Ezek alapján is az látszik, hogy ez a tudomány, a geológia egy szabad művészet. Mindenféle csillogó dolgokat tudnak mondani. Csakúgy dobálóznak a millió évekkel. E tudomány vad hajtásai rendszeresen történészesdit, piramisosdit, régészesdit játszanak az ő szabad művészetükben. Megvizsgálják a köveket, hogy az beton, szimulálnak olyan esőt, ami csak a Szfinx felett esett. Az egyik azt mondja az Andok 40 millió éve tornyosult fel, a másik szerint csak 12.000 éve (mert hát Tiahuanaco tengeri kikötő volt). Majd jön egy újabb "geológus", aki meg a szegény Yonagunit mondja mesterségesnek... Mennyi megfejtés és milyen könnyen!
Igen, erre a képre utaltam. A betonöntéshez csak annyit, hogy a burkolókövek hiánya miatt, állagmegóvás céljából betonozhattak, de semmiképp az építkezés folyamán.
Nem értem, mit nem lehet megérteni. Lejjebb már tényleg szájbarágósan elmagyaráztam. Persze, hogy egyedileg faragott kváderköveket használtak, amik nagyon hasonlóak voltak: 2-2,5 tonnás kövek. A piramis oldallapjait, azoknak sorait nézve (egyébként gyönyörű, impozáns sorok, mestermunka) viszont látunk a nagy trendnél kisebbeket is, amik kb. 1-1,5 tonnásak. Több helyen eltérő nagyságú köveket (1-2,6 tonnásakig kb.) láthatunk nem annyira szabályos elrendezésben. Néhány, alább részletezett esetekben alkalmazhattak az építők műbetont is. Én nem gondolom, hogy a piramis köveinek 20 %-át öntött beton alkotja (ahogy pl. Gilles Hug professzor, a francia űrkutatási hivatal (ONERA) szakértője és Michel Barsoum, a Philadelphiai Drexel Egyetem professzora) feltételezi az anyagvizsgálatai alapján. De mindig is az volt az érzésem - a piramis sorait, oldallapjait nézve -, hogy használtak néhol öntött betont is az építők, vagy a későbbi korok javítói.
Persze, Gízában fennmaradt a kőbánya maradványa is. Nagyon úgy nézem, hogy itt kockaköveket bányásztak. (De akkor lehet ezeket ledarálták, hogy teljesen hasonló kockaköveket öntsenek belőlük?) De hová használták volna az öntött köve? Trantur maga is válaszokat keres inkább, mint tudna magyarázni. Engem nem győzött meg semmiesetre, hiszen pld. Kheopsz apja Sznofru még több kőkvádert vájatott a két piramisához, mint a fia. Most akkor ő is öntette a követ? Meg a többi piramist is? Ráadásul semmivel nem látszik könnyebb megoldásnak önteni a köveket, mint vájatni!
Azonos nagyságú építőelemek alkalmazása szóba se jöhetett.
De elképzelhető, hogy a piramis építése vagy későbbi karbantartása során bizonyos helyeken műbetont használhattak volna fel az építők, például javítások vagy stabilizálási munkálatok céljából. A piramis felületén vagy szerkezetében kisebb sérülések vagy repedések lehetnek, amelyeket műbettel lehetne javítani. Ha az idő múlásával vagy más külső tényezők hatására a piramis valamely része instabillá vált volna, akkor műbetont használhattak volna fel arra, hogy megerősítsék vagy stabilizálják ezeket a területeket. Az esetleges belső szerkezetek kialakításánál műbetont is felhasználhattak volna, például a belső járatok, kamrák építésére. Ha problémák merültek volna fel a piramis vízáteresztővé válása miatt, műbetont használhattak volna vízszigetelésre bizonyos helyeken, például az alapoknál vagy a belső térben.
