Keresés

Részletes keresés

emp Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60167

én erre olyan hasonlatot találtam ki egyszer, hogy ha rádnézek pár méterről olyan kicsinek látlak, mint a kézfejem.

közben ezt te is elmondhatod rólam.

 

akkor valójában melyikünk a kisebb?

 

ez az analógia esetleg jobban tetszik?

 

csak azért mert ugyanúgy  A és B mond egymásról, egymásnak - látszólag - ellentmondó véleményt a másik egy tulajdonságáról.

ha te kisebb vagy, mint én, én nem lehetek kisebb, mint te.

 

akárcsak A órán és B órán ülő megfigyelő a másik órájának sebességéről. 

Előzmény: Törölt nick (60165)
Gergo73 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60166

Analógia helyett csupán arra kívántam rámutatni, hogy egy relatív mennyiség esetén különböző válaszok is egyszerre igazak lehetnek. A "merre van Budapest" egy olyan kérdés, amire a válasz függ a megfigyelőtől. Ezt mindenki tudja. A "mi volt előbb" szintén egy olyan kérdés, amire a válasz függ a megfigyelőtől. Sajnos ezt csak azok tudják, akik értik a relativitáselméletet.

Előzmény: Törölt nick (60165)
emp Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60164

bocs, amúgy 10 milliárd fényévet akartam írni, úgy már feltételezhetőbb a számpélda, ugye?

csak most vettem észre az ordító különbséget.

Előzmény: mmormota (60155)
emp Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60163

köszi a választ, meg Gergőnek is.

már amikor leírtam, sejtettem, hogy kisebb időeltérést kellene választani, mert kimutatható lesz, hogy az én példám túlzás.

komolyan mondom, direkt hagytam így, vártam, lesz-e a tiédhez hasonló reakció. hát megkaptam :)

ebből is látszik, nem számoltam semmit, nekem tényleg el kellene olvasnom pár dolgot, hogy némileg közelebb kerüljek az SR matematikájához is.

Előzmény: mmormota (60155)
Gergo73 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60162

mmormota már megmondta a tutit: lehet-e egyszerre igaza Jenőnek és Jolánnak, a következő beszélgetésben:

 

Jenő: Budapest keletre van.

Jolán: Budapest nyugatra van.

 

Aki ebből nem ért, azon nem lehet segíteni.

 

Előzmény: ex_lx (60161)
ex_lx Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60161

"de kétféle valóság nem lehet."

 

Nincs, csak kétféle helyen ülő szemlélő.

 

De ha az "egyidejű" kísérlet kétféle eredményét ilyen nehéz elfogadni, válaszd kétfelé!

 

Legyen úgy, hogy hétfőn az "álló", kedden meg a mozgó rendszerben méred ki az időket, szerdán pedig összeveted azokat. Elkezdesz töprengeni, hogy hétfőn vagy kedden voltál-e valóságosabb?

Előzmény: Törölt nick (60092)
mmormota Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60160

Nem. Hülyeséget mondtam, bocsánat. 

Előzmény: egy mutáns (60159)
egy mutáns Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60159

Tuti?

1m

Előzmény: mmormota (60155)
mmormota Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60158

Mert ez kifejezetten a látványról szól (amit a retinán kirajzol a véges terjedési sebességű fény). :-)

 

Előzmény: emp (60157)
emp Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60157

azt azért nem értem, hogy egy Nobel-díjas hogyan keverhette ide a fény terjedési sebességét.

a megfigyelést nem vizuálisan végezzük, hanem végtelen számú megfigyelőink méréseinek felhasználásával.

ez még nekem is lejött valamikor.

Előzmény: mmormota (60118)
mmormota Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60156

"Két IR időkoordinátái között nincs direkt összefüggés"

 

Olyan összefüggés azonban vanm ami kizárja hogy a számszerű állítás teljesüljön.

Ha egyikben egyidejű a két esemény és távolságuk 10 milliárd km, akkor egy másikban nem lehet ezer év az időkülönbség ugyanezen két esemény között.

Előzmény: Gergo73 (60154)
mmormota Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60155

A lényeg jó.

