A fém gerendát ki kell ékelni, a vasbetont csak tölcséresen lehet kiönteni.
A kérdés az. hogy a fal mit tart.
Ha a meglevő helyére kell beépíteni az áthidalót, akkor kizárólag két L alakú fémprofillal lehet megoldani, gyorsan és könnyen.
Veszel két 4.5 méteres L12o-ast, bevésed az L vizszintes szárát a falba és becsúsztatotd a meglevő áthidaló alá,
a másikat is vele szembe, és a végén átfúród 4 helyen mindkettőt- összekötve őket menetesz szárakkal- levágod az anyákat és behegeszted a csavarokat, majd laposvasakat hegesztessz alulról. Ehhez kell egy hegesztő.
A vasbetonos változat elég nehéz ügy. Alá kell támasztani mindent. Ki kell vésni a meglevő áthidalót úgy, hogy minnél kevesebbet roncsolj. Elég nagy munka.
Lehet, hogy megtoldanám a meglevő áthidalót, megvésném a betont, kiszabaditánám a vasalást és megtoldva melléöntenék mind a két felén- csak elég hosszan ki kell vésni a betont, hogy meg lehessen kötni a új vasalást. Ehhez is kell támasztani, de csak az meglevő áthidalót és tölcséresen kell beönteni az új betont. Aztán min. 21 napot kell várni...
Itt az 1.1 feladat lenne akár valamennyire azonos a koszorú ellenőrzésével tán: "négyszög keresztmetszetű vasbeton gerenda vizsgálata hajlítás esetén".
Annyi különbséggel felteszem, hogy az itt szemléltetett vasalás helyett nem alul-felül, hanem két oldalt helyezkedne el a vasalás a piros pontokkal jelölt helyen, nem? Illetve a 80-as években adott szabványok miatt csak a két piros pontban lenne betonvas, ott is csak 1cm2 területtel, ahogy azt Ön korábban írta. És ez volna még a legjobb eset, amikor egyáltalán van vas a koszorúban, ennek majd még valahogy utána kell menni... Vasalás nélkül az egész értelmezhetetlen, akkor gondolom úgy rossz, ahogy van és valami külsőleg odagányolt acélgerendával kéne pótolni valahogyan az eredetileg kispórolt vasalást
Eszerint a fenti számítás szerint kb. a 25x20-as koszorú 9m-en (minden extra merevítés nélkül) ~0,8kN/m elosztott terhelést tud a tengelyére merőlegesen vízszintesen felvenni. Az ott részletezett számítást gondoltam át oly módon, hogy nem lefelé hajlik, hanem a tengelyére merőlegesen oldalirányba.
-Lecseréltem a vasalás felületét a minimálisra, aminek elvileg benne kéne lenni a koszorúban
-A hatékony magasságot úgy vettem fel, hogy az hajlítás megváltozott irányát tükrözze és a koszorú szélességét írjam bele, hiszen itt a hajlítás vízszintesen működne.
-A beton és acél tulajdonságait hagytam úgy, ahogy a példa mutatta.
Ez Ön szerint nagyon botor elképzelés vagy kb. ez a módja a koszorú által maximálisan elviselt terhelés kiszámításának?
Megfelelő teherbírású gerendát kell berakni, ami elegendő mértékben nyúlik túl az új nyíláson. Ellenőrizni kell a téglafalat is, hogy a tervezett hosszúságú fölfekvéssel a gerenda nem morzsolja-e szét a téglát maga alatt.
Az egészet számolni kell, mert csak úgy biztosítható a megfelelő méret megállapítása. Létezik 1000mm magas HE-B gerenda is, az már kisebb vasúti hídba is megfelel főtartónak.
Alakváltozás az a vonatkozó méretre vonatkozik. Egy 9m hosszú gerendánál 4,5 cm az Eurocode szerinti max. tűrhető méret-változás a 9m-re merőlegesen. Azért az Eurocode is szerencsésebb a 3cm. Van az elmozduláson kívül másik alakváltozás is, a szögelfordulás. A Magyar Szabványt azért nem túlbuzgó hülyék agyalták ki. Az alakváltozást nem ajánlott túllépni, mert tönkremenetelt okoz(hat). Nem azonnalit, hanem szép lassan dolgozik.
Sziasztok.
Régi garázsbejárómat 2,5 m szeretném kiszélesíteni és egy új garázsajtót betenni, ami 3,5 m széles lenne.
Milyen áthidalót javasoltok fölé?
Kerámia van ilyen hosszú?
Fal vastagság:30cm
Én arra jutottam, hogy amúgy szinte majdnem két merőleges csíkot (törést) max 10-10 cm jobb-bal oldalon kiszedem és újra betonozom. Na jó kivéve a kép bal szélén ahol azóta van egy félkör repedés is. Mivel a többi része szinte maradéktalanul jó.
Szerintem azért kár lenne az egészet feltörni és újra betonozni vagy tévedek?
A kihajlás az más. Az tengely irányú nyomóerőből keletkezik. A koszorú függ. síkban nem fog lekonyulni ha fal van alatta. A koszorú a tetőre és a térdfalra ható mindenféle erők hatására vízszintes síkban fog alakváltozást szenvedni.
Értem, legalábbis remélhetőleg :-) . De akkor ez a Eurocode által specifikált 4,5cm alakváltozás 9m-en az a koszorú hossztengelyére merőleges, vízszintes elmozdulást jelenti a koszorú hosszának a közepén nézve?
A térfalban keletkező erő akkor érdekes ha nincs merevítő pillér. De azért itt mindenféle (időnként egymás ellen működő) erő van. Ezek jelentőségét könnyebb mérlegelni ha valakinek van benne gyakorlata.
Most nincs benne semmi pillér sajnos. Pont, hogy az utólagos merevítések-pótlólagos pillérek számának meghatározása a probléma. Erre mondta az egyik szakember az 1db-ot a 9m hossz közepére (ami "külsősként" egy kicsit kevésnek hallatszott). Vagy akkor a merevítések számának meghatározása az meglehetősen gyakorlati alapú (szokásosan 1-1,5m-enként vagy akörül), nem ilyen komplex számoláson alapuló?
-egyszer azt, hogy a koszorú kihajlása (és ezáltal az egész térdfalé) a szabvány értéken belül marad-e, hogyha egy adott hosszon nincs függőlegesen támasztva (esetleges pillérek vagy keresztfalak által) és a szélterhelésből és a tető önsúlyból számított vízszintes erő terheli
-másodszor pedig, hogy a választott pillérek esetében az adott merevítetlen falhosszt tekintve keletkezik-e majd húzás, ami szétrepesztené a térdfal habarcsát és azt ezáltal tönkretenné?"
A kihajlás az más. Az tengely irányú nyomóerőből keletkezik. A koszorú függ. síkban nem fog lekonyulni ha fal van alatta. A koszorú a tetőre és a térdfalra ható mindenféle erők hatására vízszintes síkban fog alakváltozást szenvedni. A térfalban keletkező erő akkor érdekes ha nincs merevítő pillér. De azért itt mindenféle (időnként egymás ellen működő) erő van. Ezek jelentőségét könnyebb mérlegelni ha valakinek van benne gyakorlata.
A megengedett alakváltozás nem függ az alkalmazott anyagtól. Bármiből is van, ennél nem lehet nagyobb.
Köszönöm!
A térdfal merevítő hatását nem szokás figyelembe venni, mert a habarcs szilárdsága húzásra (hajlításból van a húzás) minimális. Meg kell nézni, hogy hajlításból keletkezik-e húzás figyelembe véve a tető és a fal súlyából származó nyomóerőt. Ha a nyomóerő és a hajlításból származó húzóerő összegéből nem keletkezik húzás akkor nem kell merevítő pillér. Némileg közérthetősítve írtam az előbbieket.
Akkor végülis többféle ellenőrzést kell végezni:
-egyszer azt, hogy a koszorú kihajlása (és ezáltal az egész térdfalé) a szabvány értéken belül marad-e, hogyha egy adott hosszon nincs függőlegesen támasztva (esetleges pillérek vagy keresztfalak által) és a szélterhelésből és a tető önsúlyból számított vízszintes erő terheli
-másodszor pedig, hogy a választott pillérek esetében az adott merevítetlen falhosszt tekintve keletkezik-e majd húzás, ami szétrepesztené a térdfal habarcsát és azt ezáltal tönkretenné?
A megengedett alakváltozás nem függ az alkalmazott anyagtól. Bármiből is van, ennél nem lehet nagyobb. Jelen esetben a koszorú alakváltozása függ a tetőhajlástól, a tető rétegrendjétől, a koszorú méreteitől, a koszorú vasalásától és a padlás alaprajzi méreteitől. (remélem nem hagytam ki semmi lényegeset. A térdfal magassága is számít. A térdfal merevítő hatását nem szokás figyelembe venni, mert a habarcs szilárdsága húzásra (hajlításból van a húzás) minimális. Meg kell nézni, hogy hajlításból keletkezik-e húzás figyelembe véve a tető és a fal súlyából származó nyomóerőt. Ha a nyomóerő és a hajlításból származó húzóerő összegéből nem keletkezik húzás akkor nem kell merevítő pillér. Némileg közérthetősítve írtam az előbbieket.
Beton járdák és egyéb betonozott területek mellé szeretnék egy keskeny, kb 20 cm széles kavicsos sávot. Egyrészt hogy ne nőjjön rá a fű a betonra, másrészt talán jobb vízelnyelés miatt (nagyobb felhőszakadásnál nem tud rendesen lefolyni a beton járdáról a víz), illetve szerintem jól mutatna a kavicsos sáv a betonozott és füvesített területek közti elválasztóként.
Milyen mélyre ássam a sávot, illetve miket rakjak bele? Geotextillel kibélelni az árkot és bele kulékavics? Esetleg ahol pont jó irányba lejt a sáv, dréncső vagy hasonló dolog, hogy elvigye a vizet a vízelvezetőhöz?
Bocsánat, fejben számoltam a mengedett alakváltozást. MSz szerint 3 cm, Eurocode szerint 4,5 cm 9m hosszú szerkezetnél.
Természetesen nem lehetetlen 9 m-nél 3 cm-nél kisebb alakváltozást elérni, de ahhoz már komoly gerenda kell. Nem a családiháznál megszokott "komoly" gerenda.
4-5 merevítő pillér kívánatos 9m-nél
Értem, szóval akkor mindenképpen bővebb részletezést kell kérni, hogy hogyan jött ki az egy pillér, mert egy valószínúleg nem elég ezen helyzetben. A helyzet: 9m hosszú térdfal, ami 80cm magasságig 25cm-s kevéslyukú téglából van a tetején egy 25x25-ös betonkoszorú van. A koszorú vasalása kérdéses, leginkább nem létezőnek feltételezhető. Mindezen egy igen meredek szögű tető nyugszik. Valamint a korábban a fórumon már ismertetett elég "laza"-fegyelmű kivitelezés jellemzi az épületet.
-Gondolom ez a maximális megengedett alakváltozás (ez itt épp kihajlás a vízszintes nyomóerő hatására vagy rosszul gondolom?) függ a fal típusától (habarcsminőség, kivitelezés minősége, falazóelem minősége, falazóelem nyomószilárdsága), meg a merevítetlen hosszától, ahol nincsenek pillérek, valamint függhet még a térdfal magasságától is nem?
-Ismerve ezt a maximális kihajlást/alakváltozást, abból lehetne visszaszámolni, hogy mi az a maximális vízszintes nyomóerő, ami a térdfal tetejét érheti és éppen ezen kihajlást előidézi?
Azt az erőt kéne összehasonlítani a térdfal tetejére ható vízszintes erővel, ami a legrosszabb szélterhelési kombinációból adódik, illetve a tető önsúlyának a térdfalat vízszintesen terhelő komponensével (hóterhelés ilyen meredek tetőn nem igazán számít gondolom, még, ha a szabvány kéri is - sosem láttunk rajta 20 év alatt állni havat)? És ha a térdfalra szélsőséges esetben ható erő kisebb, mint ami a maximális megengedett kihajlást képes lenne előidőzni, akkor megfelelő a térdfal merevítetlen hossza gondolom. Tehát addig kell játszani a pillérek számával, amíg alatta maradunk az adott merevítetlen hosszon adódó maximális megengedett kihajlásnak, a mi helyzetünkben létrejövő vízszintes nyomóerő alapján? Maga a maximálisan megengedett kihajlás függ a merevítetlen hossztól, de a terhelésekből adódó tényleges kihajlás is. Szóval iterálgatni kell, amíg meg nem kapjuk a kívánt maximális merevítetlen hosszt?
Alapvetően, ahogy ki is derült Töck Jenő válasza alapján annyira azért mégsem kenem-vágom a pontos folyamatot sajnos, ami szerint ezen térdfal-merevítéseknek a számítása zajlik.
Csak próbálom összerakni a fejemben a képet, "hobbi-szinten". Semmilyen formában nem bízható rám ennek a tervezése, azt mindenképp szakember végzi majd :-) Azért ez egy biztonsági elem a házban. Csupán célszerű, ha valamennyire rálátok a folyamatra, mert akkor jobban kiválasztható, hogy ki a megfelelő szakember ennek a lebonyolítására.
A kérdés főképp arra vonatkozott, hogy mennyire meredek egyetlen pillérrel merevíteni egy 9m hosszú térdfalat (egy szakember mondta első közelítésnek), ami 80cm magasságig 25cm-s kevéslyukú téglából van a tetején egy 25x25-ös betonkoszorú van (melynek vasalása kérdéses, leginkább nem létezőnek feltételezhető). Felette jó meredek tető, ami esetében azért a szélterhelés igen jelentős, így gondolom, hogy a térdfal tetejét nyomó vízszintes erő nagyságában igen komoly szerepe van a szélnek ezen tető esetében. Azon vízszintes erő meg befolyásolja, hogy milyen kihajlása lesz a térdfalnak.
Természetesen nem lehetetlen 9 m-nél 3 cm-nél kisebb alakváltozást elérni, de ahhoz már komoly gerenda kell. Nem a családiháznál megszokott "komoly" gerenda.
"UI.: Csak kissé meglepődtem, hogy helyben mondtak egy tippet, nem tudom, hogy ez mennyire lehetséges. Illetve az egy darab extra pillér lehet, hogy kicsit optimista meglátás."
Nem is kicsit. 9m hosszú fal megengedett alakváltozása 27(huszonhét) cm. 4,5m-nél ennek a fele. 4-5 merevítő pillér kívánatos 9m-nél
Egy kicsit segítek, látom barcomp most nincs a gépelésbe belevadulva.
A teljes rétegrend alatt a teljes falat érti. Nem írtad miből van a fal, hőszigetelés van rajta ? Vízszigetelés rendben van ? Külvilág és a szoba levegője közötti összes réteg kellene.
Javasolt a fórumban visszaolvasni és meglátod a hozzáértő kommentelőknek, hogyan és milyen kérdéseket kell felteni, hogy megfelelő választ is adjanak.
Korábban már írtam a problémás merevítetlen térdfal ügyében. Látta már még két szakember a korábbi álláshoz képest. Ezzel kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni e kissé elbizonytalanító helyzetben.
Az egyik szakember helyben mondta, hogy hány darab megerősítő-pillér (ugye eredetileg zéró pillér van a ~9m hosszú térdfalban, ami a földszint utáni első emeletén van egy családi háznak. Domináns szélirányra pont merőleges a nyeregtető felülete és a térdfal is) kellene, az esetleges födém megerősítés során a készülő felbetonba belebetonozott és a létező koszorúval összekötött acélgerenda formájában.
Kérlek javítsatok ki, ha butaságot írok, de kb. ennek a pontos számítása, csak akkor megy, ha a nyregtetőszerkezet dőléséből számított szélterhelésnek (EN 1991-1-4 meg "mittudoménmilyen" egyszerűsített megoldás) a vízszintes komponense ki van számítva, ami terheli a térdfalat és azáltal kb. vissza lehet számolni, hogy mennyi pillér kell, nem (ismerve a térdfal habarcsának minőségét, alkotóelemeinek nyomószilárdságát, osztályát stb.)?
Ez meg vagy MSZ 15023-87 vagy MSZ EN 1996-1-1 (manapság ez van érvényben, ahogy én értem) alapján történik nem?
Köszönöm válaszaitokat előre is,
UI.: Csak kissé meglepődtem, hogy helyben mondtak egy tippet, nem tudom, hogy ez mennyire lehetséges. Illetve az egy darab extra pillér lehet, hogy kicsit optimista meglátás.
Felújítás alatt álló lakásban szárazvakolást alkalmazok. Eddig minden OK, csak belső falakat burkoltam gipszkarton + az erre való ragasztóhab segítségével.
Lassan elérek a külső falakig, és aggódom, hogy a gipszkarton belső hőszigetelést képez (aminek semmilyen formájában nem hiszek, nem bízok), és ezáltal az építőlemez nem látható oldala penészedni, később rohadni fog.
En a csapolasban megvallom oszinten, nem nagyon bizom.
Leszukiteni a hasznos keresztmeteszetet felere...
Egyebkent a menetes szarak egyik felere ra van hegesztve az anya, masik oldalon ket anya rakontrazva, amit utanahuztam mar egy parszor, ahogy szarad ossze a fa.
Gondolkodtam a szekek kozotti resz beepitesen, de egyelore nincs miert, na meg utban is van a faanyag, ami a terasz teteje lesz.
Mondjuk elszurtam, mert fennhagytam a padlason es most egy ablakon kellene kinyujtani a 7m gerendakat, 9m magasan es valahogy leengedni a foldre. Persze amikor atbukik az ablakparkanyon, akkor mar nem fer el, beakad, lekurja az ablakparkanyt, stb :(
Azért egy profi álláspontra, vagy hosszútávú tapasztalatra kíváncsi lennék.
(Ettől függetlenül: nincsenek illúzióim, biztos vagyok benne, hogy miután fizetek majd, soha többet nem fogom látni őket, tehát "garanciális" javításra semmiképp sem számíthatok...)
Sziasztok, épp glettelnek a festő mesterek, korábban vettem/vittem papírszalagot a sarkokhoz. Hozzá sem nyúltak, rákérdeztem: mondták vegyek 10 doboz festhető szilót a sarkokhoz, azt szokták, az jobb, mint a papírszalag....
Kinek mi a tapasztalata, hosszú távon tényleg sziló jobb?
(A gk lapok éleinél az összeeresztés síkba húzásához üvegszálast használták, mert az "erősebb" mint a papír, szóval oda sem kellett a papírszalag....)
(Interneten, meg a tüzép info szerint is a papírszalag a favorit, azért azt vittem....)
Vasalt betonból készitett kocsibejárókat, amiket a sózás tönkretett, Mapeigrout termékekkel lehet helyrehozni.
Csak az áruk húzós. 10nm-re kell legalább egy paletta, mert fél centibe nem ér semmit.
Nem is olyan egyszerű velük dolgozni.
Igazolom, hogy nem fagy fel a kihúzott felület, ha megköt, többé nem pecsétesedik, az olajfoltot is le lehet róla mosni. De ezek betonok, csak annyira fel vannak dúsítva gyantával és üvegszállal, hogy 1-1.5cm rétegben is megkötnek- magyarán akármihez hozzáragadnak. Tixotrópikus adalékokkok is tartalmaznak.
