költségvetés átesett a Laffer-görbe hanyatló oldalára" indoklasaban:
....
De ha megnezzuk a teljes jarulekbeveteli+EHO foosszeget (az egyszeruseg kedveert a ket TB-alapet egyuttesen, igy kiszurhetok a kulonbozo bevetelmegosztasi valtozasok az elmult evekben), akkor azt latjuk, hogy 2007-ben 2006-hoz kepest bo 16 szazalekos a novekedes (2665.1 milliard HUF-rol 3106 milliardra ugrott ez a tetel a cash-flow adatok szerint). Ez bizony durvan szamolva 8%-os realnovekedest jelent.
Csak hogy a nagy attolasok a jarulekokon belul (egeszsegugy-nyugdij) tudomasom szerint nem volt 2007-ben csak 2008-tol. Emiatt a kettot 2007-re nem mosnam ossze.
Masik, miszerint az emelesek (eu, nyugdij) 2006 szeptemberetol kezdodtek, majd 2007 januartol folytatatodtak. Tehat egynek tovabbi jarulek emelesek vannak 2007-re. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiaba van X %-kal tobb bevetel 2007-ben, a 2006-os beveteleket (a szeptemberi emelesek elott) gyakorlatilag fel kellene kalkulalni egy business as usual 2007-es teljes evre.
Harmadszor, ami 2007-ben valtozott, az a vallalkozoi jarulek eltorlese, ha a vallalkozo egyidejuleg dolgozik. Ez effektive bevetel csokkento lepes. De nem biztos, hogy egy-az-egyben, mert lehet, hogy vannak esetek, amikor a vallalkozo inkabb bejelentketkezik munkaviszonyba (nincs hatar, mennyi orara), s ezzel valamennyit ellenhat.
A kerdes az marad, hogy a teher emelesek-csokkentes pozicio milyen aranyban all egymashoz.
Szamomra ugy tunik, hogy az emelesek magasabb bazisra es magasabb terhekkel rakodtak. Ehhez kepest az EAlap bevetele gyakorlatilag real erteken stagnalt, azon belul a hivatkozott munkaadoi-munkavalloi jarulekok osszessegeben real csokkentek.
Logikus okot meg lehet talalni a stagnalas mellett. Az emlitett atjelentkezesen kivul ne feledjuk el a cegek attelepuleset Szlovakiaba, Romaniaba, ne felejtsuk el a megnott csodoket, likviditas megszunest.
eltelt azóta 3 év és az oldalon kinn van egy preliminary draft, szakmai és társadalmi egyeztetés által adott feedback nélkül, befejezetlenül. Ezt még a medgyessy-Gyurcsány kormány alkotta meg. Hol a masodik Gyurcsány kormány népegészségügyi prgramja, a hatályos, hmm? :o)
Igy van, nehez kerdesek ezek Geo-nak, vagy akarmelyik automatik kormanyvedonek.
De vegyuk tovabb: Mi az ami napra frissen ott van az EUM honlapjan? A kozlemenyek az ellen, hogy mit mond a fidesz, mit mond Szijjarto meg hasonlok. Ezek napra frissitve ott vannak. Szintiszta partpolitkai harc - kozpenzbol.
Szakmai vonalon viszont semmi nincs. Nincs semmifele Cselekvesi Terv. Vannak azonban szepen leosztott kozpenzek megnyert palyazatokra - hogy mirol szoltak a program megvalositasok: itt is sokszor csak az ures oldal koszon vissza.
Na de ahol um. siker van, az se konyoruletes: az EUM azt nevezi tarsadalmi nepegeszsegugyi programnak, hogy telepulesi esemenyeken nehany tucatnyian elmentek erre meg arra ez eu-i nyilt napra. Azon az egy napon, aztan talalkozunk evek mulva. Esetleg.
Vagy a Varosligetben nyiltra szerveztek a prosztata napot. Hat ez orulet, ki az aki ezt nyiltan felvallalja es ott villog? Nem is volt csak par 100 erdeklodo. Egy 2 millios varosban. Hatalmas siker rendezveny.