Ha csomót akarok keresni a kákán, a számszerű példa nem jó. A 10 milliárd km-t kevesebb mint 10 óra alatt futja be a fény, vagyis nemhogy ezer évek, de 10 óránál nagyobb időlülönbség sem lehet ilyen távolságon két IR között. :-)

 

Előzmény: emp (60153)
Gergo73 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60154

Teljesen egyetértek a magyarázatoddal, két dolgot tennék hozzá:

 

1. Két IR időkoordinátái között nincs direkt összefüggés, tehát nem lehet az egyik idejét átváltani a másikra. Nem olyan, mint az euró és a dollár. Az összefüggés a téridőkoordináták között van (tehát a kétféle koordinátanégyes között). Ezt nem Neked mondom, hanem Nando84-nek, meg a többi értetlenkedőnek.

 

2. Aki nem veszi a fáradságot, hogy Einstein ragyogóan megírt első cikkét elolvassa (http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/), az nem érdemli meg, hogy itt az elméletről diskuráljon. Pontosabban elég a bevezető és az I. rész a cikkből (kinematikai rész).

Előzmény: emp (60153)
emp Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60153

Én csak annyit szerettem volna, hogy valaki elmagyarázza, hogy mi történik a két IR-ben (sebesség 0 c és 0,8c), mit állapítanak meg egymás idejéről.

 

szia!

tudod én is tök vagyok az egészhez, de azt már fölfogtam, hogy nincs értelme így megfogalmazni a helyzetet.

nincs egy álló meg egy mozgó IR, hanem van két darab egyenértékű IR, melyek egymáshoz képest 0,8c-vel mozognak.

apróságnak tűnik, de amíg nem automatikusan így gondolsz rájuk, tévedésben vagy, mindig hinni fogsz egy kitüntetett IR-ben, valahol az étereémélettől vagy képtelen elszakadni.

fogd föl, hogy történhet egy atombomlás tőled 5 cm-re, egy másik 10 milliárd km-re, és csak az IR megválasztásán múlik, hogy ezek egyidejűek voltak-e, vagy ezer évek teltek el közöttük.

bármely IR beli megfigyelő számára az a valóság, amit ő lát(mér).

egyébként a többiek is kábé ezt akarják neked elmagyarázni, csak 'cik, és direkt bonyolítják a dolgot :)

 

 

ezennel elnézést kérek mindenkitől, hogy ismét vettem a bátorságot, hogy szerény képességeim ellenére beleugassak a társalgásba, de talán én jobban megértem Nando84 tévelygéseit, mint a többiek, akiknek már sok minden természetes, nem szorul magyarázatra.

 

örülnék, ha véleményeznétek az én magyarázó kísérletemet is, amit itt tettem, hátha kiderül, hogy minden másképp van :)

 

üdvözlettel emp, aki megelégszik azzal, ha kapisgálja az alapokat, mert tudja, hogy komolyan már sosem lesz lövése a relelm-hez.

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (60107)
Gergo73 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60152

Alapvetően az a problémám, hogy mi az amit egy adott megfigyelő valósnak láthat/gondolhat/mérhet egy másik IR-ben lévőről.

 

A SR nem arról szól, hogy egy IR megfigyelői mit láthat/gondolhat/mérhet valósnak a másik IR-ben lévőkről. Ennél a helyzet sokkal póriasabb. Van az események halmaza (Jézus születése, első bilibe pisilésed stb.), amik pontszerűek és pillanatnyiak. Ha egy megfigyelő rögzít három páronként merőleges irányt, akkor minden esemény térbeli helyzetét három számmal jellemezhet: erre x-et kell menni, arra y-t, amarra z-t. Ezt egyébként még Descartes találta ki a plafonon egy bogarat figyelve. Ha még egy órát is vesz magához a megfigyelő, akkor minden esemény időbeli helyét is jelezheti egyetlen számmal: időszámításom után 5 nappal, vagy azelőtt 2 órával stb. A SR arról szól alapvetően, hogy két megfigyelő koordinátái között milyen összefüggés áll fenn. Tehát ha az egyik megfigyelőhöz képest egy esemény (x,y,z,t)-re van térben és időben, akkor a másikhoz képest ugyanez az esemény milyen (x',y',z',t')-re van. Technikai okok folytán a SR csak inerciális megfigyelőkről szól, mert ott ez a kapcsolat sokkal egyszerűbb, mint általános megfigyelők között. Na most ez a kapcsolat nem valami látvány/gondolat/mérés eredménye, hanem adva van, ahogy adva van a világban a tömegvonzás, az atomok, Ohm törvénye, vagy mondjuk a Pithagorasz-tétel. A SR ezt a kapcsolatot teszi láthatóvá (avagy: számolja ki) kiindulva abból a feltevésből, hogy bármely inerciális megfigyelőhöz képest (tehát bármely IR-beli koordinátákkal) minden fénysugár c-vel terjed. Ennyi.

