-Geo v. H tarifás mérőórától beltéri mellett lévő kismegszakítóba, onnan a beltéribe. (Ha 3 fázisú, akkor 5 eres, ha egy fázisú akkor 3 eres, asszem.)
-Mivel a beltéri kijelzője kivehető én a nappaliba bevezetékeltem egy 2 eressel, így onnan tudom vezérelni.
A keresztmetszetekről informálódj. 2 eresből elég az 0,75 vagy 1 nmm-es.
Beltéri -kültéri közötti kábeleket meg a csövek mellett elvezetik.
A fotón láthatod, h. nekem a kis dobozban van (Geo tarifa) 3 kismegszakító (3 fázis) meg valami túlfesz védő. A beltériben van fi relé így azt kihagytuk.
A falból meg a többi felsorolt kábelek jönnek, eltakarva egy szerelődobozzal.
Nalunk a szondas hoszipka eon H tarifara van kotve. Az eon altal eloirt kismegszakitokat kellett beszerelni, de egy megszakitoszekrenybe van az osszes tobbivel....
Nem dugaszolható az előírás emlékeim szerint, valamennyi spéci tarifához (B, B-Geo, és H).
Azért szép is lenne, ha nem lenne lekapcsolható, a kismegszakító pedig egyébként is előírás, azzal is lehet áramtalanítani. Nekünk beltéren ey külön kis dobozba jön be a Geo áram, bár ez szerintem csak a villanyszerelő túlbuzgalma, de szerinte kérhetik ezt.
Na itt van 5 kismegszakító: beltéri, kültéri (ez persze a beltéri egységtől megy ki a gázcső mellett, azt már nem a villanyász intézte), és még 3 fázis a patronnak.
Ami kérdés felmerült bennem is: lehet-e áramtalanító kapcsololót tenni a gép mellé H tarifa esetén? Elvileg a klímáknál régebben kötelező volt (karbantartás miatt), a "H" tarifa szerint meg nem leválaszthatónak kell lennie.
Leírásban is 4mm2 van, nem azon fogok spórolni akár a 6ost is berakom.. az irány nem volt egyértelmű (nekem úgy jött le, hogy a H-t a kültérire is lehet(ne) kötni, közösítve van - a probléma gondolom itt a kikapcsolással lenne, mert így nem tudnám áramtalanítani):
Télen a hideg napokon simán láttam 20A feletti áramerősségeket a kis mérőn, amit a hőszivattyú elé raktam. Mivel a cos fi sem pontosan 1, így az áram még nagyobb is általában, mint amit a pillanatnyi hatásos teljesítményből számolnál. Nem ördögtől való ám egy fázisú hőszipkához a 4 mm2-es vezeték!
nincs még meg a gép, csak villanyszerelő készíti elő cső kiállásokat, ezért kellene még burkolás és szigetelés előtt tudni, hogy mit honnan tápláljunk meg.
Mutass légyszives egyfázisúban olyat ami 4500w nál többet felvesz patron nélkül. H tarifánál pedig a szekrényben lévő, az elmű elosztó és az óra között van megszabva a keresztmetszet. Az óra után olyat használsz amit akarsz.
Nekem napkollektor+300l HMV tárolós rendszerem van.
A kollektor a tároló fölött van, és a melegebb tartályból a víz a hőcserélőn keresztül a hideg kollektorba megy. Gyakorlatilag kihűl a tároló.
Persze már átalakítottam, azóta nincs probléma: a kollektor kilépő vezetékét a tartályba belépés előtt a tartály alsó vonaláig levittem, és onnan vissza fel a hőcserélő belépő csonkjára.
Húzzál mindenhova 5x2,5 kábelt, ha van valahol patron akkor annak külön... mindenre bőven elég lesz. Ez fázisonként 20A ig szabvány szerint jó, de bőven van benne tartalék 3 fázisnál 24kw-tal terhelhető.
Mivel a fűtőpatron a beltériben van, annak a villanya nem megy tovább. Igazából neked annyi a lényeges, hogy a betápokkal a beltérihez álljatok ki, plusz kell még majd egy valahány eres vezeték a beltéri és a kültéri között, ami jelet is visz plusz teljesítményt is. A telepítési utasításban valahol benne van, hogy ennek milyen jellemzőkkel kell bírnia.
Esetleg lenne itt olyan Pana T-Cap split tulaj (esetleg kiépítő szaki) aki megtudná nekem mondani, hogy hogyan kell előkészíteni a villanybekötést a gépnek?
Villanyszerelő előcsövezné neki a kiállásokat, de sajna nem egyértelmű nekem a manual szerint a rajz (mondjuk neki még nem mutattam). Főleg az érdekelne, hogy a H tarifás betápot a kültéri kapja-e és onnan kell átkötni a beltéribe (az egyértelműen látszik, hogy a patron miatt kell egy plusz bekötés a normál áramról is). Esetleg pont fordítva van és a beltéri kapja a H betápot és onnan megy ki a kültéribe? Csak az világos, hogy a kültéri és a beltéri között kell kábelezés, ha jól értem 4x4mm².
Hőszivattyú elhelyezéssel kapcsolatban lenne egy kérdésem.
A tetőre kerülne nálam (8 fokos lapos tető) és alatta 3m-rrel lenne a rendszer amit ellátna (padlófűtés, HMV tároló). A gép monoblokk, tehát csak a víz menne rajta lefelé. A kondenzvíz elvezetés megoldott.
Van bármi amivel ebben a hidraulikus elrendezésben rá lehet faragni?
