Igen, az nagyon korrekt. Itt a hiba az ÖKOTÁRS készülékében van, ők fogalmaztak hiányosan ugyanis a Zengővárkony eredeti nevezésben is benne van a Rokira hivatkozás.
Ezek remek régi képek.Egyébként a Palotaszállót épp az ott álló villa miatt az eredetileg tervezett helyétől keletebbre kellett felépíteni, mert a tulajdonos nem adta át a területet. Már akkor is volt magántulajdon védelem.
Én egy évvel korábbi képet teszek fel, ami meg a Palotaszálló helyéről lett felvéve a tóról 1897-ben.
Hát a kilátókövek túra igazi hazai táj. Ha a Múzeumok Éjszakáján jártál volna a Pele-házban, lehet találkoztunk volna, mert néha oda is szoktam besegíteni a tárlatvezetésbe.
Felsőhámor 1898 körül, a Palota szálló helyén egy kis vadászlak állott
Palotaszálló az átadás után. Iszonyatos nagy beruházás volt, a kor luxusberuházása, a Bükköt, a Mátrát, a Pilist és még ki tudja melyik hegységünket átszelő úthálózattal együtt, mindezt a két háború közt...
Ők építették.
A fotókat meg lehet nézni az egyébként szállásnak is nagyon ajánlott Bükk Apartmanok szobáiban, rendkívül kedves házigazdák (nem ott laknak egyébként hanem Miskolcon) és amúgy is kiváló szállás.
Modern szobák, igényes konyha, fürdőszoba, a Kohász Kék ezen szakaszának teljesítéséhez jó lehet, de én innen mentem Bükk Szirtjei kódokat gyűjtögetni is.
Ezt a körtúrát is innen indítottam, ebben a Dolka-tető is benne volt, (garass!)
Na, végre, tudom melyik rész a Csikorgó, a '30-as évek Turisták Lapjának számaiban rengetegszer említik, én meg sosem tudtam hogy hol van, azt meg pláne nem hogy miért is hívták így.
Felsőhámort jól bejártam már, a temetőről tudtam, Zolinak is említettem, de bevallom nem mentünk be most, legutóbb.
A Kohász Múzeum pedig még laikusoknak is szépen és látványosan mutatja be a kohászati emlékeket, nem véletlen hogy iskolás csoportokat már nem egyszer láttam itt, legutóbb is éppen egy ilyen csoport távozott előttünk a múzeumból.
Eredeti Kohász kékes bélyegzőt is őriznek, de sok más egyebet is, a tárlatvezető kiborította nekünk a bélyegzős dobozát, Tájak Korok Múzeumok, Őskohót ábrázoló fazolás pecsét, volt ott minden, volt amiből több is.
Ha már a meséről, meg a Szuszogóról volt szó, még egy érdekességet említek. Elődeink találóan adtak nevet sok dolognak, ilyen a Szuszogó, ami hűen tükrözi az út fáradalmait, legalább is felfelé. A közelben van még egy hasonlóan találó névadás. A Bánkút - Szentlélek közötti P sáv jelzés ami egyébként Czékus k. Miklós nagy öregnek állít emléket, az út Farkasnyaki elágazás utáni szakasza is egy régi elnevezést visel. mégpedig, Csikorgó. Az ősi név onnan származik, hogy itt a gyalogösvény egy sziklás gerincecskén halad, (ahonnan egyébként több helyről is remek kilátás van észak felé) ami a múlt század első évtizedeiben használt, szögekkel kivert túrabakancsok miatt túra közben kellőképpen csikorgptt. A térképek ezt a nevet is megtartották.
Más. A Kohász út a Garadna-völgyben egy harmadik települést is érint, ami szintén Fazoláéknak köszönheti kialakulását. Felsőhámort. Itt van az Országos Kohászati Múzeum, de a falu alsó végén a Kohász út felkapaszkodik a temető mellé. Aki erre túrázik, érdemes egy rövid kitérőt tenni ide, tiszteletadás céljából. Itt van egy modern, saválló emlékszobor (2005), mely Fazola Henriknek állít emléket. Sírját nem ismerjük. Talán egy sorral alatta pedig felkereshetjük Herman Ottó jellegzetes törött szárnyú sast ábrázoló sírkövével a nagy polihisztor sírját és mellette Vásárhelyi István tudós, halbiológus (Pisztrángtelep vezető), Herman Ottó tanítványa sírját is. Mindhárom sírhely a temető felső részén található. Aki a régi dolgokra kapható, a temetőben még látható egy-két korabeli kovácsoltvas 'fejfa' is.