Előzmény: Törölt nick (60148)
egy mutáns Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60151

Azért mondtam, hogy egyszerű példákkal kell kezdeni. 

1m

Előzmény: Törölt nick (60149)
mmormota Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60150

Van egy pszichológiai jellegű probléma, ami képes a megértés útjába állni.

Ez a következő:

- van néhány egyszerű és alapvető elképzelésed, amiket nyilvánvalónak és hibátlannak tartasz

- olvasol egy elméletről, ami ellentmond fenti igaznak elfogadott elképzeléseidnek

- megpróbálod az új elméletet beilleszteni a meglevő keretbe, és észreveszed, hogy nem megy

- ezután arra jutsz, hogy valami baj kell legyen az újjal, és nem az újat próbálod megérteni, hanem két lehetőség között ingadozol: rossz az új azért nem stimmel, vagy rosszul értelmezik akik neked magyarázzák, és emiatt hibás és érthetetlen a dolog

- ebben az a gond, hogy képtelené válsz a dolog megértésére, mert ördögi körben mozognak a gondoltaid, mindig ugyanazokat a már bejárt és eredményre nem vezető köröket futják be

 

Ebből elég nehéz kitörni, de nem lehetetlen. Arra lenne szükség, hogy egyetlen egy olyan, lehetőleg minél egyszerűbb jelenséget teljesen megérts, ami szöges ellentétben áll a nyilvánvalónak és hibátlannak tartott kiinduló elképzeléseiddel. Ha ez sikerül, akkor rájössz hogy valami baj van az eddig kialakított képeddel, és kezded keresnihogy pontosan hogy is van ez. Ezután már megy magától.

 

Egy ilyen egyszerű dolgot lehet pl:

Hogy lehet az, hogy valaminek a sebességét mindenki a saját sebességétől függetlenül azonosnak méri?! (nem fontos hogy ez épp a fény, lehetne az a kengyelfutó gyalogkakukk is!!!)

Ez a newtoni világban szimplán lehetetlen. Nem lehet ilyen és kész. 

Előzmény: Törölt nick (60149)
Gergo73 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60147

Mindig a hallgatosagra szabom a mondanivalomat (beleertve annak vizualis megjeleneset).

Előzmény: mmormota (60145)
Kilroy Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60146

Sokkoló lenne, ha kiderülne, hogy Gergő beszélget önmagával Astrojan néven :-DD

Előzmény: mmormota (60145)
mmormota Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60145

Aggódom érted: nagy fekete betűk jelentek meg az írásodban, félő hogy az óriás lila betűk következnek... :-)))

Előzmény: Gergo73 (60140)
Gergo73 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60144

Egyreszt nem tudom, miert allitod, hogy nem az elmelettel van a gondod, amikor tegnap este mondtad, hogy a logikajat akarod megerteni. Az elmelet nagy resze az a logikai halo, ami az alapfelteveseket a kovetkezmenyekkel osszekoti.

 

Masreszt nem tudom, mi bajod van a gyakorlatba atultetett elmelettel. Azt is mondhatnam, hogy maszek nyomor. A fizikusok nagyon jol alkalmazzak a gyakorlatban az elmeletet. Tehat pl. tudjak es alkalmazzak, hogy ha egy reszecske atlagosan x ideig el nem mozogva, akkor a fenysebesseg 4/5-ere gyorsitva atlagosan 5/3x ideig el (az allo labor orai szerint), hiszen ezt mondja a relativitaselmelet. Ez ilyen egyszeru, ahogy mondom. Ha egy IR-ben pontosan mernek, akkor az ottani megfigyelok azt tapasztaljak, amit a SR mond arra az IR-re nezve (tehat pl. a reszecskek elethosszanak a fenti novekedeset).

 

 

Előzmény: Törölt nick (60142)
egy mutáns Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60143

Mit értesz azon, hogy egy elméletet átültetni a gyakorlatba? Az elmélet a gyakorlati tapasztalatok alaján született, alapaxiómái igen széles körben érvényes gyakorlati tapasztalatokat fogalmaznak meg. 