Léteznek gyorsan kötő zsákos betonjavítók, azokba nem bízok.
Ha van egy alkalmazás, mindig a Mapei műszaki osztályától kérek tanácsot.
Legközelebb egy jól megfent láncfűrésszel, feltéve a szarufát egy vízszintes bakkra (élére), vágd be 45cm-tert, pontosan a szélessége felénél. A toldásának is. Neked egyenes lapolás az eljárás neve, nekem feles plattolás.
A két szarufát 1oo-as szegekkel összeszegzed és a kármit pontosan a toldásra vágod.
Milyen vastagon kellene megagyazni a betonlapoknak zuzottkovel homokos talajon?
Sima kocsi bejarorol van szo.
Sajnos nalam is feltortek a kulonfele kamionok a hazfelujitas folyaman a bejarot, valamit kezdenem kell vele, egyenetlenul sullyedt meg a beton ami ket csikban volt ontve.
Gondolkodtam azon is, hogy otthagyom, es zuzottkovel megemelem 5cm, majd arra kovezni.
Lenne egy kérdésem. Több helyen repedt járda meg garázs bejárati betont akarok javítani. A repedések kb. 3-6 mm szélesek. Összességében összeadva 6m hosszat érik el kb. Mapeinak láttam anyagait, de zsákos nagy kiszerelés sok lenne szerintem. Tud valaki más terméket ajánlani?
Sziasztok. Olyan problémám lenne, hogy a mellékelt képen látható mélyedés a kandalló lábainak a helye lenne, de csak később kerül beépítésre a kandalló (2-3 év).
Az lenne a kérdésem, hogyha feltöltöm a mélyedést a beton szintig (vagy ragasztóval vagy betonnal) és ráburkolok akkor szét fog repedni alatta a burkolat? Vagy van erre valami jó megoldás, hogy burkolás után ott ne repedjen szét?
Tedd egy jó arasznyival lejjebb az alsó összekötő gerendát. Úgy ki tudod hozni függőlegesre a térdfalat, statikailag meg kb. mindegy, hogy 20 centivel lejjebb, vagy feljebb van...
Nem látom az egész tetőszerkezetet, de érdemes úgynevezett andráskereszteket is rakni a gerendák közé, amik merevítik a szerkezetet, ezzel talán lehet segíteni a nem túl "acélos" tetőszerkezet állékonyságán :-)
Sziasztok. Tudom kicsit off, de azzal is tisztában vagyok, hogy van tapasztalat e téren. Mondhatnám kétségbeesésemben kérném a tanácsotokat. Pénteken délután megfújtam egyszer az utánfutómat trinát matt 200.as festékkel, idő hiányában csak holnap tudom újra, ismét ezt megtenni. Ismerősöm szerint már késő, meg kellene csiszolnom a pénteken festett felületet, mert le fog róla pattogni idővel amit holnap ráfújok. Mennyire lehet igaza?
Ha igen akkor hányas papírral csiszoljak? Majd ha megcsiszoltam mivel zsírtalanítsam, töröljem le róla a port? Nitro higítóba csalódnam, mert lemosta majdnem az alapozót ami már meg volt száradva :( Így sima tiszta 95.ös benzinnel tettem az első festés előtt.
Megtöröm amennyire engedi ,vannak korlátai a tetőmnek szinte majdnem sátortető egy méter csak a konty a tetején a térdfal is a használhatatlan térből van kialakítva körbe,úgy is csak a nagyobbik lányomnak lesz kialakítva ,ha majd tizenévesen fel akar menni .Szigetelésben is 20 cm-er tudtunk kiszorítani ,hogy legalább a minimum meg legyen .
Igazából a külső oldalon (ferde fal külső oldalán) plafonig érő beépített szekrény lesz, szóval ott még mindegy is lenne...
De maga a helyiség az az előszoba, és annak a beépített szekrénye pont a másik oldalra esik (tehát a ferde fal marad pucéran). Ott kellene valamit alakítanom, és most első blikkre a gipszkarton tűnik a legegyszerűbbnek. 180 cm széles a helyiség, 60 a beépített szekrény, így közlekedő folyosónak marad ugye 120 cm. Ebből legfeljebb lesz 110, mivel a szűkülés végén a sarokban kicsit megvésném a falat, és úgy rögzíteném szintbe a stafnit.
Frissen elkészült válaszfalaim közül az egyik falat sikeresen ferdén raktuk, a 180x240 cm alapterületű helyiség az egyik sarokban már csak 170x240 centi. A fal 10-es válaszfaltéglából készült, le van már vakolva, simítva (függőlegesen persze nyíl egyenes..).
Lebontani tuti nem fogjuk (sarkot is, áthidalót is kellene bontani), így az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudnánk ezt kiegyenesíteni? Gipszkarton stafni vázon / "vakolatként"?
Lehet kicsit off, van egy makita hr2470es fúrókalapácsom és az a gond vele, hogy a fúrószár nem egyenesen forog, hanem tölcsér alakban (rövidebb szárnál fel se tűnik). Ennek mi lehet az oka, javítható?
Nem mindig jön ki. Itt pl. az ablakot nem tudtam feljebb emelni, mert meg kellett erősíteni a derékszelement, fent látszik a régi, alatta az új. A hónajkötések is újak, be vannak kármizva.
Így van egy törés a spalét síkjába, azaz nem függőleges és az ácsok nem tudták úgy megoldani, hogy az él egyenes legyen, így került rá egy fa burkolat. :)
Ne csináld vízszintesre semmi képpen, törd meg spalétot amennyit engedi.
A térdfal és a ferde sík metszete képez egy vizszintes vonalat.
Azt tökéletesen vízszintesre megcsinálni az élet nehéz, mert hosszú.
Ha úgy állítod be a térdfal és a ablak helyzetét, ahogy a metszetrajzon van, akkor az ablakspalét az élet elvágja és nem fog látszani, hogy nem tökéletesen vízszintes. Ha egy víszintes ablakpárkányt szerelsz az ablak alá, az penészedni fog, mert télen az ablakról a kondenz rá fog folyni.
Úgy szoktuk csinálni, hogy megépítjuk a térdfal szerkezetét és utánna szereljük be az ablakot úgy, hogy gipszkarton végleges síkja pont illeszkedjen a tetőablak belső keretében kiképzet nutba.
Ha függőbe teszem már nagyon lent lettem volna vele, inkább azt néztem minnél közelebb legyen a szarufához ami ki lett vágva a terhelés végett, így jött ki sajnos, a felső gerenda az vízszintben lesz.
azt értem.... csak az ajánládokba az van, hogy EGYBŐL az ablaktól kell/érdemes függőlegessel indulni ! Hogy tudjn ne tudjon párásodni, tudjon áramlani a levegő....
10 x10 es gerendák gerendák között 10 cm gyapot aztán függesztés 10 cm ,azon váz a gipszkartonnak közötte 10 cm gyapot megint fedésbe.Így jön ki hogy ott már bőven dőlésszögbe van a fal nem függőben .
Ott már az ablak síkjával megy a burkolás ...... a függőleges addig tart amíg a térd fal ... gerendák dőlésszögével megy a burkolás,a "könyöklő" spaletta pont felfekszik majd arra a gerendára ,ott már rég nem egyenes (függő)a fal gerenda alatt 10 cm-rel már dől nem függőleges.
ha oda,úgy raktad be a gerendát, akkor az ablak aljától hogysn fogsz tudni "függőlegesen" indulni a burkolattal ? Ahogy mondták, ajánlották, az útmutatóban van ....
"Oda kell egy min. 12x12 keresztmetsztű fa átkötő, amit egy ilyen sarokvassal kell rögzíteni, min. 3-as vastagságuval, M1o-es menetes szárakkal. Így valamennyire helyrejön a derékszelemen folytonossága. De csomópontonkét kettővel. "
Ide gondolod pirossal bejelöltem,meg fent tart egy "kakasülő" + a gerendák összefutbak a kéménybe meg egymásba mert azon az egy méteres kontyban van a kémény ami a ház közepén áll a főfalban?
Többi 3 lábnál vannak ácskapcsok ,ezt a szögvasas témát holnap megcsinálom ,nyugodtan átfúrhatom a szarufát ,nem elég a szögvas keret?Nem gyengítem a fúrással azt a lábat ?
Van egy 15x15 gerendákból készült vizszintes keret, ezeket derékszelemeneknek nevezzük. Alá vannak támasztva oszlopokkal.
Mivel ez egy kontytető, az élszarufák nagyon meg vannak terhelve.
Az élszarufák rátámaszkodnak a szelemenek által készitett keret sarkaira. De mivel az egy keret, ami négy irányból kap szinte azonos terhelést, a tető egyensúlyba van.
Elvágtátok ezt a keretet, hogy beférjen a tetőablak.
Azok a palló oszlopocskák lófingok, semmit se tartanak, hiába vannak letámasztva a födémre.
Pluszba az egyik oszlop, ami a keretet alátámasztja meg is van repedve.
Most a sarok terhelése vízszintes irányban, megterheli hajlításra a szarufát, aminek a keresztmetszete ebbe az irányba a kisebb.
Az ablak alá és felé a két szarufa közé, ott ahol el van vágva a derék szelemen, csapolni egy átkötést nem lehet, mert a szarufát gyengítenénk.
Oda kell egy min. 12x12 keresztmetsztű fa átkötő, amit egy ilyen sarokvassal kell rögzíteni, min. 3-as vastagságuval, M1o-es menetes szárakkal. Így valamennyire helyrejön a derékszelemen folytonossága. De csomópontonkét kettővel.
Ezen kivül én nem látok egyetlen ácskapcsot sem.
A hónajkötések nincsenek kármizva, látom, hogy újak, sajnos teljesen kivülálló az ács.
Hegeszteni tudsz, vasprofil van a boltba.
6ox6-is laposvasból, készitett lapjára fordítva egy 5oox5oo-as vinklit, abba behegesztesz egy 15mm lemezből egy háromszöget, vagy kettőt 1omm lemezből, aminek a két befogója 22omm. Ebbe fúrsz száranként két lyukat.
Felülre és az oszlop és a szelemenek szemközti oldalára készitesz 4 darab 6ox6-os kifúrt laposvasból, azaz egy-egy társat vinklinknek.
A megrepedt oszlopot nem úgy kell megerősíteni, ahogy a belinkelt képen megcsináltad.
Kell késziteni 6ox6o-as vinklivasból egy járomot. Ez a járom függőleges, az oszlop négy sarkába kerül egy-egy vinklivas. Azokat páronként két helyen összekötöt 6ox6-os laposvassal, hegesztéssel és ezekbe fúrsz fi13-as átmenő furatot, aztán átfúrva az oszlopot, beépítesz M12-es menetsz szárakat, amiket anyákkal rögzítesz és jól meghúzól. Minél hosszabbak a vinklivasok, annál jobb.
Muszáj készitsek egy rajzot, mert ezt nincs hogy megérds, de könnyű kivitelezni.
Egy 80x80x8-as szögvaspár megfelel. Kell bele oldalanként egy-egy M12-es csavar, 6.8 minőségű már bőven jó. A lukat az oszlophoz minél közelebb fúrd. 30 cm hossz elég szögvasanként. De lehet U80-as is, de melegen hengerelt!
Dehogy ki lesz vágva az a gerenda :) a sarokban az javítva lett már ,ki lett vágva a pallóbol a gerenda helye ( kis támasz) és bele lett ültetve úgy csavarozva.
A tetőablak alatt és fölött hogy érted a kiváltót?
Felül fogja a kakasülő( vagy mi a neve ) a gerendákat,alul a fal ,középen a szék
Hát ez elég gány ácsmunka... némely kötés kb. szart se ér pl. az utolsó képen a sarokban és hát szakmai szégyen szintű is. A tetőablak alatt és fölött se ártana egy-egy vízszintes kiváltó a szarufák közé, szerintem.
----
Jól látom, hogy azon az egy gerendaközön akarsz feljárni...?
Awi-val levarrom nem lesz ott tűz ez a szakmám 20 éve :) a heveder nagyon jó ötlet ,azt le is tudom gyártani valami jó combos vaslapból furatok rá és jó erős csavarok
Az az alsó széknek "fal" -nak a támasza ami az E gerendákhoz van dűbelezve majd a beton eltakarja máshol sikerült lejjebb rakni ,meg a képeken látszik van felső szék is ,minden egyes gerenda 3 helyen van támasztva.Betontálcákban 15 cm lépésálló gerendasíkig azon fólia és 6 -os háló.háló ahol kérdezed ott nem a palló alatt fut, hanem addig tart .ott ki van hagyva és mögötte megint összefüggő.
Egymásba vannak faragva át lapolva 38 éve így áll, kapott most alul 120 cm en, meg felül 250 cm nél még széket, támasztást + a két végén a fő tartólábakról le lett véve a teher egy pallóval ami a vízszintes szarufát segít tartani a fesz táv közepén, de valami lehet mert a többi lábon egy hajszálnyi repedés sincs csak ezen :/
Hegesztés szerintem príma tetőtüzet csinál (pl. Körönd). Nem vagyok benne biztos, de gyanús, hogy túlterheléstől van. Ha igen, akkor a csavarluk tovább gyengíti. Én fölül mindenképp ősszehevederezném (oszlop két szemben lévő oldalára egy egy heveder darab) és AZOKAT húzatnám össze csavarokkal, nem az oszlopot gyengíteném fúrással.
Kedden jön az ács akik csinálták a tetőt ,megnézi azt mondta lehet elég csavarozni .....még arra gondoltam hogy két U vasprofilt egymással szemben ráteszem hogy a gerenda beleüljön és 4 db acél lemezzel összehegesztem,de gondolom a pánt egyszerűbb!
Sziasztok az egyik tartószék 15x15 -ös gerenda meg van hasadva 4 cm mélyen ,mit lehet vele tenni?Ilyen évek óta ,ácsok sem foglalkoztak vele ,viszont engem zavar .Majd jönnek szigetelni a tetőt akkor szóba hozom ,csak szerintetek miért ilyen?
" de az sem lehetséges, mert körbe lesz alapozva."
Ez nem akadály. ahol le kell menni ott egy gerendával ki lehet az alapozást váltani. A gerenda feltámasztásainál pedig meg kell egy kicsit szélesíteni a sávalapot. Pilléralapoknál gerendák vannak az alapok között. Ez a megoldás nem lehet drága. Legföljebb a tervezésnél némi többletmunka.
Ha minden kötél szakad és nagyon rossz helyen lesz a pince, akkor sajnos lesz egy pincénk aminek a bejáratát bebetonoztuk és nem tudjuk használni. Gondoltam arra, hogy oldalról bejárni a pincébe, de az sem lehetséges, mert körbe lesz alapozva.
+JAMIE222:
Nyugi én értettem a viccet, nemvolt rossz, de tudsz te jobbat is ;) :D Viszont amúgy tényleg nem lenne rossz ötlet még a konyhából sem lejárni, Pinteresten rengeteg olyan csigalépcsős megoldás van, ahol a konyha alatti pincébe megy le az ember. Vagy lehetne belőle pánikszoba is. Nekem tetszene, a páromnak már kevésbé.
Jövő héten jön ki a statikus, megnézi hogy milyen az állapota, plusz addigra kitakarítunk minden növényt ami útban van, és már ki tudjuk mérni hogy hova esik a ház és az alap, meglátjuk mennyire lesz útban. Remélem semennyire :D
Lehetne meg szerettük volna hasznosítani, csak pont felé fog esni a konyha + étkező, és nem tudunk majd sehogyse lemenni, annyira rossz helyen van az a pince :/
Nem értem miért gond ha rá van olvasztva a kátrány a lábazatra , ( nem úgy ahogy a videóban ) attól még párologtat ,meg vizet vezet csak a lábazat nem ázik .
Nem tudom még nem jártam körül szerintem 20-30 cm vastagon ,gondolom én ,majd jön hozzáértő azt okosabbak leszünk :)
Ha a ház tartófalai nem a pincefödémre hanem a pincefalra terhelnek akkor a pincefödém nem fog (feltehetőleg) beomlani. Kérdés, hogy ha a pince fölé építenek hogyan lehet majd lemenni a pincébe?
Van egy telkem, amin található egy pince, és mivel építkezünk, és pont oda este a konyha, ahol a pince van, ezért a pincét be kell temettetnünk. A kérdésem az lenne, hogy hogyan és mivel a legpraktikusabb betemettetni? Illetve a pince födémét támasszuk alá valami betongerendával, vagy valamivel a későbbi beomlás elkerülése végett?
Nekem is eljön az idő amikor meg kell oldanom azt az 1 métert ahol sosem járok ,de fűnyíróval be kell :/ mikor szigeteljük a házat 10 lábazatival előtte 30 cm leások kátrányt égetek a lábazatra ,veszek geotesztilt arra meg kulikavics és a víz már folyik is el onnan meg a gaz sem nől ,csak ahol meg tapad itt ott a köveknél ,de azt két újjal ki lehet húzni olyan gyenge,vagy gyomirtó 1 évbe 2 x azt csók.
Ugy sem járok arra az az egy méter "felesleges" rész,így fuvet nyírni sem akarok ott.
A ház hátulja mögötti részt szeretném rendbe tenni. Az alap körülbelül 60 cm-t van a föld felett lépésálló szigeteléssel szigetelve. A ház mögött és a szomszéd kerítése, ami alapozott betonkerítés körülbelül egy méter van. Az itt található terület jelenleg föld, ahol folyamatosan gyomtalanítani kell. A ház háta mögött van két eresz lefolyóm amik vízelvezetése szintén megoldásra vár. Milyen megoldást javasolnátok, gondolkoztam betonozáson, vagy térkövezésen a ház és a betonkerítés között de félek, hogy az nem lenne jó a vízszikkasztás szempontjából ugyan is a föld most jól elszívja a vizet és nem áll meg. Viszont szeretném valahogy esztétikusabbra megcsinálni az egészet, és ha lehet a két lefolyó vízelvezetését is megoldani egyúttal. Drain kavicságyban gondolkozom végig, de nem tudom milyen mélyen kellene leásni, és hogyan kellene azt lerakni. Olvastam valahol egy kilyukasztott drain csöves megoldást is úgy hogy lezárom a két végét. Ez jó megoldás lehet?
Nálam majdnem nyerő lett bérleti ügyben, de valahogy lemaradt.
Volt vagy 30 helyszínen fogadott érdeklődő, ezek közül párnak elkértem az e - mail címét, köztük volt ő is, de mindig csak telefonom érdeklődött , így sajnos lemaradt.
Az e mal -en kirészleteztem a kínálat részleteit, vártam a reakciókat, végül csak egy lett győztes .
Akkora alapozás nem kell mint az Eiffel-toronynak, de valami kell, mert ha valaki hozzáér (neki dől) a falhoz könnyen fölborulhat. 40-50cm mélyre a fal alapozásával nem árt lemenni. Igazából valami koszorú szerűség sem ártana 3m hosszú falhoz. Lhet két sor vízszintes téglát elvágni és belül kibetonozni 2 szál vassal (nem fog látszani. A falvastagság mennyi lesz? 25 cm-nél valószínűleg nem kell a végére oszlop. A másik végén ott a merőleges fal.
Természetesen a térkövezést úgy csinálom ahogy kell.
