Kiemelek belőle két érdekes részt, amit szíves figyelmedbe ajánlok.
1. We measure a group-velocity index of ng = -310(+-5); in practice, this means that a light pulse propagating through the atomic vapour cell appears at the exit side so much earlier than if it had propagated the same distance in a vacuum that the peak of the pulse appears to leave the cell before entering it. (Röviden arról van szó, hogy a kísérletben még "negatív" fénysebességet is mérnek, ami azt jelenti, hogy előbb lép ki a fényimpulzus a tartományból, minthogy belépett volna. Ez azt jelenti, hogy óvatosan, speciális módon kell értelmezni az eredményt. Ami kilép, az nem egészen az, ami belép. Ennek nyilván az az oka, hogy a fényimpulzus nem egyszerűen részecske, hibás rá úgy gondolni.)
2. Finally, we note that the observed superluminal light pulse propagation is not at odds with causality or special relativity. (Kiemelés tőlem.)
Hát, ha te akarsz beszélni róla, akkor szerintem neked kellene lenned a 'valaki'-nek...
Ja, és van még egy apróság: a világ dolgai két csoportba oszthatók, a 'valami' és a 'megy valahová' csoportba. Az utóbbi azt jelenti, hogy amit első ránézésre valaminek (tárgynak, anyagnak, objektumnak) vélek, az valójában csak jelenség (csúnya szóval: látszat); na ennek a sebességére nincs korlátozás a relativitáselméletben sem.
Például, ha egy szentjánosbogár mászik a falon, az 'valami', de ha én zseblámpával világítok a falra, és ott egy fényfolt látszik, az nem 'valami', éppen ezért a 'sebessége' a fényénél nagyobb is lehet.
"A relativitáselmélet kiindul néhány egyszerű feltevésből (pl. a fény sebessége minden inerciarendszer saját idejével és saját távolságával mérve állandó és ugyanannyi) ..."
A fénysebesség nem állandó, még az ugyanabban az "inerciarendszerben" sem állandó!Lásd a Wang kísérletet ( 2000-ben), ahol a fénysebesség 300x-át(háromszáz szorosát) mérték ki laboratóriumi körülymények között.Ezt a tényt a tudomány elég ügyesen elmaszatolta, a relativisták pedig homokba dugják a fejüket. Jó lenne ha akadna valaki, aki itt a fórumon röviden ismertetné ezt a sarkalatos kísérletet.
Nem tudom, miről beszélsz. Egy levezetés olyan, mint egy történet. Emberi nyelven írják (szavakkal). A végén ki kell derülnie, hogy miért a 45 fokos szög adja a legnagyobb távolságot. Ehelyett ideszórtál néhány képletet, amiről mindenki azt gondol, amit akar.
Pl. itt van a világ egyik legnagyobb relativitáselmélet-szakértője, az ETH-n a matematika és a fizika professzora, de korábban hosszan a Princeton University matematika tanszékén volt: http://www.math.ethz.ch/~demetri/
esteleg-megengedem-matematikai megtámogatással. Ezért azután jó lenne,ha nem hoznád "haza" a hivatalos munkádat, a matematikát, hanem amolyan hobbi-fizikusként próbálnál működni. Szeretném látni ennek első jeleit!
P.S. A mozgó atomóra a valóságban tényleg lassabban jár (tehát nem csak úgy látjuk, vagy úgy mérjük). Ez bizonyított tény, csak te egyszerűen nem akarod elhinni.
Üzenet Astrojan olvtársnak: az (59870)-ben feltett kérdésesre válaszoltam az (59871)-ben; sikerült már időd találnod, hogy elolvasd és kialakíts róla valamilyen álláspontot?
Az időnek az a definíciója, hogy "amit az atomóra mér". Ennél egyébként többről van szó.
1. A relativitáselmélet kiindul néhány egyszerű feltevésből (pl. a fény sebessége minden inerciarendszer saját idejével és saját távolságával mérve állandó és ugyanannyi) és utána tisztán logikai úton levezeti, hogy pontosan milyen kapcsolat áll fenn az egyes rendszerbeli idők és távolságok között.
2. Az időt és a távolságot mérő szokásos szerkezetek, de még a sokkal bonyolultabb szerkezetek is pontosan úgy viselkednek, ahogy azt a relativitáselmélet megjósolta: pl. a mozgó atomórák járása lelassul, a felhőkarcoló tetejére felvitt atomórák járása felgyorsul.
3. Nem tudunk jobb és koherensebb magyarázatot a 2. pontbeli jelenségekre, mint amit az 1. pont kínál. Mi több, az 1. pontbeli magyarázat szép, tiszta, harmonikus, és legfőképp logikailag helyes. Ebben egyetér minden kutató matematikus és fizikus, tehát azok, akik igazán értenek a témához és akik számára a kérdés igazán fontos és érdekes.
