Sok oldala van ennek. A HMKE komoly előnye, hogy általában háztetőre települ, nem vesz el termőterületet, s nem rombolja a tájat. Nem kell központilag karbantartani, üzemeltetni - a tulajdonos törődik vele. A rendszerbe beépített kapacitás mégis megnött, ráadásul - bár Magyarországon a PV business extraprofittal megy még HMKE vonulatban is - a beruházó mégiscsak ellenőrzi, fékezi az árat, hiszen saját magától senki sem lop. Viszont ha megnézzük a nagyobb PV erőművek fajlagos árait, bizony azt találjuk, a befektető nem törte kezét-lábát, annak érdekében, hogy minél olcsóbb legyen.
Tetszik-nemtetszik, akkor is szükség van decentralizálásra (termelésben és tárolásban is) ugyanúgy, ahogy egy stabil atomra.
A támogatásokat én sem szeretem, mert brutálisan torzítják a piacot és sosem oda kerülnek, ahol igazán szükség van rá. Sose fogom pl. megérteni, hogy miért nincs rendes szakmai háttérrel megvalósított hőszigetelési/energiahatékonysági program... illetve tudom, mert az nem biznisz a főkolompos(ok)nak, mint a gáz.
Ettől függetlenül lehetne más módon is serkenteni a tárolási kedvet, nem csak pénzosztással(mondjuk a vámok csökkentésével, elengedésével bizonyos cuccokra, kedvező szabályozási feltétekkel...).
Talán nem véletlen, hogy erőművi méretekben termelünk áramot és nem otthoni méretűekben... Minden ami háztartási méretű a nagyon gyors CO2 kvóta megugrását szolgálta és cseppet sem gazdaságos. Makro szinten az enyém sem, csak személy szerint nekem. A pizzásnak aki árammal süt, és az én áramomat használja fel - már biztosan nem az.
Ha jól emlékszem , úgy 2-3 éve az oroszok és a csehek létrehoztak egy együtmüködést a közúti jármüvekbe szerelhetö " biztonságos " hidrogéntároló gyártására , ami 3-szor könnyebb , mint az addig gyártott tárolók . Nem kötelezö csak tiszta hidrogén , hanem keveréknek földgáz-hidrogén . Most is tesztelik nálunk a földgázhoz vegyítve , hogy milyen a hatás egy konkrét térségben . Mindenre van megoldás , vagy lesz , mert a kényszer rávisz bennünket . Az alapanyagok jövöbeni hiánya nagy úr lesz . Regionális elöállítás és fogyasztás lesz a jelszó mindenre : energia , élelem . Másképpen fogjuk látni a világot !
Én is igyekszem .:-) Napkoli , napelem , rekuperátoros szellöztetés , klímával fütés , jól höszigetelt ház . Minél kevesebb primérenergia kelljen .
Az év első 5 hónapjában 43%-os volt a helyben felhasználásom (részben annak "köszönhetően", hogy döbbenetesen sok áramot használok a magam mércéjéhez képest). Becslésem szerint 8-900e Ft-ból (~5kW akku+inverter, DIY, tehát csak anyagköltség és ez akkuról nem tölt vissza a gridre) közel negálni tudnám az 5kWp rendszerem negatív hatását a hálózatra (~60-80% helyben felhasználás).
Következő körben szerintem ezt kellene majd központilag támogatni, ill. jöhetne a rendes visszatermelős "hibrid rendszerek kora". Én már nem érzem túl távolinak vagy elérhetetlennek. Nyilván nem évszakokat lehetne áthidalni, de tervezhetőbbé válna a hálózatirányító számára, kisimulna a "kacsa-görbe".
Ha maradnak, netán javulnak a trendek és nem kell más prioritás felé fordulni (nem kell a városi kertben búzát termelni és a szomszéd macskájára vadászni a húsáért), akkor ~2 év múlva hibridesedni fogok, némi bővítéssel egybekötve.
(Nem vagyok hidrogén szakértő, de aggódom. A hidrogén a leg illékonyabb, robbanékony gáz, amit kellő mennyiségben csak igen magas nyomás alatt tudunk tárolni. Milyen lesz, amikor egy teherautó beáll a kúthoz hidrogént tankolni..., ...vagy elindul 10 órás útjára egy interkontinentális, hidrogénhajtású utasszállító repülőgép..., netán jön a tankkocsi a hidrogén kutat feltölteni 20m2 néhány száz bárra sűrített hidrogénnel... vagy ezen kocsik ütköznek...) Brrrrr....
Szerintem a problémát két részre kellene szétválasztani . Egyik lenne a lakossági ellátás , a másik pedig az ipar . Az ipar oldaláról jól megtervezhetö az energiaigény akár órákra is , mivel az ipari cégek szerzödésileg vannak kötelezve a várt fogyasztás tervezésére , így elörelátható az erömüvek termelése . Viszont a lakosság oldaláról elég nagy a hullámzás a fogyasztásban . Valamint a zöldenergia kiszámíthatatlan teljesítménye , ami percröl percre változik . Ezért kellenek a gyorsreagálású erömüvek , amik igyekeznek a lakossági fogyasztás és a zöldenergia hullámzását kivédeni . Ezért gondolom azt , hogy amennyiben tovább nöl a zöldenergia termelése , annál inkább szükség lesz a zöld hidrogén elöállítására is , mert ez lehet akár a gyorsreagálású erömüvek üzemanyaga is és a jármüvek részére is üzemanyag , valamint a földgáz dúsítása hidrogénnel , mert így kevesebb földgázt kell vásárolni .
Részben igaz. Mint tudjuk a naperűművek színuszosan (ideális esetben) termelnek. A fogyasztás kevéssé az... (bár, nyáron mikor jól termelnek kell a sok légkondi) tehát drágák is lehetnek, nagyon drágák, ha rosszul használjuk őket. Ezért kell kompozítból (többféle erőmű típusból) előállítani az energiát - amit a tárolási lehetőégek bővülése is simit.
nemtom, lehet-e pl egy atomos erőművet nyáron egy blokkal kevesebbel üzemeltetni, télen meg full. A legdrágább áramtermelő berendezés az, ami ki van kapcsolva, vagy nema munkapontján üzemel - szerintem.
Valóban az atom lesz a gerince az elektromos energia elöállításának , valamint gyorsreagálású erömüvek plusz a zöldenergia .
A zöldenergia túltermelésnél részben regionális energiatárolókba fog kerülni , ha lesz ilyen kiépítve , vagy zöld hidrogén elöállítására lesz használva ( ez hamarabb létrejön , mint az akkutelepek ) , amivel a földgázrendszert dúsítani fogják és a terjedöben lévö hidrogénmeghajtású jármüvek részére .
Ezek igen összetett kérdések. Energia ár, energia stabilitás, függőség, környezetvédelem, járulékos következmények - mind-mind összefügg, s összehangolandó. Jelenleg pl. az az általános vélemény, atomerőművek nélkül nem lehet környezetkiélő (megújuló) energia rendszert működtetni - erről a zöldeknek más a véleménye (kibicnek semmi sem drága)... Németországban érvényesültek is... (sajnos, a következményeket láttuk). AE adja a gerincet, solár + szél a többit. Ne feledjük a villamosenergia rendszer alapvető követelménye a terhelésfüggetlen stabilitás. Ez azt jelent, hogy a rendszernek meg kell bírkóznia a csúcsterhelésekkel is, ha nem tud, akkor le kell kapcsolni fogyasztókat (fontossági srrendben) különben a rendszer összeomlik. EU méretű rendszerben lehet ide-oda tologatni a kapacitásokat, piaci alapon is, ezzel kompenzálhatóak a helyi anomáliák. De nem lehet elképzelni egy olyan EU rendszert, amelyben csak szolár és szél termelők vannak, mert mindkét rendszer igen alacsony rendelkezésre állással bír, ezért csak óriási túlméretezéssel (nagyon drágán) lehetne így biztosítani a szükséges energiát. Ki fizeti ezt meg? Az ipar, a mezőgazdaság? - biztosan nem, ellehetetlenülnének. A lukakat kitőmik az AE-k(ez a gerinc) meg más hagyományok erőművek (ezek már CO2 kibocsátók), a csúcsokat kezelik a csúcserőművek (ezek többnyire gázzal, olajjal mennek... GBR-ben már tegeralattjárókban használatos mini AE-kben gondolkodnak, direkt a nagyfelhasználók mellé telepítve - amellett, hogy a méregzöldek nem lesznek boldogok, azért ennek vannak veszélyei...
Mi van, ha éppen dübörögnek a naperőművek, s kétszer annyit termelnek, mint ami éppen kell? Németországban már volt ilyen, negatív lett az energia ára az adott szakaszban... Vagy 1 hete állnak a szélerőművek... Ezek között a dolgok között egészséges kompromisszumot kell létrehozni - ésszerűségi, nem pedig ideológiai alapon. A technika, gazdaság, politika állandóan változik, alkalmazkodni kell hozzá - ez nem mindig sikerül(lásd németek). Az sosem jó, ha a politika megerőszakolja a racionalitást.
Én is ezt írtam. Nem tagadom, hogy van degradáció, csak eddig még nem vettem észre. :-) Nem egy gyártó akad, aki mérsékeltebb degradációval és esetleg hosszabb határidőkkel reklámozza a napelemeit.
Csak sokan abban a hitben vannak, hogy a degradáció olyan mértékű, mint a garanciális feltételek közt felvázolt. Egyrészt a gyártók (és telepítők) igyekeznek bevédeni magukat, ezért a tipikusnál nagyobb arányú romlással ajánlják ki a paneleket, másrészt nem a mi mérsékelt éghajlatunkra határozzák meg, hanem mostohább körülményeket feltételezve. Nem lepődnék meg, ha nálunk, 20 év alatt csak felét, harmadát esnének a teljesítmények (~7-12%?).
Laikusként korábban úgy gondoltam, ez fekete/fehér téma, mind gazdaságilag, mind környezettudatossági szempontból is egyértelműen csak előnye van a napelemes áramtermelésnek, bár a napsütés függő szakaszos működés hátránya is világos. Gazdaságossági szempontból, ha minden érdeket, stb. lehámozunk róla, akkor globálisan ha csak napelemmel s valamilyen energiatároló megoldással kellene folyamatos áramellátást biztosítani, akkor hogy viszonyulna az atomenergiához ? Az említett paksi 12Ft/kWh az vajon csak az üzemeltetési/karbantartási költséget, vagy a korábbi beruházást is tartalmazza, s vajon hogy jönne ki a matek új blokkok építése után? Mekkora költséggel termel mondjuk egy francia AE? Nyílván nem szándékozom lemondani a HMKE-m telepítését, ami OFT, a szaldós hálózat használat, stb. valós költségeit figyelemen kívül hagyva kb 3mill.Ft lesz, kb. évente megtermel sacc. 8000kWh-t, s tegyük fel üzemképes marad 20 évig, igy 17Ft/kWh s költséggel termel az én (mint laikus) szempontomból.
A hivatkozott cikkben nem teljesen érthető számomra, hogy egyfelől problémának tartja a megújulókkal termelt átvételét, másfelől viszont fontos lenne a megújulós termelők kilépését az egyes támogatási rendszerekből jogi eszközökkel is fékezni".
Mi volna egy optimális világban a közeljövő technológiai, gazdaságpolitikai realitásait figyelembe véve jó irány ?
Nagyon kíváncsi lennék hogy a jelenlegi helyzetben a színfalak mögött milyen irányba tendálódnak Paks2-vel s a megújulók ösztönzésével (vagy ezek szerint lehet hogy hátráltatásával ?) kapcsolatos tervek.
"Persze ne feledkezzünk meg a napelem degradációról sem, ami az első év után kb. 0,5-0,7%/év - ez szintén kicsit a nagyobb DC/AC arány irányába tolja a dolgokat."
lehet degradáció, de az a 8 éves rendszeremen még nem látszik, VAGY van ilyen mértékű degradáció, de annak hatását elfedi hogy a napsütéses órák száma nagyobb mértékben növekszik, ezért a 8 évvel ezelőtti állapothoz képest több a termelt energia nekem is.
"úgy látom idehaza idejében kapunk(kaptunk észbe)" ~20 éve a németeknél már elindultak a figyelmeztető cikkek. Akkor még 1 % alatt voltak a napelemek, ott a szél okozott galibákat. Azóta csak rosszabb lett. :-(
Nem egyszerű dolgok ezek. Szuper, hogy a napból jön az áram. De du. 6 és reggel 6 között nem (most hagyjuk az esős, havas, téli napokat...). A két időpont között valahonnan jönnie kell az áramnak. Honnan jöhet: víz, szén, gáz, olaj (bio?) és atomerőműből (a szelet is hagyjuk, mert Mo-on annak is alacsony a rendelkezésre állása). Víz -nincs. Szén, gáz, olaj >> CO2... stb. ... Marad az atom (AE). Az viszont nehezen és nem gazdaságosan szabályozható. Jön még a nemzetközi csencselés. Igen, de mi van akkor, ha mndenki bezárja az EU-ban az atomerőműveit? Maradnak a szél és naperőművek (szerencsésebbeknek egy-két víz). Roppantul meg fog drágulni az áram... Ez történt, történik Németországban. Zöld nyomásra bezártak(-nak) az AE-k. A német áramstabilitást a 80 db francia A reaktor biztosítja, illetve azok a szén/gáz erőművek, amelyeket a németek az AE helyett építettek.... Örület, ezt akarták a zöldek(CO2)? Most pláne jól jön ki ez az orosz szankciók mellett... (amerikai palagázzal fűtjük majd az erőműveket, nem lesz olcsó...) Ez az a helyzet, amikor a politika átveszi a műszaki irányítást a mérnökök, szakemberek helyett. Jó lenne, ha mi ezt el tudnánk kerülni. Kiút? Terjedni fognak a hibrid eszközök, de valaki számolja ki, hogy mennyi akku kell ahhoz, hogy áthidalja az éjszakákat, a az esős és szélcsendes napokat egy 80.000.000 lakosú országban. És nem elég csak a háztartásokét, menni kell a vonatoknak, a villanykohóknak, a hengersoroknak, a kórházaknak, az iskoláknak, a robotoknak stb.... Éjszaka mi fogja tölteni a villanyautókat, ha lesz belőlük 15.000.000? Nappal tölthetnék a naperőművek, de akkor nem állnak a garázsban... stb., stb. Ezért úgy látom idehaz idejében kapunk(kaptunk észbe), egyelőre nem a politikusok irányítják az energiarendszereket, vagy pedig hallgatnak a szakemberekre. Mi lesz, ha nem lesz Paks II (orosz balhé)? Paks I lejár, s mire a Westinghouse megtervezi Paks II-/A (amerikait) és megépíti, csillágászati magasságba megy idehaza is az áram ára...Brave New World (Szép új világ...) Ezért ha így mennek tovább a dolgok, az jár jól, akinek otthon hibrid rendszere lesz...
Másik oldalról viszont ott a satu, kötelező CO2 kvóta csökkentés.
Az valóban abszurd, hogy ugyanannyiért veszi vissza a szolgáltató tőlem, mint amennyiért eladta nekem, másnak. Lássuk be, a szolgáltatónak ez akkor púp, hogy még a a napelemre is árnyékot vet.
Hogy Paksot kell lejjebb tekerni, azt pl nem tudtam.
Az egy hasznos inzert volt! - pár dolgot kiemelnék:
1) 2022. április eleji adatok szerint a hálózati (1934 MW) és a háztartási méretű (1125 MW) napelemek együttes kapacitása már meghaladta a 3000 MW-ot. Nem véletlen, hogy a hazai rendszerirányító, a MAVIR 3000 MW értéken határozta meg azt a naperőművi korlátot, ami mellett a jelenlegi villamosenergia-rendszer még stabil és folyamatos működését nem veszélyezteti a napenergia volatilitása.... (nem lényegtelen nézőpont, s kicsit válasz a szélerőmű hiányolóknak is....) 2)
Gazdasági szempontból teljesen abszurd, hogy az olcsón termelő Paksi Atomerőművet csak azért terhelik vissza, hogy közel háromszoros áron kötelezően átvegyék a nap- és szélerőművek által megtermelt áramot. A műszaki és a klímavédelmi aspektusokról nem is beszélve. Ilyen esetek más országokban is gyakran előfordulnak.
(elgondolkodtató...) 3) Arról van szó, hogy a megugrott piaci áramár miatt a hazai naperőművek üzemeltetői egymás után lépnek ki a számukra eddigi garantált árat (és profitot) biztosító KÁT és a Prémium támogatási rendszerekből, miután a piacon extraprofittal tudják értékesíteni az áramot. ... ilyen az élet... ( a piac) 4) A hazai kormányzat és a MAVIR helyesen és szakmai alapon felmérte, hogy a nap- és szélerőművek alkalmazásának megvannak a fizikai korlátai, ...
...Az új szabályozás szerint az átviteli rendszerirányító a jövőben félévente meghatározza a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága így különösen a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség korlátját." A szabályozás a háztartási méretű naperőműveket nem érinti. 5) A módosítás nagyon fontos eleme az is, hogy a nap- és szélerőművekre vonatkozó csatlakozási igény elutasítható, ha a beruházók a rendszer stabilitását garantáló műszaki követelménynek nem tesznek eleget:...
A cilket az írta, akitől már sok értelmes áttekintést láttunk pl. atomerőmű témakörben, szerintem ez is kitűnő.
Nincs kételyem a megtérülésben, ezt te tudod a legjobban, mivel te ismered a költség/bevétel oldalt. Viszont csodák nincsenek, a degradáció általános jelenség, gyártótól függetlenül van, a mértéke különböző. Az első évben 2-2,5% 8,5 év alatt 5-6% valószínüsíthetőamit gondos analízissel tudsz csak házilag kimutatni, hiszen a besugárzásnak, meteorológiának is van egy szórása. 25 év alatt kb. 80%-ra esik a panelek teljesítménye, ezt már észre fogod venni, de a 10% csökkenést is.
Off: (El)Borzasztóan tetszik, mikor rolleres (régi motorosnak álcázva) meg hasonló bölcsisek pedálos Moszkviccsal idepottyannak okítani azokat, akik majdnem alapítás óta itt vannak. :-) Idevakkantanak 1 azaz egy hozzászólást, aztán eltűnnek a Polidiliben. Ahol aztán hamar törlik őket és kezdhetik elölről.
8,5 év alatt még semmilyen degradációt nem lehet észrevenni. se csúcsteljesítményben, sem éves átlagtermelésben. Miközben már meg is térült a saját telepítésű rendszerem. :-)
Vannak bevált ökölszabályok (szokások) a PV erőművek méretezésénél. Pl nálunk (Mo) 1,1x P_dc= Pmax_ac. Ez azt jelenti, hogy az inverter teljesítménye 10%-al kisebb, mint a PV panelek DC teljesítménye. Ez az is jelenti, hogy HKM viszonylatban, ahol a rövid DC vezetékezés miatt kisebb lehet a DC oldali veszteség, erős besugárzásnál (hideg, de napos), mikor a panelek nagyon nyomják, lesznek olyan órák, mikor "kalapol" az inverter, a kalap feletti DC energiát elveszítjük. Viszont előtte-utána több energiát szállít az inverter, mondhatnánk azt is, jobban kivannak használva a képességei. De nem az inverter a legdrágább eleme a rendszernek, hanem a PV panel készlet, ezért jobban járunk (ha nincsen áramszolgáltatói limit, pl. 50kW_max), ha minden elektront benyomunk a hálózatba, amit a fotonok generálnak...:) Másak a szempontok a kiserőműveknél <=500kW, ahol a szolgáltató büntet(-het) 500kW felett, ott lehet előnyösebb a pénztárcának 1,1-nél nagyobb DC/AC arány, a magasabb átlagteljesítmény miatt, télen, nyáron. Mindezt pontosabb modellezéssel (pl. PVsyst) lehet megtervezni (figyelembe véve a támogatást, beszerzési árakat stb.), optimumra, a földrajzi elhelyezkedés, a terület, a környezeti jellemzők(pl árnyékolódás) fv-ében. Persze ne feledkezzünk meg a napelem degradációról sem, ami az első év után kb. 0,5-0,7%/év - ez szintén kicsit a nagyobb DC/AC arány irányába tolja a dolgokat.
Ránézésre a linkelt rajzon cca 3-4 kWh az elveszett mennyiség. Éves szinten 20 ilyen nappal kb 3200 Ft. Emiatt nagyobb invertert venni nem túl gazdaságos. Nagy-nagy szerencsével (sikerül jó áron eladni a mostanit) mondjuk 100e +szerelés + engedélyezés, újraszerződés a szolgáltatóval.. 30 év alatt visszajön az ára. Ha alulbecsültem és 3x ennyi alkalommal vág, akkor 10 év. Addigra meg romlanak annyit a panelek, hogy visszakerülünk a mostani értékekhez.
Tudom, hogy nem a kérdező tette fel az ábrát, csak összehasonlításként. A valóságban az inverter csere többe kerül.
