A miniszterelnök csütörtökön a Hír TV Rájátszás című műsorában megismételte: nincs olyan passzusa a magyar médiatörvénynek, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne. Ez egy európai törvény, mondta.
Sokan kerdezik, hogy mi is a baj ezzel a torvennyel, javasolnam, hogy gyujtsuk ossze, elsonek mindjart ez a pont:
büntetendő minden olyan sajtóbeli megnyilvánulás, mely „alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére”. [Smtv. 17. § (2)].
És tudod mit, igen, a választó a hibás és meg is érdemli, amit kap. Most így járt.
És azért volt már olyan csoda a világon, hogy egy kormány olyan mértékben teljesít alul ( amit korábban már elképzelni sem tudtam volna az előzményeket tekintve), hogy kénytelen feladni.
Ott még szerencsére nem tartunk, de ha a gazdaság nem kezd el szépen emelkedni záros határidőn belül mint a kisangyal - ami pedig a fejreállással lehet egyenlő - bizony még ez is előfordulhat.
Nem ártana most már kicsit komolyabban venni dolgokat, és korrigálni ott, ahol nem okvetlenül szükséges kiásni a csatabárdot.
Szóval nem olvastad? Hát noboszdmeg, nem megmondták az oskolán is, hogy előbb olvasni, aztán véleményt mondani - ezt hallhattad hetek óta, oszt mégsem.....nahát komolyan......
De azért vigasztalásul mondom: nem kell az egészet bötűről bötűre.... csak nézd az egészet, a koncepcijóját, és ha akarod, megérted, miért nyomják megint szegény Krahácsot:O)))))
Nekem egyáltalán nem vágyam, hogy az EU szétessen.
De a tavaly őszi 150 000 fős stuttgarti tömegmegmozdulás, amit a német rendőrséggel szétverettek és a kiváló liberális német média is agyonhallgatott, nem utal túl sok jóra :(
A németek visszafojtott germán öntudata, a vérmérsékletüktől oly távol álló, rájuk erőltetett neoliberalizmus nem sokára nagyon vissza fog ütni az EU-ban.
Harcias demokraták uniója címmel közölt első oldalas vezércikket keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a médiatörvényről és az új EU-tagállamok beilleszkedési problémáiról.
Na most közjogilag egy demokráciában a szabadon választott képviselők által benyújtott és demokratikusan megválasztott Országgyűlés által elfogadott törvényt a mindenkori kormány, mint a törvények végrehajtásáért és nem a megalkotásáért felelős szerv, hogyan változtasson meg?
Értem én, hogy a pénz nagy úr a médiában (is), de legalább az a sok okos konyítana valamit az alkotmányjoghoz, mielőtt szájal.
Ami a magyar kormány kommunikációját illeti, az valóban csapnivaló :(
Az új magyar médiatörvény miatti németországi és ausztriai aggodalomba egy jó adag képmutatás is vegyül - írta egy osztrák napilap keddi számában megjelent vendégkommentár.
A véleménynyilvánítás szabadsága, az újságírás függetlensége, a rádió és televízió államtól való különállása természetesen védendő értékek - szögezte le Detlef Kleinert német televíziós újságíró a konzervatív Die Presse hasábjain. Éppen ezért - tette hozzá - kellene legalább elgondolkozni azon, amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a magyar törvénynek nyugati demokráciákban is megvan a maga megfelelője.
Nem kétséges, hogy a rasszista uszítást tiltani kell. De nem kellene ügyészségi fellépésre okot adnia annak, "ha az iszlámról vitatkoznak és számokat idéznek", ahogy az Ausztriában történik - vélekedett a szerző. Ha, mint Németországban, valaki felveti "az irányítatlan bevándorlás problémáját", nem kellene "boszorkányüldözést indítani ellene" - írta a Thilo Sarazzin könyve kiváltotta botrányra utalva.
"A politikai korrektség kulturálatlansága, amely ma polipként fogja át a médiát", nem mai találmány - írta Kleinert. Alexis de Tocqueville XIX. századi francia politikai gondolkodó Az amerikai demokrácia című 1840-es művében utal arra, hogy a modern demokráciában újfajta veszély lehetősége rejlik a szólásszabadságra nézve: társadalmak vagy társadalmi csoportok nyomása a konformitás irányában megbélyegezheti a nem kívánatos véleményeket.