„Az nem lett volna lehetséges, hogy betonöntési technikával 2,3 millió egyforma követ öntöttek volna az építők (ez lett volna az igazi homogén építkezés). „
Amennyiben öntéssel készítették volna, akkor nem lennének különböző fajtájú kövek a gúlában. Nem lenne nyoma a bányászatnak, csak messzebbre került volna tőlük a sivatag. Egy tágasabb kő/betonkerítésen belül meg „teniszpályát”, kerteket találtak volna régészeink.;-)
Az nem lett volna lehetséges, hogy betonöntési technikával 2,3 millió egyforma követ öntöttek volna az építők (ez lett volna az igazi homogén építkezés). Mert hiába lett volna a gúla forma, a rafinált belső építkezés a galériával, tehermentesítő kamrákkal, hiába lettek volna az egyforma, súlyos kövek, de a hetegogén dimenzionalitás helyenkénti beépítése nélkül egy 1304-eshez (5,5-es) fogható földrengés legalábbis súlyosan károsította volna a magasztos emlékmű esztétikáját. Talán így még Schenouda is megérti.
Egy általános kisiskolás előtt is világos, hogy a piramisoknál (maradjunk csak a 3 nagynál) egyedileg faragott mészkő magköveket használtak. De az extra stabilitás végett (pl. földrengések ellen) nyilván alkalmaztak eltérő formákat is a kövek illesztésénél. Sok helyen látszik. Nehogy má ne látszódjon.
Ez kezd megint olyan lenni pepitában, mint a Larache/Lixus kikötő 10-12 éves kőmólója (a világ minden tájáról hozott "nagy kövekkel"). Az akkori tengerszint felett 50-60 méterrel!
Hogyne, persze. Ami a világos, hogy addig akarod gyúrni, kalapálni, amíg valamennyire hihető lesz (de ezek után lehet nem lesz?). Most kb. ott vagyunk, hogy amelyik "azonos" (?!), az öntött, a többi meg bányászott. (de az is lehet bányászott, ami azonos, hisz mi akadálya lennel).
„Az egyiptológusok ilyen nagy súlyoknál szintén a görgős megoldások felé hajlanak. Egyébként érdemes tudni, hogy az egyiptomiak nem csak fagörgőket használtak, hanem voltak bronzgörgőik is.”
Nekem is az a véleményem, hogy a laza homokon nem szánoztak semmit. A görgőhöz meg olyan kemény talaj kell, mint maga a kő. A bronzgörgőt meg csak sima felületen használhatják a kis átmérője miatt. Mondjuk egy teremben beállított szobornál.
Az építők ezek szerint érdekesen vegyítették a homogenitási és a heterogenitási követelményeket az építés során. A kb. hasonló (nem azonos... rosszul írtam) nagyságú kövek és a geometria biztosították a stabilitást, a nagyon sok helyen alkalmazott heterogén dimenzionalitással pedig a repedések, törésvonalak kialakulása, terjedése ellen léptek fel. A betonöntési technológiát néhány helyen alkalmazhatták, ahol indokolt volt. Világos?
15 perccel ezelőtt: "Összességében elmondható, hogy a piramisok építése során a kőművesek inkább azonos vagy nagyon hasonló formájú köveket használtak" (19497)
Összességében elmondható, hogy a piramisok építése során a kőművesek inkább azonos vagy nagyon hasonló formájú köveket használtak (de nincs két azonos kő, amelyik egy szabványra utalna), de sok helyen megfigyelhető a nem azonos formák alkalmazása. Ez általában nagyobb ellenállást biztosíthat a repedések és törésvonalak kialakulásával szemben, például a földrengések esetén. A homogén anyagoknál a törésvonalak gyakran könnyebben terjednek át az anyagon, míg a heterogén szerkezetek esetén az anyagok közötti határfelületek és különbségek számos esetben gátolhatják a repedések terjedését.
