"A királykamra tetejének repedése történhetett földrengés következtében, de egyéb okból is. Ha a beépítéskor repedt meg, a felülről javítás fúrás nélkül is lehetséges. Vagyis nem feltétlen emiatt kellett megfúrni a tehermentesítő kamrát a nagy galéria felől."
A kamra gránit mennyezete a déli oldalon repedt végig (lásd az 1. képet), de hasonló repedések keletkeztek a tehermentesítő kamrákban is. Petrie csak feltételezte, hogy egy földrengés okozta. Szóval érted, ha beépítéskor keletkezik, vagy nyomban azután jött egy földrengés, akkor in situ rögtön megjavíthatták felülről is, valóban. De a fölötte lévő még két tehermentesítő kamra gránitpadlója is végigrepedt, és ugyancsak a déli oldalon! Tehát nagyon valószínűleg az építkezés, ekkor már minimum jóval magasabban járt 50-60 méternél. Az, hogy nem sokkal a temetés után történt a földrengés, az igazolja, hogy a munkások semmi esetre sem akarták a sír bejáratát védő gránitrostélyokat széttörni, és a kamrából semmilyen javítás nem látszik a mennyezeten, hanem csak a fölötte lévő tehermentesítő kamra felől, ahol azt cementtel tapasztották be.
"Viszont bárkinek támadhat olyan gondolata a lapos gránit födém láttán, hogy afölött nem tömör kő van (hiszen a galériánál álboltozatot alkalmaztak, az ember itt is ilyenre számítana.) Ha viszont üreg van, akkor "nyilván" ott a kincs, meg "kell" azt fúrni." - Hát, paul, ez így nem okés...
A mennyezet fölötti kamrát Davison, algíri brit diplomata fedezte fel 1765-ben. Mikor megtalálta a Nagy Galéria mennyezete alatt az átjárót, éppen arra gondolt, amiről írtál, hogy bizonyára az igazi sírhelyhez vezet, amit nem találtak meg korábban. Es ez a sír, pontosan a Királyi kamra fölött van. Davison észrevett a galéria keleti oldalának felső végén egy két láb széles kis üreget a magasban, amiről az arabok sem tudtak. Az egyik vélemény valóban az (amit írtál), hogy a több mint 7 méter hosszú átjárót a Davison-kamrába a piramisba behatolók vájták, kincsek után kutatva. Ez ellen a következő hozható fel:
Az alagút bejárata teljesen extrém helyen, a Nagy Galéria keleti falának déli, legfelső részén található: mért nem a galéria felső, azaz déli végén vágták az átjárót, ha sírrablók műve? Hisz őket nem érdekelte volna a galéria felsőhomlokzatának elcsúfítása, hogy az elég szembetűnő lett volna, hanem olyan helyről indultak, hogy még az arabok sem tudtak róla, nem is jártak ott (tele volt vastagon denevérürülékkel), és Davison is véletlenül akadt rá, mikor az előkamra bejárata előtt észrevette, hogy a hang itt valahonnan fentről visszahangzik, mintha odafent valami üreg lenne...
A bejárat viszonylagos gondossága, egyfajta szabályszerűséget mutat a kialakításánál. A folyosó egyenesen és pontosan vezet a Davison kamra keleti, mészkőből készített falának. Maragioglio és Rinaldi megjegyzi, hogy a sírrablóknak pontosan ismerniük kellett volna tehermentesítő kamrák konstrukcióját, ugyanakkor semmit sem tudtak volna arról, hogy ezeknek pusztán stukturális funkciójuk volt. Szerintük az építők vizsgálták meg a Királyi kamra mennyezeti gerendáit, azoknak megrepedése után, hogy nem jelentenek-e veszélyt a szarkofágra.
A 2-3. ábra jól mutatja a Királyi Kamra, az előkamrák és a tehermentesítő kamrák szerkezetét: ami sötétebb, az gránit, ami világosabb, az turai kemény mészkő, míg a körülöttük lévő nagy tömeg, az helyi mészkőkváder. Ez azért is érdekes, mert a tehermentesítő kamrák különlegesek: a déli és északi oldalait gránit alkotja, míg a keleti és nyugatit mészkő (lásd a kétféle metszetet a kamrákról!). A galéria felső végével szemben a Davison kamra északi, azaz gránit oldala van. Ha a galéria, felső végéből egyenesen vágták volna az átjárót (a rablók) éppen ennek ütköztek volna, ezzel szemben az az átjáró, amin Davison bekúszott a róla elnevezett kamrába, nem egyenesen, hanem ferdén tart egészen a kamra északkeleti sarkáig, ahol áttörték a kamra mészkőfalát, így jutva be a kamrába! Ezt szerinted, honnan tudták volna a sírrablók??? (szóval érted: ez is hasonló eset, mint a vészkijárat létrejötte, bárhogy is történt, nem lehetett a rablók műve).
Kérdezed: Ezt viszont konkrétan nem értem: " a felvezető járat záródugóit már eleve (!!!) bele kellett építeni a járatba!?)"
Valóban a galéria adódik ezek tárolási helyeként, de mint írtam, egyesek nem ezt vallják, ezek az ő elméleteik. Ez a kérdéskör legalább annyira kemény dió, mint a vészkijárat létrejöttének kérdései, ha nem bonyolultabb. Pédául Peter Tompkins egy külön fejezetet szán nagyszerű könyvében a felvezető folyosó eldugításának, összegyűjtve és egymással ütköztetve a piramiskutatók elméleteit (1971). És mivel ez elég nagy anyag, nagyon bonyolult, és komoly háttérismeret kell hozzá. Hisz észrevehető, amig itt a piramisépítő-rámpákról (ezt minden dilettáns tagadja, de tkp. mást nem is ismer a piramisról) vagy iszapolásról folyt az eszmecsere, minden ideténfergő hozzászólt (általában valami sületlenséget), de ha ilyen "mélyebb" dolgokat, szerkezeti elemeket, építési problémákat, konstrukciós nehézségeket szed elő az ember, a fene tudja miért, valahogy nem megy az eszmecsere, valószínűleg, azaz szinte biztos, hogy nem is hallottak ezekről, legalábbis azokból a silány, tudományosnak álcázott filmekből nem, melyeket néha idelinkelgetnek, mint az olvasás hiányát pótlandó tápanyagot...
A kődugókkal való lezárásnak még külön elemei is vannak (!): hogy hol tárolták a dugókat, ha nagy galériában, úgy azt mi módon, mennyi volt belőlük, hogyan engedték azokat le, miért alkotja a felvezető folyosó falát több gyűrűelem és nem épített fal, mire szolgáltak a galéria padkáiba vágott üregek, valóban egy padló volt a galéria négyméteres magasságában, hisz a falban ennek megfelelő horony fut végig, és így tovább...
De akkor csak arra konkrétan, amit kérdeztél:
David Davidson leedsi építész és statikus azon a véleményen volt, hogy a záróhasábok mélysége és szélessége világosan jelzi, hogy azok beleépültek a folyosóba, azaz már akkor odakerültek, mikor a kősor szintje elérte a felvezető járat kezdetét (a 17. szintet). Ez esetben mind a folyosó és a beleépített kőgyűrűk szerepe szimbolikus, hiszen soha nem használták folyosóként. Davidson több hónapig vizsgálódott Egyiptomban a Nagy Piramisnál és arra a következtetésre jutott, hogy a felvezető folyosó és gránitdugók közti félhüvelykes hézag nem elegendő, hogy azokat a helyükre lehessen csúsztatni.
Julien Bruchet francia építész egyetértett Davidsonnal abban, hogy a gránithasábokat nem lehetett lecsúsztatni a felvezető járaton. Azokat akkor kellett behelyezni, mikor a piramis teteje elérte a felvezető járat kezdetét. Hogy ezek a hatalmas tömbök lecsússzanak, ahhoz üveg simaságú falak kellenének, ahhoz képest a folyosó falai durván megmunkáltak (1966).
Tehát az a véleményük, hogy a dugók mérete majd akkora, mint a járaté, és a túl kicsi rés, ami nem tette volna lehetővé, hogy ezeket lecsúsztassák bármilyen módszerrel. Davidson éppen ezért csak szimbolikus szerepet gondol a felvezető járatnak... Hozzáteszem, hogy én nem ezt gondolom, sok értelme nem lett volna így a járatnak, hisz az így tkp. csak egy belső falazat lett volna, s az ilyen "szimbolikus" szerep hülyeség. De Davidson túlmegy ezen, hisz a felvezető járatot beleveszi a Nagy Piramisba "kódolt üzenetek" és próféciák rendszerébe, ami miatt - szerinte legalábbis - épült a (vak)járat...
"Az, hogy beletrafáltak a grottoba, lehetett véletlen is, de a szándékosság sem zárható ki."
Nem, hát ez kizárható, hisz ha belegondolsz, ez egy természetes üreg a szikladombban, ebbe nem lehet szándékosan belefúrni, nem egy épített kamra: nem tudhatták, hogy ott van!