Szoval abszolut strategia mentesseg, ad hoc alibi programok, hozam semmi, csak a halom kidobott penz. Hat valahol itt kezdodik a pazarlas - kormany reszrol.
pikdáma utolsó írásával tudok egyetérteni, persze hogy az állami ármegállapítás is "zárthurkú szabályozás", csak itt a szabályozás input forrása a zsebbe csúsztatott pénz, meg a politikai érdek hogy villogjanak a választóik előtt.
Ezek mellett a gazdaság, illetve magának az adott vetületnek a saját inputjai valahogy nagyon alacsony súllyal kerülnek be a képletbe, mert nem a döntéshozó saját érdekét szolgálja ki, hanem a pozíciójának az érdekét, amivel a döntéshozó jól vagy rosszul azonosul.
Persze végül minden zárthurkú szabályozás, mert az evolució is az.
Abban meg benne van az ember és a társadalom is.
Az emberi beavatkozásnak a szabáylozási paramétereket kell állítani és üzemmód függően korrigálni, ha az automatizmusok nem a kivánt irányban hatnak.
Itt azonban pont arról van szó, hogy aktuálisan egy téves következtetést von le a nagyokos, merthogy buta (vagy érdeket képvisel) és ezért éppen ki szeretné iktatni a racionális működés, azaz a piaci verseny müködését.
A tévedés tartalma: az árak nőnek, tehát nem kell liberalizáció. Pedig a magas ár oka a magas kereslet (ahogy maga is állítja) és nincs összefüggésben a liberalizációval.
"semmilyen szabályozás" nincsen, hiszen az állam, amikor beavatkozik, a rendszer egészének paramétereit figyelve és valamilyen cél elérése érdekében avatkozik be.
tényleg vezessünk be egy biztosan katasztrofális eredményre vezető P-szabályzót, arra hivatkozva, hogy az állam nem optimálisan látja el ezt a feladatot? olvasd végig még 1x 1x1 kartács ironikus listáját vagy azt a pár korlátot korlátot, amit alább írtam.
nem tudom mit jelent egészségügyi szakértőnek lenni. ...szeretném látni végre manhattan és az általad hivatkozott ún. eü-szakértők CV-jét.
Kerlek, itt van egznek Dr. Boncz Imre, kivalo egeszsegugy-kozgazdasz, akit olvasva azt kellett megalapitanom, hogy amig az eu atalakitast az o tudasa es szakmai kepessege nelkul vegzik, addig Mo-on meg a sz@rt se tudod majd konzervalni. Lehet persze a Boncz feleket udavari bolondokkal helyettesiteni - mimt pl. Mihalyival - na olyan is lesz az eredmeny. Errol szol az eretekelo, tobbek kozt.
Amugy meg Boncz nem csak szakmailag kivalo, hanem fiatal es az irasai alapjan nem korrupt majma egyik partnak se. Magyarul, az ilyenekre lehetne Strategiai Egeszsegugyi politikat epiteni.
De azért állítom, hogy egy egyszerű zárthurkú szabályozási algoritmus is jobb egy nyitott vezérlésnél, még akkor is, ha egy nagyokos állítgatja a bevatkozó szervet.
amit te nyitott vezérlésnek nevezel, valójában az is zárthurkú szabályozás (feltéve, hogy nem vak és süket az említett nagyokos). sőt, a nagyokos valójában része a szabályozásnak. mert ugye nem csak az 1-szeres erősítésű arányos tagot nevezzük szabályozónak (ha szabad szlenget használni :-)
ha csak az alább felsorolt néhány jellemzőt figyelembe veszed, máris belátható, hogy az egyszerű szabályozatlan piac katasztrofális következményekkel jár a gazdaság számos részterületén, az energetika pedig ezen belül is kirívó eset.
Legjobb tudomásom szerint az EU előírta Magyarországnak, hogy liberalizálnia kell az elektromos szolgáltatásokat, tehát gyakorlatilag az a kérdés hogy állami monopólium, vagy "liberalizált" elektromos piac legyen az eldőlt.