Köszönöm, egyébként szívesen mesélek, amikor van rá időm. Most még jól is állok a régi dolgok ismeretében, mert idén 125 éves jubileuma van a Borsod-Miskolci szervezett természetjárásnak. (1892 az első turista egyesület megalakulása Miskolcon) Ebből az alkalomból rengeteg régi dolgot volt alkalmam előkeresni. Többnyire ebből veszem az érdekességeket.
Ez is egy szép kerek jubileum, de most nem lesz se forrás, se más objektum. Változnak az idők.
Igen igazad van, nem olvastam végig a kalauz szövegét, ami egyértelműen mondja a K+jelzést. Ekkor még a Farkasnyakon sima K jelzés ment, ezért lehetett itt kereszt kerülőt/rövidítőt felfesteni. gondolom, amikor a Kohász út megkapta a K+ jelzést a teljes Bükkre, akkortól nincs jelzése a Szuszogónak.
Mentségem csak annyi, hogy én erre nem jelzések mentén járok sok társammal egyetemben, csak úgy fel, vagy lemegyünk a Szuszogón, ha lehet.
A (volt) azért került a mondat végére, mert jóérzésű arra járók időnként 'javítanak' a blőd táblakiírásokon itt és másutt is. Na meg azért, mert mára már megszokhattuk, tábláról sohase tájékozódj, ha célhoz akarsz érni.:)
Nagyon köszönöm a hasznos és informatív válaszod, szeretem mikor régi dolgokról mesélsz!
A Szuszogónak egyébként az én értelmezésem szerint az 1977-es útikönyvben leírtak alapján ekkor úgy tűnik volt turistajelzése, mégpedig kék + jelzése volt, legalább is én így értelmeztem a túraleírás ezen részét.
Mivel ezek a táblák a bánkúti országúton haladó kerékpáros tematikus út (Bükkfennsík koronája)mentén lettek letelepítve, ezekre (ellentétben az OKT Bánkút-Putnoki szakaszával)nem dolgoztunk ki végleges táblamódosítási tervet. Ismeretes, a projektberuházást 5 évig kell fenntartani(!!!) A tematikus utakra jelenleg nincs tervezve felújítás. A keretösszeg csak az OKT szakaszára van meg.
A (volt) azért került a mondat végére, mert jóérzésű arra járók időnként 'javítanak' a blőd táblakiírásokon itt és másutt is.
Fazola Henrik vaskohóját 1770-ben indítja (Mária Terézia engedélye 1770. július 28-i keltezésű) Ómassán, nagyjából a ma már nem működő iskola épülete helyén. Ezért van az Őskohó emléktáblája ennek az épületnek a falán. És ezért hívják a települést Ómassának. A kohó itt 1814-ig működött.
Fazola Henrik fia, Fazola Frigyes, folytatva a családi hagyományokat, 1804-14 között építette és 1814-ben helyezi üzembe a második őskohót, Újmassán. Ezért a hely neve Újmassa. Ez a kohó az amely ma is megtekinthető, többszöri átépítés után 1831-re nyerte el mai formáját és 1871-ig, a diósgyőri nagyolvasztó üzembe helyezéséig üzemelt. Kohász napokon még most is emlékcsapolást végeznek benne. Ez ma az ország első számú ipartörténeti műemléke.
Az alsó képeken lévő kulcsosházat eredetileg a Miskolci Bükk Egylet építette a 30-as években. Sajnos a mögötte lévő szikla miatt az alapja rendre vizes, így fokozatosan vissza kellett fejleszteni, mert a falak nyirkosak. Ma 4-6 fős, szerény berendezésű igénytelen szállást ad csak sajnos. Szomorú, de végső felszámolása rendre előtérbe kerül.
