A linked mögött volt egy másik klip, melyben a D'Agostino csapat egyik tagja éppen dizájn elemekel(speciel nekem nem tetszett - inkább Nemo tengeralattjárójára hasonlított az1860-as évekből)/fícsörökkel kápráztatta a "gyanútlan arrajárót": távvezérelt, belül zölden derengő világító forgatógomb, megtükrözött bluetooth és egyébb távkezelési lehetőségek tabletről, mind-mind az audiofil irányba...:)
Ilyen prospektusadatokat a XXI században már csak lúzer botfülűek, vagy jól fizetett vaskalapos(t játszó) mérnökök vesznek komolyan, akiknek nem különösebben számít, milyen hangú lesz a piacra kerülő készülék. Csak egy példa: mióta Dan D’Agostino saját céget alapított, megváltozott a kommunikációja: végre ki meri mondani, hogy ő sem jó paramétereket kíván elérni, hanem jó hangot, és a kettő nem éppen ugyanaz a dolog.
A hosszú idézetet értettem. De tegyük félre a műmesét. A ...H. bozon A4-es papíron született. Létezését sokan kétségbe vonták, bár kutatták, évtizedekig. A.E. is A4-es papíron alkotta meg elképzeléseit (igez előtte sokak mértek, akik eredményeit felhasználta), azután fejlődött a technológia, s egyszer csak meglelték a bozont, nem érték be a papírral, mint a mai audió szaklapok szerzői... (mindig hozzá teszem, tisztelet a kivételnek). Mikor kialakították az IM torzítás mérésének szv.-át, minden bizonnyal valós helyzet egyszerüsítését próbálták rögzíteni, nem azt amikor 17 hangszer 35 frekvencián s amplitúdoval zeng egyidejüleg. Mindenesetre próbálták valahogy kezelni a helyzetet. Mert az ipar szeret hasonló tulajdonságú eszközöet gyártani, h minden vevő ugyan azt kapja a pénzéért (azt mondják az esztergályos is csak egy egyformát tud drehálni...:). Igen, a sima torzítás kevésbé fáj, de az IM az néha nagyon - pl. én is hallom (s nem vagyok ezzel egyedül...). Ezért próbálják a nyomorult gyártók(azt is) lenyomni valahogy. Hogy hogyan sikerül, na erre való a mérés... A csöves fűtőtesteket azzal adják el, hogy páros harmonikusokat produkálnak, s ezt jobban szeretjük, de ugyanezt egy tranzisztoros erősítő is megteszi, ha jó van megcsinálva. Hogy jól-e, azt ki kell mérni - utána jöhet a hallgatás.
Egy átlagos kazettás deck szalagról mért torzítása 1-2 %, az egyik legjobbé 0.8% (Nakamichi Dragon). Ebbe a nagyságrendbe esik a legtöbb csöves erősítő is. Nem halljuk, hogy torzítanának. Akkor mi szükség anyagi, és szellemi erőforrások bőkezű használata árán 0.008%-ra törekedni?
A Hifi Magazinban olvastam:
"Minden mérés: kérdés a Természethez. A Természet azonban nem beszél sem magyarul, sem angolul, semmilyen nyelven sem beszél, nekünk kell kitalálnunk, hogyan kommunikáljunk vele. Ha jól kérdezünk, értelmes választ kapunk, ha rosszul: a válasz sem lesz különb - és még csak nem is fognak felvilágosítani bennünket az ügyetlenségünkről! Párbeszédünk a Természettel valahogy így zajlik le:
Mi: Mekkora az intermodulációs torzítás? Természet (nem érti, a füléhez illeszti a tenyerét): Há? Mi (ingerültebben): Azt akarjuk megtudni, hogy ha a masinába beadunk egy 60 és egy 7000Hz-es mérőjelet, melyeknek amplitúdó-aránya 4:1, és az eredményt az IEC szabvány szerint értékeljük, akkor hány százalékot kapunk?! Természet (megvonja a vállát): Hát, ha erre vagytok kíváncsiak: 0,1-et. Mi (féllábon ugrálva az örömtől): Az intermoduláció csak 0,1 százalék! Csak 0,1 százalék!... Természet (szánakozva legyint egyet és elhallgat)."