Ahogy írtam ez egy 3x3m-es szegélykővel körbevett terület térkövezve aminek az egyik oldalát falazni szeretném. A falazat alá akarok megfelelő alapot, ezért is csinálom a falazat alatti részt zsalutéglából.
Tehát nem elég a csak a zsalukő, rakjak alá normális alapot.
Egyébként ez egy sütögetőnek kialakított hely lesz. A falazatnak nem lesz funkciója, csak design.
Nem totálba rakott lesz, bontott hatású rusztikus megjelenés a cél.
Az időjárás ugyan egyre melegebb, de azért fagy előfordul még. A térkő alá nem ártana némi sóder vagy zúzottkő, a fal alá meg alapozás. Mi lesz a fal másik oldalán?
csinálok egy 3x3-as térköves területet és az egyik oldalát fel szeretném rakni kis méretű téglával, vagy téglakővel kb 140 cm magasan. (Az egyik oldalon még befordulok vele 1 méterig.)
Elég ha 15-ös zsalukövet rakok alá? Zsalukő alá meg pér centi beton.
Azt hiszem most értettem meg. Azt mondod, hogyha az aknát leszigetelném(ami a tervem lenne, hogy ne álljon benne szinte állandóan a víz) és így nem engedném, hogy a víz betörjön, előfordulhatna, hogy "felnyomná" az egész aknát?
1,2m x 1,2m külméretű vb. akna súly fm.-ként 10 cm falvastagsággal kb. 1,1t. A kiszorított víz felhajtóereje pedig kb. 1,5 tonna. Ahogy gondold. Ezért ajánlatos ellenőrizni.
Fölúszásra van az egyik legnagyobb biztonsági tényező a szabványokban. Könnyen lehet, hogy így is megfelel. Ha nem, akkor többlet terhet kell rátenni. Lehet rábetonozni a teteje fölé. Ha erre nincs hely, akkor némi többlet munkával alá is.
Társasházi lakásba szeretnék álmennyezetet esztétikai okoból (ledszalagos világítás, spot lámpák). A problémám az, hogy nem találok gipszkartonos embert/céget aki a közeljövőben ráér :( (a korábbi gipszkartonosról kiderült, hogy mégsem ér rá) Kb. 10-12 m2-ről van szó összesen.
Ezért gondolkoztam, hogy plafonra ragasztott XPS álmennyezettel, házilag oldjuk meg a kérdést. Nem több szintű, hanem sík álmennyezetet terveztünk. Viszont a kérdésem az, hogy abba hogyan oldjuk meg a csillár rögzítését? Nem nagy csillár, de azért valamennyi tömege egy led-es lámpának is van
De ha tudtok ajánlani olyan gipszkarton álmennyezet szerelőt, aki ilyen kicsi munkára is ráér 1-2 héten belül (X. kerületben), az volna a legjobb :)
A fölúszás alatt azt kell érteni, hogy az akna fölemelkedik és úszik a talajvízen mint a hajó a Dunán. A falvastagságot simán meg lehet mérni, megmérem kívül, megmérem belül és a kettő különbsége a két falvastagság. A fenéklemez az már nem mérhető ilyen könnyen, de a falvastagságból lehet rá következtetni.
Elvileg legalább 3-4cm aljzat kell legyen a padlófűtés csövei felett, és min 0.5 cm ragasztó.
Ha a gránit lapon nem nagy méretűek - ámbár az 1 cm vastag gránit lapok nem lehetnek túl nagyok., akkor egy széles szájú ütvefúró szárral és egy jó SDS ütvefúróval fel lehet pattintani a lapokat szinte egy darabba. El kell kezdeni egy szélen és haladni szép lassan befele, elég hosszú folyamat. A gépet 1o-15 fokban kell tartani a padló síkjához képest. Néhány lap el fog tőrni...
Sziasztok kész a vasalás a tetőtérben ,a vasbeton koszorú és a 6 cm vasbeton aljzat találkozásához tegyek 0,5 -ös polifoam csíkot a diletáció végett,vagy hagyjam egybe "kötni" az aljzatbetonnal?
Rétegrend alulról,
-gipszkarton álmennyezet
-vakolat
-betontálca benne 17 cm XPS lépésálló gerendasíkig
A mérete 90x90 széles, 120cm mély tegnap mértem körbe. A falvastagságról nincs infóm sajnos. A fölúszhat alatt azt érted, hogy ugyanolyan magasan vagy esetleg magasabban is megjelenhet a víz,
Mit jelent pontosan a holkeres átmenet? Esetleg ezt ki tudod bővebben fejteni. Vízszigeteléshez milyen anyagot javasolnál és a belső keretet előtte valamivel tisztítsam meg vagy rákenhető bekeverés után?
Ajánlott leverni a ragasztót is, mert lehet először stabilnak tűnik, de később kiderül, hogy vannak laza részek. Sok burkoló az időspórolás miatt fent hagyja a régi ragasztót, és egy vékony ragasztó réteget húz rá, hogy síkban legyen. Szerintem ez kicsit trehány megoldás, de nagyon sokan csinálják.
Leszedni a legegyszerűbben egy nagy vésőgéppel lehet, benne 8-10cm széles laposvésővel. 6-8000ft körül lehet bérelni, ha nincs valakinek. 1 nap alatt egy átlag méretű fürdőszobát, szinte biztos megcsinál az ember.
Elképzelhető, hogy a fürdőszobában a régi csempére is fel lehetett volna ragasztani az újat, de a vejem már leverte a régi csempét. A csempe könnyen lejött, de az alatta lévő bordás ragasztó keményen "ragaszkodik" a vakolathoz.
Mit javasoltok? Hagyjuk-e fent a régi ragasztót és arra kenjük fel az új ragasztót, vagy mindenképpen verjük le a régi ragasztót (amitől eléggé megsérül majd a vakolat, amit "valamivel" ki kell majd egyenlíteni).
Milyen szerszámot érdemes használni a régi ragasztó leszedésére? Az egyszerű véső elég macerásnak tűnik:-((
Szerelőajtót lehet kapni vizesboltban is, megveszed, körberajzolod a belső peremét a csempén, sarkait megfúrod, gyémánt flexkoronggal kivágod a nyílást, megjavítod a lefolyót, az ajtót beragasztod fugaszillel.
Mivel kb. KORLÁTLAN utánpótlása lesz és csak járatokat alakítsz ki a talajban a víznek.
A megoldás az, hogy
- amikor száraz az alját lebetonozod (a sarkoknál holkeres átmenettel) - aztán belülről lekened az egészet vízszigeteléssel (a belső oldalra is alkalmas anyaggal)
Segítségeteket szeretnék kérni, remélem jó helyen vagyok:
Ahova tavaly költöztem a vízórám egy:90x90 széles, 120cm mély, aknában áll, abban tegnap megmértem 65 centi magasan áll a víz, fölötte kb. 5 centivel található a vízóra.
Ha nagy szárazság van az akna kiszárad, de általában víz áll benne és télen a vízórát is ellepi a víz(nem fagyott meg tavaly).
Az aknából szeretném a vizet kiszivattyúzni. Úgy látom ez talajvíz tehát nem szennyvíz, valamennyire zavaros, de nem tűnik túl koszosnak.
Ehhez két kérdem lenne: szerintetek ez mekkora gond, hogy szinte pár aszályos időszakot leszámítva non-stop áll benne a víz?!
Milyen szivattyút javasoltok és füvet locsolhatok vele? Köszönöm előre is
Javasoltak más vonalon por halmazállagú anyagot. Vízzel hígítva beken > vár > letöröl. Ha kell ismétlés és ez a cél eléréséig. kíváncsi vagyok rá, próba következik.
Azt fel kell tőrni és késziteni neki egy alapot, 15 cm tőrt köből. Ha teszel egy köbméter sóderhez, amiből kiveszed a nagyobb köveket- max. a galabtojás meretű mehet belő, ebbe keversz 38okg cementet köbméterenként és olyan kevés vizet, hogy alig folyjon, akkor nem fog felfagyni, de min. 8-9 cm kell kiönteni és egy 6-os vashaló se lenne rossz.
Első osztályú termék, egy kis kvarchomokot is megbír, úgy 2o%-ot.
Valamennyire tixotrópikus, be kell tartani a vízmennyiséget, amit a zsákon ír. Kiöntöd és az önterülősnek való hengerrel elhúzod, majd széles glettvassal nagyon finoman elegyengeted. Ha le tudod teljesen tisztítani a felülette pl. egy erőss vízborotvával, akkor nem kell tapadóhíd. Ez beton, nem fog felfagyni.
A legjobb, legolcsóbb megoldás... felverni és újra építeni JÓRA.
Minden más ötlet csak drágább és vacakabb, bármit írkálnak is róla.
------
Az ötletedet kipróbálhatod de nem lesz tartós és ne a misunggal küzdj, hanem 0-4 mm "sóder"-rel. (és akár ezzel javítva a beton tulajdonságait: https://viprex.hu/Termekek/vip-rex-gel)
- járda felület tisztít a stabil rétegig és pormentesít - kötő-tapadó híddal beken pl. BINDER Tapadóhíd - a még telejsen száraz tapadóhídra rábetonoz (nedves a nedvesre elv)
Tisztelt Építkezők! Van valakinek 5lete, hogy lehet a leg1xűbben, gazdaságosan megoldani egy felfagyott, régi, betonjárda felújítását? Komoly foltokban feltöredezett a járda, de nem a teljes felületen. Cca 5 cm vastagságban tudok gondolkozni, mert a kerti térkő, mire kiér a kapuhoz, ennyivel lesz magasabb. Az alapozók, amit írnak hozzá, eléggé borsos áruak, aztán még sokat kell rákölteni, mire a technológiai sorrendet betartva elkészülne. Arra gondoltam, hogy drótkefével fölszedem, ami fel akar jönni, mischunggal kellősítem, végül homok, cement, víz elegyével teszek rá egy 5 centis kopóréteget. Adok neki az utca felé lejtést is, hogy a külső felén csak 3 centi legyen. Vélemény? Esetleg jobb 5let? Köszönöm
Beépített fürdőkádat akarok kivenni, mert elkezdett szivárogni a víz a kádlefolyóból, és sajnos nincs szerelőajtó a kád csempe burkolatán. Hogyan lehet rombolás nélkül kivenni a kádat, hogy vissza is tudjam rakni szépen?
LB Knauff-nak is van. Teljesen pontos megnevezést nem tudok mondani, de biztosan volt még két-három éve. Nem gondolnám, hogy megszünt. Szárító vakolatot kell kérni.
Van egy családi ház aminek a nagy része még talán a háború után készült.
Természetesen ahol ilyenek a falak ott nincs beton alap, és nincs vízszigetelés sem.
A probléma egy bizonyos falszakaszon van, éspedig az, hogy ott egy kb 2 fm-es szakaszon az alsó 20-30 cm -en szépen pereg le a vakolat, és dobódik le a falfestés is.
Alapból nem vizes a ház, még a környéke sem, és nincs az adott falszakasz közlében semmilyen víz, ill. csatornacsövezés sem. Egy ablak alatti szakaszon van, és az ablak alatt meg radiátor ami a hideg napokon természetesen üzemel. Gyak a radiátor alatti szakaszról van szó.
Ezért is gyanítom, hogy valami időleges szinten lehet ilyen gond.
Tapintásra nem érezni a nedvességet sem, sem télen, sem nyáron.
Mivel lehet ezt végérvényesen eltüntetni?
Milyen anyagot vegyek rá?
Gondolom az egész pergő szakaszon legalább a vakolatot le kell szednem, és helyette valamit felvakolni...
Persze tudom.. aláalapozni, meg víz-szigetelni, de ez most nem járható út...
Csak az ablakok alatt jön le a vakolat ,máshol nagyon kemény,meg is örültem hogy nem kell vakolni telibe ez az alapozó amit írtál ,veszem is .A fastésre még rá sem néztem ami biztos hogy nem olajos ,nem fénylik ,meszelve sincs ,hanem festve van ,de van egy pár festég réteg rajta :)
Ma végeztem a vasalás kötözéssel a tetőtérben ,holnap E gerenda kivétel azt zsaluzás ,majd levegőhöz jutok míg ott lesznek a vizesek ,aztán betonozás és ha az kész onnantól már gyerekjáték az eddigiekhez képest.
cementes a vakolat... az nehezen jön le, a 80-as évekbe mindenki cementes vakolatot használt, jó sok cementel- hogy sokat tartson. Nagyon olcsó volt a cement.
Vegyél Mapei Eco prim grip alapozót, kopogtasd meg a vakolatot, ahol üressen kong ott üsd le, javítsd ki és az egészet kend át hengerrel.
Ez egy érdes felületet képez, amire jobban tapad a ragasztó és a haló.
Nem lehet tudni, hogy mivel volt festve vagy gelttolva az a fal.
A meszesen a cementes nem áll meg. Elvileg le kéne kaparni a festéket és a glettet a halózás előtt, de az néger munka.
Nem sok kedvem lenne hozzá ,jön a második gyerek szeptemberbe be kéne költözni ,holnap még kötözöm a vasalást a tetőtér aljzatát ,jövőhéten jönnek a vizesek csüt.péntek addigra meg kell lennie még zsaluznom kell a széleket ahol a lépcső lesz ,ki kell vágnom ott egy gerendát ,előtérhez kell még 1 méter azt is vasalnom kell zsalu és majd egyben megy a beton .Nagyrészt egyedül vagyok ott reggeltől estig néha jön sógor meg egy haver aki segít .Szóval nyomni kell ,aljzatbetonozás kész alul felül azt álmennyezet ,gipszkarton falak azt kezd kirajzolódni a dolog ,csempe járólap szaki csinálja a két fürdőt is ,tetőteret kiadtam az ácsoknak akik a tetőmet csinálták,meg vagyok velük elégedve .
Szóval sok a meló ,jön a gyerek,az első gyerek megy a suliba ,van nyomás is ..........
Nem verem le a vakolatot sógorral behúzzuk az egész belsejét két nap alatt ,reggeltől estig.Háló fentről lefele ő megy a felső méteren én az alsó felin ,szobáról szobára,nagyon kemény a vakolat ami rajta van ,az ablakok alatt ugye a fa ablakok miatti hőhíd miatt jön le.
Kültéri falfelület Modul-Bau szilikon puccos felülete kapott kátrányos füst szennyezést, és roppant büdös. Ráadásul ahogy a füst áramlott szabálytalan alakzat. Mit lehetne vele kezdeni a leverésen és újra vakoláson kívül? Van valami vegy/oldószer amivel ezt a kátrányos -füstös-büdös réteget el lehet távolítani?
Alsó szinten nem verjük le a vakolatot ,csak az ablakok alatt jön le máshol nem jön ,bevagdossuk a meglévő vakolatot "macska körmöket), alapozó és mehet a háló csemperagasztóval áthúzzuk kétszer, kemény lesz mint a beton ,aztán glett ahányszor kívánja.A falak kívül belül függőbe vannak ölesléccel át lett nézve az egész ház ,meg is lepődtem hogy függőbe van minden nem jellemző egy 1980-ban épült házra ,szóval boldogság .Álmennyezet lesz meg gipszkarton falak a fürdő ,WC a többi főfal próbáltunk "nagy" tereket hagyni persze amennyire lehetett.
az aljzat kiöntése után, burkold le 6mm-es osb-vel a padlót és verd le a vakolatot a falakrol, nagyon körülményes síkba hozni ezeket a falakat. A fugákat is ki kell húzni ácskapoccsal, mert valószinű, hogy vastagon kell vakolj.
Másképp a belső spalétok nem lesznek egyformák... a sarkok nem lesznek függőbe.
Ki kell lábazni a falakat szépen 3 méterenként és összehúzni a lábakat. Keress egy szakit.
A fa higroszkópikus, felveszi a nedvességet a környezetéből, ha párás a levegő és leadja ha száraz a levegő. Akkor lehet baj, ha felveszi a nedvességet, de nem tudja leadni, ha ilyenkor meleget is kap, akkor elszaporodnak rajta a gombák és lassan elkezd korhadni.
A beton páraáteresztő valamilyen szinten.
Ne tegyél fóliát. Ahogy a beton kiszárad, a faszerkezet is ki fog.
Amit még fontos az, hogy a fa struca (vagy bütü), azaz a szálára merőleges irányban elvágott felület jobban szíjva a nedvességet, mind szálára párhuzamosan. Ha pl. van egy kültéri oszlopod, annak ildomos egy acél lábat késziteni, mert folyamasatosan szívja a nedvességet a téli időszakba és nincs ideje kiszáradni. Amikor a levegő tavasszal felmelegedik és nagyon nedvesen kapja az oszlop alsó részét, akkor ott elindul a korhadás.
Vagy 15 éve, épitettem egy nagyméretű fa épületnél, amit egy vízszigeteléssel ellátott beton alapra helyeztem rá. A padlószerkezetet fa gerendákra voltak építve (hőszigeteléssel ellátva), a hőszigetelésre rászereltem egy párafékező fóliát, megvédve a belső térben keletkező kondenztől.
A gerendák között, oldalról behatólt a nedvesség a téli nedves időszakba, de kiszáradni nem tudott. Egy év alatt több helyen beszakadt a padló.
Azért kell a fólia mert néhol van azért hézag az xps és az E gerendák között és ne folyjon el a beton a réseken egésszen le a betontálcához.Mert ha el van húzva egy óra múlva meg kis "horpadások" lesznek a betonban ahogy lassan el folyik itt-ott ,vissza meg már körülményes menni.
Alul kész várom a fűtés szerelőket ,mire megjönnek kész szeretnék lenni fent is hogy azt is megcsinálják ,elkezdtem beszabni az lépésálló XPS -t 7 cm -est a beton tálcákba 8 cm-est síkba az E gerendák közé 3/4-e kész ,aztán szokásos fólia vasalás ,fűtés azt betonozás.
6 cm vasbeton lesz ,belekössek menetes szárral a vasbeton koszorúba vagy?
A fürdéstől, főzéstől, és a lakásban lévő növényektől - valamint nem utolsósorban tőlünk emberektől kerül annyi pára a levegőbe, hogy nem lesz száraz. Ha mégis az lenne, több növény kell, vagy párologtató. A jól elszigetelt talajból a radon is kevésbé tud beáramlani (persze csak addig, amíg repedések nem keletkeznek az aljzaton).
De ettől még marhaság a talajpárát a padlóba és a lakótérbe engedni, ahol csak a gond lesz vele.
Mert onnan elkell távolítani illetve korlátozza a lehetséges padlóburkoaltok körét, nomeg a lakáshasználat módját is.
Ezért jobb, ha be sem jut a padló alól ... ezt belátni nem nagy szellemi kihívás.
Persze együtt lehet élni a "hagyományos" alulról párásodó padlókkal is, csak problémásabb és korlátozza a lehetőséget. Miözben a fűtés költség és ezzel a Föld szennyézese-lerablása is nagyobb a régi módszerrel.
Lenne egy kérdésem. Birtokomba jutott egy 30 nm -es kis lakás, olyan közepes műszaki állapotú, röviden szerény lakás.
