Sziasztok!
Néhány hozzászólással korábban volt szó a radiátor
és padlófűtés házasításáról.Nálam a kazán köre hajtja meg a radiátorokat és az indirekt HMV tárolót, az ebbe a körbe kötött hőcserélő adja át a padlófűtés köreinek a a meleget.Igy le van választva a padlófűtés vize (pl.oxigén diffúzió miatt) a kazántól és a kazán is optimális teljesitménnyel működik. Most lesz az első tél remélem beválik.
Sanja utólag tul sok kompromisszumot kell kötni,
ha ujra épitkeznék, mindenképp csináltatnék korrekt gépészeti tervet.
1. A fűtési rendszer alapnyomását a tágulási tartály határozza meg. Ahol nyitott átgulási tartály van, ott a beállítandó nyomás értéke nem kérdés, mert a tartályban kialakuló vízszint magassága adja azt a hidrosztatikus nyomást, amihez képest változtatja a nyomásábrát a szivattyú.
A zárt, változó nyomású tágulási tartály esetében a tartály töltési nyomását kell jól beállítani. Azt a nyomást, ami akkor uralkodik a tartályban, amikor az teljesen üres. Ennek a nyomásnak némi biztonsági faktorral növlve szintén a rendszer geodetikus nyomásával kell megegyeznie, hogy a hűlő, csökkenő térfogatú víz a tartályból a rendszer legmagasabb pontjára is képes legyen "visszajutni", illetve alaphelyzetben ne csökkentse a tágulásra szolgáló térfogatot a rá nehezedő vízoszlop nyomása.
A tartálynál elhelyezett nyomásmérőn beállítandó nyomás értékében tehát az épület, a fűtési rendszer magasságának van meghatározó szerepe.
Töltéskor a rendszernek ki kell légtelenednie. Ha a rendszert teljesen kitölti a hideg víz, akkor légtelenítő nyílások elzárása után 0,1 bar-nal többel nem kell már emelni a nyomást.
Lehetnek ennél nehezebb ügyek, ha rendszer nagy részei lettek szívottak, de ebbe ne menjünk bele...
2. A "tekerentyűvel" valószínűleg a névleges hőteljesítményt állíthatod. Ezt nem a pillanatnyi időjűrűshoz kell beállítani, mert jön a hidegebb idő, és nem lesz elég a teljesítmény. Akkorára kell ezt beállítani, hogy a méretezési fűtési hőigényt képes legyen fedezni.
1) Nem hiszem, hogy az érdekes, hogy mi a készülék anyaga.
2) Szerintem a nevében benne van, hogy mivel több. Szebb. Ennyivel tud többet.
3) Nem jó, de legalább érthető. A parapetkonvektorok gravitációs zárt égéstermékelvezető rendszerrel bírnak. Az égési levegő bejutását és az égéstermék kijutását az égéstérbe az a hőmérsékletkülönbségből adódó sűrűségkülönbség hajtja, ami a kinti hideg levegő és a meleg égéstemék közt van. Melegebb időben, részterhelésen üzemelő konvektornál ez csökken. Ha a konvektorba nem jut elegendő levegő az égéshez, akkor a tökéletlen égés miatt elégetlen földgáz is keresztül juthat a készüléken.
Szerintem ez nem normális és a fentieken kívül összefüggésben lehet a készülék állapotával is.
4) Hatékonyabban működik egy vadonatúj készülék. Az állapotbeli különbségen túl az égő- és egyéb fejlesztéseknek köszönhetően, de csodára ne számíts.
5) Ha gázmegtakarításra gondolsz, akkor nem feltétlenül. De ha a mérlegre teszed a kényelmi, esztétikai kérdéseket is, akkor még akár lehet is.
6) a védőtávolságok (ahol vannak) fejből nem mennek... sorry
nem lehet jól működő rendszert létrehozni egy ilyen összekapcsolással.
A radiátoros körök gyakorlatilag használhatatlanok lennének olyan hőmérsékletek mellett, amia padlófűtésben megengedhető.
Pont azt az előnyt veszítenénk el, amit a radiátorok jelentenek, a jó szabályozhatóságot.