Ez volt már, furulyaszó alkalmazásával építették fel törpe termetű entitások. A sziget túlsó feléről szállították át a hasábokat. Szó szerint. Az akkori legfrissebb kutatásokat is mellékeltem a legjobb képek mellé.
Milyen "heterogén" szerkezetről és milyen "nagyfokú stabilitásról" beszélsz? Nézd már meg a piramis oldaláról készült képeket. Maga a szerkezeti forma és a súly tartja egyben a piramist. Nem érted, hogy minden sor magassága a két nagy piramisnál értelemszerűen egyforma, ahogy írtam is (de erre alapoz Davidovits is).
"Azonos nagyságú építőelemek alkalmazása szóba se jöhetett." - ez rendkívül nehézkes lenne maga az öntés, hisz megannyi zsalukeretet kellett volna csinálni. Megint ajánlom nézd meg a piramis oldalköveit.
Mindent elkövettek azért, hogy az utókort megüsse a guta, egész életeket áldoztak az egyiptomi témakörre tudósok, még szerencse, hogy mi ilyen lelkesek vagyunk. Szóval a 208 sor más és más magasságú? Hmm, ügyes!
No problem, ilyen csapattal meg lesz fejtve minden! :)
Arról nem is beszélve, ha öntjük az építőelemeket, akkor nem egyformákat kellene öntenünk?
A piamisok építői a heterogén szerkezetű építkezést alkalmazták a nagyfokú stabilitás megőrzése érdekében. Azonos nagyságú építőelemek alkalmazása szóba se jöhetett.
A piramisok oldalain is lehet látni ilyen ragyás, szél/só/nedvesség marta kőfelületeket. Attól függ melyik gízai rétegből lett bányászva (hisz mindig van a közelében olyan kő is, ami sima felületű). Ennek jelentős része ilyen ramaty. Ezen is látszik Davidovits hülyesége, hogy itt az épületek meg a piramisok betonból épültek. Akkor nem egyforma minőségűnek kellene lennie? Arról nem is beszélve, ha öntjük az építőelemeket, akkor nem egyformákat kellene öntenünk? Hisz azzal a legkönnyebb építkezni. Ehelyett a piramis minden sora (208 sor van) más és más magasságú. Ahogy a templomok kövei sem egyformák. Khephrén Halotti templomában van egy 13 m hosszú is, tehát kétszerese a 400 tonnás hosszának, de csak 180 tonna a súlya.
Gondoljunk bele, ha a házhoz rendelünk téglát és zsalutéglát, s azokat vagy 15-20-féle mintában öntik ki, ez mennyire megnehezíteni nekünk a falrakást!?!
"Véleményem szerint, egy szántalpon, nedves homok úton húzott kőtömb, nem súrlódik annyira, mint a fagörgőkön, mert azok besüppednek a homokba."
Szerintem a szántalpak belesüppednek a nedves homokba.
Nemrég említettem Mussolini obeliszkjét, amit 1928 végén ősi módszerrel húztak ki a bányából. Ott szánon húzták, alá gerendákat rakosgattak, melyeket kenőanyaggal kenegettek a csúszás miatt. A márványtömb a szánnal együtt mintegy 350 tonna körüli lehetett:
Itt ahogy elnézem még vontatási utat sem csináltak, egyszerűen áthúzták mindenen vagy 9 mérföldön át (a kikötőig). Igaz, csak egy tömbről volt szó. Az egyiptomiak nyilván csináltak egy vontató utat. A Halotti templom mellett egyébként megtalálták az építési rámpa maradványait is!
Az egyiptológusok ilyen nagy súlyoknál szintén a görgős megoldások felé hajlanak. Egyébként érdemes tudni, hogy az egyiptomiak nem csak fagörgőket használtak, hanem voltak bronzgörgőik is.
Valszeg, az évezredek folyamán megkísérelték feldarabolni a követ. Szerintem vágtak is le belőle. Nagyobb is volt a kő eredetileg, min. 450, max. 500 tonna.
. 
