Sziasztok!
Melyik a jobb megoldás? Cirkó + indirekt melegvíz tároló vagy cirkó + külön, kéményes, gázos melegvíztároló. Hely és kémény nem probléma de az első megoldás jóval drágább. Mivel jobb az, ha a kazán termeli a melegvizet és nem egy külön egység? (Gondolom ezért drágább) Kérem, akinek tapasztalata/tudása van válaszoljon.
sziasztok,
Házunk f?tési (gáz, cirko) rendszerét szeretném egy megbízható szakemberrel megnézetni, mert szerintem teljes felújításra szorul. Tudtok ajánlani valakit, aki Pest környékére (30km) hajlandó kiszállni, felmérni a helyzetet és árajánlatot adni? küldjetek e-mailt. el?re is köszi.
Sziasztok!
Vettem egy mofém trend csapot.Most próbálgattam(még nincs beszerelve), és ha viszonylag gyorsan csukom-nyitom, pattanó hangot ad , ami olyan mintha valami zsírozás lenne benne és az cuppogna.Szerintetek hibás a csap?
Előre is kösz
Pár évvel ezelőtt (Budapesten) az ecseri és az üllői út kereszteződésénél vásároltam ilyet. Most nem tudom az áruház nevét, mert átkeresztelték valami külföldi hangzású dologra, de akkor kb 10-15 változat és több méret közül lehetett választani.
Fontos! Visszacsapó szelepet tegyél be (azt is itt vettem), mert különben béfúj a zergenemző hideg.
Nekem VRC420-as időjárásfüggő szabályozóm van. Ebben a rendszerben 4 (!!!!) érzékelő van.
1. Külső hőmérséklet-érzékelő, ami a padlófűtésnek ad időben jelzést, hogy a kinti lehűlésre még időben tudjon reagálni (előre beállított fűtési görbe alapján)
2. Belső szobatermosztát, ami a radiátoros körnek adja a kézzel beállított minimális hőmérséklet és a tényleges közötti különbség alapján a jelzést. Mellesleg ezzel lehet a programozást is elvégezni
3. A padlófűtés előremenő csövére kívülről illeszkedik egy érzékelő (ez alapján kapcsol ki-be a padlófűtés (illetve azt hiszem, a keverőszelep)
4. Az utolsó a forróvíztároló felső részében, egy szárazhüvelyen át van bedugva. Ha nincs elég meleg víz, akkor bekapcsol a melegvíz-készítő funkció.
A tároló vizét egyébként egy tárolóba épített analóg hőmérőn illetve a kazán kijelzőjén (a szobatermosztáton) is ellenőrizni tudom.
Kezdetben baromi bonyinak tűnt (pláne ahogy nekem a szaki először elmagyarázta…), de szerintem, ha jól össze van lőve, nagyon pöpec kis rendszer tud lenni.
A leírtakból kiderült, hogy neked is Vaillant rendszered van, (az enyém Vih cr-120-as) és csak ötlet szinten érdemes lenne ellenőrizni, hogy a két érzékelő "jó helyen van-e" a csőben amiben érzékelnek. Az egyik a kazánt informálja a víz hőmérsékletéről (ehhez képest kapcsol be-ki a kazán), a másik a hőmérő érzékelője amit nézel. Az egyik szomszédomnál volt ilyen probléma, hogy nem volt elég mélyen a kazánérzékelő és a kazán ettől "meghülyült". És miután mélyebbre dugták minden rendbe jött.
Mivel a tárolóban un. rétegződik a víz (hidegebb alul melegebb felül) nem mindegy hol mérjük stb..
De ez csak egy kósza ötlet...
nem mondom, hogy le kell cserélni a kazánt. Ha egyébránt lecseréled, akkor jobb hatásfokú, esetleg a rendszerhez jobban illeszkedő kazánt vehetsz.
A keringetés oldalán nem látok sok fantáziát. Nem az a FÉG C-knél a gond, hogy nincs "utókeringetés", hanem az, hogy a tüzelést az áramlás megszűnése állítja le. Emiatt nem szerencsés az ilyen készülékeket termosztatikus radiátorszelepes rendszerrel együtt alkalmazni.
Látod, pl. ez egy előny egy új kazán esetén.