Költségmegtakarítás pedig szerintem nem érhető el akkora, hogy a rossz minőségű szabályozás okozta túlfűtések a gáz árában ne vigyék el.
1. Mekkora nyomást kell beállítani a rendszerben?
Van, aki 1 bárt, vagy, aki 1.2-1.5-öt mond, de senki nem tudja értelmesen elmondani, hogy mi a jelentősége.
2. Kis tekerentyűvel tudom állítani a kazánban fűtés alatt a láng intenzitását (tehát a gáz mennyiségét).
Ha kicsi a láng, sokáig fűt fel a beállított értékig, viszont tovább keringtet a szivattyú és a leghátsó radiátorok is teljesen átmelegednek. És csendesebb a kazán :-).
A gyors felfűtés viszont -gondolom- takarékosabb.
Így van? Vagy van valami konkrét támpont ennek beállítására.
Most tartunk a hazunk futestervezesenel es ugy tunik tetszik a Perfekta padloszegely futes rendszere, de nem tudok rola reszleteket, ugy ertem muszaki ertelemben. Hatasfok stb.
Van valakinek konkret tapasztalata?
Előrebocsátom, hogy nem értek a konvektorokhoz (sem;), de nekünk is az van.
1. Nem tudom, hogy jobban fűt-e, de valószínűleg tartósabb, és ami a legfontosabb, hogy nem pattog ki-bekapcsolás után. Különösen hálószobában elég idegesítő tud lenni. Nekünk egy lemez + két öntöttvas van, sajnálom, hogy nem mind a három öntöttvas.
3. Én soha nem tapasztaltam ilyesmit.
4. Nekünk 30+ éves konvektoraink voltak, amiket kb 3 éve cseréltettünk ki. Az újak sokkal egyenletesebb hömérsékletet tudnak tartani, ez gondolom takarékosabb is, de mindenképpen kellemesebb. Bár lehet, hogy a régiek is javíthatóak lettek volna.
5. Milyen szempontból? Nem hiszem, hogy a fűtés kevesebből kijönne a csere után. (Mi inkább elköltözünk hamarosan:))
A padlófűtésnek nagy a felfűtési ideje, a radiátornak kicsi. Ha ősszel jön egy hidegebb este, bekapcsolod a raiátoros részt, és percek (de max 1-2óra) múlva kellemes idő van, feltételezve, hogy jól méretezett a rendszer. Állandó hidegben már bekapcsolhatod a padlófűtést, aminek a felfűtési ideje akár 24 óra is lehet, (igaz lassabban is hűl ki) a radiátor csak kiegészítőfűtésként üzemel ilyenkor.
Praktikus két külön termosztáttal üzemeltetni a rendszert
Látom, hogy itt főleg cirkókról van szó, de a konvektor is gázzal megy, ezért gondolom tudtok segíteni. :-) Kérdéseim:
1.) Igaz-e, hogy az öntöttvas konvektor jobban fűt, mint a lemezes? (Gondolom jobban tartja a meleget?)
2.) A FÉG-nek vannak ún. látványkonvektorai. Nekem nagyon tetszenek, a műszaki adatok alapján uo. teljesítményűek, mint a normál konvektorok. Van erről valami infótok, érdemes-e ilyet venni, vagy csak "parasztvakítás".
3.) Parapetes konvektornál normális-e, ha kinnt enyhe gázszagot érezni, ha működik? (Inkább melegebb időben, pl. ma reggel.)
4.) Nekem egy kb. 15-20 éves konvektorom van. Lehetséges, hogy a maiak hatékonyabbak, vagy nincs jelentős különbség?
5.) Egy kicsi lakásban (104 légm3) érdemes-e cikrófűtésen gondolkodni? (Számításaim szerint nem.)
6.) Villany-mérőóra (kb. 1.7 cm magasan van) alá lehet-e tenni 2-3 kW teljesítményű konvektort? (A kettő közé azért tennék valami terelő lapot, polcot. Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy konvektor mellett milyen távolságra mehet vízcső, áram-kábel?