Németországban például a közszolgálati televízió vezető posztjainak betöltésénél a politika diktál; a ZDF televízió és az ARD rádió tanácsa minden tagjának van valamilyen politikai kötődése - folytatódott a cikk. A szerző hozzátette: ugyanakkor, ellentétben Magyarországgal, ezek a testületek többféle párt tagjaiból állnak. Ausztriában, "ahol a miniszterelnök pártja dönti el, ki kerül a közmédiánál befolyásos pozícióba", szintén tanácsos volna "halkabbnak lenni" a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban - írta az ORF főszerkesztőjének kinevezése körüli tavalyi botrányra utalva. Legalábbis - tette hozzá - amíg a törvény szövege - angolul - nem ismert, és az csak néhány napja áll rendelkezésre. "Korábban a bírálók azokra a kollégáikra hallgattak, akik glóriát osztogattak a korrupt szocialistáknak azok kormányzása idején - nem éppen a komoly tájékoztatás garanciája" - állt a cikkben.
?Mivel idehaza senki nem óhajt tüntetni a sajtó hatalomba emeléséér,"Ebben igazad van. Mi itthon a sajtószabadság fennmaradásáért fogunk tüntetni péntek este 18 órától. Odajöhetsz ellenőrizni.
Egy eddig ismeretlen kiegészítés került be a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság honlapján elérhető médiatörvénybe - írja a Hírszerző [1].
A médiahatóság által közzétett szövegben a kivethető bírságok elleni jogorvoslati passzus egy új félmondattal egészült ki az Országgyűlés által megszavazott és a köztársasági elnök által aláírt, majd a Magyar Közlönyben is megjelent változathoz képest.
A 164. paragrafus 1. pontjáról van szó, amely a közlönyben [2] így áll: "A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni", az NMHH weboldalán [3] pedig így: "A 163. § szerinti eljárásokban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz".
A törvényszöveg angol nyelvű változata a helyes fordítást tartalmazza, tehát a Hatóságnak biztosan megvolt a "jó" törvényszöveg - írja a Hírszerző.
A nagy vitát kiváltott magyar sajtótörvényről Martonyi elmondta az újságíróknak, hogy a kormány azt kéri, alaposan olvassák el a szöveget. "A megjelent ténybeli félreértések vagy tévedések a szöveg egyszerű elolvasásával is eloszlathatók. Nagyon sok helyen láttam azt, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást pénzbírsággal lehet sújtani. A törvény szerint ez egyértelműen kizárt, a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást szankció nem sújtja, pénzbírságot pedig egyáltalában nem lehet kiszabni" - emelte ki.
Egy eddig ismeretlen kiegészítés került be a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján elérhető médiatörvénybe. A médiahatóság által közzétett szövegben a kivethető bírságok elleni jogorvoslati passzus egy új félmondattal egészült ki az Országgyűlés által megszavazott és a köztársasági elnök által aláírt változathoz képest. A jogorvoslati paragrafusok körül nem ez az első zavar, a parlamentben is többször igazítottak a szövegen. A törvényszöveg angol nyelvű változata a helyes fordítást tartalmazza, tehát a hatóságnak biztosan megvolt a „jó” törvényszöveg.
Akkor tőled is azt kérem: légy oly' kedves linkelj be egy olyan törvényt, ami korrektül leírja azokat a fogalmakat, amire a mostani alapján azt mondod: gumiszabály.
Aki értetlen akar lenni, az az axiómákig visszamehet kisgyerek módjára a "de miért" és a "de mi az, hogy..." kezdetű kérdésekkel.
Nos, úgy látszik, a britek hajlanak a gyerekeskedésre... tessék a témába (a téma egy fontos részébe) vágó jelenlegi törvénytervezetük:
hasonlítsd össze a fenti tervezetnek különösen az 1., 3., 5., 9., és 12. szakaszát a magyar médialkotmány odavetett - ám azóta ezerszer idézett - előírásával, miszerint az ilyen-olyan kisebbség/többség nyílt vagy burkolt(!) megsértésére alkalmas (! tehát nemcsak a ténylegesen sértő, de az arra alkalmas!!) médiatartalom közlése tilos... Nemcsak a szabályozás részletezettséget találod majd eltérőnek - ha tisztességesen átnézed a linkelt szöveged -, de a megközelítés nyilvánvaló ellentétes módját is.... pl:
(1)
A defendant has a defence of truth in an action for defamation if the words or
matters complained of are substantially true.
