El lehet dönteni: regressziós hipnózis. Szakember kezében hatékony módszer. Voltak is ilyen kísérletek, a konklúzió nagyjából az volt, hogy a születés mindenhogyan trauma. Ha egy szűk csatornán kell átpréselődni akkor azért, ha meg kikapják, akkor azért.
A császáros babák viszont sokkal szebbek, az tény. :)
Szerintem nem jó a gyereknek (sem) a császármetszés
Szerinted. Nyilván agyvérzéssel, oxigénhiánnyal születni (és esetleg egy életre megnyomorodni) sokkal jobb.
Pszichológiából is tanultuk, hogy nem mindegy, hogy egy gyerek hogyan éli meg a születését. A koraszülöttek pl. sietve akarják élni az életüket, a császárral születettek meg bizonytalanok lesznek.
Nnna, most már tudom miért vagyok annyira bizonytalan... Vagy mégsem? :>>> És a kislányom is marhára bizonytalan, már most látszik rajta. Mint egy anyakirálynő, annyira.
Feismerik az anyjuk, apjuk hangját, ha magzat korukban beszéltek hozzájuk. Felismerik a magzatkorbna hallott zenét... De tényleg hagyjuk, mert ezt valóban csak ők tudják.
Ha azt mondta volna, hogy "kucorogtam" az hihetőbb lenne... míg "úszik" az anyaméhben az olyan kezdetleges állapot, hogy arra ugyan nem emlékezhet. Mire nagyjából kialakul az agya kezdetleges tekervényekkel, addigra már nemigen van helye neki úszkálni.
"Mire van bizonyíték? Hogy sokat tudnak az újszülöttek? Persze, hogy van bizonyíték. Néhány perc alatt megtanulják az anyjuk illatát, az anyjuk arcát, nekik tetsző és nem tetsző mintákat, színeket választanak ki..."
A tanulás képessége nem egyenelő a tudással.
Szerintem ebbe nem érdemes mélyebben belemennünk, mert úgysem dönthetjük el..
Mire van bizonyíték? Hogy sokat tudnak az újszülöttek? Persze, hogy van bizonyíték. Néhány perc alatt megtanulják az anyjuk illatát, az anyjuk arcát, nekik tetsző és nem tetsző mintákat, színeket választanak ki... (nagyon kevés, ami most eszembe jut, de nagyon sokat tudnak).
Kedves Almácska: képzeld el, hogy az én egy szem "kicsi" fiam a negyvenes fejével majdnem egy óráig be volt szorulva a születése közben fejjel a medencecsontomba, lábbal meg ezerrel nyomta magát az alsó bordáimba támaszkodva. Azt hiszed, ez kisebb trauma volt számára, mintha sitty-sutty kiemelték volna, és kész? (De megjegyzem, én is így tartom jobbnak, ahogy történt, mert ez a normális. De csak azért ez most a véleményem, mert semmi baja sem lett.)
Almácska, ezt magyarázom neked időtlen idők óta: tudok konkrétan olyan helyet, orvost és miegyebet, ahol teljesen természetes módon, békénhagyva, kicsit segítve meg bátorítva, DE BIZTONSÁGBAN élheted meg mindezt.
Ne aggódj, ha a nyomdában összecserélték volna a jegyzet nyomtatásánál, és azt írnák, hogy "a koraszülöttek bizonytalanok", akkor koraszülöttként pont ezt éreznéd rád jellemzőnek, t.i. hogy bizonytalan vagy.
Van pár jelző, pl. bizonytalan (mindenki volt már bizonytalan az életében), sietősen élő (a mai felgyorsult világban mindenki az), értelmes, intelligens, érzékeny lelkű (mindenki ilyennek gondolja magát, a legutolsó segédmunkás is), stb., ezek u.n. jokerek, amiket bárkire rá lehet mondani, igaznak fogja tartani.
Élő példa: Azt tanítják ugyanott, hogy a nehezen, hosszú órák alatt megszületett, szülőcsatornába beszorult gyerekek később nem mernek alagutakon, csöveken átmászni. No, nekem van két darab ilyen gyerekem. Az egyik úgy mászik át bármilyen szűk alagúton, mint a villám, a másik a közelébe sem mer menni. No, akkor mi van???
Magam is elítélem a sok felesleges beavatkozást, az indokolatlanul adott oxytocint, az evés-ivástilalmat és egyebeket
Az lenne a legjobb, ha ezek nem lennének és hagynák a nőket szülni, ha baj van, segítenének... Annyi pénzt hagynak ott a kismamák, illene változtatni pár dolgon. Szerencsére már vannak jobb helyek.