Elég sok könyvet és net irodalmat összeolvastam a fűtésekről az utóbbi időben, ezért ezeket a válaszokat/érveket vártam. Csak mivel az ember mindig okoskodik, hátha van valakinek tapasztalata a leírtakhoz, a megszokottól eltérő felépítésre is (akár pozitív, akár negatív). Ezt az egészet igazából költségmegtakarítás miatt gondoltam ki.
Megjegyzem, teljesen nem vagyok meggyőzve a koncepció hibás voltáról, mert vannak érveim mellette is. Mert, hogy is működik az egész? Az ember el kezd fűteni, a külső radiátorok hamar felmelegszenek (igaz csak 40-45 C-ra, ezért tényleg növelni kellene a felületet, de nem nagyon, hiszen NEM CSAK ezekkel akarom fűteni a lakást), a padló csak jóval később kezd melegedni. Ha a fűtést rövid idő múlva leállítom (mert csak őszi este van és kell egy kis meleg) akkor a radiátor és a padló (igaz nem üzemi) melege elég, hogy 2-3 fokkal emelje a hőmérsékletet. Ha pedig igazi cudar tél van akkor a többé kevésbé állandó fűtés miatt a padló is üzemi hőfokra tud melegedni. Gyakorlatilag ekkor már úgy működik a rendszer mintha csak padlófűtésű lenne a lakás. A szakirodalom szerint, ha csak padlófűtés van akkor a hidegebb falak előtt célszerű sűrűbb csovezést alkalmazni. Ezt helyettesítené a felhozott és radiátorba vezetett víz.
Ellenérv lehet, hogy nagy a fűtendő víz mennyisége. Ez igaz. De ha 2 kör van akkor is a 2 körben összesen kb. ugyanannyi és teljes üzemben (tél) mindkettőt fel kell fűteni. Ráadásul a radiátoros kört 70-80 C-ra, ami megint több energiát igényel. A részleges üzem alatt (őszi este) is a "forró", ezért nagy energia igényű radiátoros kört kellene üzemeltetni. Tehát a folyamatos üzem alatt mindenképp a kétkörös üzemeltetése a drágább, hiszen a víz egy részét "forróra" kell melegíteni. A részleges üzemben már lehetne számolni melyik igényel kevesebb energiát: fél adag 40C + fél adag 70C , vagy az egész vizet csak 40C-ra melegíteni.
Bocs a hosszú értekezésért, a tanult emberek vegyék úgy, hogy a mindenki egyetemén kell megcáfolni a hülye ötleteket.
De hülye vagyok, órákig kerestem valami neten hozzáférhető forrást erre neked, és elfelejtettem beírni. Amiben az a ciki, hogy nem bookmarkoltam be őket... :(
Azt hiszem, a Trox-nál és a Lindabnál találtam valami képszerű bemutatást. Majd megint előkeresem. De légtechnikai rendszerelemeket forglamazó cégeknél biztos találsz pillangószelepeket.
(Ez egyébként egy "darab csőbe" épített elfordítható körlap, ami az átáramló térfogatáramot képes változtatni, attól függően, hogy a keresztmetszetből mennyit takar ki különböző állásaiban.)
"Meg lehet azt csinálni, hogy a padlófűtés csövét az ablak alatt felhozom a beton fölé és bevezetem a vizet a radiátorba, majd vissza a padlóba?"
Ezt ne tedd!
A részleteken pedig végleg felseleges a fejedet törni. A két körnek (radiátoros és padló) egymástól függetlenül kell tudni működni és szabályozódni.
Igen.
Legfelül lenne valami burkolat, célszerűen valmi kőburkolat. Alatta betonréteg, melyben a fűtéscső tekereg. Azalatt hőszigetelés, ami alatt szerintem célszerűsen beton van. Hogy egyéb feltöltésre van-e szükség, azt építésznek célszerű megmondania.
"Azon is gondolkozom, hogy az ablakok alá teszek külön radiátorokat is."
Ez okos ötlet. Mindenképpen javasolm, hogy tedd meg. Legyen külön radiátoros kör.
"Ezeket ugyanolyan hőmérsékletű vízzel kell fűteni mint amivel a padlófűtést, vagy forróbbal kell?"