4. A fentiek alapján célszerű elfogadni, hogy az időt és távolságot mérő szokásos szerkezetek valójában a relativitáselméletben szereplő saját időt és távolságot mérik. Más szóval amit korábban abszolút időnek és távolságnak gondoltunk, az valójában relatív, függ a megfigyelőtől. Ez egy pragmatikus és praktikus szempont, dehát a tudomány már csak ilyen. A többi a vallás, a filozófia, a spekuláció, az álmodozás körébe tartozik.
"tehát az idő valójában nem dilatál és az atomóra a valóságban nem jár lassabban, csupán másként méred ?"
Majdnem elkezdtem neked magyarázni, hogy ez a mondat miért hibás a specrel szempontjából, de aztán rájöttem, hogy ezt már megtettük 100x... De azért azt elárulhatnád, hogy mit értesz azon, hogy "valójában" illetve "a valóságban"?
A feladatot nem átlagembernek adtam, hanem egy mérnöknek, aki meg akarja cáfolni a relativitáselméletet. Hogy pontosan idézzem:
"A modern fizikában az idő relatív, dilatál, csavarodik stb-ahogy ezt a szükség kívánja amikor egy modern elmélet bajban van." (59902-es számú üzenet.)
Ez a borzasztóan nagyképű és cinikus kijelentés nálam kivágta a biztosítékot.
"Én egy kicsit elnagyoltnak érzem a bizonyítást. Szerintem meg kellene mutatni, hogy más konstrukcióban sem lehet több területrész."
Igen ennyire nem részleteztem, de végiggondoltam.
Minden elrendezés előállítható úgy, hogy először veszünk egy kört, majd hozzáveszünk mégegyet, stb.. egészen a századikig.
Elég azl belátni, hogy minden n-edik lépésben maximum (n-1)*2 -vel tudjuk növelni a területek számát.
Kezdjük el lassan rajzolni az új kört óramutató járásábal egyezően egy tetszőleges üres pontból. (Ha ez nem lenne lehetséges, akkor egybeesne az új kör egy régivel, ami nyilván nem metsz ki új területet.) Amíg nem érünk el egy másik kört metsző vagy érintő pontig, addig nem metszettünk ki új területet. Mihely egy ilyen pontot elérünk most forduljunk vissza amíg el nem érünk az első metsző pontig. Megvan az első kimetszett területünk. Menjünk tovább, nyilván a második új kimetszett területünk akkor lesz meg ,amikor elérjük a következő metszőpontot. A metszőpontok száma max (n-1)*2 így a kimetszett új területek száma is annyi.
Az Euler-formulával így lehet elmondani a megoldást. Ha leteszünk néhány kört a síkra, akkor a metszéspontjaik és a közöttük húzódó osztatlan körívek egy síkgráfot alkotnak. Jelölje c, e, l a gráf csúcsainak, éleinek, lapjainak a számát, ekkor a formula szerint l=e-c+2. Ha f1,...,fc jelöli az egyes csúcsokon átmenő körök számát, akkor e=f1+...+fc, mert minden kör két éllel járul hozzá azokhoz a csúcsokhoz, amiken átmegy, de minden él két csúcshoz csatlakozik. Ezért
l= f1+...+fc-c+2 = (f1-1)+...+(fc-1)+2.
A jobb oldal persze nem változik, ha néhány újabb fi=1 (i>c) értéket hozzáveszünk. Ez azt jelenti, hogy ha sorra rakjuk le a köröket a síkra, akkor minden lépésben annyival növekszik a lapok száma, amennyi pontban az új kör az előzőeket metszi (multiplicitás nélkül). Tehát a k. kör lerakásával legfeljebb 2(k-1)-gyel növekszik a lapok száma, a végén a lapok száma legfeljebb 2+2+4+...+2(n-1)=n2-n+2. Ebből az is látszik, hogy az n2-n+2 korlát elérhető: ennyi a lapok száma akkor és csak akkor, ha bármely két kör metszi egymást, de semelyik három nem megy át egy ponton.
Azt gyanítom, hogy ezt az anti-didaktikus és rosszul fogalmazott feladatot egy matematikus követte el.
Nincs probléma a megfogalmazással. A matematikusok így mondják azt, hogy "ha a síkból elhagyunk 100 körvonalat, akkor a maradék résznek legfeljebb hány összefüggő komponense van". És persze az "összefüggő komponens" egy jól definiált fogalom, amivel nem fárasztalak, mert úgysem érdekel.
Az egyik a "körvonal" szó.
A körvonal többjelentésű szó, de a matematikában lényegében egy jelentése van. Azért szoktunk körvonalat mondani, hogy véletlenül se keverjük össze a körlemezzel. Hasonlóan gömbfelszínt vagy tömör gömböt (esetleg labdát) mondunk gömb helyett
Őszintén meglepett, hogy megmondtad a jó eredményt, de jobban örültem volna, ha magyarázatot is fűzöl hozzá. Magyarázat nélkül keveset ér. A fizika beugrót is meg kéne oldanod.
Szivesen veszek viszont találós kérdéseket a rel tárgyköréből.