1m

Előzmény: Törölt nick (60142)
egy mutáns Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60141

Te lennél az, akinek sikerült valamit megértenie? :)

Kedves Nando84, szeretnélek biztosítani afelől, hogy az itt hozzádszólók kivétel nélkül jól ismerik a specrelt, és nyugodtan megbízhatsz abban, amit írnak. Gergő73 azt javasolta Neked, hogy olvasd el Einstein cikkének vonatkozó részét, és alaposan értsd meg. Nyilván ez az egyik út. Ő pl. kivételes képességekkel rendelkezik, elvont, matemaitikai nyelven megfogalmazott dolgokat is könnyen megért, és képes abból logikus következtetéseket levonni. (Persze a "könnyen" mögött biztos sok tanulás és munka van). 

Akinek ez nem megy, példák megoldása során is eljuthat a megértéshez, legalábbis bizonyos szintig, aztán újra és újra visszatérhet az elvontabb megfogalmazások megértéséhez. Viszont nem érdemes rögtön egy bonyolultabb példával kezdeni, mint amilyen a vonat-alagút példa, mert az ennek megmagyarázásához már megismert és rendesen megértett dolgokat kell felhasználni. 

1m

Előzmény: Törölt nick (60101)
Gergo73 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60140

Ennek az egész számolgatásnak, relelmes agymosásnak nincs semmi értelme, mert nem arra vagy kíváncsi, hogy mit látsz, hanem, hogy mi történik a valóságban. Ennek ugyanis alapvető hatása van a kozmológiára, a fekete lyukakról alkotott elképzelésünkre, csillagközi utazásra stb.

 

Már elmondtuk szászszor: a relativitáselmélet nem arról beszél, hogy mit látsz, hanem arról, hogy a te koordinátáiddal (vagy bárki más koordinátáival) mi van. A te koordinátáid persze cseppet sem önkényesek: a hozzád képest álló ideális méterrudak és ideális órák határozzák meg. Más szóval a te koordinátáid adva vannak. Ezek a koordináták nem azért viselkednek furcsán, mert minden megfigyelőnek saját koordinátái vannak. Nem. Ez a newtoni fizikában is így van, csak ott mások az alapfeltevések. A newtoni fizikában axióma, hogy mindenki koordinátái szerint ugyanazok a távolságok és időtartamok két esemény között. Newton és te is evidenciának veszed, hogy a világ ilyen, hogy is lehetne másmilyen. Csakhogy ebben a fizikában a fénynek nincs semmilyen kitüntetett sebessége, hanem mindenféle sebességgel tud száguldozni mindenkihez képest: ez következik a távolságok és időtartamok abszolút voltából. Ezzel szemben a fénynek igenis van kitüntetett sebessége, amit tapasztaltak és sokféleképpen egyre pontosabban kimértek. Ez nem agymosás, hanem kőkemény valóság, ami mutatja, hogy a newtoni fizika axiómái hibásak. Ha elfogadod a fénysebesség állandóságát axiómának (ami igaznak tűnik), akkor megkapod a relativitás elméletét. Ez utóbbiban semmi önellentmondás nincs, egyszerűen csak a newtoni beidegződéseknek (mint amilyen a tied is) mond ellent. A relativitáselmélet igaz voltát az is mutatja, hogy nagyon sok bonyolult következménye tapasztalhatóan igaz. Te vagy az agymosott, aki ezt a sok száz kísérleti eredményt a szőnyeg alá tudja söpörni. Hogy egy hasonlatot mondjak: ha valaki bekötött szemmel azt állítja, hogy úgy is lát, és bármilyen tárgyat elé rakva helyesen felismeri azt (a formáját, a színét, a nagyságát stb.), akkor elég valószínű, hogy az illető bekötött szemmel tényleg lát. Még akkor is, ha képtelenségnek tűnik, bekötött szemmel lásson. Na ilyen a relativitáselmélet. Tényleg lát.

Előzmény: Astrojan (60137)
Gergo73 Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60139

Hízelgő, hogy megpróbálod a mi üzeneteink alapján újra átgondolni, de a legjobb módszer az, hogy egyszer és mindenkorra megérted, az elmélet tételei miként következnek az axiómáiból. Ezek matematikai levezetések gondolatkísérletek segítségével, hasonlóan ahogy mondjuk a Pithagorasz-tételt le lehet vezetni Euklidész axiómáiból területek segítségével. Einstein az 1905-ös első cikkében próbált nagyon alaposan és gondosan fogalmazni, de vannak kiváló tankönyvek is. Nem érdemes Magadtól megpróbálni kitalálni a dolgokat, hiszen ez nem egyszerű, időigényes, és bizonyos beidegződések hátráltatnának benne.

