Segítség a feladathoz. A továbbiakban számon pozitív egész számot értünk. Nevezzük hatványnak az 1-nél nagyobb számok 1-nél nagyobb kitevőjű hatványait. A kérdés az 1/(h-1) számok összege, ahol h végigfut a hatványokon. Vegyük észre, hogy minden h egyértelműen áll elő kl alakban, ahol k nem hatvány és l>1.
Nem csak a forgás definiálhatja az időt, hanem bármilyen stacionárius, vagy periodikus folyamat, ld. homokóra, ingaóra, stb. Az idő fogalma a megfigyelhatő világnak azt a különlegességét foglalja össze, hogy ezek a stacionárius és periodikus folyamatok szép összhangban vannak egymással, vagyis ugyanazt az időt definiálják.
Nem nagy a tolongás a feladatodra. Azért ugye elárulod a megoldást, mert speciel én sem tudom. Legalábbis azt a szép megoldást, amit remélhetőleg mondani fogsz.
(Én csak olyanokat tudnék mondani, hogy a vasdarabkák kis mágnesekké válnak, amelyeknek a pólusai az erőtér irányában vannak, és persze a pólusainál a legerősebb egy mágnes, ezért ragadnak össze a pólusaikkal és nem az oldalukkal)
Ehhez kitalált egy mérési módszert és azt mondja, hogy az az idő. Pedig a mozgásból indult ki.
Nem érdekes, hogy a mai napig is minden technikai eszközünk a forgásra épül? (pl.: a számítógép merevlemezét is forgatni kell, tehát a legkorszerűbb pc is a forgáson alapszik)
Bocs, hogy beleszólok, de örülök ennek a topicnak...
Szerintem nem az idő a független, pedig mindenki annak gondolja. Én, mint laikus, úgy hiszem, hogy a forgásra épül minden és ennél fogva az idő is ebből származik, mint mesterséges fizikai mérce.
Erről nekem is eszembe jut egy vizsgakérdés. Ugyebár mágneses erővonalak a valóságban nem léteznek, azok csupán a mágneses tér szemléltetésére szolgálnak. Rendben, de akkor miért lehet vasreszelékkel kimutatni a fikcionális erővonalakat? (Megjegyzés: aki már ismeri a választ, az egy kicsit fogja vissza magát, hadd gondolkozzon, aki még nem tudja.)
Jól beszélsz, de ne legyenek kétségeid: az idejáró "cáfolók" úgy gondolják, hogy a fizikusok - beleértve a legkiválóbbakat is - agymosottak, vagy inkább ostobák, de leginkább az érdekeiket védő csalók és szélhámosok.
nekem már a topik címével vannak kisebb problémáim, elég félrevezető... Bár feltételezem a többség ezt triviálisnak találja, de fűzök én is egy gondolatmenetet...
A fizika névleg a természet törvényszerűségeit írja le, de igazából korántsem a valóságot írja le, hanem annak egy leegyszerűsített változatát, amelyhez modelleket használ. (tömegpont... pontrendszerek... erővonalak) Modelleket, amelyek egy-egy jelenség megmagyarázására, leírására alkalmas. Ilyen modellnek akkor van értelme, ha egyszerűbb a modellezettnél, plusz valamilyen szempontból nyilván hiteles eredményeket szolgáltat. Ezek alapján meg is vannak korlátai, az érvényességi határai. (pl. Newton klasszikus mechanikáját sem kell azért kidobnunk mert a kvantummechnaika egyes helyzetekben pontosabb megoldást szolgáltat) Ha egy modell (vagy elmélet, ahogy tetszik) valamennyire is működőképes, amire remek példa a relativitáselmélet, akkor nem azt kell néznünk, hogy a valóság valóban ilyen-e, mert nem, a valóság bonyolultabb, és nem tudunk eleget, hogy megközelítsük azt, hanem azt, hogy az érvényességi határain belül maradjunk. Ilyenformán, mint modellt nem megcáfolni, hanem általánosítani, továbbfejleszteni szokás. (szvsz a cáfolat használata ebben a tematikában logikai hibát sugall)
Ezzel csak arra szeredtem volna kilyukadni, hogy aki megrögzötten cáfolni szeretné az elméletet, annak először inkább meg kéne jobban bartákoznia a fizika alapvető koncepciójával... vagy valami hasonló
én meg arra emlékszem, hogy már gimiben tanultunk függvényelemzést(lokális szélsőértékek, stb ...), ez pedig egy klasszikus példa volt a maximumkeresésre.
Nehezebb beugró feladat. Nevezzünk egy pozitív egész számot szépnek, ha 1-et hozzáadva egy egész számnak egy 1-nél nagyobb kitevőjű hatványát kapjuk. Kérdés: mennyi a szép számok reciprokainak összege, tehát az
Őszintén meglepett, hogy megmondtad a jó eredményt, de jobban örültem volna, ha magyarázatot is fűzöl hozzá. Magyarázat nélkül keveset ér. A fizika beugrót is meg kéne oldanod.