Hallottam méregdrága csöves szerkót, nem kellett szívhűteni... Kondenzátroros hangfalrendszert halottam, az tetszett, az sem volt olcsó - ha ez az mérce...:)
"Azért én látok különbséget aközött, hogy 0.1% vagy 0.01%, és aközött, hogy 0.01% vagy 0.008%. Utóbbi kevésbé hoz lázba." Egyetértek. Az SL 1500C 0,025-öt produkál ebben, 0,08 alatt már nemigen hallható - állítólag, egy ide vonatkozó anyagot korábban betettem. Nemtom, milyen az A/D, meg a RIAA de majd, ha sok időm lesz, építe egy spéci RIAA-t , s azzal is kipróbálom az új játékost. A D/A hamar kiderül, cak fel kell tenni hozzá egy sw-t egy gépre. Meglátjuk mit produkál fülessel, meg hangfalakkal. Nagyobb innováció nélkül (azért van benne, az a motor, mechanika azért ki van találva rendesen,,,)
Aha, én egy tizensokezer forintos használt lemezjátszón tudok mindenféle sercegés és pattogás nélkül zenét hallgatni. Persze a lemezen is múlik a dolog, de azért messze nem fekete mágia.
Szóval Te lennél ezek szerint az az "outsider" aki jól elküld melegebb égtájakra működő, sőt az általános megítélés szerint jó hangú LP-játszót tervező és építő fórumtársat!:((( Igaz, ebben sem blutooth, sem modern IC-vel épített phono nincs, de még csak egy "korszerű" DD-re sem tellett Neki, de Te persze ezt is jobban tudod!:(((
Ahogy elnézem, hiába áltál be felvilágosult modern hittérítőnek, kicsit kevés a muníciód a fórumos k5sögökkel szemben. Mivel nincs füled a zenére - hiszen módod lenne a saját lemezeiddel bármelyik eddig kinézett lemezjátszót (a szarul összeguglizott "tesztek" ellenében is!;) meghallgatni - úgy nincs füled az óvatosságra intő jó szóra se.
Pedig itt aztán senki nem akar keresni a naivitásodon egy rohadt kurva fillért se... (Bár a gabócza által konstruált lemezjátszót nemtom, meg tudnád-e fizetni engedmények nélkül ;ĐĐ))
Szóval, nem pofázni kell, hanem zenét hallgatni, zenét hallgatni + újra csak zenét hallgatni - és kikeveredni valahogy a saját verbális dzsungeledből... Nesze, az útravaló:
A puskát tartsd töltve, és nyugodtan puffantsd seggbe az összes szembejövő marketingest, hifiújságírót és tesztgurut, mert mind rajtad akar élősködni.
"Napokkal a szeánsz után, amikor a gépek már rég nem tartózkodtak a szobánkban, a hangjuk még egyre ott rezgett a levegőben vagy legalábbis az emlékeinkben. Költőnek kéne lennünk, hogy dalba foglaljuk, miben éreztük másnak a "csöves" és a "félvezetős" hangot..."
"lehet vallási szektának is nevezni"
Hogy is írta anno Darvas? – "Az anód, a katód és a kimenőtranszformátor nevében, térjetek meg, hitetlenek, amíg nem késő."
Szólásszabadság van, véleménye mindenkinek lehet, csak akinek nem volt szerencséje sem méregdrága csöves, sem pedig méregdrága félvezetős igazán jó hanminőségű elektronikákhoz, az nem véleményt mond róluk, hanem tév(eszméit) előadva él vissza a demokrácia nyújtotta lehetőséggel.
Azért én látok különbséget aközött, hogy 0.1% vagy 0.01%, és aközött, hogy 0.01% vagy 0.008%. Utóbbi kevésbé hoz lázba.
Értem én, hogy te trendi vagy, akárcsak a hifi szakírók, akik manapság negatívumként értékelik a bloutooth és a digitális kimenet hiányát egy lemezjátszón, mert "haladnak a korral". Én viszont azért hallgatok hanglemezt, mert analóg zenét akarok hallgatni. Ha digitálisra szottyanna kedvem, sem feltétlen a telefonokhoz beszédátvitelre tervezett bluetooth, vagy a féldolláros dac-al felépített digitális kimenetet hallgatnám, hanem kicsomagolnám a Pioneer N50-et, és a flac gyűjteményem.
