http://ujgenezis.uw.hu/5/5_03.htm - itt szerepel pár elég ratyi minőségű fotó egy fura csontvázról, állítólag a Tutanhamon sírkamrájából származik. tud erről valaki valami közelebbit, vagy csak kamu az egész?
Schenouda említette hogy Gizában megtaláltak a "törpék temetőjét", erről is jó lenne látni fotót, de eddig még nem sikerült találnom.
"A Natgeon volt pár éve egy állítólagos élő közvetítés, amibel Hawass bábáskodásával beküldtek megint valami szálkamerát vagy kamerás robot ebbe a lukba... nem?" - de igen, hiszen láthattuk a túlsó falát is a kis üregnek, de a Djedi-nek egy kígyó-optikás kamerája van, ami alaposan körbe is tudott nézni a kis üregben, így találták meg az alsó kőlapon azt a három hieratikus számjegyre emlékeztető jelet is. 1, 20 és 100-as jelét, és Luca Miatello - az óegyiptomi matematika egyik kutatója -, úgy véli, hogy 121 királyi könyököt (1 könyök = kb. 53 cm), ami a légjárat teljes hossza lenne idáig. A korábbiaknál is pontosabb adataink lettek: pld. a kőrostély 6 cm vastag, a kis "kamra" mögötte: 23x23x19 cm-es (a legutolsó a hossza +/- 15 mm). De amúgy tényleg jól látod, mert hisz már 2002-ben beláttunk oda, ha nem is "ennyire", s ezért írtam én is, hogy már kicsit fárasztó ez a tökölődés, amit csinálnak... Legalábbis látszólag, mert annyiban igazuk van, hogy Gantenbrink robotja, az Upuaut a kőrostély baloldali rézkallantyúját törte le véletlenül, míg a Pyramid Rover 2002-ben a jobb oldalit (úgyhogy a legújabb képeken már mindkettő hiányos, holott még az Upuaut első felvételein, mikor közeledett a járat végéhez, még mind a kettő ép). Ráadásul mindkét robot lánctalpai erősen odafeszültek, nyomot hagyva a járat alsó és felső falához (ez már csak az esetleges ősi jelek eltörlődéséhez is vezethettek).
"Ez a gép lehetett esetleg azonos az Athanorral ill. Frigyládával?" - értelemszerűen nem azonos, egészen más funkciója volt (másrészt athanor sem egy darab volt).
A Natgeon volt pár éve egy állítólagos élő közvetítés, amibel Hawass bábáskodásával beküldtek megint valami szálkamerát vagy kamerás robot ebbe a lukba... nem?
Ha megfigyeljük Tlaloc/Chac szimbolikus "ábrázolásait", azok az istenség fejét mutatnák, de ezek valójában nem lehetnek az ő ábrázolásai, mert egy olyan szögletes valamit mutatnak, ami csak nyomokban hasonlít egy fejre, de valójában egy nagy gépezet.
Ez a gép lehetett esetleg azonos az Athanorral ill. Frigyládával?
Írod: "Mert ahogy nem szólt bele senki abba, hogy az egyszerű parasztember milyen szimbólumokat vés az eszközeire ('szerencsére' ezeket már nem értette senki), úgy abba se nagyon, hogy miféle történeteket mesélnek egymásnak a 'fonóban'... és ezek egy jó része szinte teljesen megúszta, hogy a keresztény térítés ide is behatoljon, ahogyan az történt pl. a mítoszok és legendák esetében..."
Igen, teljesen hasonlóan látjuk, hogy épp azért mert "mesék", sem az egyház, sem a vallás, sem a közösség (etnikum), sem az állam nem szólt bele formájukba. Ahogy írtam a 8704-es hsz-ben: "És mivel "csak" mesék, biztosította, hogy sok-sok nemzedéken át megmaradjanak..."
Valóban hatalmas anyag, már ami fel van dolgozva, pedig a sok száz mitoszkutató is alig foglalkozik ezekkel. Olyan munka, ami meghaladja bárki erejét, hisz pld. össze lehetne gyűjteni bizonyos mese-elemeket, melyeket osztályozni kellene milyen régiek lehetnek, olyan jeleket, elemeket, szimbólumokat keresni, melyek a prehisztorikus idegen gyarmatosítás idejére, embertől teljesen idegen rítusokra vonatkoznának, és ezeket is osztályozni kellene. De végső soron azért persze beérhetjük pár mintával, hisz szerintem bárhol kapargáljuk meg ezen mesék legtöbbjének felszínét, kutatva azok eredeti formáját, úgy egyre inkább jutnánk hasonló következtetésekre, melyek mind-mind megerősítenének bennünket...
Jó, hogy hoztad újból linkeket! "Máshol persze, pl. Afrikában, ezek élő legendák is mítoszok, amik beavatási társaságok alapját szolgáltatták, ilyesmi persze még Európában is élt maradványszerűen valaha, mint a boszorkányság, mannerbundok, a Farkasok Társasága stb...."
Érdekes az is, hogy a rítusok szintjén az ókori emberek tkp. kétféle módon viszonyultak az eltűnt kabirok irányában. Maga az emberiség igyekezett elfeledni a történteket, azok csak misztériumok szintjén maradtak meg. De ez sem úgy, hogy volt pár főkolompos, akik tisztában voltak mindennel, hanem felemás módon emlékeztek a "gyarmati" időkre. Egyrészt rettegtek a hajdani uraiktól, másrészt lelkes rabszolga módjára imádták is azokat (s ezek emberi jellemvonások). Hogy ez abszolút nem kirívó vagy hibás állítás, arra ott van a korai gnosztikus, sátánimádó szekták vagy a mexikói vallások számunkra már teljesen mocskos, vérgőzös világa.