Nem a csúcs a lényeg, hanem a görbe által lefedett terület. Naiv szép képet tett fel. Ki lehet számolni, mennyi lehetne a levágott kupak, de azt is, hogy mennyi a többlettermelés alatta. Ha éppen annyi napelemet tennél fel, hogy ne legyen vágás, sokkal soványabb lenne a szinuszgörbe. A túlnapelemezéssel jobban ki tudod használni az inverter lehetőségeit, miközben a termelt energiát laposabban osztja el a hálózaton, tehát a hálózat szempontjából is kedvezőbb. Azok a csúcsok sokkal kellemetlenebbek. Sajnos, az időjárás amúgy sem a hálózatnak kedvez, mert vannak nekem is olyan grafikonjaim, ami tele van tűszerű csúcsokkal és majdnem fenékig eső szakadékokkal. :-(
Egy szép színuszos napon (ha felrajzolod, vagy olyan a menedzsment renszer, hogy felrajzolja) látni fogod, hogy a félszínus nem tökéletes. Onnantól, ahol a kimentőteljestmény határol, párhuzamos a kimenő teljesítmény a besugárzás (idő) függvényében - "kalapol". Ez lehet kismértékű is, meg nagyobb is, az évszak és a külső hőmérséklet függvényében.
Ezek közül a "telepítők" az áramszolgáltatói papírokat adnak át és odalöknek egy "érintésvédelmis" papírt, ami már 2020tól megszűnt. Pláne az első felülvizsgálatkor.
Tényleg "tetőfedő" anyag, nem a teljesítmény a lényeg. Az egyre rondább sárguló cellás polikarbonát helyett anyagtól függően 2-500e Ft Lenne az új tető. Egyszerűbb rátennem, ami akár pénzt is termel mellékesen 😎
Fronius Symo 7.0-3-M inverter aktuálisan mennyivel tud a névleges teljesítmény felett dolgozni?
Tető dőlésszög: 45 fok.
Délkelet 120 foknál van 12 db. 370W Canadian Solar: 4440W
Délnyugat 210 foknál van 13 db. 370W Canadian Solar: 4810W
Többször észleltem mostanában az applikációban realtime, hogy az inverter 7020-7060W között termel és kiírja, hogy "egy vagy több inverter a definiáltnál nagyobb PV-teljesítményt szolgáltat."
Lehet, pont annyival termel többet a rendszer a két munkapont közötti napállásnál, amit mutat aktuálisan az applikáció, vagy levághat az inverter?
Ha levág, hogyan lehet megnézni, hogy mennyi lenne a csúcs? (aktuálisan hány W lenne, ha engedné az inverter)
A lényeget értettem,csak a konkrét számra lettem volna kíváncsi mi lenne az új ár.
Az is jó ha megmondod nagyjából mennyi árbefagyasztott csirkefarhátat tudok venni 1 kW-ból.
Egy ismerős mondta pár hónapja (nagyobb fogyasztó 3x100A és 3X80A),hogy ősszel a 2023-as évre ajánlottak neki 30ft/kW (csak az áram)alatti valamennyivel.Ehhez jön még az RHD.
Nem fogadta el,próbált az idén szerződést kötni és egyszerűen szóba se álltak vele. Szó szerint nem adtak semilyen ajánlatot.(kb 2 hónapja). Azóta mintha bruttó 120 ft/kW-ot mondott volna,hogy jövőre annyi lesz neki,de erre lehet nem pontosan emlékszem.
Azóta elgondokott,hogy milyen és mekkora napelem rendszert rakjon fel a tetőre.
Nem irhatok le konkretat, de a lenyeg a 2.szeres szorzo. Ennyivel magasabb fajlagosan az uj ajanlat a regihet kepest.
Most igy az a szitu, hogy -egyszeruen leirva- veszunk egy evben 100 egyseg energiat 100 aranypenzert. Ez a szerzodes fixen el 2024 ev vegeig biztosan.
Ha most rakotnenk a napelemet es bekapcsolnank, akkor nem kene, csak kb 50 egyseg energiat venni, de a tovabbi 50 energia egyseg kb 125 aranypenzbe kerulne az uj szertodesben megallapitottak azerint. Azaz osszessegeben tobbet fizetnenk a fele annyi aramert mint most
Azaz rohejes, de olcsobb ha elporlad a teton a napelem. Es az is rohejes, hogy ez az arajanlat azutan jott meg, hogy a beruhazas vegbement, es be lett szerelve a napelem.
De az uj szerzodesben annyival magasabb az aramdij, hogy jobban jarunk anyagilag, ha maradunk a regi szerzodesnel A napelem a jelenlegi fogyasztas kb felet fedi ke adott helyen. De az uj szerzodes szerint 2.5 szeres szorzo lepne fel arban. azaz hiaba fedjuk le a felet, ha a masik felet ket es felszer dragabban kapjuk meg. Rafizetes bekapcsolni a mostani helyzerhez kepest, jobban jarunk ha maradunk a jelenlegi tarifaknal amig lehet
Mindegyik szalufára tegyél tartót! Vannak ugyan erős sínek, amire hosszú távot írnak, de jobb, ha nem a paneltörés figyelmeztet a túl nagy feltámasztási közre.
Rovidesen kezdi az acs csinalni a tetom, Gerard fedesem lesz, rendszerazonos napelem tartokkal. (Konkretum meg nincs a jovendobeli rendszerrol, csak az, hogy 400 folotti panelek lesznek, de a kampokat mar most be kell epiteni) A kovetkezokrol kernem a velemenyeteket: Ugy hallottam, hogy minden masodik szalufara eleg tartot tenni (szalufa tav 1m alatt valamivel) mivel ujepitesu a teto, ket tartosin meg eleg ekkora panelekhez. A lectavolsag 369mm szoval ennek tobbszorosere kell tenni a tartokat. Tobb panel leirasaban lattam az 1300-as mounting hole tavolsagot, szoval gondolom nekem az 1476mm-es tavolsag lenne a legjobb. Egyetertetek a fentiekkel, vagy rosszul gondolom?
Évi 8500 kWh-hoz elég 7 kWp napelem. Ennyi napelemhez értelmetlen 6 kW-nál nagyobb invertert tenni. Akkora csúcsot, hogy vágjon, évente legfeljebb néhány percre ér el. Semmi értelme nagyobb invertert rakni, mint a napelemmező, hacsak nem akarsz később jelentős bővítést. Érdemes nagyobb teljesítményű napelem paneleket felrakni. A szerelvények ára elég magas, több, mint az árkülönbözet. Ekkora mezőnél már a megspórolt szerelvényekből is kijön néhány plusz panel.
Több helyen is tárgyaltuk, miért és hogyan érdemes túlnapelemezni az invertereket. Nem kell attól félni, hogy túlterheled vagy túlhajtod. Megvédi magát. Az év 99%-ában nem éri el a csúcsteljesítményét. Éppen ezt a kihasználási tényezőt javítják a túlnapelemezéssel.
Szeretnék pár szakmai véleményt és pár tanácsot. Szeretnék a házamhoz napellemet. Klimákkal fütök. Egy évben kb 8500 kWh energiamenyiségre van szükségem. Ehez számolgattam és egy 8kW os napellemes rendszer kellene. Van három fázisom de régi villanyorával (3x16A)
-Nem akarok kontárokba belefutni ezért szeretnék érdeklödni, hogy melyik cégeket ajánlanátok akikel meg vagytok elégedve és érdemes velük csináltatni?
-A telepités földre lenne. Viszont 80m re a villanyorátol. Gondolom földkábel lesz huzva. Ennek a nyomvonalának a földmunkáit intézni szokták a cégek? Kb menyivel dobná meg a költségeket?
-Az egész projekt kb menyiben állna meg? Érdemesebb a drágább paneleket venni vagy több alacsonyabb teljesitményü olcsobb panel? Gondolom az alacsonyabb teljesitményü az már kiforrotabb technika. Invertelböl mindenképp valami jobb minöségüt szeretnék.
-invertert érdemesebb nagyobbat venni? Mondjuk egy 8kw os össz teljesitményhez egy 10 kw os inverter. Hosszabb lenne az élettartama ha felül van méretezve?
-Egy árajánlatnak miket kell tartalmazni? Gondolok itt termelési garancia anyagárak tételesen munkadij stb.
-Milyen egyéb költségem lesz amit az eon fele kell évente fizetnem? Mert rengeteg dolgot hallotam erröl meg sok féle infot lehet a neten olvasni.
Kicsit szeretnék körültekintö lenni millios tételek nem akarom hogy átbaszanak. Köszönöm elörre is a válaszokat.
Most semmi pályázatra nem vagyok jogosult, nincs gyerek, eves bruttó is nagyobb mint 4MM. Mennyi esélyt láttok rá, hogy szeptemberben enyhítenek a feltételeken? Érdemes kivárni vagy vágjak bele? Keret megvan, de másra is el tudom költeni.
Üdv ! A Facebookon képpel esetleg saját névvel kell vállalni a véleményt! Na ez itt nincs, csak a trágárság trollkodással kombinálva, grátiszba üres fejjel mindezt!:-)
lószart követsz te meg bárkit. Anno tettem fel adatokat, teszteket, amikor itt volt az asztalomon több darab 5kw-os belőle.
Beépíettük, a mai napig működnek, shore power korlátozással ráboostol.
Mellédumálsz csak.
De áttérhetünk a Symo-ra is ha gondolod.
Aki itt lejáratja magát az te vagy, napelemes rendszer fabrikálóként egy barlangban élsz, vezettesd be legalább a google-t, tanulj meg angolul és tájékozódj.
Tagadással a laposföldhívők táborát erősíted csak.
Valójában a Froni-nak is van külön AC_be és AC_ki kapcsolata.
Mindössze azt kivitték a dobozból, külső leválasztónak hívják.
Ugyanúgy ahogy a Victron-ban ott van a relé, ugyanúgy a külső leválasztóban is ott van. Ugyanaz a feladata, ugyanúgy teszi.
Annyi viszont komoly különbség, hogy míg a belső (alaplapra integrált) leválasztó egy komolyan tervezett és tesztelt részegység, addig a külső (már csak a távolság és kábelek miatt is) egy "megbízhatatlan" leválasztó egység.
Ezért is nem engedte ELMÜ, és ezért kért EON extra tervezést és dokumentációt ilyen esetben.
"A Victron Multiplusz nem hibrid inverter, nem csatlakoztatható a hálózatra."
Hamis és hamis. Egy mondatban két tévedés. Szép :)
Hibrid inverter, mert az AC_be oldalon visszafelé is tud termelni. VDE, AS, G... minden certificate-je megvan.
Szóval nem értem miért nem vetették még fel az engedélyezett termelő inverterek listájára idehaza.
Illetve úgy hallottam, már elindították a folyamatot.
Természetesen mint minden sziget üzemű inverter csatlakoztatható a hálózatra, mint FOGYASZTÓ :)
"A hálózatra tápláló inverter kimenetén befelé is folyhat az áram, a szigetüzemű inverter esetében nem."
Ezért is van 1 bemenete, és 1 kimenete a szigetüzemű és valós hibrid invertereknek.
"Ez a kettő közti műszaki elhatárolás egyik (talán a legfontosabb) eleme.
A másik pedig az, hogy a hálózatos inverter nem képes önálló kimeneti jelet előállítani, nem is szabad neki."
Az anti islanding védelemre gondolsz?
Szerinted, miért vannak benne a relék? Hát, azért.
Amit grid-tie buta termelő inverterek AC kapcsolt hibridesítésekor külső leválasztóval kell megoldani, azt a valós hibrid inverter házon belül oldja meg.
Nem véletlen, hogy soksok éve ott a Voltronic Infinisolar az engedélyezett inverterek listájában ... és NEM a hibrid (AC kapcsolt valójában) szekcióban.
Így még ELMÜ-nek sem volt vele gondja. Nem úgy mint a "hibridesített" buta AC kapcsolt rendszerekkel :D
"Nem véletlen, hogy a hibridnek nevezett konstrukciók minden megoldása kettős, külön AC csatlakozási kimenettel rendelkeznek."
Külön AC BE-KI és külön fogyasztók felé AC KI port. Ahogy már írtam, mutattam, ábrát tettem fel .... épp csak el nem daloltam :D
Hogy néz ki ez a 2 különálló inverter, mit jelent hogy egybe van építve? Külön kimeneten jön ki az inverter dobozából a hálózatra tápláló és a szigetüzemű rész?
Tessék egy hálózatos szigetüzemű inverter sematikus ábrája:
A DC bus feszültsége 372-450V között mozog.
Az AC/DC oda-vissza konvertál. Akárcsak az aksi előtt lévő DC/DC. Egyedül napelemnél lévő DC/DC (MPPT) ami egyirányú.
Hogyan is néz ki egy hibrid. Itt most egy Victron Multiplus 2 ábrát teszek be, de a többi valós egy egységes hibrid is így működik (mint Voltronic Infinisolar, ami Victron-al ellentétben hálózati engedélyjel rendelkezik)
Mint azt láthatod, egyetlen inverter van benne.
Lényegében ugyanaz a felépítése, mint a szigetüzeműnek (hisz maga is tud szigetüzemben üzemelni).
(persze van kettős konverziós hálózatos szigetüzemű inverter is egy DC/AC és egy külön AC/DC konverterrel, de azt ne keverjük ide)
Mielőtt a szokásos személyeskedés felé elkanyarodnál tudsz példát mutatni hogy hogyan is néz ez a 2 független inverter ki a piacon kapható invertereknél?
A szigetüzemű inverter elvileg ki tud táplálni, ha a kimenete össze van kötve a hálózattal, azzal szinkronizált, és a kimeneti feszültsége magasabb, mint a pillanatnyi hálózati feszültség. Ez nem az effektív érték, hanem a pillanatnyi.
Ha a hálózati magasabb, akkor az inverter azonnal tönkremegy, mert a kimenetén az áram iránya megfordul.
A magukat hibrid inverternek hirdető megoldások két invertert tartalmaznak, egybeépítve.
Nekem is fa szekrényem van és EON terület, szóba sem került hogy nem lenne jó, mindössze szabványosítani kellett. Ez azt jelenti hogy 10mm2-es kábelt tettek a hálózattól az óráig , valamint a földelést cserélték mert nem volt jó az ellenállása.
S elég nehéz rákényszeriteni ,ezt az üzemmódot.Második inverterrel (szigetüzemű ) adva a hálózat feszültségét ,rászinkronizál. De akkora terhelés kell (változtatva ) hogy se az Umin , se az Umax értéket ne éritse.
Nem lehetetlen , csak kicsi avalószinűsége!
Csak szigetüzemes inverterek se szeretik a párhuzamos üzemet,pont emiatt.
Elfelejtettem kiemelni a hozzászólásomban, hogy az elsőként indított inverternek feltétlen önálló szigetüzemre alkalmasnak kell lennie. Egyébként osztom a véleményedet. Ha nincs benne a manualban, nem sok értelme van kísérletezni vele. :-(
"úgy érzi, hogy üzemelő hálózatra táplál rá és annak megfelelően termel"
Nagyon összetett módon figyeli a hálozatot egy hálózatra tápláló inverter, nem lehet átverni. Még aggregátoros hálózatnál is elhasal, nem elég stabil neki.
Azt gondolnam, hogy addig, amig halozatra kapcsolodnak, nincs problema, legalabbis modern cuccok eseten. De az en kerdesem az szigetuzemre vonatkozik. Azert kerdezem mert nincs benne a manualjaban...
Ha az inverter fel van készítve a párhuzamos üzemre, akkor benne van a használati útmutatójában. Ha nincs felkészítve, akkor meg lehet próbálni, hogy az egyiket elindítjuk, a másikat meg később bekapcsolva, úgy érzi, hogy üzemelő hálózatra táplál rá és annak megfelelően termel. Ha a hálózaton nincs folyamatosan akkora fogyasztás, hogy meghaladja az 1-es inverter termelését, akkor előfordulhat, hogy felváltva leállnak, esetleg tönkreteszik egymást. :-(
Próbáltam keresni a megadott adataidhoz hasonló napelem modult. Közeliek 40-42 V üzemi feszültségűek. Ez nem lenne sok, de az inverter max. DC. feszültsége nem erről szól. Üresjárati feszültségük 20 fokon 48-52 V. 13 db-nál ez már ~670 V. Ha ezt átszámoljuk -15 fokra, az már ~740, tehát a 800 V nincs is olyan messze.
Lehet felvinni saját moduladatokat a konfigurátorba. Azzal már szebb eredményeket lehet elérni.
A régebbi nem teljesen így működött, csak a merevlemez, amire telepítettem, kimúlt. :-(
Nem ad túl sok választási lehetőséget. A hazai városok közül csak (számomra) távoliakat lehet választani. Jobb lenne földrajzi paraméterek megadása. Nem találtam két tetősík paraméterezési lehetőséget sem. Korábbinál jókora táblázatban aprólékosan mutatta, melyik Mpt-re mennyi rakható fel. Itt is van, de csak típus szerinti választási lehetőséggel. De a fontos jellemzőket így is látni.
Megadnád a felrakni kívánt napelemek pontos típusát?
Erről az oldalról letöltöd a Fronius Solar.configurator Multi-t. Telepíted a neked tetsző nyelven. Most néztem, Symo 6.0-3-M-re azt írja, DC max. bemenő 12345 W, ennek 65%-át tudja hasznosítani.
Viszont a DNY-i tájolás "szeretne" még némi feszültséget. Menni fog gond nélkül, de már 50-60V is jót tenne a munkapont hatékonyságának. 80V-ig le lehet venni az indulófeszt egyébként.
A két tetősík soha nem fog egyszerre csúcson termelni. Ha mégis meghaladja a termelés az inverter képességeit, akkor egyszerűen "visszafogja magát". Csak annyit használ fel a lehetséges megtermelt energiából, amennyit kiadhat a hálózat felé.
A feszültség annyira nem mérvadó, mert elosztod két sztringre a paneleket, máris csak fele a feszültség. Ott a 800V-ot kell figyelembe venni, hogy az fölé ne menjen ha lehet.
Eon-nal mennyire jó / rossz együttműködni napelelem témában? Győr, tehát Eon terület. Családi házra lenne egy 8-9kWh rendszer. Ár / érték arányban érdekelne, amit az Eon ad. Igen, kértem tőlük ajánlatot, még nem kaptam meg.
1. Kijelölöd azokat a fogyasztókat amiket napárammmal IS akarsz táplálni. Annyit amnynit ELBÍR látni az inverter és célszerűen azokból amik fontosak áramszünet esetén is.
2. A kijelöltket egy teljesen ÖNÁLLÓ áramkörre kötöd. (kép jobb oldala az AC OUTPUT utáni rész)
Ezt a részt tehát NEEEEEM táplálja meg a 3 fázisból egy sem !!! direktben.
Hanem, RÁ LESZ kötve az inverter kimenetére és az inverter táplálja őket. (az AC OUTPUT-on át)
3. Az inverter bemenetére (AC INPUT) rákötöd az egyik fázist. Célszerűen azt amin egyébként is lennének ezek a cuccok.
Innentől ez a fázis látja el a kijelölt fogyasztókat non-stop DE így az INVERTEREN ÁT!!! Azaz nrmál esetben (amikor van áram) kb. mintha nem is lenne invertered.
---
Most jön az 1. trükk....
HA az akku IS rá van kötve az inverterre. AKKOR az inverter - gondoskodik az akku feltöltésréről AMIKOR éppen VAN ÁRAM a és - áramszünet esetén pedig amíg az akku kitart >> pótolja a hálózatot Azoknak a fogyasztóknak amiket az AC OUTPUT-ra kötöttél
Most jön a 2. trükk....
HA a napelem IS rá van kötve az inverterre. Akkor az inverter megoldja, hogy - AMIKOR SŐT a Nap akkor - NE csak az AC INPUT bemenetről lássa el a rákötött fogyasztókat és töltse az akkukat (ha kell) - hanem AMENNYIRE ÉPPEN tudja/lehetséges a napelemes árammal helyettesítse a hálózati áramot - sőt, áramszünet esetén is, ha éppen süt a Nap dolgozik tovább a napáramos része (és az akkuk)
Vagyis alapban nem kell sehol semmit átkapcsolni/átdugni!!!! Be kell kötni és kellően beállítani az invertert. Ennyi.
Megj: FONTOS!!!! a kielölt fogyasztók TOTÁL külön áramkörre kötése és HELYES zöldsárga rendszer (védelem) kialakítása.
Eddig ezt egy villanyszerelőnek illene átlátni és megoldani.
*****
Most jön az extra trükk....
HA azt IS akarod, hogy a kijelölt fogyasztókat adott esetben az invertertől FÜGGETLENÜL IS elláthasd a hálózati árammal.
AKKOR jön képbe az átkapcsolás.
Es esetben kell az AC OUTPUT vezetékbe egy 1-0-2 átkapcsoló Amivel VÁLTANI lehet, hogy a kijelölt fogyasztókat MI lássa el árammal éppen. - az inverter AC OUTPUT kimenete vagy - a hálózat direktben az invertert kihagyva
(pl. a bekötés az ábrán 1=hálózatól 0=kikapcsolt 2=inverterről)
A lakásban lévő biztosítéktábla után beépítve, az egyik fázist átkapcsolni csak napelemrendszerre.
Külön áramkört hozva létre függetlenül eon-tol?
Akik ezzel a gondolattal foglalkoznak, azoknak az E-ON ezt a választ küldi.
érdemes megfontolni a benne olvashatókat:
Köszönjük, hogy hozzánk fordult kérdéseivel.