(2)
For these purposes, the defendant may show either that—
(a)
the meaning (or meanings) alleged by the claimant are substantially
true; or
(b)
the words or matters complained of have a less serious meaning (or
meanings) and each such meaning is substantially true.
"Az az érdekképviselet, amelyet az ellenérdekű fél ellenőriz; kb. annyit ér mint a kádári kor szakszervezete (a régi vicc szerint felesleges, mint a pápa pöcse vagy a férfiak mellbimbója).
Kezdjük az írásod végén:
1. a férfiak mellbimbóját soha nem figyeltem
2. a pápa pöcse sem érdekelt, de a sajátom teljesítménye sem volt mindig meggyőző
3. a szakszervezet: gondolom mint szakmák képviselete jött a képbe?
4. a kádári kor= diktatura
És mi a meggyőződésed?
Kell-e egy ellenőrizhetettlen médiahatalom, amely médiadiktaturát képvisel?
"A demokráciának a népakarat érvényesítése a lényege, másképp foglamazva a többségi, közösségi érdekek képviselete."
Egy magyar ember hogyan írhat le ilyesmit? Ha ez így volna, a határon túli magyarság nem is létezhetne. Szépen bele kellett volna törődniük a többségi népakarat érvényesítésébe és a többségi, közösségi érdekek szolgálatába. Tehát már régen nem is létezhetnének. Nemhogy kettős állampolgárság!!!!
A többség és a kisebbség érdekének figyelembe vétele a modern demokráciának alaptétele. Nem muszáj ezt tudni, csak akkor, ha az ember be akar lépni az Európa klubba. De, mint tudjuk van élet Európán kívül is. Talán keleten, ahonnan a szél fúj.
Azt melyik könyvben írták, hogy a demokrácia csak a 4 évenkénti választásokat jelenti? Fogalmad sincs a demokráciáról! A választás nem arról szól, hogy a megválasztott politikusok azt csinálnak amit akarnak. Mellékesen nekem úgy tűnt, hogy Gyurcsány és az MSZP is ezt hitte.
Ebben tévedsz. Az ellenőrzés a parlament és elsősorban a sajtó dolga. A nép(lakosság, zemberek, ahogy tetszik), azért tartják a médiumokat, hogy helyettük kérdezzenek, kutassanak és hozzák nyilvánosságra, amit találtak. Akkor is, ha a politikusoknak nem tetszik. Mert erre épül a demokrácia.
"És a legfontosabb: ezért nem a média felelős, hanem az, aki ilyen helyzetet állított elő - tehát a tv alkotói és elfogadói."
Akiket a választók választottak meg.
Ergo - a választó a hibás a md.tv-ért?!
nem rossz.Váltsuk le a választót,jól értem?
Vicc nélkül:
szerintem akinek gondja van az ilyen összetételü törvényhozással,az majd demokratikus méodon 2014-ben elballag szavazni - nem handabanda otthonról!, s nem szavazunk,mer esik,hózik meg fully - oszt oda teszi az x-ket,ahova gondolja.Feltéve,hogy tud irni s olvasni.
Britain has never had a comprehensive statute concerning the press. The legal principles and rulesthat govern the activities of the press are spread across a wide range of statutes, regulations andcase law. For example, the law of contempt of court and the laws governing court reporting governthe relationship between the media and the courts. There are several important reasons why legalrules relating to the press have not been gathered in a single statute. The law in Britain tends tochange gradually in response to pressing problems in the application of the law. This tends tofavour piecemeal law making rather than the enactment of broad, comprehensive statutes. Butperhaps more importantly, the media in Britain has no special legal status. Editors and journalistsare merely private citizens engaged in non-governmental occupations. Consequently, it has alwaysbeen possible to deal with the rights of the press under laws that apply to ordinary citizens. Thereis no reason to make the press the focus of a special law.
Egyre erősebb a gyanúm, hogy a komoly, magukra még adó szakemberek már túl távol kerültek a Fidesz vezérkartól, így egyre kevésbé felkészültekkel kell dolgozniuk. (És akkor még nem is említetük közt. elnököt, akinek a hivatala már a hibajavításban is legalább annyi hibát vét, ahány mondatot papírra vet. Az is komoly ügyészségi vizsgálatot érdemelne, hogy az ilyenek hogy jutottak át az érettségin, mert biztosan nem a tudásuk volt a fő tényező.)
