kísérletileg megerősíti, hogy az elmélet egy még nem vizsgált szituációban is megállja a helyét. Ilyen kísérletet nehéz tervezni, kivitelezni, és persze tudni kell minden korábbi kísérletről. Persze pénz is kell egy ilyen kísérlethez, amiért grantokra kell pályáznia, grantot pedig képzettség nélkül nem kap.
(2) Próbálja az elmélet egy elméleti kérdését megoldani: ez olyasmi mint egy sakkfeladvány, ami annak ellenére nehéz, hogy a sakk szabályai egyszerűek. Ehhez tehetséges és képzett elméleti fizikusnak kell lenni, és persze tudni kell az elméleten belül korábban megoldott összes problémáról.
(3) Próbál jobb modellt alkotni az elméletnél. Ezzel csak elég kivételes képességű fizikusnak van értelme próbálkoznia, hiszen a siker minimum egy Nobel-díj, de inkább kettő. Százévente talán 1-2 ember születik, akinek ez sikerülhet.
Mindhárom esetben a cél egy publikáció szakfolyóiratban. Aminek nincs értelme:
(4) Olvasni az elméletről ezt-azt, nem érteni sem a matekhoz, sem a fizikához, de laikusként kérdéseket feltenni és kacérkodni azzal, hogy valamit hozzátehet a fizika fejlődéséhez. Egy 100 éves elmélet esetében ez nem így működik, főleg amikor évente több ezer fizikus szerez Ph.D. fokozatot a világban, és csak a relativitáselmélet szűk témájában évi több ezer szakcikk jelenik meg.
Elhiszek én mindent azzal nincs gond csak éppen azt nem hiszem, hogy már minden létező jelenséggel találkoztunk volna ami alapján kijelenthetnénk, hogy az elmélet minden következtetése pontosan leírja a valóságot. De még ez is lehetséges.
Az meg, hogy igazolt, egy kicsit túlzás. Egyre több dolog dolog látszik igazoltnak közvetetten de sok olyan van amit gyakorlatilag nem lehet igazolni- talán egyenlőre.
A benne tárolt kémiai vagy nukleáris vagy akármilyen energia rész (az ami miatt üzemanyagnak tekintjük) is nő mivel az is kap mozgási energiát.
De természetesen nem végtelenre nő, hiszen véges energia (az eddig befektetett üzemanyag gyenge hatásfokkal történő felhasználásának véges energiája) gyorsította fel.
Köszönöm, ez volt a kérdésem lényege. (Egyébként nem harcolok a relativitás ellen és elfogadom, hogy elméletben nem lehet elérni a c-t. Engem a technikai korlátok izgatnak inkább, az elméleti része többnyire világos csak éppen igazolhatatlan.)
Az űzemanyagnak lesz egy nagyon nagy mozgási energiája. A benne tárolt kémiai vagy nukleáris vagy akármilyen energia rész (az ami miatt üzemanyagnak tekintjük) is nő mivel az is kap mozgási energiát.
De természetesen nem végtelenre nő, hiszen véges energia (az eddig befektetett üzemanyag gyenge hatásfokkal történő felhasználásának véges energiája) gyorsította fel.
A c elérésének reménytelensége más úton sokkal egyszerűbben megérthető. A specrel alapja éppen az a megfigyelés volt, hogy a fény sebessége nem függ attól, milyen gyorsan mozog aki méri. Pont ugyanazt a c sebességet méri saját magához képest. Ilyen a newtoni fizikában nem lehetséges, ezért kellett újat csinálni helyette.
Na most, ülsz a hajón, méred a fény sebességét, kapod hogy c. Nekiállsz gyorsítani, járatod a hajtóművet, felgyorsulsz annyira, hogy a Föld már c/2-vel távolodik. Megméred megint a fény sebességét, hátha most már közelebb vagy hozzá, hátha most már kevesebb lesz kicsit... :-) Méred, puff neki, megint c. Semmivel se vagy közelebb. Külön bosszantó, hogy még az se számít, szembe jövő vagy hátulról jövő fényt mérsz, mind c. Az is mindegy, a saját hajód lámpájának fényét, vagy a távolodó Föld hátulról érkező fényét, vagy a célpont szembe jövő fényét nézed. Mind-mind pont egyforma és pont c. Semit se változtatott ezen a hajtómű használata.
Teljesen laikusként, mondjuk egy kiló üzemanyag és ugyanez a mennyiség fénysebességhez közelítve amikor a tömege közelít a végtelenhez..:) Az energiája is közelít a végtelenhez vagy az ugyanannyi, mint álló helyzetben?
Hát a végtelennel van egy sor probléma, ha érdekel, akkor tudok mesélni neked a végtelen szobával rendelkező szállodáról, vagy a manóról, akinek végtelen sok drágaköve volt. Rendkívül érdekes és meghökkentő következményei vannak annak, ha valami végtelen...
Ez a 'tömegnövekedés' egy kicsit problémás, jobb lenne azt mondani, hogy az F=ma képlet helyett kell másikat használni, egy olyat, amely 'bünteti' a nagy sebességet.
Ha rendesen meg akarod érteni, akkor a Lorentz transzformáció tulajdonságait kellene megismerned. Enélkül nem megy.