A kabir alkimisták emberhasznosító hatalmas gépezeteket állítottak fel titkos föld alatti labirintusaik mélyén. Mint láthattuk Mexikóban egy veszedelmes istent neveztek Tlaloc/Chac néven. E volt ennek a létesítménynek a vezetője, ugyanakkor magát a hatalmas gépezetet, amit más kultúrkörök egyszerűen "kemencének" tituláltak, szintén Tlaloccal, mégpedig Tlaloc fejével azonosították. Ez az ábra maradt fenn erről a titokzatos gépezetről, talán az ember tudat alattijában...
Tehát a kétféle viszonyulás a hajdani eljáráshoz (amiről az elején beszéltem): embereket hajtanak végig az újból felépített labirintus-vesztőhelyen, rituális beszédekkel, ruházatokkal, illatszerekkel, és kínzásokkal. A vége mindig a haláluk. A másik viszonyulás, mikor ezek nem halnak meg, hiszen önkéntes jelöltek: ők is kiállják a bizarr kínzásokat, s ezt beavatásnak nevezték.
A nigériai mandja és banda törzsek titkos társasága emlékszik egy ősi szörnyetegre, Ngaloka néven. A társaság beavatása is ezt jelképezi, mikor a jelöltet egy kunyhóba vezetik, ami Ngaloka testét jelképezi, ott pedig megkínozzák és korbácsolják, ami a szörnyeteg „emésztését” jelképezni, majd kiköpi a jelöltet… Ez nem olyan, mint a világ másik oldalán a maja Popol Vuhban szereplő "Kések Háza" nevű hely??? Szerintem a kabirok emberhasznosító eljárásában egy hatalmas kockaszerű gépezet volt az első fázica, aminek nyílásába gyermeket raktak. De nagy űstszerű fémmedence (-cék) is voltak a csarnokban. Legyen az Tlaloc állítólagos "feje", Ngaloka gyomra, vasorrú bába kemencéje, Minotaurosz titkos kamrája, a "Kések Háza"... mind-mind ugyanazt az emberhasznosító gépezetet jelentette!!!
Hogy lássuk, hogy e szörnyű gépezet az emberiség rémképei közt ugyanúgy jön fel. A mandják és bandák Ngaloka gyomrát egy kunyhóval ábrázolták. A szintén afrikai dogonok az isteni őseikről, a nommoszokról elismerik, hogy „utálatosak” és „visszataszítóak” voltak az ember számára (akár a babilóniak annedotuszai). A dogon Nommo anagonno, félig ember, félig kígyó, vörös szemekkel és villásnyelvvel. Én összehasonlítottam két teljesen különböző kultúrkör, nép és kontinens két mintáját:
Az első kép a mexikói Tlaloc-fej, amiről nemrég hoztam jó pár képet, ami azt bizonyítaná, hogy ez nem egy emberi fej szimbolikus vagy szürrealista megformázása, hanem egy ősi gépezet rémképe, ami kapcsolódott a Tlalocnak nyújtott gyermekáldozásokhoz. A 2-3. kép meg egy dogon (Mali) Binu-szentélyt mutat. A Tlaloc fejek egyik jellemzője a két teljesen kör alakú, lyukszerű szem, sokszor egy tárcsa közepén (kétségtelenül a gépezet fontos eleme). A fején valamiféle háromszögek, talán tollak vagy korona gyanánt, hinnénk legalábbis, de elég megnézzük a dogon-szentély sémáját: a két köralakú "szem", alatt nagy "száj" és a tetején hasonló háromszögek (még a fej két oldalán lévő táblaszerű valami is megfelelhet a Binu-szentély két oldalán lévő körkörös támasztékkal).
Az rejtélyes mexikói olmékoknak is kellett legyen ilyen hagyományaik, mert több domborművük is erre utal, s azt is tudjuk, hogy gyermeket áldoztak:
A második kép az olmék oltárra tett gyermeket mutatná, míg a harmadik a Jancsi és Juliska történet (Hansel és Gretel) egyik illusztrációját, a boszorkány kemencéjét, amibe a gyerekeket vetette volna...
Azon tudósok, mitográfusok vagy régészek, akik találkoznak ezekkel a dolgokkal, nem rakják össze a darabokat, mert a tudat alattijuk, a népi amnézia azon időkre, ma is hat, s "ésszerű" magyarázatokat igyekszenek keresni, s ilyen szempontból még fura mód "veszélyesek" is azon szerzők írásai Nolanus, akiket említesz, mert nagy szuggesztióval, lehengerlő tudással elég hihető módon próbálják meg magyarázni ezen emlékeket. Természetesen nem szándékosan terelik el a figyelmet, vagy titkolják el azt, hiszen láthatóan ezen magyarázatnak még csak a szele sem merül fel lehetőségként náluk...
S hogy nem nekik hiszek ezen magyarázatoknál, hanem a saját koncepciómnak, ez meg lehet azért van, hogy már nagyon régen foglalkozom ezen nyomokkal és maradványokkal, s kétségtelen, hogy az én agyam is máshogy forog már nagyon régóta ezen jelekre... (szóval mindenképpen sokat, sokáig és elég intenzíven kell valakinek kutakodni, hogy felderengjenek előtte ezek a dolgok, s ez egy-két könyv olvasgatása révén még nem jön meg).