Én viszont nem veszek szívesen találós kérdéseket tőled egy olyan tárgykörből, amit egyáltalán nem értesz. Amúgy sem szeretem a találós kérdéseket, mert azok tényleg félreérthetők. Matematikus vagyok, jól definiált problémákon gondolkozom, és van belőlük nekem elég.
Belátható, hogy maximális sok részre úgy tudjuk bontani a síkot, hogy minden kör metsz minden kört és minden metszéspont máshol van.
Ilyen elrendezés az, ha egyforma köröket teszegetünk egymás mellé vízszintesen szép sorban úgy, hogy középpontjaik mindig csak mondjuk r/200 távolságra legyenek az előzőtől.
így képzeltem én is az elrendezést, persze nem számolgattam utána a végeredménynek.
de az teljesen kizárt, hogy bizonyítani is tudjam, hogy ez a valódi megoldás :)
még az is csak megérzés, hogy egyforma méretű köröket kell használni, mert úgy gondolom, ha egy adott méretű kört használtam, akkor kisebbet nem értelmetlen. ebből kijön, hogy mind egyforme.
de egy matematikus elsírja magát az ilyen "úgy gondolom" - októl.
Nem érted amit mondtam, meg sepróbálod az értelmet keresni benne. Eldöntötted hogy én hülye vagyok és mindenféle téveszme rabja, aki hülyesgeket besuél aztán annyi. Így nem sok értelme van a vitának.
Halál pontosan leírtam, hogy mi miért van. Nen értetted meg. Bűvös szavakon lovagolsz, ahelyett hogy a fejedet használnád. Szólj ha már legalább azt megértetted amiít írtam -még ha nem is értesz egyet vele. Akkor van értelme folytatni.
Én egy kicsit elnagyoltnak érzem a bizonyítást. Szerintem meg kellene mutatni, hogy más konstrukcióban sem lehet több területrész.
Az addig ok, hogy több metszéspont nem lehet annál hogy minden kör az összes többit metszi, de azt azért nem ártana valami módon bizonyítani, hogy ez a területek számára is pont a megadott korlátot állítja. Különben lehet gyanakodni hogy esetleg valami más elrendezés több területet ad ugyanannyi vagy éppen kevesebb metszésponttal...
"Magyarországon másodikként mond meg, hogy milyen számokkal jellemezhető a Chou- óra, ha a "B" dobozt feltesszük az egy méter magas asztalra."
Gergo, adós maradtál a 0,11 és 9 szám újraszámításával.Nos, akkor én elmondom.A számítás a helyzeti energia képletén alapszik, E=mgh, ezt bizonyára ismered.Innen már könnyű: Az 1 méter magas asztalra feltett 1 kg tömeg helyzeti energiája: E=mgh =1*1*10=10 J. Az energia többletet úgy számoljuk át tömegnövekedésre (m'), hogy osztjuk c négyzettel. Az egységnyi tömeggel (m) végigosztva egy m'/m arányszámot kapunk. A többletet megkapjuk, ha ezzel felszorozzuk a tömeget avagy a frekvenciát.
m'=mgh/c2 =10*9e16 =1,11e-16 kg
m'/m=1,11e-16
Chou órájánál a frekvenciát kerekítve 1e15 Hz-re vettem, bár egy cikkben 1,15e15 értéket is láttam. Mindkettő a közeli ultraibolya tartományba esik. A frekvencia-növekedés:
df= f*(m'/m) =1e15*1,11e-16 =0,11 Hz (rezgés/sec)
Mennyi idő szükséges egy teljes frekvencia átvonulásához?
"erkölcstelen" volt a részemről feladatokat adni neki, meg egyáltalán mit képzelek és hogy jövök hozzá . . . "
Úgy látom, hogy te vagy a Fórum személyzetise, aki erőszakkal lekáderozza az új belépőket. De ha itt muszáj bevallani, akkor nem tehetek mást mint bevallom: mérnök vagyok.
"De arról nemigen lehet egyenrangű értelmes tudományos vitát folytatni, hogy a specrel keretein belül hogyan kell ezt a körberepülős feladatot megoldani."
Az ELTE-n lehet szigorlatozni, relativitás elméletből.Én szoktam eszmét cserélni ilyen vizsgázott szakemberekkel.Ők azt mondják, hogy művelik a relativitás elméletet, de azt nem merik mondani,hogy értik is.Én pozitívan értékelem az önjelölt "szaktudósokat", amilyen te is vagy, mert a rel-hez hatalmas önbizalom szükséges.De biztos vagyok benne, hogy nem érted, és a megszólalásaidból látszik is, hogy nem érted. A sokféle téveszméd közül az egyik, hogy a H-K kísérlet "körberepülős" feladat.Semmi köze nincs a teljes körhöz, lehetet volna az akár félkör is.De hogy még alaposabban megmutasam neked a tévedésedet gondolj a London-Saigon-London órareptetési kísérletre.Ez bizony egy oda-vissza ferde vonal a földgömbön, semmi köze a körhöz.De ettől függetlenül az óra járása megváltozott.Ugyan számolj már utána ez utobbinak, hogy lássam, nem csak szövegelésben vagy virtuóz, hanem számolni is tudsz.