A következő a műszaki probléma : van egy zuhanyzó 80 -as tálcával egy belső sarokban, a sarok csempézve, de alatta nincs vízszigetelés. Ez a rendszeres zuhanyzáskor szép alássan átnedvesedik a túloldalon. Tudom van a kenhető vízszigetelés, ezzel én már 10 éve találkoztam. Viszont nem akarok újra csempézni... a projekt szerénysége miatt annyit nem ér.
Lehet a meglévő csempére víz szigetelést tenni és arra csempézni ?
Gondoltam arra is hogy ráragasztok öntapadós fóliát.
Vagy hagyom a fenébe, javaslom a leendő bérlőnek hogy kíméletesen zuhanyozzon.
Van néhány tévedésed. Nem Romániában élsk. Másrészt már ők sem ott tartanak ahol hiszed. Harmadszor sok olyat láttam, hogy a jónak kikiáltott dolgokról utólag beismerték, hogy mégsem (olyan) jó. Aztán úgy gondolom, hogy mindenki éljen úgy ahogy neki jó. Tudnám javasolni neked a fix ablakokat, mert azoknak még jobb lehet a hőszigetelése. Ha a kijáratot úgy helyezed el magadnak , hogy lépcsőn lemész 2,5 métert a talajszint alá majd újra föl, akkor a benti vagy kinti meleg nem tud kimenni (vagy bemenni). Ezzel is rengeteget lehet spórolni. Végül még annyit, hogy a talajpára tényleg nem jó, de a száraz levegő sem.
Próbálom én is minél energia hatékonyabra csinálni ,napelemet is tervezek később ,jövőre ,hogy a mosógép ,szárító ,tv-ék stb amit használunk azt megtermelje 3 fázis új óra ,oszlop,vezeték már adott,a fűtés korszerű gázcirkó lesz,gázcsonk bevezetését várom ,1-2 héten belül jön az eon ásni.
Én most pont benne vagyok ,igaz magam csinálom ,nagyobb folyamatoknál jön sógor haverok.
A házam lábazata a ház 80 -ban épült 110 cm mély lábazata van ebből 60 cm a felszínen azon kátrány a lábazat és a főfalak között ,vízszigetelve van.Viszont a padló párnafák homokban azon deszkák hát tiszta szú meg rohadás volt minden :/
Felszedtem és hívtam pár inast leásattam 50 cm-ert homokot ,földet ki ez kb 4 nap volt és szerszámokkal együtt 100 ezer ft-be került ,de ezt egyedül lehetetlen belerokkansz!
Rétegrend kemény föld, aztán a válaszfalak bontásából maradt lyukas téglákat kötésbe fektetve ,arra kb 8 cm finom murva az beleült mindenhova ,arra ment 10 cm szerelőbeton ,erre kátránypapír leégetve felhajtva egészen a lábazat végéig ott összeégetve a régi kátránnyal,erre jött 6 cm xps lépésálló,arra fólis,aztán 8-as vasháló és 6 cm finom murvás aljzat beton .Az ásáson kívül meg persze a betonozáson kívül egyedül csináltam .
Jövőhéten jönnek a fűtés szerelők csövezni a vashálóra ,azt egy nap alatt lehúzzuk a kb 70 nm betont .
Szerintem kb 500 ezer ft minimum hogy nagyrészt egyedül csinálom ,nincs munkadíj.
Ez rengeteg munka ,nem tudtam mibe vágtam a fejszémet ,most már mindegy ,de nem kezdeném elölről ,hanem kiadnám vállalkozónak,pénz ide vagy oda ,rengeteg munka!
Most jön a felső szint ,a betontálcákból salakot kimertük,most takarítunk,szabjuk be a lépésállót ,gerendák közé gerendasíkig,aztán legsűrűbb kőzetgyapot ,hangszigetelésnek,arra 6-os vasháló,arra fűtés és 6 cm beton ,még nincs lépcső ezt mind csigán vödrözve majd a betont,a salaknak csináltam csúzdát és kivezettem az ablakon ,bele a teraszba ,így 90 nm 30 cm vastag salak bele ment a teraszba 35 cm -es zsalukő 4 sor 12 nm fullon lett ,kap egy vasbetontálcát azt csók " koporsóba " zárva lesz a salak!
Az megvan, hogy mára az energiazabálás és légszennyezés legnagyobbrészt a lakossági fűtés teszi ki? Energiazabáló még a lakossági nyári hűtés is.
Szóval hacsak nem telibeszarod, hogy a jövő generációjának mi jut, neked ez ma jár és mindenki kapja be, akkor bizony nagyon nem mindegy, mennyi energiát használsz fel.
Köszönöm a tanácsot, de valami nagyon félre olvastál.
Mint írtam ez egy 1930 -ban készült ház aljzata, beton volt de nem volt víz és hőszigetelés.
Ha csak a kb. 15 cm-es homokot és a 2 x 2,5 cm -es fát nem vesszük annak. Akkor annak vették, melegpadlónak is hívták, habár felettébb hideg tudott lenni.
Tehát nekem a meglévő állapotot kellett korrigálni, ami tönkre ment azt kidobni és a helyére modern dolgokat tenni. A beton az nem ment tönkre, mert azért 1930 nem volt olyan régen, legalább is betonéknál.
Szellőztetni kell, abszolút hülyeség egy hermetikusan zárt térbe élni és főleg aludni. Csak azért, hogy kevesebbe kerüljön a fűtés és a hűtés. Az egész szellőztetési problémát meg lehet oldalni egy 12o nm házba 6-7e euróból és van egy egézséges lakótered. Holland cuc, egyszerű beszerelni, 3ooW-ot fogaszt és hővisszanyerős, teljesen autómatikus. Már a 3o rendszert szereltem be.
Az én házamon nincs is hőszigetelés és 24o nm a beépített. Fűtünk, baszki, majdnem 5 hónapig. Annyi amennyi. Van egy óriási fás csempekkályhánk is, az rásegít.
Azt vettem észre, hogy nem látod a erdőt a fáktól, be vagy gubóvazva egy elméleti síkra, ami arról szól, hogy miként lehet olcsón megélni (hogy ez a trend- az egy dolog, de nem biztos, hogy ez a járható út, amit meg is lehet valósítani), közben azt kéne követni mindenkinek, hogy miként lehetne többet keresni, hogy a megélhetési költségek ne számítsanak.
Ha párnafás rendszert szeretnénk, mert hajópadló a finisz, akkor nem kell beton, az XPS-re el kell teríteni 1o-12cm apró kavicsot (4-8ast) abba majdnem az egészt beágyazni, kiszintelve, szépen elhúzni egy kis száraz homokkal a közöket, vakpadló és rá a hajópadló. A párnafa 1ox1o-es, az Krisztus óta.
Valóban.... csak akkoriban még nem voltak tömített ablakok a lakásokban bazmeg! Ezért a talajpára nem okozott páragondot>>penészt/dohot/korhadást a lakásban-padlóban. Manapság viszont más helyzet ezért nem oké a régi megoldás.
Csakhát enenk a belátásához gondolkodnod is kéne... legalább néha.
A rétegrended VACAK ... adsz vele egy pofont a szarnak... de ezt már párszor leírtuk neked...lassan felfoghatnád.
---
Persze működik csak vacak megoldás, mert korlátozaz a használható padlókat és párát enged a padló szerkezetbe illetva a lakásba. Ezek miatt figyelni kell a lakás üzemletetése során és önkorlátozni.
Tudom, hogy a romániában edzett agyadnak kedves a "jó lesz az úgy is csak olcsó legyen, meg aztán így szoktuk" megoldás tetszik ezért írod be ide annyiszor
De felejtsd el, mert kultur helyeken nem oké! akkor sem ha a szűk agyad ezt nem képes belátni.
Minden régi padlószerkezet, azért megy tönkre, mert valaki egy párazáró burkolatot szerelt rá.
Soha nem értettem a vízszigetelést szükségességét egy felújított padló rétegrenjében, ha az épületnek van egy normális lábazata.
Hogy lehet felvinni a falakra? Ha nincs a széleken lezárva, akkor ott felszívárog a talajnedvesség.
A kaviccsal tudjuk elérni azt, hogy a talajnedvességet talajpárává alakítjuk, így megszünik a kapilláris felszívódást.
Ki kell ásni a talajt, fel kell tőlteni 15cm mosott kaviccsal, arra szerelni 1o-15cm XPS polisztirolt,
és önteni egy 8cm vastag betonpadlót gyengén vasalva- alá egy páraáteresztő fóliát, de csak azért, hogyha túl híg betont keverünk, akkor ne folyjon ki a cementlé a betonból, aztán önterülő.
Az XPS-nek elég magass a páradiffuziós ellenállása- de talán nem lehet megoldani a tökéletesen a lapok illesztéseit. Ezért erre a rétegrendre finisz padlónak csak olyan fajtát szabad szerelni, ami páraáteresztő: nem mázas égetett kerámia padlócsempét, masszív fa parketta és svédpadlót (ragasztva), de padlószőnnyegből is gyártanak olyan, ami tiszta szövet, vastag és jól ragasztható.
Ha párnafás rendszert szeretnénk, mert hajópadló a finisz, akkor nem kell beton, az XPS-re el kell teríteni 1o-12cm apró kavicsot (4-8ast) abba majdnem az egészt beágyazni, kiszintelve, szépen elhúzni egy kis száraz homokkal a közöket, vakpadló és rá a hajópadló. A párnafa 1ox1o-es, az Krisztus óta.
Régi ház pincepadlója az más tészta, ha szerencsénk van és nagyon nedves időben sincs víznyomás (mert már körbe van építve házakkal és elzárták a mély alapokkal a talajvizek útját), akkor elég a mosott kavics, de a falak mellett kell hagyni 2ocm széles szellőzőrést, ott nem lehet se XPS se beton, csak díszkavics. Ha van víznyomás, akkor drénezni kell.
Valami ilyesmi kialakítást szeretnék én is a szobában kialakítani. Ez a megoldás vajon olcsóbb vagy drágább mintha a betonra vízszigetelés, hőszigetelés, újabb réteg beton aztán a burkolat kerül? Nincs még semmi, most lesz kiszedve a döngölt föld. Egy réteg beton az tuti. Ha a hagyományos módon csinálnám akkor az újabb réteg betonhoz ugye sóder cement ára + a vastagabb kb 15 cm hőszigetelő anyag ára jön. Az általad vázolt megoldásnál ehelyett a párnafák, a kb 10 cm szigetelő anyag és az osb lapok ára jön. Melyik pénztárca barátabb? Illetve ha van valakinek még egyszerübb (vagyis olcsóbb) ötlete az is jöhet. Itt olyasmire gondolok, hogy egy beton+vízszigetelés+valami vékony de nagyon erős hőszigetelő anyag amire mehet kvázi közvetlen a laminált padló. Már ha létezik ilyen szigetelő anyag, nem pedig mondjuk ez a pár centis ilyen anyag eleve drágábbra jönne ki mint egy 15 centis 100-as eps plusz fölé beton. Eleve hőszigetelés csak a komfort miatt kellene csak, mert a laminált padló plusz néhol szőnyeg már nem olyan hideg mintha járólap lenne lerakva. Így nem ennek a vastagsága a legfontosabb esetemben. Persze ha mindenképp kellene még egy réteg beton akkor már közé menne egy 15 centi, de ha meg tudnám spórolni az újabb réteg betont és egy vékonyabb de közvetlen padlózható szigetelés is olcsóbb lenne, akkor ebbe az irányba hajlanék. Persze, tudom, lehetne simán csak beton, vízszigetelés, 2mm hab, laminált, mint legolcsóbb kivitel. De ha ez és a beton+15cm eps+beton között árban lenne valami arany középút megoldás amiben van egy akármennyi hőszigetelés akkor természetesen azt csinálnám meg.
Nem penész az hanem korhadás , rothadás, gombás tönkre menetel.
A leírásból nem derül ki hogy földszint vagy emeletközi födém.
Feltételezve, hogy földszinti, és hogy nincs víz -szigetelés : minden ki és egy új modern szerkezet.
" A párnafák és a beton maradna. " mármint a régi ? Nem.
Az új rétegrend :
beton,
rá vízszigetelés,
hőszígetelés és
aztán a kívánságnak megfelelő burkolat.
Nálam is volt anno ilyen eset. A parketta még csak csak kinézett valahogy, de alatta a halál volt.... pl. könnyező házi gomba.
Minden ki.
Volt anno beton rajta párna fák kb. 5 x 10 cm... tehát a magasság a 10cm , közte homok.... mert az a régiek szerint az jól szigetel. Rajta 2,5 cm deszka … a vakpadló, azon a szeget tölgy parketta.
Ez valamikor úgy 1930 - ban modern volt.
Nos minden kipakolva, a meglévő beton lángszóróval fertőtlenítve … 2 palack pb gáz elment... mint a disznó perzselésnél.
Erre a betonra 2 réteg vízszigetelés… a hagyományos bitumen - csupaszlemez... ez is volt 2 tekercs és kettő zsák bitumen : kenés - cs.lemez - kenés - cs.lemez-
majd erre a párnafák... palló élére állítva - közte hőszigetelés - a pallókra vakpadlóként már nem szőrős deszka hanem 18 mm OSB - csavarozva, mert különben nyikorog, rá hab 2mm, rá a klikkes laminált... ezt rakta csak szakember. Egyedül az ajtóból kellett levágni 5 mm -t, más minden stimmelt.
HA MÁR a szőnyeg alatt is penészes lett, ami természetes és várható volt a VÍZSZIGETELÉS nélküli padló miatt. AKKOR a laminált és modern párazáró/fékező burkolat alatt pláne fog...
Két lehetőség van.
1. Pótolni kell a vízszigetelést a padló alatt (drága és rombolós+újraépítős munka), akkor mehet rá bármilyen modern padlóburkolat :-)
2. Marad a vízszigteletlen padló és be kell érni a hagyományos, a párát ÁT eresztő burkolattal >> hajó padló és max vékony nem gumis hátuljú szőnyeg.
Sziasztok. Szüleimnél régen homokba ágyazott párnafás hajópadló volt. Aztán a gomok ki lett szedve, és helyette beton lett öntve, a párnafák megmaradtak, ment rá vissza a hajópadló. Szigetelés semmi nem volt. A hajópadlóra időközben padlószőnyeg került.
Namost, a hajópadló alatt időközben valószínűleg bepenészedett, ezért szeretnék az egészet felszedni, és valami modern burkolatot (mondjuk lamináltatl rakni helyette. A párnafák és a beton maradna.
A kérdésem, hogy lehet-e erre úgy rakni valami burkolatot, hogy ne penészedjen alatta? Vannak kétségeim, ezért kérdezem. (A jó megoldást tudom, de akkora felfordulást nem szeretnének...)
Utolsó érved nekem is fel van írva a "rossz" oldalon, ha nem álmennyezet készül. Amúgy érzem részben elbeszélünk egymás mellett. PL te kiemelést legutolsó lépésnek végzed. Így nehéz is a kérdezett ötletet beilleszteni a folyamatba.
Azt nem tudom, te hogyan kötözöl, ha nincs kiemelve az alsó vassor? Ha nem mindjárt a távtartókra építesz?
Mond meg a szakinak, hogy ne üljön fordítva a bilire. :)
A vasalásnak van egy logikus menete.
Ha szakszerűen meg van kötve a vasalás, akkor seperc alatt ki lehet emelni azt a 3cm a feszítővassal és beszerelni a távtartókat. Ha a zsámolyt a zsalura támassza, akkor csak az alsó vasat emeli ki, hogy betegye a távtartókat, közbe amikor vasalunk, akkor a a zsámollyal határozzuk meg a födém vastagságát (a vasalat teljes magassága+ a 2.5x2-es betonfedés). 8 cm zsámollyal készitjük a 13cm vastag födémet, 1ocm zsámollyal a 15-cm vastagot.
Az megrendelőnek sem nem tetszik, ha a kibontott zsalunál látszik a vasalás. Lehet, hogy levakolva és lefestve, idővel megjelenik egy rozsdafolt a zsámolyoknál.
Természetesen az alsó vasalatot távtartóra rakom (elemelem a zsalu-felülettől). Ettől még jó méretezés esetén alá lehetne ügyeskedni a zsámoly, sámli, kecske, ló dupla Z vasakat (kinek melyik), hogy az ne az alsó hálóra támaszkodjon.
Mondjátok, hogy akkor is az alsó hálóra kell rákötözni e zsámolyvasakat. Aki ez ellen érvel, az azt mondja: A készbetonban nincs szerepe majd a zsámolyvasaknak. viszont a felső hálón járkálók, talicskák káros súlya ellen sokkal nagyobb teherviselésre képes a zsalura fektetett zsámolyvas, hiszen a vas teljes hossza terhel a zsalura. Míg az alsó hálóra kötözve átadja a súlyt az alsó hálónak, ami auztán már csak a műanyag alátámasztékok kicsiny felületén viszi tovább a súlyt a zsaluzat felületére.
Én látom annyira értelmes érvnek, hogy ne dobjam el zsigerből a gondolatot, és igazodjak vissza a "szokásoshoz" (amit ti is rávágtatok). Inkább rákérdezek még...
Beépíted az alsó vasalást, aztán beszereld a felsőt is, úgy hogy a zsámolyvasakat (kecske, lovas, stb.) rákötöd az alsó vasalás kereszteződéseire, mert másképp nem is lehet, hiszen pl. a kecske az egy dupla Z alakú térbeli elem és méretre van gyártva, azaz a magassága 1ocm, ha a födém 14-15cm vastag. Legalább 4 darab kell négyzetméterenként, mert az öntésnél a munkások rálépnek a felső vasalatra és ha nincs rendesen alátámasztva balesetveszélyes.
Utánna feszítővassal megemeled az alsó vasalat kereszteződéseit és beteszed a távtartókat.
Vegyetek távtartó síneket, azokat darabokra szabva könnyebb beépíteni.
Az alsó vasalást is föl kell támasztani valamire!!! Tehát alul valami lesz. Ha műanyag távtartókat használnak az alsó betonfedés biztosítására akkor az rozsda biztosan nem jelenik meg alul. Ezen túlmenően mindegy.
Monolit födém vasalatánál a felső vasalatot tartani hivatott sámli vagy zsámolyvasakat az alsó sorra kell helyezni, vagy alá dugdosva a zsaluzat felületére támasztva. (azaz utobbi esetben a kész födémen alulról látszó marad (felületkezelésig) a zsámolyvas alsó éle)
A házunkon a tégla falazat kb. 2-3 centire lóg túl a lábazaton. Ház körüli betonjárda mellett földön fekve dolgozva vettem észre, hogy néhány helyen kilátszik a téglák csupasz alja, hiányzik / eltűnt az aljukról az a vakolatszerű cucc ami egyébként végig a kilógó aljukon van. Ez gondolom nem jó így, főleg ahol 3 centire lóg túl a falazat a lábazaton, mert ott már a vázkerámia tégla lyukai is látszódnak. Nagyjából egy tucatnyi helyen, kb. 10-20 centis foltokban fedeztem ezt fel körben az egész házon.
Hogyan tudom ezt javítani, pótolni, milyen anyagot vegyek? Ilyen pici dologért még a kóklerek sem jönnek ki, nemhogy igazi kőműves - pláne, hogy a helyben ajánlgatott "mesterekről" a munkájuk alapján az derült ki, hogy maximum sittestalicskát tolhattak korábban, mást legalábbis nem érdemes rájuk bízni.
