Hogy az árvíz által lerakott iszap megszikkadva laza lenne, azt kétlem.
Húzogáláshoz meg hosszú szár és rövidebb fej alkalmasabb lenne - ja, és azzal fel lenne találva a faeke.
Egyébként lehet, hogy nem is egyetlen szerszámról beszélünk, mert (9503) baloldali képén két kézzel fognak közel méteres szerszámokat (kifejezetten fej fölé lendítve, a húzogatásnak még a látszatát is kerülve) A múzeumi darabok (9512)-ben viszont kb feleakkorák, inkább egykezes használatra alkalmasak: könyökből, csuklóból belevágom a földbe, aztán előrebuktatva kifordítom a rögöt.
Minden vallásnak vannak fanatikusai, és mindet féken kell tartani. A muszlimot is, meg azt is, aki "igazi" tudósnak hiszi magát és a "tudománya" nevében barom, miközben csak a tudományos eredményeket és módszereket hagyja figyelmen kívül.
Úgy sejtem, hogy nem a kötött talajok rögeire kell gondolni. Az ottani hordalékos talaj laza szerkezetű lehet, így nem is a hagyományos kapálási techika volt a meghatározó, hanem inkább húzogatták az eszközzel a földet.
Lehet, hogy meg sem izzadtak ettől, csak a Naptól. :)
Ja, meg barmok, akik nagy Buddha-szobrokat robbantanak, meg olyanokat mondanak, hogy a piramisokkal is ezt kéne tenni. Mert ők "jó muszlimok" nem tűrik a bálványimádást.
a korábbi képeken viszonylag nagy és cingár szerszámok látszanak, ezek viszont kicsik és masszívak. Jó nagyot kell velük hajolni, de bele lehet vágni őket a földbe, ki lehet fordítani a rögöket, nem hajlanak el, nem rugóznak.
Érdekes továbbá, hogy a szerszámot mindenütt hegyesnek ábrázolják, ugyanakkor a sírból előkerült darab (2. jelű a jobboldali képen) kanalas. Vagy két változata is volt, vagy az ábrázolások "hibásak". (nem igazi hiba, hanem a jellemző nézet szabályának következménye)
Ez azt jelentené, hogy a sárba lyukakat döftek/vájtak, és abba tették a magot. Bár ennek ellentmondani látszik a vető figura, aki a száraz változathoz hasonló lazasággal szórja a magot, nem görnyed.
A középső kép két részre tagozodik. Az alsó részben az alakok egyenes felületen végzik a tevékenységüket, és látható a lábfelyük, ami arra enged következtetni, hogy szilárd talajon állnak. A felsö részben az alapvonal hajlított, valamint az alakok lábfeje nem látható. Valószínüleg vízben, vagy iszapban állnak. Az általuk használt szerszám hasonlít a Skorpió Király szerszámához és külnbözik az alsó szilárd talajon használt eszköztől.
A "buzogányon" lévő diszítés valószínüleg egy, a központi alakhoz fűződő eseményt (hőstettet) örökít meg, ami a kezében lévő eszközzel, vagy az ezzel végezhető tevékenységgel kapcsolatos. A történet első részében tört szárú "elszáradt" növényeket látunk egyenes vonalú felületen. Középen áll a főalak, aki az eszközzel nem végez tevékenységet, testtartása értelmet fennsöséget sugároz. A tárgyat oly módon tartja, mintha át akarná adni valakinek. A továbbiakban egy magot szóró alak látható. A Skorpió Királyhoz valószínűleg az árasztásos növénytermesztés elterjesztése kötödhet.
a fáraó kapája szerintem is szimbolikus, az általa elvégzett kapálás pedig egy termékenységi ritus.
amúgy a kiáradt Nílus mentén valószínűleg kicsit más a kapálási technológia, tekintettel a sárra. ezt az eszközt rögtörő kapaként írják le, valószínűleg a keményebb talaj fellazítására használták, tehát csákány funkciója is lehetett.
az afrikai igbo törzs még manapság is hasonló szerszámokat használ
Az alak hasonló, de az arányai mások, és azért az sem mindegy. Viszont az egyiptomi ábrázolások nem műszaki rajzok.
A sírbatett egyéb tárgyak között viszont elég sok szimbolikus: Petrie leírt pl kőedényeket, amik nem voltak kiüregelve (kő esetén a belső üreg kialakítása a legnagyobb macera, megspórolták) Nem zárnám ki, hogy a kapa is ilyen, nem kell hozzá akkorát hajolni, az meg a túlvilágon nem gond, hogy a túl hosszú feje rugózna. Ugyanígy lehet szimbolikus a fáraó kapája, hiszen nem megy vele napszámba.
Ha földmérő eszköz is, az emberek akkor sem lehetnek földmérők.
A hasonló eszközt ugyanis nem így fogják, mert így nem működne rendesen.
Az összekötés a szárai között, és az ábrázolt munkák kapaszerű szerszámra utalnak. Ugyanakkor a középső képen alul a jelenlegihez hasonló kapát látunk.