Hálózatra nem tápláló (szigetüzemű) háztartási méretű kiserőmű (HMKE) telepítése esetén a teljes csatlakozási dokumentációt kérjük megküldeni. A csatlakozási dokumentációt mérnöki kamarai számmal rendelkező villamos tervező készítheti el. A csatlakozási dokumentáción szerepelnie kell, hogy milyen műszaki megoldással kívánják a hálózatra visszatáplálást megakadályozni.Amennyiben a csatlakozási dokumentációt jóvá hagyjuk, készre jelentés kell tennie.Ezt követően kollégáink helyszíni munkavégzés során megvizsgálják, hogy a visszatáplálás korlátozása a tervnek megfelelően kiépítésre került-e.Amennyiben a fentiekkel, vagy egyéb témával kapcsolatosan kérdése merül fel, a jövőben is forduljon hozzánk bizalommal!
Nem tévedek, modern kifejezéssel trollnak hívják a magadfajtát, ezt is írtam.
Mindenféle frusztrációkkal, komplexusokkal rendelkező emberek akik az internet adta személytelenséget kihasználva jól beszólnak mindnekinek, szorgosan dolgoznak a közösségek szétverésén. Büszke lehetsz magadra, van mit felmutatnod.
Ok, ezentúl nem mondom be ezen a magas röptű tudást felvonultató fórumon! Ugye nem gondoltad, hogy minden hozzászólásom mellé egy kiselőadást fogok tartani, hogy miért is?!
Én tudom, hogy miért annyi, vagy hogy ebben a kiépítésben akár el is lenne hagyható, de elég annyi, hogy ennyi és kész! Jah, és semmi köze az inverternek hozzá, főleg nem a garanciájának!
Úgy látom, neked is a lényeg az, hogy mindenkinek írjál valamit, köztük a jó sok trollnak, meg a mesélek valamit is jól megy.
Igen bele kell ásnom magam ebbe egy picit, viszont.
Általános iskolai anyaggal kellene kezdenem. ellenállás, feszültség, teljesítmény, stb.
Na erre nem látok reális esélyt hogy megtanuljam.
Úgyhogy marad az, hogy szakemberek véleményére támaszkodok.
A villanyszerelőm is jó szakember, csak ilyet még nem csinált, mivel viszonylag uj technológia a szigetüzemű áramtermelés.
Tehát muszály nekem kitúrni a válaszokat a kérdéseimre. Magad uram ha szolgád nincs.
Így van nálam most kiépítve:
Napelemböl kábel bemegy az inverterbe.
Inverterböl kijön egy kábel, ami megy az akkumulátorokhoz.
Aztán kijön még egy kábel ami bemegy egy dobozba.
Amiben van egy megszakító meg egy egy dugalj. Ide tudom bedugni a fogyasztókat.
Ebből a dobozból kijön egy kábel aminek a végén van egy villásdugó, amit be tudok dugni az eon hálózatba.
--
Tehát van egy dugaljom ami hivatalosan mindig tud áramot szolgáltatni. Akkor is ha nem süt a nap, és üresek az aksik.
Mert akkor átkapcsol automatikusan eon- hálózatra.
1.-
Az állandó fogysztókat kötném rá (router, WIFI, lap top tőltés stb).ezekből kihagyva az invertert. tehát a DC 12.24V ról.
Nem tudom hogy érted azt ,hogy kihagyva az invertert. Az inverterböl jön ki a kábel amiben a nafta van. Hogyan tudom kihagyni? Az aksik is az ingerterhez vannak kötve, nem tudom megkerülni az invertert. Vagy mégis? Az aksiktol egy külön kábellel menni a fogyasztók felé?
Így felmerü a kérdés mi történik amikor üres az aksi? Akkor kell átkapcsolnom nekem manuálisan vagy automatikusan napelemre vagy hálózatra?
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
2.-
a világitás ,inverterrel /átkapcsolhatóan.
Úgy érted kapcsolhatóan, a fényképen látható háromállású kapcsolóval?
A lakásban lévő biztosítéktábla után beépítve, az egyik fázist átkapcsolni csak napelemrendszerre.
Külön áramkört hozva létre függetlenül eon-tol?
3.-
3 lépcső a TV ,szórakoztató ell. dolgok.
Ez a harmadik lépcsős dolog teljes homály számomra.
Hova kötöm a tv-t? Ezen fogyasztók elé is egy háromállású kapcsoló. itt nemtom hogyan gondolod.
4.
HA van napsütés hűtő ,klima .esetleg villany boyler.
-
Ez se tiszta hova hogyan kellene kötnöm.
Szívesen fizetnék is a szakmai segítségért és tervezésért.
Tehát az inverterem szabályozza automatikusan, hogy az áram amit lead, azt honnét szedi.
A napelemektől, az akkumulátorokrol, vagy ha nem elérhető egyik se, akkor a eon-hálozatárol.
Van ilyen megoldás, lehet is kapni, igen olcsón.
Ekkor minden fogyasztó az inverter kimenetére van kötve, az esetleg a napelemek felől érkező energiahiányt a hálózatból, és az akkukból pótolja.
Tehát az inverter nem áll le, mindig működik, és a fogyasztók azt látják hálózatnak.
Ezzel kapcsolatban a következőket érdemes számba venni:
Az akkukba betárolt, és onnét kivett energia akkor is többszörösébe kerül, minrt a hálózati, ha a primer energiáért nem kell fizetni.
Az inverter folyamatos üzeme esetén, amennyiben a megújuló energiát a hálózatból kell pótolni, a kétszeres konverziós veszteség az inverter önfogyasztásán túl is jelentkezik.(Ez még az akkukon mérhető veszteségen felül van.)
A megújuló energia alacsony önfelhasználási rátája, valamint az alacsony, vagy nulla megújuló rendelkezésre állása melletti inverteres üzemmód esetén az eredmény biztosan az lesz, hogy az így kapott energia ára messze meghaladja a hálózati energiaárat.
Három fázisú szigetüzemű inverter egyébként nincsen a piacon.
Igen, a DC leválasztó kapcsoló a szervizelés miatt kell.
A túláramvédelem pedig egyéb okból.
A túlfesz levezető elé eleve kötelező (villám másodlagos hatás pl), TL inverterek meghibásodása esetén is kijuthat visszafelé a mezőre áram, és ha 3 vagy több párhuzamos string van akkor is ajánlott stringenként, mivel a sötétben lévő string fogyasztóként is tud viselkedni.
És mivel nem egy drága dolog, miért is cigánykodná ki bárki.
Tehát az inverterem szabályozza automatikusan, hogy az áram amit lead, azt honnét szedi.
A napelemektől, az akkumulátorokrol, vagy ha nem elérhető egyik se, akkor a eon-hálozatárol.
Én csak azt kapcsolgatnám hogy ez a leadott áram hol legyen felhasználva.
Mittudomén télen nem lakom a lakást, akkor átkapcsolom a konnektorokra. Oda bedugok egy radiátort.
És temperálom vele a lakást. Vagy ugy látom hogy az asszony és a kölök, állandoan égeti a lámpákat, és ott használom el a legtöbb áramot akkor oda kapcsolom, és mondjuk nem piszkálom hetekig a kapcsolót.
Csakhogy meglegyen a lehetőségem kikisérletezni, hogy hol van a legnagyobb fogyasztás, hova érdemes kapcsolni a napelemeket.
Várom a valódi okot , hogy miért is van az a két biztosíték a DC körben ! Te égeted magad , mert csak bla-bla és semmi érdemlegeset nem írsz , pedig szépen megkértelek .
Akkor írd már le légyszíves , hogy mi okból van a két 16A-es biztosíték !
A kapcsoló az nem olyan megbízható , mint amikor kibillentem a két biztit , kiveszem a helyéröl és elteszem egy biztos helyre . Tetötüz esetében is ez a legegyszerübb módja a kör megszakításának , így az áramütés elkerülésének is .
Amúgy meg abszolút nem bonyolódom bele , mert én csak leírtam az elsö hsz-emben , hogy nálam mit szereltek . :-)
Szerintem az a két biztosíték a biztonságos DC oldal leválasztást végzi , ha netán szervíztevékenység zajlik a tetön , vagy a napelemrendszeren . Hogy mikor lenne akkora áram a mezö felöl ? Normál körülmények mellett szerintem soha sem . Annyira meg nem érdekel a dolog , hogy most keresgéljem miért is van valójában 16A-os betét . Ha akarod , majd megkérdezem a srácokat , ha jönnek legközelebb . A lényeg számomra az , hogy majd óracsere után termeljen hibamentesen hosszú éveken át . :-)
Szerencsére nem fórumokon bemondásra megy ez, van annak az inverternek telepítési útmutatója, abban pontosan benne van miért nem elég az bőven, és mekkora kell.
És ha nincs ott akkor pápá garancia...
Okkal van az ott, és nem a napelem üzemi áramai miatt.
És milyen paraméterekkel bír az az elvileg ugyanolyan szintű védelem? Ha cserélni kell a túlfeszlevezetőben betétet, megteheted. Az inverterben hogyan lehet?
Főleg a villám másodlagos hatása ellen teszünk védelmet, ami az invertert védi. Az inverter AC oldalán lévő túlfesz a hálózat fele véd, mint egy betáplálási pont.
A szigetüzemű rendszert hogy kell rákötni a hálózatomra?
Most lesz kiépítve a hálózat is. És azt mondta a villanyszerelő hogy ilyet még nem csinált.
Hogy sziget üzeműt kössön a ház hálózatára.
A csövek már a falban, február végén huzza be a vezetékeket.
Mi a módja ennek?
Laikusként úgy képzelem el hogy van 3 fázisom.Egyik a lámpákért felelős a másik a konnektorokért, stb.
Megszakítanám mind 3 fázist a lakásban lévő biztosítéktábla után oda tennék egy kapcsolót. A kapcsolóig elmennék egy kábellel a napelemböl.És ennél a kapcsolónál lehetne átváltani eon és napelem között. Ha mondjuk azt szeretném hogy a konnektorokat táplálja a napelem akkor átkapcsolom azt a fázist napelemesre. Ezen esetben ugye egy eon-tol teljesen független áramkör jönne létre.Vagy esetleg olyan megoldás amivel rá tudom kötni a teljes hálózatra és ha süt a nap akkor a napelemet használja minden fogyasztó.Vagy ez így tök hülyeség?
Tényleg tök laikus vagyok, van biztos ezer oka amiért ez így nem működhet.
Nálam tegnap szerelték a rendszert ( Szlovákia ) . A DC oldalon csak a leválasztást szolgáló két olvadóbiztosíték ( 16A ) van . Túlfeszültségvédelem nincs .
Yamahari, ha jól tudom te vagy az, aki szerint is felesleges, ugye? (azonos helyen lévő, azonos szintű védelemet valósít meg a belső és a külső DC túlfeszvédő, felesleges duplikáció)
Elvileg egy ugyanolyan szintű védelem van az inverterben is. Bőven előfordulhat, hogy a külső meg se szólal, míg a belső már igen. Akkor meg ugyanott vagyunk. Villám ellen semmi se véd. Egyáltalán honnan származik ez a bizonyos DC túlfesz? A napelemekből (8-9 db) származó rövidzárlati feszültség még télen se közelítheti meg az adatlap szerinti max-ot.
Nem értek hozzá, (gondolom ez kiderült...) nem akarok okoskodni. Kb ennyit szedtem eddig össze a témáról.
Én is tanácsot szeretnék kérni! A lakásfelújítási 50 %-s támogatást kihasználva belevágnánk egy napelem projektbe, kb. 4-5 kWh a terv. A ház kb. 130 m2, elég jól szigetelt.
Fűtés kondi kazán (12 kW) 2021. gázfogyasztás 597 m3, benne 120 l indirekt tárolós melegvízzel+ 4,5 kW kis mobilkandalló kb. 40.000 Ft fával fűtve, csak esténként 3-4 órában.
A fűtés padló és falfűtés, 36 C előremenő vízzel.
Villanyfogyasztás 2021. 2880 kWh, van hővisszanyerő szellőztető is. Klíma nincs, a szigetelés miatt a nyári hőségben a max. 25-25,5 fok.
A pályázat keretében érdemes-e kicserélni a még hibátlan kazánt (a szerelő szerint kb 10 évet tudnak ezek a kazánok hiba nélkül), vagy érdemes-e áttérni hőszivattyús vagy villanykazán fűtésre.
2x12x200=4800 Wh (Wattóra) 4,8 kWh névlegesen. Kis kisütő áramnál (néhány 10-100 Watt) ezt nagyjából hozni is kéne újszerű állapotban.
HA rátámadsz az 1 kW-os hősugárzóval, akkor már jóval kevesebb jön ki belőle (lásd akku adatlap). Talán 4 kWh körül és ehhez képest érdekes a múltkori hősugárzós teszted... Vajon mennyit tud még az akku valójában?
----
A 6x375 >> 2,25 kWp napelem
Optimális esetben 2,2-2,3 kwal is tolhatja (kiváló tájolás, ragyogó napsütés, hűvös idő) a helyi délidő környékén.
Mostanság egy jó napon,
70-80% a napi teljesítmény csúcs vagyis jó esetben 2,25x0,75=1,6-1,8 kW körül is alkulhat... a helyi délidőben
a fajlagos termelés valahol 4 kWh/kWp környékén mozog jelenleg vagyis jó esetben akár 2,25x4=9-10 kWh is ősszejöhet egy remek napon az átlagos napokon inkább csak 3 kWh/kWp körül >> 6 kWh/nap környéke
Ahogy hosszabbodnak a napok és javul az idő úgy nő a lehetséges fajlagos termelés is, akár a 6,5 kWh/kWp környékéig is.
---
Az 1. teszttel az akkut kell vizsgálni célszerűen a szokásos használat közben. - teljesen feltött állapotból indulva meríteni az akkut a lemerült állapotig - hálózat és napelem is lekapcsol (ne kaphasson töltést a teszt közben) és - használni a házat >> közben mérni a kivett energiát (fogyasztás mérés)
Így kiderül mire lehet még számítani tőle kb. a névleges újkori 4,8 kWh-ból.
----
Az éves napáram termelés a 2,25 kWp napelemmel, HA sikerül elhasználni mindig és nem megy potyába egy része. - optimális esetben 2800-3000 kWh/év is lehet akár, főleg elvben - átlagos esetben 2500 kWh/év körül is - gyenge esetben 2000 kWh/év alatt is ...
Az éven belüli eloszlás a PV kalkulátor szerint. Azaz nyáron (tavasztól-őszig) termel elsősorban, télen meg jóval kisebb részben.
----------
Ennyi napelemtől és akkutól(ha még bírja a strapát) azért nagy csodát nem várnék. Pláne a téli időszakban.
Erre a kérdésre majd térjünk vissza 6-8 év múlva, akkor már sejthető lesz hogy mi lesz a technika akkori színvonala, s főként mi mivel lesz kompatibilis 2034-ben. Pl. egy kollégám, aki az első fecskék között volt napelemes rendszerbe beruházással 2013-ban, idén valszeg kompletten új rendszert telepíttet a régi helyett, hiába működőképes s még nem teljesen térült meg ,de az energiahatékonysági beruházásai ellenére növekvő fogyasztása, s a rövidesen érkező EV-je miatt mindent egybevetve (+az 50%-os támogatás) mégis jobban megéri újra hasznosítania a rendelkezésre álló tetőfelületét. Az 50%-al megtámogatott beruházással most addig nyújtózom, ameddig ésszerű a köv. kb. 8 évre 'előretekintve' (addig bőven megtérül majd), de 10 év múlvára már 35-40%-os hatékonyságú paneleket vízionálnak - melyekkel talán a megmaradó szabad felület is elég lesz egy EV kiszolgálására is elegendő kapacitásúra bővítéshez, s az optimálisságot is nagyban növelő akkupack ára is talán megfizethető lesz..... Szóval a mostani beruházásba kódolva van a jövőbeni továbbfejlesztés szükségessége, de hogy akkor majd milyen inverterrel lesz azt optimális kiszolgálni a csuda tudja..... mégha az SE jelenlegi termékpalettájával Te 'fényévekkel' előre vízionálsz is. Ideális esetben a mostani inverter is mondjuk kompatibilis lehet még valamilyen szinten az akkori interface-okkal, de hogy optimális lesz-e még, ill. nem lesz-e kapacitás korlát.... ?
Pl. pont 12 éve vettük használatba a házunkat, azóta csak a fűtéstechnika mennyit fejlődött..... Másfelől bár most még ígérik a szaldó megmaradását annak aki most vág bele, valószínűsítem hogy 10 év múlva már valami 'hybrid' megoldás felé terelnek mindenkit mind az elszámolási rendszerre, mind a technikai fejlesztésre vonatkozóan (akkor majd lesz mondjuk helyi energiatárolás beruházásra ösztönző támogatás, stb.)
Aha, közben megtaláltam az SE Home energy mgmt címszó alatt: "Device control - Smart Save - The device (typically a boiler or water pump) is controlled automatically to maximize self-consumption. Grid power is used only if PV power is insufficient to meet the users Ready by time. For example, to heat water for 2 hours and have hot water by 18:00, set the Duration value to 2 hours and Ready by to 18:00. The boiler may work before 16:00 if there is available PV power, but in any case you are guaranteed to have hot water by 18:00." - Ez majdnem az amin agyaltam a HMV-vel kapcsolatban. Az más kérdés hogy a megvalósításhoz felsorolt rendszerkomponensek költsége valszeg egy igén szép látható összeg lenne.
A 'zöldülés' és a funckiót melett fontos szempont a megtérülés. Pl. kiterjesszem-e az SE 12 év inverter garanciát 20 évre, ha már 12 év után a most ill. az akkor várhatóan elérhető funckiók miatt úgyis invertert kellene majd cserélni (remélem addigra megfizethető lesz egy legalább napi energiaigényt lefedő kapacitású akkutelep, gyaníthatóan akkorra szükség lesz autótöltőre, stb. Jó ha az ezekkel együttműködésre már most fel van készítve, ismeretlen változó a képletben hogy kompatibilis lesz-e a majdani megoldásokkal.
A havi fizetnivaló az rendben . Az 1kWh ára mindenestöl 0,157 euró . Ebböl az RHD 0,06 euró .
Nekem kell fizetnem a rendszerért amit holnap felszerelnek 2762 eurót . Ha feltételezzük , hogy 3600kWh-t megtermel és abból 1000kWh-t sikerül helyben elfogyasztanom , akkor 2600kWh után kell befizetnem az RHD-t ami 0,06 euró 1kWh-ra , az annyi mint 156 euró . A 400kWh-ért meg egész árat , ami 400 x 0,157 , azaz 62,8 euró . Együtt : 105,8 + 156 + 62,8 = 324,4 euró . Ha mind a 4000kWh-t venném a szolgáltatótól , akkor 81,8 + 4000 x 0,157 =709,8 euró . Tehát a befektetésem a jelenlegi áraknál 2762 : ( 709,8 - 324,4 ) = 7,166 év .
Az inverter típusának (gyártó) megfelelő okosságot (ami méri a fogyasztást és a többlet termelést) társítva az inverterhez egy megfelelő vezérléssel nyilván megoldható amit gondolsz. Pontosabbat majd a témában jártasabbak írnak (ha akarnak :-) ).
Nekem durván 4000kWh az átlag évente , ezért lesz 3kWp-s a rendszer . Elméletileg az fog tudni 3600kWh-t . Déli irányú a tetöm . Ha nagyobb lenne a termelés , akkor a túltermelést nem fizetik ki .
Bár az előző kérdésemre a nemleges válasz valszeg 100%-ban Nem-et jelent a köv. kérdéseimre ezen rendszerek 'jövőállóságát' illetően:
- A tervezett termelés mennyiség kezdetben remélem meghaladja majd a jelenleg progrosztizálható felhasználásomat 'A1' tarifára vonatkozóan. Az egyik amivel javítanom lehetne a megtérülést, hogy a jelenlegi kapcsolt (B tarifa) villanybojlert átkötni az A1-es , napelemmel megtámogatott hálózatra, de úgy kapcsolni, hogy amikor a termelt teljesítmény konzisztensen (bizonyos késleltetéssel) meghaladja a pill. fogyasztást. Elérhető-e egyáltalán erre megoldás a piacon ? - Ha jól értem, sem a 'sima' SE7K, sem a Fornius Symo később nem lesz tárítható akkumulátor-os helyi tárolással ?
Én csak laikus vagyok és csak mostanában nézegetem komolyabban a rendszereket . Holnap jönnek szerelni egy 3kWp-s rendszert .:-)
Keress rá a gyártók oldalain a termékekre és ott szerintem megtudod , hogy van-e a kínálatban . Nálunk olyan villanyórát fognak feltenni , ami összegzi a vételezést és a feltöltést és amelyik oldalon van plusz . oda jegyzi . Elszámoláskor meg azt nézik , hogy mennyit fogyasztottam és mennyit töltöttem fel . A különbséget fogják számlázni . A saját feltöltött kWh-k vételezéséért az RHD-t kell kifizetnem . A plusz vételezett kWh-ért fizetem a teljes árat . Nálunk nincs szaldó .
Régebben írtam konkrét típust , de ha jól emlékszem , akkor a GooDwe , Solax , RTC . Viszont azt tudni kell , hogy a fázisokra csak a nominál teljesítményig enged áramot . Magyarul , ha a mezö termel 4kW-ot , akkor egy 10kW-os inverter , csak a 3,3kW-ig képes az egy fázist kiszolgálni , mégha nagyobb is az igény . A fennmaradó termelést osztja a másik két fázis közé . Tehát nem lehet egy fázist 10kW-al terhelni , hiába annyit tud elöállítani az inverter .