Illetve a ház körüli beton járdában a dilatációs hézagok kitöltésére van valami rugalmas anyag? Két helyen a "mesterek" mind mélységét, mind szélességét tekintve Grand Canyon méretű hézagot raktak anno a járdába. Állandóan tele megy minden szarral, részben vagy egészben kitölteném valami viszonylag olcsó, rugalmas anyaggal.
A zsákon azt írja, hogy ki kell várni a 28 napot. Elég sokat használtam már, kb. 1o nap után van olyan állaga, hogy a teherautó rá tud menni. Régi betonrámpákat ezzel az anyaggal újítunk fel, egy szuper termék amúgy.
Az egyetlen anyag, amit ismerek, ami nem fagy meg, ha 1.5-2cm vastagon lehúzód egy létező betonfelületre.
A betonnak van un. szilárdulási értéke, szilárdulása és van un. kötési ideje.
Egy portlandcement alapú beton 6 - 8 óra alatt köt és a végtelenségig szilárdul. Ezért megegyeztek a 28 napos szilárdsági értékbe, amikor az össz.- szilárdságnak 95-98 % eléri.
Nem tudod feldobni ezt kancsóval. Ahhoz hogy megálljon a falon a gúzolásnál, kell legyen benne mész vagy mészpótló és akkor csak 5N/mm2 a nyomószilárdsága.
Van a Mapeinak egy terméke, egy betonjavító, amihez tixotróp adalékkal és üvegszál is van keverve, ,Mapeigrout Tissotropico a neve, de az ára húzós. Ennek 60 MPa/ mm2 a nyomószilárdsága.
Ha rendesen ki tudnád tisztitani a fugákat, és ezt ezzel az anyaggal újrafugázni és egy legalább 1 cm vastag réteggel áthúzni, akkor biztos megoldanád a problémát, ennek a kötési ideje 28 nap, mert beton. Utánna zsákos vakolattal, ki lehetne hozni síkba.
A betonos aláfalazás tűnik a legjobbnak és költséghatokonynak is.
Lehet jó, de 5mm szemcseméret az nem azt jelenti, hogy nincs benne olyan kavics amelyiknek bármely mérete nagyobb mint 5 mm, hanem azt hogy 5mm-es lukon mind átesik (elvileg lehet 50mm hosszú és 5mm átmérőjű). Az a gond vele, hogy nem garantált, hogy mindenhol be fog jutni a fugák közé. A szilárdsága megfelelő, még a 40N/mm2 is elég. Ha lenne kisebb szemcsemérettel az jobb lenne.
Ezt régen is meg lehetett oldani torkrét betonnal. Most nem vagyok a munkahelyemen, pontos receptet nem tudok mondani, de magas cementtartalmú apró szemcséjű adalékanyagból készült beton kell hozzá. Nyilván jobb egy nagynyomású betonszivattyú, de elfogadható eredményt lehet elérni akkor is ha jól odacsapják. Kenés kevesebbet ér.
létezik geosteel fémhaló és hozzá habarcs- nem is olyan vészesen drága, azzal megoldható, de írta, hogy a fuga van ahol gyenge hol erőss. A fugát mindenképpen ki kell cserélni, de ha nem tudod ácskapoccsal kikaparni, akkor eltöröd a téglát is az ütvefúróval. Kéne látni az egész lábazatot, de szerintem mindenképpen ki kéne cserélni egy csomó téglát is, ami megint más tészta.
Nagyon lassan megy kifalazni, az idő drága. A srác 1.2 méterről x 25cm beszél a 7o méterrel, az 21 köbméter.
Elteltek azok az idők, amikor volt jó mester és tapasztalt segédmunkás... nyugodtan nekiálltak és megcsinálták a munkát, most sietnek és fusiznak, mert már le van szerződve egy másik zsírosabb melónál.
Vissza is kell ékelni a falazást, de megsérted a vízszigetelést.
Ez a munkát le kell zavarni pár nap alatt... másképp nem éri meg.
Se a megrendelőnek se a kivitelezőnek. Talán pompás betont is érdemes lenne kihozatni, ha egyszerre be lehetne zsaluzni 15-2o egy méteres szakaszt. Kell egy kisméretű pompa, egy vékonyabb csővel. 4 öntésből meg is lenne.
Anno a második megoldást próbáltam javasolni látatlanban (újrafugázás + erősítővakolás), most sem vetném el, DE. Ahogy írtam keressetek meg egy habarcs/kemikália gyártó területi képviselőjét/műszaki szaktanácsadóját, a Sakret-et javasoltam. Ők tudnak ajánlani olyan anyagot és technológiát, amivel szakszerűen meg lehet csinálni.
Ha nem falazod alá, akkor a vizszigetelést nem tudod megoldani.
Szerintem betonnal könnyebb és olcsóbb aláfalazni.
Készitenek egy tőlcséres zsalut, 2 méteres panókból, egyoldalú zsaluzás, három támasz pallóból, cöveket ütnek a földbe és ahhoz hozzászegzik a támaszt. Ha feltörik a járdát és kiásnak 1ocm a zsalunak, akkor biztos nem nyomja ki a zsalut a beton, ha belapátolnak egy kis sódert mellé.
1 métert kibontanak 4 métert nem. Bezsaluznak minden métert, készitenek a helyszínen betont, kevés vizzel és beöntik, másnap kibontják a zsalut és letörik a tölcsért. Még aznap ki lehet bontani a következő 1 méteres mezőket.
A kérdés az, hogy a szigetelést milyen módszerrel tolják a beton felé az öntésnél? Talán, ha mielőtt majdnem kiöntik a zsalut teljesen, ha szigetelő nehézlemezt betolják a zsaluba, a beton felnyomja(????) Ha jól számolom, a 4 kiló/nm-res szigetelőlemez, 3.2mm vastag, így a sűrűsége 125o kiló/köbméter.
Ha a panóra belül rászerelnek csavarokkal két 2ocm széles deszkát is függőlegesen, azokra rátűzik a nehézlemezt, akkor talán- talán működne a rendszer. Másnap kicsavarva a csavarokat, leveszik a panót és ki tudjál venni a deszkákat is, a következő szakasz bontása után. Még azt kell kitalálni, hogy a nehézlemezt, hogy lehet folytonosítani. :)
Ha naponta meg tudnak csinálni 1o darab. méteres törést, akkor kb. a 3o-as falnak 4 köbméter betont kell keverni, az egy 35o literes keverővel, nem lehet probléma. De lehet hozatni szárazbetont is, ahhoz csak vízet kell keverni.
"pont ott ázott a rossz tető miatt a fal, ahol nagyon pereg ki a homok"
Épp ilyennel volt esetem. A következők derültek ki:
Itt is néhány helyen kemény, cementhabarcs van a téglák között. Máshol sárszerű anyag, amit ujjal ki lehet dörzsölni, még kaparni sem kell. Nagyon spórolós ember építette, ezért minden lehet. További információ volt, hogy a környéken abban az időben nem lehetett cementet szerezni. Mész ímmel-ámmal volt, de azt hiába raktak bele, mert a mészhabarcs vízesen szétfagy, és homok lesz belőle, ami szintén kipereg a téglák közül. Ráadásul érthetetlen okból foltokban van vegyesen itt is cementhabarcs és ez a szétporló anyag. Nyilván amikor épp elfogyott a cement, előre nem gondoltak rá, hogy beszerezhetetlen lesz, utólag meg már nem akarták félbehagyni az építkezést beláthatatlan időre. Biztos jobb lett volna, ha elosztják a meglévő cementet egyenletesen, mert így az ázás hatására szétesik a ház.
Már tervezgetjük, hogy mi legyen a pincével, sok ötletünk van, úgyhogy megmarad ha a statikus is rámondja az áment :) Szívem szerint még a felette lévő kis víkend helyiséget is meghagynám, kis fészernek, vagy férfibarlangnak :D
A héten többet tudunk, elmegyünk megnézni, felmérjük mik a lehetőségek, utána döntünk csak. Ami tetszik még az az, hogy új a kerítés, szóval azzal nemkell majd foglalkozni. A lényeg nekünk, hogy legyen hova beköltözni jövőre, a kert és a kerítés ráért volna, de így az egyik kilöve :)
Amilyen egyes helyeken a cucc, nagyon úgy néz ki, mintha csak sima homok lenne. Viszont vannak olyan részek, amik egész kemények és egy spaklival nem igazán lehet kikaparni. Állítólag pont ott ázott a rossz tető miatt a fal, ahol nagyon pereg ki a homok.
A szellőző vakolat, itt annyira nem opció, mert XPS megy majd rá, ami nem igazán fog szellőzni. Amúgy működne szerintem téglán is amit írtál.
Ha jól értem, akkor ez összetartaná a felületet, mert a kikapart fugák közé bemenne a habarcs, ami összekötne a rabicolt felülettel. A jó minőségű habarcs alatt milyen anyagot értesz? Esetleg egy ilyen zsákos falazóhabarcs vagy inkább egy ilyen vakolóhabarcs?
70 méter körbe a ház, ha jól emlékszem, és 1,2 méter a falazott rész amit újjá kellene építeni. Akkor ez ha jól értettem amit írtál, 840 000 munkadíj, plusz az anyag. 102db-ot írnak 1m2-re a téglából a 25-ös falhoz, így 8600db tégla is kellene, ez újabb 860 000ft, csak a téglára. Ha bontottat vesznek akkor a fele. Plusz kell még habarcs, vízszigetelő lemez, ezeknek a mennyiségét és árát nem tudom, plusz a sok sittnek konténerek. Ha nagyon olcsón vennék az anyagokat akkor is legalább 1,5-1,7 millió lenne, így hasra ütésre.
A saját kivitelezést ilyen jellegű munkánál kerülnék, mert bármit elcsesznek összedőlhet a ház.
Végiggondolva, hogy mekkora meló lenne az első, szerintem 1 milla alatt nem állna meg és annyi pénzük nincs sajnos rá, a 650-re még azt mondták, hogy határeset. A második szaki szerint, ha komoly gond lenne az alappal, akkor össze-vissza lenne repedve a ház, de alig van rajta 1-2 hajszálrepedés és azok is az ablakoknál vannak, amik az áthidalók hiánya miatt alakultak ki egy statikus szerint.
Én láttam olyat bár az kő lábazat volt ,ugyan így hullott ki a vakolat valszeg. homok + mész ,kevés cement lehetett ,ott bedűbelezték a köveket arra saválló hálót feszítettek és valami speckó szellőző vakolattal bevakolták!Téglába nem tudom mi a módi ,lehet avval is működhet.
Én a másodikat atrom jobbnak, annyi eltéréssel, hogy a fugák közé bevernék legalább 100-as szögeket 20-30 cm-re egymástól, ezekre rabicháló és jól odacsapva jóminőségű cementhabarcs. (torkrétbeton helyett)
A második eléggé gányolásnak hangzik. Abszolút összedobált falazat, szabálytalan fugák, törött téglák, stb. Minden javításra, maszatolásra költött pénz ablakon kidobottnak vehető - szerintem.
---
Ajánlatot még nem küldött, de állítólag előre szólt, hogy bőven több milliós tétel.
Meg kellene várni azt az ajánlatot, aztán ugyanarra a témára kérni mástól is - bár nem lesz egyszerű, jó kőműves kevés van, azoknak bőven le van kötve minden energiája előre, a többit meg tudjuk milyen.
Azt gondolom, hogy elég gány meló ez is, nyilván senkinek nem hiányzik, ezért bőven túlárazzák, hogy ha már ilyet kell csinálni, akkor megérje.
Korábban kérdeztem, hogy mit lehetne egy rossz lábazatú házzal csinálni és kértetek képet, hogy is néz ki. Ma sikerült csinálni, ezt csatolom.
Direkt az egyik legrosszabb rét fotóztam le. Látszik, hogy a régi vízszigetelő kátránypapír széle letöredezett, hiányos. A malter pedig homok szerű és kihullik a téglák közül.
Volt kint két kőműves is megnézni és természetesen teljesen más megoldást javasoltak. Az egyik szakaszosan bontaná és újrafalazná. A járdát is bontaná, hogy ki lehessen ásni. Ajánlatot még nem küldött, de állítólag előre szólt, hogy bőven több milliós tétel.
A másik azt mondta, hogy ahol kijön ott 10-15cm mélyen ki kell kaparni az anyagot, lemosni magasnyomású mosóval és valami erős falazó habarccsal kikenni a téglák között. Utána egy vékony vakolat és mehet rá a szigetelés. A vízszigetelésnél valamilyen tubusos kátrányszerű anyagot nyomna be abba a sorba, ahol most a papír van. Ez szerinte hozzáragad a kátránypapírhoz és jó lesz. Árban ez 650 000ft lenne.
Nyilván az első lenne a legjobb megoldás, viszont ennyi pénze nincs az ismerősnek. Mit tudnátok javasolni?
Egy pince nagyon hasznos és nagy szerencse ha van ,én is nagyon örülök neki nekem a "kádár kocka " hátsó kertből lehet lemenni 12 nm ,egyedül a lépcsőt kell újra megcsinálni mert keskeny és nem mindennel tudok ráfordulni a kézben kényelmesen pl. egy biciklivel.
Tartsd meg örülj neki hogy van ,sok mindent el nyelhet ,amit nem kell a garázsba zsúfolni vagy a "fészerbe"
Egy pincét elbontani, feltölteni nagy butaság. Kivétel az ha talajvíz van - előfordul.
Viszont a túlzott nagy pince szintén nem ésszerű. Ez a 20 nm nagyjából reális.
Építkezésnél természetesen ez a feltételt figyelembe kell venni.
van egy ismerősöm akinek szintén pince fóbiája volt. vettek egy házat átalakították , ráépítettek és még sok minden más. A meglévő pince, amú amúgy szárat volt rettentően irritálta őket. Ha nem is betömték, de a lejáratott megszüntették. Korábban szenes pince volt, az pedig meglehetősen koszos. Amúgy boltozatos volt. most ott áll a világtól elzárva. Viszont lomtároló az kell. hát erre építetek egy garázst szép nagy kapuval, az is lomtároló , mert a telepítés rossz helyre történt. napi ki - beállásra nem jó. Az építkezés végére e fenekük kilátszik a nadrágból.
Hát igen az értékrend az egy nagy úr, pl. van akinél a kerítés.... itt olvastam a mínusz 1,2 mély alapot mint javaslatot.
Jelentem az én kerítésem alap nélküli és 45 éve a helyén van.
Nem föltétlenül a kivitelező az optimális partner a fölé építésben. Ilyet vagy csinált vagy nem (inkább nem), ezért kérdéses, hogy mennyire látja át a kérdést. Kivitelező a mindennapi rutinból él (általában).
Úgy gondoljuk mi is, hogy marad a pince, és hasznosítjuk valahogy. Betömetni kis utánaszámolás után nagyon drága lenne és ahogy mondjátok nem biztos hogy nem süllyedne meg. Még a telket nem vettük meg, csak filozofálunk rajta, kedden megyünk megnézni, hogy milyen is a pince valójában.
Koszorú tutira van a falakon, hisz a tető előbb állt cseréppel együtt minthogy készen lett volna a födém. :-)
Tehát készítettek egy erősnek szánt koszorút, abba belecsavaroztak gerendavégeket, illetve hagytak ki a födémnek 10-es vasakból kampókat. Hogy merre hogy és mennyit nem tudom.
Mikor már állt a koszorú, a tető is készenvolt akkor így a bank folyósította a következő szakaszt mondván áll a tető. Az hogy a födémnek is állnia kell az valszeg nem volt benne az apróbetűsben. :-) :-)
Nos megjött a folyósítás, alázsaluztak, bevasaltak kézi géppel hajlított kengyelekkel, hegesztgettek stb hekkeltek rajta majd keverővel talicskaként és vödrökkel kiöntötték betonnal.
De a főfalakon van koszorú, ami elég erős volt ahhoz hogy födém nélkül is tartson egy tetőt. :-) A koszorúból 10-es vasakat hagytak ki, ahhoz kötötték a födém vasalását, de mivelhogy a födém a koszorúval nem egyszinten hanem fölé nyúlik így bekötés nélkül sem esne le.
Az épületnek valószínűleg nincs annyi értéke mint amennyiért átröntgeneznék a teljes födémet. Meg már meglett írva mit kéne vele csinálni, nade egyenlőre örülök hogy villany van meg ajtók.
Egyenlőre arra keresem a választ hogy életveszélyes-e vagy sem.. :-)
Ahogy Jenő is írta, a legjobb felhasználni a pincét.
Pincét elbontani, majd feltölteni nem kevés költség egyszer. Másrészt, a volt pince helyén az alapozás problémás. Vagy agyonvasalt, az épület kontúrján akár túlnyúló sávalappal/talpgerendával lehet csak ráalapozni, vagy a sávalapot lépcsősen le kell mélyíteni a régi pincepadló alá, ott ahol a pince felett van a fal. Szóval sok pénz lenne.
Véleményem szerint a falakon koszorú valószínűleg nincs, talán még sárgerenda sem. A tető nyomja szét a falakat. Korábban láttunk egy képet amin lehetett látni, hogy görbül a fal függ. síkban. Méghozzá fölül jobban. Az is ezt valószínűsíti. A rönntgennel csak óvatosan. Egyszer akartam (üzemi)épületet röntgeneztetni, megnyugtattak, hogy drága, akkora sugárzás kell hozzá, hogy utána a környéken mindenki (akit nem telepítettek ki) világítani fog a sötétben, a vasak helyét elfogadhatóan megmutatja, de az átmérőjét már nem.
Másik háznál aki volt kint statikus csak fotózta, szakvéleményt utólag írásban adott. Az egész házat egészében nem látta át, nem mindenki képes rendszerben gondolkodni. Rudolf szerint akkor is össze fog dőlni. :-)
Nomeg aki kijött hogy bízzak benne azután hogy a kitört szarufát is benézte?
Ha nem szólnék semmit ezt is simán benéznék E gerendásnak és még engedélyt is kapnék a tetőtér beépítésre.
Én sajnos nagyon úgy nézem hogy a födém lehet a ludas. Főfal, válaszfal között nincs repedés, tehát az hogy a főfal süllyedt és úgy jött lejjebb a födém annak kissebb az esélye.
Illetve a repedéseknek is pont fordított irányban kéne hogy fussanak hogyha a főfal süllyedt volna.
De akkor miért nem repedt a födém ha az nyomta meg?
Ha a csőtörés miatt süllyedt volna meg a válaszfal akkor nem lenne kihajlás.
Téglák megszívták magukat vízzel meg meg is fagytak akkor úgy lehetne kihajlás. De ha alul ázott akkor létezik hogy fent hajlik ki?
Szóval élőben sem lenne könnyebb dolga az én házammal senkinek. Ezt nem elég körbeszaladni, méregetni kellene, de az sincs mit mert nem tudjuk nem-e eleve görbén rakták azt a falat, vagy hajlottra öntötték a födémet.
Nade tegyük fel a födémtől repedtek a válaszfalak amire nagy az esély. Valószínűleg álltak már a válaszfalak mikor ráöntötték a födémet. AKkor minimális, a megfelelősségi képletnek is megfelelő lehajlástól is megrepedhettek a válaszfalak.
