Nem tudom, szerintem a Fonyód, de marekp-nek nagyobb tapasztalata van e téren, gyakorlatban is. Ha jegyellenőr lenne, akkor bizony nem sok potyautas lenne a hajókon.
A megoldás pontonról való indulással benne van a kishajóvezetői tankönyvekben. Ha nem volt ponton, a megoldás azért hasonló lehetett.
A hajó farán vezethettek át kötelet arról az oldalról, ahova fordulni akartak arra az oldalra, ahonnan el(le)fordultak. Ha van ponton és a kormánylapát nem nyúlik ki hátra, a megoldás egyszerű (ez van az említett könyvekben is): a pontonnak támaszkodó hajó a saját fara körül fordul át. A gőzhajók kormánylapátja eléggé kinyúlik hátra, nem tuom, teljes kitérítésnél befér-e a hajó fara alá. Ha nem, akkor a gépet valószínűleg meg kell indítani bizonyos elfordulási szögnél. Egyszerűbben lehetett ezt kivitelezni azoknál a XIX. század végi gőzhajóknál (pl.: MFTR Margit és a DDSG számos hajója) ahol a kerékállás a faron, közvetlenül a kormánylapát tengelyénél volt.
Nyilván járatni kellett a gépet akkor is, ha nem volt ponton. Akkor nyilván a partra kellett kötelet vinni. A szűk folyó (pl. Tisza) általában kanyargós is, a fordulással átellenes oldalon messze előre vive a kötelet valószínűleg meg lehetett oldani a fordulást gép nélkül is. Ehhez persze a manővert a megfelelő hajlású kanyarban kellett végrehajtani. Megpróbálom lerajzolni, hogyan képzelem.
ANker-nek jó hír: visszatért a Helka a G járatba. Tegnap 6, azaz hat ember (német) szállt ki Balatonföldváron este. Legyünk optimisták, és higgyük azt, hogy Szemesen pedig 150. Egyébként Földváron érdekesen fordul meg a Helka, kb. 5 perc csak a fordulás és iszaptengert csinál a kikötőből, de érdemes megnézni.
Laja!
EZ mi?
9056
Malwin !
Nem nyert: majd 3 percembe telt, mig rájöttem, hogy a 9056/2-es hozzászólásodhoz hozzáolvastam egy multidő: "t" -t - mi benne sem volt. ( úgy dolgozik, mint a média :-)) )
Nem értek a dunai manőverekhez, de van egy tippem. Szerintem két kötél kell hozzá, mindkettő ugyanarra a parti (ponton) bakra. Az első vágatóbakot használva vágatással kiment a hajó hajóút közepére, majd utána a másik kötelet és a hátsó vágatóbakot használva (első kötél bakról le) már át tud fordulni merőlegesen a hajó. Közben át kell vinni az első kötelet a másik oldali hátsó vágatóbakhoz és megfelelő időben megkötni, az elsőt elengedni, hogy ne törjön meg a második kötél a hajófarnál. Aztán még mielőtt a hajó egyenesbe állna és a kötél ráhúzná a partra, elengedni mindent, aztán előre. Ez a módszer csak induláskor jó, így kikötni szerintem nem lehet, de hát nem is cél, hogy völgymenetben kikössünk. Megj.: A vágatóbakok a hajó oldalán a hossz 1/3 és 2/3-ánál lévő különleges bakok. Jó lenne valami szakértő tényleg megmondaná a frankót.
Kár ezért a képtáras dologért, én szivesen tallózgattam mások képtárait ha volt egy kis időm. Az Origó fotótár Javascriptes, és azt nem szeresse a tűzfalam.
Hátha megjavul.
9056
Malwin !
Nem nyert: majd 3 percembe telt, mig rájöttem, hogy a 9056/2-es hozzászólásodhoz hozzáolvastam egy multidő: "t" -t - mi benne sem volt. ( úgy dolgozik, mint a média :-)) )
9056
marekp !
Ez nyert: "Asszem értem": Én nem, mert lusta voltam az előzményeket részletesen elolvasni, de EZ A KÉP CSODASZÉP.
E képhez nem, mert készítője vagy szerencsés, vagy zseni, de a vitorláshoz (inkább a mancsaffthoz) tán szólok még hozzá egy gondolatot, (ha össze tudom szedni).
és azonos rajtszámmal indulva e két éles ellentét érdekes.
Lukács Béla politikus , szül. 1847. Zalatnán, meghalt 1901. Budapesten. Jogi s nemzetgazdasági tanulmányokkal foglakozott. 1872. pénzügyminisztériumi hivatalnok, majd képviselő lett. 1886. a MÁV igazgatója, 1889. kereskedelmi államtitkár s Baross halála után kereskedelmi miniszter lett. 1900. a párizsi világkiállítás magyar kormánybiztosaként működött, de a túlfeszített munka idegeit megőrölte s a Dunába ölte magát.Több jeles vasútügyi és pénzügyi tanulmánya és könyve jelent meg.
(Tolnai világlexikona Bp. 1928)
