1. A Dömsöd és Dömös elkülönítésére még az egyetemi végzettség sem garancia.
2. Szerintem jelentős átépítés lehetett, de nem pénzügyi svindli.
Itt egy kép abból az időből, amikor Siófok néven szelte a Balatont. A másik képen az egykori VI. sz. csavargőzös (ami nem lett Előre) látszik már Old boy néven. (nem tudom kinek a képe, elnézést kérek érte) A hajótestek meglehetősen hasonlóak egymáshoz.
A vízibuszokat hetente cserélik, az első két heti beosztást már feltettem.
Holnaptól él. Forrás: BHRT
Ma voltam a Hévízen, szóval ... ez igen, a Fonyód csak elbújhat mögé. Lesznek majd képek is. Előre csak annyit, hogy csodás a belső rész, mozgássérült WC, klíma, a kormányállás egyszemélyes radarhajózásra átalakítva, stb. Csak a segédgépet cserélték.
Csak 1954-es átépítése után. Eredetileg a hídja is a kerékdob felett volt, és csak az 1912-es átépítés után került előre.
A Deák Ferencz testvérhajója volt a Széchenyi István, aminek egy leírásában (Varró József: A Széchenyi nevét viselő hajók története) szerepel, hogy 2 db "kétvégű" kazánja volt. Na ez az, ami a két kéményt indokolhatja, és a IV. Károly/Szőke Tisza II-n tett látogatás során sem értettem már. 1954-ben nyilván kazáncsere is volt, és az normál "egyvégű" lett. De mit jelent az, hogy "kétvégű"?
A képet a Váci utcában 60 Ft-ért lehet képeslapként kapni, a kép forrásának megjelölése nélkül. Az eredeti fotót elég durván beszkennelték, alátettek egy "Bodapest - general view" feliratot, 'oszt annyi.
A képen látható hajók a Lánchíd felől:
legelől, a Kossuth mostani helyén:
vagy a Szent László (később Petőfi), vagy a Leányfalu (Kossuth), vagy a
József főherczeg (Dömös)
mögötte:
a Szent István, vagy a Szent Imre (később Felszabadulás, még később Szőke Tisza II.)
mögötte:
Szent Gellért (később Táncsics, még később Szőke Tisza I.)
mellette:
az LI-LVI. közül kettő
(a hatból négy süllyedt a világháború során, LII. és LVI.; 1951-ben szétbontva. A többiek: LI./Tbiliszi/Ercsi/Bakony; LIII. /Tahi/Hunnia; LIV./süllyedt/Zebegény/Attila; LV./süllyedt/Szentendre/Gulács)
mögötte:
a Deák Ferencz vagy az Erzsébet királyné (valószínűsíthetően az utóbbi)
mögötte:
a DDSG két hajója; nevüket nem tudom, de keresem. Mindenki nézzen szét otthon a nagyszülők fényképei között!
Érdekes az áruszállító motorhajó a két széteresztett uszállyal. A vontatót a Várfalvi könyv ábrái alapján nem tudtam azonosítani; persze korántsem biztos, hogy magyar lenne.
Ma elindult a Gulacs ées a Keszthely eloszezoni jaratát jarja. A Bakony is elindult o ma L járatot csinalja, holnaptol tenyleg a "G"-n lesz. Szantod megy a J-re. A Lelle tegnap nem ment Foldvarra, azt a Szarszo csinalta, aki delutan elindult a nyugati medence fele utana a Boglar is. Bocs az ekezetek miatt!
Érdekes, vagy 20 évig megoldották azoknak a hajóknak a bepaszírozását a szűk északi parti kikötőkbe... Egyről tudok, hogy a Szentendrének nem sikerült.
Bár tény, hogy érdekes volt, amikor pl. pár éve a Bakony viharos oldalszélben beállt Csopakra: elindult csigalassúsággal a nádas felé, és a kikötőbe ért be. Profi munka volt. Ezeket a pöcökkel vezérelhető hipermodern hajókat nem kedvelem. Nekem az nem is igazi hajó, aminek nincs kormánykereke...
A Héviz nekem viszonylag tetszik, de jobb is lehetett volna, a már említett ablakkeretekkel, meg a beszállóval. Jövőre jön a Keszhely... Enzo is kérdezte, új motort kapott? Mert a régi botrány hangos (volt?).
Más: Füreden ma kék szalag. 400 tervezett vitorlással, "vízi dugóval", gondolom van mit manőverezni a menetrendieknek is...
A bulba-orr szerepe valóban áramlástani. Csökkenti az alakellenállást. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a hullámhegy a bulba-orrhoz esik ("előre feltúrja a vizet"), és a hajó orra mindig hullámvölgyben hasít a vízbe. Szinte kizárólag tengeri hajóknál használják, és egy tervezett üzemi merüléshez méretezik. Személyhajóknál, de még inkább üres teherhajóknál szépen megfigyelhető.
A vízben áramlástani szempontból a "tökéletes test" az amerikai tengeralattjáróknál megfigyelhető körhenger. (A hossztengelyre merőlegesen minden metszete kört ad.)
Megfelelő kialakítás esetén a hajó orra szétválasztja a vizet, és az palástként körül öleli, aztán a hajó mögött újra öszezárul.
A felszini hajóknál "gondot" jelent, hogy a hajóest nem merül teljesen a vízbe. Így a tökéletes áramlás sem jöhet rajta létre. A víz ugyan elindul, hogy annak rendje és módja szerint szépen körbevegye a testet, de hát ugye nem sikerül, és "orrhullám keletkezik.
Ha valaki belinkelné a Szombathely képét (januári komáromi út, amkor szeparát dönget szembe...), azon nagyon szépen látszik a jelenség.