Nem különböző hőfokú vízzel fognak üzemelni. Valóban a radiátorok fűtőközege melegebb. Olyan hőmérsékletű vízzel, amivel a padlófűtés menne, nagyon nagy radiátorfelületek adódnának, és a radiátoros kör szabályozhatósága is romlana.
Tiszteletlenség azt javasolni, hogy a konkrétumok kidolgozásával keress meg egy épületgépész tervezőt? :)
Meg lehet, csak a világon semmi értelme, ugyanis a padlófűtés kb25-35C, míg a radiátor 70-85C
A 35fokos radiátor nem fűt, a 70 fokos padlón viszont nem lehet járni.
( a Celsiusok nem biztos, hogy stimmelnek, de a lényeg látható)
R
Biztos nagyon hülyeséget kérdezek de hát ez a fórum ezért van.
Meg lehet azt csinálni, hogy a padlófűtés csövét az ablak alatt felhozom a beton fölé és bevezetem a vizet a radiátorba, majd vissza a padlóba? Vagyis ugyanaz a víz (kör) fütené a padlót és a radiátort is. Hogy ez úgy történik, hogy a kazántól rögtön a radiátorhoz megy a cső és onnan le a padlóba, vagy a radiátorban végződik a fűtőkör, vagy valahol a kör közepén (ahol a csőkígyó az ablak alá ér) azon megint el kellene gondolkozni.
A fűtéscső felett legalább 4 cm beton legyen hőelosztás miatt (több se baj).
Természetesen alacsonyabb hőmérsékletű víz kell a padlófűtésbe mert asszem 26 fok feletti padló már egészségtelen. Ezt keverőszeleppel vagy hőcserélőn keresztül egy másik fűtőkörrel lehet előállítani.
Nem ártana hőszigetelést is beiktatni nehogy az alsó helység mennyezetét fűtsd.
Nem árt az oxigéndiffúziómentes cső.
A letekerés elég szar munka főleg kis helyiségben egy 100-200 m-es tekercsel kanyarodni stb.
Én ötrétegűből csináltam az első szobánál kicsit meg is tört a cső pár helyen, de ettől függetlenül fűt és a többi szobát már hiba nélkül sikerült megcsinálnom. Arra célzok, hogy számíts rá, hogy az elején becsúsznak hibák amíg nincs meg a gyakorlat. Amikor a kazánt beüzemelték a fickó benézett az egyik szobába ahol még nem volt beton és csak annyit mondott, hogy: "Azannyát, hogy bírták így letekerni!" :)
Szóval Hajrá!
Padlófűtést szeretnék a lakásba készíteni. A mostani aljzatot fel kell-e szedni (A beton alatt sóder van, majd újabb beton és ekkor jönnek a gerendák, kefnik), vagy erre a "szendvicsre" rá lehet rakni a fűtés rétegeit, csöveit? Jó volna minél kevésbé megemelni a padlószintet, mert az ajtókat sem lehet a végtelenségig emelni, lefűrészelni.
Azon is gondolkozom, hogy az ablakok alá teszek külön radiátorokat is. Ezeket ugyanolyan hőmérsékletű vízzel kell fűteni mint amivel a padlófűtést, vagy forróbbal kell?
Hát, elolvasva a 320 hozzászólást, csak azt kérném, hogy mondjatok "megbízható, reális áron dolgozó" épületgépészt - északpest ill. Gödöllő környékén. A 2x90m2es házikóm fűtését terveztetném meg, eddigi elképzelés: lapradiátor, cirkó+vegyeskazán(nó melegvíz pancsihoz).
Fabrikálni mindenképpen kell, mivel a régi takarólemez helyére új kell és nem láttam olyat ami olyan mérető lenne mint a nyílás (26x5,7 cm + - 1-2 mm) Nomeg a panelokban néha nem csak levegő és porszemcsék bukkanhatnak fel a különböző lakásba be és kimenő nyílásokban mint tudjuk:( :)
>Mivel a tetőventilátor az egész strangot szellőzteti nemigen lehet megoldás, hogy csak akkor menjen, amikor te akarod. (Más, aki alattad vagy feletted lakik máskor fogja akarni, és neki is ugyanaz a ventilátor biztosítja a szellőzést.)
nem, ezt én sem így gondoltam
>Esetleg vehetsz egy pillangószelepet, amit beépítenél az elszívó csövébe, és amikor nem akarsz elszívni, akkor elzárod. Egyébkor pedig a levegő mennyiségét is szabályozhatod vele. Még több rádordítással veszel rá egy motort is... :))
hanem inkább így gondoltam. tudnál ilyen pillangószelepről vmi linket adni, hogy néz ki, milyen, hol lehet kapni?
a motort hogy érted? motorosan szabályozható pillangószelep??? az nem lenne rossz...