De mivel a födém azon a részen repedésmentes így ha kiérne erre is egy statikus valószínűleg ugyanúgy azt mondaná hogy állékonysági gond nincs... :-)
Legbiztosabb ha a pince marad. Megépül a ház a pincétől függetlenül, majd amikor a ház kész akkor utoljára megcsinálni azt a födémet ami a ház többi részével összeköti. Mási biztos módszer visszabontani egy kicsit a pince falaiból és amikor kész a ház akkor visszafalazni. Ha téglából van a pincefal akkor egy sor elég. Van még több más kevésbé biztos lehetőség is, majd a kivitelezők fognak ajánlani.
Kinéztünk egy telket, melyen van egy 20m2-es hétvégi házikó, és alatta van egy 20m2-es pince.
Ha építkezni szeretnék a telekre, hogy tudom eltűntetni onnan a pincét? Ha csak simán betemetem, és ráépítkezek, akkor milyen problémákkal nézhetek szembe a jövőben? Vagy hagyjam meg a pincét, építkezzek rá, és legyen az épülő ház alatt egy pince amit használok majd?
Az egész házat látva megbízhatóbban lehet értékelni a repedéseket, ezért írtam, hogy egy kép alapján.
A repedést meg kell nézni és megnézni, hogy a repedés két oldalán mely falrészek voltak egybe és merre mozogtak el. Ez házilag is megtehető. A kihívott statikus könnyebb helyzetben van, bízni kell benne.
A statikus ennél a háznál még nem járt, de laikusként megtekintve fel sem merül senkiben hogy gond lenne vele, hisz telibetonfödém, repedés nuku, a többit meg a csőtörés csinálta. Nekem sem merült volna fel ha itt nem mondjátok hogy gázos a monolit... ha házilag építik.
A vályogháznál járt statikus, írásba is adta, számlát is adott, nektek is közzétettem a "szakvéleményt." Bár azt írta csak 1 évig áll fenn az állításuk...
Pedig ott laikus számára is durva repedések voltak meg süllyedések.
Vízszintes repedések vagy repedésfutások azért akadnak a bemutatott falakon. És elvileg ha vízszintes a repedés akkor az a fal vagy egyenletesen süllyedt vagy kiakar hajolni...
De még mindig ottvan az az opció hogy a főfalak süllyedtek mert arra terhel a tető meg a födém is, a válaszfalak meg mivelhogy nemvolt vagy nincs akkora teher rajtuk illetve alapjuk is van így igen, a födém is lejjebbjöhetett, de lehet alapostól, főfalastól, mindenestül süllyedt a födém, így azért ült rá a válaszfalakra.
"A födém jött lejjebb, vagy a válaszfal süllyedt meg?"
Egy kép alapján a födém mozdult meg. Lehet látni (ha jól nézem), hogy a födém közepe mozdult meg lefelé, a rajta maradt fal elfordult. (a repedések egymással szemben levő részei mintha vízszintesen mozdultak volna el). Azért ez csak egy kép alapján!!!
A kádár kocka az a vályogház, küldtem ide már egy ismertetőt amiben a ház titkát is felderítettük. De az is eredetileg hosszúkás alacsony parasztház volt, aztán 1970-ben tuningolták fel kádárkockává. Ledobták a tetőt és a födémet, vertfalat alulról kivágták, raktak alá (talajszintre) égetett kis piros téglát, vízszigetelést, meg a tetejére pár sor vályogtéglát, nomeg vályogtéglából kibővítették kádárkockává és kapott egy sátortetőt végül a nyereg helyett.
A ház hozzátoldása megsüllyedt annyira hogy csak azon az oldalt folyik az eresz, illetve a hátsó főfal van megdőlve. De erre utaló vészjósló repedés nélkül. :-) Azóta szerencsére kutya baja. :-)
Ahhoz kijött egy statikus cég szakértője... azt mondta állékonysági gond nincs, no problém, pedig még ingát is akasztottam a falra fentre, mely alatt lent elfért a karom. Igaz a melléképület padlásán járva benézte a kireccsent szarufát is. :-)
A monolitfödémeshez is hívtam volna egy komolyabbat de "nem ér rá" azóta se.
De ha még a födém is a bűnös reménykedem benne hogy ugye elvileg a válaszfalak már álltak mikor rájuköntötték a födémet. Vagyis ha egy "kicsit" megnyomódtak az még mindig lehet a födém természetes határokon belül lévő lehajlása.
Mennyire járható út venni egy kifuserált tengeri konténert és házilag átalakítani lakhatásra? Sima kisflex, hegesztő viszi vagy házilag arra ugyan nem vágok pl ablakot?
Mert nézegetem a házat és azért vannak ijesztő dolgok.
Pl ittvan ez a kis sunyi repedés, nem tűnik vészesnek:
Nade ha ennyire megnyomta volna a födém szanaszét kellett volna repednie nem? Mert sem a födém nincs megrepedve, sem a födém és a fal kapcsolata felül.
Tudtommal csak a vályog tud olyat hogyha elég lassú a mozgás akkor egész egyszerűen vakolatostól, ablakostól stb tud mozdulni centiket is repedés nélkül. Nade a tégla meg a beton is, illetve a cementvakolat tudtommal ilyenre nem képes. Bár jobban belegondolva... az üveglap is tud hajolni, sőt megfolyni is évszázadok alatt, az égetett meg a betoncserép is képes maradandó alakváltozásra repedés és törés nélkül..
4 vagy 5 x 10 méteres fesztáv ami alatt csak a sok válaszfalak vannak illetve a nyílás a feljárónak, szemmel nem látni hogy lógna a födém, illetve szinte repedésmentes a födém.
De az ezzel szembenálló szintén válaszfal ( bal oldali a főfal, szemben és jobbra is válaszfal fut):
Na a fenti repedésnek ez a vízszintesbe jobbra átmenő kifutása ami nem is látszik már a képen milyen mozgásra utalhat? A födém jött lejjebb, vagy a válaszfal süllyedt meg?
Vagy a válaszfal megdagadt egy csőtöréstől és saját magát nyomta szét? :-)
Nem úgy működik az... hanem szépen idokol és a joghelyet IS mellé írja.
Nem véletlen, hogy nem szeretik amikor pl. IRÁSBAN IS kérem a kérdéseimre szóban elhangzott választ. Általában az érdemi ügyeket ÍRÁSBAN intézem a "hivatal"-okkal, ügyfelekkel.
A legegyszerűúb írás (egy szignózott rövidke feljegyzés, emlékeztető) is 1000X többet ér a szónál :-) Néha ez csak hónapok-évek (évtizedek) múlva derül ki, amikor "másként" akarnak emlékezni egyesek a dolgokra utólag.
1 Szerintem (nem olvastam el az egész idevonatkozó építésjogot): ezt akármennyire szeretnénk biztos nem így van, csak elkerüli az "apróbetűs" rész a figyelmünket és a felújításokat nem ellenőrzik (még) annyira ami remélhetőleg így is marad.
2 Ahogy írod, viszont találj olyan vállalkozót akinek mindenre van képesítése vagy embere és adja is a nevét a munkádhoz (ha mindent magad szeretnél), kb úgy hogy nem nagyon van jelen csak "felügyelni", és ugye ezután mindenért ő tartja a hátát... Nem biztos, hogy találsz, vagy annyit kér érte, hogy mindegy ha ő csinálja (szerintem). És nyilván a kivitelezésnek meg kell felelni a terveknek cm pontosan. Van aki meg tudja csinálni, de azért sokan nem :( és csak közeli rokon lehet az építkezésen ilyen státuszban + persze a tulaj(ok).
1. Alapesetben építési munka végzéséhez nem kell még szakképesítés sem (ha jól értelmezem, még szerkezeti munkákhoz sem)
2. Ha "építési engedélyes (egyszerű bejelentéses) a munka akkor viszont kell felügyelő vállalkozó. Sőt, mivel enaplózni is kell, még biztosítás, meg egyéb kutyafüle is kell hogy legyen neki.
A felújítást kb lesz@rja mindenki, ha nem csinálod túl feltűnően és nem változik a ház kiterjedése stb, de ez új építés e-naplós azaz figyelemközpontban van sajna ide kijönnek, az építésfelügyelet akár a munkavédelem is és mindent megnéznek...
Nálatok a munkavédelem tudna "vicceskedni" ha valamelyik jóakarótok felnyom :( meg az adóhatóság...
Azért elég szívás, hogy ilyen "szigorúan" veszik a jogszabályt ami ráadásul nem teljesen úgy van leírva, mert átolvasva tényleg nem kellene szakirányú bizi a munkákhoz... Csak hát én sem szeretek széllel szembe pisálni :(
viszont a hivatal aki ki jön ellenőrizni így kéri akkor mit csinálsz?
Tényleg jön valami hivatal ellenőrizni?
Mi is saját kivitelezésben újítunk fel egy házat, azt tisztáztuk az elején, hogy engedély nem kell a munkákra.
Viszont 90 %-ban saját magunk csináljuk (párom öccse kőműves, szakmunkákba besegítenek azok a helybeli szakemberek, akikkel egyébként ő szokott dolgozni).
Tehát előfordulhat olyan, hogy éppen keverem a betont és jön egy ember valami hivataltól és megkérdi, hogy milyen képesítéssel keverem a betont?!?!
Átolvastam én is és én is így értelmezem, egyértelműen nem kell szakképesítés csak felügyelet szerződéssel (naplózva), viszont a hivatal aki ki jön ellenőrizni így kéri akkor mit csinálsz? Nem fogok velük vitatkozni, hogy már pedig nem úgy van leírva... Szerencsére nálunk is van papír amiről szeretnénk, de akinek nincs szívhatja a fogát, ha ilyen hivatallal találkozik...
Nem vagyok vállalkozó kivitelező. De ha lennék is, ha jól rémlik, talán az ÁFA zárja ki, hogy saját, vagy közeli hozzátartozó vállalkozó kivitelezővel szerződjek le.
Itt gyakorlatiasabban le van írva, egyben válasz a tegnapi felvetésre is, hogy a saját munkavégzéshez kell-e vagy nem szakképesítés. A válasz: nem, nem kell szakképesítés a saját vagy hozzátartozó által végzett munkához, csak felügyelet:
Amennyire emlékszem nem kell papír a saját kivitelezéshez, hisz azért lenne a felügyelet melletted, hogy ne csinálj hülyeséget. Az én esetemben külön vicces, mert van papírom mindenről: egyes szakmunkáról is, mellette van FMV és ME papírom is. Mégis, annak a vállalkozónak kell felügyelnie az általam végzett munkát, amit a saját családi házamon végzek, akinek a munkáját én felügyelem a hétköznapokban, más épületeken. :)
Ezek a vázkerámiák porózus anyagok. Könnyen vesznek fel vizet, ami megfagyva, idővel tönkreteszi őket.
Lehet belőle kerítést építeni, ha gondosan van vízszigetelve, a lábazat is és rendesen meg van oldva a felső védelme, pl fedkő. Inkább tömör(ebb) kerítésekhez jó. A képen láthatóhoz én nem raknám, akkor se, ha egy csepp víz sem érné.
Ha legalább 1.2 méter mély alapot készitesz neki, akkor nem tud megfagyni. Az alapra szerelnék egy sor zsalukövet, azt lekötném az alapra is, fi8-as parabólikus vasakkal. A zsalukövek tetejét kihúznám szépen vízszintbe és arra kennék egy réteg zsákos kenhetp vízszigetelést, 2 vastag rétegben.
Az oszlopra és a lábazatra kell késziteni legalább 8 cm vastag betonból egy tetőt esésbe (benne egy kis vasalással, amit levezetnék a téglába is vagy 2ocm, fi8-as parabólikus 2ox2ox2o-a U vasakat készítenék két irányba mondjuk 3 darabot egy oszlopba és 15 cm-ként a lábazatba és megkötném hosszába 6-os körvassal. Öntéskor befolyik valamennyi beton a téglákba is, az megfogja jól a vasakat.
Egy tégla vastag kell legyen a lábazat is és az oszlop is, az oszlop egy tégla széles.
Nagyon kevés cementtel késziteném a vakolóhabarcsot (egy két- kancsó a kicsi betonkeverőbe és sok mész). Lesímitanám, ugyanazzal a vakolóhabarccsal (rostált homokkla) és lefesteném szilikátos festékkel, hogy a tégla szellőzzön.
A másik lehetőség monolit betonból vasalva, de akkor látszó beton kéne önteni lefestve betonfestékkel.
Nekem azt mondta a hivatal, hogy csak rokon dolgozhat így és az is csak szakirányú végzettséggel (E-napló köteles építkezés, egyszerű bejelentéses), tehát a saját építkezésemen még én sem, csak amiről papírom van...
A segítség az meg lenne oldva, azzal nincs gond, csak hirtelen ahogy kiszámoltam, hogy zsalukőből mennyi lenne megjátszani ezt a kis kerítést, rögtön lehidaltam.
Itt a környéken 75 Ft/ darab áron árulják a Purnoki Kisméretű téglát, azt hittem abból olcsóbb kihozni csak lassabb dolgozni vele.
Passz, én beleírtam az egyik ismerős vállalkozó szerződésbe, hogy a hozzájárulása és felügyelete mellett végzek saját és hozzátartozó általi munkákat. Meg lesz naplóvezetési jogosultság, így lehet vezetni a naplót is. A vállalkozó adhat a Megrendelőnek naplóvezetési jogosultságot (felelősséget nem). A vállalkozó enaplójában kell vezetni a saját munkavégzést is. Nekem legalább is ez jött le a vonatkozó jogszabályokból, hogy így kell. Remélem így kell csinálni :)
Az, hogy kinek milyen papírja/végzettsége van, az nem érdekel senkit. Legyen regisztrációs szám, ez a lényeg. Hülye a törvény, de ez van.
Felügyeleti megbízást szeretnék kötni egy kivitelezővel, hogy néhány munkafázist mi végezhessünk el a családdal (van a szakirányú végzettségre bizonyítványunk). A nevét adja és felügyeli a munkánkat... Szerintetek mennyit kérhet ezért?
A kisméretű téglát felejtsd el, nagyon drága, a bontottért is elkérnek 45 - 60 Ft-ot darabonként.
Ha viszonylag gyorsan akarsz haladni, akkor nem nagyon van más választás, mint a zsalukő, persze ha nem órabérben dolgozik a segítő rokonság, akkor lehet bíbelődni a zsaluzással és a betonkeverő csapágyasra hajtásával.
Kerítés építést tervezünk a közeljövőben, és lenne egy két kérdésem hozzátok :)
Zsalukőből + oszlopzsaluból szeretnénk megcsinálni, de itt a környéken is nagyon megemelkedtek most az árak, és több mint 500 Forintba kerül egy 15 cm-es zsalutégla, az oszlop 25 pedig 600 forintba kerül.
Magasságra 1.8 méter körül, 25méter x 25 méter kerítést kellene csinálnunk, és milyen alternatívákat tudnátok ajánlani, amiből meg lehet csinálni a tömör kerítés részt?
Kisméretű téglára gondoltam még, vagy esetleg B30-asra.
Mellékletként küldök egy képet hogy milyen szeretnénk :)
Tavaly cseréltettem nyílászárókat, és rakattam az ablakokra redőnyt is.
Direkt nem rakattam kombi redőnyöket, mert az oldalánál be tudnak mászni a mászó rovarok (pl. pók, poloska, stb.). Úgy kértem, hogy lehessen felrakni majd utólag fix szúnyoghálót.
Vásároltam is 12mm mélységű profillal készült szúnyoghálót, de épp 1-2mm kellene, hogy nyugodtan beférjen a redőny alá (befér, de épp hozzáér a redőny belső fele, így meg fog kopni)...
Van valami olyan profil, amit be tudnék tenni a redőny és az ablakkeret közé, min. 3-5 mm-t kiemelve a redőnyt az ablakról (ne legyen azért 50mm)??? Esetleg méretre vágott 3mm-es PVC csík megfelel a tok és a lefutók alá?
Országos szabályozás nincs, de a helyi önkormányzat, ha kárt tesz a növény pl felfut a házad falára a szomszéd szarja vagy át lóg a fa hogy már nem tudsz beallni az autóval, lehet bírósági úton kötelezni, ha nem megy szépszóval.
Tévedésben vagy, nem szívességet kérek tőle. Annyit kértem, hogy amíg az új kerítés elkészül, kerítse el úgy a kutyát, hogy ne zavarjon a munkavégzésben és ne tudjon megtámadni. Mivel én a saját telkemen csinálom a munkát, kötelessége lenne, hiszen a törvény kimondja, az állatot úgy kell tartania, hogy az se a szomszédba, se közterületre ne tudjon szabadon kimenni, de még csak átnyúlni sem. Ha én elbontom a régi kerítést, amit megtehetek hiszen a sajátom, neki kell megoldania, hogy a kutya ne tudjon átmenni. Erre ajánlottam neki egy megoldást, hogy szerzek mobil kerítést és addig felállítjuk a telkén és a probléma megoldva.
Az egyszerűbben felállíthatóhoz is el kell bontani a régit, és amíg nincs ott kerítés a kutya szabadon mozoghat a két telek között, illetve bontás közben is támadhat. Ha már úgy is meg kell csinálni, legyen megcsinálva normálisan.
Ez a dolog két normális ember között 3 perc alatt megbeszélhető lenne. Nekünk is van kutyánk, ha a szomszéd megkérne, egy hétre oldjam meg, hogy ne menjen oda mert kerítést építenek, biztos megoldanám valahogy.
A stílusodon pedig egy kicsit csiszolhatnál, mert amennyire jó tanácsokat tudsz sokszor adni, annyira alpári stílusban is képes vagy megnyilvánulni.
Nem fogunk ott lakni, csak megcsináljuk amit kell és kiadjuk.
Az elmúlt három évben annyi aktivitás volt a kertben, hogy 3-4 hetente lenyírtuk a füvet, szóval nem nagyon rohangászott szerintem ott a kutya.
A régi romot nem szeretnénk meghagyni, mert ha átdől a szomszédba, azért is mi leszünk a hibásak. Plusz szerintem simán kidőlne amíg mellé építjük a újat.
A telkére csak azért mennénk át, hogy az ideiglenes kutyaelhárító kerítést megcsináljuk. A rendes kerítés építéséhez semmi szükség arra, hogy átmenjünk.
Ez a levél dolog tetszik. Holnap megyünk ismét hozzá beszélni. Ha nem jutunk dűlőre, másnap postára adjuk a levelet, aztán oldja meg, hogy miként zárja el az ebet. Mi csak segíteni akartunk neki, hogy ne neki kelljen a kutya elkerítésével szenvedni.
Nem teljesen 100-as, annyit leszűrtem a beszélgetésből.
Ez a kiméretés dolog lehet érdekes eredményt hozna. Az utcában az összes ház kb. 1 méterre van a kerítéstől, csak a mienk van telekhatáron. Lehet kicsit trükköztek anno a kerítéssel? Ha nem jutunk dűlőre lehet kiméretjük, aztán ha rossz helyen van most a kerítés majd megbeszéljük mi legyen.