Egyre hegyesebb, egyre "vágósabb" hajóorrokat építettek, de a sebesség nem igazán növekedett...
Namost, okos embörök megfigyelték, hogy a palackorrú delfin azzan a nagy bumszlivan a fején milyen szépen hasítja a vizet, és elkezdtek számolgatni. Ennek a kísérletezésnek lett az eredménye a bulbaorr. (Persze lényegesen "leegyszerűsítve" a folyamatot...)
A bulbaorr megtöri vizet, létrehozza a megfelelő hullámformát, amibe a hajótest belefekszik.
A hurráoptimizmus kitörése előtt nem szabad figyelmen kívül hagyni egy apróságot!
Ez azért a fizika kiskapujának intenzív kihasználása!!
Ami ugye annyit tesz, hogy itt komoly kompromisszumokat kell kötni!
Először is megfelelő mély vízre van szükség ahhoz, hogy a kedvező hatás érvényesülni tudjon.
Azután a bulbaorros megoldásnál egy adott merülésre lehet és kell optimalizálni a hajótestet.
Azaz az (elérhető leg)optimális(abb) áramlás csak egy viszonylag szűk "keresztmetszetre" korlátozódik!
Hadd hívjam fel figyelmeteket a traffic képernyőkímélőre. Ez egy freeware képernyőkímélő, amelyben mindenféle járművek mozognak. A járművek 1 pixel= 1 dm léptékű rajzait rengetegen készítik világszerte, köztük igen sokan magyarok, elsősorban vonat- és buszmániások. Hajót még csak németet láttam, igaz, igen régen frissítettem. A program kiválóan alkalmas arra, hogy pl. egy szép háttérkép előtt elúsztass egy hajót, pl. a Hévízt Tihany látképe előtt. Kedvenc tervem (aminek megvalósítására úgy látszik csak nyugdíjas éveimben lesz idő): a Vár előtt elúszik a Dunán a Petőfi, és a Lánchíd alatt levonja a kéményét; muggli a hídról integet! (Ha valaki ráér, bátran lopja el az ötletet!)
féligOFF
Tegnap a kollégám gépén láttam, hogy hozzászólás írásakor az index számára csodálatos lehetőségeket: a hozzászólás, és annak egyszerű szerkesztési lehetőségét kínálja! Ilyet én a saját gépemen nem láttam azelőtt. Arra jutottunk, hogy az index válogatós lehet: nemhogy csak az explorer, hanem annak csak kifejezetten magas verziószáma alkalmas számára. Ma reggel frissítettem, és láss csodát: "Szerkeszt" üzemmódban mindenféle funkcióknyílnak meg, és van "Új hozzászólás" gomb is. A dolog szépséghibája, hogy 6.x verzió letöltése valami 17 MB volt.
Érdekel, hogy az új verzó vajon megtartja-e a soremeléseket. Mert a "Megnéz" funkció továbbra sem üzemel...
Kiesett a Dunaferr a Mahartért folyó versengésből 2004. július 2., 08:49
A csütörtöki licitálás után mindössze három befektető maradt versenyben a magyar folyamhajózási társaság privatizációs pályázatán. A Dunaferr Rt. végleg elveszítette az esélyt, hogy megszerezze a Mahartot, értesült a Népszabadság.
A Duna-Cargo megvásárlására ajánlatot adó öt pályázó közül csak a magyar Masped Rt. és a Plimsoll párosa, a bajor Bavaria hajóstársaság, illetve a német Meier-csoporthoz tartozó osztrák DDSG Cargo Wien GmbH teherhajózási vállalat képviselői módosítottak eredeti vételi ajánlatukon.
A versenyből kiesett a német Rhenus-csoport és a Dunaferr Rt., amely pályázatát az ÁPV Rt. számos ponton kifogásolta.
Valószínű, hogy a licit a bajor Bavaria és az osztrák DDSG Cargo között dől majd el a talpon maradt befektetők közül. A DDSG a privatizációs pályázat első fordulójában 2,8 millió eurós (730 millió forint) árajánlattal állt elő, s csak utána következett a Bavaria. Utóbbi számára azonban a Duna-Cargo megszerzése rendkívül fontos, s ezért a társaság tegnap alaposan megemelte a tétjét. Az egyetlen talpon maradt magyar pályázó, a Masped és a Plimsoll párosa a második fordulóban szintén új ajánlatot tett, az azonban alatta maradt a német és az osztrák befektetőkének, számol be a Népszabadság.
A tavaly 485 millió forint veszteséggel záró Duna-Cargo új tulajdonosának kilétéről leghamarabb július közepén születhet döntés. (Menedzsment Fórum)
Ahogy a Magyar Nemzet írásánál, úgy most a "balatoni hajók anno" esetében is megjegyzem, hogy a PAJTÁS későbbi neve - tudomásom szerint - DÖMSÖD, nem Dömös.
Ide vonatkozó kérdésem: a havária után történt átépítésnél mi maradt az eredeti hajóból, ugyanis nemhogy a felépítmény, de még a hajótest esetében sem sikerült hasonlóságot felfedezni. Ez is olyanféle átépítés lehetett, mint a BKV-törpéknél?
Állítólag ez is játszik, de inkább az, hogy a hajó nem fúrja bele magát minduntalan a vízbe, mivel relatíve vízszintesen mozog, tehát a változó közegellenállás mértéke csökken.
Nekem tavaly nyáron azt mondta a Fonyód kapitánya, hogy azért van a bulbaorr a hajón, mert az nyitja szét a vizet a test előtt, és nem a test. Így csökken a hullámverés.
Áramlástani tanulmányaim alapján erre nem találok magyarázatot, igaz én csak a levegőhöz értek, és ahhoz is csak egy keveset.