Előzmény: Törölt nick (60133)
ivivan Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60138

"Csak másképp mérjük !"

 

Már kérdeztük, hogyha azt látod egy távcsőben, hogy a toronyóra delet mutat, akkor lehetséges, hogy a toronyóra valójában még nem mutat delet csak mondjuk 11:59-et?

 

"Ezt a kérdést csak akkor dönhetjük el, ha visszahoznak órákat, célszerűen GPS-órá(ka)t."

 

Még mindig nem értem, hogy a rádióhullámok által közvetített jel miért nem jó? A GPS óra mindig ugyanolyan messze van, így az hullám útjának ideje mindig ugyanannyi. Ha visszahoznánk és azt mutatná, amit mutatnia kell, akkor simán belekötnél, hogy a lehozás közben elszenvedett gyorsulás az oka (amiben lenne is igazad, ugyanis ezeket az órákat nem erre tervezték)

 

"Figyeld meg, hogy valaki bedobja a Chou óráját vagy a müonokat"

 

Én a müonokat szeretem, szerintem azok a legszebb példái a specrelnek - a GPS órák után.

Előzmény: Astrojan (60137)
Astrojan Creative Commons License 2011.02.24 0 0 60137

Az nem lehet hogy ezen a ponton mond ellent egymásnak az elmélet és a gyakorlat (nevezzük valóságnak)?

 

De igen. Pontosan ez a baj, hogy nincs kisérleti bizonyíték (= kvázi nem hoztak vissza órákat). Hosszkontrakciót valóban nem tudsz érzékelni, mert mire visszahozod a rudat addigra visszanyeri az eredeti hosszát (emlékszik rá), futtában (menetközben) meg értelmetlen a próbálkozás mert NEM arra vagyunk kiváncsiak, kontrollt akarunk.

 

Marad az idődilatáció amikor órát hozol vissza, az ugyanis megtartja az utazás során összeszedett eltéréseket, márha tényleg összszedett volna valamit. Gergő szentírásként hivatkozik a relelmre, pedig pont azt kellene bizonyítani, hogy a relelm tényleg helyesen írja le a valóságot és nem csak a fotonok közvetítésével annak menetközben látszó részét.

 

Ennek az egész számolgatásnak, relelmes agymosásnak nincs semmi értelme, mert nem arra vagy kíváncsi, hogy mit látsz, hanem, hogy mi történik a valóságban. Ennek ugyanis alapvető hatása van a kozmológiára, a fekete lyukakról alkotott elképzelésünkre, csillagközi utazásra stb.

 

Próbálnak hülyét csinálni belőled, de a Te problémád NEM a relelm matematikájának megértése (azt elhisszük nekik), hanem, hogy valóban megtörténik-e az idődilatáció. Nem történik meg, mert az objektummal magával nem történik semmi.

 

Csak másképp mérjük !

 

Ezt a kérdést csak akkor dönhetjük el, ha visszahoznak órákat, célszerűen GPS-órá(ka)t.

 

Figyeld meg, hogy valaki bedobja a Chou óráját vagy a müonokat, pedig egyik sem óra..

 

Előzmény: Törölt nick (60080)
mmormota Creative Commons License 2011.02.23 0 0 60136

Nem mindenki, csak aki érti a specrelt. Astrojan pl. teljesen máshogy vélekedik, és ezt gyakran le is írja szép nagy színes betűkkel. :-)

 

Előzmény: Törölt nick (60135)
NevemTeve Creative Commons License 2011.02.23 0 0 60134

> De mi van akkor ha valaki mondjuk egyidőben lezárja az alagút két végét amikor (szerinte) épp bent van a vonat! ;)

Az attól függ, hogy ki az a 'valaki', ugyanis az egyidejűség is megfigyelőfüggő. Ha tényleg érdekel, végezhetünk erre is pár számítást.

Előzmény: Törölt nick (60092)
mmormota Creative Commons License 2011.02.23 0 0 60132

"és az egyikőjük belássa a tévedést"

 

Ha mindkettő inerciálisan mozog, akkor mindkettő számára a másik órái lassabban járnak. Nincs semmiféle tévedés, nem téved egyik sem.

Bármilyen módszerrel is ellenőrizzék ezt, azt fogják kapni hogy a másik órája lassabb. Nincs tévedés, nincs semmi rejtett hiba, nincs minek kiderülni... :-)

Előzmény: Törölt nick (60131)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!