Mert ha azt kérdezik, akkor én hogyan tévedtem ezen magyarázatokra, úgy azt tudom mondani, hogy 1976-ban kezdett érdekelni az őstörténelem rejtélyei, majd 79-ben figyeltem fel a kabirokra, s 80-ban kezdtem összerakni, összeírni az ókori történetírók (mint Sztrabón) és mások megemlékezéseit rájuk. 1980 nyara volt nálam a felismerés első hulláma a Geógraphikát és a Görög mitológiát lapozgatva, s az egész nyár a kabirok lázában telt el, mialatt az utcán még javában folyt a szocializmus építése. Utána még több hullám jött, s több évtized is eltelt, de már nem tudom melyik hozta a kabír alkimisták és emberírtó tevékenységének felismerését, de kétlem, hogy bárki más előttem foglalkozott volna ennyi időn át, ennyi "hullámban" a prehisztorikus idők rémségeivel, s ezért is utazok saját elképzeléseim nyomában...
"De írt ilyen mesékről itt Nolanus is érdekeseket, de most meg azt sem lelem, de ha erre jár, talán majd írhatna erről" Igazából ami érdekes volt a téma szempontjából azt már említettem, innen már csak a téma elmélyítése és terebélyesítése következhetne, ehhez persze kellene, hogy felkutassuk és átrostáljuk a földgolyószerte feljegyzett néphagyományok rettentő hegyét (ami persze elvégzendő feladat). Szőr mentén korábban többek közt ezekben írtunk: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=103695167&t=9000303
Én abban szinte biztos vagyok, hogy ezek a 'mesék' lényegében (a felhasznált szereplők és mintázatokat tekintve) nem hogy ezer évre, hanem mélyen a neolitikum idejére nyúlnak vissza, és akár csak a némely néphagyományok, egészen ettől fogva őrzik zárványként az ősi idők lenyomatát. Mert ahogy nem szólt bele senki abba, hogy az egyszerű parasztember milyen szimbólumokat vés az eszközeire ('szerencsére' ezeket már nem értette senki), úgy abba se nagyon, hogy miféle történeteket mesélnek egymásnak a 'fonóban'... és ezek egy jó része szinte teljesen megúszta, hogy a keresztény térítés ide is behatoljon, ahogyan az történt pl. a mítoszok és legendák esetében (amik ennek ellenére használhatóak, ha lefejtjük a keresztény 'mázt', de persze sok minden el is veszett közben). Szóval ezek valami olyasmik, amik 'jelentéktelenségüknél' fogva képesek voltak valami ősit megőrizni. Máshol persze, pl. Afrikában, ezek élő legendák is mítoszok, amik beavatási társaságok alapját szolgáltatták, ilyesmi persze még Európában is élt maradványszerűen valaha, mint a boszorkányság, mannerbundok, a Farkasok Társasága stb.
És itt nem egyszerűen csak arról van szó, hogy a kereszténységi előtti pogány hit és szertartások őrződtek meg ilyen-olyan formában, hanem ezeken keresztül egy olyan ősi világ nyomai, ami már i.e. 4000 környékén kezdett felbomlani, a harcos népek beáramlása során, akiknek a szemében ez a berendezkedés körülbelül olyan rettentő lehetett, mint a hajdani konkvisztádoroknak és hittérítőknek az közép-amerikai emberáldozati kultuszok, és éppen ilyen hévvel irtották is ezeket, és ez a folyamat a neolitikum végétől a Kolombusz utáni (és előtti) Amerikáig végigkövethető. Ezek a harcias rasszok nem tudták azonban teljességgel eltüntetni a nyomokat, hiszen a hódítók egyben végül is mindig keveredtek a helyi ősi kultuszok őrzőivel, ha a férfiakat ki is irtották, a nőiket feleségül vették, és azok az utódoknak adták tovább 'anyáik' történeteit is... Ez megint ugyanaz a történet, amit a görögök esetében már megállapítottunk: az egész klasszikus görögség vallása és mitológiája az árja hódítók és a 'pelaszg elem' kombinációjából épül fel. Nem ragozom ezt tovább, sokat írtak már erről egészen különböző szerzők (Evola, Graves, Gimbutas stb.), viszont ez egy olyan elem, amit feltétlenül figyelembe kell venni, ezen témák vizsgálatakor, mert segít megérteni, miképpen változtak és alakultak át ezek az ősi történetek és népek.
Engem leginkább a 'mesékben' (máshol még legendák és mítoszok formájában élnek) két-három elem ragadott meg, ami Schenouda elméleteivel vág össze.