Szerintem nem nagyon (a légtelenítésre kell figyelni), de valami rémlik hogy az egyik gépkönyvben nem javasolták hogy a puffer a gépnél alacsonyabbra kerüljön. Mi lehet az oka?
Nem tudom fejből a tipusát. 2 db van, egy 200 és egy 300 literes. Igen, a betöltőnyílásból van leágaztatva a külső hőcserélő. Nem gond ha van vízelvétel.
Nem a számokra alapoztam h jóval takarékosabb, hanem az ismeretségből gyűjtött tapasztalatokra.
Sok emberrel beszéltem akinek talajszondás van, párral akinek levegős hőszivattyúja és még többel akinek kondenzációs gázkazánja. m2-re vetítve hasonlóan szigetelt modern házakban mindig a gázosok fizették a több rezsit. Nem is kevéssel.
Igen én alapból levegősre gondoltam, bár talán nincs nagy különbség, minimálisnak tudom a szondások hátrányát SCOPban.
A "jóval takarékosabba" azért belekötnék.
Gáz ára cca.:120Ft ebből kivehető 9,7kWh tehát 1kWh megvan 12,37Ft-ból.
Korszerű kondis kazánra írnak 106% hatásfokot, de ezt ne higgyük el és számoljunk csak a 100-al.
Áram A1 tarifán 37,75Ft.
37,75Ft/12,37Ft= 3,05COP
Tehát CSAK annyival olcsóbb nappali áramon a hőszivattyú amivel ez alá a 3,05 alá be tud menni SZEZONÁLISAN.
Levegősnél megvan az az játéktere a felhasználónak, hogy okosan a kicsit melegebb nappali időszakokra programozza a gépet és az éjszakai nagy hidegekben kevesebbet kér tőle ezzel nagyon sokat lehet javítani a SCOPon. Valaki itt is példázta már ezt saját tapasztalatból.
Szondásnál nincs játéktér ott gyakorlatilag állandó a talajhő a szezon teljes egészében ráadásul a segédberendezések is eszik az áramot.
Hőszivattyú kimenetén útváltó szelep. Eldönti h bufferbe vagy hmv külső hőcserélőbe menjen a fagyállós víz. A hmv tartály aljáról szivattyúval beküldöm az ivó vizet a hőcserélő mások oldalába, ahonnan a tartály kb közepébe megy vissza. Azért így, hogy télen se legyen a tartály alján pangó víz, átforgatja az egészet. A hőcserélőn csak 1.5-2 fok a veszteség, ez fontos. 550 kw-os (80/40nél), 2,5m2 a felülete. Van a tartálynak belső csőkígyója is azt majd kollektor melegíti.
van a fogyazstásmérőnek hmv számlálója, tőbb hónapos átlaggal 2,31 kwh megy el naponta. Ha lesz kollektor ez legalább a felére lecsökken.
Talajszondás még nappali árammal is jóval takarékosabb mint a gáz. De lehet te levegős hőszivattyúra gondoltál. Korábban kérdezted h nem aggódok-e a szondahőmérséklet miatt. Amint írtam, akkor ment le 4 fokra a bejövő, amikor -10, -13 fok volt. Mivel nagy sebességgel áramlik a víz, 0 de még -0.5 fokon sem fagyna meg. De be is van fagyállózva, így sok a tartalék. Ezek elég lassú hőmérséklet változások, nem hül csak úgy tőbb fokot. Egyszóval nem félek.
A kondis kazán a gázzal kb egálban van üzemeltetési költségben nappali A1 áramtarifával hőszivattyúval, de talán még jobb is a HSZ.
Ne a napelemben gondolkodj és győzködd magad, ha nincs pénz rá, hanem a "H" tarifában amivel kb 40%-ot tudsz megspórolni. Így már nyerő a buli.
Radiátort felejtsd el új építésnél. Ha ráerőlteted a kivitelező/tervező párosra az lesz a vége, hogy bután fog működni a rendszer aminek a többletfogyasztás lesz az eredménye. A nagy kínban (radiátorozás) valahol valami el lesz b ...va és nem lesz optimális a működés.
Ha bent a gáz a telken akkor meggondolandó a gázfűtés, minden pénzt inkább tolj bele a szigetelésbe. Ne ilyen 8cm padlókkal viccelődj.
2015-ben hoztuk be a gázt (a telken volt), ha jól emlékszem a 12m rézcsőt vettünk, a terv és munkadíj kb. 200 ezer volt egy vállalkozó intézett mindent. A kazán 230 000 (Baxi) és hozzá jött az 5 m műanyag kémény, csavarok, egybek. Az egész kb. 500 ezer volt. Ehhez nem számolok most 3M napelemet, mert minek tennék fel mellé ennyit?
A hőszivattyúhoz már van értelme napelemet feltenni. Igazából ez a kérdés, hogy gáz olcsón, vagy invesztáljunk 3-4 milliót előre egy hőszivattyú+napelem rendszerre?
Tanácsokat kértél, de ragaszkodsz az eredeti elképzeléseidhez mindenáron. Így sok értelme nincs a beszélgetésnek. Kolléga nem falfűtést hanem mennyezetfűtést javasolt a monolit VB födémbe. Oda tán nem lesz olyan sok kép akasztva a jövőben sem. A falszerkezet racionalizálása nem a rossz hőtechnikai tulajdonságai miatt javasolt, hanem mert olcsóbban lehet jobbat építeni. A padlóba tényleg vicc a 8 centi, pláne padlófűtés alá. A napelem+hőszivattyú beruházást hasonlítod a szűken számolt gázoshoz, holott előbbi esetben innentől nulla lesz a fűtésszámlád, utóbbi esetben pedig fizeted a gázszámlát. Almát körtével.