Egyébként mérnökként nem vagyok a haladás ellen, sőt, vannak nagyon érdekes invenciók a modern lemezjátszókban is, de azt nem az 1500C vagy a Teac kategóriájában kell keresni.
"napokig arról beszélünk, miért rossz, hogy flutteres a hang"
Egy árva szó sem esett róla, hogy miben lenne rossz, de kitalálom... a flutteres (jitteres?:) flitteres?:)) hang olyan kaliberű dolog lehet, mint a magyar nyelv és az elektronika megcsúfolásaképpen önhatalmúlag motor-generátornak átnevezett szabályozó áramkör.
Mellékletben jegyzem meg, hogy a TEAC TN-4D lemezjátszóra sehol sem találni gyári flutter értéket vagy mérést, ennek ellenére tényként próbálod tálalni, hogy annak a gépnek magas a fluttere... egészen elképesztő. Legjobb lenne, ha ezzel a "felkészültséggel" nem agyalnál elektroakusztikai kérdéseken, mert a primitív technofétis jutalma nem jó hangminőség, még csak nem is a magas technikai nívó, hanem a tényszerűségnek hitt téves következtetések sorából legyártott önámítás. Dióhéjban ennyit a vallásról.
Nehéz kenyér az inrternetes fórum...:) Kérdés, hogy minek működtetjük, azért, hogy mindig ua. a 3 ember mindig uazt mondogassa egymásnak éveken át? Ehhez nem kell netes fórum, elég egy e-mailes csoport, vagy egy zárt messengeres csoport... - lehet vallási szektának is nevezni...:)... nincs meg annak a veszélye, hogy jön egy outsider, s kicsit más szemszögből látja a dolgokat, s nem uazt mondja, amit mi, kérdéseket tesz fel, gondolkodik stb.... Inkább nevezzük ámokfutónak. Azért legyünk pontosabbak, a HIFI magazinra vmi olyat írtam, többnyire korrekt, illetve arra céloztam, tán ki is emeltem - mérés + hallgatás, mérhető és nehezen mérhető paraméterek (a mai magazinok nem mérnek - tisztelet a kivételnek - mert nem tudnak, nem értenek hozzá, s végtelenül erősen manipuláltak) A Trabanttal lehet, h anno boldog volt a tulajdonosa, de sokan haltak meg benne, igen büdös, hideg és kényelmetlen, lassú stb.... A világ előbbre lépett.
Nem tudom, hogy a beépített korrektor mennyire rossz, vagy jó - azt gondolom, iparilag gyártani, kis tűrésű alkatrészekből egy elfogadott "audiofil" kapcsolást nem egy nagy szám - vagy modern IC-ből csinálni ilyet - itt lenne jó a mérés vagy az A-B teszt, kétségtelen ez rontja a csöves, méregdrága korrektorok üzletét... S ua igaz az AD-re is, ha része egy mindőség eszköznek elvárható a minősége, tesztelése.
Farízeusság? Ha napokig arról beszélünk, miért rossz, hogy flutteres a hang, majd utána megkérdezzük, az azt csökkentő alrendszernek mi köze a hanghoz... Igen, ez egy másik történet, a bonyolult rendszerek megbízhatósága. a hat és fél tanzisztorból összerakott motor-generátor valóban 40 év múlva is jó eséllyel megy és könnyen javítható, ez nagy integráltságú áramköröknél már nem mindig áll fenn... naja. Egy kicsit el is bizonytalanodtam, mikor a Vaterán megláttam egy remek állapotban lévő DUAL(?) lemezjátszót, "bagóért", s még a paraméterei is jók voltak, a design is elment falura...:) - el is tűnt 1 nap alatt...
És mégsem 33x lakkozott Ford T modellel járunk, amit a falusi kovács is tud javítani, hanem olyan hibrid autókkal, amit a forgalmazó szervízese azt se tudja, honnan nézzen... Itt marad a bizalom, hogy egy neves gyártó tartós dolgokat rak össze, jó minőségű alapanyagokból. Mindennek ára van, az emelt szintű szolgáltatásnak, a modern designnak.