Egy újabb laikus kérdés részemről: a 3 fázisú, mondjuk SE7K vagy Fornius Symo inverterekkel kapcsolatban... Ha mondjuk a lakásban a fogyasztás mondjuk épp az egyik fázison csúcsosodik ki (elektromos sütő kb. 3kW), akkor van olyan 'okos' az inverter, hogy az épp termelt mondjuk 3kW -ot erre a fázisra táplálja, vagy a termelést mindíg egyenletesen teríti a fázisokon (s ezáltal az a fázis tobábbra is szipkáz 3-1 = 2kW -ot az MWM-től, míg a másik 2 fázison viszont visszatáplál 2 kW -ot )? Szaldónál ugyan mindegy nekem, de egy bruttó elszámolásnál már szívás lenne.
Mi a kérdés oka... napelem telepítés? és Nem lesz Amper/Fázis bővítés miatta?
Akkor eddig elfogadták, mint meglévőt. Ha a zöldsárga+földelőszonda rendben volt.
(DÉMÁSZ/ELMűÚ/ÉMÁSZ/EON területen)
----
Szoktam előre jelezni az ügyfélnek, hogy - beadjuk így ahogy van a mérőhely a napelemes igényt és aztán - alighanem OKÉ-s is lesz - de, ha netán nem, akkor készüljön fel fejben/zsebbel az átszerelésre már most előre
Faszekrényben van a villanyóra, elfogadják, vagy szabványositani kell? Bónuszkérdés, hogy a bejárati ajtót kijjebb tették, így előszobában van a szekrény.
Megkeresed a helyszínt és klikk rá, utána jöhetnek a beállítások.
Installed PV: 3.4 Estimated system losses: 10% Mounting position: Building integrated Slope (tető meredeksége): Azimut (tető merre néz):
Vigyázat!!! az Azimut a DÉL-i irányból sütő Nap esetén 0 !!!
Végül a Visulize és a lényeg ott lesz a baloldalon....
Az éves várható termelés >> Yearly PV energy production [kWh]: A grafikon pedig mutatja a havi átlagot is, amiből >> a napi átlag saccolható.
Azonban a valós termelés az időjárás függvénye, lehet az nulla vagy közel nulla is egy rossz napon. Maxban pedig most (február eleje) egy remek napos napon lehet akár 12-16 kWh is a tájolástól függően. Átlagos napon 6-8 kWh körül...
Gondolom mivel 2 akkut ír és 24V-ot , így sima ólomakku van két darab 12V-osak ( laikus , kisérletezget , tehát biztosan nem vett drága akkumulátorokat ) , csak az Amperóra volna még jó , hogy lehessen valamit számolni .:-)
Most beszéltem egy SE-s rendszerrel rendelkező másik ismerősömmel, kb. 4éves a rendszere, eddig hiba nem volt, annál érdekesebb ahogy tavaly bővítésre kért ajánlatot. Az SE esetén az egyik selling point amit az ajánlatban hirdetnek, hogy később az újabb, aktuálisan nagyobb teljesítményű panelekkel is bővíthető az inverter teljesítményhatáráig..... hát....
Kb. 270W-os paneljai vannak, s a mostani fősodorból, kb. 370w körüli panelekből még felférne X db egy a többitől teljesen eltérő irányú tetőre, amikkel kihasználná azt a túlpanelezési %-ot amit az eredeti rendeléskor még mondtak neki az inverterére. Nade... most viszont arról tájékoztatták, hogy a korábbi paneljeihez valami P3..x optimalizálók vannak, az újabb nagyobb teljesítményű panelekhez viszont mondjuk P3..y opti kell, amit viszont ha jól értettem nem lehet keverni a meglevőkkel, emiatt ismét csak 300w alatti paneleket ajánlottak ki neki (nem olcsóbban mint az újabb, nagyobb teljesítményű). Most akkor hogy van ? Ha mondjuk az SE7K-val rendelem a rendszert 6.8kWp -re panelezve, mondjuk ahhoz a 3 'árva' panelemhez ami egy irényba néz rakatnék még 3 majdani mondjuk 450-500w körüli panelt, akkor elvileg lehet.... de mégsem ? Akkor most még az optimalizálókra is előre oda kel figyelni hogy 'future proof'-ok legyenek ? Mik azok a dolgok, amiktől tényleg függ a bővíthetőség ?
Én sem nézegetném gyakran, de azért kezdetben érdekelne hogy egy naposabb / borultabb napon, illetve a szomszéd diófájának átvonuló árnyéka milyen hatással lesz a rendszer működésére. Az viszont érdekelne, hogy én mint 'laikus' felhasználó, ha nincs panel szintű monitorozás, hogy veszem észre ha mondjuk 1 panel működésével baj van ? Ha csak össz. teljesítményt látok, akkor csak balsejtelmem lehet, hogy többet is termelhetne a rendszer ?
"valamelyik panel árnyékhatás esetén ledegradálja a teljes string-et ?)"
Ilyen nem fordulhat elő még akkor sem, ha nincs optimalizáló. A napelem paneleken a cellák több csoportba vannak elosztva. Általában 3 hosszanti csoport de a félcellások kiosztását még nem tanulmányoztam. Ezeket a csoportokat diódával megfejelik, így ha bármelyik csoport leáll, a diódán meg tudja kerülni a sting árama. Így 1 csoport kiesésekor az általa termelt ~10,5 V, + a diódán eső ~1 V csökkenti a stringfeszültséget. Több kieső csoportnál X * 11,5 V. 400-500 V-os stringfeszültségnél 1 kieső csoport ~2,5-3% csökkenés.
Elérhető a Tigo monitorozós rendszere, de szerintem csak rendelésre van, mert nem igen akar senki. Hidd el, az SE-t se sokáig nézegetik! Hibát meg nem panelmonitorozással keresünk, megvan annak a módja.
Meg kell ismerni mindkettő működési elvét, aztán rájön az ember SE sokkal fejlettebb, mint a fronius.
Csak a fronius fanok ezt soha nem fogják belátni.
Egy kb 7Kwp-s rendszernél az a 250 ezer olyan elenyésző különbség, hogy meg se kell gondolni a választást.
Maga az inverter egy elég bonyolult szerkezet, elég furcsán hat , mikor valaki azt mondja, SE bonyolultabb.
Nem bonyolultabb sőt egyszerűbb az inverter, mert a DC DC konverter ki van rakva a panelokhoz.
Persze lehet azt mondani, hogy a havernál már ment tönkre optimalizáló, amire ugye 25 év gari van, gondolom fronius inverter még soha sehol senkinek nem hibásodott meg.
"Mindíg!" Mégegyszer kösz a válaszod az SE-ről, de azért a fenti 'mindíg' nyomatékosításod azért jelez részedről is egy is szubjektív prekoncepciót. Pl. ha egy full 1 irányú napelemmező lenne árnyék nélkül, akkor az árkülönbség ellenére (pl. 6,46kWp-s rendszer az ajánlataimban Fronius-al 250e Ft-al volna olcsóbb mint SE-vel), műszakilag miért volna előnyösebb a bonyolultabb SE ? Az esetemben viszont értem, hogy a panelezhetőség miatt az SE jobban tudná kezelni mint a Tigo-zott Fronius-os szett (árban is így már kb. megegyeznek, így az ár nem döntő szempont - vagyis mégis de más szempontból - de erről inkább külön írok).
Köszönöm a javaslatot, sajnos szorít az idő (ketyeg a fundamenta elszámolás határideje), igy az ajánlatokat már leszűkítettem 2-re, Huawei-ről korábbban nem kaptam ajánlatot.
A linkelt hozzászólásod 2. pontját már olvastam (amikor a 2 termelő panel a sok paneles string-en nem tud érvényesülni) - ezért is kérdeztem rá a 3/15 paneles működésre az SE-vel kapcsolatban, remélem azzal tényleg hatékony lehet.
Dehogy döntöttem... de a jövő héten meg szeretném rendelni.
- 1. kérdésemre (SE-vel működhet-e hatékonyan 3 panellel 1 irányba), megadtad a választ hogy igen, köszönöm.
- 2. kérdésemre (Tigo monitorozás elérhető-e itthon) - a várhatóan választott kivitelező még egy kört fut, forum-okon, web-en nem találtam rá választ eddig, szóval valszeg nem.
+ 'szubjektív' kérdés/vacilálás a megbízhatósággal kapcsolatban amit leírtam az csak az ismerőseimtől hallott tapasztalat, + a Fronius-ről a hegesztő inverterek kapcsán tudom hogy mit jelent a minőségük, innen a szimpátia. Tigo-król nem találok túl sok gyakorlati véleményt (lehet hogy aknek van - rendben működnek s nem kapnak figyelmet). A szempontok s a még nyitott kérdés(ek) alapján még alakulhat a mérleg nyelve, de valszeg SE lesz a befutó.
Nos... mindenképpen KÉT sztringet csinálnék, mondjuk huawei inverterrel.
1. sztring Az AZONOS tájolású ÁRNYÉKOLATLAN napelemekből >> OPTI-k nélkül.
Minimum 6 napelem, de inkább több a sztringre.
2. sztring Az összes TÖBBI napelem >> MIND ellátva huawei optimalizálóval. Azaz itt küzdhetnek az árnyékoltak és a vegyes tájolásúak... egy közös csapatban.
Minimum 6 napelem, de inkább több a sztringre.
HA nincs meg a legalább 6 napelem az ilyenekből. AKKOR hozzá kell csapni a hiányzót az 1. sztringből optival ellátva persze.
Azaz kell - egy jó sztring >> opti megspórolása - egy nyűgös sztring >> amiben minden napelemet opti kezel
Némi extra DC vezetékezés és néhány plusz DC csatlakozó kellhet így, de az nem vészes költség. (max 1 opti ára kb.)
Szerintem ez a két sztringes bontás a lehetséges kisebb költségű, de azért jót megoldás.
(látatlanban az eddigiek alapján, bár google kép és tető képek az árnyékkal sokat segítene...)
Valszeg félreérthető voltam, az 1. és 2. teőfelület ugyanúgy Dél-nyugati irányba néz, csak eltolva és a 2. panelmező árnyéknak kitett. Így a Fronius-os variáció esetén csak 1 string volna (2 panelmező együtt, de a 2.-on levő panelek Tigo-val ellátva).
SolarEdge esetén az árnyékos tető helyett 3 panel kerülne az alternatív 3. tetőfelületre a többi paneltől eltérő (Dél-keleti irányba) ha így is optimálisan működőképes. Sok ismerősnél működik Fronius problémamentesen, 1 SE-s ismerősöm van, nála 3 év alatt 2 optimalizálót cseréltek. Tudom 1 példából ne általánosítsak, de azért egy kicsit a Fronius felé hajlok a megbízhatóság miatt, bár a Tigo optimalizálókról még se jó se rossz gyakorlati tapasztalatokat nem hallottam.
Viszont az SE panelszintű monitorozást biztosít (így vették észre az optimalizálók problémáját), Tigo-k esetén viszont bár létezik de nem biztos hogy itthon elérhető megoldás a monitorozás (esetleg a rendszer teljesítményének bezuhanása utalhat a Tigo hibájára, hogy valamelyik panel árnyékhatás esetén ledegradálja a teljes string-et ?)
Egy kb. 6,5 -7 kWp HMKE rendszert szeretnék telepíttetni. A tagolt tetőm adottságai / árnyékhatás miatt a köv. elosztásban lehetne telepíteni az ajánlatokban szereplő 380W-os paneleket:
1.tetőszelvény: D-Ny (Dél +45fok) árnyékmentes: 8 panel 2.tetőszelvény: D-Ny (Dél +45fok) de.12-ig dél felől átvonuló faárnyék, du. 4-től nyugatról egy oldalfal miatt egyre jobban beárnyékozódik: 7- 10 panel +3. Tetőszelvény opcionális: D-K (Dél -45fok) árnyékmentes: max. 3 db panel
Eddigi ajánlatokból 2 példa: 1, Fronius Symo 6.0-3-M, 17db 380W-os panellel ( 8db az 1.tetőn, 9db a 2.tetőn, ez a 9 időnként beárnyékolt panel TIGO TS4-A-O kkal szerelve ) 2, SolarEdge SE7K, 18db 380W-os panellel ( 8db az 1. D-Ny-i tetőn, 7db a 2. szintén D-Ny-i tetőn, 3 db a viszont a D-K-i tetőn )
Kérdések: - A Tigo-zott opcióval kapcsolatban, a telepítő csak az optimalizáló modullal foglalkozik, a panel szintű monitorozhatósághoz szükséges TAP+CCA val nem tud szolgálni. Elérhető kis hazánkban a Tigo cloud connect-es monitorozás és az ahhoz szükséges eszközök ? - A SolarEdge -es rendszer tényleg hatékonyan elindul reggel a 3 db délkeleti panellel, vagy csak később amikor a délnyugati tájolású panelmezők is már ébredeznek ?
A másikon 13 panel van, de mivel külön stringek, függetlenek egymástól.
Reggel a 9 paneles string már 3-4A között termel amikor a nyugati 13 panel még épp csak 0,1A, szóval 99%-ban a 9 panel viszi ekkor az invertert és semmi gondja.
Mivel nincs jelenleg nagy fogyasztásunk nem akarnék 6-8kWp-es rendszert telepítettni. De, ha a jövőben mégis lenne, és/vagy elszállnának az energiaárak, egy inverter csere miatt ne kelljen új szerződést kötni és így ne kerüljek át bruttó elszámolásba, az merült fel, hogy most csak 3kWp napelem kerülne fel, de egy 6-8 kW-os inverterre. Működőképes ez a felállás? Nem lesz kevés a napelemek feszültsége?
Ápr 1-től változott az áram ára, ezért van 2 ár. Azt kapod vissza, amennyit számláznak/számláznának 'Villamosenergia-ár" -ként neked. Ebben nincsen benne rendszerhasználati díjak és az áfa ill. az elosztói alapdíj. Valamint szolgáltatási területenként változó az ár. MVM árak itt: https://www.mvmnext.hu/aram/pages/aloldal.jsp?id=791
Az SZJA előleget levon vagy nem von, az kb., mindegy, mert az éves bevallásnál ezt módosíthatod.
1., MVM Démász területen 2021.01.01. - 2021.03.31. között 448, 2021.04.01. - 2021.12.31. között pedig 1291 kWh túltermelés maradt a rendszerben.
A 448-at 13.64 Ft/kWh, az 1291-et pedig 13.15 Ft /kWh áron tüntették fel a "Betáálási többlet teljesítés igazolás"-on.
Rendben van ez így? Rosszul emlékszem, hogy ez valahol 16 Ft/kWh áron volt korábban?
2., A letölthető Nyilatkozat és kifizetési kérelem lapon továbbra is szerepel a ....."kifizető a személyijövedelmadó-előleget levonja a fizetendő összegből..." megfogalmazás,
pedig elvileg évi 12.000 kWh-ig már adómentes....vagy nem?
3., Mindkét kérdést feltettem írásban az MVM-nek, de érdemi választ természetesen nem kaptam.
Na, azért azt nem gondolom, hogy vinné az egész tetőt. Több, mint 35 éve fenn van. A cserepeket szedegette, de aztán megunta a fater és megoldotta:
Azóta nyugi van.:D Ezt a nyugit zavarnám meg a tető cserével/szigeteléssel/napelem felszereléssel. Kérdés: vissza jönne-e a probléma az új cserepekkel. Le kell-e kötni az újakat is? Hogyan, hisz fólia kell alá stb. Az igaz, hogy most jó huzatos a padlás, beépítve nem lesz az. Nem tudom azt sem, hogy a huzat belülről emelte le, vagy Bernoulli miatt vitte a szél magával. Ha az utóbbi, akkor az beépítés után is ott lesz. Gondolom a mai beton cserepek lényegesen nehezebbek, de azért a rizikó ott van. Ezért gondoltam a csavarozott tetőre.
1. Amikor a sok termel jól, akkor a kettő éppen keveset termel >> kicsi a kettő sztring árama. Ezt kezeli-megoldja a kettőre rakott optimalizáló, igazodik a sok áramához.
2. Amikor a kettő termelne akkor a sok lesz az áramkorlát, mert éppen keveset termel >> kicsi a sok sztring árama. Ezt a TIGO, HUAWEI optimalizáló nem tudja kezelni-megoldani. A kettő is vissza lesz fogva kisebb sztring áramra.
---
Vagyis a kettő is megtermel valamennyi kWh-t évente, de érdemben a névleges alatt. Valamivel nagyobb lesz a ráeső termelési mennyiség Ft/kWh önköltsége.
Ami egy picivel megemeli a teljes rendszer termelésének az önköltségét is.
*****
Ft/kWh önköltség saccolás 25 éves elvárt életartammal.
önköltség=teljesár/25/összestermelés
pl. 6 kWp renszer méret, 2400 eFt teljes ár és 6900 kWh/év ígért termelés esetén 2400000/25/6900=13,91 Ft/kWh adódik
(most a nappali "A" tarifa 37,4 Ft/kWh és az éjszakai "B" vagy a kedvezményes "H" tarifa 23,5 Ft/kWh)
Avagy a megtérülése nappali áram áron.
megtérülés=teljesár/37,4/összestermelés 2400000/37,4/6900=9,3 év adódik
A példa alapján lehet saccolni a a két napelem+opti hatását is.
Persze, ha kell a kWh hát akkor kell és kész... picit drágábban is.
hagyományos inverter esetén, ha a napelemek 80%-a egy tetősíkon van, míg mondjuk 2 db egy másik, merőben eltérő tetősíkon van de optimalizálóval ellátva, (nem Solaredge) működhet jól a rendszer?
Megoldja a tájolási problémákat/napelem mező méret eltéréseket egy szimpla optimalizáló?
A 3F BU-val jobban jársz, mert nem kell azon gondolkodnod, hogy mit melyik fázison hagytál, mindenütt helyre áll a hálózat, szigetüzemre kapcsolásnál mehet tovább minden, változatlanul. A SOLAXszal sem lesz gondod. A szigetüzem - hálózati üzem átkapcsolás nem egyszerű, az érintésvédelem nem sérülhet, egy átkapsoló elem 1x-es hibája esetén sem.
Csúcsban 2000W-os folyamatosan 1000W az adatlapja szerint (hogy VA vagy W nem tudom, nem teszteltem még ilyen szempontból, ráírni meg azt írnak rá amit akarnak, valszeg VA.)
Kb ennek az elődje lehet, mert már 7 éve vettem, külsőleg ugyanilyen:
24V a rendszer, 4 db 12V 80Ah körüli ólom akku van rajta, azaz 24V 160Ah.
Az elmúlt években talán ha egyszer kétszer ment aktívan de akkor is nagyon rövid időre, kétszer volt "hosszabb" ideig áramszünet, egyszer vihar után kb 3 óra, egyszer meg valahol széttéptek egy kábelt. Az első eset mókás volt, mert a településrészen csak nálam világított a ház, amúgy tök sötét volt :-)
Szóval se kihasználva sincs, se sok értelme sincs igazából sziget üzemű jellegű használati okokból, de nem is ez volt a kiváltó ok, hogy legyen, hanem a fatüzelés miatt volt elsődleges anno. Aztán felfejlődött és megmaradt.
Van még hozzá pár dolog, pontosan sok minden, ez csak egy eleme a teljes rendszernek.
Korábban meg egy Effekta magyar gyártmányú UPS volt bent.
"Majd odafigyelünk, hogy áramszünetnél mit kapcsolunk be"
Nálunk is így van. Van automata átkapcsolás is meg kézi. A kézi azért kell, mert az inverter terhelhetősége 1000W (a korábbi inverter volt 600W, rosszul írtam), és ha akkor megy el mondjuk az áram, amikor megy a mosógép, akármi, akkor ha átkapcsolna, le is tiltana egyből a rendszer. Azaz ez jellemzően akkor van használva ha otthon vagyunk. Viszont ha elmegyünk, akkor jellemzően nincs nagy fogyasztó, átkapcsolhatja az egész házat is akár.
Részint valószínűleg elég lesz 1Fx16A áramszünet esetén, tudom korlátozni (elhalasztani) az energiaigényes teendőimet későbbra.
Részint azt a megoldást keresem, ahol minimális többletköltséggel mégis csak mehetne 3Fx16A.
Vagyis számomra párszázezret megér az egyszerűség és kényelem, milliókat nem.
Érdekes, hogy amúgy ugyanaz az inverter technika kell hozzá, csak a technikai körítés más, ami korlátozza hogy backup üzemmódban mit tud a ketyere.
Dilettánsként (erősáramú villamosmérnök végzettséggel) nekem a Solax megoldása az értelmes - backup üzemmódban simán ugyanazt csinálja az inverter, mint hálózattáplálási üzemmódban, korlátozás nélkül kihasználhatod az invertered teljesítményét. Ha kell leadja a 10kW-ot 3 fázison backup módban. Miért kell ezt korlátozni?
Azt értem, hogy két backup mód másként működik:
- van egy tényleg szünetmentes mód, ahol folyamatos a táplálás akár akksiról, napelemről vagy hálózatról megy. Itt értem, hogy valószínűleg erre egy külön inverter megy, és csak 1Fx16A tud.
- van egy kapcsolható mód, ahol áramszünet esetén 2-3 másodperc kimarad, közben a háztartási hálózatot lecsatlakoztatja a grid-ről, majd beindítja az invertert immár szigetüzemben. De itt mi a francnak a korlátozás? El akarnak adni még egy terméket vagy drágább terméket akarnak rámsózni?
Mindazonáltal hajlok a kompromisszumra és Huawei intervert veszek, backup-pal és később akkumulátorral.