A Látó-kő és a Látó-kövek két egymástól nem messze lévő sziklakilátó. De nem tévesztendők össze. A Látó-kő a Pálos kolostor mellett, a Szuszogó felső végénél lévő egycsúcsú sziklaorom, míg a Látó-kövek a bánkúti országút túloldalán, gyakorlatilag a Mária-forrás fölött magasodó szikla-taréj, ezért a többesszám.
Sajnos a már sokat szidott MTSZ útjelző táblák is időnként keverték a kettőt, így a kirándulók megtévesztése szinte mindennapos (volt).
Az 1970-re elkészült Kohászút (ekkor lett a jelvényszerző mozgalma kiírva) akkor még teljes hosszában kék sáv jelzéssel volt ellátva. Ekkor csak Mályinka és Lázbérc közötti országúti szakasz volt közös az OKT-vel. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet megalakításakor a Rádics-völgyi kerülőt meg kellett szüntetni környezetvédelmi okok (erről korábban már írtam is a fórumon!) miatt került a víztározó partján is közös nyomvonalra az OKT-vel Upponyig. Ennek eredményeként a teljes bükki szakaszt kék kereszt jelzéssé alakítottuk át egészen Sátáig.
Ebből következik, hogy korábban a Farkasnyaki-völgyben is kék sávként haladt még. A Szuszogót, (amelyet a bevágott cikk jól leír,) nem érintette sohasem, mert annak bejárása sokszor időjárásfüggően veszélyes. A Szuszogó egyébként már korábban meg volt, már a két háború között ezen a néven használták a jó lábúak. De jelzést épp a nehézsége miatt nem kapott. Legalább is én még nem találkoztam ezen vezetett túrakiírással.
A kérdéses forrás egy kettős jubileumemlékére létesült, pontosabban egy 75 éves és egy kissé sánta, mert alig több, mint 55, azaz 56 éves évfordulóra. Mindezt az öntöttvas tábla is jelzi. Abba az időszakban a borsodi egyesületek meglehetősen aktív tevékenységet folytattak, szinte egymással versengve hoztak létre turista objektumokat. Az egyik ilyen jeleskedő a diósgyőri sport egyesület volt. A 75 éves jubileum az anyaegyesület a (Diósgyőri Vasas Torna Klub) megalakulásának állít emléket, mely 1910-ben alakult meg. Így ma ez Miskolc legöregebb, még ma is működő sportegyesülete. Ennek keretén belül később létrejött egy turistasággal foglalkozó csoport, melyből 1929. április 3-án(szerda délután!) a Diósgyőr-Vasgyári Kaszinó nagytermében mintegy ötven vasgyári megalakította a Magyar Turista Egyesület Diósgyőri Osztályát. Megalakulásuk szinte törvényszerű volt, főleg abból a célból, hogy a régóta vajúdó bánkúti Bálvány-menedékház mostanra már a tervezés végső stádiumába jutó ügyének megvalósításában a MTE-nek helyi egyesületként hathatós támogatója legyen. Nos innen a második, de nem kerek 56 éves jubileum. Egyébként, mint ismert a turistaház 1930-ban már megnyitotta kapuit.
Az emléktábla szövegét sajnos jótét lelkek időnként tönkre teszik, pedig felújítása, festése ma BNPI engedélyköteles, ami nem egy egyszerű dolog, mert sajnos sok mindenre hivatkoznak, hogy ne lehessen megtenni.
A zozo.1982 által belinkelt turistautakhu térkép a 2017.05.20.-i állapotot mutatja a régi raszteresen.
Teljesen felesleges kizárólag a kötekedés miatt hozzá szólni, hiszen ugyanazt linkelted be mint én.
Bár valójában már megszoktuk. Én is láttam, hogy Tamás tegnap módosította, ezt még meg tudom nézni a webes felületen de gondolom közbenjársz majd, hogy onnan is tiltsanak el.
Felsőhámor 1898 körül, a Palota szálló helyén egy kis vadászlak állott
Palotaszálló az átadás után. Iszonyatos nagy beruházás volt, a kor luxusberuházása, a Bükköt, a Mátrát, a Pilist és még ki tudja melyik hegységünket átszelő úthálózattal együtt, mindezt a két háború közt...
Ők építették.