Az első a 'beavató' vagy 'emberhasznosító' szörny ideája, mint az afrikai Ngakola, vagy a Piroska Farkasa, Küklopsz stb.. Egészen érdekesek ezek az erdei, de kiváltképp mocsári lények, ezek megint csak megtalálhatóak Japántól Afrikán át Európáig. Nem véletlen, hogy a kelták szent helyei közt fontosak a tavak és kiváltképp a mocsarak, rengeteg áldozati ajándékot ásnak elő ezekből a régészek, beleértve az emberáldozatokat is, akiket a 'Tó Asszonyának', vagy a 'Mocsár Rettentő Urának' ajánlottak fel... ismerjük a rómaiak leírásait ezekről, hogy micsoda undor és döbbenet fogta el őket, és hányták kardélre az ilyesmiket kultiváló keltákat. (de fel lehetne vetni pl. a japán Kappa figuráját, és ki tudja mennyi ilyen van más népeknél, amiről nem is tudunk)
Aztán jönnek persze a törpék, valószínűleg hegyeket lehetne összehordani belőlük az európai folklórból, mint földmélyi, emberfeletti mágikus és technikai tudással bíró lényekről. Az egyszeri ember persze mindebből csak a már eléggé 'degenerált' hét törpe történetet ismeri, az anyag azonban jóval szélesebb és érdekfeszítőbb.
Részben ezekkel összefüggésben ott vannak a mesék és legendák beavató titokzatos úrnői (ld. pl. a Tannhauser legenda), akik akárcsak a görög istennők és nimfák, egy letűnt gynokratikus civilizáció 'istennőinek' maradványai....
Szóval itt is, mint az összes 'Schenoudás' témánál az ember rövid úton elkezd csodálkozni, hogy bizony nagyon sok olyan adattal rendelkezünk, amiről egy hétköznapi, általános műveltségből kiindulva sejtelmünk sem volt, és a kutatók se nagyon foglalkoztak vele, mert annyira távolinak és jelentéktelennek tűnnek a gyermekkönyvek lapjaira meg molyszagú klasszika-filológusok tanulmányaiba száműzve...
A Djedi Projectről itt is sokat írnak, többet nagyon én sem tudok, hisz már 19 éve vacakolnak, nem figyelgeti az ember napi szinten, hogy "ma éppen kiesett a kis robot egyik kereke", meg ilyesmi híreket...
Amit kérdezel: innen most azt lehetetlen megmondani, hogy a kis csapóajtó mögötti fal vagy másik csapóajtó mögött egy titkos kamrát találtak volna... (ill. az emliitett kis leleteket), mindenesetre minimum gyanús, hogy kacsa az egész. A cikkhez közölt fotón is még a 2003-as Pyramid Rover-t tuszkolja be a képen a járatba Gregg Landry bostoni mérnök! De nem ez volna az első hazugság az ügyben. Ugyanis amióta Gantenbrink robotja eljutott 1993-ban a kis csapóajtóig ("ajtó", ami egy 20x23 cm-es nyílást zár le!), azóta mindenféle áltudósok, sarlatánok és más magukat bennfentesnek gondoló nyugati kóklerek folyamatosan röppentenek fel mindenféle ujjból szopott történeteket, "biztos" forrásokra hivatkozva...
Pld. amikor 1998-ban két rejtélyvadász, az amerikai Richard Hoagland és Hunter a Nagy Piramisban kirándultak, törmelékkel teli zsákokat, létrákat és elektromos kábeleket láttak a Caviglia-járat bejáratánál (a Királyi Kamrához vezető átjáróban), s ezután mindenfelé azt nyilatkozták, hogy "titkos ásatás" folyik a piramisban, sőt Caviglia folyosóját bányásszák tovább... (holott csak takarítottak).
Nos a kicsit eszelős Hoagland Art Bell rádióshowjában beszámolt akkoriban róla, hogy a piramis egyik arab biztonsági őrével ("megbízható forrás") beszélgetve arról értesült, hogy 1996. október 20-án 9:30-kor egy száloptikás videokamerával felszerelt robot állítólag egy 3 x 2 x 1,5 méteres kamrát fedezett fel a Gantenbrink-ajtó másik oldalán. A kamrában egy fekete ember ülő szobrát látták (lehet nyomja Hoagland a civilizáció néger eredetét bizonygató áltudományos amerikai dilit is?), amely az aknán át a Sziriusz csillagra néz, amint az átkel a meridiánon. A lábait keresztbe rakja, és az egyiptomi ank jelet tartja a csillag felé. Hoagland közli, hogy biztonsági őrt nem sokkal a beszélgetés után elhelyezték messzire Gízából (tehát értsd: a háttérben CIA, FBI, MOSZAD, KGB vagy ami kell...). Az egészből persze egy szó sem volt igaz...
Arra azonban, hogy 2002. szeptemberében átfúrta a kis kőrostélyt a Pyramid Rover, s hogy mit látott mögötte arra senki nem volt felkészülve... Az átfúrás előtt ugyanis ezeket hitték: egy Sziriusz felé néző kis szobor, a király szerdab-szobra, folytatódik az akna, Kheopsz naplója az építésről vagy csak a mágikus imái, papirusztekercsek, szent homok, függőleges akna lefelé, temetési kamra (Kheopszé vagy Hotepherészé), kincseskamra, már csak tömör mészkő, egy földön kívüli űrhajó által hozott tárgy. Hawass még azt sem zárta ki, hogy mögötte lenne Kheopsz igazi sírkamrája. Arra, hogy mit lát a furaton átdugott száloptikás kamera, tehát senki sem számított: találtak egy cipősdoboz-méretű kis odút, amiben az égadta világon semmi nem volt: na ez -kimondva vagy kimondatlanul-, mindenkit lelohasztott...
De utánna mindenki változtatott korábbi álláspontján, és újabb rejtélyeket szimatolva próbálták fenntartani a lanyhuló érdeklődést, így Gantenbrink, Gnaedinger vagy Chris Dunn, s újabb járatokat, szobrokat, kábeleket, kincseket és hasonló dolgokat szimatolva immáron az "újabb ajtó" mögött...