Igen, ahogy írod, hogy ez a járat a rablók műve lenne, teljességgel kizárható!
"... a földalatti rész ettől akár jóval a piramis előtt is készülhetett volna..." : igen, nagyon jól látod, hisz egyszerűen ennél az elemnél nem lehet bizonyítani, hogy valóban Kheopsz építette, s csak a felső vége vezet át a piramis tömbjein.
Sokáig úgy hitték a régészek, hogy Kheosz egy lakatlan, puszta helyet választott sírjának, de nem így volt. Munkásai utasítására teljesen letisztították a terepet: itt régi sírok voltak, még első dinasztiabeli királynőé is, amiket a munkások szétvertek, törmelékkel szórták be üregüket. Ez a piramistól északra lévő hulladékgödrök áttanulmányozása után vált világossá. Kheopsz elég nyilvánvalóan egy már a prehisztorikus időkben is szenthelynek számító magaslatot választott sírhelyéül, sőt újabban már azt gyanítják, hogy a Nagy Piramis mellett lévő, Kheopsz anyjának, Hotepheresznek vájt majd 30 méter mély kürtő alján lévő sír sem Kheopsz idején készült, hanem a papok találtak rá véletlenül egy I. dinasztiabeli sírra. Na most ha a közvetlen szomszédságában volt régebbről egy ilyen mély akna, éppen elképzelhető egy másik, amit mi a piramis levezetőjáratának mondunk ma már, s valóban szerves része lett később a Nagy Piramisnak...
"A "valamiféle szervizakna" elmélettel az a baj..." szerintem sem ez volt az elsődleges feladata, hogy szervízakna legyen, de éppen valóban jól jöhetett levegőztetés szempontjából. Viszont pld. Thébában a királysíroknál jóval hosszabb folyosókat is vájtak a sziklába, mindenféle levegőztető akna nélkül...
"Az akna talppontjának kimélyítése nem bizonyíték a fentről lefelé ásás mellett. Ezzel nyerhettek helyet a felfelé fejtés megkezdéséhez..." - Igen, ez jó ötlet, erre nem is gondoltam. Szerény véleményem, felfelé vájni jóval nehezebb, mint lefelé.
"Az még egy komoly talány, hogy (akár felfelé, akár lefelé) a meglehetősen sötét és szűk aknában hogyan tudták a szükséges pontosságú méréseket elvégezni és az irányt tartani. (Lehet, hogy azért változik a meredekség, mert időnként az elkészült szakasz pontosabb megmérése után új irányt szabtak..." - Ahogy nézegettem az irányváltásokat, valószínűleg az lehetett az oka, amit írsz... Mindenesetre a vészkijárat hossza 58 méter, s akár felülről, akár alulról vájták, mindenképpen komoly eredmény, hogy végül eljutottak A-pontból B-pontba, az akkori viszonyokról nem is beszélve.
"A földrengéses-mentőcsapatos történet sánta..." - ez August Mencken elmélete, de nem részleteztem. Ő egyébként részletesen foglalkozott azokkal a problémákkal, amiket említesz, és megpróbált válaszokat is adni rá. Egyébként a három gránitdugót nehezen bírták volna áttörni, s a mögötte lévő még vagy húsz mészkődugót (ez utóbbiakat az arabok verték szét).
Szóval Mencken úgy gondolta, mikor a munkás csapat bennrekedt: az első rémület után a Királyi kamra légjáratain át kapcsolatot találtak a kint lévőkkel. Ezen a járaton látták el élelemmel és vízzel a csapdába esetteket. Az építők arra a következtetésre jutottak, hogy nem ássák át magukat a felvezető járat záró hasábjain, illetve a három gránitdugó melletti falban, s ezzel pótolhatatlan kárt okozva a felvezető folyosóban és a piramis lezárását célzó tervben. Ezért úgy határoztak, hogy aknát vájnak a levezető folyosó aljából a Nagy Galéria alsó végéig. Mikor az akna ásása felfelé megközelítette a galéria szélét, a bent rekedtek eltávolították a folyosó nyugati oldalának legalsó kőpadját (a vészkijárat felső végének lejáratának helyéről). Ezután megvizsgálták a veszteségeket és a Királyi kamra mennyezetét. Ekkor ásták azt a kis alacsony folyosót, melyet Davison fedezett fel , és amely a Királyi kamra fölötti szobába vezet.
"A kőrostélyok rejtélyének egy lehetséges megoldása, hogy elszúrták..."
Én is erre gondoltam, pedig biztos tudhatták, hogy az utolsó kőrostélyig ez átmászható (szinte mindent lemodelleztek ilyen technikai megoldások és nagyobb építkezések előtt), ami valóban lezárta a Királyi Kamrába vezető átjárót (lásd a 2. képen még temetés előtt és után). Itt csákányokkal szétverték a kőrostélyt, a bejárat tetejét is erősen letörték ekkor. Ez ma már nem látszik, mert a régészek betonnal lejavították, a képen jól látszik az a rész, alul, ahol más anyagból kijavították a falat:
Egyébként más piramisokban is alkalmaztak ilyenek kőrostélyos szerkezeteket. A 4. kőlap, ami fixen volt, az ma is a helyén van, bár a rablók a felső részéből elég sokat levéstek, ami mutatja, hogy e fölött kúszott át (ahogy azon a korábbi képen) egyik emberük, hogy a legutolsó rostélyig másszon.
Alkalmaztak ilyen csúszórostélyokat Kheprén piramisában is, 2 tonnás gránitlapokkal. De hogy ezeket hogyan hozták olyan kis helyen pozícióba rejtély? Vagy hogyan vitték le a folyosón Mükerinosz sírkamrájának mennyezetét alkotó gránitlapokat, majd hogy emelték fel azon a kis helyen, legalább akkora rejtély. Ha erre is lesz valami ötleted, az is jó lenne. Azt hiszem ezen Petrie is meghökkent:
"A bejárat megtalálása túl nagy kunszt nem lehetett..."
A bejárat egy ún. "billenő" kő lehetett, két csapon függött, s magától, a súlyánál fogva visszabillent a helyére (1-2. ábra, ami egy feltételezés, és az is, hogy mögötte egy faajtó is volt, ami függülegesen állt, s nem a folyosó dőlésének megfelelően).
A piramis a római kor elején biztosan nyitva volt, mert Sztrabón a geográfus járt ott, s említi, hogy "Magasban, körülbelül félúton az oldalak között, van egy mozgatható kő, melyet ha felemelnek, lejtős folyosó vezet a kriptáig." Már a szaiszi korban bejártak a Nagy Piramisban, késbőbb lezárták, de a római kor elején, újból megnyitották, hogy aztán Septimus Severus császár miután 200 körül meglátogatta a piramisokat, elrendelte a Nagy Piramis lezárását. Ezt olyan jól sikerült, hogy Al-Mámun arab bányászai nem találták meg, csak annyit tudtak, hogy az északi oldalon van (mint a többi piramisnak is) a bejárata, ezért vágtak egy új bejáratot, pár méterrel az eredeti alatt (3. kép, barnával Mámun harminc méter hosszú kivájt alagútja a záródugókig).
Ekkor fedezték fel az eredeti bejáratot, sőt, hogy egyáltalán van felvezető folyosó is, ugyanis az alagút fúrásuk nyomán leesett a felvezető folyosót kezdetét takaró turai mészkő lap, felfedve mögötte az első vörös gránit záródugót (4. kép), így emellett vájtak a mészkőben, immár felfelé egy járatot, mígnem bejutottak a felvezető folyosóba...
Valószínűleg nem is a bejárat álcázása volt a lényeg, hanem a levezető folyosó aljánál a fal rejtése, ugyanis e mögött volt, egy kis átjáró, az említett vészkijárat aljába... Hisz más piramisok építésénél is hagytak álcafolyosókat, hogy a rablók azt higgyék, "ez az" a járat, s a Kheopsznál ez éppen lehetett ilyen is, ami a félig kész föld alatti kamrába vezetett...
A bejárat megtalálása túl nagy kunszt nem lehetett, hiszen a "tökéletes" sima burkolatba utólag kellett beilleszteni a bejáratot elfedő köveket. Ha egyáltalán volt szándék a bejárat álcázására, akkor is a hézag ott nyilván nagyobb volt, és ha vakolattal szépen el is dolgozták, figyelmes szemlélő megtalálhatta a nyomát, akár a lezárás után azonnal is, pláne később, mikor a homok már kikezdte a felületet.
A kőrostélyok rejtélyének egy lehetséges megoldása, hogy elszúrták. Elmesélve jó ötletnek tűnt, aztán mikor összerakva kiderült, hogy lényegében nem működik, (az átmászás lehetősége miatt,) akkor már célszerűbb volt nem feszegetni a kérdést. Ha jól tudom, eredetileg azért nem lehetett átmászni felettük, némi bontás kellett hozzá, de jelentéktelen ahhoz képest, hogy mekkora ráfordítás volt a beépítésük.