Több figyelmet érdemel a tüzeléstechnikai oldal!
Másrészt mondjuk egy modulációs gázégő hatásfoka jobb. (Kevesebb gázt fogyaszt.)
Utókeringet, esetleg a melegvíztárolót antibakterizálja. Képes indirekt fűtéssel melegvizet készíteni. (Ha olyan kazánt veszel.)
Az utókeringetés a kazánt, a szivattyút(!!!) is védi, de miért álljon a melegvíz a kazánban, mikor még fűteni is lehet vele?
Viszont egy új kazánt venni csak azért, hogy kevesebbet fogyasszon.... A mai gázárak mellett szerintem csak akkor érdemes cserélni, ha valamilyen új funkcióra van szükséged, amit a régi nem tud, illetve, ha a régi megbízhatatlan, vagy nem éri meg javítani.
Szerintem a vízlágyítóknak nincsen egészségre ártalmas hatása. Más kérdés, hogy a berendezést karban kell tartani.
A FÉG C sorozat ún. hidraulikus szabályozású kazán. A termosztát a szivattyút kapcsolja le, majd a vízáramlás megszűnését érzékeli egy membrános szelep, ami zárja a gáz útját. Így kapcsolja le a lángot.
több részletet kellene ismerni, hogy érdemben lehessen mondani valamit a hőtermelő és -elosztó rendszereidről. A rendszerek szabályozásán sok múlhat el. Kellene annak jól működni... :)
A vízlágyítót biztos, hogy túl lehet élni, nálunk az étterembe az van a kávégép elé kötve, évek óta és napi öt kávéval még mindig élünk.
Ha megtartod a C12-est, ne gondolkozz azon, hogy mért nem úgy működik mint egy vailant.
Bár nekem egy másik tipus volt, neve most nem jut eszembe, de a szivattyú forgott még egy ideig a kazán leállása után
Most találtam rá a topicra, rögtön lenne is 2 problémám.
Ez egyik, a vizlágyítók esetleges egészségkárosító hatása. Van-e valakinek konkrét tapasztalata/infója?
Másik. A nemrég vásárolt lakásban "örököltünk" egy FÉG (talán C12-es) kazánt, amire a fűtésszerelőm azt mondta, hogy megbízható típus, jó állapotban van, felesleges lecserélni. Normális dolog-e az, hogy a keringtető szivattyú csak akkor megy, amikor fűt a kazán? Nem kellene esetleg utána is - esetleg kisebb tempón - még a felfűtött vizet cirkuláltani a rendszerben?
Termo Amika kazánnal kapcsolatban van-e valakinek tapasztalata
ilyet szándékozunk venni(kedden hoznák), de a szomszédnál problémák vannak, napi 10m3-t fogyaszt most, egész éjjel megy, de ha lekapcsolja, akkor sem hűl jelentősen a ház (130nm; 20C)
ilyen kérdéseken gondolkodik: miért kell 80 fokra felmelegíteni a vízet, hogy aztán 30 fokos v. engedjen bele a padlófűtésbe, hogyan tér vissza az energia a kazánba
szóval erősen gondolkodunk, hogy más kazánt kellene nézni
Szia Sec!
Talált süllyed a vízlágyító cég ők voltak, szerintem korrekt tájékoztatást adtak, de sajnos az ár miatt nem lett semmi a beszerelésből (meg nem tudtunk megállapodni, hogy a készülék által használt gyanta ívás esetén árt vagy sem).
Feelgood:
Amit te cső szigetelésnek gondolsz az nem biztos, hogy az nekem az a tapasztalatom, hogy az cak un. technológia cső védő anyag, azért hogy ne érintkezzen a vakolattal a cső.
A plusz csőhéjszigetelést általában kérni kell a szakiktól sajnos feleslegesnek érzik, meg nagyobb hornyot kell csinálni stb.stb.
Nálunk is Vaillant rendszer van. Csak a HMV cirkuláció független. Azt nem a kazán vezérli.
Az egy független Wilo direkt HMV cirkulációhoz ajánlott kis szivattyú, melyet egy akárhol kapható 1000Ft-os konnektorba dugható kapcsolóóra vezérel.
3 időréssel tényleg nehéz lehet megoldani.