"...2012. októberében újraközéppontba került a tudományos világban, és rendkívül sok kutató figyelmét felkeltette a boszniai piramisokkal kapcsolatos, már nem is annyira ismeretlen, de a jelenlegi történelemként elfogadott állítások szemléletmódjának erőszak és félremagyarázás nélküli megváltozását kikényszerítő felfedezése.
Megosztja a tudományos közvéleményt az, hogy a legalább 27 ezer évesre becsült piramisok alaposan átformálnák Európa történelmét, és mint a puzdra. com oldalunkon is olvasható olyan történelmi tények elfogadását kényszeríti ki, amitől az átvett vagy lopott kultúrával "rendelkező" népek hátán feláll a szőr. Konkrétabban a politika, és a ránk erőszakolt történelem esetében nehéz lenne lenyelniük a békát, hogy többek közt Bosznia területén is megtalálhatók Európa, és a világ legősibb civilizációjának bizonyítékai, nem mintha a Ley-vonalak hálózatának ismerete, és egykori felhasználása kevésbé régi múltra tekintene vissza.
Egy, Dr. Semir Osmanagich által vezetett nemzetközi kutatócsoport bebizonyította a radiokarbon kormeghatározási eljárást alkalmazva, hogy a boszniai Piramis komplexum legalább 25.000 éves. A területen Nap-piramisnak elnevezett objektumot 2005-ben felfedezték fel, a világ legnagyobb piramisaként. Jelenleg a legaktívabb régészeti lelőhely a bolygón.
A résztvevők felfedeztek egy négy méter átmérőjű energia nyalábot, ami piramis középpontjából jön, és kiad egy megmagyarázhatatlan eredetű 28 kilohertz frekvenciájú erős elektromágneses jelet. Ezt a jelenséget megerősítette Dr. Slobodan Mizdrak fizikus Ph.D Horvátországból, Paolo Debertolis antropológus, az University of Trieste professzora Olaszország-ból, Heikki Savolainen, hangmérnök Finnországból és Goran Marjanovic, villamosmérnök Szerbiából.Dr. Osmanagich feltételezte, hogy az energia-nyaláb az oka, hogy a piramis ezen a ponton épült, és lehetett az ókori civilizációk hatalmas tiszta energiaforrása. Az alapötlet, az elmélet már rengeteg támogatás kapott, és ihlette a "The Giza Power Plant" című könyvet Christopher Dunn részéről, amely 1998-ban jelent meg, boncolgatva a piramisok építésének valódi okait.....
....A boszniai piramis-park a legnagyobb aktivitás, mert a referencia szerzési lehetőség nyitva áll, és erre fel is kéri a látogatókat, szemben az egyiptomi piramisokkal, ahol Dr. Zahi Hawass "csapata dolgozik, és a hozzáférést bármilyen információ elérése szigorúan őrzött....
Koszonom. Kb. ennyire en is ismerem az eddig tortenteket :) Tenyleg nem kapkodnak.
De ha tortenne mar valami azt ki (weblap) irna meg elsonek? Ezeknek nincs valami blogjuk vagy weblapjuk, mar mint ennek a projektnek vagy ennek csapatnak?
Most talaltam a neten egy ilyen hirt. Ez valami kacsa lehet?
Rudolf Gantenbrink robotja már 1993-ban felfedezte, hogy a Királynői Kamra "szellőző járata" nem csupán 6-8 méter hoszú, hanem vagy 65 méter, s végét kis tolókő zárja, rajta valamilyen kallantyúkkal! S azóta majd húsz év telt el, így joggal mondhatjuk: "Isten malmai lassan őrölnek". Tehát olyan nagy kapkodás nem lesz, egy emberöltőnyi kutatás...! De gondolom ha volna valami komolyabb eredmény, azt közölték volna, vagy az újságírók kiszagolták volna.
Eddig tán, ami legjelentősebb volt ebben (a két végén lévő kis csapóajtó mellett), hogy találtak a szűk kis járat falán vörössel odapingált írásjeleket. Teljesen hasonlóakat, mint amilyeket Vyse ezredes találta a Királyi Kamra fölött, miután járatokat robbantott felfelé, s amelyekről néhány rejtélyszimatoló (Sitchinnel az élen) azt terjesztette, hogy szegény Vyse hamisította oda éjszaka 1837-ben (még Hufu "Hórusz-nevét", a Mezdaut is, amit 1837-ben még nem ismertek az akkori "egyiptológusok" sem, nemhogy egy katona)...
Nos igen. A Grimm mesék még hepienddel is ijesztőek. A Hansel und Gretelről tudom, hogy legalább ezer éves történet, és hogy a mesék leginkább felnőtteknek szóló (horror)sztorik voltak eredetileg. Engem különösen a magyar Óperenciás tenger, és az Üveghegy fogott még meg nagyon már régóta - és mint itt ki is derült, nem ok nélkül. Amúgy azt, hogy "csak" mese egy történet, soha nem vettem félvállról. A "mesélni" ige ugyanis mai napig azt jelenti, hogy elmondani egy történetet. "Egyszer VOLT" azt jelenti, nagyon régen létezett. Ez a mondat: "Egyszer volt, az Óperenciás tengeren és az Üveghegyeken is túl" Egy nagyjáboli helybehatárolást ad a történetnek, és kijelenti, hogy bár a pontos idejére már nem emlékszik senki, bizony valós történet. Később, gondolom a hihetőségük bizonyítására, már szinte minden mesét így kezdtek.