Az, hogy a vészkijárat felső szakaszát nem beépítették a piramisba, hanem kivájták, arra utal, hogy az eredeti tervben nem volt benne. Hogy mennyivel később kaptak a fejükhöz, az - ebből legalábbis - nem derül ki. A felső vég gondos kialakítása a rablókat kizárja, és arra utal, hogy a grottoig terjedő részt fentről indították. Az, hogy beletrafáltak a grottoba, lehetett véletlen is, de a szándékosság sem zárható ki. A piramis alapszintje alatt a járat burkolása egynél többszöri használatot (vagy legalábbis annak szándékát) tételezi fel.
Az alsó kamra a lejtős járattal a piramis szerves része, mert a lejtő a piramisba beépült (nem belevájták) de a földalatti rész ettől akár jóval a piramis előtt is készülhetett volna. Az egyidejű készítés azért valószínűbb, mert a kamra félkész (legalábbis annak néz ki). Nyilván nem az idő hiányzott, hanem valamiféle érdekmúlás következett be, ezt úgy tudom elképzelni, hogy ez volt a C terv. (Fáraót is érhet baleset, így viszont a királynő-kamra, mint B variáns elkészülte előtt sem maradt volna hajléktalan a fáraó - szükség esetén a kamrát hamar befejezhették volna (feltéve, hogy dekorálás nem volt szándékuk) és ugyanez lehetett a reláció a királynő-kamra és a mind közül legelőkelőbben kivitelezett királyi kamra, mint A variáns között is.) A kibányászott törmelék az építés egyik fázisában sem okozott komoly gondot, a magkövek illesztésénél is keletkezhetett törmelék, azzal együtt lehetett megszabadulni ettől is, vagy lehordták a rámpán vagy akár bele is építhették abba.
A "valamiféle szervizakna" elmélettel az a baj, hogy nem tudjuk megmondani, hogy miféle. Mire kellett még egy akna, ami nem az alsó kamrába vezet, tehát annak átszellőzését sem szolgálja, szállítani rajta bármit sokkal keservesebb, mint a lejtős járaton (akár fel, akár le)
Az akna talppontjának kimélyítése nem bizonyíték a fentről lefelé ásás mellett. Ezzel nyerhettek helyet a felfelé fejtés megkezdéséhez. A bejárati szakasz elég alacsony, keserves benne dolgozni, felfelé különösen, ezért némi többletmunkát megér, hogy amikor felfelé indulunk a vágattal, akkor hamarabb felállhatunk. A lefelé ásás esetén a törmelék felszedése az aknatalpról, valamint a biztonságos felvitele okozhatott komoly gondot (nem kell az egész kosarat visszaejteni, elég egy ökölnyi követ, és máris azonnali műszakváltás, hacsak nem minden kosárnyi törmelékkel maga a vájár mászik fel - aminek szintén van előnye, legalább kap levegőt is, de nagyon lelassítja a munkát) Az még egy komoly talány, hogy (akár felfelé, akár lefelé) a meglehetősen sötét és szűk aknában hogyan tudták a szükséges pontosságú méréseket elvégezni és az irányt tartani. (Lehet, hogy azért változik a meredekség, mert időnként az elkészült szakasz pontosabb megmérése után új irányt szabtak, amit a gyakorlatban megint csak közelítően sikerült tartani, de egy újabb korrekcióval ezt is helyrehozták, így a végén látványos eltérés nélkül érkezett a vágat a grottóhoz)
A "bejárat", vagyis az alsó vízszintes szakasz sem feltétlen jelenti a vészkijárat fentről ásásának bizonyítékát. Fentről lefelé ugyanis jöhettek volna közel állandó meredekséggel, korrekciók nélkül, hiszen a lejtős járatot mindenképpen keresztezték volna. A járat tetejéből indulni amúgy nem buli, mert akkor a lepotyogó törmelék egyenesen az alsó kamrába megy. A vízszintes szakasz okára a pontos méretek ismeretében lehetne tippelni, lehet, hogy ennek segítségével redukálták a 3D feladatot (a grotto megcélzását) 2D-re.
A falazat a grottónál az omladék kizárására kellhet, hogy miért hagytak bejáratot, azt nem tudom, ki tudja milyen célra akarták használni az üreget. Ha faragtak azon is, akkor használni akarták, vagyis logikus a bejárat meghagyása.
A földrengéses-mentőcsapatos történet sánta: ha valaki bentreked a piramisban, annak annyi. Mivel oda csak dolgozni jártak, és a hely viszonylag szűk volt, ételt, italt aligha tartottak ott több napra elegendő mennyiségben, sokkal valószínűbb, hogy ebédelni is kijöttek inkább. További kérdés, hogy mit csináltak ott egyáltalán, ha már le volt zárva, vagyis kész volt a piramisnak az a szintje? Maximum csiszolhattak, vagyis a fejtéshez szükséges durvább szerszámoknak is híján voltak. Továbbá, ha a dugók lecsúsznak, akkor vagy megpróbálom azokat összetörni, vagy egy rövid(!) söntöt fejtek ki, de nem egy ilyen feleslegesen hosszú és célszerűtlen vágatot. Ezen a múmiának is magának kellett volna felmásznia a sírba - vagyis a piramis a ledugózott feljárattal lényegében használhatatlan, vészkijárat ide vagy oda.
A királykamra tetejének repedése történhetett földrengés következtében, de egyéb okból is. Ha a beépítéskor repedt meg, a felülről javítás fúrás nélkül is lehetséges. Vagyis nem feltétlen emiatt kellett megfúrni a tehermentesítő kamrát a nagy galéria felől. Viszont bárkinek támadhat olyan gondolata a lapos gránit födém láttán, hogy afölött nem tömör kő van (hiszen a galériánál álboltozatot alkalmaztak, az ember itt is ilyenre számítana.) Ha viszont üreg van, akkor "nyilván" ott a kincs, meg "kell" azt fúrni.
Ezt viszont konkrétan nem értem: " a felvezető járat záródugóit már eleve (!!!) bele kellett építeni a járatba!?)" A piramisba időben be kellett vinni őket, eddig logikus, de a galériában félretehették őket, hogy a végén eresszék le - a vállalkozás nem kockázatmentes, hiszen ha megakadnak, abból származhat bonyodalom, de nyilván minden méretet ellenőriztek.
Kákosynak egy másik tanulmányát is, ami szintén érdekes, bár kevés köze a van a piramishoz, az egyiptomi aranykori mítoszokhoz, az istenek földi királyságához annál inkább: A Nap királysága (Világosság, 1976. 4. sz.):
Ezt főleg azért, mert visszanyúlik paul és általam leírt piramis lejtőszögének lehozásáról, a burkolat kialakításáról szóló eszmecseréhez...
A piramis lejtőszögének Howard Vyse 1837-ben 51°51’-et mért, ami a π-t (pi-t) 3,142 alakban adja (ez az adat nagyjából ma is áll). Az egyiptológusok persze jelezték, hogy az egyiptomiak nem úgy ismerték a szögeket, ahogy mi leírjuk (hozzáteszem gyorsan, hogy a kört a sumerok osztották 360 fokra, s az egyiptomiak ezt csak később vehették át).
Tulajdonképpen nem szöget adtak meg – mondja Oscar Becker német matematikatörténész 1963-ban -, hanem a papiruszokon szereplő ún. szehed-et (seked, ennek jelentése: amivel építeni lehet). A kőművesek egy mérőlécet tettek függőlegesen a piramis falához. Tetejére egy vízszintest fektettek, minek hossza 5 ½ kéz (5 kéz és 2 ujj= 22 ujj) volt. Ez volt a Kheopsz piramis szehedje. Ezzel ellenőrizhették, hogy a lejtő tartja-e az oldalszöget.
Hozzáteszem még: a szehed (skd) tehát az egy könyök magas derékszögű háromszög vízszintes befogójának hossza. A szehedet nevezhetjük a fal hajlásszögének. Az egyiptomiak tudtak a derékszögű háromszög befogói és egyik hegyesszög kapcsolatáról, azaz ismerték a cotangens függvényt (piramisoknál használt szehedről egy átfogó tanulmány két egyetemi tanártól: GayRobins és C. C. D. Shute: Irrational numbers and pyramids, Discussions In Egyptology 18, 1990.)
Éppen Becker kutatásaira reagálva írja Dr. Medgyessy Pál magyar matematikatudós, hogy az egyiptomi tudomány magas fokáról szóló elképzelést nem támogatja semmiféle tudománytörténeti dokumentum. Medgyessy elveti, hogy a Nagy Piramis tudatosan magasabbrendű matematikai adatokat tartalmazna.
Írod: "A vészkijáratról nem olvastam olyan leírást, ami számomra kellően részletes és pontos, ezért magam nem tudom megítélni azokat a nagyon lényeges részletkérdéseket, hogy pl. fentről lefelé vagy lentről felfelé ásták-e."