És a backup üzemmódra rákötök még egy mágneskapcsolót, amely az összes többi vonalat is lekapcsolja a gridről, a közösítve 1 fázisú backupra kapcsolja.
Minden működni fog, de összesen csak 1 fázison 3KW-os korláttal.
Majd odafigyelünk, hogy áramszünetnél mit kapcsolunk be. Vagyis bármit bekapcsolhatok, csak egyszerre többet nem. Ha elrontom, akkor legfeljebb leold a 16A kismegszakító, vagy kikapcsol az inverter, és majd újra elkezdjük előlről és immár több tapasztalattal.
Sajna ma még nincs erre interfész, most odáig jutottak el, hogy villanyautóban is van egy inverter és aggregátorként használhatod, házadra még nem dughatod rá így."
Légyszi segíts megfejteni mire gondoltál amikor ezt irtad.
A házam kábelezésénél ott követtem el egy hibát, hogy két külön kismegszakító halmaz van, és a kettő között sima 5 vezetékes 3F táp.
Vagy van néhány kismegszakító a villanyóránál (+ életvédelmi relé), ez gyakorlatilag a házon kivüli külső tápellátásra vannak külön kismegszakítók.
Aztán bemegy egy 5 vezetékes 3F táp a ház egy belső pontjára, ahol tucatnyi kismegszakítóval a ház különböző helyiségei vannak ellátva.
Alapvetően kényelmi okokból van így - bármilyen szerelés miatt elég csak az adott helyiség adott funkcióját lekapcsolni (világítás vagy konnektor), ráadásul nem kell körbeügetnem a házat a hidegben, hogy a villanyóránál csináljam.
Sajnos emiatt a villanyóránál (ahová a napelemet kötöm majd), nem tudom közösíteni a 3F->1F-re. Vagyis tudom, de összesen 16A-re, mert a két kismegszakító közötti kábel nulla vezetékét túlterhelem. Ha mégegyszer születnék, talán másként csinálom, de most már együtt élek ezzel.
És igen a felvetésed jogos, hogy áramszünet esetén valószínűleg nem kell minden fogyasztó nekem.
Másik oldalról a lakás kábelezése se ehhez idomult, vagy többnyire csak egy-egy komplett helyiségben tudom lekapcsolni a konnektorokat (de akkor az összeset).
De a felső hálószobák esetén az összes egy áramkörön van.
Emiatt ha a mosókonyhában lévő mosógép, szárítógépet nem teszem be a backupba, akkor hajszárító és a vasalás sem működik.
Konyhában kicsit kacifátosabb a dolog, mert közben át lett alakítva a konyha.
Ott ha a mosógató gépet nem teszem rá backup ágra, akkor a körülötte lévő fogyasztók sem működnek.
Vagy persze működhet a humán vezérlés is - mindent rákötök egy fázisú backupra, legfeljebb megállom, hogy ne használjam ezeket egyszerre.
Utóbbi eset lenne az egyszerűbb, mert bár a 3F->1F backup átkapcsolás elég megbonyolít mindent, de talán a villanyóránál meg tudom csinálni. Ha nagyon prudens módon csinálnám, akkor újra kellene kábelezni a lakást egy negyedik fázisra. Ennyit nem ér.
Szóval igazából nem kell nekem 3F backup (esetleg a hőszivattyú lesz majd csak 3F
Amúgy utánanéztem az hibrid inverternek:
- Huawei inverterben csak 1 fázisú backup van 16A-rel.
- Fronius Symo Gen24 Plus-ban 3 fázisú a backup (van még külön 1F teljesen szünetmentes PV) - max 3KW
- Solax X3 Hyrid-ben 3 fázisú backup korlát nélül a teljes inverter teljesítményre - egyébként ezt a típus 15KW teljesítményben is kapható.
Árban a Huawei a nyerő, a teljes rendszer több százezer forinttal is olcsóbb lehet, de kevesebb szolgáltatása van, így több kompromisszumot kell kötni.
Másik kettő nagyjából egy árban van, talán a Solax kicsivel olcsóbb.
Némileg tűnödöm még a megoldáson.
Részint eldöntöttem, hogy még ha kisebb teljesítményű is, inkább hibrid invertert veszek most, legfeljebb eleve 20%-kal túltervezem a napelemeket.
Ezzel max a nyári déli napsütési órákban vesztek teljesítményt.
Most még azon tűnödöm, hogy megér-e 0,5-1MFt-tal drágább rendszert venni, hogy legyen 3F backup-om.
Solax-nál például akksi is csak 5KWh méretben van, de 3F esetén kettő kell. Azaz lehet, hogy ez még egy millióval drágább.
Szóval még olvasgatok, és próbálom beárazni, és próbálom a felesleges vágyaimtól megszabadulni.
A villanyautóval hazaviszed az energiát arra értettem, mikor lokális áramszünet van.
Vagy ne vegyél erre az esetre egy nap akkucsomagot a házba, hogy hátha egyszer kelleni fog.
Ha lesz rá technika és van villanyautód, akkor egyszerűen az autódat is beállíthatod hosszú áramszünet esetén mint akkumulátor.
Persze kiesik az autód, de ha éppen otthon maradsz, akkor napközben töltöd az autót, és napnyugtától erről mehet minden.
Vagy ha épp nem vagy felkészülve, akkor elmész, feltöltöd, és hazaviszed estére a delejt.
Most még álom vagy erőteljesen barkácsmegoldás lehet, esetleg később a DC csatlakozó is kétirányú lehet az autókban és máris integrálhatod a házadba az autódat.
Nálam van egy hibrid rendszer már kb 4 éve, bár a célja nem az ami nálad volt, hanem biztonsági okkal lett csinálva anno. Aztán szép lassan apránként átalakult hibrid rendszerré, azaz akár a teljes ház ellátását meg tudja oldani a korlátokig (a 600W inverter teljesítmény és az akkukapacitás erejéig, amit teszés szerint növelhető az igényeknek megfelelően). De nekem nem kell nagyobb, nem akarok sziget üzemben hegeszteni meg mosógépet használni.
Egy sima régi inverterem van, ma már nem is gyátrják, és nincs az engedélyezettek listájában (EHE 3kW). A rendszer úgy van megoldva, hogy áramszünet esetén akár kézileg akár automatikusan át tud állni sziget üzemre. Ezekhez külső eszközökkel valósítottam meg.
Nálam is 3x16A betáp van, átkapcsolásnál azonos fázist rakja rá mind a 3F-ra, persze megfelelő leválasztás stb után.
Egy háztartásban nagyon ritka hogy kell a valós 3F, egyes 3F villamos gépek igénylik, de az elég ritka nem ipari környezetben.
Mellesleg nem tudom mit dolgozol otthon, mihez kell pontosan áram áramszünet esetén?? Ha pl. csak számítógépről, akkor nem egyszerűbb csak az adott eszköz(ök) mellé lerakni egy combosabb UPS-t vagy hasonlót? HA lakatosműhelyed van, az persze más.
"Vagyis elmész egy töltőállomásra, és hazaviszed az energiát, vagy napközben rajta hagyod az a villanyautódat és éjjel erről megy a ház - ha áramszünet van."
Hát ez nem lehetetlen műszakilag, de gazdaságilag eléggé kérdéses. A töltőállomásokon tankolt energia nagy valószínűséggel többe fog kerülni jellemzően, mintha otthon töltenél. Azaz elmész tankolni drágán töltőállomáson, majd hazaviszed otthon sziget üzemű módban ezt használva. Ennél rosszabb kombináció szerintem nincsen gazdaságilag. Hacsak nem ingyen töltöd valahol az autódat - akkor igen.
Ha "ragaszkodsz" a 3kW körüli inverterhez, akkor mindenképp napelemezd túl rendesen amennyire csak lehetséges, hogy télen amikor használnád és leginkább kell az energia, több jöjjön le belőle. Már amennyire lehet (tető és hely adottságok, inverter paraméterei, stb)
"Mukodesileg ugy lenne optimalis (erre kell majd valami vezerles), hogy padlofutest a nap kozepen aktivalni amikor egybol tudja felvenni a napelembol jovo villanyt, a maradek meg menne a napi fogyasztasra (vagy akupakkba amikor lesz), meg vissza a halozatba."
Nálam van ilyesmi. Mérem egy külső eszközzel a napelem termelését, és ha bizonyos teljesítmény fölé megy (beállítható) , akkor egy relé rácsattant direktben egy 230-as kis hálózatot. Azaz jelenleg csak kétállapotú a dolog, de működik. Ezt persze lehetne finoman fokozni, azaz pl a teljesítmény függvényében kapcsolgat rá fogyasztókat, padlófűtés kört több fokozatban.
Semmi gond ezzel, nekem az aggregátorként használhatóból az jött le hogy arra gondol hogy szigetüzemű áramforrásként. A következő mondatból pedig az hogy hálózatra táplálóként.
Nyilván jobb lett volna pontosabban fogalmaznia, majd megírja mire gondolt
Emberek vagyunk, félreértés lehet. Csak ezért bunkózni tényleg olyan felesleges.
"Igazán ma még nem vennék akksit, de néhány év múlva olcsóbb lesz, mint bruttóban elszámolni."
Részemről nehezen hiszem, hogy a tárolás olcsóbb lesz valaha majd egyszer mint maga az előállítás. de lehet, hogy rosszul vélekedek. És nyílván sokm idnentől függ (szabályozási környezet, gazdasági feltételek, politika, stb, kb beláthatatlan a jövőre nézve)
Én most visszaolvastam a vonalat frissen, de én is úgy értelmeztem, hogy autóból akkor, ha nincs a hálózatról ellátás (a stílus persze más kérdés). Nem kell tudni ebben az esetben hálózatra szinkronizálnia (egyes protokolokban viszont már benne van ez a lehetőség, de persze kell annak megfelelő hozzá hw is, ami ezt levezényli)
Filózhatunk mit jelent a házadra rádugás, de mivel nincs benne az Oxford enciklopédiában így mindenki a saját értelmezésére hagyatkozik, rendjén is van ez így.
A kultúrális különbségek abban nyilvánulnak meg hogy ha valakinek az értelmezése, véleménye eltér a sajátomtól de lehet helyes akkor az
hülye, okostojás, huhogó, negatívhullámgenerátor
vagy egy másik ember aki másképp értelmezett valamit.
Kultúrált körökben utóbbi, bunkóéknál előbbi. Van ahol meg ellenség és el kell pusztítani, lásd szélsőséges vallási és politikai társulások.
Ha megpróbálnád a tirpák énedet félrerakni és értelmes ember módjára kommunikálni akkor belátnád hogy rajtad kívül mindenki hálózatra visszatáplálást értett ez alatt.
Mert bár úgy érzed hogy rajtad kívül mindenki hülye csak te vagy helikopter.
Elemezd lassan, többször olvasva az eredeti mondatokat.
Tudom nem specifikálta körbe 6x hogy hálózatra visszatáplálásra, blablabla, de értő, logikus olvasással rajtad kívül mindenkinek átment.
Nos, még mindig nem érted. A szinkronozását az autó inverternek a hálózathoz semmi sem fogja megoldani (nem csak a rákapcsoláskor), ha nem arra tervezték - már pedig nem arra tervezték - hanem egyszerű kényelmi funkcióra. Az egyéb jellemzőket hagyjuk, felharmonikus tartalom, DC injection, s számtalan más fontos jellemző, melyet ma egy hálózatra kapcsolható inverternek teljesítenie kell... (Inkább nézz utána...)
1 napnál hosszabb áramszünet az, amivel foglalkozni kell fűtésileg. Ha vellannyal fűtesz, és van napelemed, akkor vélhetőleg nem egy szigeteletlen B30-as házról van szó, tehát lehet, hogy akár másfél-két nap is lehet az.
Namost, a backup szó jelentését is érdemes lenne feszegetni, szerintem nem azt jelenti, hogy fullon tolhatsz mindent ugyanúgy, mintha lenne villany. Az pl. egy mankókerék, azzal sem lehet 130-cal autópályázni. Neked otthon áramszünet esetére az kell, hogy menjen a hűtő, legyen világítás és fel tudd tölteni a telefonod (ez utóbbi is csak amiatt, mert vagy nincs vezetékes telefonod, vagy ha van, akkor az meg rettenetnagy eséllyel IP alapú, és ha neked nincs áramod, akkor az internetszolgáltatódnak sem lesz, így hiába adsz áramot az modemnek, net nem fog jönni rajta (üvegszálasok előnyben)). Ez az, ami létfontosságú. Minden más úri huncutság. Neted, tévéd az előzőekben ismertetettek miatt vélhetően nem lesz, max pendrive-ról lehet bedurrantani valami letöltött dolgot, az meg max 0,1kWh, mást meg úgysem tudsz csinálni, tehát akár oda is eljuthatunk, hogy minek vagy otthon a hidegben, 1-2 főnél simán, szerintem még ha egy 4 fős család teszi még akár ott is megérős lehet, hogy beül az autóba (ha van persze), elmegy 1-2-3 faluval várossal arébb és kivesz egy 2+2 pótágyas szobát (max 30k huf), és ha ezt minden évben eljátssza kétszer, még az is jobban megéri, mint egy esetleges áramszünet esetére fűtésre méretezni az otthoni napelemes rendszer tárolós részét. Meg olyat is lehet, hogy legkisebb helyiségbe összegyűlni, ajtó becsuk, 800W-os olajradiátor be, azt még talán a béna backup is elbírja, és nem fagysz meg. Esetleg ha van otthon esetleg gáztűzhelyed, -megfelelő szellőztetés mellett!!!- az meg élből minimum 3-7 kW-nyi fűtőteljesítmény (nyitott sütőajtónál a felette levő tekerők esetleg megolvadnak, arra vigyázni, meg ne kérdezd, miért tudom). Ágyúval akarsz itt szerintem verébre lőni.
- nem terheled túl - megfelelő átkkapcsolási/levásztási védelem van pont úgy mint a benzines aggregátor esetén is..."
Erős tévedés. Az autó inverter nem erre készült. A hálózatra tápláláshoz váltakozóáramú, színuszoskimenetű inverter kell, mely szinkronoz a hálózatra, áramgenerátoros kimenetű, speciális védelmekkel rendelkezik, feszültségkompatibilis, stb. Nos az autóban lévő rendszer nem ilyen, nem erre készült. Lehetne ilyen is, de nem erre tervézték. Lehet, hogy 10 év múlva ilyen is lesz, de most nem az! speciális sw kellene hozzá, nincsen benne az - sem.
Két dolog - akksi az szaldó kivezetés miatt kell. Backup+akksi áramszünetre.
Mert a szaldó miatt most még nulla a költsége, hogy mikor termelsz és mikor fogyasztasz.
De szerintem 5-10 éves távlatban is már óránként változó ára lesz az áramnak, már szerelik az okosmérőket.
Napnyugtától - este 10-ig akár x2-x3 ára lesz az áramnak. Hajnal 4-5-kor nyáron pedig szinte ingyen.
5 év múlva, meg fogja érni az akksi az árát, főleg ha aktív vagy napnyugtától éjfélig.
Backup az áramszünetre kell, most évi 2-3 eset van, ami 10 év alatt szerintem megduplázódik, mert évről évre egyre durvább viharok jönnek majd.
Backup nélkül hiába termelne napközben a napelem, nem használhatod fel. Szóval akksi nélkül is használhatnád a napelemet, ha süt a nap.
Akksival még este is. Egyébként pár éven belül inkább az lesz a trend, hogy a villanyautód akksiját fogod használni backupra.
Vagyis elmész egy töltőállomásra, és hazaviszed az energiát, vagy napközben rajta hagyod az a villanyautódat és éjjel erről megy a ház - ha áramszünet van.
Tehát backupra tényleg felesleges lesz venni akksit, mert az autódban úgyis van egy nagyobb.
Sajna ma még nincs erre interfész, most odáig jutottak el, hogy villanyautóban is van egy inverter és aggregátorként használhatod, házadra még nem dughatod rá így.
A villanyautó töltést, ha napnyugta után érsz haza, akkor hajnalra vagy reggelre fogod ütemezni (főleg ha van keletre tájolt napelemed).
Itt is annyi akksit érdemes venned, ami a bruttó elszámolásban még megéri. Áramszünetre nem érdemes akksit fenntartani, akkor inkább elmész a szomszéd városba és feltöltöd.
Legfeljebb a villámtöltés funkció üzemmód miatt lennee értelmes a nagyakksi. Mert AC-val csak 22KW tud belemenni maximálisan, míg DC módban 40-50-70kW. Itt időt takaritasz meg, lesz ennek is piaca, de kicsi. (Akinek drágább az ideje, minthogy egy töltőállomáson ácsorogjon).
Hőszivattyú 1-2 napos kimaradásával is vitatkoznék. Próbáltad már 2 napra kikapcsolni a fűtést, vagy nyáron a hűtést?
De amúgy igazad van annyiban, hogy a hőszívattyú miatt sem vennék egy nagyobb akksi kapacítást. Legfeljebb annyit, amennyit a bruttó elszámolásban megtakaritasz.
Ha van backupod, akkor áramszünet esetén legalább napközben van fűtés-hűtés. Ha van backup akksid, akkor eldöntöd, hogy főzni vagy TV-t nézni akarsz, vagy fűteni-hűteni.
Összefoglalva:
- szerintem egy backup egy hasznos eszköz és többet ér, mint amennyibe kerül. Önmagában persze csak a napközbeni energia ellátást oldja meg.
- akksiból annyi kell, amennyi a bruttó elszámolásból megtakaritasz, illetve egy minimál méret az esti üzemszünet áthidalása. Kényelmi funkciónként a villanyautó villámtöltésére is használhatod majd - ez vagy megéri vagy sem.
- áramszünetre akksiból csak minimális kell (esti üzemszünet áthidalására), villanyautót nem töltünk, este nem megy fűtés-hűtés.
- később majd a villanyautó akksiját be lehet majd állítani backup akksinak (csak persze akkor nem használhatod az autót, vagy azzal hordod haza a villanyt).
Ahová a 3 fázis van kötve a háztartásnak a főelosztóban, onnan 3 nulla is útnak indul az 1 fázisú áramkörökkel. Azoknak nem okoz gondot a párhuzamosítás az 1 fázissal.
Azoknak a 3 fázisú cuccoknak okoz csak gondot, amiknek mennie kellene áramszünetkor is. Nem sok ilyet tudok elképzelni a háztartásban... kb. nincs is.
----
Villanyautó töltésre nem tűnik ésszerűnek a backup/akku... Mekkora az esélye, hogy PONT az áramszünetkor kell AZONNAL és OTTHON tölteni a járgányt SOK delejjel?
A hőszivattyú sem igazán fontos backup/akkuról. Valamire való ház nem hűl ki egy nap alatt, sőt 2 nap alatt sem érdemben.
----
Jó SOOOOOOOOOK akku nélkül cseszheted a backup-ot. Mert az ereje a a napsütés változással együtt változik :-( Akár pillanatok alatt is, de a nap során és az időjárás szerint tutira.
Úgy tűnik nincsenek ezek a dolgok még REÁLISAN átgondolva általad.
Csak álom-vágy szinten ötletelsz ... egy nem is igazán létező problémára.
Értem. De a mai magyar energiaárak nem tartható fenn a következő 20 évre. Vagyis normálisan legalább a duplája lesz az energia ár. Részedről is inkább 80-100eFt-tal becsülném az éves költséget, amit fűtésre fordítanál, ha nem lenne napelemed. És ez fűtés is elviszi a 3KW napelemed teljesítményének átlagosan a felét (télen inkább már az egészet). Nyári hűtés még elviszi maradék felét. Kérdés, hogy tényleg csak havi 100kWh/hó fogyasztasz a háztartásban, mert nálam ez legalább x3 több (villanyautó nálam még 200-250kWh/hó-val ezen felül fogyaszt).
Termeszetesen evi atlagban eleg a 3kW, de azt nem tervezem tultolni, tobb okbol sem:
-Ez a kotelezo mennyiseg epitesi engedelyben meghatarozott megujulo energiamennyiseghez.
-Az elosztoi teljesitmenydij 4kW-tol van. Igaz, hogy pillanatnyilag 0ft, de ha mar ott a lehetoseg, elobb utobb elni fognak vele!
-Mind az anyagi mind a tetofeluleti lehetosegeim korlatozottak
-Nem latom ertelmet tultolni, hogy utana legyen egy csomo feleslegem
-Sejtem, hogy a szaldo nem tart orokke, de most csak azert kifizetni felesleges extra penzt feleslegesen, hogy majd egyszer...
-Villanyautot az elore lathato jovoben nem tervezek, mert nem eri meg nekem! (Evi ~10e km, 80%-a hosszutav es autopalya) Azert meg nem fizetek ki most extra sok penzt, hogy netan sokevmulva szukseg lesz ra... (Es majd a befektetes megterulese onnantol kezd ketyegni es majd igy 20 ev mulva ingyen lesz a villany az autoba)
Teny, hogy a klima olcsobb, de mivel az evi futesi energiaszuksegletemet 1500kW-ra becsulom, azt az evi max 40e ft veszteseget a padlofutes kenyelmeert szivesen bealdozom! (Vagy ha rakotom ejszakai villanyra a padlot, akkor maris csak evi ~30e kulonbsegrol beszelunk klimahoz kepes, a komfort kulonbseget meg nem kell reszleteznem) Mindenesetre klima +padlo egyutt fog menni, majd meglatjuk milyen aranyban lesz komfortos/optimalis)
Kedvencem amikor emberek passziv hazba hoszivattyu rendszert meg napelem rendszert telepitenek csilliokert, mert igy ingyen lesz a futes!