Ha legközelebb olyan feladatokat adsz aminek megoldását nem lehet két perc alatt megtalálni a neten, kevesebb meglepetésben lesz részed.
Hogy tanulj is egy kicsit, elmondom, hogy kell ezt a feladatot rendesen megoldani.
Jelölje v:=13m/s a hajítás sebességét, g:=7m/s2 a gravitációs gyorsulást. Ha s szöggel hajítjuk el a követ, akkor annak vízszintes irányú sebességkomponense konstans v.cos(s), függőleges irányú sebességkomponense t idő elteltével v.sin(s)-gt. A kő akkor ér földet, amikor az utóbbi ellentettje a kezdeti v.sin(s) értéknek, magyarán abban a t pillanatban, amikor v.sin(s)-gt=-v.sin(s). Innen t=2v.sin(s)/g, amely idő alatt a kő által a vízszintes irányba megtett távolság
v.cos(s).t = v.cos(s).2v.sin(s)/g = sin(2s).v2/g.
A kérdés az, hogy ennek a kifejezésnek mi a legnagyobb értéke a [0,pi/2]-beli s szögekre. A színuszfüggvény maximuma 1, amit a [0,pi]-ben egyedül a pi/2 helyen vesz fel, ezért a kérdéses kifejezés maximuma v2/g=169/7 m, amit egyedül az s=pi/4 szögben vesz fel. Összefoglalva: a keresett legnagyobb távolság 169/7 m.
Amíg nem tudsz így fogalmazni, addig kérlek ne próbáld megcáfolni a relativitáselméletet.
Kiemelek belőle két érdekes részt, amit szíves figyelmedbe ajánlok.
1. We measure a group-velocity index of ng = -310(+-5); in practice, this means that a light pulse propagating through the atomic vapour cell appears at the exit side so much earlier than if it had propagated the same distance in a vacuum that the peak of the pulse appears to leave the cell before entering it. (Röviden arról van szó, hogy a kísérletben még "negatív" fénysebességet is mérnek, ami azt jelenti, hogy előbb lép ki a fényimpulzus a tartományból, minthogy belépett volna. Ez azt jelenti, hogy óvatosan, speciális módon kell értelmezni az eredményt. Ami kilép, az nem egészen az, ami belép. Ennek nyilván az az oka, hogy a fényimpulzus nem egyszerűen részecske, hibás rá úgy gondolni.)
2. Finally, we note that the observed superluminal light pulse propagation is not at odds with causality or special relativity. (Kiemelés tőlem.)
Hát, ha te akarsz beszélni róla, akkor szerintem neked kellene lenned a 'valaki'-nek...
Ja, és van még egy apróság: a világ dolgai két csoportba oszthatók, a 'valami' és a 'megy valahová' csoportba. Az utóbbi azt jelenti, hogy amit első ránézésre valaminek (tárgynak, anyagnak, objektumnak) vélek, az valójában csak jelenség (csúnya szóval: látszat); na ennek a sebességére nincs korlátozás a relativitáselméletben sem.
Például, ha egy szentjánosbogár mászik a falon, az 'valami', de ha én zseblámpával világítok a falra, és ott egy fényfolt látszik, az nem 'valami', éppen ezért a 'sebessége' a fényénél nagyobb is lehet.
"A relativitáselmélet kiindul néhány egyszerű feltevésből (pl. a fény sebessége minden inerciarendszer saját idejével és saját távolságával mérve állandó és ugyanannyi) ..."
A fénysebesség nem állandó, még az ugyanabban az "inerciarendszerben" sem állandó!Lásd a Wang kísérletet ( 2000-ben), ahol a fénysebesség 300x-át(háromszáz szorosát) mérték ki laboratóriumi körülymények között.Ezt a tényt a tudomány elég ügyesen elmaszatolta, a relativisták pedig homokba dugják a fejüket. Jó lenne ha akadna valaki, aki itt a fórumon röviden ismertetné ezt a sarkalatos kísérletet.
Nem tudom, miről beszélsz. Egy levezetés olyan, mint egy történet. Emberi nyelven írják (szavakkal). A végén ki kell derülnie, hogy miért a 45 fokos szög adja a legnagyobb távolságot. Ehelyett ideszórtál néhány képletet, amiről mindenki azt gondol, amit akar.
Pl. itt van a világ egyik legnagyobb relativitáselmélet-szakértője, az ETH-n a matematika és a fizika professzora, de korábban hosszan a Princeton University matematika tanszékén volt: http://www.math.ethz.ch/~demetri/
esteleg-megengedem-matematikai megtámogatással. Ezért azután jó lenne,ha nem hoznád "haza" a hivatalos munkádat, a matematikát, hanem amolyan hobbi-fizikusként próbálnál működni. Szeretném látni ennek első jeleit!
P.S. A mozgó atomóra a valóságban tényleg lassabban jár (tehát nem csak úgy látjuk, vagy úgy mérjük). Ez bizonyított tény, csak te egyszerűen nem akarod elhinni.