Én ezzel a részletkérdéssel is elég sokat foglalkoztam, de ha elmondom pár érvelést róla, azt hiszem belátod, hogy ez egy igen fogós kérdés...
Az ún. Vészkijáratról: az egyiptológusok úgy gondolják, hogy nem Al Mámun kalifa rabolta ki a Királyi kamrát, ami elég biztosnak is látszik a leírásokból. Ez valamikor az ókorban történhetett. Egyesek szerint talán 500 évvel Kheopsz után vagy akár a kései perzsa uralom alatt: A rablók megtalálták vagy ismerték a piramis északi oldalon lévő bejáratát. A levezető folyosó végén pedig meglelték a vészkijárat alsó bejáratát, s ezen keresztül feljutottak a nagy galéria aljához, annak nyugati oldalán lévő kőpad alá, melynek ezt az alsó kövét még a vészkijárat létrehozóinak el kellett távolítaniuk. Amúgy rejtély, hogy a kamra előtti nagy kőrostélyok "mit" védtek ebben az esetben, mert tkp. felettük el lehetett mászni a kamra bejáratát záró utolsó kőrostélyig:
A piramis a kései szaiszi korban nyitva állt, temetkeztek bele, majd lezárták a vészkijárat alját, talán a bejárati folyosót is, viszont Sztrabón idejére megint kinyitották a bejáratát, ókori "turisták" járogattak a föld alatti sírkamrájába...
De ez már a a Vészkijárat "utótörténete". De mindjárt adok is egy napnál világosabb megállapítást: a vészkijáratot vagy a piramis építői hozták létre, vagy nem sokkal Kheopsz halála után létesült, tehát még emlékeztek a folyosók belső elrendezésére és pontos tervrajzaik lehettek. Viszont semmi esetre sem azért készült, hogy kirabolják a sírt!
Amúgy nagyszerűen ráéreztél, hisz ahogy írod nincsenek erre részletes ismereteid, hogy kétrészre is bontható a vészkijárat létrejötte. Tehát az építők előbb a föld alatti sírkamrát hozták létre, valószínűleg ez meg is előzhette az alapok lerakását, hiszen a kőtörmeléket nemigen cibálhatták le a piramis lecsiszolt mészkőborításán.
Borchardt szerint mikor megépítették a Királyi Kamrát, akkor jutott eszükbe, hogy kellene egy menekülő járat is temetés utánra, hiszen a levezető folyosót lezáró gránit és mészkődugókat a Nagy Galériában helyezték el, s onnan akarták leengedni a felvezető folyosóba. Ekkor kiszedték a galéria nyugati oldalának legalsó padkakövét és alatta kivájták a kútaknát a levezető folyosóig. Maragioglio és Rinaldi szerint viszont a vészkijáratot nem a munkások menekülési útjaként építették. Egyfajta szolgáltató tárna lehetett, mely az építkezés korai szakaszában levegőt szállított a levezető folyosó alsó végébe. Lehner szerint is egyfajta szervíz-akna lehetett. Ez azonban szerintem csak arra az időre lehetett érvényes, míg le nem rakták a piramis alapjait, hiszen semmi nem indokolta volna, hogy a kútaknát egyszerűen átvájják az épp lerakott kváderköveken, amikor meg is építhették volna könnyedén!
A két olasz építész szerint nagy gonddal távolították el a korábbi padka követ, nehogy megsértsék a galéria környező burkolatát. Ez is azt mutatja, hogy az építők, és nem a piramis kirablói vájták a piramistestben futó részt. Ha viszont a vészkijárat alsó része, ami a piramis alatti szikladombban vezet már kész volt, a piramis alapzatáig, kézenfekvő, hogy innen ástak volna fölfelé, hisz a találkozásnál, nincs semmilyen "törés" a járatban. Vagy nem is volt ez semmilyen szervízjárat, hanem az építés végefelé határozták el létrehozását. Ha valaki azt a feladatot kapná, hogy a levezető folyosóból vágjon alagutat a Nagy Galériába, hasonlóan járna el mint a piramisban. Előbb vágna a levezető folyosó oldalába egy rövid átjárót és csak innen indulna felfelé, s nem a folyosó tetejéből. Ha felülről vágták volna a vészkijáratot, az nyugodtan vezethetett volna közvetlenül a folyosó oldalfalába vagy a tetejébe!
De mindenre van ellenérv ebben a rejtélyes piramisban, mert pld. Julien Bruchet professzor ellenben úgy véli a kútaknát felülről lefelé ásták, ugyanis az akna alsó vége valamelyest alatta van a vele szemben lévő levezető alagút szintjének (az eltérés alig fél méter, de ez nem fordulhatott volna elő, ha a levezető folyosó oldalából vezetik felfelé a kútaknát)!
Lásd a képen (bal oldalt az alsó vég, a 2-3. kép a felső vég, a Nagy Galéria aljában):
Az viszont elég bizonyosnak látszik, a vésőnyomokból, hogy a Vészkijárat felső végét lezáró galéria alsó padkakövét magából a galériából távolították el, s nem alulról fölfelé ásva. Goyon szerint azonban ez nem vészkijárat volt, a záróhasábokat lentről is letudták volna ékekkel engedni a felvezető folyosóba. A két olasz szerint meg még a temetés előtt teleöntötték kaviccsal és törmelékkel a járatot. David Davidson angol mérnök szerint viszont alulról fölfelé vágták ki a járatot és távolították el a galéria padkakövét. Ugyanis Petrie kutatásai révén előállt egy újabb lehetőség...
Nem sokkal a temetés után hatalmas földrengés rázta meg a piramist, s egyöntetű volt a vélemény, hogy meg kell vizsgálni a sírt, nem-e omlott be. Davidson szerint ekkor vájták a Vészkijáratot, alulról fölfelé. Nem mentek be a Királyi Kamrába, hanem a nagy galéria felső végén, annak is a tetején kivájtak egy aknát, ami a Királyi Kamra mennyezete fölötti kis kamrába vezetett. Ez sem lehet tehát a sírrablók műve, ugyanis a Királyi Kamra mennyezetén végigfut egy repedés, ami az ominózus földrengéskor keletkezhetett, ugyanis Petrie megtalálta annak nyomait a fölötte lévő ún. Davison kamrában, hogy ezt a repedést felülről betapasztották!
August Mencken baltimorei mérnök a piramisról szóló könyvében azt állítja, hogy akkor történt a földrengés, hogy éppen megépítették a Királyi kamra fölötti teherelosztó kamrákat. A záródugók becsúsztak a felvezető járatba. A mentőcsapat ekkor vájta alulról felfelé a vészkijáratot, míg a bennrekedtek eltávolították a galéria alsó padkakövét. (Abba most bele sem érdemes menni, hogy Davidson vagy a francia építész, Bruchet vizsgálódásai szerint a felvezető járat záródugóit már eleve (!!!) bele kellett építeni a járatba!?)
Sokat írsz arról a kis barlangról: a barlangot egy természetes sziklarepedés nyomán alakították ki (amúgy van ilyen három nagyobb karszt-repedés a piramis alatti szikladombban), de nem nagy, s tkp. körbe is veszi a vészkijáratot (ezért is kellett a fal?).
Írod: "Még egy dolog foglalkoztat ezekkel az üregekkel kapcsolatban: a talajvíz/karsztvíz szintje. Mi van, ha a grottóban korábban víz volt, kútként kiépítették, onnan a "well" rész falazata."
Hát nézd: a Nagy Piramis dombjának szintje mintegy 60 méterrel van a tengerszint felett. Kheopsz idején legalább 3 méterrel volt alacsonyabban a Nílus szintje, mint ma, ugyanis a folyó folyamatosan feltöltötte a völgyet. S ha kicsit jobban megnézed a Nagy Piramis szerkezeti rajzát, láthatod, hogy a barlang (grotto) épp a piramis közepén lévő természetes kb. 9 m magas szikladomb teteje felé helyezkedik el. Ezt a szikladombot nem simították el, hanem benne hagyták a piramis szerkezetében. Magyarán: a barlang alja még mindig másfél méterrel a piramis alapsíkja fölé esik! Tehát itt komolyabb talajvízzel sem kell számolni, de még karsztvízzel sem, ha arra bólintassz, hogy alulról felfelé kellett vájni a vészkijáratot (még a föld alatti kamrában sem, ami kb. 30 méterrel van a piramis alapzata alatt, s ha néha össze is gyűlt valami víz benne, az mikor eső esett, s levezető folyosón lezúdult ide).
Azon is érdemes elgondolkozni, hogy miért húztak az akna vonalának megfelelően falat a barlang terében? Tíz sor magas körfal keletkezett így, de úgy látszik a déli oldalon hagytak egy bejáratot a barlangba. Ha szolgáltató tárna vagy egyszerű menekülőjárat volt, miért építették meg benne a falat? Az építők habozás nélkül átvájták a piramis falazatát, ugyanakkor elérve a barlangot, egy kőfalat emeltek az akna eddigi oldalfalainak megfelelően? Valami egészen más célja volt eredetileg a kútaknának, amire eddig még csak nem is gondoltunk?