Amúgy mi a VRT390-es vezérlőt szeretjük, bár nem értem, hogy a hülye németeknek meddig tartott volna esetleg a hőfok potméter helyett egy digitális vackot tenni, amivel tényleg beállíthatom, hogy pontosan hány fok legyen. Arról nem is beszélve, hogy miért lett volna olyan nagy fáradság (meg kb. 3 byte-tal több memória és max. 40 byte-tal hosszabb programkód) az időablakokhoz szobahőmérsékletet rendelni.
Ha már itt tartunk, hogy miért....
A Helios utánjárásos szellőzőventillátorban a szintén hülye németek az utánjárás időzítését bimetálos kapcsolóval oldották meg. (Jó a zsalu mozgatását is, de ott jogos.) Így aztán nem lehet szabályozni az utánjárás idejét. (Sőt, ha fél percig kapcsoltad fel a lámpát, majd lekapcsoltad, akkor kb. 1 perc múlva bekapcsol a ventillátor, mert a hő nem vész el....)
Szóval a WC-ben kb. 2 perc az utánjárás, a fürdőben meg 6.
Amint lesz egy szusszanásnyi időm, alkotok valami elektronikus vezérlést hozzá, amit lehet is szabályozni.
A német laminált parkettáról is tudnék mesélni, de az már nagyon offtopic lenne.
Ez valamiféle szerelői ösztön lehetett, majd konzultálok még erről vele.
Napkollektor: ki kéne pontosan ezt számolnom, hogy mennyi a tényleges cirkulációs veszteség (ehhez több mérés kellene, hogy korrekt becslést adhassak). A falban futó csöveket úgy emlékszem leszigetelték (vmilyen ficszerű anyaggal), de ez most, hogy be van betonozva/vakolva, már nem tudom megerősíteni.
A napkollektoros rendszert lényegében teljesen függetlenül alakították ki a belső gépészeti munkákhoz képest. A kapcsolódási pontjuk a két hőcserélős forróvíztároló, aminek az alsó részét melegíti a szolár egység, a felsőre pedig rásegít a kazán. Én azt tapasztaltam, hogy a rendszer kialakításakor a 2 kivitelező nem nagyon foglalkozott azzal, hogy a másik mit csinál a saját rendszerén belül. Az igazi az lett volna, ha egy ember/cég tervezi meg egyben az egészet...
HerrX
Ez az óránkénti 15 perces bekapcs. jó ötlet. Az én hiper-szuper Vaillant vezérlőegységem 1 nap csak 3 intervallumot tud kezelni :-( (az viszont bármilyen lehet, és külön lehet a hét napjait is programozni).
Már korábban írtam arról, hogy lehetne nálunk is 15 percekre programozni, csak az a kérdés, hogy mi igazodunk a kazánhoz vagy a kazán kéne igazodjon a mi életritmusunkhoz... De ez már csak az én fanyalgásom :-)
Meg kell különböztetni az áramlási zajokat és gépek zaját, ami a vezetékhálózaton terjed tova.
Utóbbit a gépnek (szivattyú) a csővektől való rugalmas elválasztásával nagyjából teljesen meg lehet szűntetni. Hozzáteszem egy pici szivattyú azért nem csinál nagy zajt.
Az áramlási zajok pedig akkor keletkeznek, ha az áramló közeg sebessége túl nagy. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az egész rendszer túl van pörgetve, lehet, hogy helyileg van olyan szűkület, ami nagyon felgyorsítja az áramlást. Ezt megint nem lehet távgyógyítással kezelni.
Feelgood, az épületgépész tervező javasolta maximumon járatni a szivattyút, vagy ez ilyen szerelői ösztön volt, hogy "jól kergessük meg, abból baj nem lehet"?
Napkollektor és cirkuláció:
Ha a cirkulációs rendszernek akkora veszteség van, hogy a napkollektoron begyűjthető összes hőmennyiséget képes elveszteni napi 3×45 perc alatt, akkor az a rendszer csapnivalóan van megtervezve, kivitelezve, nem sorolom...
Pont az lenne a lényeg, hogy a napkollektoron gyűjtött hővel, fedezd a HMV készítést és a cirkuláció veszteségét. Az persze nyilvánvaló, hogy amikor egyáltalán nem süt a nap, akkor akár a kazán segítségére is szükég lehet.