NEm tudom, mennyire vagy járatos a más kultúrkörök meséiben, de pl az Ezeregyéjszakában is megjelennek érdekes dolgok. Pl egy fkete ló, ami repül, és karokkal kell irányítani. Mivel az ókorból számos tudást az arabok mentettek át a középkorba, gyanús, hogy ezeknek is van valami ősi alapja. Főleg, hogy az arab száűllásterületek olyan romok fölött vannak mint Egyiptom, Sumer, vagy Jemen. Szinte biztos, hogy ők még találtak dolgokat ezekben az ezerszer kifosztott romvárosokban
Ó igen, bizonyos meseelemek és típusok bizonyosan a prehisztorikus időkből maradtak fenn: Hisz az ember más sok-sok ezer éve létezik, de igazából csak az utolsó ötezer évnek van "írásos" nyoma...
Azok a mesék, amiket Perrault, Grimm és mások összeírtak, legalábbis több belőlük nagyon régiek (amit az elemzések is mind bizonyítottak). És mivel "csak" mesék, biztosította, hogy sok-sok nemzedéken át megmaradjanak, s nem akarták tudományosítani, átírni, rendszerbe foglalni, mint a mondákat vagy mítoszokat... A mesék általában "okító" jelegűnek gondolták, valójában nem is eseményeket őriztek meg, míg a mítoszok régi események ilyen-olyan formában megmaradt töredékei.
Mikor a kabirok, telkhinek és a többi idegen lények a földön megjelentek, s az uralmuk több ezer évig tartott, majd eltűntek és az ember erre úgy reagált, hogy igyekezett kitörölni emlékezetéből, a tudat alattiból is ezen időket, mint azok az emberek, akik nagy megaláztatást, szűrnyűséget éltek át, s ezt kitörülték emlékezetükből. Azokat a csoportokat ösztönösen elszigetelték, elpusztították vagy elégették, akik ezen drasztikus idők eseményeire vagy szokásaira igyekeztek emlékezni.
Ezek a mesék pedig épp az ember tudatalattijában maradtak fenn, akár a főemlősök ösztönös félelme a hüllőktől. Olyan horrorisztikus, sötét időkről szólnak, mikor az ember egyszerű préda volt, mikor mágusok, boszorkányok, gonosz törpék vagy óriások uralkodtak, "beszélő" állatok szaladháltak az erdőkben, mikor kannibáltörzsek voltak mindenfelé, gyermekeket zabáltak, sárkányokkal harcoltak, lángoló csillagok égettek fel hatalmas területeket.
A mesék, s mivel a régiek is ennek tartották, úgyszólván lopva, fenntartották a prehisztorikus idegen uralom miliőjét. Villanások ezek, mint mikor egy vaksötét szobában ülsz, majd félelmetes zajokat és sikolyokat hallasz, és a hirtelen felvillanó fények olyan képeket villantanak fel, amelyek nem csak bizarr-ok, hanem ílyesztőek is számodra. S ezek adták meg az olyan egyszerű (és bármíly bugyutának hattó) mesék vázát, amit az emberi fantázia fűzhetett már össze (kitöltve az "üres" részeket), mint Hófehér, Piroska, Csipkerózsika, Meluzina, Kékszakáll, Hüvelyk Matyi, Jancsi és Juliska és a többi, s ha ezen mesék eredeti (!) változatát olvasod, tipikus rémtörténeteket fogsz hallani, s igazából egynek sincs hepiendes vége...
Az emberiség persze ma sem akar emlékezni ezen időszakra, amnéziával bűntetve a megalázottságának idejét, mert egyfajta "korlát" van a gondolatok ezen irányában. Ha elő is jön valami módon, a tudat alatti ösztönös elferdetés hatására mindig más magyarázatokra fognak lelni régészeink és kutatóink.
De írt ilyen mesékről itt Nolanus is érdekeseket, de most meg azt sem lelem, de ha erre jár, talán majd írhatna erről (pláne, hogy én igazából annyira soha nem mentem bele ebbe a témába).
Többször beszéltem már a törpe kabirok és fajtársaik (kuréteszek és telkhinek) prehisztorikus garázdálkodásairól, melyek mára teljesen kitörlődtek az emberiség emlékezetéből, s csak bizonyos régi mesék árnyai közt maradt meg ezen időkből valami. Ez a haldokló fajta egy közeli bolygóról jött a földre, de nem is igazán hiszek abban, hogy az űrben lennének "szupercivilizációk", akik ide-oda röpködnek űrvárosaikkal...
A kabirok az emberre, mint valamiféle genetikai tenyészállatra tekintettek. Mégis voltak olyan csoportok, kik behódoltak nekik, kegyüket keresték. Mikor végleg eltűntek a kabirok, megpróbálták tovább fenntartani varázslataikat, misztériumoknak hitték kegyetlen emberáldozati szokásaikat. Hiszen a kabiroknak csak gyermekeket áldoztak. Nyomaik felismerhetők a földön sok felé, bár mindenhol más néven, más isteni funkciók alatt tűntek fel, de ők voltak azok...