Az itt felsoroltak mellett a Vészkijárat és barlang kapcsán még jópár elmélet és ötlet született, de nem akartam mindbe belemenni, hisz ettől sokkal többet leírtam erről, de csak pár kutató, mindenesetre a legépkézláb magyarázatokkal rendelkező kutatók elgondolását ismertetni röviden. Ezért is kihagytam magának a vészkijáratnak és barlangnak a részletes leírását (lásd Petrienél és máshol).
Szerintem hagyjuk ezt a Z-várost Amazóniában, mert ennyire mélyen már valahogy nem is érdekel (pláne hogy v.leg az egészet valami brazil költötte)...
Viszont Platón csak színesen, látványosan akart írni (itt-ott valóban elszámolt, félreértett pár dolgot), ahogy a klasszikus korban szinte minden görög szerző/utazó tette ha idegen országok vagy nagyszerű építmények kerültek eléje, vagy másodkézből írt róla (de még a középkori utazók is). De ettől függetlenül Platón az egyetlen megmaradt részletes forrás Atlantiszra. Valószínűleg igaza van Kenneth Carolinak hogy a szaiszi beszámoló, amit az ottani papok elmeséltek Szolónnak egy egyiptomi kémjelentésen alapult. Egy olyan álruhás utazótól, aki egy hajón eljutott Atlantiszra, felmérte a szigetet, főként annak katonai erejét és a hajóhadát, majd ezt megírta egy jelentésben. Lényeg, hogy Platón nem szophatta az újjából a sziget történetét vagy annak leírását, de abban bőven igazad van, hogy több helyét épp ezért nem szabad készpénznek venni, vagy meg kell rostálni, de az egészet mint "lehetetlent" elvetni nem szabad...
<<"A módszer ugyanaz", ez így persze soha nem pontos, hiszen a Menkauré-nál nincs szép sima burkolat a piramis körül, az alsó sor burkolókövei "a puszta földön" állnak. És ez aligha az idő előtti befejezéssel függ össze, ahhoz túl korán kellett erről dönteni...>>
Hát, erre gondoltam, hogy eleve más módszerrel rakták fel a Menkauré burkolatát, már a kezdetektől. Kheopsznál az útburkolat nem csak kiér kb. 40 cm-el a lábazat alól, hanem több méternyire benyúlik a lábazat alá, azaz a szélső magkövek is ilyenen állnak, nem csak a turai mészkőből vágott burkolatelemek. Tehát a Kheopsznál már készen szállították az útburkolatot is, majd az első sor burkolatköveket is. Ezt utólag normálisan betolni alá nem lehet. Menkaurénál eleve nem akartak ilyet, a végén akarták lecsiszolni az egészet, a lábazat aljáig. Egyébként nem itt, hanem már nyomban a Nagy Piramis építése után technikát váltottak. Mert a Petrie vizsgálatai szerint a Khephrén piramis lábazata (ott is az alsó két burkolókősor vörös gránitból van) alá nem fektettek kőburkolatot, mint a Nagy Piramisnál, hanem az alap külső tömbjeit egyszerűen csak ráfektették a lesimított sziklára. A piramis körüli útburkolat pedig nekimegy a piramis csapott végű lábazatának (így meg egész könnyen lelehet hozni fentről a szöget, pláne a pontosan dolgoznak).
Ez egyébként arra is mutatna, hogy a Nagy Piramisnál alkalmazott technika a burkolókövek elhelyezésére nagyon komoly megeröltetést okozott, és később már nem is akarták követni, és nem érhette meg az óriási ráfordítást (de ezáltal a Nagy Piramis lett a legpontosabb gúla).
Egyébként technológialag nagyot léptek Kheopsznál, mert pld. az apja Sznofru Tört piramisa Dahsurban meg tkp. homokra épült, ezért megsüllyedt és repedések keletkeztek rajta (a szomszédos Vörös Piramisnál már "javítottak").
Hát, majd a diorittálakat is nézd meg, mert ott is felvetődik pár kérdés...
Amit írsz a fűrészelésről nem rossz, egészen jó lehetőség az illesztés pontosítására.
Amúgy meg ami 1200 éve süllyedt el, arról azért konkrétan is lehet tudni, az nem csak legenda, szóval a szöveg a szokásos mértékben szenzációhajhász.
Ami a képeken látszik, az egyelőre nem sok, ugyanazt a hatalmas pár tappancsot háromszor is megmutatja - csak nehogy a végén a bigfoot bizonyítékát kreálják belőlük.
Hogy a valószínűleg lent levő nagyon sok mindenféléből mennyit lehet majd felhozni, azzal kapcsolatban nem vagyok optimista, túl sok és túl nagy követ kéne félrerámolni. Olyasmi rémlik, hogy tenger alatti múzeumot akarnak csinálni belőle, vagyis könnyűbúvárként lehet kóvályogni majd a romok felett.
Információval legfeljebb a ptolemaioszi korról szolgálhat, a korábbi idők nyomait még az építés tüntethette el, különös szerencse lenne, ha a pusztulás nyomán valami ősibb előkerülne.
Nem azt gondolom, hogy az atlantiszi hajósok nem láttak még hegyet, vagy hogy az atlantisziak között ne lett volna, aki bírja a munkát a hegyen, csak azt, hogy ezek aligha pont a tengerészek lettek volna. A földművelésre az éhség nagyon hamar rákényszerít bárkit (illetve aki elég makacs, az akár az éhhalált is választhatja helyette) de nincs az a kényszer, aminek hatására a tüdőtérfogatomat megmásfélszerezem, ehhez generációk kellenek, szívhatok, rághatok is közben bármit, az sem gyorsítja meg a folyamatot.
A platoni leírás meg szinte követeli, hogy ne vegyük komolyan: " A körülette emelkedő hegyeket pedig úgy dicsérik, hogy számban, nagyságban ás szépségben túltettek az összes mai hegyen," semmi konkrét, csak "fülelj lüke, és csodálkozz" Amerikában sem kellett gigantikus nagyvárost építeniük, sem az őserdőben, sem magasabban.
A falazat homorúsága kapcsán a kérdés kettős: - hogy ténylegesen mi haszna lehet - hogy miért csinálták az építők (milyen hasznot reméltek tőle, függetlenül attól, hogy az valóban fennáll-e) Jó esetben a kettő egybevág, de nem feltétlenül; minden korban előfordultak műszaki babonák. Én egyelőre azt sem látom, hogy tényleg van előnye: A burkolat súlya ugyan valóban részben a burkolat alatta levő részén nyugszik, de kérdés, hogy a tapasztalt mértékű erősítés tényleg számít-e valamit.
A vészkijáratról nem olvastam olyan leírást, ami számomra kellően részletes és pontos, ezért magam nem tudom megítélni azokat a nagyon lényeges részletkérdéseket, hogy pl. fentről lefelé vagy lentről felfelé ásták-e.
Az építés és a Mamun általi szétbarmolás közötti időszakból nem tudunk behatolásról vagy annak kísérletéről. A leírások alapján úgy tűnik, hogy emiatt valahol mindig ellentmondásra bukkanunk: ha az építők csinálták, akkor simán ki is hagyhatták volna, mint a többi járatot, csak lent a sziklában kellett volna ásniuk, és akkor ez a járat a rendes lejárathoz hasonló minőségű lenne, nem ilyen girbegurba, ráadásul sokkal rövidebb is lehetne. Idegenek meg az egyik járatból a másikat nem találták volna így el, ha nem ismerik a piramis szerkezetét - viszont ha ismerik, akkor kevesebb vájárkodással is elérhették volna a céljukat, akármi volt is az.
A felszín és a grottó közötti szakasz kőburkolata nem egyszeri használat szándékára utal. (akár menekülés, akár rablás, azért nem érdemes cicomázni) A grottóról az eredeti építők akár tudhattak is, akkor persze kérdés, hogy miért utólag készítettek járatot hozzá. Idegenek viszont legfeljebb véletlenül trafálhattak bele, hiszen azok még ha tudtak is róla, a nyomait a piramis alatt aligha keresgélhették volna meg.