A probléma meg alapvetően az, hogy egyetlen a szituációra befolyással bíró, és érdekelt szereplő sem érdekelt a valódi liberalizáció létehozásában, tehát most arra mennek a különféle verziók, hogyan lehet látszólag liberalizálni, de valójában monopolizálni, lehetőleg magánkézbe, mert azon lehet a legtöbbet szakítani.
Szerintem ne a liberlizáció szellemét húzzuk le arra a szintre, ahogyan itt azt "megvalósítják", hanem értékeljük a dolgokat úgy hogy ez egy ál-liberlizáció.
Amúgy meg a szabályozásos példa: akármilyen szabályozás is jobb mint a semmilyen. Az állam mégis hogy tudja akár az elektromos piacot szabályozni? Ha előírja az árat amin szolgáltatni lehet, és az nem felel meg az önköltségnek, akkor a szolgáltatók addig költségcsökkentik a szolgáltatást, amíg az le nem romlik az előírt árnak megfelelő szintre.Ha túl magas árat ír elő, akkor meg politikai kérdést csinálnak belőle.
Mindez igaz, bár egy vegyipari folyamat is lehet bonyolult, nem véletlen hogy a fejlett szabályozási algoritmusok multiparaméteres működésűek.
De azért állítom, hogy egy egyszerű zárthurkú szabályozási algoritmus is jobb egy nyitott vezérlésnél, még akkor is, ha egy nagyokos állítgatja a bevatkozó szervet.
De itt nem is erről van szó. Aszódi például éa 1x1 is azzal támadja a liberalizációt, hogy ime az árak növekednek. Aztán hozzáteszik, hogy azért mert a kereslet most éppen magas.
Én csak azt mondom, hogy ha a kereslet magas, akkor az eladók piaca érvényesül és ez független a liberalizációtól.
Ők is ezt mondják, a következtetés mégis az, hogy le a liberalizációval.
nagyon erdekes reflexio volt ez Geo az ertekelore. Csak 2 kerdesem lenne:
1. Ki irta ezt a refelxiot? Az Amobak?
2. Ha valaki reflektal, miert nem olvassa el, hogy mire? Ebben az esetben megtakarithatta volna maganak a kuzdelmet, hogy nem azon lovagol, hogy miert tartom be azt a tematikat, amit en magam definialok, hogy miert van ez igy. Vagy nem ker szamon ossz-mszp boldogsagra torteto Ertekelot, stb. Es legfokepp nem jon azzal a barbarsaggal, hogy az Everteklo szigoruan csak a Jan 1 es Dec 31. kozotti dolgokat emlegesse fel.
Mérnökök elég sokat rágódnak folyamatszabályozási problémákon, és sok tipikus helyzetre találtak általános megoldásokat. Valamilyen matematikai modellt állítanak fel a kézben tartandó folyamatra, és ehhez illeszkedő szabályzót terveznek. Ez a szabályzó azonban szinte soha nem egy egyszerű visszacsatolás.
A klasszikus "piac," pontosabban a piaci szereplők a körülmények megváltozására úgy reagálnak, hogy erőforrásokat csoportosítanak át a rosszabb megtérülést mutató területekről a jobb eredményt ígérő területekre. Ez folyamat azonban: - veszteségekkel jár (a korábbi befektetésekre szánt erőforrások jó része elvész) - időigényes (új beruházások megvalósítása) - kockázatos (a szereplők kevés információkkal rendelkeznek arról, hogy versenytársaik milyen lépésekre készülnek az általuk elhagyott vagy megcélzott területeken, és arról, hogy milyen egyéb változások várhatóak a beruházás megtérülési ideje során) - korlátozott (az egyéni/szervezeti tudás, kockázattűrés korlátozza a mozgásteret)
Ilyen komplex helyzetben az egyszerű visszacsatolt szabályzó egészen biztosan nem azt az eredményt hozza, amit elvárunk tőle. Az optimális erőforrás-allokáció helyett gyakran jókora "lengések" (ciklusok) alakulnak ki, ezeknek a lengéseknek szélső pontjai messze túllépnek az elviselhető mértéken és még átlagosan sem az optimum körül ingadozik egy-egy iparág.
Egy vegyipari üzemben elég pontosan lehet tudni, hogy a polimerizációs reaktor hőmérsékletét milyen tartományban kell tartani -- a szélsőértékeken túl vagy beledermed az anyag, vagy elpukkan a reaktor (hasadótárcsa). Ezért aztán nagyon fontos, hogy jó szabályozást tervezzenek, az optimum közelében legyen a munkapont és minél szűkebb korlátok között tartsák a folyamat "lengéseit."
A gazdaságpolitikára visszatérve: van értelme a piac mindenhatóságát hirdetni úgy, hogy nem vesszük figyelembe (rosszabb esetben: nem is ismerjük) a piac mint egyszerű szabályzó súlyos korlátait? Sőt: beszélhetünk-e az árakat reális szinten tartó piacról úgy, hogy a gazdaságpolitikai döntéseket hatalmi játszmák és érdekcsoportok folyamatosan felülírják?
"Ha a hosszútávú gondolkodás megengedett, akkor a liberalizált piac előnye nem igen vitatható."
Ez természetesen így van, hiszen az energiaszektor kb. olyan mint a sarki zöldésges, ha hosszú a sor nála, nyitok a mellette lévő pincében egy másikat, ha pedig már az egész utcában csak zöldséges van, akkor átállási költségek nélkül bezárom. Ráadásul egy erőművet felhúzni kb. annyi pénz és szaktudás, mint felállítani három salgópolcot. Ha pedig éppen sok van belőle, akkor a befektetők befektetik a pénzüket a meglévők karbantarásába, fényezésébe mert valamikor majd úgyis jó lesz valamire. Ha meg besülnek, a következő ilyen körben nem tesznek rá egy kellemes kockázati prémiumot a hozamelvárásaikra. Ez pl. nem tapasztalható a korábban közműként működő energiacégek elvárt hozamaiban a liberalizáció óta, mert az az emelkedés, amely a kockázatmentes hozamhoz képest jelentkezett e téren, az csak statisztikai hiba - 3-400 bázispont.
Tehát a kormánynak megint igaza van, csak egyelőre nem úgy néz ki - természetesen majd hosszútávon:-)))
Attól tekintsünk el, hogy amíg egy ilyen ciklus végigfut az energiaiparban, hogy bizonyítsa a liberalizáció áldásos hatásait, kb. beteljesül, amit Keynes jósol:-)))
Nem úgy működik ez, hogy ha a kereslet nagyobb, akkor nőnek az árak?
És ez gyakorlatilag független attól, hogy mennyire elaprózott, vagy monopolizált a piac.
Viszont, ha a kínálat naygobb, akkor a sokszereplős piac nyílván lefelé viszi az árakat, mert kiélezi a versenyt. A monopol cég meg tartja az árát, mert nincs versenytárs.
Ez érvényes rövid távon.
Hosszabb távon viszont, ha magas a kereslet, akkor idővel megnő a kínálat is, és ez megintcsak a liberalizált piac előnyét mutatja.
Ha a hosszútávú gondolkodás megengedett, akkor a liberalizált piac előnye nem igen vitatható.
Addig a pontig, hogy az állami szabályozás rossz volt. "
Illetve annyiban, hogy az MVM nem teljesen az állami szándékoktól függetlenül működött úgy ahogy, illetve nem sértett semmiféle törvényt, csak az államnak nem volt MVM koncepciója és nem volt szabályozási koncepciója, ezért a liberalizáció ebben a fomában döglött.
Ez azért elég komoly szakértői konszenzus - sajna ismét a kormány aktuális lépései ellen.
"cseh politikusok és a cseh fogyasztók viszont most szembesülnek azzal, hogy egy olyan piacon, ahol önköltségi alapon lényegesen olcsóbban lehetne áramot termelni, a nagykereskedelmi árak a magasabb német szinthez közelítenek, pontosan azért, mert van egy erőteljes pozícióban lévő társaság, amely magasabb árakat diktál a fogyasztóknak."