A kréta Labürinthoszt vagy 6-7000 éve építették, a gyermekmészárlások és hasznosítások egyik fő helye volt. A gyermeki testben rejtőző olyan orvosi tudást ismertek a kabirok, amiknek mi csak most kezdünk nyomára bukkanni, de soha nem fogjuk úgy alkalmazni, akár a kabirok... A Labürinthosz lakója Minótaurosz volt: egy "szörny",viszont a kabirokkal ellentétben "emberibb", s az ördögi "csillagról" érkezett, de nem csupán maga a lény, hanem az az emberhasznosító gépezetet is jelentette, amit a Labürinthosz mélye őrzött.
Krétán azonban kevés maradt meg a hagyományokban a Labürinthosz hajdani sötét funkciójáról, a gyermekírtó gépezeteről. Viszont Mexikóban a hagyományok érdekes módon fentartottak több részletet ezekről.
A mexikói Tlaloc (yucatáni Chac) a mennydörgés, a víz, az eső istene funkcióit aggatta magára. Hatalma volt a források, cenoték és föld alatti barlangok, sőt az Alvilág felett. A mély barlangok kincseit is őrízte, s a hagyományok külön beszámolnak négy különös korsóról, ami rá volt bízva. Tlaloc talán ugyanaz a különös lény, mint a Minotaurosz: nem törpe, emlős és hüllő keveréke, tapírszerű orral. Bőre kék, akár a többi vénuszi lényé a hagyományokban. Ezt azért írom, mert nem ő a Vénusz megszemélyesítője, és nincs is köze hozzá, de kétségtelenül kapcsolat van közöttük:
A kabirok tolték és maja utódai megpróbálták utánozni a hajdani műveleteket, hogy újra olyan hatalmasok legyenek mint egykor uraik, de a misztériumaik vége borzalmas mészárlás lehetett föld alatti titkos templomokban, oltárnak nevezett emberi mészárszékeken. Mint a Chichen Itzai Balankanche-barlangok titokzatos föld alatti szentélyében, ahol Chac fejével díszített edényekbe folyathatták az áldozati vért:
Viszont ezen rítusok eredete kiolvasható a hagyományokból: az Alvilág bejáratának őre volt Tlaloc/Chac és négy törpe kísérője. Ábrázolásai meglepő hasonlóságot mutatnak a sumér-akkád Gilgames-eposzban szereplő Humbabával, a Cédrus Erdő őrével. Viszont saját meglátásomban, Humbaba Cédrus Erdeje a libanoni Bekak-völgyében állt, közel Baalbekhez, és tkp. egy Labirintus volt (a hagyományokban rendszeres, hogy a beavatottak labirintusának bejáratát egy szörny, félig ember, félig állat őrzi). És még egy kép a Hamlet malmából:
Másrészt viszont pld. Ozirisz nem csupán egy istenséget jelentett, hanem búzát, zöld növényzetet, csillagképet, alkímiában az ólmot és így tovább, vagy a templomosok Baphometje is jelenthette egy fej szobrát, az alkimisták athanorját vagy egy ősi pogány istent... így Tlaloc sem csupán egy istenség volt: Mi van ha az alvilági szerepénél nem is mint istenség funkcionált, hanem mint egy emberhasznosító gépezet. Ha megfigyeljük Tlaloc/Chac szimbolikus "ábrázolásait", azok az istenség fejét mutatnák, de ezek valójában nem lehetnek az ő ábrázolásai, mert egy olyan szögletes valamit mutatnak, ami csak nyomokban hasonlít egy fejre, de valójában egy nagy gépezet. Szóval itt van néhány példa, mutatva, hogy sok köze nincs is a fentebbe Tlaloc ábrázolásokhoz:
A toltékok/maják képzelete az évezredek során összemosta a gépet a hely istenével, akár az ábrázolásait is. Némely kép olyan mintha egy "kemencét" mutatna, aminek szájába gyermekeket raktak, mint az némely föníciai ábrázolás mutatná. Mintha visszatérne a régi rémmesék világa, ahol a vasorrú bába kemencébe akarja tolni a két gyereket. Tlaloc tehát az alvilágban ez a "kemence-szerű"gép volt, amit négy törpe, azaz kabir üzemeltetett...??? Azt hiszem ez lehet a helyes következtetés...
"Vajon miért nevezték el ezt a Xibalba nevezetű labort "alvilágnak" és miért akarták mindenáron barlangokhoz hasonlítgatni a bennszülöttek?"
- más összehasonlítási alapjuk nem volt, de ők nem is "barlang"ról beszélnek, hanem föld alatti "házak"ról, mint a "Kések háza", "Denevérek háza" vagy "Sötétség háza".
"Szerintem egy precízen megépített épület lehettett valamikor,aminek talán semmi köze sem volt természetes üregekhez.Hisz azokat lehetetlen kultúrált precíz műszerekkel teli temekké alakítani(légkondi stb teljesen lezárni,bejön az árvíz). Megmondták az indiánoknak hogy a bunker egy része lennt van a föld mélyén?"
- Az őskor óta, Bretagnétól Egyiptomon, Kisázsián át Mongóliáig mindenhol épültek menedékhelyek, föld alatti városok a föld alatt. Ezeknél vagy felhasználták a már ott lévő barlangokat vagy otthagyott kőbányákat alakítottak át vagy tervszerűen kibányászták a folyosókat és termeket. De mivel ezek korunkban is épültek, úgyhogy nem nehéz felfednünk pár részletet, amire minden "titkos föld alatti bázisnak" szüksége lehet(ett). A II. Világháború alatt épült a Gellérthegyben lévő Sziklakórház, ami egyben óvóhely is volt. Itt felhasználták a természetes üregeket is a hegy belsejében a kialakítás során:
Viszont a híres amerikai atombunkernél, a Cheyenne Mountain Complex, ami a hatvanas években épült, ott többszázezer tonna gránitot robbantottak ki. Ez is önellató hely, a parancsnokság mélyen a hegy belsejében, fölötte több millió tonnás gránit réteg véd:
De titkos hadi és más üzemeket szintén előszeretettel telepítenek, több emelet mélységbe.