Csak ötletelek (alternatívákat gyártok): A grottó egy természetes üreg, az ilyenek a karsztban nem meglepőek, ellenben mindig vezetnek valahonnan valahová, míg itt csak úgy szerepel, mint egy "buborék". Mi van, ha valamikor megvolt a kivezetése a szabadba, ami nem a piramis alatt bukkant elő, és ott bejutva, innen kiindulva két irányban ástak? (nem az építők és nem idegenek, hanem olyanok, akik ismerték a szerkezetet, de nem akarták megbontani a külső burkolatot.) A két irány sem feltétlenül ugyanazon koncepcióhoz tartozik. Esetleg a "well" szakasz és annak burkolata még a piramis előtt elkészült, az üregnek hasonló funkciót szánhattak (bármi is az) mint az alsó kamrának. Aztán ahogy azt sem fejezték be, itt sem alakítottak kis semmi értelmeset, sőt a piramist egyszerűen rápakolták. Még egy dolog foglalkoztat ezekkel az üregekkel kapcsolatban: a talajvíz/karsztvíz szintje. Mi van, ha a grottóban korábban víz volt, kútként kiépítették, onnan a "well" rész falazata. Az alsó kamra ma sem lehet sokkal a talajvízszint felett. Lehet, hogy a víz beszivárgása miatt hagyták abba az ásását is. Vagy éppen a víz elérése volt a cél, és a holtak számára készült a kődugót belülről megkerülő, vízhez vezető út? Ez a flanc menet közbeni fokozása lehetett, hiszen az átlag fáraó bizonyos dolgokból igazit, másból csak szimbolikusat kapott a túlvilágra, itt az egyik legfontosabb, a víz igazi lett volna - bár az eredeti tervek ezt talán nem tartalmazták. Ha viszont az eredeti tervben a víz bent van, és a dugók nincsenek, akkor a rendes járaton át is elérhető fentről az alsó kamra - vagyis ha a dugókat utólag vették be a tervbe (ami nem lehetetlen: a királykamra építéséig bármikor eszükbe juthatott, hogy kell ilyen, kint felvitték, a galéria aktuális felső végénél bevitték, bent valahol félreállították, hogy a legvégén csúszóra állíthassák) akkor utólag keletkezett a lejárat igénye is - a piramist szét már nem szedhették, hát kibányászták ezt a járatot.
"A módszer ugyanaz", ez így persze soha nem pontos, hiszen a Menkauré-nál nincs szép sima burkolat a piramis körül, az alsó sor burkolókövei "a puszta földön" állnak. És ez aligha az idő előtti befejezéssel függ össze, ahhoz túl korán kellett erről dönteni, már a piramisépítés elején, vagy ha a burkolatot mégis utólag rakták volna fel, akkor is a burkolás megkezdésekor. Viszont ha már akkor a gyorsítás lett volna a cél, akkor a burkolat simítását el sem kezdik, nem pedig félbehagyják.
A hézagmérésből bármit is szeretnék kihozni, nem sikerül, a vonatkozó leírás formailag ugyan illeszkedik Petrie művébe, de tartalmilag durván kilóg onnan, egyszerűen nem azonos színvonalú a többi résszel, adatokkal alátámasztva nincs. Tanácstalan vagyok, mindenesetre fel nem használom semmire, nem hivatkozom rá. A diorittálakat megnézte és le is írta rendesen, azzal nincs bajom. (csak sajnos most nem tudom mélyebben beleásni magam a témába)
A fűrészelés azért érdekes, mert azzal két szomszédos tömb illeszkedését is lehet javítani: a lesimított felületeket összetolom koppanásig, majd a hézagnál átfűrészelem. Ahol nem értek össze a kövek, ott a fűrész kevesebbet fog eltávolítani, vagyis a kövek illesztése javul. A fűrészlap merevsége miatt a felületek nem csak egymáshoz illeszkednek jobban, hanem a síkhoz is közelebb kerülnek. Ha nagyon akarom, utána a fűrész nyomát el lehet távolítani egy könnyed, finom, a fűrészelés irányára merőleges csiszolással. Aztán akkor fűrészeltem is, meg nyoma sincs. (Ha jól emlékszem, a "szellőzők" készültek fűrészeléssel)
Amúgy meg Atlantiszon is voltak hegyek, hegységek, s nemcsak Dél-Amerikában láthattak volna ilyeneket. Platón leírásában Atlantisz nagy, déli síkségát északról nagy, hegyes vidék határolta. Egészen pontosan ezt írta Platón:
"A városra és a régi településre vonatkozó dolgokat tehát elsoroltam, körülbelül úgy, ahogy a papok Szolónnak elmondták. Próbáljuk meg most már emlékezetünkbe idézni, hogy az ország többi részének milyenek voltak a természeti adottságai és milyen volt a kormányzása. Először is az egész terület - mint mondták - nagy magasságban feküdt és meredeken emelkedett ki a tengerből; a város körüli része teljesen sík, s ahogy ez körülvette a várost, úgy vették őt körül körben a hegyek, melyek lenyúltak egész a tengerig...
Ez a terület [a termékeny síkság] az egész sziget déli oldalán feküdt, s védve volt az északi széltől. A körülette emelkedő hegyeket pedig úgy dicsérik, hogy számban, nagyságban ás szépségben túltették az összes mai hegyen, hogy sok népes falu volt bennük, meg folyók, tavak és rétek, elegendő táplálékul minden házi- és vadállatnak; temérdek erdő, változatos fajták, bármely munkára és mindenféle célra bőséges mennyiségben..."
[a kiemelések tőlem]
Szóval nem tudom miért lettek volna berezelve a hegyektől, mikor jelentős részük ottthon is abban élt, viszont ilyen trópusi őserdők nemigen voltak a régi Atlantiszon...
Én ezt a kokaleveles ügyedet már csak viccnek írtam be. Amit elmondsz arról, hogy az atlantisziak hozzászokhattak, hogy az őserdő közepén farmerok legyenek, kb. ugyanez elmondható, hogy hozzáaszokhattak a hegyekhez is: mint ahogy az Andokban sorra bukkantak fel nagyon régi romvárosok maradványai, ugyanakkor az amazonasi őserdőben ezek száma jelentéktelen, s ha találtak is valami régi romokat nem jelentősek (lásd azokat a szánalmas fotókat, amiket valaki itt régebben belinkelt, ami v.féle régi kulturák nyomait mutatná errefelé...).
Hát, akkor igazad van azoknak a romoknak akkor semmi köze nincs az atlantisziakhoz vagy a hajózáshoz, igaz az Atlanti-óceán partján vannak (ahol indiánok Kolumbusz előtt soha nem éltek), két kis itteni szigeten is találtak ciklopi, nagyon ősinek látszó romokat, közte raktárkamra szerű építményeket (bár ilyeneket találtál Z-városában is!) vagy Marajón több ezer éves hajómodelleket. Így csak az a feltevésed jön be, hogy egy maroknyi atlantiszi ott táborozott a tengerparton, épp hajóra várva (mert hát kikötőjük nem volt), mikor Atlantisz hipp-hopp elsüllyedt, ettől úgy megíjedtek, hogy az őserdő közepéig megsem álltak, ahol egy gigantikus nagyvárost építettek (mérnökök, tudósok, szobrászok, földművelők, stb...? - amiket korábban kérdezgettél a görögök kapcsán)...
A kokalevél nem a magasság miatt kell, hanem a bányászat miatt, hogy ne zavarja a monotónia meg a fáradtság. Ha valakinek nincs tüdeje hozzá, a kokalevéltől az nem nő meg neki. A mezőgazdaságra kénytelenek lettek volna rászokni, ha nincs kivel seftelni, kajálni meg muszáj. Az ókorban még nemigen nőhetett fel valaki úgy, mint ma, hogy semmit nem tud a mezőgazdaságról, szóval ha egy hajósból kiváló gazda nem is lett azonnal, annyit tudott, hogy próbálkozhasson.
" miért kellene mindennek egy városban a hajózásról szólnia?" Nem mindennek, csak valaminek, és annak is csak akkor, ha azt akarjuk, hogy a város hajósokhoz kapcsolható legyen. Ha semmi hajós nincs az egész környéken, akkor azt kell feltételezni, hogy valami helyi lakos gömbölyített oda egy kőgolyót, és nem pedig azt, hogy valaki átjött az óceánon, és vagy hozott magával egyet, vagy itt állt neki faragni.
A belső falazat homorúsága: Maragioglio és Rinaldi szerint azért volt rá szükség, hogy erősítsék a kötést a belső rész és a burkolat között, hogy meggátolják az első kősorok csúszását. Miroslav Verner egyiptológus ezzel egyetért. Egyébként nem igaz, hogy csak a Nagy Piramis belső falazatánál alkalmazták, valószínűleg a Menkauré és a dahsuri Vörös Piramisban is van egy kisebb konkávság. Mindenesetre nehéz rá értelmes magyarázatot találni (hisz a majdnem akkora Khephrénnél nem alkalmazták, és az sem rogyott meg). André Pochan 1934-ben tanulmányt írt a piramis árnyékainak elnyeléséről, hogy ezek miatt volt a konkáv falazat (elfeledve vagy nem is tudva, hogy a küldő borítás nem követte a belső falazat homorúságát).