Kifizetnek erre mondjuk 6milliot, hogy az evi 40e ftos villanyszamlat (amibe kerulne egy 10eftos olajradiatorral a futes) lenullazzak!
Nálam minden kör az elosztószekrényböl indul , így nincs gond a nullavezetövel . Gondoltam felvázolom a saját rendszeremet , hátha segít . Ez is egy lehetöség .
Sziget üzemben az inverter annyi energiát táplál a rendszerbe (akku nélkül) amennyit az felvesz. Többet nem. Ha akku is van, a többlettel tölti az akkut. Ha már töltött, csak annyit táplál be, amennyit a fogyasztók felhasználnak. Minden PV inverter ilyen - mert így tervezték meg.
Hát szerintem 3KW kevés lesz, főleg téli üzemben. Még ha talán éves átlag elég is lesz, de csak addig lesz nullszaldós, amíg a szaldó rendszer működik. Utána télen már fizetni fogsz.
A padlófűtést be lehet kapcsolni időkapcsolóval, vagy okosabban (mérve a napelem termelést vagy csak simán napsütésre kapcsolsz).
Ugyanakkor a klímás (hőszivattyús) fűtés x2-x3 jobb hatásfokú, mint a villamos teljesítmény direkt hővé alakítani.
Szóval én inkább úgy tervezném, hogy a klíma legyen a fő fűtési módom, és a padló fűtés legyen a kényelmi fűtés.
10 éven belül így vagy úgy, de villanyautód is lesz - akkor hirtelen még 2-3 kW teljesítményre is szükséged lesz.
Én inkább egy nagyobb napelemre ruháznék be, ha van rá anyagi fedezet, mert ezt nem fogod tudni bővíteni - csak egy másikat párhuzamosan melléépíteni.
Egy fázisú backup-on én is gondolkodtam, mert persze megoldható.
Első közelítésben 1 fázison max. 7,4KW vehető ki a rendszerből (32A), a mostani 3x16A szétszedett ágakra úgy tűnik, hogy tök mindegy hogy 3 fázison vagy 1 fázison megy a 3x16A.
De a nulla vezetőt a házban nem csillagpontosan szereltem be, így ha a 1 fázison befolyna 3x10 A, akkor nulla vezetőn 30 A folyna vissza, amit a 16A-ra tervezett nulla vezeték nem bír ki.
Szóval számomra 1 fázist, csak összesen 16A-rel tudnám használni - legalábbis a házban.
Villanyautókhoz már külön vezetéket húztam be, intertert és a leendő fűtő-hűtő hőszivattyút is csillagpontosan kábelezem be (3x32A terheléssel)
Összefoglalásként, ha a backup 1 fázisú lenne, akkor
- a háztartási fogyasztókat csak 16A (3,7KW) tudom ellátni.
- többi fogyasztót egyenként csak 32A (7,4kW) tudom ellátni.
- de összesen is csak 32A-t (7,4KW) tudok kivenni a napelemből (legalább a maradék teljesítménnyel tudom tölteni az akksit)
- mégegy kellemetlen mellékhatás, hogy ha közösítettem a 3 fázis vezetékét 1 fázisra, akkor a mostani kismegszakítók nem védik meg a háztartásban a nulla vezetőt, amelyen akár 32A is folyhat vissza. Tehát bakcupot átkapcsolva be kell tennem egy 16A kismegszakítót a háztartásra közösített három vonalra. Kicsit bonyolultabb lesz a backup 1 fázisú kapcsolás.
Azért ez a nulla vezető túlterhelés probléma, még érintheti a hőszivattyút, mert lehet, hogy odáig 32A terhezett vezetéket húzok be, de kérdés, hogy a hőszivattyúban belül hogy tervezték három fázist és a nulla vezetéket. Szóval itt is könnyen lehet, hogy backup esetén vissza kell szabályoznom 16A-re (3,7kW-ra) az egységet, különben megsülnek benne a vezetékek. Más kérdés, hogy 3,7KW télen nem elegendő a ház fűtésére, de majd begyújtok a kandallóban.
Ritkán van áramszünet, ekkor apróság, hogy ha egyszerre nem tudok főzni, mosni; másik ágon (3,7KW) villanyautót töltök vagy fűtök/hűtök. Már ez is több, mintha nem lenne backup.
Persze a háromfázisú backup olcsóbb, egyszerűbb, tisztább, szárazabb érzés, és akkor a teljes napelem termelést ki tudom használni.
Nekem kis alapteruletu, passziv szintu szigetelessel rendelkezo hazam lesz, rajta 3kW-os rendszer, ami elvileg eves fogyasztasom fedezi.
Padloban elektromos futoszal + klima futes. Padlo a fo futes, a maga ~13m3 betonmennyisegevel hotarolokent is mukodik.
Elkepzeles, hogy elso korben Huawei inverter, amihez kesobb, ha allam bacsi megint nekiall szorni a penzt, akkor csatlakoztatok egy akupakkot.
Mukodesileg ugy lenne optimalis (erre kell majd valami vezerles), hogy padlofutest a nap kozepen aktivalni amikor egybol tudja felvenni a napelembol jovo villanyt, a maradek meg menne a napi fogyasztasra (vagy akupakkba amikor lesz), meg vissza a halozatba.
Elso ranezesre mennyire tunik realisnak/optimalisnak az elkepzeles szerintetek?
Mi a helyzet akkor, amikor áramszünet van, (a hálózatról korrekt módon leválasztva a ház) megy az aggregátor, termel a napelem de nincs akkora fogyasztásod, mint amit termel. Az inverter emeli a feszültséget, mert ő vissza akar táplálni. Felemeli az aggregátor feszültsége fölé. A "betáplált energiát" mi fogja elfogasztani? Az aggregátor? Vagy beépítesz egy vezérlést a rendszerbe ami biztosítja, hogy a megtermelt energiát mindig legyen ami elfogyassza?
Illetve 3 fázisod van. 2.5 kWp fölött a napelem rendszer is 3 fázisú kell legyen. (vagy az invertered olyan és csak a panelek tudnak 3kWp-t?) Tudtommal - de igazítsatok ki ha rosszul tudom - a 3 fázisú napelem rendszernek kell mind a 3 fázis megléte, különben lekapcsol.
Mint lentebb írtam , én is gondolkodtam a dolgon . Jelenleg ott tartok , hogy a meglévö elektromos rendszerhez rendeltem egy 3kWp-s rendszert , ami elméletileg az éves fogyasztásomat fedezi majd , ha hamarosan felszerelik . Ehhez társítottam egy dízel aggregátort ( amikor vettem 700 euró volt és 5400Wattos ) egy fázisosat . Ha nincs hálózat , akkor a dízel indul , a három fázisú rendszerböl egy fázisú lesz , amihez napsütés esetén társul a fotovoltaikus rendszer , mert van feszültség a kapcsain . Ök ketten fogják ellátni a házat energiával . A dízel léghütéses , így téli idöszakban a hulladékhöt a padlástérben elhelyezett és fütésre szolgáló klímára vezetem . Így a fütés is megoldva , a klíma magasabb COP-on füti a házat . Egyenesen nem lehet légfütésre használni a hütölevegöt , mert ugye a gépnek azért némi hangja , szaga is van üzem közben ( gázolaj ) . Most lehet , hogy azt kérdezed , hogy miért egy fázisos áramkimaradáskor a ház energiaellátása ? Mert a három fázisnál nagyon oda kellene figyelni a fázisonkénti terhelés szimmetrikus elosztására . :-)
Az elosztoi engedélyesek (áramszolgálttaók) honlapjain fent vannak a Mo-on alkalmazható inverterek. Biztosan van közöttük olyan hibrid(akkus) is, mely tudja a három fázist. Azt csak kíváncsiságból kérdem, mi motivál az akkus - szigetüzemre képes - verzióban, amikor elég megbízható az áramszolgáltatás?
El kell dönteni, hogy van pénz és tudod talicskázni dögivel az álmodba, vagy megmaradni a realitások talaján és arra költeni, amire szükség van, nem olyanra, amit talán sohasem fogsz használni!
Annyi ismeretlent és lehet ha dolgot vázoltál fel, hogy én bele se mennék a taglalásba.
31% volt az import Amit az import hazai földgáz+szén áraménál kisebb CO2 mutatója és az olcsóbbsága indokol.
Szumma 43% volt a Low CO2 naplemente után >> 276 gr/kWh körüli átlaggal. Ami egész jó :-)
----
"Az egyre jelentősebb, már 1000 MW-ot meghaladó hazai háztartási naperőmű (HMKE) kapacitás is jelentősen befolyásolhatja. Napos időben ugyanis a HMKE-k - különösen a mostani, "távmunkás" időszakban - érdemben mérséklik a rendszerterhelést. Mivel ekkor termelésük nagy része helyben, házon belül kerül felhasználásra.
Az ebből fedezett fogyasztási érték nem szerepel a központi rendszerterhelési grafikonon. Napos időben az ország valós összfogyasztása jóval nagyobb a kimutatott rendszerterhelésnél.
A napnyugta utáni rendszerterhelési csúcs esetében ez a hatás nem működik. Ez feltételezhető a december 9-i első, kora délutáni rekorddöntés mögött is. Amikor a borús időben a HMKE-k alacsony termelése miatt a napelemes rendszerrel rendelkező háztartások is kénytelenek voltak a hálózatból kielégíteni áramigényüket."
Családi házamban szeretnénk hosszú távra napenergia megoldást találni.
Sok tervem van, korlátozott tőkével szóval fejlesztői megoldásban gondolkodom.
Most a háztartást és egy villanyautót kell ellátnia energiával - ehhez most egy 6-7kW rendszer bőven elég volna.
Később biztos lesz még egy villanyautó, és hűtés/fűtést is napelemre tervezném - szóval még egyszer ennyi kellene majd.
A szaldó és egyéb megfontolások miatt hibrid rendszert szeretnék hosszabb távon, akksival és akár szigetüzemű ellátással.
Terveztettem egy rendszer kb. 13kW méretben - ehhez a Huawei SUN 2000-15KTL-M2 intertert javasolta a cég.
Ez szuper, csak éppen a referencia ábrákon sem akksi, sem hibrid (szigetüzemű) ellátásra nem alkalmas.
Alkalmassá tehető ez az inverter hibrid és akksi üzemre?
Azt néztem, hogy mintha a piacon hibrid interter akksi támogatással, csak 10KW méretig található.
Szóval kinéztem a HuaweiSun 2000-10KTL-M1 invertert, amibe ezek mind benne vannak.
Pillanatnyilag ez a 10KW nekem most elegendő, de később majd még egy interterrel bővítenem kellene.
Amúgy a tető tagoltsága miatt nem is lenne rossz ötlet két külön napelem hálózat, külön interterekkel, bár kétségkivül sokkal drágább így (már csak az interter ára miatt is).
Ami még nem tetszik, hogy a Huawei Sun 2000-10KTL-M1 referencia ábrán a Backup egység csak egy fázist biztosít.
Vagyis áramszünet esetén, csak egy fázison tudok szünetmentes szolgáltatás biztosítani.
Ez ma is már kompromisszumos megoldás lenne, de később ha a fűtés is napelemről menne, akkor tökön lövés.
Mi a francért nem tudja backup üzemmódban három fázison leadni a teljes 10KW teljesítményt?
Mi a javaslatotok a problémámra?
Huawei SUN 2000-15KTL-M2 interter alkalmassá tehető hibrid üzemre? Akksival és backup-sziget üzemmódra?
Huawei Sun 2000-10KTL-M1 interterhez a backup egység fejleszthető (lecserélhető) olyan backupra, ami három fázison is tud szigetüzemmódban 10KW-ot adni?
Van- más gyártó intertere, ami képes 15KW-os hibrid üzemre, akksival és backup üzemmódra?
A ház magas (gerinc: kb. 9m), de a tető egyik fele lesz csak napelemes, lehet az sem teljesen, szóval azért látszana. Ahogy írtam is a cseréptől azért fázom, mert oda kell kötözni darabonként. Ez a lemez dolog legalább egyből úgy kerülne fel, hogy oda van csavarozva +még a napelem tartósínek, bár azok inkább csak a kiemelkedő bordákba kötnek a videó alapján, tehát ha belekap a szél, akkor a lemezt akarja majd magával vinni.:D Pár napja láttam szép fotókat a mostani viharkárokról. Szedegette lefelé a cserepes/trapéz lemezt is lécezéssel együtt. Esélyes, hogy napelemmel együtt is menne neki. Asszem csak akkor lennék nyugodt ha a szarufákig leérnének azok a lefogató csavarok.:DDD
Van színes trapézlemez is... Amúgy nem sok látszik majd belőle ki a napelemek alól.
A minísín rákerül a cserepeslemezre is. (de arra nincs tanúsítva a gyártó által >> saját kockázatra)
-----
Lemezfedésből olyan kell ami belül filcbevonatos. A lemezről lecsöpögő pára ellen és hangtompít is.
Nomeg ami tartós ... felületi bevonatú is.
Mire minden OKÉ-s lesz kiderül, hogy egy alap hullám cserép fedés se dágább. Cserébe szebb, tartósabb, hangtompít is. Cserépből 8szerintem) nem kell semmi extra, pláne nepelem alá Úgy se ér semmit a mindenféle csodamegoldás, csak marketing gyakorlatilag.
Aha, jó a videó, logikus az alap, egyértelműen könnyű rá szerelni. Igazából cserepes lemezre gondoltam, ami csak közelről néz ki lemeznek, amúgy egészen cserép-szerű. Kb. ilyen:
Már az esztétika miatt ugye. Persze ez a normál hullám is lehet akár más színű is. Egy családi házon a natúr alu elég gumis műhely feeling, nem? Itt van egy telepítés pl.:
A fenti példában nincs beépítve a padlás, de nálunk be lesz. Tapasztalatom alapján még az enyhe eső is "kopog", mint az állat. Remélem az alá kerülő cca 30cm szigetelés tudja ezt a hatást tompítani.:D
Ja igaz, kösz az ábrát. A fő mérő oda-visszát mér. Ha nem lenne fázisonkénti szétosztás meg almérőzés, akkor is oda lenne bekötve a termelés. Ez így érthető. Attól még lehet olyan helyzet, amit írtam, de ez nem gond. Csak a fogyasztási arány a lényeg. A napáram felhasználás arány akkor lenne lényeges, ha a napelem telepítés költsége is szét lenne dobva a lakrészek között, de ilyen nem lesz.
Pest megye déli része. 1150-et ír, 38fokos tető és 40 fokos irányra. A ház alapterülete 130m2, szóval az eltolt szintek miatt a nagyobb és naposabb fele feletti DNy tetőrész lehet durván 90m2, szóval kb. ott is van. 20kWp, azaz kb. 10M? Csak a napelemezés? Lehet, hogy az sok így, mert még dupla elektromos fogyasztással (évi 5200kWh) is elég messze lenne a megtérülés.
A lakásonkénti szétosztást így gondoltam igen, de a napelem termelés szétosztását nem bonyolítanám. Családi ház, egy kézben, csak lesznek külön lakrészek. Alapvetően a családnak kell megtérüljön a beruházás. Kérdés, hogy azok az almérők mit fognak mérni. Pl. nullás villanyszámlát szétosztani 3 eltérő részre, vagy mi? :D
Pályázathoz kapott ajánlatban a következők vannak:
Solax X3 5.0-T inverter
12 db Risen 400 wp napelem
Ezek elfogadható minűségnek számítanak?
Az inverterhez kötelező a wifi modul? Nincs rajta rj45-ös csatlakozó? Próbáltam böngészni a leírását, ott meg van említve, de az nem tiszta, hogy ugyanúy kell-e hozzá küön egységet venni.
A 3x25Amper az elbír 230x3x25/1000=17,25 kW invertert
Ami úgy 20 kWp napelem (0,2 kWp/m2 >> 100 m2) és a Toscan napsütésben gondolom 1300 kWh/kWp körül amivel akár 26000 kWh/év is lehet ...
--------------
Más kérdés, hogy HA 3 lakrész megy a 3 fázisról, külön mérve! AKKOR >> LAK részenként kell-cásézerű a SZÜKSÉGES Ampert megsaccolni.
Mert az eltérő életvitel és igények-cuccok eltérő ampert is kívánhatnak. Lehet, hogy 40+25+20 Amper kell vagy éppen 25+32+32 stb.
A lakrészek különmérése jól megoldható, ha a belötésük 1 fázisú csak (L N PE) 3 vezetékes rendszerben. Mindegyik kap egy-egy saját almérőt és kész. Aztán azok alapján szétosztva fizetik a főmérő szerinti számla rájuk eső részét.
A gond a napelemes árammal lesz!!!! Azt nem tudják elosztani az almérők alapján sehogysem. Abból vita tud lenni...
Csak úgy lenne kb. jól-vitamentesen megoldható, ha 3 külön 1 fázisú inverter kerülne fel a 3 fázisra. Minden lakrésznek egy-egy saját 1 fázisú inverter és napelem + a saját 2 irányú saját almérője.
Lesz majd gondolom. Ha olcsó az áram, egyre több minden lesz áramos. :D Az elmúlt fél évet tekintve 1342kWh volt a fogyi, nem tudom az sok vagy kevés, de jelenleg a melegvíz is csúcskizárttal megy, ami ennek a fogyasztásnak durván a 40%-a.
Hová lehet/érdemes bővíteni? 3*32A? Egyre több helyen látom, de a villanyórát ki kell költöztetni a kerítésbe óracsere esetén? Jelenleg a falban van és légvezetékkel jön az utcai oszlopról.
Kérdés milyen áramhasználati szokások vannak? Lesz-e EV a családnál? Sztem minél nagyobb, annál jobb, de ugye bővítés fizetendő, mondjuk nem olyan észvesztő az ára.
Kapcsolódó kérdés, hogy a meglévő 3x25A elég lesz vagy a felújításnál bővítsünk rajta?
Három lakrész kerülne kialakításra, külön fázisokon, de a három fázisú főrendszeren lenne majd a napelem invertere.
A nem szimmetrikusan terhelt háromfázisú rendszer fogyasztásának mérése hogyan történik? Értem, hogy az óra ezt tudja, de mégis hogyan csinálja, hiszen a műszeres mérés sem triviális.
Egy kb. 35 éves ház felújításában gondolkodom és ebben tetőátalakítás és/vagy csere is lesz a padlás beépítése, tetőszigetelés okán. Most hagyományos cserép van, jelentős részük egyesével odadrótozva a lécekhez (6+m, évekig szaggatta a szél) érdemes-e cserepeslemezre, zsindelyre váltani, hogy könnyebb legyen telibe napelemezni? Na jó, igazából, csak a DNY-i oldalra mennének napelemek, az ÉK nem kapna csak max. tetőablakot. Szóval a kérdésem lényege: van-e preferált tetőfedés napelem alá?
Sziasztok! Keresek 1 tábla 245-260W poli és 1tábla 290-300W mono használt, jó állapotú napelemet natúr-alu kerettel. Ha valakinek lenne forrása, akkor kérem ossza meg velem! Köszi!
A helyzet az, hogy a napenergia szinte mindenhol ki lesz használva áramtermelésre, már persze nem a világűrből lejuttatott módon, hanem előbb utóbb minden háztetőn, kertben, akár nagy épületek függőleges felületein, autókon stb. Szerintem hasznos a sok helyben termelt energia, mert nem kell nagy veszteségek árán célba juttatni.
A közlekedésben meg tetszik vagy sem de az akkus elektromos autóké a jövő, elindult az átállás, hatalmas a fejlődés minden téren. Az akkuk is 5év alatt hatalmasat fognak előreugrani minden téren, tölthetőség, kapacitás, környezetbarát gyártás súly stb.
A mentsük meg a Földet a szuper dízellel elmélet elbukott, mert nem tisztítja a levegőt hanem mocskolja egyre jobban. 10-15év múlva szerintem a kamionok között se lesz már új dízel.
Fontos lenne az olajról minél jobban leállni amennyire csak lehetséges.
Engedd meg, h megkérdőjelezzem a realitás érzékedet. A világűrben megtermelni az energiát - óriási naperőművekkel - azt földrejuttatni valamely elektromágneses eljárással (rádió v laser sugárzás, azt visszaalakítani stb.) - nos, ez nagyon messze van, óriásiak a technológiai nehézségek. Ehhez képest a gyakorlatba ("olcsó" tömeggyártásba) átvinni azokat a sokrétegű napelemeket, amelyekből már vannak MA IS működő 50% kihozatallal működő kísérleti darabok - sokkal egyszerűbb feladat (nem vernei álom). Szintén ennél jóval hamarabb megvalósulnak a fúziós erőművek, melyek már üzemszerüen tudnak termelni energiát. 15 éve elég kevesen gondolták, hogy a Mercedes, VW, Toyota, Honda, GM, Ford stb. mind azon dolgoznak, hogy utólérjék tehcnikailag az uttörő TESLA-t, s lázasan állítják át a portfóliójukat EV-re, vagy a hibrid valamely formájára. Az Amazon és a Ford együtt külön EV gyárat alapított: Rivien. És azért, mert ez már nem futurisztikus, hanem mert realitás, a technológia jelentős része a kezükben van. Csak a piacon nagyon éles a verseny, s sok pici részleten múlik a helyezés, mind technológiailag, mind üzletileg. Nehéz behozni a 10 év versenyelőnyt - 3-4 éve még azon dolgoztak, hogyan szapulják a TESLA-t, amely "nem tud" autót gyártani tömegben (hagyományos értelemben - szerelés, gyártás minősége stb.) - de közben megtanult, elég hamar... (1 év alatt). EV-k, ritkán? Folyamatosan zöld rendszámokkal találkozom, itt, Budapesten, néha 4-5 jön egymás után szembe - s ez így fog folytatódni, ha nem lesznek olyan buta önkormányzatok, melyek visszavonják a plugin hibridek korlátlan parkolási engedélyét - mint Pécs tette... Már Magyarországon is jóval ezer felett van az EV töltőoszlopok száma - 1700 körül, fél éve, a betöltött energia 2,25 GWh volt az éves növekedés > 60%... a zöld rendszámos autók száma 30e felett volt fél éve... A PV rendszerek beépített teljesítménye 2,5 GW felett van ma és nézd meg mennyi volt 10 éve...