"Egy barlangot már megtalálták volna,de sem ez sem a krétai labirintus sincs meg.Szerinted egy sima barlangból nyílt ez a hely?"
Én azt gondolom, hogy eredetileg mindenhol valamiféle barlangszerű bejárat volt (vagyis a munkafolyamatok miatt is az kellett legyen), s ez alól nem kivétel a korunkbeli hasonló föld alatti bunkerek és más titkos létesítmények bejárata sem (lásd például amiket itt említettem az előbb). Nem lehetett ez máshogy az ókori vagy prehisztorikus időkben sem. Mint amikor Homérosz említi a pharoszi telkhinek titkos alkimista bázisát a sziklában. Később a sziklára, vagyis bejáratára (ill. hozzá) épülhetett valamilyen építmény, esetleg hogy elfedje azt. A krétai Labirintus is valószínűleg már ilyen kettős komplexum lehetett. (ilyen speciális, sziklarétegekkel védett helyet valójában nehéz kimutatni, ahogy régen a varázsvesszősök ellen is megtalálták az "ellenszert", úgy korunkban a modern műszerek ellen).
Ott egy nagyon sűrű dzsungel van, és nemhogy barlangot, hanem még piramisokat, sőt egész városokat is fedeznek fel. Annyira sűrű a dzsungel, hogy némely leírásban az expedíció kutatói bozótvágó késekkel mennek előre, s belevágnak egy következő csapással egy piramis oldalába, mert egyszerűen nem látták... Az hogy barlangból nyílna vagy épületen keresztül kellene megközelíteni azt a helyet, nem tudom, sőt, éppenséggel az sem biztos, hogy nem-e semmisítették meg már nagyon régen.
Robert Charrox a "A titkok felfedésének könyve"-ben (1965) beszél az egyiptomi hajdani székhely, a milliós Théba föld alatti palotáiról vagy egy gízai föld alatti menedékvárosról. Itt idézi Alfred d’Espiard de Colonge francia báró 1882-ben kiadott L’Egypte et l’Océanie című könyvét, ahol a báró helyi, és régi kopt legendákra hivatkozik, és saját elméletére, hogy a piramisok alatt "egy föld alatti város" (serapeum) rejtőzik. Ezt olyan gondoson építették és szigetelték, ha Egyiptomot elöntené az özönvíz, ott lenn minden száraz maradna... Ezt csak arra fel jegyzem meg, hogy írtad a lezárás problémáját, hogy amúgy "bejön az árvíz", tehát éppenséggel erre is gondolhattak...
Vajon miért nevezték el ezt a Xibalba nevezetű labort "alvilágnak" és miért akarták mindenáron barlangokhoz hasonlítgatni a bennszülöttek?Szerintem egy precízen megépített épület lehettett valamikor,aminek talán semmi köze sem volt természetes üregekhez.Hisz azokat lehetetlen kultúrált precíz műszerekkel teli temekké alakítani(légkondi stb teljesen lezárni,bejön az árvíz).Megmondták az indiánoknak hogy a bunker egy része lennt van a föld mélyén?Egy barlangot már megtalálták volna,de sem ez sem a krétai labirintus sincs meg.Szerinted egy sima barlangból nyílt ez a hely?
Külön érdekesség, hogy említi, a hellenisztikus korban Alexandria ezen részét éppen az akkor már mállófélben levő Héliopolisz köveinek felhasználásával építették.
Más:
A kis mágussapkás alakokról szólva, EL Miradorban is találtak belőlük: És egyéb leletek El Miradorból.
Már a Brit sziget körül is több van (pld. Cornwallnál), így a Scilly-szigetek v.leg egy nagyobb sziget volt egészen az i.sz. 500 körüliig, mikor előntötte a tenger a nagy központi síkságát (most is vannak ott utak és épületek a tenger alatt). Német partoknál Heligoland szigete. Bretagnéban a híres Ys városa süllyedt el, de Franciaország körül még egy csomó más város is. A spanyol Cádiznál és van egy tengerlepte város, a tunéziai Djerbánál és Máltánál egy másik vagy az itáliai Puzzolinál is.
A Fekete-tengeri Olbia vagy Apollónia szintén elsüllyedt. A Kaszpi-tenger is több ősi várost nyelt el. A görög szigetek közt több is van, de már az ókorban híres volt Heliké Korinthosznál, ami fölé hajóztak, és szép időben bámulták a víz alatti romokat az ókori túristák. Több elsüllyedt városról, szigetről számoltak be maguk az ókori görög történetírók is. Thuküdidész említi, hogy tenger árasztotta el az opuszi Atalanté szigetét. Egyiptomnál a pharoszi kikötő, Herakleion városa, és Kanopusz város pedig egy földrengés során a 8. században a tengerbe csúszott... Szóval van egy pár, és azokon kivül is sok ...
Robert Charroux térképe ezekről a településekről Franciaországban:
