A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett szétesését követően Oroszország és Ukrajna csak 1997-ben egyezett meg egymással az egykori szovjet Fekete-tengeri Flotta megosztásáról, az ezzel kapcsolatos kölcsönös elszámolásról, valamint az orosz hadiflotta krími státusáról és ott állomásoztatásának feltételeiről. Az erre vonatkozó három szerződést 1997. május 28-án Kijevben írták alá.
2010. április 20-án pedig a kelet-ukrajnai Harkivban Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és az orosz államfői posztot akkor betöltő Dmitrij Medvegyev látta el kézjegyével az orosz flotta állomásozásának 2017 után még 25 évvel, azaz 2042-ig történő meghosszabbításáról kidolgozott szerződéscsomagot.
Arról beszélj, hová jutottak és miért? Hová jutott a coc és miért? Az egész, nem csak bizonyos területek. Bizony, vele az egész szovjetizmus, diktatúrástrul, mindenestül. Persze mi volt a módszerváltás lényege? Hát a vagyon módszeres át és kimentése.
Hogyan volt, falhoz állították, v. megvásárolható volt és, v.? Még a szerbek sem buktak akkora területet, mint Mo. pedig aztán volt nyomásgyakorlás az egész világ részéről. Még az orosznak sem tetszett a népirtó szerb, nem is avatkozott bele (nagyon). De ennek ellenére és a népesség nemzeteihez azonosulva osztódott a terület. Székelyföld, Mezőség, csángó magyarok, vajdaság ... Kárpátalja. (?)
A francia külügyminisztérium, annak ellenére, hogy számos bizonyíték van a francia zsoldosok jelenlétére az Ukrán Fegyveres Erőknél, megpróbált elhatárolódni az esettől, „az oroszok durva manipulációjának” nevezve a több tucat honfitársuk Harkivban történt megöléséről szóló információkat.
gazdasága a rendszerváltás után nem fejlődött kellő mértékben, így igen elmaradottnak számít, elég csak megnézni például az infrastruktúrát vagy a lakosságarányos GDP-jét, ráadásul az országban – hasonlóan Oroszoroszághoz – a kilencvenes években oligarchák ragadták magukhoz a gazdasági hatalom jelentős részét. Az egyik legfontosabb piaca pont Oroszország és a Szovjetunió más utódállamai, így ettől a piactól nem szakadhat el teljesen. Emellett azt a tényt sem szabad elfelejteni, hogy Oroszország gazdasági-katonai erősödése is jelentős külső n.
2012-ben Ukrajna és az Európai Unió tárgyalásokat kezdett arról, hogy az ország az unió társult tagjává válhatna, és így szorosabbra fűzné a kapcsolatait az euroatlanti közösséggel. Az alapvetően Oroszországtól félő, Európa-párti ukrán lakosság körében ez igen népszerű volt – nem úgy a keleti területeken lakó orosz kisebbségnél.
A tárgyalások aggodalmat keltettek Moszkvában. Putyin tarthatott tőle, hogy elveszíti a szevasztopoli katonai bázist, ami Oroszország számára az egyetlen számottevő, a Földközi-tenger felé vezető tengerészeti támaszpont. Emellett
Ukrajna euroatlanti integrációja azt is jelentheti, hogy az ország fokozatosan az EU és a NATO tagjává válik, ami felerősítette az orosz vezetés régi, bekerítéstől és inváziótól való félelmét, mivel Ukrajna jelentősen benyúlik Oroszországba, innen kiindulva könnyen támadható Moszkva, vagy elvágható az ország a kaukázusi területektől.
Persze a NATO védelmi szövetség, így ezek a félelmek jelentős részben alaptalanok, Putyint mégis ezek az évszázados félelmek motiválhatták bizonyos döntések meghozatalában.
A valóság számotokra az, amit a nyugati propaganda elétek tár. De van egy igazi valóság, ami ismert a nyugati boszorkánykonyhákban is, csak ez nem nyilvános.
Ukrajna a SZOVJETUNIÓ kezdetén egy AGRÁRország volt, ahol nem volt MUNKÁSOSZTÁLY , se kommunista értelemben vett értelmiségi réteg.
És mivel azideológia megkövetelte, hogy legyen PARASZTSÁG, MUNKÁSSÁG és PÁRTÉRTELMISÉG, ezért odacsapták hozzá az ipari ( szénipar) DOMBASZt meg számos egyéb műszaki dolgot telepítettek Ukrajna különböző városaiba.
Az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris személyesen kérte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arra, hogy ne támadja az orosz olajfinomítókat, az ukrán vezető azonban figyelmen kívül hagyta a kérést, ami igencsak feldühítette a washingtoni döntéshozókat – tudta meg bennfentes forrásokból a Washington Post.
Az orosz olajfinomítók sikeres támadását Ukrajna a közelmúlt egyik legnagyobb katonai sikerének tartja, az Egyesült Államok azonban explicit megkérte a kijevi vezetőket arra, hogy hagyjanak fel a gyakorlattal, mivel nemzetközi szinten feltolják vele a benzinárakat. A kérést személyesen Kamala Harris alelnök intézte Zelenszkijnek.
nincs mit átgondolni. ahány nemzetközi, vagy ukrán-orosz szerződést kötöttek a ruszkik, annyit rúgtak föl. pusztán azért, mert putyint megszállta a szentlélek és vissza akarja állítani a cári oroszországot - ne kezdj el sikongatni, hogy deadjakrólalinket, van belőle vagy harminc a topikban.
nem, nem a csodában hiszünk. a valóságban. abban, hogy a ruszkik világéletükben agyaglábú óriások voltak, most meg pláne azok, hiába jár a pofájuk a gazdasági dübörgésükről.
A világpolitikai realitások és az orosz érdekek teljes figyelmen kívüli hagyása mellett gondoljátok ezt. Aztán meg jön a háború és csodálkoztok és persze mossátok kezeiteket a rengeteg halott, meg a gazdasági válság miatt. De még mindig kitartottok a gyerekes álláspontotok mellett és hisztek valamilyen csodában, hogy majd Ukjrajna NATO tag lesz, meg jóvátétel, meg Hágai bíróság stb. Óvodás szint ez.