Ez nem technikai kérdés. Nem arról van szó, hogy nincs elég jó rakétánk pl. vagy elég nagy energiát adó üzemanyagunk hozzá. Olyasmi ez, mint ha az 1/x függvénybe helyettesítenél be egyre nagyobb x számokat, mert el szeretnéd érni a 0 eredményt. És próbálnál ravasznál ravaszabb módszerekkel nagy x értékeket javasolni, hátha azzal már nulla lesz.
A konkrét kérdésedre: az nem megy hogy egyszerűen azt mondod, ez is végtelen meg az is végtelen és minden meg van oldva. A végtelen nem valami varázsszó. Ha tisztességesen definiálod mit értesz ezen a szón mikor használod, pl. határértékekkel definiálod, akkor lehet számolni vele. És ha számolsz vele, akkor láthatod hogy nem működik az elképzelésed. Ha meg nem definiálod csak dobálózol vele, akkor az nem érvelés hanem űres beszéd.
Pl. nem lehet egy űrhajót fénysebességre gyorsítani, mert a tömege végtelenre nő aminek a gyorsításához végtelen energia kell. De, akkor az üzemanyag is nyilván végtelen tömegű lesz ami végtelen energiát jelent.. Mi a gond akkor?
Te most vagy nagyon buta vagy, vagy nagyon okos. Megelőlegezve az utóbbit, kérlek részesíts a tanításodban.
Itt van néhány alapfogalom segítségül és most a FOGALOM szót vedd komolyan, mert ezek valójában -a természetben- nem létező, emberek által kitalált fogalmak: tér, idő, téridő, geometria, matematika, egyenes, sinusfüggvény, sík, sokszög, sebesség, fénysebesség, szeretet, gyűlölet, neurózis stb. Melyikkel van problémád ?
"Az adott kérdés szemépontjából lényegtelen kérdés az atomóra szerkezete, csak az általuk kijelzett időegységeket hasonlítjuk össze"
Attól függ mit tekintesz "kijelzett időegység"-nek. Én például a frekvecia forrás ütemeinek számát egy igen remek "kijelzett időegység"-nek tekintem. És mivel eddig minden atomóra megegyezik, lényegtelenné válik, hogy a számlálómű hogyan van beállítva. Az atomórák egyformák és a fenti siet...
"
a) az induláskori gyorsulás
b) súlytalanság
c) mozgás
d) kozmikus sugárzás
e) hőmérséklet (változás)
f) stb."
Természetesen ez eddig neked jutott eszedbe először, az atomórát kifejlesztő kutatóknak meg se fordult a fejében...
"Akkor fent méggyorsabban járnának a földihez képest"
Ezt mondjuk már napok óta...
"Az inga óra jár gyorsabban az erősebb gravitációs térben, az atomóránal fordítva van."
A napóra pedig éjszaka nagyon pontatlan. Néha elgondolkozom azon, hogy nem kéne etetnem a trollt...
"Ráadásul, azt sem fogod fel, amit mmormota mond. Az óráknak két része van..."
Te nem fogod fel, ami le van írva.
Az adott kérdés szemépontjából lényegtelen kérdés az atomóra szerkezete,
csak az általuk kijelzett időegységeket hasonlítjuk össze.
Ha lényeges (lenne) a szerkezet, akkor végig kellene vizsgálni, hogy melyik részét mi torzíthatja el.
a) az induláskori gyorsulás
b) súlytalanság
c) mozgás
d) kozmikus sugárzás
e) hőmérséklet (változás)
f) stb.
"Tehát a GPS órák "lelke" gyorsabban jár, mint a földi óráké..."
Akkor fent méggyorsabban járnának a földihez képest (mivel a gravitációs tér itt nagyobb, ott kisebb). Amúgy lényegtelen hogyan jár a "lelkük", a lényeg milyen ütemben jelzi ki a secundumot.
Az inga óra jár gyorsabban az erősebb gravitációs térben, az atomóránal fordítva van.
Te magad bizonyítod, hogy logikából 0 vagy! A hold órákat nem egyszerre lötték fel! Ezért volt olyan időpont (elég sok, mert ha jól emlékszem, akkor több évig tartott a holdak pályára állítása), amikor a teljesen azonos "hold" típusú órák egy része pályán volt, másik része még a földön hevert. Ekkor teljesen azonos órák esetén a fenti órák gyorsabban jártak a mi nézőpontunkból, mint a lentiek.
Ráadásul, azt sem fogod fel, amit mmormota mond. Az óráknak két része van: egy frekvencia forrás és egy számlálómű, ami valahány jelenként lépteti a számlálót. A forrás minden atomórában azonos, függetlenül attól, hogy a felszínen vagy a GPS órákban vannak. A különbség a számlálóműben van. Nomármost, az "óra" igazából a frekveciaforrás, a számlálómű igazából csak egy kiegészítés.
Mivel tudjuk, hogy a GPS órák számlálóművében nagyobb "áttétel" van, mint földi társaiban, és azt is tudjuk, hogy a számlálómű eredményeiben a földi és GPS órák azonosan járnak, így teljesen logikus következtetés, hogy a földi órákban lévő frekvencia forrás frekvenciája kisebb, mint a holdi órákban. Tehát a GPS órák "lelke" gyorsabban jár, mint a földi óráké...