Verne Gyula is sok mindent megálmodott és sok minden valóra is vált . Lehet , hogy a jövöben lesz olyan napelem , amit Te írsz . Viszont hamarabb hiszem , hogy a világürben megtermelt és a Földre eljuttatott elektromos energia lesz az áttörés az atom megléte mellett . Regionális energiaellátás . EV-k meg nagyon ritkán lesznek nálunk láthatóak , maximum a kis városiak mint bérautók . Ez meg az én meglátásom a jövöt illetöen .
Néha, ha elolvasnád, honnan idult ez a dolog jót tenne... A kiindulás az volt, hogy előbb-utóbb jönnek az 50% hatásfokú napelemek. Ez esetben 8m2 hozza a 4 kW-ot megfelelő körülmények között (79022). Mellesleg annak a hozzászólásomnak ez csak egy mondata volt, s egy opciója az EV-k fejlődési lehetőségeinek - amihez kell a feltételezett, de meég el nem ért technológiai szint, megfelelő ár stb., - felesleges ennyit rugózni rajta. Rágjátok mint Floki a lábtörlőt, a végén rá sem lehet ismerni...:)
Nem vita, ezt már 3x háman ugyanígy leírtuk 2 napon belül :-). Tessék néha el is olvasni amit ír az ember :-).
Minimális jön össze, napi szinten néhány km jó esetben. Inkább érdekesség mint hasznos, az egész élete folyamán nem termeli meg azt az energia mennyiséget, mint amibe került megcsinálni. Legalábbis a jelenlegi technikai lehetőségek mellett.
4kWp-hez mekkora felület kell ? Legyen 22% a hatásfok ( 25°C kinti hömérséklet mellett meröleges felület a Nap felé ), akkor 18,2 m2-re van szükség . Melyik személyautónak van ekkora felülete , amit elméletileg egy azonos idöben a Nap képes elérni ? A másik dolog , hogy a felülete a napelemeknek az autón is felmelegszik , tehát ott is romlik a hatásfok a hömérséklet emelkedésével .
Legyél szíves írd le a Te tapasztalatodat , hogy neked mennyit termelt és milyen feltételek mellett !
Ilyenek vannak autókban gyárilag is, arra jó ötlet lehet, és csepptöltésre is..
Nekem is van egy 100W-os napelemem, nem használom, nem kér kenyeret ha feldobom a kisautóm tetejére. Azt nem tudom hogy termel-e annyit mint amivel többet fogyaszt az autó a megnövekedett légellenállás miatt :-)
Ha csak annyit csinál, hogy hajt 20W-nyi ventillátort, ami keringeti a levegőt a parkoló autóban, és nyáron nem 60 fokos utastérbe szállsz be egy parkolás után, már ez önmagában, ha egy centivel sem megy messzebre az autó megérné (értelemszerűen ha fillérekért van és nem egy hegyoldal az ökológiai lábnyoma).
Természetesen az ilyen töltésre nem lehet támaszkodni . De ha már EV akkor az a pár euró nem vágta földhöz a tervezöket . Így még zöldebbnek tünik a kis autó . A tudat alatti maszírozása .:-) Gondolod , hogy sokan vannak akik elgondolkodnak azon , hogy mennyit is termel ?
Az is lehet hogy a kocsi alját is telerakja napelemmel. Praktikus mert sík felület, könnyű rá rögzíteni. Már csak a nap felé fordulást kell megoldani :-)
Azért ma még messze van a technológia attól, hogy 4kw.napelemet beleintegráljanak az autóba. Jelenleg az még 13 15 tábla napelem és nagyságrendileg 20-25m2. Egy átlagos autó alapterülete ennek fele nagyságrend és közel nem is tudod telibe rakni.. Az oldalán meg kérdéses hogy érdemes-e..
Ettől nagyon nagyon messze vagyunk ilyen érdemben.
Én tettem napelemeket az autóra, tető és motorháztető be van fedve ha akarom, de olyan túl sokat nem hoz a konyhára, csak mind érdekesség jopófa rajta. Nyilván ha javul a hatásfok jobb lesz, de nagyon sokat kéne ahhoz javulnia, nem pár%-ot, hanem szorzókban, az meg tömeggyártás terén nem látszik még jelenleg. Persze lehet egyszer majd valamikor, de azt még nem tudjuk.
Az EV-k feltartóztathatatlanul jönnek előre. Norvégiában rövidesen csak EV-t lehet venni. Ha a napelemek túltermelnének az országos rendszerben, az EV-k elnyelhetik a többletet. Éjszaka az atomerőművek tölthetik őket. Ne feledjük, az EV-k (mai fejlettségi szintükön) csak 15 évesek. 10 év múlva sokkal fejlettebbek lesznek, mind a rendszerük (inverterek, E menedzselés), mind az akkujaik. Ahogy fejlődnek a PV panelek (nő a hatásfokuk) megjelennek majd az EV-kbe integrálva. Azok 6-8m2-es felületén az 50%-os! (csináltak már ilyet, nem a mostani 15-20) hatásfokú PV panelek óránként 4 kWh-t is belenyomhatnak az autóba (Egy EV átlagfogyasztása kb. 15-30kWh/100km, mérettől s használati körülményektől függően - ez azt jelenti, hogy a teljes városi átlaghasználatot fedezhetik a beépített PV panelek a nap folyamán). Az átmenti fogyasztói csúcsokba pedig a későbbiekben visszatermelhetnek az EV-k (jelenleg nem alkalmasak rá), ha ez gazdaságilag megéri, s a tulajuk megengedi, hogy ilyen célra allokálja az autók energiájának x százalékát - ehhez SMART hálózat kell (ami szintén fejlődik, alakul), meg gazdaságosság - erről már egyszer írtam korábban. (Plugin hibridem a tavalyi év során kb. 600.000 Ft-ot takarított meg benzinből, városban 98%-ban EV-ként járok, 95%-ban otthon töltve, még jobb lenne a helyzet, ha lenne PV rendszerem a tetőn)
M.o.-on az ecar-ok mind új autók , legmodernebb típusok ? :-)
Ha azok , akkor lehet , hogy a Te állításod van közelebb az igazsághoz , nem vitatkozom . Majd egy-két év múlva meglátjuk , mennyire terjednek el az ecar-ok .
Most nem értem ezt mire írtad, ebben vannak fogyasztások, meg mennyiben tér el a katalógustól a valóság (a z új tesztmódszerekkel már nem különben)de nem fűtési fogyasztások). Mi fűtés témakörről beszéltünk, mennyire szól bele. Ez ugye közel 5 éves cikk, és régebbi modellek, nem tudom melyikben technikai alapú milyen fűtés van.
A közelemben elég sok ecar van, és van pár új is. Ott ilyen jellemzően 10-15(%os plusz fűtési fogyasztások vannak. Kb azonnal látod a fogyasztásnövekedést, teszt se kell, mert real time írja a fogyasztást a műszerfalon ahogy ki be kapcsolod.
Régebbi modellekben sok esetben cekasz meg hasonló volt, ott persze ez az arány jelentősebb.
Mi oda álltunk , ágyásonként egy rakásra kilapátoltuk egy szitára szórva . Ha képes volt mint palántanevelö müködni egyszeri " begyújtással " , akkor az nem lehet olyan rövid idö . Mikorra nöl meg egy paprikapalánta , hogy ki lehessen ültetni ? Mert ök nagyban fóliáztak annak idején .
Voltam egyszer egy haver apósának segíteni. Ott a kukoricaszárat összeaprítottuk , majd az ágyásban elöször egy réteg föld került 4-5cm , arra vastagon a kukoricaszár. Majd jól lehengereztük , utánna jól meg lett vízzel öntözve , majd ráhordva a termöföld vagy 15cm vastagságban . Abba lett a növény elültetve . Állítólag képes 50°C-ra is felfüteni a környezetét .
A miénkben most 150ezer gázos km van jelenleg, előtte kb 80ezer benzines, az össz valahol 230wezernél jár. Mondjuk a 2021-es évben megint csak valami 1500-2000 km-t ment az autó, abból 900 km karácsonykor..
Szerintem sok macera nincs vele, 10 évente tartálycsere belefér, éves szinten 7000 ft-os költség. A múltkor leszedtük a hengerfejet biztos ami biztos alapon, ez még nem hidrotökés, de túl sok kopás nem volt a kipufogó szelepeknél a híresztelésekkel ellentétben.
Az az egy bajom van, hogy pótkeréktartályos, így a pótkerék utazik a csomitartóban helyet elvéve. Ez nagy családi túráknál szokott néha gondot okozni, de éves szinten ez egy két alkalom, mert egyébként bazi nagy a csomagtartó
(nálunk is a környezettudatosság volt fő szempont a kisebb és sokkal kedvezőbb kibocsátás miatt. Na meg végülis melléktermék újrahasznosítás is :-) )
Hát az LPG doki ezzel reklámozta magát az tény :-)
Van jópár gyári LPG és CNG skoda, dacia, VW a közelemben, azt se tudják mi fán terem benne a gázrendszer.
Amikor újonnan megveszed, az első 200ekm-t letolod gond nélkül.
Nekem utólagos átalakításom van, 100ekm környékén járok vele és 3x visszahozta az árát. De a végén annyit mondhatok hogy annyiért járok mintha a dízel verziót vettem volna, és sűrűbben kell tankolni, plusz macera a műszaki, stb...
Nekem inkább diliből/környezettudatosságból jött az ötlet, nem bántam meg de megértem ha másnak nem ér ennyi macerát.
Az az érdekes én a gyári gázos rendszerek felől több panaszt és problémát hallottam, mint az utólag átalakítottnál.
Aztán lehet valamiért olyan kommu8nikációs csatornában vagyok, amiért ez jutott el hozzám.
Az mondjuk viszont igaz ilyen szempontból, hogy ha hozzá kell nyúlni gázoshoz, akkor csak gyári szakszerviz a legtöbbször járható útvonal, míg egy utólag beépített gázos rendszernél, ez máshogy alakul.
A busz az elég rossz példa nagyon sok szempontból. rengeteg segédüzeme van, hatalmas utasteret kell befűteni, ami elképesztő energia, ráadásul azt ki is engedik 2 percenként valamilyen mértékben.
A mai ecaroknál már tényleg minimális szokott lenni a hatótáv csökkenés, jellemzően 10% körüli fűtés és klíma esetén, nagyon nagy hidegben sem szokott 20% fölé menni. de rengeteg ilyen teszt van fen, utána tudsz nézni, nagyságrendileg ilyen adatok vannak manapság.
Nekem csak egy ősi ecarom van, ebben van benzines/etanolos állófűtés. Mondjuk éves 7-8ezer km melletti futásnál kb 15-20 liter üzemanyagot kér a fűtés, mert kb 2-3 szor szoktunk tankolni az asszem 6-7 literes tankjába. És ez bőven lehetne kevesebb, mert sajnos olyan a konstrukció, hogy nincs belső keringetés, direktben csak a kívülről beszívott hideg levegőt képes melegíteni, még részben sem bentit, ez bazi nagy hőlépcső. Azaz amire jut egy lépcsőben a külső hideg levegővel az tud jönni. Tervezem is átalakítani hogy legyen belső keringetés is, vagy részben hozzákeverje a bentit.
Ahol lakom igen zord idő van, ráadásul a telek é-i fekvésű. A talaj tömény agyag.
És így szeretnék növénykéket termrszteni meg megenni a családunk.
Sajna a tapasztalat az, hogy itt nálunk a Pilisben lévő völgyben kb minden 3-4 héttel később indul virágzásilag (pl először megjelenő aranyeső stb növények) és sajnos hamarabb vége is van mindennek. Azaz a termesztési szezon jóval rövidebb és hidegebb sajnos.
Az már oké, hogy elkezdtem magaságyásokat csinálni hozott komposzt termőföld bele megfelelő rétegben. De emellett is bár terem, de nagyon későn, stb.
Azaz lehet üvegházazni fóliázni.
Na de arra gondoltam, valahogy ki kéne tolni a meleget rendes időszakra. Azaz valahogy jó lenne fűteni a talajt.
A magaságyás nyitott oldalról, így jobban hűl, de szigetelni lehet pl szalmával akármivel. De még így is kevés a fólia sajnos.
Aztán jött a gondolat, legyen napelem, meg föld alatti fűtőkábel leásva, valamilyen szabályzással direktben, persze ésszel.
Majd jött, hogy sörkollektorral nem kábel hanem csövek leásva és így átadva a hőt. Oka, hogy bár macerásabb jól szabályozni, a hatásfoka lényegesen nagyobb, azonos hőmennyiséghez kevesebb felület és ezáltal hely kell belőle. Felületem pedig nincs olyan nagyon sok, max a házfalra tehetek fel még függőleges paneleket, ami egyébként jól is hasznosul a hidegben azon napállásoknál.
Volt esetleg már aki játszott hasonlóval? Alap számításokat már próbáltam végezni azért, de jó lenne élő példa aki próbálkozott ilyesmivel.
Tudom adjam el a telket házat, és vegyek helyette d-i fekvésű lejtésűt nem agyagos talajjal.
Ezt hobbi projektnek tekinteném a házi paprika stb előállításához, semmi többnek. és tudom ez a legdrágább paprika, paradicsom retek hagyma, ez már eddig is kiderült, de ez most mellékes.
Mivel nincs ecar-om , így csak azt írom , amit olvasok a cikkekben , vagy tapasztalok . Például az elektromos autóbuszokról a németeknél elég sok cikk jelent meg annak idején . Elöször a nagy ujjongás , aztán sorban kezdték a városok bevallani , hogy nagy baklövés volt . Bad Neustadtban mikor dolgoztam a Siemens gyárban , ahol gyártják és helyben tesztelik is az ecar-ok részére gyártott motorokat egészen 750kW-os méretig , akkor volt a nagy ujjongás . Ilyenek voltak azok a buszok is : https://www.vdv.de/img/eBus/ebus_regensburg.jpg Aztán kiderült , hogy nyáron is maximum 3 órát tudtak teljesíteni , utánna cserebusz kellett , hogy tudjanak töltödni . Tudod kicsit szégyellem magamat , mert több autógyárban dolgoztam és mégis lemondom az ecar-okat . Viszont amit láttam , hogy párhuzamosan fejlesztették a G-Tron típusokat is Audi , Skoda .
Ami MINDENRE is jó- és alkalmas formája az energiának :-)
Az anyag elégetése energiáért >> a múlt, az ősember kora...
---
Létrejött (és fejlődik) pl. a már használható szintű napelem, amivel nem kell elégetni semmit. ...és van pár más módszer is.
Az energia, A napelemmel, mint a jelen és jövő egyik technológiájával immár kb. BÁRHOL előállítható kicsi- és nagy volumben is. Akár helyben is!
Egyszerű, tiszta és csendes módon, közel nulla fenntartási igénnyel termelhető. Anélkül, hogy energia hordozó anyagot kéne bányászni-kezelni-mozgatni-égetni. és Nemcsak előállítani egyszerű, hanem elosztani is. Ráadásul biztonságos és egyszerű alkalmazni is.
Miközben a CO2 és más trutyi lábnyoma is kicsi.
Nem mellesleg olcsó is tud lenni és egyre olcsóbb is lesz. Túlesik-túlesett a kezdeti-újdonságkori drágaságon, kiépült a háttér ipara-tudománya.
Az egyetlen baja a hektikussága. A rövidtávú és a nem túl nagy éven belüli hektikussága kezelhető. Ez a déli országok előnye.
Errefelé ahol fúteni is kell az éven belüli és pláne a téli minimum okoz gondot.
Ez több módon kerülhető meg a jelen- és a közeljövő reális technológiáival. - extra sok napelemes/zöld erőmű kapacitás, hogy télen se legyen tartós hiány és csak rövitávű puffer kelljen - valamiféle áram-kémia-áram tartós tárolási-pufferelési rendszerrel - olyan zöldáram forással ami nem Nap/szél függő - új felfedézéssel
Netán... Feladva az alapelvet, mégis anyagégetéssel gyártva az energiát. Az atommal, mint anyag égetéssel >> tórium vagy pláne fúziós alapon.
****
A lényeg, hogy a most belátható jövő az áramé, mint energiáé, közte a Nap alapúé. Ez kétségtelen.
A nagyok részéről még oké is lehetne, de az emberek sem veszik és keresik ezen megoldásokat tömegesen.
Tavasszal tavaly volt tartálycserés az autóm, és akik csinálták azt mondták, elenyésző számú lett az átalakítás meg ehhez köthető dolgok száma. És máshonnan is ez jött át a való életből. A kúton is szoktam kérdezni, hányan tankoltak ma, jellemzőn 1-3-5 körüli számokat kaptam, százalékban nagyon kicsi arány.
Szóval nagyon kevesen használják, az hétköznapi emberi szinten sincs rá igény úgy tűnik. Pedig sokkal jobb lenne minden szempontból a mai benyások dízelek helyett legalábbis.
"Arra reálisan egyébként én is kíváncsi lennék miért nem terjedt el jobban a gáz alapú autózás, idő és technológia már régóta adott. Ssak emberi okokra tudok gondolni (félelem, stb)."
hát én is meg voltam róla győződve 10-15 évvel ezelőtt hogy a CNG lenne az átmenet a benzin/dízel és az elektromos között.
A jelenlegi motorok kis átalakításával jár, könnyű kiépíteni a töltőhálózatot, van belőle bőven (szintetikusan is előállítható sokmindenből és rá is táplálható a hálózatra). Sokkal kisebb a károsanyag kibocsátása, főként a szilárd részecskéké.
Legalább a teherfuvarozást, tömegközlekedést átállítottam volna rá.
Szerintem inkább geopolitikai (orosz gáz) oka lehet a dolognak, de nyilván nem kötik az orrunkra.
"aztán ilyen hidegebb idöben normálisan használva jó , ha a felét tudják"
Ezt honnan veszed? A mai ecarokban hőszivattyús fűtés van, a nagy hidegben is max 20% körüli beleszólása van a hatótávba. nem csökken jó ha felére a hatótáv, ez egy terjedő urban legend szokás szerint.
Arra reálisan egyébként én is kíváncsi lennék miért nem terjedt el jobban a gáz alapú autózás, idő és technológia már régóta adott. Ssak emberi okokra tudok gondolni (félelem, stb).
Nálunk most bövítik a töltöállomások számát az országban . Van már város , ahol most vettek vagy 60 autóbuszt CNG-re . Tanultak a nagy német kudarcból az elektromos autóbuszokat illetöen . A villanyautókról meg sorban jönnek a hírek , hogy elméletben tudnak 500km-t egy feltöltésre , aztán ilyen hidegebb idöben normálisan használva jó , ha a felét tudják . Az árukról nem is beszélve . Természetesen rövid utakra nagyvárosokban szerintem is nyerö lenne , de nem SUV méretben , hanem városi kisautó méretben .
Hidrogén üzemanyagcellával gondolva. Tudom az sem olcsó játék . Majd kiderül , hogy mi lesz a nyerö . Az LPG-röl meg annyit , hogy látod a kazachoknál az autók fele azt tankol . Ahány ház annyi szokás .:-)
A földgázos autók most épp halálukon vannak. A CNG-s kutak szünnek meg folyamatosan, már alig van belőlük, és most emelték fel éppen az árát elég drasztikusan.... Már régóta elérhető a technológia, kész járművek vannak, de valahogy mégse terjedt el évtizedek alatt sem jelentősen......
Nekünk LPG-s van ugyan, de abból sincs túl sok, pedig évtizedek óta használható lenne. Aztán mégse ez uralja a világot.
A H-val meg az a baj, hogy az előállítási lánc sokkal bonyolultabb, mintha az elektromos áramot egyből benyomnánk egy akkuba. Ehhez képest mire H lesz belőle meg visszaalakul mozgási energiává, kb az ötöde ha megmarad a belerakott villamos energiának ha eltüzeljük, ha meg H cellát használunk, akkor mondjuk ennek duplája valahol a teljes mérleg nyelve.. (és akkor a H problémáiról nem is beszéltünk)
" A másik, ország energiaellátási kérdésében szerintem inkább sunyítás és töketlenkedés megy. "
Erre inkább azt mondanám , hogy várakoznak . A világban az erök újra rendezödnek nagyon hamar , 1-2 év . Az új helyzethez fog kelleni majd igazítani a teendöket . A villanyautók nagytömegben meg csak álom . Földgáz és hidrogén a befutó .