*
Viszont érdekelne, az ún. Vészkijáratról a véleményed, melyet a német szakirodalom Tolvajok Kútjaként emleget, de nem lehet az, hiszen a készítőknek jól kellett ismerniük a piramis belső folyosóit. Akik készítették, eltávolították a Nagy Galéria alsó padka kövét (lásd az első képen) és e mögött van a Vészkijárat felső pontja, míg a másik a levezető folyosó aló részénél. A hossza közel hatvan méter. A felső részét a járatnak egyszerűen átvágták a piramis belső tömbjein (!), azaz nem egy épített járat, viszont beleérve a piramis alatti sziklaágyba, ott nem sokkal egy természetes barlang van az oldalában (utolsó kép). Itt a járat falát (ami itt függőleges) viszont kőlapokkal rakták ki. Az egyiptológuspk véleménye, hogy temetéskor ezen át hagyták el a Királyi Kamrát a munkások és papok (innen a neve), s valóban ezen keresztül rabolhatták ki a Királyi kamrát, viszont nem a rablók készítették. Érdekelne, hogy szerinted mikor és miért készült, mi volt a szerepe, hogy alulról vagy felülről vájták ki...???
"A Menkauré-piramis alsó sorainak gránit anyaga ebből a szempontból mindegy, a módszer ugyanaz." Nagyon jó, hogy előhoztad a Menkauré piramis alsó burkolatát, hisz ez befejezetlen. Csak a bejáratnál csiszoltak le egy kis részt (jobb oldali kép).
Azt írod, hogy a módszer ugyanaz, viszont itt láthatóan a legalsó sort sem munkálták készre, pedig elfogadtad, amit Edwards következtetett, hogy a Kheopsznál ezt készre kellett munkálni. Az tudható, hogy a Menkauré lábazatát is egy speciális kőpadlózatra fektették, mint a Kheopsznál? Erről találtál valamit?
Persze, a gránit keményebb a mészkőnél, de pld. Khephrén piramisánál a burkolókövek két alsó sora itt is vörös gránitból készült. Amúgy a piramis belső kövei, helyi, gyenge minőségű kövekből lettek faragva, míg turai mészkövet használtak a borításnál vagy pld. a belső folyosóknál is. De ez a mészkő a helyinél zömökebb, súlyosabb. A turai mészkő hasonló a márványhoz, de annál keményebb és ellenállóbb, és a légköri hatásoknak kitéve, az idők során egyre keményebbé és simábbá válik. Lehner szerint a Nagy Piramis burkolatának térfogata 67.390 köbméter lehetett (ez vagy 160 ezer tonna körüli tömeg).
Most nem tudom, mit akarsz ezzel a hézagméréssel kihozni: hogy Petrie kitalálta, vagy csak hallotta valakitől, hogy 1/50 hüvelyk a hézag a burkolótömbök között? Egyébként ha átvesz valamilyen adatot, közli hogy kitől, a többi adat szerintem egyértelműen az ő mérése. Amúgy tényleg pontosan mért, hisz megvizsgálta a Gízában talált diorittálak metszeteit: a tálakban látható jeleket nem karcolták vagy köszörülték, hanem belevésték a dioritba, durva körvonalú vonalakkal. Mivel a vonalak csak 1/150 hüvelyk (0,17 mm) szélesek! Petrienek sem volt ötlete, hogy ezt, hogyan csinálták. (Ha erre van valami ötleted, az is jöhet.)
Még kiegészítésképpen a Nagy Piramis burkolótömbjeiről annyit mondanék, hogy Somers Clarke mérnök és Reginald Engelbach építész –az egyiptomi építészet szakértői- azt gyanították, hogy a burkolóköveket fűrésszel darabolták, ellenben Maragioglio és Rinaldi olasz tudósok nem találtak fűrésznyomokat a megmaradt tömbök függőleges oldalán.
Hello, nem olvastam el a korábbi hsz.-kat, de mi a helyzet a Boszniai "piramisokkal"? Korábban még hittem benne, de most meg láttam cáfolatokat rá. Úgyhogy nem tudok dűlőre jutni benne. Pedig most lesz rá túra 2 hét múlva és nem tudom, hogy menjek-e! Tehát szerintetek?
Éppen rászokhattak a tengerész atlantisziak is a kokalevélre, hogy bírják a magasságot...
Nem tudom, amúgy mennyire jött volna be nekik a mezőgazdálkodás, ha tengereész/kereskedők lehettek korábban...? Ha, szigetük elsüllyed valami nagy tengerrengésben/cunamiban vagy valami hasonlóban, úgy inkább magasabb helyre költöztek volna mégis, hisz a mítoszokban is rndszerint az szerepel a különböző népeknél, mikor jött nagy áradás, özönvíz, az emberek a hegyekre menekültek...
Ha az őserdőbe veszik be magukat, azt inkább azért tették volna, hogy elrejtőzzenek valamiféle ellenségeik elől...
"Fawcettel sem az volt a bibi, hogy várost keresett a dzsungelben, hanem hogy túl sokat feltételezett arról a városról, aminek először a létét kellett volna bizonyítania." ... hát, ezt próbálta, nem...? (bele is halt).
"hiszen sem a kőoszlop, sem a kőgolyó nem utal hajózásra" - miért kellene mindennek egy városban a hajózásról szólnia? Miért a Z-városban mi utalna az egykori hajós múltra?
De valóban kutatható lehet a brazil tengerpart ilyen szempontból, mint írtam azon romokról, melyekről Alexander Braghine volt orosz ezredes számolt be - aki az 1930-as évek elején többször járt itt (atlantisziak nyomát kutatva).
""...Végszükség esetére meg ott a malter." Hát, ezt már írhattad volna az elején is, hogy így is lehet." - bocs, korábban nem jutott eszembe, az utóbbi időben nem sok piramist csiszoltam.
A piramis magja oldalainak "behorpasztása" bizonyosan szándékos volt, csak az kérdés, hogy miért akartak középen vastagabb burkolatot, mint az éleken?!
A Menkauré-piramis alsó sorainak gránit anyaga ebből a szempontból mindegy, a módszer ugyanaz. A gránit választásának lehetett gyakorlati oka is: ha észrevették a homok okozta eróziót a mészkő lábazatú korábbi építményeken, - de lehetett puszta flanc is. Nekünk viszont lehet, hogy ez a szerencsénk, amennyiben ha a gránit helyett is a puhább mészkő lett volna, azzal hamarabb végeznek, és akkor a félkész állapotról semmilyen bizonyíték nem marad.
Petrie az eszközeit részletesen leírja a 8-9-10. szakaszban, ami nem kereskedelmi cucc, azt bemutatja a 15. ábrán is (Instruments Employed) Hézagmérője nincs. A "Pyramids and Temples" könyvben nincs több a hézagokról, mint amiket említettem, hogy máshol írt-e ilyesmiről, azt persze nem tudom.
Meglehetősen pontos mérőeszközei voltak, ez igaz, a külső mérések eredményeit tizedhüvelyk pontossággal adta meg, a hibahatár, ahol megadja, szintén néhány tized hüvelyk, ami mindenképpen tiszteletre méltó. Belül mért századhüvelykeket is, ahol a távolságok többnyire néhány méteresek voltak. Ez azonban a hézagok vonatkozásában nem segít. Smyth méréseire is hivatkozik több helyen, a hézagok kapcsán azonban semmiféle hivatkozás nincs.
A magasság megszokásához idő kell, és ezt generációkban mérik, tehát tengerésznép egyből nem költözik 4000 méterre, mert ha keményebben dolgoznia kell, akkor ott döglik meg helyben, de 2000 m-re is csak ha nagyon muszáj, már ott is észrevehetően ritkább a levegő. Az Andok indiánjai némi kokalevéllel feldobva a hangulatot még bányásznak is 4-5000 méteren, de hogy az egyéb testméreteikhez viszonytva a mellkasuk mennyivel fejlettebb a lentebb lakókénál, az szabad szemmel is feltűnő. Az őserdőbe sem költöznek be, mert kellemetlenül sűrű, legfeljebb az őserdőben létrehozott irásokra, amikből egy csomó termőföldet, építőanyagot nyernek, ahol víz van, (eső és folyó is,) és a hőmérséklet is kellemesebb. A tengeszint emelkedését kihagytam, véletlen volt. A "különös jelek" önmagukban érdekesek lehetnek, hajósnépekkel való összehozásuk azonban önkényes, hiszen sem a kőoszlop, sem a kőgolyó nem utal hajózásra, így a föníciai vagy atlantiszi eredetről való spekuláció csak szaporítja a rejtélyeket. A partot átkutatni szabad, azzal kárt nem csinálunk, Fawcettel sem az volt a bibi, hogy várost keresett a dzsungelben, hanem hogy túl sokat feltételezett arról a városról, aminek először a létét kellett volna bizonyítania.
"A lábazat és az alsó sor találkozása környékének lecsiszolása sem akkora ördöngősség, csak némileg óvatosabban kell csinálni, mint feljebb - és a tükörsimára csiszolás egy külön lépés, a legvégén. Végszükség esetére meg ott a malter." Hát, ezt már írhattad volna az elején is, hogy így is lehet.