Még egy haver háza mögött kiasatta és elszigetelten plusz élvezettel a vizet, oreglanynak ott voltak a málna bokrai teljesen a ház falnál mert az volt a telek határ, 50 cm el kellett volna hagynia törvény szerint, bazzeg kifizetette a szar bokrait :) ennyi simlis rosszindulatu megkeseredett férget ami itt van ez döbbenet, bazzeg 76 éves öregasszony vagy 5 éve le sem szedte a málnát a gazáról, de arra volt esze hogy kifizettesse! Haver nem akart huza vonát, fontosabb volt hogy ne ázzon a háza, attól hogy 10 éve feltöltette földel a telket az öreglány így haver háza + 50 cm - ért föld alatt volt, így még jobban ázott, ezt a házat ő is örökölte az előző tulajok nem foglalkoztak ilyennel.
Mondhatnám nem volt hülye, csak egy ge....i! Én megálltam 5 percre a szembe szomszéd házánál az út szélén 3 kocsihelynyi van ott, szólt hogy ne álljak oda, mondtam oké.
Húsvét jöttek a rokonok kérdezte majd be allhatnanak e a házam elé, mondtam hogy nem! Hát nincs elég hely, mondtam akkor kellett volna gondolkozni mikor nekem szólt 5 percért, ráadásul azt leste mert egyből ki jött.
Ugyan úgy kell kibaszni velük ahogy ők tesznek, ha nem egyből akkor évek múlva úgy is kerül olyan helyzetbe, az élet úgy hozza.
Nem értem az ilyet nem jobb neki is ha normális kerítés van?! Egyébként be lehet zabaltatni nyugtatóval a kutyát, egy hetet kibír, csak sokat fog aludni :) baja nem lesz.
Ezek szerint új szomszéd vagy és máris hadiállapot közted és a szomszéd között. Na ez is jól kezdődik !
Valami azért hibádzik. Írtad azt az óminózus 40 nm-et és hogy ott fű van. Szerintem ahol kutya van és ráadásul nem szimpatizál a szomszéddal, ott 50 - 60 cm-es sávban nincs gyep, a kutya letarolja.
Kerítést egyébként lehet úgy is építeni, hogy a régi a helyén marad !!
Én már fizettem ki 5ooo eurót egy szomszédnak, akinek az udvaráról kellett beöntsem a betont egy keretszerkezetes épületben. Az udvar egy lebetonozott raktárépülethez tartozott volt, amin bejártak jártak a nyergesvonatók is.
Az ügyfél nem hitte el, hogy fizettem a bejárásért, így ez az én saram maradt. Megcsináltam a szerkezetet és el is tüntem onnan, szarházaikkal nem érdemes üzletelni.
Büdös bunkó lehet csak pénzt akar, ha nem akkor egy megkeseredett rosszindulatú barom. Be kell dönteni a kerítés az ő telkére, azt szólni neki ha elkeriti a kutyát akkor megcsináljátok. Szép szóból ezek nem értenek.
Ami sajnos pénzbe kerül kiméretni a telket újra és beilyeszteni hogy úgy néz ki rossz helyen van a kerítés 30 cm még a tiétek, vagy engedi hogy ugyan oda építsenek vissza vagy, kiméretitek és ha tényleg rossz helyen a kerítés akkor bukik 30 cm ert :D
Sajnos pontosan tudja, hogy az nem az ő dolga, ezt nagyon sokszor hangoztatta.
Jó ötlet, kipróbáljuk.
Nem csak az a baj, hogy kárt tesz benne amíg köt a beton, mert lehet nem csinálna vele semmit. A legnagyobb baj, hogy ha akár csak a kerítéshez közelítünk agresszíven ugat és vicsorog, ami félelmetes. Akármilyen típust választunk, a régit mindenképpen le kell bontani, akár részletekben is és addig simán nekünk jöhet.
Hirtelen nem találtam jobb helyet a problémánkra, hátha tudtok segíteni.
Örököltünk egy családi házat, ahol a kerítést minél hamarabb meg kellene csinálni, csak a jó szándék tartja a helyén. Beszéltünk a szomszéddal, amíg csináljuk a telkére letennénk mobilkerítést, hogy a kutyája ne járkáljon bele a friss betonba és tudjunk tőle dolgozni. Ebbe ő nem akar beleegyezni, mert tönkretenné a füvet. Felajánlottuk, hogy ha végeztünk újrafüvesítjük neki azt a kb. 40m2-es részt, ami ott van, locsoljuk amíg meg nem erősödik, de ez sem jó. A kutyát megkötni sem akarja, ezt mondjuk megértem, de valami megoldás akkor is kellene. A kutya ráadásul elég agresszív, nem is dolgoznánk úgy szívesen, hogy ott járkál közöttünk. Szerinte tegyük az ideiglenes kerítést a mi telkünkre, ha nem akarjuk, hogy átjöjjön. Azt nem igazán értette meg, hogy akkor csinálni nem tudjuk. Max. 1 hetes procedúra lenne az egész, de talán még annyi se. Mit lehet ilyen esetben tenni?
Csak olyat tudnék melléépíteni, amibe egy Fiat Pinokkió se férne be :-). Ahhoz, hogy egy normális autó beférjen, ki kellene vennem a régi épületnek azt a falát, ami a leendő résztől elválasztaná, így a kettő kiadna egy négyzet alaprajzot, amire tehetnék egy betonkoszorút (a régin nincsen), és egy egységes, nem tagolt nyeregtetőt. Ez viszont már nem melléépítés szerintem, hanem a meglévő bővítése.
A garázs, az szerintem a nem emberi tartózkodásra szolgáló épület kategória. Legalábbis én abba tippelném. Ott ugye 100m3 légtér a felső korlát, amit ez meghaladna. De a 4,5m gerincmagasság az szemre tuti megvan. Ha azt veszem, hogy üzlethelyiségként van nyilvántartva, akkor meg 20m2, ami még sokkal rosszabb nekem. Szerintem kelleni fog az engedély, de ha a logikám rossz, javíts ki légyszi!
Sajnos ez a házikó a háború után úgy épült, hogy először egy helyiség, aztán egy másik, harmadik, ... Az alaprajza leginkább egy amőbára hajaz, a telek keskeny, és az utcafrontnál van kötelező 4m elhagyás. Semmi értelmeset nem tudok mellé építeni sajnos.
Nekem ilyen gerendák vannak a födémben 60 cm ként, sokat bírnak nagyon. Benne vannak a végek 20 cm ert a vasbeton koszorúban, a koszorú vasalásából acél huzalok vannak feszítve az E gerenda vas fülébe. Ahova gondolom beakasztottak a daru kampót a leengedésnél. A betontálcákból kimertük a salakot ami jó nagy súly volt, most ha ugrálnék a gerendán rugalmas, de strapa, salak helyére megy lépés álló xps aztán fólia 2 cm hangátló lap és arra 10 - es vashálóval 6 cm vasbeton, lehet hogy ugyan azt a súlyt kapja vissza vasbetonnal elosztva mint az a 30 cm vastag salak súlya ami volt rajta terhelés, vagy picit többet az a kB 90 nm, csak gipszkarton falak lesznek fent, azok is főfalon vagy pont E gerendán futnak. Sajnos neked telibe vasbeton azon könnyíteni nem lehet csak alá vasoszlopozni és azokat valaszfalban eltüntetni, de ehhez statikus kell. Én is teszek vas oszlopot egy két gerenda alá lehet mert alul E gerenda alatt fog futni egy két gipszkarton fal, abban meg eltűnik a támasztás, akkor meg miért ne, de ez még nem biztos, mert az nélkül is el van.
Az E gerendában előfeszített acélhuzal van. Ez némiképp másképp viselkedik, mint a betonacél, illetve mint egy összetett monolit vasbeton szerkezet, értsd épület.
Amit linkeltél a Sampoong bevásárlóközpont pl tipikus példája ennek. Ott hónapok teltek el az első repedések és az összeomlás között. Már rég ki lett mondva, hogy életveszélyes, de még mindig használták továbbra is. Ott egész konkréten túerhelték a szerkezetet, a számított terhelés többszörösét kapta. A túlterhelés miatt a pillérek átszúrták a födémet, de ez nagyon sokáig tartott időben. Elsőnek csak kis repedések voltak meg beton morzsalékok, aztán a végén 2-3 hónap múlva, már át lehetett látni a pillér mellett a födémen, az alatta lévő szintre. De még ekkor se az embereket küldték ki az épületből, hanem a takarítókat hívták, hogy eltakarítsák a beton darabokat.
Amiket én linkeltem katasztrófákat ott is mindenhol volt előjel. De mikor már ijesztő volt a repedés akkor már általában futni is késő volt.
De azok ott mindenhol tervezve és méretezve voltak, max alulméretezve vagy túlterhelve.
De az én házamnál mivelhogy nincs tervezve meg méretezve semmi, sőt lehet hogy túl is van vasalva csak éppen nem úgy ahogy kéne kitudja mennyire szól előre a ház hogy bajvan.
Hegesztéses kötésekről nem is beszélve.
De pl a vályog és faházaknál azért egész ijesztő repedések és dőlések mellett vígan el lehet lenni.
Az acélnak van folyáshatára, ami után a terhelés megszűnése esetén már nem áll vissza eredeti méretére, de még nem is szakad el, sokat bír még maradandó alakváltozás mellett. Valahol ez lehet az oka annak, hogy a vasbetonszerkezetek előbb repednek, nyílnak, hajolnak, morzsolódnak és csak utána szakadnak le. Legalább is amit ismerek ilyen katasztrófákat ott, mindenhol volt előjele, csak az előjelek megjelenése és a katasztrófa között eltelt idő válzotó, ami lehet nagyon gyors, percek alatt bekövetkező, meg lehet lassú is, hogy hónapok telnek el.
Saját kezüleg megcsinálni, talán egy flexibilis szalaggal lehet- ami egy többrétegű bitumenes keménylemez, létezik 5mx3ocm, az mindenhez odaragad.
Lemezből, elvileg így kell:
Figyeld meg, hogy a cserépléc be van metszve, a keresztmetszete felére, oda ahova a szegély kerül.
Így a lemez nem fogja feldobni a cserepet.
Leméred pontosan a szöget és a hosszakat. 0.6-os horganyzott lemezből, de létezik lágy festett lemez is- ami könnyen hajlítható. A falcolásokhoz két hosszú vinklivel meg tudod oldani, befogva egy nagyobb satuba (a vinklik kilógó végeit egy-egy kézi préssel összeszorítva, vagy átfúród a vinkliket és anyás csavart használsz). A darabokat össze kell falcolni, nyitolni és ragasztani, enkolit nevű ragasztóval. Kell egy jobbas és egy balos lemezvagó is. Ha készitesz minden darabra kartonból sablont, akkor sikerülni fog.
Alúlról kezded (a lemez alá be kell férjen a cserép), megcsinálod a két oldalát, aztán a felső részét is (ez a cserép alá kell kerüljön). A két vizelvezető csatornát külön elkészited és a végén felnyitolod és leragasztod. Minden élre rá kell hagyni 3 cm, ott nyitolsz és ragasztasz. Tehát megvan az elem mérete, és a találkozási éleknél ráhagysz még 3cm, amit a megfelelő szögben felhajlítassz.
légyszi segítsetek.A kéményszegély melletti cserepek elég csálén állnak, a tenyerem befér közéjük lapjával. A lemez miatt nem fekszik fel rendesen a hullámos rész. Ezt hogy lehet jól megcsinálni? Sajnos így vizet kap a szigetelésem ha úgy esik.
Meg kéne határozni, hogy mennyi lehet a legnagyobb és legkisebb padló hőmérséklet. Majd akkor lerakni amikor nagyjából a kettő közt félúton van a padló hőmérséklete. Ez valamit javít a helyzeten. Egyébként ha kevesebbet változik a hőmérséklet a megengedettnél, akkor a mozgások is kisebbek lesznek. Ha ez a mozgás (kis hőmérséklet változás-nagy lap) nem haladja meg a nagy hőmérséklet változás-kis lapból számított mozgás legnagyobb méretét akkor várhatóan jó lesz. És nem kell fölszedni rövid időn belül.
Mapei Kerabond T Plus flexibilis ragasztóm van itthon, egy nagyon pici helyiség burkolását tervezem. A gyári leírás szerint beltérben 40cm x 40cm méretig ajánlott.
Időközben módosult a vásárlás, így 45x45-ös a gres padlólap. Szerintetek ez még belefér? Kb. 4 x 3 lap kerülne a helyiségbe (nincs padlófűtés).
Megmérni szerintem felesleges mert nem tudhatni jó-e az eredmény vagy sem.
Mert ugye a statikusi képletek nem számolnak azzal hogy lehet már eleve lelógással készült az a födém. Mert ha öntéskor süllyedt a zsaluzat ami valószínű akkor már eleve lógósnak néz ki holott meg csak olyanra sikerült. Arról nem is beszélve hogy lehet számoltak a zsaluzat süllyedésével és esetleg lehet túlemelték a zsaluzattal és onnan lóg annyit hogy pont vízszintes. :-)
Mert E gerenda meg fagerendánál stb amikor tudjuk hogy az eleve vízszintes meg egyenes volt és tudjuk a kiindulási helyzetet ahhoz a képlet lehet megadja hogy x belógásnál már túlterhelt.
Nade egy ilyen kiöntött födémnél szerintem csak akkor lett volna értelme hogyha kiöntés után is megmérjük, meg 20 év után is.
Nade az én házam szerintem kifogna a statikusokon is.
Fentről nagyon nem egyenes meg látszik néhol hogy lóg, nade repedés nélkül meghajlott vagy eleve ilyenre készült? Mert mondván tudta az építő hogy középre kevesebb betont önt ne legyen akkora súly.. meg így spórolt is. Illetve mondták hogy a nagy fesztávok felett eleve vékonyabb a beton. Tehát a fenti lógás az azért olyan mert olyanra csinálták.
De elvileg a födém építésekor a tető tutira állt, de valószínűleg a válaszfalak is álltak. A válaszfalaknak is zsalutartó szerepük volt. Azt nem tudom hogy a boltív állt-e vagy azt utólag rakták be.
De lentről sehol sem látni abszolúte hogy lógna. Meg a födém "szinte" repedésmentes.
De nagyjából az igaz, hogy ez így nem lesz jó nem? Illetve valami opciókat, hogyha már szólok, hogy ez így nem jó, akkor azért fel kéne kínálnom... persze lehet jobb, ha bele se szólok :D Csak zavarja a szemem a mókolás.
Egy "érdekes" átgondolatlan okosság lett az irodában, ahol dolgozom. (Szellőzés, légtechnikás topikot nem láttam így elsőre, így ide írok...)
Épült egy üvegfalú szobácska ilyen mini tárgyalónak, elvonulónak. Az "apró" hiba, hogy a szellőzéséről elfeledkeztek :-) Ugyan tényleg jó hangtompított lett amúgy, csak azzal együtt a levegőtől is elzárták.
-Jelenleg csak az ajtón át tud szellőzni, már amennyire és amikor az nyitva van. -Kétlem, hogy tárgyalónak jó lenne, négy ember elég hamar elhasználná a levegőt, aztán lehetne rengeteget várni a szellőzéssel.
Szóval kb. max egy ember tud ide elvonulni limitált időre, aztán hosszadalmas nyitott ajtós üzem. Hátha kiszellőzik alapon. Nyár csúcsán elég gyilkos lehet akár az üvegfalú csoda szerintem.
Mielőtt még nagyon belakják azelőtt még felvetném valakinek, hogy nem ártana ezt átgondolni. Két opciót látok:
1) Úgy megoldani a szellőzést, hogy a hangszigetelés is maradjon csak újabb szellőzőcső, frisslevegő befúvás és használt elszívás kiépítéssel lehetne nem? Ehhez az álmennyezetet szét kell szedni és rákötni a meglévő szellőzőrendszerre az új csöveket. Van valami központi légkezelő hővisszanyerős kütyü az egész irodára.
2) Kis gányolás mondjuk az, hogy az egyik üvegpanelt kicseréltetni olyanra, amin van lyuk egy elszívó ventinek és mondjuk az ajtó alját levágni, ahol tudna bejönni levegő. Ezzel a hanggátlás szétmenne kb., de olcsóbb megoldás.
Szerintetek is elég életképtelen ez a jelenlegi megoldás nem? Egyéb megoldási ötletetek volna netán?
lattam lezuhanni vasalt födémet... nem is egyszer.
Volt egy tömbházépítési bumm, egy elővárosba, pár év alatt készitettek 3oe lakást, most vagy 1o éve.
Ott aztán mindent lehetett látni.
A téglát egyenesen a kamionról falazták. Megvolt a földszint feletti födém, megállt a kamion a paletákkal az épület mellett és kézről kézre adták a téglákat, ki volt hozva a kész malter csak vizzel kellett keverni, voltak vagy 25-ön, egy nap alatt felfalazták a következő színtet. Kb.3 nap telt el a födém öntése után és már zsaluzták a következő szintet. Na ott aztán lehett látni görbe falakat.
A vasalást úgy bedobták a zsaluba, hogy semmi se talált. Kb. 3/4 volt meg a vasalásnak és már jött a beton.
Ha találsz olyan vállalkozót, aki vállalja a munkádért a felelősséget, akkor építheted magad. A szerződést is úgy kell kötnötök, hogy rögzítitek mit csinálsz és bekerül az e-naplóba.
Sziasztok! Van egy telkem, rajta egy családi házzal, amit magam építettem 20 éve, valamint egy ötvenes években épült, különálló épülettel. Utóbbi épület üzlethelyiségnek van minősítve, de több mint tíz éve nem üzemel, így leginkább garázsnak használom. Az elmúlt pár évben 30%-ról 40%-ra növelte az önkormányzat a beépíthetőséget, ezért azon kezdtem gondolkodni, hogy kibővítem a kis garázsomat két autósra. Sajnos a 100m3-t meghaladja, így azt hiszem mindenképp kell hozzá terv, és építési engedély is. A kérdésem viszont az lenne, hogy ezután átépíthetem-e, kibővíthetem-e saját magam a garázst. Kelleni fog-e mindenféle e-napló, meg egyéb, ami 20 éve, amikor a családi házamat építettem még nem kellett.
Én is gondoltam rá hogy alátámasztom, álmennyezet, gipszkarton és akkor nagy baj nem lehet. A vasalását feltárni lehetetlen mert szinte minden m2-e egyedileg készülhetett. Tehát telibe kéne röntgenezni a 100nm-ert. Rengeteg kengyelt raktak bele, kb úgy vasalhatták mint egy betonkoszorút vagy áthidalót csak sűrűbben. A fószer magának építette tehát a jószándék megvolt.
A múltkor még riogattatok hogy nem kéne benne lakni. :-)
Akkor ezekszerint amíg a födém nem reped nagy baj nincs vele. :-)
Max túlvasalták de vékony vagy rossz helyre terhelt vasakkal, aztán egyszercsak előjel nélkül pottyan.
Fel sem merült volna hogy gond lehet, a válaszfalakon van repedés meg kihajlás a főfalak viszonylag jól bírják. Volt földrengés, hosszas csőtörés is ami okozhatta, aztán ha nincs szerencsém a födém is megnyomhatta.
Lehajlás ha gázos lenne az szabad szemmel is látható lenne nem?