Energetikai kérdés: mivel nálunk irreálisan alacsony az energia ár, az emberek memóriája pedig romlik egyre több ismerőstől hallom hogy nem akar drágán szigetleni, fejleszteni mert sose térül meg.
Pedig nem csak anyagi hanem kényelmi kérdés is, és leginkább létbiztonsági kérdés hogy nyugger korodra ne legyél annyira kiszolgáltatva az energiaáraknak.
A másik, ország energiaellátási kérdésében szerintem inkább sunyítás és töketlenkedés megy.
Elég jól tippelhető mennyivel fog nőni az energiaínség (fűtés, hűtés, elektromos autók, stb), az erőmű építések pedig lassú folyamatok. Ha nem tudják követni a tendenciákat akkor baj lesz, nem kicsi.
Ezek azok a kérdések, amikre vannak tanulmányok akár többszáz oldalasak is, futottam már bele. De ez már innentől országonként eltér, és elég sok bennük a ha szócska is..
Az én véleményem az, hogy legeslegelőszőr mielőtt bármi történne, az épületeket kéne helyrepofozni energetikailag, minél kisebb legyen a hőigény. Az egyik legnagyobb energiazabáló és fogyasztó dolog, amin ráadásul tényleg nagyon sokat lehetne hozni globális szinten is. És ez nem csak fűtési hanem nyári klimatizálási időszakban is igaz.
És ha ez megtörténne, pl simán elképzelhető, hogy éjjel ne is kapcsoljon be a fűtés, mert egy jó energetikájú épületben ha nem megy éjjel a fűtés akár még az alvási körülményeknek is jót tesz az a fél max 1 C fokos hűlés, vagy annyi se. Elviselhető mértékű, és így pl a napfényhez "jobban tud alkalmazkodni" a rendszer. Persze tudom, télen is simán vannak hetek akár folyamatosan amikor alig termel valamit egy napelemes rendszer, és akkor meg jön a kérdés, honnan is lesz áramunk.
Ez egy képzelt jövőbeli energiamix összetétele szerintem még ma csak találgatás kérdésköre, túl sok ismeretlen tényező mellett nem tudjuk teljesen egzakt módon tervezni. Főleg, hogy nagy valószínűséggel a fogyasztási szokások is nagyon változni fognak várhatóan, a rengeteg decentralizált akkutelep (ecarok aksijai a maguk nagyságrendi jövőbeli 50-100kWh-s tárolóképességükkel)) ami akár kétirányú is lehet az autókban szintén sok szempontból beleszólhat a képbe, mint ahogyan az árdiferenciálás és egy új árstratégia az energiával kapcsolatosan. Vagy pl egy esetlegesen új megjelenő PTG (power to gas) technológia is sokat változtathat mindenen.
Egy bizonyos szint alá nem lehet amúgy sem csökkenteni a passzívház energiaigényét sem, és minél jobban sprórolsz a fűtésen annál nagyobb a hmv aránya.
Legtöbbször hűteni is kell, úgyhogy nem nagyon megúszható egy pici hőszivattyú ami mindhárom funkciót megoldja. Egy építés költségeit nézve nem is nagy beruházás.
" Éppen erről írt a kolléga, nincs másnapi (garantált) termelés. Lehet, hogy 2 hét "nulla" jön. "
Ebben igazad van !
Kérdés csak az lenne , hogy az atomerömüvek és a " gyorsabb " reagálású erömüveknek mi lenne jobb ? A jelenlegi tendencia , hogy mindenki a téli fogyasztását szeretné gyorsan bespájzolni , így ingadozó hálózatot kell kiszolgálni , ami sokszor veszélyes helyzetek elé állítja a szolgáltatokat . Vagy minden házra csak akkora HMKE-t alapból , ami a pillanatnyi , napi szükségletet fedezi optimális feltételek esetén , akár egy pici akkupakkot feltételezve . Így egy olyan rendszer alakulna ki , ahol elméletileg hirtelen kiugrások nélküli terhelés lenne a hálózaton . Azt nyernénk vele , hogy az erömüvekben folyamatosabb lenne a termelés , nem kellene a gyors reagálású erömüveket használni gyakran .
Éppen erről írt a kolléga, nincs másnapi (garantált) termelés. Lehet, hogy 2 hét "nulla" jön.
Nem passzívház közeli, hanem abszolút passzívház kellene, de ha normális szellőztetést csinál az ember, olyan szinte nincs is. Az állam meg nem erre ösztönöz (kivéve új építés), az akár negyedáron kapott áram/gáz éppen ellentétes hatású.
Viszont azt nem veszi észre senki , hogy eltüntek az apró madarak az utcákról ( veréb , cinke ,stb.) , valamint a méhecskék is . Erre felénk néha látni és hallani egyet-egyet . Pár éve még a fenyöfámon viaskodtak az etetöben , hogy ki ehessen elsönek . Ma érintetlen az összes etetöm . Néha feketerigót látni . Mi fogja beporozni az élelmezésünkhöz szükséges kultúrnövényeket méhek nélkül ? Erröl miért vannak a zöldek csendben ?
Egyet ne feledjünk a nagy zöldre állás miként is megy.
Ha nincs biznisz benne akkor nagy ívben tesz rá a nagytőke,márpedig az a döntő ebben.
És ugyanez igaz kicsiben is,a kisember is magasról kakil az egészre ha neki pénzügyileg deficites.
Én is cekásszal fűtök,mert 10+ év kellene egy hőszivattyú megtérüléséhez.
Viszont ha nem a rezsicsökkentett áron kapnám a vezérelt áramot ami ha jól tudom24-25 ft hanem piaci alapú lenne mint például Románia-ban ahol most 110 ft/kwh,akkor már egyértelmű lenne a dolog.
De amíg ilyen torzított az egész ki az a bolond aki foglalkozik az egésszel? Lesza...k és kész,talán igazuk is van,ha a nagyok is tesznek a kicsik fejére miért is legyenek különbek.
A cekaszos fütés is járható út lenne , csak ahhoz elöször a házakat passzívház közeli állapotra kellene feljavítani , majd mindenkinek napelemet a tetöre egy pár kWh-s akkupakkal , ami fedezné másnapi termelésig a villamos energiát . Tehát hibrid rendszereket kiépíteni . Az elektromos kis autókat nagyvárosokban szolgálatba állítani. A tömegközlekedést és áruszállítást hidrogénra , vagy földgázra át állítani . A Kereskedelmi hajókat úgy szintén .
Nagyon jól összefoglaltad, és világosan látszik hogy a gázt cekásszal kiváltani miért nem zöld dolog.
Van még egy kérdés amire nagyon kíváncsi leszek:
Ha most csinálnánk egy bazi nagy kampányt hogy aki tud váltson gázról elektromos fűtésre akkor merre billenne el a mérleg nyelve? Hogyan fedeznénk a plusz erőművi igényt, merre mozdulna el a CO2 kibocsátás értéke?
Nyilván gázerőműből kell hogy előállítódjon nagyrészt.
Akkor ehhez tegyük még hozzá a brutálisan erőltetett elektromos közlekedést, ami szintén komoly erőmű teljesítmény igénnyel jár.
Ami tendencia látszik hogy nagyon erőltetik ezeket, azaz a fogyasztás nőni fog komoly mértékben. Az erőművi beruházások pedig nem 1-2 éves sztorik, pláne az atom.
Az energiatakarékossági beruházásokat pedig sajnos nem nagyon tolják, pedig épp ideje lenne kevesebbet fűteni, fogyasztani, autózni.
Nem. Hanem arra, mennyivel gyakoribb manapság az aszályos idő, az egyébként is melegebb környezet. Ami nemrég is volt és hát elég baj volt belőle. Nem kis ügyeskedéssel kerülték el a letiltást.
Üdv ! Annyit azért tudunk ,ha minden Ok Pakson ,akkor a "melegvizes" csatorna már megfelelően visszahűtöt vizet visz vissza a Dunába !(környezeti hőtermelés/hőterhelés amúgy igen)
Viszont az atomerőmű is a rossz hatásfok miatt erősen hőtermelő egység. Ami nem mérgezi a környezetet, de termikusan terheli. Lásd Paks vs. Duna hőterhelése. Egy hosszabb aszályos időszakban a működését is gátolhatja, ahogy volt már valós példa rá.
Úgy nézem a földgázerőmű és naperőmú alapídja kb. azonos. ~16 eFt/kW évente az amortizáció és a fenntartási költség.
A különbség a termelés primer energia költsége. - napenergia 0 Ft/kWh - földgáz 10 Ft/kWh (nyugaton jóval több)
-------- Ha nálunk a naperőmű mellé épül egy gázerőmű is >> tartaléknak. Akkor a mostani gáz áron (mivel olcsó nekünk!!! az orosz gáz)
1600 kWh/kWp éves napáram kell ahhoz, hogy eltartson egy gázerőmúvet, amit soha nincs bekapcsolva. Csak van... biztos ami biztos. --------
Errefelé a naperőmű ~1400 kWh/kWp éves hozamú.
Ami 1600/1400=1,15 éves COP-ú áram használattal lenne egyenértékú. HA 100%-os lenne a napáram használat.
Azonban most csak 40% körüli a tárolási lehetőség hiányában. Ami további 2,5 COP igényt jelent :-(
Eredőben 1,15x2,5=2,875 >> COP=3 az átváltási tényező, mostanság.
Avagy minden olyan napáram használat rendben van, ami
Éves átlagban COP>=3 alapon hasznosítja az áramot.
VAGY
A gázerőművi árnál olcsóbban tárolja azt a napáram részt legalább rövidtávon amit nem azonnal használ el helyben.
A helyzetet javítja - az azonnali helybeni használat növelése >> nem kell mögé se tároló, se gázerőmú! - a napos vagy hosszabb tárolás >> nem kell mögé gázerőmű a tárolt részre - a COP érték növelése >> kevesebb gázerőmű kell mögé - a gáz drágulása - a naperőmű ár csökkenése - a CO2 kvóta drágulása - stb.
Alighanem a változások nemsokára a napáram győzelmét hozzák el... gázzal szemben. (a szén/olaj már el is bukott, csak a haláltusájuk tart még kis ideig)
-----
Viszont, Az atom az egy nagyon más eset mint a földgáz. A magas alapdíjával 60-80 eFt/kW évente!!! és az olcsó uránnal 3-4 Ft/kWh
Az atomot e maitt nem ésszerű napárammal kiváltani. Az atomáramot használni kell és kész!!! ahol van/lesz.
*****
A stratégiai célok... a CO2 ügyében. - jelentős rész atomáram >> minél több - a többi nap/zöldáram - a nem non-stop jellegűek pl. napáram mögött gázerőművel - a COP növelés 3 fölé az országos áramhasználatban >> FŐLEG a fűtés esetén - a helybeni azonnali arány növelése - az olcsó tárolási arány növelése
"E percben (naplemente körül!!) 235 gr/kWh az áram mix."
Most meg épp 280 gr/kwh környéke. Értem én, hogy belőjük az egyik legalacsonyabb értéket, csak kérdés, hogy ez-e a mértékadó.
És ne felejtsük el, ez nem a felhasználás helyén van jelen, hanem energiatermelés oldalon, így még simán 10% körül rá lehet tenni, ami már 300 gr/kwh körüli vagy annál magasabb értéket jelent. Azaz a hőszivattyús értékeid is kapásból minimum 10%-al alábecsülted, mert primer energiára vetítve ez is magasabb.
A gázból előállított áram 490 gr/kWh körül co2 ekv. értékkel mozog.
"- kondenzációs kazán ~190 gr/kWh"
Ez ugyan szőrszálhasogatás, de a mai kondenzációs gázkazánok, amik ugyanolyan alacsony előremenő hőmérséklettel dolgoznak, mint pl a hőszivattyúk, tudomásom szerint azok ennél jobbak valamivel, 180 vagy az alatt is már akár. Persze ez nagyon sokmindenitől függ, pl készít-e HMV-t, stb. És a hmv és kérdéses ilyen szempontból, hogy előállítják-e hőszivattyúval vagy épp nem. Emellett hőszivattyúnál erősen időjárás függő a COP, és így a legkevésbé napfényes időszakban és hidegebb időben pont felmegy a fránya fogyasztása, a gázból helyben termelt hőenergia meg állandónak tekinthető a megtermelt hőenergiára vetítve (annyiban nem, hogy pl. a beszívott levegő hőmérséklete beleszól nyilván, de az nem akkor mértékű).
Tiszta a trend meg minden, csak úgy ahogy tálalod, úgy nem fedi le a valóságot és igényeket, elvárásokat.
És ez most csak a CO2-re vonatkoztatva persze, mert a többi szempontból rosszabb a helyzet sajnos.
Alapvetően én is azt gondolom,a földgáz az nem megújuló kategória (évmilliókat ne számoljuk) így jó lenne nélkülözni minél jobban, és nem kéne felhozni a felszínre az visszatenni a légkörbe semmilyen formában, de ugyanakkor más oldalról vizsgálva sajnos a gázhasználatnak is van nem kicsi realitása. Tudjuk jól tárolni, nem kell mindenféle drasztikus átalakításokat végezni (megj: sok dolog történik a gázzal is mire odaér egy lakóházhoz, de ez jóval kisebb mértékű beavatkozás mint pl gázból áram, ahol eleve ezek a folyamatok ugyanúgy lezajlanak), egyszerűbb olcsóbb berendezéseket lehet használni (amiknek szintén van komoly lábnyom vonzata akár), stb.
Én ennyire nem írnám le a gázt, de ugyanakkor egyetértek sok szempontból, hogy lehetőleg ez legyen a fő csapásirány a jövő érdekében. Aztán majd meglátjuk.
Hogy konkrét számok is legyenek, a 2020-21-es szezon adatai nálam.
Fűtés hőmennyiség az osztógyűjtő előtt mérve, nem saccolt. A ház 5kW hőigényű, elég jól szigetelt.
A napelem mező egy 6kWp rendszer.
Mint említettem ez a havi arány sem ér sokat, mivel nem látszik belőle hogy mennyi 0-ás nap és mennyi jobb nap van. A hőenergiát betárolni már napközben sem kellemes (napi pár óra csak a napenergiás csúcs, olyankor vagy túlfűtöd a házat vagy pufferelsz, ami veszteség, hely, stb).
Havi szinten tárolni pedig teljesen esélytelen.
Ami jól látszik hogy a napelemes rendszer az éves termelésének kb 1/3-át adja le fűtési szezonban.
Ha az október és április hónapokat levonjuk (alig kell még fűteni, tört hónapok legtöbbször) akkor az arány még rosszabb. Az igazság valahol a kettő között lehet, 20% környékén, azaz ha csak a szezont nézzük akkor 5xakkora rendszer termelne annyit cekásszal hogy egy képzeletbeli "fűtési szezon szaldó" kiadja. Azaz 30kWp rendszer.
nagy királyság úgy csapongani hogy hol hőszipka, hol cekász, hol országos teljesítmény maximum hol a saját napi termelésed a mérvadó.
Kb olyan veled beszélgetni mint galambbal sakkozni.
"Amikhez 6-7 kWp napelem hozza kb. a fűtési igényt klíma/hőpszipka esetén. Ergo az ország szintjén enem/alig kéen gázt égetni még tél közepén sem. A szezon egészében pedig tuti nem! Hisz az őszi-tavaszi időszakban már sokakl JOBBAN termel a napelem, mint most januárban !!!! Akár a cekasz fűtést is kiadja átlagban."
persze, egy 6kWp rendszer termel vagy 1500-2000kWh-t a fűtési időszakban, van hogy hetekig gyakorlatilag semmit. A házadnak meg kell 8000kWh ugyanebben az időszakban.
Cekásszal is simán kijön :-)
Én megcsináltam havi bontásban a 6kWp rendszer termelés vs hőszivattyú fogyasztást, hát nagyon messze van a két szám egymástól. És a havi bontás lószart se ér, van hogy hetekig szar a termelés de hideg van.
Mérek mindent perces bontásban, nem a levegőben beszélek.
Ez a cekászos (de akár hőszivattyús), helyben fogyasztós dolog elég nagy vágyálom, de sokat segít ha nem tud az ember számolni csak hisz a dolgokban mint valami laposföldhívő.
Én azt hiszem feladtam, teljesen felesleges időpocsékolás a billentyűzetet koptatni erre.
Adjátok csak el a cekászfűtést, nagy napelem rendszert minden baleknak akit rá tudtok venni, ehhez értetek.
A fűtési szezonban is (>> ami 160-180 nap) VAN sok jól termelő napos nap. Még több ami szépen termel. A zöme közepesen. A kisebb része gyengén vagy nem is akár.
Azaz a fűtési idény igényének NAGYOBB fele !!! akár le is fedhető direktben nap- és zöldárammal is csak.
Másként >> csak a kisebb részét kell pl. gázégetéssel biztosítani.
----
pl. nekem 50-80 kWh/nap kellett a múltheti hideg időben. Ami hőszipkával/klímával csak 15-30 kWh villany (COP 3,0-2,5)
A januári 15 nap mondjuk 300 kWh villany
A 6,08 kWp termelt ez alatt 205 kWh-t.
Vagyis ~10 kWp napelem elég lett volna átlagban. ... és akkor NULLA gázt kellett volna az erőmúben elégetni miattam :-)
DE ez egy nagy ház (190 m2) az átlagos méretben 40-50 kWh/nap is elég Nomeg vanank ennél jobban hőszighetletk is....
Amikhez 6-7 kWp napelem hozza kb. a fűtési igényt klíma/hőpszipka esetén.
Ergo az ország szintjén enem/alig kéen gázt égetni még tél közepén sem.
A szezon egészében pedig tuti nem!
Hisz az őszi-tavaszi időszakban már sokakl JOBBAN termel a napelem, mint most januárban !!!! Akár a cekasz fűtést is kiadja átlagban.
Eredetileg... (az 1991-es építési állapotában) a fűtés CSAK a földszinti 95 m2-en megevett 2200-2300 m3 földgázt.
----
2010-2011-ben lett a tetőtér kialakítva és a ház is feljavítva. Akkor az ablakok zöme maradt az 1991-es U-2,7 körüli DUFA ablak. Akkor volt ~1000 m3 a fűtés.
Az ablakcsere 2018-ban megtörtént. Lement 800 m3 körülre a gázgény.
-----------------
tetőri részek 28 cm gyapot, 2 rétegben és még egy 5 cm belső légrés is
falak az eredeti U=0,70 falazatra felment 10 cm grafitos hab
lábazat/pince 10 cm XPS lett a talajszint alá 90 cm-ig
pince az eredeti kerámia kefni és 7 cm hőszigetelés hidegebb (északias) fele kapott +5 cm grafitos habot)
javarészt 3 rétegú melegperemes ablakok (egy kis része csak 2 rétegű még 2011-ből)
-----------------
Eredőben 2x akkora lakóteret fűt cirka 1/3 annyi gáz.
A hőszigetelési beruházás már megtérült kb. 2 éve :-) Immár gratis spórol a hőszigetelés .... folyó költség mentesen.
Az ablak cseréből még van vagy 22-23 év a mostani gázárral. Az alapvetően nem gazdasági alapon történt hanem esztétika- és komfortérzeti okból. (a szokvány fehér műanyag ablakokkal is 12-14 év lenne még a megtérülés)
A villany helyben fogyasztott %-át nem írtad . A szaldó az nem zöldenergia . Ha arra gondolsz , hogy amit Te megtermeltél , azt mások elfogyasztják a megtermelés idejében , így az ott felszabaduló CO2 mennyiséget helyezed ( amit termelnének az erömüvek , ha nem lennének napelemek ) át a Te téli vételezésedre , az akkor csak részben igaz . Vagy tán szigetüzemben használod a HMKE-t ? Nyáron az atomerömüveket is alacsonyabb teljesítményen járatják a zöldenergia termelök végett és pluszban meg üresjáratban forognak a gyorsreagálású gázerömüvek . Tehát a visszavételezett áram nem is egészen zöld .
Nálam ( bekopiztam a nem régen írt hsz-emet a kondis gázkazán topikból ):
"
Csak konkrét számok . Turbós gázkazán 1998-ban telepítve , a ház nem höszigetelt , csak a nyílászárók voltak cserélve , beköltöztünk .
Ház höszigetelése és egy napkoli felszerelése fan-coil-os fütés rásegítéssel . 2005-2006 671m3 , 2007-2008 553m3 , 2008-2009 555m3 .
Klíma lett felszerelve fütésre . 2010-2011 109m3 ( Egész fütésszezont a klíma fütötte , mert teszteltem , hogy mit tud . A gáz egész évben ha kellett , akkor a HMV-t készítette ) . 2011-2012 269m3 , 2012-2013 201m3 , 2013-2014 171m3 , 2014-2015 135m3 .
Gázfogyasztás alap ház átlag : 1835m3
Höszigetelés utáni átlag : 593m3
Höszigetelés és klíma felszerelés utáni átlag : 194m3 "
Villany : 3692kWh a 2021-es év fogyasztása . Ketten lakjuk a házikót , ami 63nm . Napkoli a tetön , fan-coil-os fütésrásegítés , hövisszanyerös szellöztetés ez már vagy 17-ik éve , klímával fütés már 12 szezon . Megrendelve egy 3kWp napelemrendszer , amit egy-két hónapon belül felszerelnek . :-)
Akkor szeretném megkérdezni , hogy szerinted csak a levegöbe beszélek , vagy azért teszek is valamit a Földünk és az emberiség érdekében ?
Színek pl.