Mondom, nekem az a véleményem, ha a napkollektoros rendszer az év nagy részében képtelen a cirkulációs hálózat veszetségei fedezni, akkor a rendszer alapvetően hibás.
RodrigeZZ:
A cirkulációs rendszer jelentősége éppen akkor nő, amikor a vételezés helye messze esik a termelés helyétől. A csőben lévő víz mennyiségét nem igen tudod ésszerű határok közt csökkenteni. Több csőben több víz hűl ki, amit aztán elfolyatsz hasztalan. A vezetékek hőveszteségét azonban könnyebb némi szigeteléssel kézben tartani.
A nyomásvezérlés ötlete nem rossz. Van olyan kombi cirkó is, amiben hasonló elven indul meg a víz felfűtése a hőcserélőben. A csőben lévő kihült vizet az nem melegíti fel, de nem tűnik rossz ötletnek ezt a vezérlést a cirkulációra is kiterjeszteni. Sőt tovább is feljeszthetnénk, hogy amikor a víz elérte a beállítot hőfokot, akkor kigyullad egy kis lámpa a mosdó felett. :)
Vízlágyítás:
Az a bizgentyű, mozgantyú amivel vizet lehet lágyítani az a vízlágyító.
A mágneses elvű készülékekről nem tudok/akarok mit mondani. Egyéb hagyományos evlen működő berendezéseket (pl. ilyneket)nem nehéz beszerezni, legfeljebb drága.
Azt hiszem, hogy elég egyoldalúan néztétek a rendszer hasznát.
Én úgy vélem, hogy a HMV cirkulációt nem órákig kell használni. Mi úgy állítottuk be, hogy az ébredési órában, ebéd körüli órában és este 6-tól 10-ig óránként 15 percig keringesse.
Azért így, mert:
- a HMV cirkulációval néhány liter "hidegvizet" spórolunk meg (nevezzük informatikusan csak overhead-nek)
- nézzük meg, hogy mikor mennyi is ez az overhead a ténylegesen használt melegvízhez képest:
kézmosás: közel 100%
zuhanyzás: ~5%
mosogatás: ~15% (viszont a langyos víz tökéletesen megfelel az előáztatáshoz, így nem vész kárba)
Az óránkénti 15 perces HMV cirkulációval elérhető, hogy mindig legyen azonnal kéznek kellemes langyos vized, ami kézmosásra kiváló. Itt tehát az overhead maga a felhasznált víz.
Zuhanyzásnál is ez a langyos víz elegendő, hogy bele tudjál állni a kádba, és mire a tényleg magadra engednéd a vizet, addigra ott a meleg víz.
A mosogatást meg már említettem.
Szóval szerintem a HMV cirkuláció célja nem az, hogy ott és akkor mindig az üzemi hőmérsékletű melegvíz jöjjön.
RodrigeZZ
A nyomáskapcsolót valamiért nem alkalmazzák. (Talán drága, meg kis vízvételnél nem kapcsol be. Majd talán Second megmondja.)
Viszont ami tény: ezek a cirkulációs szivattyúk jobban szeretnek menni, mint ki-be kapcsolgatni. Tehát a sokszori néhány perces üzem következtében jelentősen megrövidülhet az élettartama. (Nekem ezt mondták. Ha ez igaz, akkor ez is lehet a magyarázata a nyomáskapcsoló mellőzésének.)
Ezen a cirkulációs vezetéken én is erősen gondolkodom a hőveszteség miatt. Nálam biztos, hogy lesz, mert nagyon messze (kb 10m)is lesz vízvételi hely.
Arra gondoltam, hogy egy nyomáskapcsolóval vezérlem a rendszert. Nevezetesen, mikor kéne a víz, 1-2 másodpercre kinyitom a csapot, a nyomáskapcsoló érzékeli a nyomásváltozást, és egy időzítőn keresztül - ami lehet pl egy lépcsőházvilágítás kapcsoló - elindítja a keringető szivattyút. max 10mp múlva lenne melegvizem, és a csap elzárása után 1-2 perccel már nem menne a szivattyú.