"A fűtésszerelők mikor végeztek nyomáspróba gyanánt feltöltötték az egész rendszert. [...] még nincsen gázunk, kb hónap végére várható. Íly módon kissé megrettentem a fagyveszélytől, és le akartam engedni a vizet. Amit a gravitáció lehozhatott, az le is jött, de sok cső megy a padlóban, illetve van padlófűtés is. Ezekből ugye az istennek nem folyik ki a víz. Kérdés: hogy lehetne onnan kicsalogatni a vizet? "
Levegővel kellene megpróbálni kinyomni. Nem próbáltam, de szerintem egy kis autós kompresszorral meg némi ügyességgel menne a dolog.
(Az tuti, hogy forróvizes távvezetéknél alkalmaznak ilyen kompresszoros ürítést, ha nem lehet vagy feleslegesen drága egy-egy mélypontra ürítési szerelvényeket elhelyezni.)
nálam a konyhai páraelszívó a ház szellőztető rendszerébe van kötve (panelház), a tetőventilátor állandóan működik. jól van így bekötve, vagy így sem biztos, hogy a megfelelő helyen fog kimenni az elhasznált levegő?
Ennyiből nem biztos. Azon múlik az adott helyen milyen nyomásviszonyokat hoz létre a két ventilátor. Minél lejebb vagyunk a házban annál kedvezőtlenebb a helyzet.
a központi elszívás olyan erős, hogy a páraelszívóban szükségtelen bekapcsolni a ventilátort.
Ha nincsen bekapcsolva a te elszívódban a ventilátor, akkor az egész kérdés nem is érdekes.
Minden bizonnyal akkor sem lenne gond, ha bekapcsolnád.
ezzel csak az a próbléma, hogy nagyon hangosan zúg a levegő, még a lakás legtávolabbi sarkában is hallani a zúgást. hogy lehetne ezt csökkenteni/megszüntetni? gondolok arra, hogy csak akkor szívjon, amikor én akarom.
Mivel a tetőventilátor az egész strangot szellőzteti nemigen lehet megoldás, hogy csak akkor menjen, amikor te akarod. (Más, aki alattad vagy feletted lakik máskor fogja akarni, és neki is ugyanaz a ventilátor biztosítja a szellőzést.)
most azt a kényelmetlen megoldást alkalmazom, hogy amikor nem használom az elszívót, akkor az elszívó csövét kihúzom a falból, a nyílást pedig lefedem egy kartonpapírral. a papír rátapad a nyílásra, és csönd lesz...
Ez valóban kényelmetlen. Ha egyébként a papírlappal a levegő áramlását megszűntetve a zaj is megszűnik az jó hír, mert csak a nálad keletkező áramlási zajokat hallod és nem a ventilátor zaját.
Esetleg vehetsz egy pillangószelepet, amit beépítenél az elszívó csövébe, és amikor nem akarsz elszívni, akkor elzárod. Egyébkor pedig a levegő mennyiségét is szabályozhatod vele. Még több rádordítással veszel rá egy motort is... :))
Gyanús lett a dolog, [...] és korrigálnom kell önmagmaat:
Kifelé szívja a levegőt a szellőztető rendszer, tehát normálisan funkcionál.
[...]
Az ott tapasztalt apró por feltehetően a szervízcsatornát fedő furnér nem épp tökéletes illesztéséből eredően került be nem pedig a szellőzőrendszerből:(
Ez végül is jó hír.
Por az mindig van a lakásban. Jön be kintről a cudar. Az elszívó rácsán meg lerakódik. Sajna takarítani kell. :)
Mindenesetre a szűrőfbrikálásnak nincs így jelentősége.
