Itt sok év hagyományát ápolva bebizonyítjuk, hogy a HUSZ-on vannak, akik a fejükkel is képesek gondolkodni. Kötetlenül, akár könnyed, profán, hétköznapi témákon is.
On: több mondatban kifejtett, tényleges elgondolkodás, akár egymásra reagálva, megvitatva.
Off: egysoros felvetések (nem csak állítjuk, be is bizonyítjuk, hogy elgondolkodtunk), köszönések, csevegések, pletykák, más topikok kitárgyalása, üzengetések, élménybeszámolók, melyet nem követ elgondolkodás.
Azon, hogy ha valaki önmagát akarja csellel és fondorlattal, lesből, titokban, aljas indokból, suttyomban meggyilkolni hátulról, akkor ő or-öngyilkos vagy ön-orgyilkos-e.
Valakin, egy emberen.
Egy emberen akinek eddig csak a másodnickjét ismertem..innen..
Most máshol akadtam rá, más néven.
Nem tudtam, hogy ő, ő.
Elolvastam az összes hsz-ét...és most gondolkodom, a gondolatain, az érzésein, az írásokon, az emberen, a lelkén, a fájdalmán...
Azon, ahogy küzd és keresi a válaszokat, ahogy keresi az utat, a megoldást, a fényt..
Nem tudom eldönteni biztosan a nemét (bár a megérzésem...) de valahogy nem is tartom fontosnak..
Egy ember.
Gondolkodom egy emberen.
Azon, hiogy miért nem hívta ki a pultos csaj vasárnap este a rendőröket a kávéházba, amikor egy szatír ott maszturbált. És azon,hogy amikor szóltunk a szomszéd üzlet biztonságiőreinek miért szartak az egészre, és miért nem jöttek segíteni...
Azon gondolkodtam, hogy tök felesleges volt ez a mai vacsora... Rozmaringos csirke, mexikói zöldséggel és sült krumplival, római tálban, és görög paprikával. Nemzetközi vacsora.
...végül is akik megették, azoknak nagyon ízlett.
...és végül is nem küldtem meghívót senkinek sem...