Mivel került ilyen elő sírból is, lehet rekonstruálni és kipróbálni (persze korlátozott érvénnyel, hiszen a sírbatett eszköz esetleg csak szimbolikus darab volt)
Térhajlítás (vagy esetleg téregyengetés) témájában nem vagyok illetékes
szerintem az sem zárható ki, hogy a szerszám modellje eredetileg egy annunaki térhajlító eszköz volt, a buta egyiptomiak pedig csak lemásolták, azaz megalkották fából és ostoba módon kapálásra használták.
ez utóbbi tevékenységet egyébként több képen is megfigyelhető:
bár egyesek szerint az is lehet, hogy a képek térhajlítást/földmérést ábrázolnak...
Aki erre azt mondja, hogy KAPA, annak azt kívánom kapáljon ezzel a nyári 35 fokban egész nap, de fogadom, hogy elég lesz neki öt perc is és soha többé nem mond ekkora marhaságot!
Én valamiféle földmérési eszköznek látom. Ilyent ugyanis még ma is használnak.
Ez elég vicces, amit az Egyiptomban élő emberek ük-ük apjáról írsz, akiktől úgymond "elvitatják az ilyen alkotások létrehozásának képességét."
Hol volt az ő ük-ük apjuk úgy legkevesebb 7000 évvel ezelőtt? I.e. 3100 előtt állítólag az egyiptomi civilizáció nem is létezett. Tényleg nem értem ezt az erőltetett vakságot. Egyébként is, micsoda ez a tudomány, amit régészetnek hívunk? Azért művelik-e, hogy felderítsék a múlt porában elsüllyedt korok történetét, vagy azért, hogy bebizonyítsák a történészek által előzőleg felállított elméletek helyességét?
A gízai komplexum nem csak az egyiptomiak, hanem az egész emberiség tulajdona. Legalább azoknak nem volna szabad szajkózni ezt a szöveget, akiknek nincs köze a Zahi Hawass féle szélhámosok manipulációihoz és akiknek az ük-ük apja nem egyiptomi volt, hanem "csak" ember.
Ahogy a józanabb magyar sem várja el, hogy elhiggyék. a mi népünk volt a mindenség kezdete és nálunk van a "szívcsakra" meg egyéb csacskaság, úgy mi is elvárhatjuk, hogy ne titokban kelljen szerezni egy kis festékes falat. Gondolom, ha enélkül is megkapták volna, biztos nem mennek titokban, létrával kapirgálni a piramisba. Mint ahogy a Szfinx korát is szinte kémtevékenységgel lehetett csak megállapítani, mint tudjuk...
Hawass egy személyben volt főhivatalnok, régész, showman és hazafi, ráadásul hatalmas kapcsolati hálóval. Nem mindenki képes vagy hajlandó mindezekre a szerepekre egyszerre. Ha egy kevésbé összetett személyiség került a hivatalnoki székébe, akkor a többi területen keletkezett űr betöltése némi időbe kerül.
Az utódról semmit nem tudok, lehet, hogy tényleg lusta, de egyáltalán nem biztos.
Ha pl. az engedélyezések lelassultak, ezért nyilván nyafognak a kutatók, de az új fickó egy csomó dolgot kénytelen ellenőrizni, ami Hawassnak a sokéves gyakorlatával már megvolt.
teljesen egyetértek, mint ahogy a cikk azon részével is, mely szerint meglehetősen tudománytalan egy ekkora létrával mászkálni a piramisban csak azért, hogy tiltott kapirgálást végezzenek.
persze ki lehetett volna fogni a szelet a vitorlájukkal azzal, ha a mintavétel hivatalos úton történik, de ez már egyrészt megtörtént, másrészt ezek az egyiptológusok valószínűleg csak annak a vizsgálatnak hisznek, amit ók maguk végeznek el.
Az ilyen vajákosokat viszont nem csak Hawass, hanem a többi egyiptomi még külön is utálja, mert mindenki, aki idegen civilizációt és hasonlókat emleget, őket (pontosabban az ük-ükapjukat) nézi hülyének, tőlük vitatja el az ilyen alkotások létrehozásának képességét.
Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet megkérdőjelezni az időpontokra vonatkozó tudományos megállapításokat, csak azt, hogy ilyet alaptalanul tenni és ezt Egyiptomban elkövetett törvénysértésekkel kombinálni kockázatos.
Nem mindenkit üldöz ki Egyiptomból, ezt leginkább azok állítják, akiket igen, mint az a két hülyegyerek, aki lekaparta a festéket a minap.
Tudomásul kéne venni, hogy ami Egyiptomban az ókorból fennmaradt, az nem közpréda, és az állam (annak képviseletében elég sokáig Hawass) mondja meg, hogy kinek mit enged. Ez máshol is így van, engedély nélkül nem áshatsz sehol, illetve ha valahol régészeti tárgy kerül elő, a turkálást fel kell függeszteni.
Hawass ráadásul nem csak a tudományos szempontokat figyelte, hanem "gazdálkodnia" is kellett a szenzációkkal, hiszen a régiségek pont olyan jövedelemforrásai Egyiptomnak, mint Kuvaitnak az olaj. Ahhoz, hogy a turisták áramoljanak, folyamatosan potyogtatni kell a híreket, se túl sok, se túl kevés nem jó.
Hawass menesztésének az oka - ha jól emlékszem - valami gondatlanság volt a "forradalom" idején.
Hogy korrupt volt-e, fene tudja. Lehet utálni, lehet szeretni, de nem semmi figura.