"Az nem változtat a lényegen, hogy a kontinensvándorlás..." -igazából nem kontinensvándorlásról írtam, hanem a kontinens-tába elfordulásáról. A piramis nyilván nem 18 ezer éves, de valamelyet ez is javít a pontosságon, hisz úgyszólván nem lehetett tökéletes.
Igen, Petrie is valóban kimérte a 8 derékszögű háromszöget a magon, ami külön rejtély, hiszen a burkolat ezt nem követte. Ez megint különös, hogy az építők miért alkalmazták. Petrie szerint az északi oldallap 37 hüvelyknyire (94 cm) bemélyed középen a központi mag felé (ezt az egykori burkolókövek lábazatának bemetsződésének vonalán mérte le, ezen a részen vastagabb burkolótömböket használtak). A behajlás mértéke az alapvonalnál valamivel több, mint 179°.
(ez nem petrie ábrája, hanem azt hiszem David Davidsoné):
Stecchiniről: az a fejezet nem a "hosszmérésről" szól valójában, hisz Stecchini is tisztában volt Petrie/Cole eredményeivel, hanem egy olyan különös rendszerről, elvekről, gúla-szerkezetről, amit szerinte az építők akartak megvalósítani, s ezzel valamit átadni a jövőnek (azok a számok nyilván hipotetikusak, elméletiek, hisz a millimétert sem lehet ilyen távon kimutatni). Magyarázatai valóban bonyolultak, s csak úgy lehet igazából megérteni, ha valaki alaposan tanulmányozza előbb az ókori metrológiával foglalkozó szakkönyveket előtte, mint Friedrich Otto Hultsch német tudósét, a Griechische und römische Metrologie című, 1882-ben Berlinben kiadott munkája, mely a szakszerűség és alaposság csodálatos példája, és még egy csomó más munkát. Mindenesetre Stecchinit én kedvelem, főleg az óegyiptomi földrajztudományról írott tanulmányok miatt (kb. ugyanilyen nehéz lenne ezek szerint elmagyarázni, hogy a Nagy Piramist miért tartotta az északi félteke egyfajta térképének). Mellékesen aztén is megjegyeztem, hogy Petrie és a két olasz munkáit tartom a legalaposabbaknak, a piramis szerekezetéről szóló művek közt (Stecchini sosem méregetett ott, nem is kutyultam a kettőt, felesleges ilyen téren összehasonlítgati Petriet Stecchinivel, hisz egészen más).
"Az említett 10. ábra nincs teljesen összhangban az általad közölt képekkel, viszont a valósággal való kapcsolata egyértelmű." Azokat a képeket innen vettem, de nyilvánvalóan "elméleti" rajz, hisz a négyből egy sarokkó sem maradt meg, de az elgondolás szerint így lenne a legbiztosabb a sarok merevsége (ha erre gondolsz):
A 19. századi kutatók az építmény megtisztított sarkainál hatalmas négyszögletes mélyedést találtak a lesimított alapsziklába. Úgy gondolták ezek az egykori óriási sarokkövek bemélyedései. A bemélyedések egy-egy oldalhossza elérte a 3-3,6 métert, mélysége a fél métert.
Petrie megvizsgálta az addig az építmény sarokköveinek tartott foglalatüregeket. Eleve gyanús volt, hogy ezek széle közel egy méterrel kintebb volt a megtalált burkolókövek lábazatától. Korábban úgy vélték, hogy a bemélyedések sarkai közti távolságok adják meg a piramis igazi alapméretét. Mások szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak a bemetszéseknek. Petrie meggyőzően kimutatta, hogy a hatalmas üregbe nem a piramis sarokköve, hanem a piramis körüli fél méter vastag kőlapokból rakott kövezet egy nagyméretű négyszögletes kőlapja került. Az igazi sarokkő ezen a vízszintes kőlapon feküdt. Egyébként a sarokfoglalatok mélyedései átlagosan 51-90 cm-el álltak kintebb a piramis valódi alapélétől. Egyébként ez adta azt a 19. századi mérési eredményt, hogy a piramis minden oldala 232 méter körüli (egyébként Petrie és Cole is lemérte a sarokfoglalatoktól mért "elméleti" alapél hosszát, 231.8 m körüli eredményekkel). De még Pochan 1933-ban amellett kardoskodott, hogy a saroküregeket hozzákell számítani a piramis alapméretéhez, de ezt véglegesen Lauer igazolta, hogy azok a végén láthatatlanok voltak.
Na, most én eredetileg sem azt írtam, hogy lehetetlen a burkolótömbök megmunkálása vagy felrakása, s azt is írtam, hogy szerintem is felülről lefelé kellett valahogy készre munkálni, csak pár kételyemet, zavaró tényezőt írtam le ezzel kapcsolatban. Amit írsz, az elvileg persze jó, meg pofonegyszerűnek is látszik, csak éppen nem tudom, hogy gyakorlatilag ennyire egyszerű is lenne...?
"Ha a piramis alul pontos, és alulról felfelé pontosan építik meg, akkor fentről lefelé leszedve a felesleget nem érhet meglepetés." Ezen meg nem tudom mit értesz, mert hol erre, hol arra hivatkozol. Hiszen előtte Petriere hivatkozva írtad, hogy "a külső felszín nagy pontossággal a tökéletes gúlát követte". Amiben amúgy valóban jól látod, hisz éppen Petrie szerint a belső magkövekből rakott gúla nem olyan pontos, mint a külső burkolat, de ezt nyilván nem a kövek minőségére vagy csiszolására értem, hanem a tájolásra, ami az alsó magkő-kősorának pontatlanabb a tájolása, mint a burkolaté (tehát ezzel javítottak a tájoláson).
"akkor fentről lefelé leszedve a felesleget nem érhet meglepetés." - szerintem éppen érhet, ugyanazon okok miatt, amiket leírtam. Viszont én sem tudok jobbat kitalálni, mint amit írsz, hisz, ha mondjuk készre munkálták az összes burkolótömböt, és úgy helyezték el, úgy még nagyobb problémák állnak elő...
"teljes felület összehabarcsozásáról, az illeszkedő felületek minőségéről legfeljebb elképzelései lehettek" gondolom ezt a szélső burkolótömbök oldalának tanulmányozása után írta.
"A Menkauré-piramissal kapcsolatban a 79. szakaszban említi az illesztéseket, de nem fárasztja az olvasót "optikusi pontosság" emlegetésével" - hát a Nagy Piramis jobban érdekelhette, azt alaposabban tanulmányozta, de ott valóban írta az optikus pontosságot (ami meg lehet Menkauré esetében hiányzott?)
Viszont érdekes, amit a Menkauré piramisáról ír, hogy az alja nincs készre munkálva, feljebb is csak az illesztések mentén. Ha agy van akkor igazad lehet, hogy valamiképpen csak letudták csiszolni a burkolatot fentről lefelé, és a végén javították az alsó sort is (bár valamivel feljebb már azt is írtad, hogy tkp. nem gond, ha az alsó burkolósort is készre munkálták). Hisz azt már Diodórosz is leírta, több mint kétezer évvel ezelőtt, hogy Mükerinosz meghalt mielőtt elkészült volna a piramis. Viszont ez abban más, mint a Kheosz, hogy az alsó 16 burkolókő-szint vörös gránitból van, nem turai mészkőből. Ez a rész valóban befejezetlen maradt, csak a bejáratnál és a sírtemplom mögött található olyan rész, ahol a kőlapokat már lesimították. A király halálakor szinte minden munkát befagyasztottak. Mükerinosz alsó és felső templomát a halál beálltakor szintén abbahagyták, majd Sepszeszkaf a temetés után a fennmaradó részt egyszerűen vályogtéglával kiegészíttette a kőtemplomokat. De itt a burkolatoknál lehet egészen más módszert követtek.
"Petrie valóban ír a hézagokról, de a mérési módszerről semmit nem említ." Hát, akkor néhány szót erről: William Petrie és fia csodálták Piazzi Smyth skót csillagász Nagy Piramisról írt műveit. Az idősebb Petrie vegyész és gépészmérnök volt, aki közel húsz évet szentelt életéből annak, hogy speciális mérőeszközöket, szextánsokat, teodolitokat és nóniuszokat tervezzen a piramis felméréséhez. Végül nem ő, hanem a szintén mérnök fia utazott el 1880 decemberében Egyiptomba, ahol berendezkedett egy gízai sziklasírban és kilenc hónapot töltött a Nagy Piramis felmérésével. Petrie 1200 hüvelyk hosszú acélszalagok, különleges mérőláncok és beépített hőmérők segítségével újra lemért mindent. Az alapél hosszát 0,03 hüvelykes pontossággal határozta meg (ami csak 1/260.000-ed részt tesz ki). Műszerei segítségével képes volt 1/100 hüvelyek pontossággal mérni, sőt volt olyan is, mellyel 1/1000 hüvelyken belül mért.