Na pont ez az a Kaderják idézet, amelyen nagyon sokat gondolkodtam, hogy betegyem a Fekete János jelöltek közé.
Mert ugye a liberalizáció hazai felkent papja azért érvel, hogy káros az, ha egy regionális kereslet következtében az ár felfelé mozdul el az önköltség által lehetővé tett szinttől és ez valami sötétben bújkáló monopólium ármánykodása/diktálása. (Már maga az rettentő disszonáns, hogy liberalizáció híve viszonyítási alapként emlegeti az önköltségi árat)
Szó sincs ilyesmiről, csak a CEZ áramáért többet fizet a német - akkor miért adja el otthon? Ponthogy nem a csehek finanszírozzák a nemzeti büszkeséget, hanem a cseh fogyasztók versenyeznek a CEZ termékeiért.
Csak sajnos a liberalizálók eredendően azzal a prekoncepcióval állnak mindenhez hozzá, hogy csak kínálati piac lehet, ott jó a liberalizáció mert megszívatja a csúnyagonosz monopóliumokat. Ha keresleti piac van, akkor a csúnyagonosz monopóliumok ármánykodnak és akkor legyen minden önköltségi.
Szóval ez az idézet semmire nem jó, csak rávilágít az ideológia néhány kisebb hiányosságára:-)))
Az a nyugdíjast sem nem érdekli, sem nem érinti. Ő már csak fogyaszt. Esetleg azt tudom még elképzelni, hogy a Miniszterelnök Úr szerint nem járt még le Palotás János 1990-91-es javaslata a gazdaság felpörgetéséről.
(Ifjabbak kedvéért: emeljük meg a nyugdíjakat jól, mert a nyugdíjas kereslet a belföldi termékekre vonatkozó vásárlóerőt növeli, így nem az import hanem a GDP pörög fel.)
Elems kartács, ennek oka van: A soron kívüli nyugdíjemelésre amiatt kerül sor, hogy a kormány tegnapi ülésén mind az inflációs, mind a bérek növekedésével kapcsolatos előrejelzését felfelé módosította. Kéretik NEM hibás következtetéseket levonni!
Ps: figyelem! A szükséges smiley hegyek technikai rombolásnak minősültek volna!
A miniszterelnök javaslata alapján előrehozzák az idei nyugdíjkorrekciót - mondta Korózs Lajos, az Országos Idősügyi Tanács titkára a testület soros ülésének szünetében. A tanács ülésén részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.
Addig a pontig, hogy az állami szabályozás rossz volt.
De közben az egyik Kaliforniával jön és azt mondja, hogy milyen anomáliákkal kell számolni, a másik meg azt mondja, hogy a térségben termelői kapacitással kiemelkedően jól ellátott (ergo alaptalanok pl az áremelkedésre vonatkozó félelmek, mert lenne igazi verseny), az egyik azt mondja, hogy kívánatos volna a haza MVM megerősítése és ergionális szerephez elősegítése, a másik meg azt, hogy ennek a nemzeti büszkeségnek ára van:
cseh politikusok és a cseh fogyasztók viszont most szembesülnek azzal, hogy egy olyan piacon, ahol önköltségi alapon lényegesen olcsóbban lehetne áramot termelni, a nagykereskedelmi árak a magasabb német szinthez közelítenek, pontosan azért, mert van egy erőteljes pozícióban lévő társaság, amely magasabb árakat diktál a fogyasztóknak.
Hát a miniszterelnök nem az igazmondás példaképe, de esetleg most komolyan gondolja:-)))
Mindenesetre jó lenne egy konkrét számítást kapni a PM-től, hogy ha ismét nullszaldósra viszik az MVM-et, az mennyit csökkent az inflán. (Feltételezzük, hogy csak a profitját bukja el az MVM az értékesítésen, költségeket azért fedezheti). 99%-os valószínűséggel nulla hatása lenne.