Szinte ugyan ilyen "kádár kockám" van nekem 60 cm-ként vannak az E gerendák 6 méter hosszúak ,közötte beton tálcák ,ahol nem ott éppen horcsik .Én gipszkarton falakat teszek a tetőtérben és az is úgy jön ki hogy mindegyik a gerendán és főfalon fog futni,nem mint ha máshol összedőlne tőle a ház egy gipszkarton faltól :)
Nagy ablakok felett redőnytok volt ,ott a vasbeton koszorúból van leöntve az áthidaló kb 12 cm szélesen ,így oda tettem még be két áthidalót 30-30 cm -es felfekvéssel ,felette már befalaztam .Ott középen vágtam egy kis fürdő ablakot oda is betettem 3 db áthidalót az 60 széles 90 cm magas .Azt hittem a régi kis ablakok felett van áthidaló ,de nincsen :/
Lejjebb vágtam a két kis ablakot ,hogy több fény legyen a nappaliban,50 cm széles 90 cm magas ,a fal sóskúti kőtéglából van ami két sorban van rakva 43 cm széles a fal .Azt vettem észre hogy nincs felette áthidaló!
A házon 30 cm magas és falszéles vasbeton koszorú van ,az ablak és a koszorú között két sor tégla van .
Kérdésem tegyek fölé áthidalót vagy ha eddig el volt áthidaló nélkül 39 évet ,akkor ez után is el lesz?
1940-ben épült lakóházban, alagsor (szuterén) +földszint +emelet+padlás (szép nagy ház, két szárny, függőfolyosókkal összekötve, de egy lépcsőházzal megoldva- okosan), beton alap, vasbeton oszlopok, két soros téglafalak, koszorúk és gerendák, alulbórdás lemezfödém vb gerendákkal és egy 1o-as vasalt lemez. Valaki kivágott egy lépcső szelvényt a födémből a 7o-es években, kb. 1oo-as karszélességgel, elvágva a födém fővasait és két gerendát is, összekötve az alagsort és a földszintet. Azaz volt a födémen egy 3oox11o-as üreg, egy külső tartófal mellett.
A lépcső betonból készült, vasalva és megállt, mert készitett egy vasbeton gerendát, amit nem kötött be a födémbe, de alátámasztotta egy vastag vascsővel, csak alája nem öntött alapot.
Letőrettem a lépcsőt, öntöttem az alagsorban a törés vonalán egy sávalapot (kb, 5 méter hosszan és egy még egy oszlopot szereltem, hogy kitámasszam oldalról a gerendát, tehát felülnézetből egy T alakú acélszerkezet támasztotta alá a födémet), rátámasztottam 5db. 1oox1oox6-os vasoszlopot talpakkal, arra két U12o-as gerendát és alátámasztottam a födémet, majd készitettem egy lépcsőt fém konfekcióból, az oszlopokat használva az egyik felének, méghozzá húzot karral. Az acélszerkezet be van építve a gipszkarton falakba.
Egy hét munka, 5 ember. Nem nagy ügy, csak akarat és szorgalom kell- és valaki ki kell fizesse.
A pince padlója penészes volt, a vakolat is belül, kb. 6ocm magassan. Kidobtam a rétegrendet és kiásattam 3ocm. Visszatöltöttem 12cm mosott kavicsot, 1ocm XPS polisztirolt és öntöttem rá egy 8 cm vastag gyengén vasalt betonpadlót - abba minden szerelést betettek, a falakról leverettem a vakolatot és két hét múlva minden kiszáradt. Aljzatot nem öntök, csak önterülőt, a padló szépen le van húzva.
Ez kb. még egy hét volt, kb. 58nm az alagsor hasznos felülete, van benne egy nagyobb fürdőszoba egy folyosó+ a lépcső és két nagy szoba, egy 7 négyzetméteres tároló, külön bejárat az udvarról.
A földszint vagy 8onm hasznos, egy kis vendégmosdó, egy 4.5 négyzetméteres mosdó, konyha 13 nm, egy 3onm nappali és egy 19nm haló, külső terasz 3.2nm, 1o nm folyosó (ez a függőfolyosó).
Új szerelések, új padlók , ablak -ajtó (rétegelt fa ablakok, bérlés borításos furnérozott ajtók, masszív fenyő szerkezettel, lépcső tölgyfával burkolva), új falicsempe kb. 2 hónap munka. 120e euró+ÁFA.
KB. így mennek ezek a munkák manapság. Ha nem tudod feltárni födém vasalását, de pontosan és arra kitalálni egy szakszerű megoldást, ami lehet letüskézett vasalt felbeton- és egy-két fordított vasbeton gerenda is- amit ki kell számoltatni, a legegyszerübb és a legolcsóbb alátámasztani kémkonfekcióval és beépíteni gipszakarton falakkal az oszlopokat. A falazott szerkezetek repedéseinek most három technológiát használok: kiékelés és injektálás, acél haló beépítése, ausztenites acél sprilálok beépítése. A kiélelés és a injektálás az olcsóbb. 1o báros injektáló berendezésem van, átvisz egy 8ocm-res falat is. Egy német gép, pedálos, felépiíti a nyomást egy kis 3 literes tartályba (amit egy vederből szív fel), abból egy cső és egyszerhasználatos injektáló fejek segítségével órák alatt több méter repedést el lehet intézni, spéci injektáló anyag kell hozzá, de megteszi a hidraulikus meszes paszta is (ilyen gépet biztos, hogy bérelni is lehet). Van egy másik is, ami hidraulikus meszes maltert is kinyom, de kell hozzá egy nagy háromfázisos kompresszór, annak a tartálya vagy 4o literes.
...és ha nem locsolod és nem mászkálsz hosszú létrával arrafelé és nem játszik a gyerek alatta bottal, sárkánnyal és nem ültetsz fát a közelébe, és, és, és.
Közbe beszéltem áramszolgáltatónál dolgozó ismerőssel, aki azt mondta, hogy 22 kV ami átmegy rajta. És egészen Debrecenből jön, és megy tovább Téglás fele. Viszont azt mondta, hogy nyugodtan építhetünk a telekre, úgyis elkell hagyni kb 5-8 métert tőle, és csak akkor leszünk veszélyben ha hozzányúlunk, ha nem piszkáljuk, nem okoz gondot :D
Sziasztok másik topicban már kérdeztem , de itt aktívabb a fórum
Diszperzites falat lehet valamivel glettelni ?
Olyan anyag kellene ami meszelt falra is jó meg diszperzites falra is.
Akkor nem kell az egész falat levakarnom .
Diszperzit alatt meszelés van.
Konyháról lenne szó.
A gipsz esetleg nem lenne gond a konyhában ?
Vagy teljesen lecsiszolom a falat és kap egy új réteg simító vakolatot.
Tudom sok embernek igénytelen, de nekem tetszik beltéren is a kicsit érdes felület.
Van itthon bánya homok is meg folyami homok is.
Ennyire tudtam lecsiszolni. Itt már nincs rajta diszperzit. Viszont a mész a vakolatba annyira bele van ívodva hogy kb 3-4 mm is le kellene a vakolatból csiszolni.
Inkább megeszi a csiszoló korongot minthogy lejöjjön.
"Egy E gerendában is szinte alig van vas és mégis kibírja ha komplett falat rakunk rá."
aZ "E" gerendában nem lágyvas van, hanem nagyszilárdságú feszítőhuzal. Majdnem háromszor akkora a szakítószilárdsága mint B60.50-nek. Azon kívül magányos "e" gerendára csak a legbátrabbak falaznak, főleg ha a hosszabbak közül való.
Ez a házimonolitos házban készült. Áthidalót sem vásároltak, azt is helyben, betonból öntötték. De a beton jó erős az áthidalóknál, szóval cementet kapott bőven. A födém meg pláne mert mondták hogy abba rendes beton került, mégha vödrözték is.
A vértesfal támasztásánál mindenhol van ilyen de nem fut ilyen messze, ez viszont elfut kb a boltívig ami a 10 méteres fesztávot alátámasztja. EZért gyanús hogy lehet oda raktak valami gerendát vagy betonoztak házilag.
A födém elég gány de mivelhogy 20 éve nem volt festve és repedés szinte semmi szerintem bírja az. A falak meg vagy a csőtöréstől vagy attól repedtek meg hogy van rendes alapjuk. Így mikor a külső falak süllyedtek a nagy födémsúlytól, a födém esetleg megnyomta őket mert az nem süllyedt.
A statikusok is csak szemrevételeznek általában, és ha nincs repedés nincs gond. :-) De itt kijelenthetjük hogy a födém szinte repedésmentes tehát akkor elvileg azzal nagy gond nem lehet.
Egy E gerendában is szinte alig van vas és mégis kibírja ha komplett falat rakunk rá.
Tehát ha netalántán kijönne srudolf hozzám nemtudom életveszélyesnek nyilvánítaná-e vagy sem. :-)
ilyen födémre a kérdésem hogy ilyen ugrálós, tégladobálós teszt nincs-e?
ha neked abból amit írtam az jön le, hogy nem értem pontosan azt a folyamatot amit leírtál, akkor a baj nem velem van....
gondolom ezután mégegyszer sorban, nagybetűkkel, kiemelve leírod megint pontosan ugyanazokat, amiket eddig....
sajnálom, hogy nem értetted meg amit írtam, de megpróbálom, én is ismét leírom:
az elsődlegesen nem lakóépületnek épített épületek lakóépületté alakítása egy olyan procedúra, aminek a végén egy olyan épület létesül, ami jogilag létesülhet, viszont a jogalkotó szándéka nem az, hogy lakóépületek ilyen módon jöjjenek létre....
igen, megtehető....rengetegen meg is teszik...(és hivatalosan tárolókban és effélékben laknak, és várják a HÉSZ módosítást, hogy lakóépület lehessen, mert akkor 5x annyit lehet elkérni ezekért...)....de nem ez a "normális" módja egy lakóépület létesítésének....(ide írom, hogy lásd: megértem, hogy nem fogod megérteni, és kötekedni fogsz, hogy nem lakóépület létesítése, hanem melléképület, és aztán az van átalakítva....de csak hogy te is megértsd, végső soron az átalakítással együtt a folyamat végén a semmiből egy lakóépület létesül....bár elhiszem, hogy ezt így nehéz megértened....)
másik a melléképületek egymás mellé építése....ezt az adást valamiért egyáltalán nem fogod...
ha mondjuk három kocsibeállóra van valakinek szüksége, akkor megépíthet egymás mellé három ilyent, ha az építmények egyenként teljesítik a szabályokat....miért ne tehetné?
Ha ezek nyitottak, akkor pedig a gyakorlatban egyikből átsétálhat a másikba anélkül, hogy közben például az eső miatt aggódna...
Oszlpotrafót sejtek rajta csücsülni valahol, amin át a települést, településrészt, vagy ipartelepet lát el. Kisebb településeket 1 vagy esetleg 2, manapság már általában 20 kV-os szintre leszállított, vagy arra átépített távvezeték, nagyobb település, vagy ipar esetén maradhatott a 35 kV, és több távvezetéken át történő táplálás.
Első ránézésre két rendszerű, vagy felhasításos 35 kV-os távvezetéknek nézem. Bár a felhasítás ezen a feszültségszinten nem igazán szokás. A kép minősége miatt nem mondanám 100%-ra. Ha megnézed honnan-hova vezet, magad is megállapíthatod...
Hááát logikából nem vagy túl jó... ez máer enm először derül ki rólad.
Amikor épül AKKOR AZ MÉG NEEEEEEM lakóépület célú vazze!!!!
Tehát jogszerűen épül meg.
Aztán egyszer csak gondol egyet a tulaj a HSZANÁLATBA VÉTEL után .... és átalakítja. Ez nem tiltható meg és nem is jogszerűtlen. Innentől ÚGY NÉZ KI minte egy lakópület >> DE NEM AZ továbbra sem JOGILAG! HASZNÁLHATÓ is lakhatási célra.
DE NEEEM nevezhető lakásnak...
- HA lakásnak is akarja nevezni
- AKKOR szükséegs lesz ÁTMINŐSÍTENI
- AMIKOR MÁR (logikusna!!!!) nem az építés módját vizusgálják
- HANEM a lakás feltételeinek való megfelelést
Hisz sem a megépítés sem a KÉSŐBBI átalakítás nem korlátozott.
(nyilván egy menetben nem oldható meg a dolog, a két lépés közöt HASZNÁLATZAB kell venni MÉG NEM lakásként, különben lakásépítés lenne ugyebár...)
-----
A te két épület egyebnyitásod egy nagyobbá viszont totál más eset.
Van benne valami. Anno úgy 20 éve egy melléképületből csináltam lakást.
Igaz akkor már vagy 60 éve állt.
Az eredeti funkciók : 10 nm házmester lakás, inkább szoba - 25/30 -as fallal, 8 nm mosókonyha, 15 cm -es fallal, kamra - budi - kamra -összesen 28 nm. Emberi tartózkodásra már a 30 -as években sem .
volt alkalmas.
Hőszigetelés , víz csatorna villany ( 24 órás és vezérelt ) minden ami egy 21 . sz ban kell kivéve ha sznob.
Igaz lakásnak soha sem nevezem, kisépület van a szerződésben. Folyamatosan lakott. Természetese a szerénységnek a lakbérben is tükröződni kell.
Viszont az első érdeklődő volt egy érdekes eset. Jött szemlére - egyterű autóval és akkor még ritka mobillal.
Mikor meglátta, kifakadt, hogy hogyan fogja itt fogadni a ba'átait. (Gondoltam sehogy ) Morgott , még az ÁNTSZ - Köjált is emlegette, hogy feljelent, majd elhúzott balfenéken.
Szerintem utólag sem fogják lakásnak/lakóépületnek minősíteni, ha nem teljesíti a feltételeket. Akár a műszakit, akár a jogit. (pl. falazat, hőszigetelés milyensége, vagy egy telken egy lakóépület, és hasonlók)
Egyrészt megengednéd azt, amit egyértelműen nem szándékozott a jogalkotó megengedni, nevezetesen, hogy 100m3 alatti 4,5m gerincmagasságú lakóépületek épüljenek mindenféle releváns szakemberi beavatkozás nélkül. Ugye ha ez lett volna a jogalkotó célja, akkor ezt írja le, de ehelyett azt írta:
"Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot."
Másrészt viszont a jogalkotó nem korlátozza közvetlenül sem ezen építmények számát, sem egymás melletti elhelyezési távolságukat....viszont ha valaki nem látja bele ezen korlátokat a sorok közé önként, akkor az a joggal való visszaélés.....
tehát adott esetben meg lehet építeni engedély és egyszerű bejelentés nélkül is egy építményt, mondjuk tárolót (100m3 alatt, 4,5m alatt blabla...),
aztán átalakítod lakásnak, beköltözöl, szemlézteted....
Ez a gyakorlati megvalósításban úgy nézne ki, hogy bárki engedély és egyszerű bejelentés nélkül megépít egy 100m3 alatti 4,5m gerincmagasság alatti épületet eleve lakhatás céljára, aztán szemle....
Magyarul az ilyen paraméterű lakóépületek építése teljesen engedély, és bejelentéskötelezettség nélküli, nincs vesződés se hatósággal, se tervezővel, se statikussal, se e-naplóval, se műszaki ellenőrrel, se FMV-vel...
1. Lakásaz olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a
a) helyiségei;
b) közművesítettsége;
c) melegvíz-ellátása; és
d) fűtési módja
alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.
2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel);
c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és
d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel)
rendelkezik.
3. Komfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel;
c) melegvíz-ellátással; és
d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel)
rendelkezik.
4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel;
b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és
c) egyedi fűtési móddal
rendelkezik.
5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és
b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
c) a vízvétel lehetősége biztosított.
6. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)
a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;
b) külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá
d) fűthető; és
e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.
7. A lakás helyiségei általában
a) a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;
b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;
c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;
d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);
b) külső határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;
d) melegpadlója van; továbbá
e) fűthető; végül
f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.
9. Félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert és megfelel a 8. b)-f) pontokban meghatározott követelményeknek.
2) * A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épületvagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.
(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
(5) * A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.
A "rendeltetés módosítás" építési tevékenység, erre vonatkozóan:
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. * A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
10. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény
építése.
15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26. Telken belüli geodéziai építmény építése.
27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.
31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
szerintem nincs olyan "nem engedély köteles" tevékenység, mely során egy garázst, tárolót az ingatlannyilvántartás szerinti lakóépületté alakíthatsz....
legalább "egyszerű bejelentés" köteles minden lakóépület létrehozása....
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez *
Fogalommeghatározások
78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
EGYES ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK
Lakás
105. § * (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).
(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását - kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést - és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
(3) * A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.
a hatóság célja megszüntetni a jogellenes állapotot.
egy nem emberi tartózkodásra épített épület engedély nélküli lakóépületté alakítása (emberi tartózkodásra alkalmassá tétele) nem attól jogszerűtlen, hogy "lakják", hanem hogy alkalmassá lett téve rá....
Nem tudom pontosan az idevonatkozót, de belegondolva két út alapból lehetséges:
ad1:
a hatóság vissza-alakíttatja az eredeti jogszerű állapotnak megfelelően (és persze büntet alapból a szabálysértésért, illetve tovább szankcionálna ha nem történik meg a vissza-alakítás az általuk előírt határidőre)...
ad2:
elvben megszüntethető az épület jogellenes állpota úgy is, ha szakember (építész/statikus...) vállalja, hogy az épület megfelel az építészeti szabályoknak....(persze ekkor is minden egyéb HÉSZ pontoknak is pl. a terület lakóépülettel való beépíthetőség, stb. meg kell felelni....) illetve ekkor is be kell fizetni a büntetést, hisz az ugyanúgy "jár" a szabálysértésért....
Sziasztok! Festéssel kapcsolatban tud itt valaki tanácsot adni? Egy régi fém kerítést ( drót és a keret valamint a kapuk) kellene ideiglenesen lefestenem, mert 1-2 éven belül bontva lesz. Olcsó festékből Trikolor Aqua matt akril-t találtam. Az van odaírva hogy kültérre is jó fémre is, de fura hogy ez akril, a többi zománc. ( a dobozát nem láttam, csak ez van írva a leírásában, és vízzel hígitható - remélem az eső nem mossa le :) ) Vajon ez ugyanolyan jó mint a zománcok?vagy mi a különbség?
az általam kérdezett téma szerintem nem kiskapu kijátszás, hanem a jogszabály betartásával történő építkezés....
amit Te pedzegetsz, az meg nem...
Ha feljelent a szomszéd stb., tehát kimennek ellenőrizni, akkor egyik esetben mérnek, számolnak, majd jóváhagyják, másik esetben pedig elrendelik a jogsértő állapot megszüntetését....
Annyit érdemes a szomszéddal tisztázni, hogy ha Téged ellenőrizni fognak, akkor Rá is sor fog kerülni...
Egy ismerősöm járt így garázzsal......társasház udvar...mindenkivel beszélt, hogy lehet-e ott egy kis fedett beállója....mindenki bólogatott, hogy persze...egy néni is, akinek már volt ott egy full illegáll tároló....aztán pár év, és nénike csak nem nyugodott...felnyomta ismerőst...ismerőssel lebontatták a garázst...éshát a nénikével is a tárolót....szerencsétlenek...mondják, hogy kicsit kettyó a néni, állandóan figyel mindenkit, és mindenkire ráhív minden hatóságot a házban....unatkozik....
